Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-18 / 66. szám, vasárnap

I belügyminisztérium költségvetésére Nősek belügyminiszter beszéde a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságában Az alkotmányjogi bizottság vitájában Nősek belügyminiszter mondott nagyjelentőségű 'beszédei, amelyben többek között a következőket mondotta: Ezidén eisőizben állítottuk ÖSSZ6 u Nemzeti Bizottságok költségvetését teljesen a Nemzeti Bizottságok pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény elő­írásai alapján. A Nemzeti Bizottságok költségvetéseit elsőízben állítottuk ösz­sze tervezett feladatok alapján. Ezek tehát jelentős mértékben a Nemzeti Bi­zottságok tevékenységének, gazdasági tervének pénzügyi megnyilvánulásai. Ez lehetővé teszi azt, hogy a gzadálkodás eredményei az adott feladtok telje­sítésének ellenőrzésére használjuk jel. ÜJS20 ^jstsSLS. Tartsanak népszavazást egész Németországban a nyugatnémetországi úirafeffegyverzés ellen ég 1951-ben mi n m A lémet Demokratikus Köztársaság ksriíisfi^ak nyüat&öista Az előzetes kimutatásokból a kerületi Nemzeti Bizottságok és a járási Nem­zeti Bizottságok költségvetési gazdál­kodásainak eredményeiről a mult év­hen kitűnt az, — mondotta Nősek mi­niszter —, hogy a hitelek kimerítésé­nek átlaga a kerületi Nemzeti Bizott­ságoknak 76 százaléka körül mozog és a többi Nemzeti Bizottságoknál 70 szá­zalékot ér el, beszámítva a beruházá­sokat is. Ezalatt az idő alatt a kerületi bizottságok a belügyi igazgatásra 83.6, az iskolaügyre I18.8, a tájékoztatás­ügyre 63.59, testnevelésre és sportra 50.31, mezőgazdaságra 75.17, a mun­kaügyi és szociális gondoskodás elő­adójának feladataira 64 69, az egész­ségügyre a kórházakat nem számítva csupán 10.93 százalékát használták fel a rászánt beruházási összegnek. A já­rási Nemzeti Bizottságok gazdálkodá­sa is hasonló képet mutat. Ezekből a számokból látható, hogy az év vége előtt egv hónappal még nem merítették ki a költségvetési hite­leket. Ez a néhány példa elég arra, hogv lássuk, valami nincs rendben. Ha az elnökök és az előadók havon­ta legalább egyszer beszámolnak a pénzügyi eszközök kihasználásáról és ha így celekszenek majd az alájuk rendelt Nemzeti Bizottságok funkcio­náriusai is, akkor rögtön látható lesz, hogy néhol nem használják fel rende­sen és folyamatosan az anyagi eszkö­zöket és közelebbi vizsgálat után en­nek alapján helyes következtetéseket vonhatunk le az ilyen vagy olyan fel­adatok teljesítéséről. A Nemzeti Bizottság költségvetésé­nek tárgyalásáról szólva, a néppel fo­lyó beszélgetésekről Nősek miniszter úgy nyilatkozott, hogy e tekintetben a libereci kerület kitüntette magát, mert e célra felhasználva a helyi le­adót, a mozit és minden propagációs eszközt A beszélgtések számos mun­kakötelezettség forrásaivá váltak a községek és városok fejlesztésére. Az óvodák, bölcsődék munkálataira tett kö­telezettségvállalások értéke a cseszke­budejovicei kerületben elérte a 10 mil­lió koronát A hradeckrálovei kerületi Nemzeti Bizottság költségvetésében 7.500.000 koronát takarított meg Ilyen és más példák azt bizonyítják, hogy a Nemzeti Bizottságok költségvetései megszűntek csupán hivatali ügyként vagy pedig csupán mint pénzügyi elő­adók érdekeltsége szerepelni, hanem egyre inkább a dolgozó nép széles ré­tegeinek ügyévé válnak. Nősek miniszter azután beszélt álla­mi költségvetésünk roppant jelentő­ségéről, a járási nemzeti bizottságok fejlesztésében, amelynek nagy figyel­met kell szentelni mindenekelőtt azért, mert ezek kezében van állami gépeze­tünk legfontosabb feladata. Ez főleg a munkaerő mozgósításának kérdése és általában a mezőgazdasági politika. Másodszor azért, mert a járási Nem­zeti Bizottságok feladata az, hogy irá­nyítsák a népi igazgatás legtöbb hiva­talának, a helyi Nemzeti Bizottságok­nak tevékenységét. A járási Nemzeti Bizottságok felépítése természetesen mindenekelőtt a káde _ek kérdése és pedig a választott és hivatali káderek ügye. — E feladatok elvégzésére, tehát a munkaerők mozgósítására, vagy a falu átvitelére magasabb termelési formákra új mozgósítási munkamódszerekre van szükségünk, új tevékeny dolgozó em­berekre, akik megértik e politikailag annyira fontos feladat jelentőségét. Arra törekszünk, -hogy népi igazgatá­sunk minél inkább közeledjék a szocia­lista demokrácia klasszikus típusához — a szovjetekhez. Itt azonban tisztá­ban keli lennünk azzal, hogy Nemzeti Bizottságaink teljes üléseiken még nem mindenütt teljesítik jól hivatásukat. Nem jönnek még össze mindenütt rendszeresen és nem úgy tárgyalnak, mint az államhatalom népi szervei. Tárgyalásuk gyakran csupán formális. Nem fejlődik bennük a kritika és az önkritika, a sürgős feladatokrói szóló vita és nem irányítják a végrehajtó szervek munkáját. Ezeket az üléseket aktivizálni kell. A Nemzeti Bizottság minden tagja kell, hogy az állami élet aktív tényezőjévé váljon. A tömegekkel való összeköttetés továbbra is népi igazgatásunk legfontosabb kérdése marad. A helyi nemzeti bizottságo* uijá szervezése mint Nősek elvtárs beszédében meg­jegyezte, jelentős lépést tett előre. Ma a dolgozó népnek meg van a lehe- _ tősége arra, hogy a polgárság gyűlé­sein a jelöltlista összeállításáról dönt­sön és követelje azt, hogy képviselői beszámoljanak tevékenységükről. Bí­rálhatják ezek tevékenységét, megvi­tatliatják a Nemzeti Bizottságok fel­adatait, terveit, változásokat és kiegé­szítéseket javasolhatnak a tervekhez és aktíve hozzá járulhatnak teljesíté­sükhöz. örvendetes a nők és az ifjúság részvétele is a népi közigazgatásban. A helyi Nemzeti Bizottságokban a tavalyi újjászervezés, óta 30 ezer új női munkatársunk és 22 ezer ifjú dol­gozónk van. A helyi Nemzeti Bizottsá­gok újjászervezése állami berendezé­sünk lényeges megszilárdítását jelen­tette Egyúttal azt is jelentette, hogy a bizottságok közelebb ke ültek a dolgozó nép széles tömegeihez. A szocialista törvények betartásáról szólva Nősek elvtárs hangsúlyozta, hogy a népi bíráskodás terén is, a Nemzeti Bizottságok tevékenységében is fontos szerepet játszik a szocialista törvényszerűség betartásának kérdése. Ez irányban is jelentős haladás tanúi vagyunk. A népi igazgatás büntetőjogi teendői nagyott nőttek. A Nemzeti Bizottságokhoz 1950 augusztus 1-től 1950. év végéig 170.840 ügyet terjesz­tettek elő. Ezeknek az ügyeknek túl­nyomó részét a népi igazgatás előadói intézik el, akik 52 ezer határozatot hoztak. Komolyabb ügyekben a büntetőjogi bizottságok döntenek és ahol osztály­ellenségről van szó, a Nemzeti Bizott­ságok a legszigorúbb büntetést alkal­mazzák. Az új gyakorlat bevezetése óta rendkívül lényegesen süllyedtek a becsületsértési és kihágási ügyek, amelyeknek kis száma kétségtelenül arról tanúskodik, hogy a Nemzeti Bi­zottságok ezen ügykörét jól látják el. Nősek miniszter a továbbiakban bí­rálta a rég 5 gendolkodns és maradi bürokratizmus csö' evénysit a Nemzeti Bizottságok büntetőjogi gyakorlatában Főleg az új jog gépies, kritikátlan felhasználását. A csaszlavi járási Nemzeti Bizottság esetét hozta fel például, amely megállapítva a tej­beszolgáltatás nemteljesítését, derűre­borúra kezdett büntetni. .lónéhány száz büntető parancsot adott ki tekintet nélkül arra, hogy kis- vagy középpa­rasztokról vagy kulákokrói volt-e szó. Így a büntetés egyformán kijutott a kisparasztoknak is a beszolgáltatási kö­telezettség csekély megsértéséért is. Bár a beavatkozás után a Nemzeti Bi­zottság önkritikailag beismerte hibá­ját, ezt jóvátenni csak később tudta. A funkcionáriusok elmentek a falvakra és a parasztokkal közösen megvitatták a beszolgáltatás nem teljesítésének kérdéseit. Néhány büntetőparancsot törültek és vissza is adták a megfize­tett bírságot. Ez az eljárás meglepő eredményei járt. A tejbeszolgáltatás 60%-os teljesítésről egyszerre 99.8%­ra ugrott. A miniszter a továbbiakban az egye­sületi jog új rendezéséről beszélt, ame­lyet a belügyminisztérium készített elő és amely az eddigi egyesületek átala­kítására fog indítást adni. Az olyan egyesületekről van szó, amelyeknek küldetése és szerkezete alkalmas arra, hogy az új típusú önkéntes szerveze­tekbe betaglálód janak. Elősegíti ez a törvény majd az eddigi olyan egyesü­letek felszámolását is. amelyek nem felelnek meg a szocializmus építése ez idő szerinti szakasza szükségleteinek. Az egyesületek régi polgári formái a társa­dalmi mulatságai lassan megszűnnek. A dolgozók szániára a társadalmi élef új központjait kell kiépíteni, ahol le­hetséges lesz célszerűen gondoskodni mindennemű érdekeikről. Az 1951-es év legfontosabb feladatai­nak egyike a tűzvédelem szervezése és káderei átépítése lesz, hogy a dolgozók megbízható védőjévé váljon nemcsak az elemi csapások ellen, hanem az osz­tályellenség kártevő tevékenységének megakadályozásában is. Köztársasá­gunkban naponta 5—10 tűzvész van. Ezek szörnyű veszteséget jelentenek a nemzeti vagyonban. A kerületi Nernze­A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarája szerdán össze­ült Berlinben. Dieckmann elnök megnyitó beszéde után • Ottó Gro­tewohl elvtárs miniszterelnök ol­vasta fel a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nagyje­lentőségű nyilatkozatát „A béke­szerződésért és Németország egy­ségéért folyó harcról". A nyilatko­zat bevezetőben emlékeztet a Gro­tewohl-levélre és a népi kamara félhívására, amelyek össznéniet alkotmányozó gyűlés összehívását javasolták a nyugatnémet állam vezetőinek. Adenauer nyugatné­metországi kancellár válaszában azonban arra törkedett, hogy eleve lehetetlenné tegye még az összné­met alkotmányozó gyülésrői szóló tárgyalások megindulását is. Vilá­gosan látni, hogy míg a Német Demokratikus Köztársaság mindent elkövet az egységes, békés Német­ország megteremtéséért, Adenauer semmibe veszi a német nép érde­keit. Adenauer mind ű.jabb követelé­sekkel áll elő, hogy ezzel — amerikai megbízói parancsára — megakadályozza a német kérdés békés megoldását és kirobbantsa Európában az agressziót. Adenauer úgynevezett „nemzetközi biztonsági intézkedéseket" követel, ami nem jelent mást, minthogy terjesszék ki az amerikai megszál­lást egész Németországra, bele­értve a Német Demokratikus Köz­társaság területét is. Az ilyen ele­ve elfogadhatatlan követelések tá­masztása Hitler módszereihez ha­sonlít, olyan mint Li Szin Man mód­szerei, amelyekkel előkészítette a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság elleni agressziót. Ami Ko­reában a 38. szélességi fok, annak Schumacher és Adenauer szerint Németországban az Elbának kelle­ne lennie. Az új háború mellett te­hát a polgárháború veszélye is fe­nyegeti Németországot. A kormánynyilatkozat a továb­biakban élesen birálja azt a tényt, hogy az Adenauer-kormány elis­merte az egykori Német Birodalom külföldi adósságait. Ez az összeg, amelyhez a Marshalltervböl szár­mazó adósságok is hozzájárulnak, mintegy 30 milliárd márka terhet jelent Nyugat-Németország lakos­ságának. Arról a kérdésről, hogy a német nép átvegye-e, vagy sem a Német Birodalom háborúelötti adósságait, csak az egységes Né­metország dönthet. A német nép — hangoztatja a nyilatkozat — nincs abban a helyzetben, hogy ezt a ter­het magára vegye, s épp oly kevéssé hajlandó a német imperializmus múltbeli bűneinek, mint a Németországot most fe­nyegető még nagyobb szerencsét­lenség előkészítésének költségeit viselni. A nyilatkozat ezután leleplezi Adenauer fecsegését a szabad vá­lasztásokról és a „német egyenjo­gúságról".- Ha Adenauer és Schu­macher valóban akarnák a szabad ösznémet választásokat, el kellene ismerniök, hogy a választásokat egy össznémet szerv megteremtésé­nek kell megelőznie. auer, sem Schumacher nem tudja megakadályozni, hogy a Nyugat­és Kelet-Németország lakossága között máris megindult megbeszé­lések Németország békés egyesülé­séhez vezessenek. A német népnek saját kezébe kell vennie sorsát. A nemzeti ellenállás jegyében, nagy és döntő népszavazást kell tartani Németországban, amely követeli, hogy akadályozzák meg Nyugat-Németország újrafelfegy­verzését és még 1951-ben kössék meg a békeszerződést. Sztálin megmutatta az utat, ho­gyan hárítható el az új tömegmé­szárlás veszélye. Iránymutatása egyetlen népnek sem jelent annyit, mint a mi népünk számára — mondja a nyilatkozat. — Éppen ezért a kormány felszólítja a né­met népet, tegyen tanúságot a Béke Világtanács határozataihoz való ragaszkodásáról és folytassa fokozott erővel küzdelmét a hábo­rús gyújtogatok ellen — hangsú­demokratikus Németország egyenjogúságának, í ]y° zz a befejező részében a kor­szabad egységének és nemzeti j mánynyilatkozat. függetlenségének csak egyetlen I Grotewohl elvtárs szavait vita útja van: Németország egységé- j követte, majd a népi kamara va­lamennyi pártja egyhangú határo­zatban üdvözölte a kormánynyilat­kozatot. A továbbiakban Heinrich Rau helyettes miniszterelnök az Állami Tervbizottság elnöke előterjesztette az 1951-es népgazdasági tervről szóló törvény indokolását. nek helyreállítása alapon. Ennek feltétele azonban a Német­országgal megkötendő demokrati­kus békeszerződés és a megszálló csapatok kivonása. A kormánynyilatkozat a továb­biakban rámutat, hogy sem Aden­H jugoszláv kikötőmimkások megtagadták az amerikai fegyverszállítmányok kirakását A moszkvai rádió hírmagyarázatá­ban a jugoszláv nép Tito-ellenes har­cával foglalkozott: v A jugoszláv nép harcol hazája sza­badságáért és függetlenségéért a bű­nös Tito-banda ellen, amely eladta magát a Wall Street mágnásainak. Egyre gyakoribbak a tiltakozó sztráj­kok az ország militarizálása ellen, az ellen, hogy az országot az amerikai agresszió balkáni felvonulási terüle­tévé tegyék. Amerikai hadifoglyok táborát bombázták az m repülőgépei Koreában ,Az Üj Kína hírügvnökség koreai különtudósífója közli, hogv két amerikai Iökhaitásos repülőgép támadást intézett az amerikai hadi­foglyok tábora ellen Észak-Koreá­ban. Ebben a táborban több mint kétszáz grnerikai hadifogoly él. A repülőgépek 20 percen keresztül vadul lőtták és bombázták a tábort. Két amerikai hadifogoly elpusztult, kettő súlyosan megsebesült és hamarosan meghalt. 15 más hadifogoly szintén megsebe­sült,. egy megőrült. A légitámadást követő napon az amerikai hadifoglyok több mint 100 le­velet írtak családtagjaikhoz, ame­lyekben követelték az amerikai csapatok ki­vonását Koreából: Trumant és a Wall Street monopolistáit háborús gyujtogatókként bélyegezték meg. A hadifoglyok megírták, hogy a ko­reaiak és a kínai önkéntesek jó! bán­nak velük és az egyetlen veszedelmet az amerikai repülőgépek jelentik szá­mukra. Osztrava vidékén 62 lépésnél új módszereket alkalmaznak Sokak előtt teljesíthetetlennek lát­szanak azok a termelési feladatok, ame­lyeket a CsKP Központi Bizottsága februári ülésén bányászainknak kitű­zött. Kommunista bányászéimunkása­ink azonban azt állítják, hogy a fel­adatok teljesíthetők. Ismerik a meg­oldást. Ismerik Miszka, Lipovszky, Hil­ser és mindazok, akik új munkamód­szereket alkalmaznak a fejtésnél. Pél­dájukat további bányászok követik, akik felismerték, hogy így csök­kentik a termelési költségeket, fokoz­zák a termelést, a teljesítményt és a keresetet. Az új munkamódszerek bevezetését nagyban elősegítik a Trojice tárna dolgozóinak kéttagú oktatócsoportja, amelyek közvetlenül a munkahelyeken mutatják be a bányászoknak, hogyan fogjanak a dologhoz. Támogatják őket a politikai funkcionáriusok is. A jól megszervezett akció egyre nagyobb sikereket hoz. Március 7-ig már 62 fejtésnél alkalmazták az új munka­módszereket. A fejtési helyek kiterjesztésével az új munkamódszerek nyomán a terme­lés is emelkedett február hónapban, mégpedig a tervezett teljesítményhez képest 8 százalékkal. Igy körülbelül 200 ember munkaerejét takarítják meg naponta. Ez egyúttal a termelési költ­ségek csökkenését és a bányászok bérének emelkedését jelenti. Az új módszerekkel márciusban naponta 3.050 tonna szénnel többet termelnek, mint februárban, ez tehát a legjobb út a terv rendszeres teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. ti Bizottságok fontos feladata a gaz­dasági ellenőrző szolgálat is. Az 1950. évben 210.000 ellenőrzést végeztek. 34.487 esetben állapítottak meg hibá­kat. A jogtalan nyereségből az állam­kincstár részére 56,872.369 korona folyt be, illetőlep ennyi árut foglaltunk le. Beszédének következő részét a kom­munális üzemeknek szentelte és meg­említette az üzemekről szóló új tör­vényt, amely lényegében a kommuná­lis üzemek szervezetének és igazgatá­sának átépítését jelenli. A kommuná­lis üzemek éppen úgy, mint a nemzeti vállalatok az egységes szocialista va­gyon alkatrészei. A népi igazgatás és a belügyminisz­térium feladatairól szólva a miniszter kifejtette, hogy ezek a feladatok meg­egyeznek az ötéves terv teljesítésében reánk rótt feladatokkal általában és a népi igazgatás főleg a munkaerőtarta­lék mozgósítása és a munkaerőkkel va­ló gazdálkodás, az iskolsügyi, egész­ségügyi és szociális berendezés kiépí­tésében tehet fontos és jelentős szol­gálatot. Másik főfeladat a szocialista falu felépítéséért folytatott harc. A kikötőmunkások — amint ez pél­dául Split kikötőjében történt —, megtagadják az amerikai fegyverek kirakását és nem hajlandók kirakni a katonai erődítmények építésére szánt anyagot sem. A bányászok meghiúsítják a stratégiai nyersanyag kitermelését. Még a titó­ista sajtó is beismeri, hogy állandóan csökken a réz, ólom, cink, króm és más fémek termelése. Az országban gyakran törnek ki , tömegsztrájkok. Csupán a Trepcsa-bányában több imint háromezer bányász sztrájkolt a közel­múltban. A jugoszláv dolgozó parasztság is fellép Tito véres rendszere ellen: nem vetik be a földet, elrejtik a gabonát, kukoricát és burgonyát. A jugoszláv ifjúság tevékenyen har­col a belgrádi banda ellen. A fiatalság túlnyomó része a fenyegetések és megtorló intézkedések ellenére sem vesz részt a katonai kiképzésen s nem hajlandó dolgozni stratégiai célokat szolgáló építkezéseknél. A százezer fiatal munkás, paraszt és tisztviselői közül, akiket a titóis­ták hadiépítkezésre akartak küldeni, Rankovics janicsárjainak még tízed­résznyit sem sikerült munkára kény­szeríteni. A munkások és parasztok egyre nö­vekvő számban ragadnak fegyvert a Tito—Rankovics-banda ellen, az erdő­be vonulnak és fegyveres harcot foly­tatnak. E hazafiak irtják a titóis'ta banditákat, elégetik a munkások törzs­lapjait és mozgósítási listáit. Folyik a harc a Tito—Raekovics­klikk ellen a hadseregben is. Az altisztek kilencven százaléka le­szerelését kérte. A fiatal hazafiak illegális csoportokat szerveznek a hadseregben, a Tito-ható­ságok által betiltott nyomtatványokat terjesztenek, amelyek leleplezik a bű­nös belgrádi klikket. A maribori hely­őrségben a fiatal hazafiak ilyen jel­szavakat írtak az étkezde falára: „A Tito-klikk ellensége a népnek! — Elv­társak! A mi kezünkben van a fegy­ver és azt sohasem fordítjuk sem né­pünk, sem felszabadítónk, a Szovjet Hadsereg ellen!" A jugoszláv nép napról napra fo­kozza a küzdelmet a felszabadulásáért. Ennek a küzdelemnek élén az illega­litásban újjászülető Jugoszláv Kom­munista Párt áll, amely hű a proletár internacionalizmushoz. Soraiban van­nak a jugoszláv nép legderekabb fiai, a hitlerizmus elleni szabadságharc hő­sei. Az illegális Jugoszláv Kommu­nista Párt a dolgozók igazi élcsapa­tává válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom