Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-15 / 63. szám, csütörtök

1951 március 15 y j §10 Feladatom: a valóságot ábrázolni.., Dmitrij Furmanov, a barcos író halálénak 25-ik évfordulójára A szovjetnép és a szovietirodalom történelmében Dmitrii Furmanov mint kommunista író. hazafi és a polgárháború hőse maradt fenn. 189 i-ben született egv paraszt családból. Még fiatal éveiben megszerette Puskint. Beliaszkiit, Csernisevszkijt, Dobrol jubovot. A fiatal Furmanov lelkében mélv szeretetet ébresztettek a nép hánt és azt a szilárd elhatározást, hogy hazáját szolgálja. Dmitrii Furmanov egész életének és forradalmi világnézetek kialakulásának döntő mozzanata barátsága Mihaijl, Frunzeval, a Kommunista Párt és a szovjetállam dicsőséges férfiával volt. Frunze irányította az ifjú Furmanovot, D. A. Furmanov, a kiváló szoviet író. 5 nevelte a forradalom iránti odaadásra, elvhűségre és a nép ügvéért folytatott harcban erős akaratra. A fiatal szovietköztársaság az idegen megszállókkal és a belső ellenfcrradalmárokkal folytatott nehéz harc éveit élte. A kommunista Furmanov, mint politikai biztos megy ki a frontra azzal a hadosztállyal, amelynek élén a polgárháború egyik legdicsőségesebb hőse áll — Vaszilij Csaoájev. Furmanov a forradalmi bolsevizmus új szellemében neveli azokat az embereket. akik őt körülveszik. 1920-ban Furmanov felelősségteljes megbízást kap Közép-Ázsiában. FurIrodalom nemcsak művészet vagy pihenés volt számára. A szó művészének feladatát abban látta, hogy ,,leírja a kor ú i életét és k fejezi azt művészi kénekben . . . aktívan résztvesz az új élet építésében." Mága Furmanov az úitíDusú író mintaképe volt. aki művész és harcos egyaránt, aki számára a kgnvv a békeharc eszköze, a dolgozó tömegek nevelésének eszköze éspedig olymódon, hogy élethűen rajzolja, meg ábrázolja az életet. Es ezért hozott Furmanovnak rögtön első könyve dicsőséget.. Az első forradalmi korszak szovjetirodalmának kiváló tényezőjévé vált ezzel a művével. Ez a regénv ,,Csapáiev" címmel jelent meg, 1922-ben írta. A könyv világszerte ismertté tette szerzője nevét, számos idegen nvelvre fordították le. A húszas évek felében a szovjet szerzőknek igen sok olvan müve jelent meg, amelyek a polgárháború tárgykörével foglalkoztak: Alexander Szerafimovics. ..Vasfolvam" című hőskölteménye, Szvedolov Ivánov partizán elbeszélései, Alexander Fagvejev első regénye és Mihaijl Solochov első elbeszélései. És e kiváló mú'yek között Furmanov regénye az első helyek egyikét foglalta el. Közel állt az olvasóhoz, gazdag és szemléltető stílusával és történelmi szempontból értékes volt a Csapáiev-hadosztály dicsőséges hőstetteinek helves ábrázolásával és magának Vaszilij Csaoájevnek, aki e hadosztály hős parancsnoka volt, élethű megrajzolásával. Csapájevről abban az időben már dalok születtek a nép ajkán is. Furmanov realista író volt kezdettől fogva, olyan író. aki nem feledkezik meg a valóságról, aki azon igyekszik, hogy tipikusan ábrázolja a különféle emberi alakokat. Tanítóiának, Maxim Gorkijnak, aki az irodalom terén példaképként állt előtte, ígv ír: „Könyveimnek határozott harci célt tűzök ki — meg akarom mutatni, hogyan harcoltunk a polgárháború idején. Minden cifrázás és kigondolt esetek nélkül akarom ezt megmutatni, a valóságot akarom ábrázolni, hogy tudomást szerezzen róla a munkásság és parasztság legszélesebb tömege: ez az én feladatom." Az'tró jói tudta hogy a forradalmi tevékenységet nem kell ékesítgetni, hogy a forradalom e-eményei önmaguk beszélnek és kifejezőbbek, mint a legkalandosabb jellegű tárgykörök. A „Csapájev" regényben rámutat arra, hogyan születtek a polgárháború UtfttoAj^H^ MII A »Csapá}ev« film egyik képel Furmanov biztos (B. Blinov színész) és Csapájev (B. Bábocskin, az OSzSzK. nemzeti művésze) • manovnak a helyi kommunistákkal karöltve kellett harcolnia az ellenforradalmi badákkal, amelyeket a kűlfödi imperialisták 'támogattak. A polgárháború befejezte után Dmitrij Furmanov megvalósíthatta régi óliaját és megkezdte működését az irodalom terén. Azokkal az írókkal együtt lép a szoviet irodalomba, akiket megedzett a polgárháború. Ezek az írók akkor kezdők voltak ezen a pályán, ma pedig dicsőségnek és hírnévnek örvendő nagv írói a szovjet irodalomnak. Alexei Tolsztoj ezekről az írókról megírta, hogv ,,mint golyótól átütött katonai vállrangjelzéseket, úgv hozták magukkal a polgárháború hősiességét, a nép hősiességét. A szoviet irodalom ez első korszakának legjobb műveit a polgárháború hősiességének költészete töltötte el." Furmanov regénvei és elbeszélései katonai naplóiból és levelezéseiből nőttek ki. Igazi dokumentumai ezek azoknok az eseményeknek, amelvek maga a szerző is tanúia volt. Furmanovnak az írói munkához ugyanolyan viszonya volt. mint pártkeli és katonai kötelessóaeihee. At csatáiban a népi hősök, hogv az egyszerű paraszt, aki átélte az első világháború és a polgárháború iskoláját, tehetséges parancsnokká válik, aki „kezében tartja", egv óriás tömeg kollektív lelkületét és arra ösztönzi, hogy úgy dolgozzon és gondolkodjék, mint ahogy ő maga gondolkozik és dolgozik. Az olvasó előtt világos, hogy a nép, a vörös katonák szeretik Csapájevet éppen azért, mert gondodlatvilága és törekvései megegyeznek a nép és a vörös katonák gondolkodásával és törekvéseivel. Mint az egész népet, úgy Csapájevet is a szocializmusért folytatott harc nagv eszméie lelkesítette, ösztönözte. Vaszilii Csapájev a Kommunista Párt nevelt ie volt. Furmanov regénye kiváló abban, hogy mesterien ábrázol ia a munkásosztály és a milliós oaraszttömegek szövetségének lenirri eszméiét, — ami a forradalom győzelmének fő feltétele volt. A regényben a Csapáiev hadosztály harcosainak hőstetteiről ír: egy féllábú gépfegyverkezelő katonáról, egy 19 éves hős láfivról. Marjusza Riabinylnováról, arról a vörös katonáról, akä a fehér gárdistáktól elmeneieňk a .bolsevik elvtársakhoz", toA Micsurin-mozgalom milliók mozgalmává válik Micsurin előtt a tudomány a természetet csupán körülírta, de meg nem magyarázta. Micsurin a. tudományba a következő harcos materialista jelszóval lépett: „Nem várhatunk a természet kegyelmére, rá kell hogy kényszerítsük, hogy azt adja, amire szükségünk van." Ennek a jelszónak, ennek a micsurini elvnek igen nagy a jelentősége. A gyakorlatban való megvalósítására azonban csak a szovjet rendszer alatt kerülhetett sor, amely felfegyverezte a népet Micsurin tudományával. Micsurin a cárizmus alatt nem részesült elismerésben. Félnie kellett, hogy munkája hiába való lesz. Hiába kérte a cári kormányt, hogy rendezzen be számára kutató .ntézetet, legalább egyet egész Oroszországban, ahol folytathatná kutatásait, ami jelentős hasznot jelentene az államnak. Micsurin kérése süket fülekre talált. De ma, a szovjetrendszerben megszületett a nagy természet átalakító gondolat, amelyet a Kommunista Párt, Lenin és Sztálin pártja a legnagyobb odaadással támogat. Kozlov öreg városa, a mai Micsurinszk, a mezőgazdaság', tudomány központjává vált. Micsurinszk körül különféle tudományos és tanulmányi épületek, laboratóriumok, üvegházak és vegetációs lakok emelkednek. Mindenütt hatalmas alma, körte, meggy, barack, stb., gyümölcsösök díszlenek, amelyek hatalmas tábláit itt-ott a szőlő, ribizli, egres, málna, eper és más termények ligetei élénkítik. Mintegy 3500 hektárnyi gyümölcsös a dísze Micsurinszknak. Ezen a területen 20 évvel ezelőtt még csak csenevész gyümölcsfákkal beültetett kis kertecskéket, vagy pedig éppen kihasználatlan földeket láthattunk. A központi genetikai laboratórium és tudományos kutató intézet kísérleti kertjeiben az alma, körte, meggy és barack különböző fajtáit termelik, amelyeket Micsurin és követői tenyésztettek ki. Nagyjelentőségűek pl. a Kandál-kitajka, KandU-sina, a PepinSaffrnij, a Pepi-kitajka, a Kunonkitajka, a Sfran-kitajka és a Slavianka fajtájú alma. Ezen almafák átlagos hozama 250—280 kg vagy hektáronként 35—40 tonna. Hogy eleget lehessen tenni a micsurini fajták nagy keresletének, a központi. genetikai laboratórium kibővítette termelésüket a kolhozokban és a szovhozokban. 1924-től 1950-ig mintegy 750.000 almafát, körtefát, cseresznyefát és szilvafát, valamint mintegy 572.000 szőlőtőkét és több mint 310.000 bogyósgyümölcsű bokrokat ültettek ki. Micsurin meghagyta a szovjet kutatóknak, hogy fáradhatatlan munkájukkal termeljenek ki még jobb gyümölcsfajtákat. A központi genetikai laboratórium, amelynek 500 hektár kísérleti földje van, 250.000 növényből álló keresztezés! alapot létesített. Ugyanebben az időben az USA-ban az összes kísérletező állomásokon csupán csak 175.000 keresztezett gyümölcsfa termelésével foglalkoznak. A Micsurin halála óta eltelt 15 év alatt Micsurin követői 120 új alma, körte, meggy, szilva, szőlő, dinnye és más gyümölcsfajtát termeltek ki. A tudományos kutató gyümölcstermelési intézetek és a kísérleti állomások hálózata Murmanszktól Krasznodarig, Ninszktől Vladivosztokig mintegy 400.000 bogyósgyümölcs bokrot termelnek ki: Micsurinszk már régóta a gyümölcstermelés központjává vált. Évente 40—50.000 érdeklődő látogat el ide a Szovjetunió minden részéből. A látogatók közt váltakoznak a kolhoztagok, tudósok, tanítók, diákok és fiatal természetkutatók. A Szovjetunió minden vidékén micsurini módszerekkel a saját éghajlatukhoz és körülményeikhez illő gabona, iparinövény és gyümölcsfafajtákat termelnek ki. Szibériában és az Uraiban a forradalom előtt alig volt gyümölcstermelés. Micsurin legyőzte e két vidék természetének zordságát. Megcáfolta a weiszmannisták és a morganisták állításait. Bebizonyította, hogy Az EFSz-ek mellett működő Micsurin-körök kísérletei A cserencsényi állami mezőgazdasági kutatóintézet szocialista szerződést kötött a vyšnýskalniki és verbovcei EFSz-iel Mistrík Dániai, Kvoriák András és Lozsek Gyula, a cserecsényi állami mezőgazdasági kutatóintézet alkalmazottai arra törekednek, hogy valamilyen módon elősegítsék a vyšnýskalniki és a vrbovcei harmadik típusú EFSz-ek fejlődését és hogy fellendítsék e szövetkezetek mellett dolgozó Micsurin-korök munkáját. Elhatározták, hogy különféle kísérleteket végeznek ezekben a szövetkezetekben és így a saját tapasztalataik alapján, valamint a szovjet agrobiológia tanulmányozásával megtanítják a szövetkezeti tagokat, hogy kell helyesen gazdálkodni. Ennek alapján a vrbovcei EFSz és a cserencsényi kutatóintézet szocialista szerződést kötött, hogy 620 négyzetméter területen kísérleteket fognak végezni tavaszi árpával, valamint 300 négyzetméteren herével és lucernafűfélékkel. A cserencsényi kutatóintézet kötelezi magát, hogy a kísérletek megkezdéséhez szükséges vetőmagot biztosítják és hogy a kísérleteket saját szakfelügyelőségük alatt fogják végezni a Micsurin-kör tagjaival, valamint a többi szövetkezeti tagokkal. Ezenkívül állandóan figyelemmel kísérik a kísérleti növények fejlődését és ebbe a munkába bekapcsolják a Micsurin-kör tagjait is. A kutatóintézet fentemlített alkalmazottai szakelőadásokat tartanak a Micsurin-kör, valamint az EFSz tagjainak és. az esetleges problémákat segítik megoldani. Ezzel azt akarják elérni, hogy a vrbovcei EFSz minél előbb áttérhessen a negyedik típusra. A vrbovcei harmadik típusú EFSz tagjai ezzel szemben elvállalták, hogy a kísérletekhez szükséges földet a kutatóintézet rendelkezésére bocsátják, ezenkívül a szükséges fogatokról és kézimunkaerőről is gondoskodnak. Továbbá állandóan figyelemmel kísérik a kísérleteket, magukévá teszik a kísérletezési módszereket és végül mindent megtesznek a Micsurin-kör kiszélesítésére. Ezáltal akarják meggyorsítani a szocializmus építését falujukban. Hasonló szerződést kötött a cserencsényi kutatóintézet a harmadik típusú vyšnýskalniki EFSz-szel is. Vyšný Skalníkon négy kombinációban fognak kísérletezni a lucernafűfélékkel és mindezt kétszer ismétlik mintegy 500 négyzetméter területen. Ezenkívül 50 négyzetméteren szénával fognak kísérletezni. A fentemlített két szerződésből kitűnik, hogy mind a kutatóintézet, mind a Micsurin-körök és az EFSz-ek nagy érdeklődést mutatnak a kísérletek iránt Aleg vagyunk győződve arról, hogy ez a munka elősegíti az EFSz fejlődését és a falu szocializálását. Hogyan folyik a Micsurin-körök megalakítása a bánoveeí járásban A Micsurin-mozgalom, amely a közelmúltban tömegméreteket öltött, fejlődésnek indult a bánovcei járásban is. A kis es középföl dm-J vet CK itt sa'at kezdeményezésükből az EFS;-ek mellet! Micsurin-köröket a'iak

;tanak. bánovcén megalakították a mezőgazdsági kutatók járás: klubját, amely a jövőben irányítani fogja az EFSz-ek mellett működő Micsurin-körök munkáját. Eddig a brezolupi, a podluzsany és a sisovi EFSz mellett alakultak Micsurin-körök, amelyek tevékenysége eddig elég gyenge volt. Ezért a bánovcei Nemzeti Bizottság iskoláztatásukra oktatókat küldött ki, akik aztán irányítani fogják e Micsurin-körök munkáját. különféle tulajdonságok nem öröklődnek. Micsurin az uráli és szibériai gyümölcstermelőknek írt levelében világosan megmagyarázta, hogy . hazai fajtáknak, nyugati fajtákkal való keresztezése által nyert csemeték százszázalékosan beválnak, mert a fejlődés folyamán alkalmazkodnak a helyi időjárási és talajviszonyokhoz. Ezt a micsurini elvet azonban csak a szovjet kormány idejében lehetett gyakoriatba átvinni Micsurin ezt előre tudta. Egyik levelében a következőket írja: „A kclhoztagok nem fognak megijedni és felveszik a harcot a természettel és olyanná alakítják azt át, am lyen nekik a legnagyobb hasznot biztosítja. E sorok leírása óta már 15 év tel't el. Az Uraiban és Szibériában ma már a kolhozkertek mintegy 10.000 hektárt tesznek ki. Micsurin előtt a gyümölcstermelés északi határa a Vologda, Kirov és Uia — vonal volt. Ma már a micsurini gyümölcsfajtákat egész Szibériában és a legészakabra eső területeken is termelik. Az Uraiban és Szibériában ma már több mint 670.000 hektár gyümölcsös van. Az 1929-es évben a krasznojanszki kerületben, amely a Mongol köztársaságtól a Jeges-tengerig húzódik, csupán 10 hektár gyümölcsös volt. Ma már több mint 3000 hektáron díszlenek a gyümölcsfák. Az urali-szibériai gyümölcskísérletezők az elmúlt 20 év alatt több mint 200 saját helyi alma, körte, cseresznye, szilva, ribizli, egres, málna, eper. stb, fajtát termeltek ki, amelyek nagyszerűen beválnak ezeken a vidékeken. Liszenkó, az altáji kísérletező állomás lelkes úttörője, szintén mérföldes lépésekkel vitte előre a gyümölcstermelést. A krásznoráji kísérletező állomás tudósai, Tyihonov és Szimankov vezetése alatt kitermeltek 7 szilva, 12 ribizli, 18 almafafajtát, amelyek nagyszerűen beválnak Kelet-Szibériában. E fajták termesztését a vidék kolhozai is átvették. Ma már Jeniszejszkban, Igarcban, Bodajban, Jakuckban és a Kamcsatkán virágzó gyümölcsösök vannak. Zsabronkov a cseljabinszki kísérleti állomás tudósa a Kelet-Urai számára kitermelte az u. n. uráli arany- és az uráli renéta almafa fajtákat. A Kirgiz-Köztársaságban Micsurin követői a Tiei-San hegységben mintegy 2000 m. magasságban is termelnek almát, amely nagyon jól ellenáll a hidegnek. Alpeus kambovi Micsurin-követő, a Borisz és Zolotojsár, valamint a Bezpodobnoje és Fioiotejove almafa fajtákat termelte ki. Kalovszki, Micsurinkövető. a száraz sztyeppén 3 hektáron gyümölcsöst ültetett, amelyben mint egy 100 új almafa, körtefa, szilvafa, stb, fajtával kísérletezik. A szőlőtermelésben is hatalmas eredményeket értek el a Micsurinkövetők. Landrentev kalugi tudós az u. n. Nataszőlőtőkét termelte ki, amelynek fejlődési ideje aránylag egészen rövid és kiváló minőségű gyümölcsöt ad. Hasonlóképpen Kpylov, a „Dobrovoljec"kolhoz gyakornoka két új fajta szőlőtőkét termelt ki. mégpedig a sütni ém a szlivánier fajtákat, amelyek nagyszerűen ellenállnak a hidegnek. Micsurin nem egyszer felhívta a szovjet tanítókat, hogy az iskolásifjúságot is vonják be a kutatási munkába. A Kommunista Párt, valamint a lenini Komszomol vezetése alatt mintegy 10 millió fiatal iskolás Micsurinkövető működik, akik faiskolákat, gyümölcsösökét, különféle ligeteket ültetnek. A pionírok különféle magvak összegyűjtésével foglalkoznak, valamint eredményesen kapcsolódnak be a védő erdőövezetek ültetésébe. A szovjet nép bölcs vezetőjének, Sztálin elvtársnak, kezdeményezéséből megkezdte nagy természetátalakító munkáját. Vízierőműveket, elárasztóberendezéseket épít... A Micsurinkövetők milliói is hozzájárulnak ehhez a hatalmas műhöz, amelynek megvalósítása megszabadítja a szovjetnépet a természet szeszélyétől. ANDREJ BAHAVEN, a mezőgazdasági tudományok jelöltje, a Központi Genetikai laboratórium titkára. vábbá Petyka Iszaievröl, Csapájev helyetteséről, aki szeretett parancsnokát saját testével fedezte és másokról is. Furmanov nem leplezi a hiányokat és hőseinek hibáit, hanem rámutatott arra, hogy az elmúlt társadalmi rend mennyi különféle elavult maradványa tükröződik még mindig jellemükben. A könyv költői dicsőítése a dolgozó ember felemelkedésének akit felszabadított a szocialista forradalom az elnyomók alól és akik arra törekszenek, hogy a békés alkotó munkával építsenek és az összes emberekkel békében éljenek. Furmanov hősei — olvan emberek, akiket a Kommunista Párt nevel. Olyan emberek, akik folytonosan M egyre inkább tudatára ébrednek emberi méltóságuknak és kötelességeiknek hazájukkal szemben. Furmanov Csápajev c. regénvéből művészi filmet készítettek, amelv világhírre tett szert. Furmanov másik nagy regénye „A felkelés" (1925-ben írtai. Ez a regény egy csoport kommunistáról szól, akik bátran és elszántan harcoltak és harcba tudták vezetni a néotömegeket, amelyek segítségével eltiporták Közép-Ázsiában a fehér gárdisták és a beavatkozók ellenforradalmi cselvetéseit, támadásait. Furmanov korai halála — 1926 III. 15-én halt meg — lehetetlenné tette, hofliy H író veióra válthassa még merészebb irodalmi vállalkozásait alkotó erőinek teliében. Hatalmas hőskölteménvhez hasonló regényt akart írni a polgárháborúról, amelynek a ,,Csapáiev" és .,A felkelés" csak egy-egy részletét képezték volna. De amit alkotott. így is a szovjetirodalom aranyalap iához tartozik. Furmanov művei a szoviet nép kedvelt könyvei közé tartoznak, és az egész világ minden részén olvassák őket a szoviet nép barátai. Ezek a regények a polgárháború halhatatlan emlékművei. Szergej Petrov, a Gorkij Tudományos Akadémia tagiR.