Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-01 / 51. szám, csütörtök

Világ proletify jai egyesüljetei] A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 március 1, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 51. szám Zápotocký elvtárs záróbeszéde a CsKP Központi Bizottságának 1951 február 24. ülésén Új feladatok az EFSz-ek előtt ífatáisak és etatávsnSk! A szónokok sora kimerült. A Központi Bizottság ülésén a vitában 67 felszólaló vett részt a kijelölt előadókon kívül. Bizonyíték ez, hogy az elvtársaknak volt alkalmuk arra, állást foglalni az elmondott beszámolókhoz és azokhoz a kérdésekhez, amelyeket itt letárgyaltunk. Elvtársak, befejezzük Kommunista Pártunk Központi Bizottságának teljes ülését. Történelmi jelentó'ségű és gazdag tárgysorú ülés volt ez. Egész tagságunk előtt, a Nemzeti Arcvonal előtt beigazolódott, hogy az újjászületett Nemzeti Front vezető partja, a Csehszlovákiai Kommunista Párt szilárd és egységes és semmi sem rendítheti meg szilárd akaratát, hogy állandóan és feltartózhatatlanul előre halad azon az úton, amelyet 1948 februárjában megkezdtünk. Központi Bizottságunk ülése és hahatározatai senkit sem hagyhatnak kétségben afelől, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt hű marad szocialista céljaihoz, a Szovjetunióhoz, nagy barátjához és tanítómesteréhez Sztálinhoz és népi demokratikus szövetségeseihez. A pártelnöknek és a Köztársaság elnökének, Klement Gottwald elvtársnak beszámolója Pártunk minden tagja és funkcionáriusa számára vezérfonalul fog szolgálni és minden tagunknak világosan megadja az irányítást, merre kell a Csehszlovákiai Kommunista Párt minden tagjának tájékozódnia a mai bel- és külpolitikai helyzetben, megmutatja azt, mit kell tennie és kinek kell hinnie. Mikor három évvel ezelőtt a belföldi burzsoá reakciónak és nyugateurópai kapitalista védnökeinek puccsát visszavertük, nem ringattuk magunkat illúzióba afelől, hogy már minden akadályt leküzdöttünk és a szocializmus felépítéséhez vezető utunkon többé semmi sem tartóztathat fel és semmi sem zavarhatja a haladást. El voltunk készülve a nehézségekre és tudtuk, hogy a szocializmus felépítése döntő szakasza az osztályellentétek és az osztályharc kiéleződését jelenti. Ennek a tanulságnak helyessége másutt mindenütt beigazolódott és bebizonyosodott nálunk is. Az osztályellenség vereséget szenvedett, nyílt harcra nem képes és ezért cselszövényekhez, fondorlatokhoz, szabotázshoz és merénylethez folyamodik. Pártunk és a szocializmus építését kellett volna az álnok árulók merényleteinek fenyegetniük. Hogyan végződnek fondorlataik, azt nem kell újból kifejtenem. A fondorlatokat lelepleztük és a Párt megszabadítja magát az összes árulóktól, akik közül sokan, mint idegen zsoldban álló közönséges kémek furakodtak be sorainkba. A Párt megszabadítja magát mindazoktól, akik az árulók félrevezetéseinek áldozatul estek. Elintéztük Sling, Sverma és Clementis eseteit és a frakciók további tagjait. Egyöntetűen és minden ingadozás nélkül intéztük el. Hiszem, hogv ugyanolyan egységes s ingadozás és megrendülés nélkül oldja meg ezeket a kérdéseket az egész Párt. Azonban nem elégséges ezeket az eseteket csupán megoldani, le kell vonni belőlük a következtetéseket és okulást kell meríteni belőlük. Első és legfontosabb kérdés, hogyan lehet a jövőben az itt felmerültekhez hasonló jelenségeket kiküszöbölni. Azt hiszem, hogy szüséges, hangsúlyozottan emlékeztetni nemzeti hősünk Július Fučík elvtárs szavaira. „Emberek, legyetek éberek!" Igen elvtársak legyetek éberek! Legyetek éberek és védjétek a Párt tisztaságát és alapelveit! Először is mindenki sajátmagával szemben legyen éber. Vessetek le és dobjatok el mindent, ami kommunistához nem méltó, amit a kommunista nem tehet és amit kommunistának nem szabad megtennie. Az éberség szükségességét csupán egy feltűnő jelenséggel akarom jellemezni. Ez mint vörös vonal húzódott végig Sling, Svermová Mária, Fuchs és' társainak esetéről lezajlott vitán az, hogy rámutattak helytelen diktátori fellépésükre, a pártonbelüli demokrácia megsértésére, a demokratikus centralizmus, a kritika és önkritika mellőzésére. Nem először beszélünk ezekről a hibákról. Ilyenirányú szemrehányások jelentkeztek a karlove-varyi esetben, Stavinohnál stb. Milyen tanulságot kell ebből levonni? Be kell ismerni elvtársak azt, hogy közöttünk még valóban sok „szintén kommunista" van, aki azt hiszi, hogy a pártonbelüli demokrácia, a kritika és önkritika általunk történő hangoztatása csupán frázis, amely nem érvényes a Párt funkcionáriusára, különösen nem az alkalmazottakra és a titkárokra. Es ez egy nagy hiba, elvtársak. Nálunk, bolsevikoknál az első erény az őszinteség és nyíltság. Vegyetek példát Sztálin elvtárs legutóbbi beszédéről. Mennyi őszinteség és nyíltság van benne, minden irányban. Semmiféle titkos diplomácia vagy ügyeskedés. Igy áll a helyzet, ezt mi így látjuk, igy és így fogunk tenni, így fogunk erről tárgyalni. Ami bennünk Mária Svermová esetében a leginkább ellenszenvet ébresztett, az Svermová fellépése volt a Központi Bizottság plénuma előtt, az 5 nem őszinte volta, nem őszinte viszonya a saját kommunista pártjához, a takargatás és csűrés-csavarás. Ha nem tudok őszinte és nyílt lenni kommunista pártomhoz és intézményeihez, tagjaihoz és az elvtársakhoz, akkor nem vagyok kommunista, akkor nem vagyok jó ember. Ezért ha a slingiádát korlátozni akarjuk első feladatunk megsemmisíteni az egyének diktátori hajlamait, a pártonbelüli demokráciának a megsértését, a klikkrendszert, a protekciózást és a frankciózást, a párthoz és a Szovjetúnióhoz való nem őszinte viszonyt. Elvtársak és elvtársnők, nem elemezhetek itt eseteket, de biztosítlak benneteket, hogy a napi posta egész sor panaszt hoz arról, hogy funkcionáriusaink közül néhányan milyen felelőtlenül és diktátori módon cselekszenek, mintha nem is sejtenék, mennyire ártanak ezzel a Pártnak. Biztosítlak benneteket arról, hogy Pártunk és a Köztársasáág elnöke, Klement Gottwald elvtárs sohasem tenné meg azt, hogy olyan jogkört önkényes döntést és diktátori fellépést igényelne a maga számára, mint ahogyan ezt sok kerületi és járási titkár cselekszi, vagy pedig némely intézményünk alkalmazottai teszik. Stetka elvtárs, a központi ellenőr funkciójában sokat tudna erről beszélni. Néhány esetre rámutatok Vegyétek csak azt a példát, hogy a járás titkára elrendeli a nemzeti vállalat igazgatóságának, hogy pénzt kell kölcsönöznie a titkárság kiadásainak fedezésére. Vannak azonban ennél rosszabb ügyek is. Elrendeli a nemzeti vállalat igazgatóságának, hogy pénzt nemcsak kölcsönöznie, hanem szolgáltatnia kell. Mit mondjunk az ilyén eljárásról? Az, aki ehhez hasonlót képes elrendelni, annak mindenütt , másutt kellene ülnie, csak éppen a Kommunista Párt titkárságán nem. (Taps.) Korn.ányunk semelyik minisztere nem engedne meg magának ehhez hasonlót. Gazdálkodni költségvetés szerint kell. Még akkor is, ha valamelyik költségvetési fejezet kiadásait abban az esetben, ha már az előirányzottat kimerítette, más fejezet számlájára kellene fedeznie, amelyben felesleg mutatkozik, nem teheti meg ezt önkényes döntéssel, hanem előre ki kell kérnie az egységes Nemzeti Arcvonal egész kormányának hozzájárulását Választ akartok arra a kérdésre, hogy Sling és hozzá hasonlók miért protezsálnak felelős helyekre kétes buurzsoá és megbízhatatlan elemeket? Azért, mert az olyan ember, akinek lelkiismeretén szárad valami, könnyebben hagyja magát irányítani és könynyebben hagyja, hogy visszaéljenek vele. És ezért azok az emberek, akik a pártonbelüli demokráciát megsértik és diktátorosdit játszanak, szívesebben látják az engedelmes burzsoá igazgatókat, mint a szilárd, párthoz hű munkásigazgatókat. Ezért gyanúsak és veszélyesek a Pártra az ilyen -hajlamú emberek. Vigyázni kell rájuk, ellenőrizni kell tetteiket és idejében megfelelő korlátok közé kell szorítani. Ha ezt rendszeresen fogjuk csinálni, megakadályozzuk az új slingiádát. És aztán a kétes jellemű emberek a mi kommunista pártunkban soha meszszire nem jutnak el. A Kommunista Párt nem oarancsol, elvtársak, a Kommunista Párt vezet, meggyőz, nevel és tudatosít. Eszméinek erejére támaszkodik, hisz az igazságban, szocialista céljainak igazságában m és hasznosságában az összeség számára és ezért hisz gvőzelmében. Az, aki fél másokat meggyőzni, idegen tekintélyekkel takaródzik, klikkeket és frakciókat szervez, összeesküvéseket kovácsol, fenyeget és parancsol, nem érdemli meg. hosv funkcionárius legyen és azt sem érdemli meg, hogy kommunista legyen. Hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt ezt az elvet nem csak hirdeti, hanem Klement Gottwald vezetése alatt a gyakorlatban is érvényesíti, arról egész multunk tanúbizonyságot tesz, arról legjobban Központi Bizottságunk utolsó határozata tanúskodik, amelylyel mindazok, akik azt hitték, hogy a Pártnak ezt az alapvető elvét büntetlenül megsérthetik, a Pártból kizárattak. Pártunk abban a törekvésében, hogy megvédi a kommunizmus leninisztálini elveinek tisztaságát, nem áll meg semmi ilven akadálv előtt, leszámol a bűnösökkel, még akkor is, ha azok bármilyen pozícióban vannak és bármilyen funkciót töltenek is be. Kétségtelenül a funkciókból jogok is származnak, de mindenekelőtt és elsősorban felelőséggel járnak. Ha bizalmat ajándékozol arra alkalmatlannak és visszaélsz funkcióddal, kell, hogy elítéljenek. Minél magasabb a funkció, annál nagyobb a bűn és annál szigorúbb a büntetés. Ez az alapvető külömbség a mi kommunista igazságszolgáltatásunk és a burzsoá igazságszolgáltatás között. A burzsoá igazságszolgáltatás a kis bűnösöket büntette, a nagyokat. a nagy címekkel rendelkezőket védte. Abból a meggyőződésből indult ki, hogy a nagy urak leleplezésével és megbüntetésével. hibáik feltárásával megszűnik a tekintélv. Nálunk a magas funkció nem nyújt és nem szabad, hogy bárkinek alibit nyújtson. Ez a Pártba és a vezetésbe veteti bizalmat nemcsak nem gyengíti, ellenkezőleg, erősíti. Ezért lesz Pártunk a Központi Bizottság ülése után bensőleg még erősebb. Még nagyobb erőfeszítéssel fogja mozgósítani erőit azon feladatok teljesítésére, amelyeke itt. Gottwald. Dolánský Slánský és Frank elvtársak beszámolói kitűztek. Ezekkel a feladatokkal kapcsolatban egész sor kérdést kell megoldani, amelyek a beszámolókban és a vitában felvetettek. Folytatás a 2. oldalon.) (b. 1.) Amikor Slánský elvtárs a Párt | Központi Bizottságának ülésén mondott beszámolójában értékelte a mezőgazdaságban eddig elért eredményeinket, kijelölte azokat a feladatokat is, amelyeket mezőgazdaságunknak teljesítenie kell. Rámutatott egyúttal a lehetőségekre is, amelvekke! a mezőgazdaságra hárult feladatokat teljesíteni is tudiuk. „A mezőgazdaságban — mondotta Slánský elvtárs —. elindultunk a szocializmushoz vezető úton. Ez az az út, amely mezőgazdaságunkat a magasabb termelékenységhez vezeti" Ha tehát összegezni akarjuk a mezőgazdaságban eddig elért eredményeinket, tudnunk kell azt. hogv azoknak elérését a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtése tette lehetővé és tudnunk kell azt is. hogy a mezőgazdaság jövő feladatait is csak úgy tudjuk elvégezni, ha tovább megyünk a megkezdett úton és mind nagyobb mértékben valósítjuk meg a föld magasabb termelékenységét biztosító szövetkezeti gazdálkodást. A szövetkezeti gazdálkodásban eddig elért eredményeinket a legszembetűnőbben azt mutatja meg. hogy egy évvel ezelőtt még csak 314 EFSz hajtotta végre a közös vetést és csak 56 szövetkezetben szántották fel a mezsgyéket. Ma viszont 3.868 magasabb típusú szövetkezetünk van. amelyek több mint egymillió hektár földön folytatnak közös gazdálkodást. Ezek a számok napnál világosabban bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk megtette az első komolv és jelentős lépést a föld magasabb termelékenységét biztosító szövetkezeti gazdálkodás s ennek eredményeképpen a magasabb életszínvonal felé. Hogy a magasabb típusú EFSz-ek száma egv év alatt több mint a tízszeresére emelkedett, ezt csak a szövetkezeti gazdálkodás, valamint a közös munkák tapasztalatai alapján érhettük el. Világos tehát, hogy a jövőben is az EFSz-ek megszilárdítását, valamint az ú i szövetkezetek alakítását és a szövetkezetek tagságának kibővítését csak szemléltető, a tapasztalatokból szerzett meggyőző bizonyítékokkal folytathatjuk és érhet iiik el. Szövetkezeti mozgalmunk fejlődését mind jobban akadályozni igyekszik az egyre inkább háttérbe szorított falusi Teakció. a kulákság. Nem szabad elfelejteni, hogy a majdnem 4.000 magasabb típusú EFSz. a közösen művelt egymillió hektár föld komolv csapás a kulákok ábrándjaira, akik néoi demokráciánkat csak átmeneti kényszerhelyzetnek tekintik és abban reménykednek, hogy majd visszatér az 5 elmúlt világuk. Amitven mértékben növekszik dolgozó népünk hatalma ahogyan szaporodnak és erősödnek EFSz-eink, a falusi reakció éppen olvan mértékben szorul ki a porondról. Ennek pedig természetes következménye hogy éppen olyan mértékben feiti ki ellenállását Is. Teszi ezt aztán a kulák nyíltan is, alattomban is, — mindenesetre nem válogatja meg eszközeit, hogvan tudná a szövetkezeti gazdálkodást szétrombolni. Vannak kulákok. akik tehetetlen dühükben egyáltalán nem türtőztetik magukat és mint a szövetkezeti gazdálkodás nyilt ellenségei lépnek fel. Ez még a jobbik eset. Ezekről legalább tud juk, fiogy kik s mik és hogy mit akarnak és úgy is járunk el veliik szemben. Veszedelmesebb aztán a kulákok másik fajtája, az úgynevezett jő kulák, aki dehogyis szólna akár egy szót is a népi demokrácia és a szövetkezeti gazdálkodás ellen. Ellenkezőleg! A kulák az első! aki a szövetkezet megalakítását sürgeti. Ö az. akiből mint a vízfolyás úgy dől a szövetkezeti gazdálkodás szükségességét hangoztató szólam. Ez a kulák, a legkészségesebben ajánlja fel „élete során szerzett gazdag szakismereteit" a szövetkezetnek és „puszi elvtársa" a legszegényebb embernek is Hogy aztán az ilyen kulák szövetkezeti tag a valóságban milyen munkát végez a szövetkezetben, ezt a legjobban azoknak a szövetkezeteknek a sorsa bizonyítja, amelyek minden erőlködésük ellenére is évek óta nem hogy előre haladnának, hanem a legjobb esetben is egy helyben topognak és a semittevésre vannak kárhoztatva. A lévai párttitkárságról írja levelezőnk, hogy a járáshoz tartozó Nagyod községben a szövetkezetbe több kulák befurakodott. A szövetkezet tagja többek között a 19 hektáros Szilvás Ernő zsírosparaszt Is, aki persze nem azért lépett be a szövetkezetbe, hogy ott dolgozzék és végzett munkája szerint részesüljön a jövedelemből, hanem azért, hogy kuiák társaival együtt a szövetkezet fejlődését megakadályozza és a izövetkezctet szétrombolja. Slánský elvtárs beszédében újból hangsúlyozta, hogy a falusi gazdagokat nem szabad felvenni a szövetkezet tagjai sorába és azok az EFSz-ek, amelyeknek vannak kulák tagjai, hívjanak össze taggyűlést és zárják ki a kulákokat a szövetkezetből. A szövetkezet tagjai között pedig a legalaposabb felvilágosító munkát kell végezni. Meg kell magyarázni a szövetkezet tagjainak, mennyire ártalmas a szövetkezet munkájára a kulák tagsága és hogy a kuláknak a szövetkezetben semmi helye nincs. Sok embert megtéveszt a kulák sírása. Ellágyulnak a kulák zuhogó panaszaitól és elnézők lesznek iránta. Ez a leghelytelenebb eljárás. Nem szabad elfelejteni és állandóan szem előtt kell tartani: nem babra megy a játék. Az osztályharc létérdekünket jelenti. Vagy ők, vagy mi. Az EFSz-ek fejlődését sok esetben az is akadályozza, hogy sem a szövetkezet vezetőségében, sem pedig tagsága között nem igen vannak olyan földművesek, akik értenék és irányítani tudnák a szövetkezeti gazdálkodást. „El tudjuk képzelni azokat a nehézségeket — mondotta Slánský elvtárs, — amelyekkel az olyan szövetkezeti elnök találkozik, aki azelőtt 5 vagy 8 hektár földön gazdálkodott és ma már néhány száz hektár tagosított földön kell a munkát irányítania." Ezeket a nehézségeket csak a szövetkezetek állandó és fokozottabb támogatásával és a szövetkezet tagjainak állandó politikai és szakiskolázásával tudjuk kiküszöbölni. Gottwald elvtárs a soronlévő feladatok egyikének tűzte ki, hogy „meg kell szilárdítanunk a meglévő EFSz-eket és ezeket a magasabb típusba kell átvezetni." Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a Párt és a mezőgazdasági szakemberek minden támogatást megadnak az EFSz-eknek feladataik teljesítéséhez. A nagyüzemi gazdálkodáshoz értő szakemberek hiányát sok szövetkezetben egy kis körültekintéssel ki lehet küszöbölni. Nem szabad elfeledkeznünk a volt mezőgazdasági cselédekről és munkásokról. Az egykori uradalmak volt alkalmazottai hosszú évek során át állandóan nagygazdaságban dolgoztak és így megszerezték a nagybani gazdálkodáshoz szükséges tapasztalatokat. Ezek az emberek, akik több száz vagy többezer holdas nagybirtokon dolgoztak, nem a kisparaszt egy-két holdas látókörével gondolkodnak, hanem ha búzatábláról beszélnek, akkor legalább száz holdra gondolnak. A volt mezőgazdasági cselédek ismerik a csoportos munka megszervezését és irányítását, hisz eddigi életükben csak abban volt részük, tehát ezt az ismeretüket a szövetkezeti gazdálkodásban eredményesen fel is tudják használni. A bősi szövetkezet annak ellenére, hogy már több éve fennáll, egészen a legutóbbi időkig nem indult fejlődésnek. Először a szövetkezetbe befurakodott kulákok akadályozták meg a fejlődését, később aztán kisparasztok vették kezükbe a szövetkezet vezetését, de még sem tudtak jelentősebb eredményt felmutatni. Néhány hónappal ezelőtt választották meg a szövetkezet alelnökévé Major Jánost, aki élete folyamán néhány évtizedig dolgozott különféle uradalmakban, ahol látta és megtanulta a nagybani gazdálkodás csínját-bínját. Most, hogy a szövetkezet alelnöke lett, a szövetkezeti gazdálkodásban és a csoportos munka irányításában nagyszerűen tudja érvényesíteni a nagybirtokon szerzett tapasztalatait. Meg is látszik a bősi szövetkezeten a hozzáértő ember irányítása. Az évekig tespedésre ítélt szövetkezet határozott és biztos fejlődésnek indult. Sok ilyen példát lehetne még felsorolni, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a volt uradalmi cselédek igen nagy segítségre tudnak lenni a szövetkezeti munkában. Fel kel! használni ezeket a lehetőségeket és ezzel nagyban hozzá lehet járulni az EFSz-ek eredményesebb munkájához. „A Párt számára — mondotta Slánský elvtárs — nincs fontosabb feladat ma a falun, mint a szövetkezetek megszilárdítása különös tekintettel a magasabb típusú szövetkezetekre, valamint gazdálkodásuk jobb eredményeinek biztosítására." Az EFSz-ek megszilárdítását és azok gazdálkodásának megjavítását csak úgy érheijük el, ha a falusi pártszervezetek és az EFSz-ek megvalósítják e két legfontosabb feladatot- kiküszöbölik a kulák befolyását a szövetkezeti életből és a szövetkezet élére a nagybani gazdálkodáshoz értő dolgozó parasztikat állítanak.