Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)
1951-02-15 / 39. szám, csütörtök
15 UJS Jff 1951 február 17 'ftS o n n e n b r u ch -család Lengyel színmű a német nép útjáról A lengyel írószövetség elnökének, mét ismerte és akiről azt hiszi, hogy León Kruczkowszkinak ..A Sonnen- helytáll érte és segédkezni fog megbruch-család" című darab iát a prágai menekülésében. De Sonnenbruchnak nincsen ereje, hogv Peters felé kinyújtsa kezét, ingadozik és habozik. A család fasis-ta tagjai felismerik Peterst, nem tűrik meg a házban a kommunistát, a tanár menvie a GestapoKamara-Színház tartia műsorán. (Bratislavában Sztálin 71-ik születésnapján vi It a nagysikerű bemutatóia a szerző jelenlétében, Janusz Wnrneczkinek, a varsói U j Állami Színház művészeti vezetőjének rendezésében.) Kruczkowszki a fasizmus lélektipró, ' nak te!e f° n4' s D ff] iel e""embertelen világát festi le egy német ™m«"kül. Ruth re ,t, el szobájabart polgári család sorsában, a darab epiló- ! ! s » Gestapo nyomozo,nak azt hazud_ , . ,. ., , . I ja, hogy autoian kivitte a varos hatagusaban a fasizmus lancait elvető ne- s . ... ., ,. ... „,.,.,... . , i raba. Az eddig melyebb problémák metseg ui utiara utalva. „-,,-, . .. i* . . „ _ , . ' nelkul éla, csupán ösztöne re hallgató Sonnenbruch, a gottingen, egyetem Rut h , tt v a, amj hatrImasat te Sz, szemhíres bioligusa, tanárságanak harm ncéves jubileumra készül A dráma első felvonása egv három képre tagolt nagy expozíció: első képében megmutatja, a tanár Göttingéba készülő altisztjében, Hoppé őrmesterben az átlagnémetet. Hoppé, aki csendőri szolgálatot teljesít a megszállott Lengyel Kormányzóság egv kis vközségében, alapjában véve „jó ember". h'szr" egy almát ajándékoz az erdőben kivert vadként br lyongó és elfogott zsidógyereknek, de percek múlva különösebb lelkifurdalás nélkül golyóival lekaszálja, kivégzi ezt a saját gyermekére emlékeztető védtelen emberpalántát, mert a fegyelem, a feljebbvalótól való rettegés kiölte belőle az embert. A második képben Willi. Sonnenbruch professzor fia, göttingeni útja előtt még „megajándékoztatja" magát egy norvég anyától, akinek fiát a kihallgatásnál agyonverette. Willi a „felsőbbrendű" fajgermán. a Hitler-rajongó fasiszta tömeggv Ikos típusa. Tiszti egyenruhába bujtatott fenevad, finom modorú gonosztevő, a fasizmus vak végrehajtó eszköze, lélektelen hóhér. A harmadik képben Ruthot. a tanár lányát látjuk egv 'francia kisváros környezetében, ártatlan írancia túszok kivégzése előtt. Ruth művészember, aki szépséget és örömet akar ajándékozni az embereknek. Problémák nélkül szabadon él, csupán ösztöne're hrllgatva, amelyek ellentétben fivéreivel. nem állnak az aliasságnak és embertelenségnek szolgálatában. A jubileum összehozza a házban az egész családot. Maga a jubiláns, Sonnenbruch tanár, a humánus németnek típusa. A tudományába temeti magát, elmenekül a múltba, a humánum ideáljaihoz, Gethehez. a tiszta és nagy szellemekhez, undorodva az egész Európát csizmája alá taposó őrmesteri nácizmustól és úgvszólván ölberakott kézzel, félreállva Sonnenbruch tanár várja, hogv végeszakadjon a németség középkori sötétségének. Régen nincsen már családi élete, a tolókocsihoz láncolt felesége csaknem tébolvult Hitler-raiongó és menye, elesett fiának a házában élő özvegye ugyanilyen őrült megszállott. Undorodik a fiától akinek kezén ártatlanok vérét érzi. Magánvos ember, aki nem ébred annak tudatára, hogv passzivitásával zsákutcába juttatja önmagát, humanitása csak az önvédelemnek meddő és üres forrná ia, senkinek sincs hasznára és tudásával Hitler háborús gépezetét szolgálja. Arra jó ez a hatalmas tudás, hogv a fasiszta fenevad tömegével irtsa vele a gyöngébbeket, a megtámadott védteleneket. Ebbe a környezetbe toppan be a nagy nap estéjén Joachim Peters a tanár asszisztense. Peters a koncentrációs táborból szökött meg és hoszszú évek fogsága után tanáránál keres menedéket, akinek szabad szel'eKrim virágzó kertté válik beszáll az egész ördögi hatalommal, megmenti a kommunistát, az új v rlág emberét, de már nem játékos kedvből, hanem tudatosan, új emberré érlelve, végleg szabadrlva a óhatatlanul reá is tanadó nácizmus deformáló befolyásától. Ruth tudja már, hogy nincs izgalmas játékról s'ó. a tette, a helytállása az életébe kerülhet. A Gestapo pribékjei el is hurcolják és később megtudjuk, hogy elpusztult a gvűitőtáborban. A magára maradó Sonnenbruch tanárra még egy nagyobb megpróbáltatás vár. A rejtekhelyéről előlípő Peters, aki néma tanúja volt Ruth önfeláldozásának, szemébe vágja, hogy egész élete tragikus tévedés, a hallgatásával és passzivitásával a náci rezsimet szolgálja és támogatja, a humanizmusa hazugság, mert Németországot, az egész németséget csak az aktív harc, az ellenállás mentheti meg a bukástól. Sonnenbruch tanár ekkor még nem érti meg teljesen Peterset, sőt szemére hányja, hogy férfi létére elfogadta leánya áldozatát, de később ráébred ő maga is az igazságra és a dráma epilógjában eljut az igazi felismerésig, amikor aláírja a stockholmi békehatározatot és elűzve magától a börtönből szabadult, de változatlanul nácinak maradt fiát, az újjáéledő fasizmus szolgálata helyett beáll a béke hívei haros táborába. Kruczkowszki drámája teljesen mai mondanivalójával, drámai jeleneteivel, s reálisan színpadra állított alakjaival mindvégig lebilincseli a nézőt. A dráma előterében ott áll a fasizmus egész embertelen mivoltával, roppant kényszerével és gyilkos hazugságaival. A lengyel szerző tömör dialógusaival élesen jellemez, minden alakja hiteles és eleven. Az expoz'ciónak francia képe különösen sikeres és meglepően szép az életét oly egyszerűen és nemesen feláldozó Ŕuth ahkja, a tanár és Peters dialógusai pedig, bár mindvégig eszmei síkon mozognak, lenyűgöznek mély igazságukkal. Joach'm Peterset, bár fizikailag megtörten látjuk, megcsodáljuk benső erejéért és szenvedélyes .hitéért, a jobb német jövőbe vetett határtalan bizalmáért. Amikor a dráma nagyjelenetében letépi az álarcot Sonnenbruch arcáról, ő maga pedig, mint a földalatti mozgalomnak elszánt, törhetetlen katonája, kénytelen visszamenekülni „a szörnyű német éjszakába", elmenetele előtt Sonnenbruch szemébe vágja: — Olyanok, mint én vagyok, nem tűnnek el végképpen akkor sem, ha elvesznek a tek'ntet elől. És Peters valóban küldetést teljesít: rávezeti a tanárt a helyes útra. A prágai Kamara Színház előadása Oto Ornest rendezésében méltó a lengyel író igényes mondanivalójához. Egri Viktor. A krimi félsziget a Szovjetúnió leggyönyörűbb vidékei közé tartozás. Melegvizű kék tenger mossa partjait, a másik oldalon a felhőkbe olvadó kek hegyek övezik. Ezen a vidéken évente a szovjet dolgozók százezrei üdülnek. Az egesz deü parton meleg az időjárás. A déli part övezete nem túlságosán nagy és északra a hegyek mögött nagy sztyeppek terülnek el. Heiyenkent a íoiyoji partján nyárfások zöldéinek. A Krím sztyeppes vidékének fekete földrétege csaknem 60 cm vastag. Ennek ellenere a föld nem ad olyan termést, mint amiiyent adhatna. Ennek oka pedig az, hogy csapadék ritkán esik és az is egyenlőt.enüi- Az elmúlt 60 év alatt a krimi félszigeten 20 száraz nytari időszak volt. A krimi félszigeten a vizet axtézikutakból nyerik, sőt vannak olyan járások is, mint pl. a lenini vagy pedig közvetlen a tenger mellettiek, ahoviá a vizet ciszternákban sziallitják. Víz — ez a sztyeppés Krím kolhcztagjalnak álma. OLt, ahol sikerül elegendő mennyiségű vizet szerezni az elárasztás céljából, a termés öszszehasonlíthatatlanul magasabb és a gyümölcsfák jóval több gyümölcsöt adnak, mint a víznélküli vidékeken. A zseliabovi kolhozban (Nizsegorodi járás) a kolhoztagok az elárasztott vidékeken 40, sőt 45 mázsa búzát arattak le hektáronként. A kísérletek azt mutatják, hogy a krimi sztyeppéken hatalmas termelési lehetőségek vannak, ha sikerül vízzel ellátni ezt a területet. A nik i ti botanikus kert tudósainak segítségével körülbelül 400 kísérletező kolhoztag kerteket, szőlőket művel, olajos növényeket és citromfákat ültet a kísérleti földeken. Dimitrij Nikolajevics Szokolov, az „Iljics üzenete" kolhoz tagja és a „Szocialista Munka Hőse" a dzsankói járásban a sztyeppés vidéken hektáronként 93.5 m^zsa bort termelt. A vízzel ellátott Krim felszíne teljesen megváltozik. A szükséges vizet az északkrimi csatorna szolgáltatjaA Dnyeperen épülő vizi erőműről szóló határozat, amelyet Sztálin elvtárs kezdeményezéséből fogadtak el, Krim mezőgazdasagának eddig ismeretlen perspektiváket nyit. Az északkrimi csatorna a Dnyeper vizét vezeti ide és lehetővé teszi az alacsonyabban fekvő vidékek vízzel való ellátását. A magasabban fekvő járásokat pedig a vízátömlesztő állomások segítségével látjiék el kellő nedvességgel. A krimi földekből 300.000 hektár kap vizet a Dnyeperből. Ha elkészült az északkrimi csatorna, a krimi sztyeppés vidék teljesen megváltozik. A csapadéknélküli vidékek problémája egyszer és mindenkorra megoldódik. A kolhozkertek gyümölcsfái roskadásig tele lesznek gyümölccsel, citromfék, mandarinfák, stb. kínálgatják édes gyümölcsüket a dolgozóknak. Hatalmas rizsföldek, gyapotföldek és zöldségeskertek fogják díszíteni az eddig félig-meddig elhanyagolt krimi félszigetet. A védő erdőövezetek és a csatornarészletek zöld negyedekre osztják az egész vidéket. A „fehérarany" földek, a gyapot teszi élénkké a vidéketA kirovi jártásban, mely a legszárazabb vidékek egyike, a csatorna kiépítése után 6000 hektár kerül elárasztás alá. Az azovi járásban a vízzel ellátott földek területe harmincszorosára növekedik. A híres krimi búzából hektáronként 30—50 mázsa termést várnak. A sokatígérő gyapotföldek hétszer, sőt kilencszer akkora termést fognak adni, mint az elárasztás előtt. A gyümölcsösökben a gyümölcstermés két-háromszorosiára nő. A víz lehetővé teszi a legelők területének megnövelését és ezáltal nagyszerű lehetőségek nyílnak az állattenyésztés tokozásara. Nehéz felsorolni mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az ide vezetett Dnyeper vize nyújt e vidék felvirágaástóra. Egyet azonban leszögezhetünk: a csatorna virágzó kértté változtatja át a vidéket. A Krim kolhoztagjai, a tudományos intézetek és az ipari üzemek dolgozói, valamint az értelmiség egy gondolattal foglalkozik, — a csatorna gondolatával. A szovjet dolgozók mély hálával gondolnak a Kommunista Pártra és a szovjet kormányra, omely annyira támogatja e nagy terv megvalósítását. Az összes kolhozokban, városokban és üzemekben értekezleteket rendeznek, amelyeken a csatorna építésének kérdéseivel foglalkoznak. A Dzsankojban 20 000 résztvevő jelenlétében megtartott értekezlet világosan bizonyítja a dolgozók mély és igazi szívből jövő örömét. Sachraj, a „Kommün világítófáklyája" kolhoz elnöke bejelentette, hogy a kolhoznak több tagja tevékenyen be akar kapcsolódni a csatorna építésébe. „A Dnyeper vizével együtt gazdag termelési lehetőségek érkeznek hozzánk, kolhozéletünk még boldogabb és örömtelibb lesz. Mi is be akarunk kapcsolódni ebbe az építkezésbe, hogy köszönetünket fejezhessük ki Pártunk és kormányunk iránt" — mondotta Teherov, a „Sztlálinovec" kolhoz tagja. Az Észak-Krím csatorna építése világosan tanúskodik a Kommunista Párt és a szovjet kormány törekvéseiről, amelyekkel emelni akarja a szovjet nép életszínvonallát. A sztálini korszak hatalmas építkezései világosan tanúskodnak a szovjet rendszer kimeríthetetlen erőiről és a szovjet nép bék^s építő szándéktóról. Az olasz földművesek tragédiája és harca Lecce a délolaszországi tartomá- | tény demokratikus miniszter maga nyok egyike. Nincsenek itt ipari vál- , megszegte az 1094. számú törvényt, lalatok, mint általában Olaszországban j amelyet annak idején a keresztény demásutt. A lakosság itt kizárólag föld- mokrata párt elfogadott és amely sze MEGHALT BAJOR GIZI a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas kiváló művésze Bajor Gizi, a Magyar Népköztársa- zott a magyar színművésfzetbe és kiság kiváló művésze, Kossuth-díjas váló tehetségével szinte egy csapásművész, a budapesti Nemzeti Szín- ra. már pályája elején meghódította ház örökös tagja, február 12-én gyó- a közönséget. Legnagyobb sikereit gyíthatatlan betegségben, tragikus Shakespeare-, Lope de Vega-, Tolszhirtelenséggel elhunyt. Közel 4 évti- toj- és Schiller-szerepekiben aratta, zeden keresztül volt a Nemzeti Szín- A nagy művésznő lelkesen vett részt ház tagja és pályafutása alatt elju- a békeharcban s a magyar Országos tott a színművészet legmagasabb csú- Béketanács tagjai közé választotta, csára. Egyik legkiválóbb képviselője J „A népéhez hű, a haladás ügyét volt a magyar színjátszásnak, méltó szolgáló, a hivatíását rajongásig szefolytatója a magyar színművészet rető művészt gyászolja benne az egész legnemesebb hagyományainak, Déryné, Jászai Mari s Márkus Emília művészetének. Oj, reális hangot homagyar nép" — írja róla Major Tamás. a Nemzeti Színház igazgatója méltatásábanA FaUsiárő Színház magyar művészegyüttesének műsora Vágvecse, 1951 február 15. Ha asszonyé a gyeplő. 1951 február 16. Hübele Balazs mint király. 1951 február 16. Kecskettej. Komárom, 1951 február 17. Ha asszonyé a gyeplő. 1951 február 18 Hübele Balázs mint király. 1951 február 18. Kecsketej. . művelésből él. libben a tartományban összesen 100.580 hektár' szántóföld van. A szántóföldnek a 42%-át a lakosság nem egész egy százaléka tartja a kezében. Lazio tartomány Róma szomszédságábar van Közép-Itáliában. Ebben a tartományban a földek nagy részét a Chigi, Torlonia és Meníort családok tartják birtokukban. Sok esetben a földek éveken át megműveletlenül maradnak, mert az olasz nagybirtokosok inkább megműveletjenü hagyják földjeiket, semhogy a kisparasztoknak juttassák. Évente 105 munkanap A mezőgazdasági munkások szövetségének statisztikája szerint a mezőgazdasági munkások évente 129 napot, a munkásasszonyok pedig csak 105 napot dolgoznak. A férfiak e mellett 7.587 líra, a nők pedig 4.320 líra átlagos havi fizetést kapnak. Az állami statisztikai hivatal adatai szerint egy négytagú család havi létmininuma 50.000 líra. Ezek a száraz adatok az olasz kisés középföldművesek és földnélküliek milliójának tragédiáját és nyomorát jelentik. Ezek az adatok világosan tanúskodnak a sanseveroi mezőgazdasági munkásccsaládok tragédiájáról, akik elhanyagolt betonozott szemétdombokban és kémiai gyárak folyosóin lakr/ak, tanúskodnak a materi szegények tragédiájáról, akik kőbarlangokban laknak és a Pó-folyó torkolatánál élő nyomorultak életéről, akik annak ellenére, hogy Olaszország legtermékenyebb vidékén élnek, mégis 70%uk tüdővészben sínylődik. Az igazságügyi miniszternek adott ajándékok Olaszország több vidékén még mindig feudális viszonyok uralkodnak. Még mindig életben van az a szokás, hogy a nagybirtokosok felesbe bérbe adják földjeiket a nincstelen kispa rasztoknak. És itt még nem említettük meg az úgynevezett „uraknak adott ajándékokat". Meg kell említenünk a bérbeadási szerződések jellegzetességét. 1949-ben i például Pasquale Turi kötött ilyen szer- 1 ződést, amelyben kötelezte magát, hogy a birtok tulajdonosának I év alatt naponként 25 darab sajtot ad, továbbá 2 bárányt húsvétkor, 4 kappant és 200 darab tojást Szent Oronzó napja alkalmával. Ezeket a terményeket 500 lírára becsülték, ami a piaci áron 80.000 lírát is kitenne. A birtok tulajdonosa Giuseppc Grassi Ducas Orsini, de Gasperi kormányának igazságügyminisztere. Ebből a szerződésből világosan kitűnik, hogy a kereszrint az ilyen „úri ajándékot" ki kell küszöbölni. A szervezet ellenállása 1945 óta egyre jobban növekszik a földművesek nyugtalansága. A városok munkásságának harca nagy visszhangra talált a falvakban is. A Kommunista Párt által vezetett meggyőző tevékenység az olasz földművesek között nagy visszhangra talált és szervezett ellenállásra buzdította őket. A „Federterra" földművesszövetségben egyesült kis- és köpföldművesek és a „Federbraccianti" szakszervezetben tömörült mezőgazdasági munkások hatalmas akcióba kezdtek még 1948-ban, ameynek célja a falusi dolgozók viszonyainak megjavítása. Mielőtt azonban ez az akció az 1949-es év második felében egész Olaszországban tömegmozgalommá vált volna, megkezdték az ugaron hagyott és kihasználatlan nagybirtokosi földek kisajátítását. . • ilyen földkisajátításokra már 1945-ben, a háború végén is sor került Dél-Olaszországban, ahol sok háborús-bűnös fasiszta nagybirtokos elhagyta földjét. Az 1949-ben megindult földíoglalási akció Dél-Olaszországról Közép-Olaszországra, Szicíliára és Szardíniára is átterjedt. Ékben a harcban igen nagy jelentőséggel bír a munkásosztály és a földmíívestömegek szolidaritása, amely abban nyilvánult meg, hogy a földművesek a földfoglalásnál a munkásosztályban mindig biztos támaszra találtak. „A herceg úr" földművesei Nagyon jellemző az Olaszország falvaiban uralkodó állapotra Fucino története. Fucino egy 16.000 hektáros nagybirtok. • Tulajdonosa Torlonio her ceg, Olaszország egyik legnagyobb bír tokosa, akinek évi jövedelme több milliárd líra. Ezen a birtokon jó pár ezer bérlő és, mezőgazdasági munkás dolgozik. A bérlők földecskéiken kizárólag cukorrépát termelnek. Miért éppen cukorrépát? Torlonio hercegnek ugyanis hatal mas cukorgyára vari. A bérlők és a herceg között kötött szerződések szerint a cukorrépa termelőknek a termés 4 tizedét ingyen át kell adniok a tulajdonosnak árenda fejében, a fennmaradt cukorrépát nevetségesen alacsony árért megint Torlonionak kell eladmők. A földművesek nyomora kibírhatatlan lett. 1949-ben a fucinoi földművesek nyílt támadásra tértek át. A mezőgazdasági munkások és a gyári munkások segítségével elfoglalták Torlonio birtokának egy részét. Követelték, hogy a nagybirtokos azonnal tűnjön el Fucinóból, a „föld azé, aki műveli" jelszó alatt. A rendőrség azonban a „jogos" birtokos védelmére kelt és brutális módon megtámadta a földműveseket. Több személy megsebesült. A földművesek azonban ezek után sem álltak félre. Éjjel-nappal dolgoztak az elfoglalt földeken. A rendőrség és a nagybirtokosok egész nyíltan együttműködnek a fasiszta bandákkal. Itt például 1949 április 30-án a rendőrség megtámadta a parasztokat, akik a Fucino közelében lévő Selano piacán gyülekeztek. A rendőrség megadta a jelt és a fasiszta bandák sortüzet adtak le a tömegre. Két mezőgazdasági munkás él tét vesztette és jó néhányan megsebesültek. A vérfürdő okozóit a rendőrség természetesen egyáltalán nem kutatta. Építkezések a kormány akarata ellen A nagybirtokok kisajátítása fontos szerepet játszik a földművesek és a mezőgazdasági munkások harcában. Azonban nemcsak a földszerzés az egyedüli célja a harcnak. A* munkások mozgalmat indítottak, amely szerint olyan munkákat végeznek, amelyekhez a kormány nem adta beleegyezését. fgy például a Cormor-folyó szabályozása. A munkások a kormány és a rendőrség üldözése ellenére is végzik munkájukat a folyó szabályozásánál. A „Faderbraccianti" adatai szerint a Cormor-folyó szabályozása 1,400 munkást tudna két éven keresztül foglalkoztatni. Ezáltal 11.000 hektár termékeny földet nyernének, amiből legalább 1500 család kényelmesen meg tudna élni. A mezőgazdasági termelés ezáltal évente 1 milliárd lírával emelkedne. Egyidejűleg Olaszország más részein is dolgoznak a munkások a kormány akarata ellenére. így például a Vomano- és Mavone-folyókon gátakat építenek. A munkások ennél az építkezésnél arra kényszerítették a „Térni" villanyüzem-vállalatot, hogy folytassa a félbeszakadt vízierőművek építését. Az olasz földművesek földírt, jogért, munkáért és életért harcolnak. Ebben a harcban nincsenek egyedül. Velük van az olasz munkásosztály és az egész világ dolgozó népe. Ennek a szolidaritásnak a jele az a 20 traktor is, amelyeket a sztálingrádi munkások küldtek az elmúlt évben az olasz parasztoknak. Az olasz parasztok és földnélküliek öntudatossága egyre növekszik és nő az a meggyőződésük is, hogy az egyedüli párt, amely számukra győzelmet biztosít, a munkásosztály pártja — Olaszország Kommunista Pártja.