Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-10 / 35. szám, szombat

1951 február 10 U J $70 Szégyenteljes határozat A határozati javaidat, amelyet az USA utasítására január 30-án az ENSz politikai bizottságában ke­resztül erőszakoltak, „agresszióval" vádolja a Kínai Népköztársaságot, Ennek a határozatnak nincs és nem ls lehet törvényes ereje, csak az ENSz történetének egyik legszé­gyenteljesebb lapját képezi. A népek sohasem ismerik el ezt a határoza­tot. A január 30-i határozat végleg leleplezte az USA-t, mint a koreai és a többi távolkeleti kérdés békés rendezésének ellenségét. Ennek a példátlanul arcátlan, valamennyi bé­keszerető nép felháborodását okozó határozatnak elfogadásáért az ame­rikai agresszorokkal együtt mind­azokra is felelősség hárul, akik or­száguk nemzeti érdekei eUenére meghunyászkodtak a Wall Street pa­rancsa előtt, népeik becsületét és méltóságát lealacsonyították. Anglia, Franciaország és a töbW amerikai­csatlós ország drága árat fizetett az amerikai agresszorral folytatott együttműködésért. Az amerikai agresszorok azzal, hogy a politikai bizottság elé ter­jesztették határozati javaslatukat, megmutatták, hogy bővített formá­ban akarják megismételni egyszer már alkalmazott bűnös felfogásukat. Az egész világ jól tudja, milyen mesterkedésekkel, az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmányának és elveinek minő megsértésével erősza­kolta keresztül az Egyesült Álla­mok a Biztonsági Tanácsban 1950 június 27-én azt a határozatot, amely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot agresszornak nyilvá­nította, pedig éppen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság volt az amerikai utasításra cselekvő Iiszin­manista fegyveres erők agressziójáé­nak áldozata. Az amerikai intervenciósok hábo­rús kalandja Koreában az amerikai fegyveres erők veresége következté­ben kudarcba fulladt. Az USA ural­kodó körei most elégtételt akarnak venni a koreai kudarcukért és meg akarják teremteni a feltételeket a Kína ellen irányuló agresszió kiszé­lesítésére. Erre a célra az Egyesült Nemzetek Szervezetét akarják fel-1 használni. Az ENSz-t az USA ural-" kodó körei konokul az amerikai po­litika agresszív tervelnek szolgála­tára rendelt engedelmes eszköznek tekintik. Erről meggyőzően tanúskodnak az amerikai diplomácia mesterkedései, melyeket azért hajtottak végre, hogy Koreában lélekzetvételhez jus­sanak, majd lehetőségük nyíljék, hogy később új erővel zúdíthassanak agressziót a Kínai Népköztársaságra. Az USA kormánya elutasította Csu-En-Lajnak, a Kínai Népköztár­saság külügyminiszterének a poli­tikai bizottsághoz intézett válaszá­ban foglalt javaslatait. Ezek a ja­vaslatok jól ismertek. Abból a vitat­hatatlan tényből indulnak ki, hogy a koreai kérdés, épúgy, mint a töb­bi távolkeleti probléma békés ren­j dezésének elsőrendű és elengedhe­tetlen feltétele a koreai nép és a Kínai Népköztársaság eUen irányuló amerikai agresszió megszüntetése, valamennyi külföldi csapat kivonása Koreából, az amerikai fegyveres erők * eltávolítása Taivan-szigetéről és a taivani öbölből. A kínai kormány programmja va­lamennyi békeszerető nép, elsősor­ban a Szovjetúnió és a népi demo­kráciák résliéről határozott támoga-| tásban részesül. Az a tény, hogy az angol-ameri­kat klikk az USA nyomására eluta­sította a Kínai Népköztársaság ja­vaslatait, azt jelentette és azt je­lenti, hogy az Egyesült Államok nem akarja megszüntetni Koreában a fegyveres agressziót, nem akarja kivonni onnan csapatait, nem akarja megszüntetni az agressziót Taivan­szigetén, nem akarja a többi távol­keleti kérdés békés rendezését sem, hanem a háború folytatását akarja. Ez az agresszor álláspontja, a hó­dítóé, a nemzetközi egyezmények megsértőjéé. A Kínai Népköztársaságot „ag­resszornak" nyilvánító gúnyhatáro­zatot annak következtében fogadták el, hogy az amerikai kormány egész sor országot fenyegetett és rémített. Ezek az országok az amerikai dip­lomácia Uyen módszereinek nyomása alatt az amerikai javaslat mellett kényszerültek szavazni. Ebben az esetben is teljes erővel üzembehe­lyezték az ENSz-közgyűlésen álta­lában alkalmazott „szavazógépet". A gépezet ezúttal azonban komolyan csütörtököt mondott. Sok kormány, elsősorban az ázsiai országok kormá­nyai látták, hogy a nép haragja fc­kozódik az amerikai agresszió tá­mogatásának és elnézésének politi­kája miatt. Ezek a kormányok szem­melláthatólag megértették, milyen Tiltakozó gyűlések és határozatok százaiban utasítják el Kyugat-Európa népei az amerikai háborús terveket A francia Békevédők Központi Bizottságának titkárságához napon­ta érkeznek a levelek újabb tízezrei, amelyben a lakosság élesen elítéli Nyugat-Németország újrafelfegyverzését. A brugesi (Dél-Franciaország) cipőgyár összes alkalmazottai határozatot hoztak, amelyet valamennyien alá is írtait, tiltakozva a náci Wehrmacht felújítása ellen. Az üzem munkásainak határozatához a város többi üzemének és gyárainak dol­gozói csatlakoztak, valamint a város lakossága is. A volt politikai foglyok francia­országi szövetsége kiáltványt tett közzé, amelyben tütakozik a nem­zetközi imperialisták terve ellen, akik [Nyugat-Németországban a ná­ci hadsereget szeretnék újjáéleszte­ni. Ugyanakkor a legélesebben til­takoznak az ellen, hogy Nyugat­Németország náci tábornokai Párizs­ba jöhessenek. A francia Békevédök Központi Bizottsága kiáltvánnyal fordult az összes demokratikus és haladószellemű franciákhoz, akadá­lyozzák meg az amerikaiak előtt megalázkodó francia kormány tervé­nek keresztülvitelét, hogy február 15-én Speidel és Heusinger náci tá­bornokok Párizsban tárgyalhassa­nak a többi nyugateurópai lakáj­kormányok küldötteivel az Egyesült Államok felügyelete alatt a nyugat­németországi hadsereg újjáépítése tárgyában. „A náci tábornokok pá­rizsi jelenléte a legnagyobbfokú botrány, amelyet a francia nép nem nézhet tétlenül", állapítja meg a Békevédők franciaországi Központi Bizottságának kiáltványa. A francia békevédők nyilt levele a német antimMitaristákhoz A francia Békevédök nyilt levelet intéztek mindazokhoz a néme­tekhez, akik szembeszállnak Nyugat-Németország felfegyverzésével. A nyilt levélben többek között ez áll: „Mindaz, ami akadályozza a de­nacifikációt, mindaz ami Nyugat­Németország felfegyverzéséhez ve­zet, aggasztja a népeket. A háborús bűnösök szabadlábrahelyezése nem­csak sérti a francia népet, hanem komoly veszedelmet jelent a német nép számára és felbátorítja a mos­tani új háborús uszítókat. Mi tilta­kozunk Nyugat-Németország újra­felfegyverzése ellen, mert a törté­nelemből merített tapasztalataink határozott ellenállásra köteleznek bennünket és a németországi béke­hívők essonl kongresszusa után tud­juk, hogy a német nép körében 1® hatalmas mozgalom induít el, amely tiltakozik ez ellen az őrültség ellen. Mindnyájunknak követelnünk kell a négy nagyhatalom — a Szovjet­únió, Franciaország, Nagy-Britannia és az Észaliamerikai Egyesült Ál­lamok képviselői konferenciájának azonnali összehívását. Ennek felada­ta pedig az legyen, hogy előkészítse az egységes, demokratikus és béke­szerető Németországgal való béke­szerződést. Ez a szerződés a béké­hez vezető út első lépése lesz. A történelem komoly és döntő pilla­nataiban írjuk levelünket. E harc­ban nem vagyunk magunkra hagy­va. A világon mindenütt a népek hasonlóan juttatják kifejezésre bé­kekövetelésiiket. Akaratuknak kife­jezője a Béke Hívei II. világkon­gresszusának az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett kiáltványa. Köszöntjük önöket mindazon fran­ciák nevében, akik tudatosítják, hogy a békéért folytatott harcukkal nemcsak saját hazájuk biztonságát és boldogulását szolgálják, hanem a világ valamennyi népéét." A levelet a francia Békevédök nemzeti tanácsa nevében Emánuel D'Astier de la Vigerie, Jean Boulier abbé, Yves Farge, Francoise Lecle­roq, Charles Tillon és Fernand Vig­ne írták alá. Tünte'és Párizsban a fasszta intézkedések e?len Szerdán este a párizsi soortpalotá­ban, amelyet Párizs néne zsúfolásig megtöltött, hatalmas manifesztáció zaj­lott le. Párizs munkássága ismét bebizo­nyította, hogy a leghatározottabban elutasítja a kormánv fasiszta intézkedé­seit. A manifesztáción. amelven Párizs legjobb békeharcosainak és munkásai­nak tízezrei vettek részt. Jack Duclos, a francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Benőit Frachon, a Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Guignevert, a francia szocialista egy­ségpárt titkára, valamint a francia köztársasági ifjúság és a francia asz­szonyok uniójának kiküldöttei szólaltak fel A manifesztáción. amelven Francia­ország fővárosának néoe a Pleven kor­mány aljas fasiszta intézkedései ellen tiltakozott, Párizs dolgozói egyben ki­fejezésre juttatták, hogv minden ere­jükkel harcolni és küzdeni fognak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Krupp szabadlábrahefyezése a francia saitó tükrében Az a hír, hogy Mac Cloy, Nyugat­Németország katonai komisszáriusa, szahadlábra helyezte a háborús bűnös Kruppot, Hitler főfegyverszállítóját, a francia nép minden rétegében ország­szerte nagy megütközést keltett. A Liberation megállapítja, hogy Mac Cloy intézkedése abban az időben történt, amikor Handy tábornok, az angol megszállócsapatok főparancs­noka ugyancsak amnesztiában része­sített több háborús bűnöst. A nyugati imperialisták célja az volt, hogy a háborús bűnösök szabadi ábrahelyezé­sé v el Hitler leghűségesebb cinkosait az amerikai katonai tervek céljainak megnyerje. Hitler volt hadiszállítói hűséget fogadnak az amerikai háborús uszítóknak Fritz Berg, a nyugatnémetországi gyárosok szövetségének elnöke, leve­let intézett Kirkpatrxkhez, amelyben biztosítja az angol főkomisszáriust, hogy a nyugatnémetországi nagyipa­rosok mind egy szálig az Atlanti blok mellé sorakoznak fel. Berg levelében a brit komisszárius hamburgi beszé­dére reagál, amelyben az éles kritika tárgyává tette, hogy Nyugat-Német­ország lakossága egyhangúan szem­behelyezkedik a felfegyverzéssel. Berg levelében arra kéri az angol-amerikai imperialisták nyugatnémetországi kép­viselőjét, hogy a kritikáját ne vonat­koztassa Nyugat-Németország nagy­iparosaira. E levél jellemző arra, hogy Nyugat­Németország dolgozó népe mily harci készséggel száll szembe az amerikaiak háborús terveivel. Nyugat-Németor­száll síkra s követeli az egységes, de­mokratikus és békeszerető Németor­szág létrehozását, azalatt a német tő­kések, iparbárók és a börtönből kisza­badított SS tábornokok hüségnyilat­I kozatokat közvetítenek az amerikai és Nyugat-Németország dolgozóinak válasza a háborús uszítóknak: A német nép a háború ellen a béke ügye mellett sorakozik fel­angol imperialisták nyugatnémetorszá­gi képviselőihez, mert céljuk nem a szág népe tudja, hogy a felfegyverzés e8y új pusztító háborút jelentene, amely a német néoet egy újabb vég­zetes pusztulás útjára taszítaná. Míg Nyugat-Németország dolgozó népe a béke és a biztonság politikája mellett béke, hanem a háború, mert céljuk az, hogy a német nép pusztulása árán is haszonra tegyenek szert. Ne felejtsük a hitteri rendszer állatiasságait! A dán Békehívők tiltakozó nyilatko­zatot nyújtottak át Erikson miniszter­elnöknek, elutasítva a dán kormány határozatát, amelyben az támogatja Nyugat-Németország felfegyverzését. A dán parlament valamennyi képvise­lőjéhez eljuttatott tiltakozó jegyzék­ben ez olvasható: Az utolsó hetek eseményei világo­san megmutatják, hogy ez a politika nemcsak Dánia, hanem az egész világ szempontjából milyen határtalan ve­szedelmet jelent. A háborús bűnösök­nek szabadlábrahelyezése Nyugat-Né­metországban a legnagyobb veszedel­mek egyikét jelenti. A dán parlament­ben ezt a politikát azzal indokolták, hogy „fátyolt kell borítani a múltra". Ez annyit jelentene, hogy felejtkez­zünk meg a hitleri rendszer állatiam ságáról, amikor rabló módjára meg­támadta mindazokat az országokat; amelyek Németországgal szomszédo­sak A német hadigépezet és hadiipar feltámasztása az európai béke nagy veszedelmét jelenti. Chile népe fokozza harcát az USA gyarmatosító politikája ellen Az Impprensa Popular című chilei lap a chilei Kommunista Párt állás­foglalását ismerteti az amerikai kül­ügyminiszterek washingtoni konfe­renciájával kapcsolatosan. A chilei Kommunista Párt megállapítja, hogy e konferenciának célja Latin-Ameri­kát ez imperialisták áltat előkészí­tett új háborúba bevonni, Latin­Amerika országait ezen új háború nyersanyagbázisává tenni, ugyanak­kor népét ágyútöltelékül felhasznál­ni. A külügyminiszterek washingto­ni konferenciája a legnagyobb vesze­delmet jelenti, ami valaha is a dél­amerikai országokat érheti. Ezt a ve­szedelmet azonban el lehet hárítani — állapítja meg a chilei Kommunis­ta Párt közzétett nyilatkozata. Latin-Amerika népei a békéért harcolnak, tudják, hogy Dél-Ameri­ka népei csak úgy tudnak szabad életet folytatni, ha kiszabadulnak az amerikai monopoltőke járma alól. Gonzales Videla, a chilei diktátor nemzetellenes politkát űz és az orszá­got még jobban az Egyesült Államok ragadozó kerjai közé taszítja. Chile Kommunista Pártja az ország népét arra ösztönzi, fokozza nemzeti moz­galmit és gyorsítsa meg Gonzalez Vi­dela bukását. A kiáltványban ösz­szefogásra szólítja Chile dolgozó né* pét, hogy harcoljon az amerikai im­perializmus minden gaztette ellen, tiltakozzék a koreai nép elleni gyil­kos háború miatt, a kínai nép elleni agresszió, valamint a nyugateurópai gyarmatosító trumani politika ellen. Az északkoreai földművesek Csu-En-Laj nyilatkozata mellett szállnak síkra Az Észak-Koreai Földművesek Szö­vetségének Központi Bizottsága hatá­rozatot hozott, amelyben bejelentet­ték, támogatják Csu-En-Laj külügy­miniszter nyilatkozatát, amelyben' a Kínai Népköztársaság központi kormá­nyának külügyminisztere elítélte az ENSz rágalmazó határozatát. A Köz­ponti Bizottság határozata megállapít­ja: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete törvénytelen döntését az IJSA nyomá­sára fogadta el. Az amerikai imperia­listák hazánkban polgárháborút kez­deményeztek és fegyveres támadásra indultak hazánk ellen. Repülőtámadá­sokat intéznek a kínai területek el­len s ugyanakkor Tajvant is megszáll­ták. Ki lehetne más a támadó, ha nem az amerikai imperialisták?" A határozat továbbá megállapítja, hogy az amerikai imperialisták és uszályhordozói nem a békét, hanem a háborút kívánják és ez a koreai és a kínai nép * jogos haragját váltja ki. Az Észak-Koreai Földművesek Szö­vetségének Központi Bizottsága hatá­I rozatában felszólítja valamennyi tagját, harcoljon az amerikaiak és a liszin­mani csatlósaik ellen a végső győzele­mért. veszélybe sodorják saját érdekeiket, saját nemzetközi helyzetüket, ha tá­mogatják az USA-nak a Kínai Nép­köztársaság ellen irányuló agresz­szív és kalandor politikáját. Kifeje­zésre jutott ez az indiai küldött meg­nyilatkozásában is. India képviselője ugyanis kijelentette, hogy ennek a határozatnak nem lesz semmi mo­rális ereje és az a konfliktus kiszé­lesedésére, végső soron világháború­ra vezethet. A szovjet küldöttség a kezdet kez­detétől fogva a leghatározottabban szembeszállott az amerikai javaslat­tal. A szovjet küldöttség támogatta a kínai kormány javaslatait, lelep­lezte az amerikai agresszor mester­kedéseinek igazi lényegét. Az ameri­kai agresszor minden eszközzel biz­tosítani akarja a maga számára a lehetőséget, hogy folytassa a béke és a népek biztonsága ellen irányuló bűnös politikáját. Az USA képviselői az ENSz-ben tüzet okádtak és minden erőfeszíté­süket lathavetették, hogy a koreai kérdés békés rendezésére irányuló kísérleteket meghiúsítsák. Gross, Amerika képviselője az ENSz-ben hivatalosan kijelentette, hogy az USA nem vesz részt a Taivan kér­désében összehívandó értekezleten, ha Csang-Kaj-Sek nem lesz képvi­selve a konferencián. Az USA kép­viselőháza ós szenátusa tüntetően határozatot fogadott el, melyben Kí­na agresszorrá minősítését követeli. Austin, az USA küldötte a politikai bizottságban nem fukarkodott vona­kodó csatlósai ellen irányuló sértő kirohanásokkal és az amerikai hatá­rozati javaslat sürgős megszavazá­sát követelte. Ennek a kényszerítésnek követ­kezményei teljességgel megmutat­koztak a politikai bizottság és a közgyűlés ülésein, midőn ar. ameri­kai határozati javaslatot szélvész­sebességgel erőszakolták keresztül. A határozati javaslat mellett szava­zott az USÁ-n és a latinamerikai országokon kívül Anglia és Francia­ország képviselője ls. Ez a két or­szág a béke fenntartásáért felelős­séget viselő öt nagyhatalom közé tartozik. Ezzel kapcsolatosan külö­nösen szembetűnő az angol „mun­káspárti" kormány politikájának kétkulacsossága. Az angol kormány képviselői álszenteskedve, a koreai és a többi távolkeleti kérdés békés rendezése hívének tüntetik fel ma­gukat, a valóságban azonban kettős játékokkal az amerikai agresszort segítik. Az amerikai határozati javaslat ellen szavazott Burma, Bjelorusszia, Ukrajna és a Szovjetúnió képviselő­Ukrajna és a Szovjetunió küldöttsé­je. Tartózkodott a szavazástól Pa­kisztán, Afganisztán. Indonézia, Egyiptom, Szíria és több más ország képviselője. A szavazás kimenetele tanulságos. leleplezi az Egyesült Államok uralkodó köreinek nyomá­sára e körök akaratát teljesítő me­chanikus többség szavazataira tá­maszkodó amerikai imperialisták nyomorúságos számvetését. Az a körülmény, hogy az Egye­sült Államok és néhány őt engedel­mesen követő és tőle függő állam meghiúsította azokat a javaslatokat, amelyek célja a koreai kérdés békés rendezése — továbbá a Kínai Nép­köztársaság központi népi kormánya által előterjesztett békeprogram el­utasítása teljes mértékben leleplezi a l amerikai kormánykörök bűnös terveit: nemcsak folytatni akarják, hanem egyre növekvő mértékben ki is akarják terjeszteni távolkeleti ka­tonai kalandjukat. A szégyenletes határozat, ame­lyet az amerikai intervenciósok az ENSz politikai bizottságában és közgyűlésén keresztülliajszoitak, min­den országban a becsületes embe­rek millióinak felháborodását váltot­ta ki. A világ minden békeszerető népe elítéli az ENSz közgyűlésének január 30-án hozott és a Kínai Nép­köztársaság ellen irányuló határoza­tát. A világ békeszerető népeinek ez az állásfoglalása biztosíték, hogy erre a határozatra, valamint a fek­telenné vált amerikai kalandoroknak ehhez fűzött bűnös terveire teljes kudarc vár. (A moszkvai Pravda II. 6-i vezércikke.) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom