Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-08 / 33. szám, csütörtök

t — UJS7Ö A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága 1951 február 8 Romániában több mint ezer termelőszövetkezet működik A német fasizmus, vagyis a világ­imperializmus legbrutálisabb és leg­reakciósabb részének leverése után a Szovjet Hadsereg által felszabadított Kelet-Németországban békés újjáépí­tés folyik. A Német Demokratikus Köztársaság 1949 októberében történt megalakítása jelenti g csúcspontját ennek a fejlődésnek A Német Demokratikus Köztársa­ság megalakítása nem következhetett volna be a szovjei megszálló közigaz­gatás bölcs politikája nélkül, amely eltávolította a fasizmus maradványait és megsemmisítette annak gazdasági alapját, mely a reakciós kapitalisták, (nagybirtokosok, junkerek) uralmát jelentette. A német junkerek és fél­feudális nagybirtokosok uralmát az 1945­ben kiadott földreform törvénye meghiúsította. Ez határkövet jelent a német mezőgazdasági életben. A német földművesek a történelem folyamán először emelhették fel szavukat, amellyel követelik wt, hogy a főid azé legyen, aki azt megműveli. A földreform Németországban az első demokratikus akció, amelynek meg­valósítása nagy sikerekkel járt. A nagybirtokosok egyszer s mindenkorra búcsút mondhattak gazdasági hatal­muknak ée politikai befolyásuknak. A porosz junker, a német reakció és militarizmus egyik legfontosabb tá­masza egy.szersmindenkorra eltűnt. Vessünk egy pillantást a német földműves történetére. Amint már em. lítettük, e junkerek régi időktől fogva a legnagyobb kizsákmányolókként szerepeltek a kis- és középföldműves­ség felett. Még a XIX. században is tartották hatalmukat, sőt mi több, a napóleoni háborúk idején, amikor több földművest elepülés. iire**n maradt, hatalmas mennyiségű földet harácsol­tak össze. A napóleoni háborúk alatt megkez­dődött már • földművesek felszabadu­lása a jobbágvsorból. Ez azonban nem ment olyan könnyen. A földművesek­nek drágán mag kellett feetniök „szabadságukat". Nagy váltságdíjat kellett adniok a fBdesúrnak. vagy pe­dig ha erre nem voltak képesek, ak­kor a földesúr egy darab földjüket tulajdonított d. A helyzet még 1918-ban, *agyis a császári Németország leverése után sem javult meg. nem beszélve a fa­sizmus rémuralmáról, amely a föld­műveseknek földet ígért. Ezt a* ígére­tet azonban sohsem váltotta be. A parasztok tóid helyett «yomort kap­tak. A német parasztok föld utáni éhsége egyre növekedett. A nácista uralom természetesen nem tudta csillapítani • az éhséget, de be akarta valahogy tömni a földmű­vesek szíját és arra hivatkozott, hogy nincs Németországban elég főid. Próbálta meggyőzni a földműveseket arról, hogy az oroszok elleni háború győzelmes befejezése után mindenki annyi földet kap, amennyit csak ekar. A német mezőgazdaság a nácizmus leverése után Már a második világháború alatt tárgyaltak a snövetségesek arról, hogy hogyan rendezik Németország kapitulálása után az egyes kérdéseket, Az amerikaiak sokáig az úgynevezett Morgenthau-lervvel érveltek, amely szerint teljesen le akarták szerelni Németország iparát. Emellett termé­szetesen azt akarták elérni, hogy Németor­szág elmaradott agrár nemzetté váljon, amely majd idővel nagyszerű gyarmatja lesz az USA-nak. Ebben az időben azonban az ameri­kaiak még azzal számoltak, hogy a Szovjetúnió a háborúból legyöngúlten kerül ki és hogy a háború utáni poli­tikai életben nem fog különösebb sze­repet játszani Amikoi azonban ez a feltevésük megdőlt, gyorsan taktikát változtattak. Egyie jobban hangoz­tatták Németország remilitarizálását, természetesen az ő védnökségük alatt, ami a reakciós imperializmus európai bástyájának megerősítéséi jelentené. Ez az oka annak, hogy nem teljesí­tették a potsdami- egvesség pontjait, amelyek Németország háborús terme­lésének felszámolásáról és az új hala­dószellemű egységes és békeszerető német állam kiépítéséről szólnak. A Szovjetúnió felfogása a háború utáni német viszonyokról teljesen kü­lönbözik az USA véleményétől. A Szovjetúnió egyáltalán nem gondol Németország agrár állammá való át­változtatására A szovjet megszálló hatalom kezdettől fogva azon dolgo­zott, hogy a német népet igazi demo­kratikus néppé nevelje át. A Szovjet­únió tiltakozik Németország újrafel­fegyverzése ellen, mert tudja, hogy csakis a békeszerető Németország ki­építése teszi lehetővé a még fennma radt német reakciós erők felszámolá sát. Földreform Kelet-Németországban Kelet-Németország mezőgazdaságá­nak fejlődésében határkőként szere­pel az új földreform. A német földművesség végre ki­elégítheti földéhségét és felszabadul­hat a junkerek és a nagybirtokosok igája alól. A földreformról szóló törvény első fejezete a földesurak, junkerek és a nagybirtokosok birtokainak felszámo­lásával foglalkozik. A jövőben a né­met mezőgazdaságnak 'íj egészséges földmüvespolitikára kell támaszkodnia. A második fejezet a földalap meg­teremtésével foglalkozik, amely sze­rint a földeket először egységesítik és aztán szétosztják. A földalap tu­lajdonába kerülnek a száz hektáron felüli földek, valamint a háborús bű­nösök, aktív nácisták, stb. birtoka és természeteser. az állami birtokok egy része. A harmadik fejezet olyan földbirto­kosok ellen irányul, akik azon speku­lálnak. hogy valamikép eltitkolják birtokuk nagyságát Ugyanazon bir­tokos tulajdonát képező, de több he­lyen lévő földek egy gazdasági egy­séget képeznek. A negyedik fejezet a földreform demokratikus mivoltáról tanúskodik. E fejezet értelmében a föld szétosz­tását a földműves bizottság végzi, mégpedig a fökh'génylők közgyűlé­sén. Az ötödik fejezet a juttatás meg­fizetésének módjáról beszél. Minden egyes földműves, aki földet kapott, köteles az első aratás alkalmával any­nyit fizetni, mint amennyi terem, vagyis hektáronként 10—15 q búzát az 1945-ös árak szerint. Az erdőjuttatá­sok ára lényegesen kevesebb. A kerületi bizottság a földreform megvalósítása után az első részletfi­zetét. időpontját meghosszabbíttatta két évvel, amennyiben földnélküliekről vagy teljesen szegényekről volt szó. A hatodik fejezet feltűnteti, hogy az újonnan megszervezett földműves települések oszthatatlanok. Végül a hetedik fejezet arról beszél, hogy e« a rendelet törvény erejével bír és megjelenése után nyomban ér­vénybe lép. A földreform jelentős csapást je­lentett a nagybirtokosokra, fasisz­tákra, mindenfajta fejedelmecskékre, a bárókra, stb. Hogyisne, hiszen 10—15.000 hektáros birtokaikat kellett elveszíteniök. Az 1949-es évben összesen S,225.364 bektár földet sajátítottak ki. Csaknem 90.000 földműves ré­szesült lö!d juttatásban. Ezáltal Európa békéjének megvédésé­hez feltétlenül szükséges problémák egyike oldódott meg. A földműves át­telepiilteknek a szovjet övezetben le­hetővé vált, hogy az új vidéken, új viszonyok között, új életet kezdjenek. A földreform megvalósításába azon­ban hibák is csúsztak be. amelyeket sürgősen ki kellett küszöbölni. Ilyen hiba volt, pl. az, hogy hozzá nem értő személyek is részesültek földjuttatás­ban, akiknek sem hivatásuk révén, sem erkölcsi alapon nem kellett volna részesíiiniök földjuttatásban. Vagy pe­dig egy másik hiba az volt, hogy kü­lönböző vezetőségi hivatalok több földben részesültek, mint amennyiben kellett volna. Ezáltal több föld került avatatlan kezekbe. Ezeket a hibákat azonban idejében kiküszöbölték. Természetesen a földekkel együtt a gazdasági gépeket, így a traktorokat, lokomobilokat, teherautókat, villany­motorokat, aratógépeket, kultivátoro­kat, ekéket, ^etögépeket, slb. »» össz­pontosították. A földreform állandó segítséget biztosít a íöldbözjutóknak A junkerek birtokainak felosztásával még messziről sem oldották meg az új földművesek sikeres gazdálkodásá­nak kérdését. Ezeken a földeken a háború alatt sok gazdasági épület és lakóház tönkrement. Ezenkívül az is magától értetődő dolog, hogy a pász­torok és földműves munkások nem rendelkeztek olyan tudással, hogy si­keres gazdálkodást folytathattak vol­na. A munka helyes megszervezéséről, a gazdasági gépek kihasználásáról, a vetőmag, takarmány kérdésrííl bizony keveset tudtak. A földreformnak tehát ezzel a kér­déssel is kellett foglalkoznia. A föld­höz jutottak elméleti tudásának kiszé­lesítésében jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági sajtó. 1946-ban a kormány elrendelte, hogy a földművesek kölcsönös segítő egye­sületének bizottságai gondoskodjanak arról, hogy minden földműves idejé­ben jusson jóminőségü vető- és ültető­maghoz és hogy megkezdjék a gaz­dálkodás új módszereit. Ezenkívül a bankok azáltal segítettek a földműve­seknek, hogy kölcsönöket utaltak ki számukra, hogy megvehessek a szük­séges vetőmagot és műtrágyát. A kölcsönökért a földművesek kölcsönös segítő egyesülete vállalt kezességet három évig. Igen nagy segítséget jelentett a német földművesek számára az 1949 május 25-én kiadott rendelet, amely u társadalombiztosítást kiterjeszti a földművesekre. Hasonlóképpen az új földműves­települések létesítése is jelentős mér­tékben hozzájárult a német mezőgaz­daság fellendítéséhez. Körülbelül száz­ötvenezer új földműves települést ter­veztek eredetileg, de ezt a számot ké­sőbb túlhaladták Az építkezésekhez megint csak az áHam nyújtott segít­séget. Az állandó kölcsönök bizony több földművesnél már nagy összegeket tettek ki. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezért ismétel­ten fellépett a kis- és középföldműve­sek érdekében. 1950 szeptemberében kiadott kormányrendelet értelmében a fölművesek adóssága a német in­vesztíciós bankban az 1950 június 30-iki adóssághoz viszonyítva 50%­kal csökkent. Mezőgazdasági terv a Német Demokratikus Köztársaságban Természetesen a földreform megva­lósítása után sem javulhatott meg a közellátási helyzet olyan gyorsan. A mezőgazdaság állandóan géphiányban és mezőgazdasági épület hiányban szenvedett. Az első kétéves terv lé­nyegében csak arra törekedett, hogy a háború előtti termést tudja elérni. Németország egységes szocialista pártjainak kongresszusán kihirdette a párt elnöke, Walter Ulbricht, az öt­éves terv javaslatát, amely azóta már törvénnyé is vált. A terv értelmében az 1955-5s évi vetési terület 5,120.000 hektárra emelkedik, vagyis 83.000 hektárral több földet vetnek be, mint az 1950­es évben. A háború előtti vetési területtel összehasonlítva ei 32.000 hektáros emelkedést jelent. Az öt­éves terv továbbá igen nagy gon­dot fordít a mezőgazdaság gépesí­tésére. összesen 226 új gépálllo­mást rendeztek be. Az ötéves terv ugyancsak részlete­sen foglalkozik az állattenyésztés fel­lendítésével is. A hús- és a baromfi­tenyésztés at ötéves tervben az 1938. évi termeléssel szemben 160.5%-ra, a tejtermelés 131%-ra, a tojásterme­lés pedig 155.2% ra emelkedik. A Né­met Demokratikus Köztársaságban összesen 1,400.000 márkát invesztál­nak a mezőgazdaságba. Milyen a mezőgazdasági szervez­kedés a Német Demokratikus Köztársaságban A legfontosabb egyesülés a mező­gazdaságban a földművesek kölcsönös segítő egyesülete (Vereinigung der gegenseitigen Bauernhilfe). Ez kb megfelel a mi földműves szövetsé­günknek. Ezen szövetség célja, hogy megvédje tagjainak demokratikus jo­gait és hogy fellendítse a termelést és a földművesek élet- és kultúrszínvona­lát. További fontos szervezési egysé­get képeznek a szövetkezetek. A s^övetkezteknek először sok nehéz­séggel kellett megküzdeniök. Jelen­tős változás állt be az 1949 március 16—17-én tartott szövetkezeti kon­gresszusson, amelynek határozatai alapján a rtémet szövetkezeti élet fejlődésnek indnlt. A keletnémetországi gápállomások A £é*^l!omások nemcsak anyagi segítseget nyújtanak a földművesek­nek a mezőgazdaságban, hanem a technikai és kultúrhaladásnak és a he­lyes gazdálkodásnak gócpontjává vál­tak. A kis- középföldművesek na­gyon jutányos árun részesülnek gé­pei segítségben. Az állami birtokok Az állami birtokok szintén jelentős szerepet játszanak. Körülbelül 500 nagy mezőgazdasági üzemről van szó, amelyek csaknem 210.000 hektár föld­del rendelkeznek. Az állami birtokokon Romániában az 1950-es év mező­gazdaság; tervének teljesítését a szo­cialista szektor kibővülése és meg­szilárdulása, valamint az jellemzi, hogy mind nagyobb mértékben gé­pesítik a mezőgazdasági munkákat és fejlett agrotechnikai módszereket alkalmaznak. Annak ellenére, hogy 1950-ben szá­razság volt, mégis a terméseredmé­nyek a legtöbb cikkekben túlhalad­ták az 1949-es év eredményeit. Így pl. 60 százalékkal több kenyérga­bona, 27 százalékkal több főzelék­féle, 24» százalékkal több gyapot termett, mint az előző évben. 1950 végén már több mint ezer ter­melőszövetkezet működött a Román Népköztársaságban, 65.000 család részvételével. A teremelöszövetkezer tek'ben jelentősen emelkedett a nek­táronkénti termésátlag. A teremlöszövetkezetek termésát­laga búzában 40 százalékkal, kuko­ricában 140 százalékkal, naprafor­góban pedig 120 százalékkal volt magasabb az egyénileg gazdálkodó parasztokénál. Az állami gép- és traktorállomások 2700 traktort, 679 cséplőgépet és még sok másfajta mezőgazdasági gépet kaptak. A bolgár mezőgazdaság fejlődése 1950-ben Bulgáriában a mezőgazdaság terén 1050-ben ugyancsak nagy sikereket értek el. 1950-ben búzából 22%-kai, rozsból 30%-kai, rizsből 10%-kal, gyapotból 10%-kal nagyobb területen arattak, mint 1949-ben. A termésho­zam 1880-ben jelentős mértékben meghaladta az 1949. évi eredményt. Különösen jó eredményeket értek el Bulgáriában a termelőszövetkeze­tek alapítása terén. Ezeknek a szövetkezeteknek a száma 1950­ben több mint másfélszeresére, a teremlöszövetkeztekben egyesült gazdaságok száma három és félsze­resére a termelőszövetkezetekhez tartozó földterület négyszeresére emelkedett. Az állami birtokok bevetett terü­letének nagysága 1950-ben 33 száza­lékkal haladta meg az 1949 évit. A gabonával bevetett terüiet 16, az ipari növényekkel bevetett terület 26, a takarmánnyal bevetett terület 53 százalékkai volt magasabba A gép- és traktor állomások száma az előző évhez képest 86-ról 95-re emelkedett. A mezőgazdaság 468 traktort, 860 traktorvontatásu ekét, 400 traktorvontaňísú kuLtivétort, 649 traktorvontatásu vető gépet, 175 traktorvontatásu kévekötőt, 122 cséplőgépet és 52.000 más egyéb mezőgazdasági gépet és szerszámot kapott. A gép- és traktorállomások 1950-ben az egész országban 43 százalékkal több mezőgazdasági munkát végez­tek, a termelőszövetkezetekben pe­dig 68 százalékkal többet, mint 1949­ben. M Öntözési munkálatok Kínában A vízgazlálloodási minisztérium nemrégiben értekezletet hívott ösz­sze Pekingbe az öntözócsatornák ügyében. Az értekezlet összegezte azokat a sikereket, amelyeket Kíná­ban az öntozőmunk álatok terén el­értek- 1950-ben több mint 419 millió köbméter földmunkáit végeztek el, ami az ere­deti terv háromszorosa. Több mint hárommillió mu (1 mu = egytizen­hatod hektár) kiterjedésű öntözött területet állítottuk helyre és bőví­tettek ki. Befej«zték a gátak nagy részének ki­javításét és helyreállításét. Kínában a gátak száma eléri a 42.000-et. Túlhaladták az áradások elleni küz­delemhez szükséges építkezések ter­vét i*. Az értekezlet határozatot ho­zott, hogy hatékonyan kell folytatni az öntöző munkálatokat. 1951-ben pedig a vízgazdálkodási minisztérium. — a helyi tervek figyelembevételével — az egész országra kiterjedő szé­leskörű munkaprogramot állít össze azokra a munkálatokra vonatkozólag, amelyek célja az áradások okának kiküszöbölése és az ország végleges megszabadítása ettől a csapástól. Az értekezleten megvitatták a há­roméves tervet, amely egy hosszú időszakra tervezett program első szakasza. E terv a leginkább bővizű és sebes folyású folyók megfékezését írja elő. 1951-re • terv előírja a gá>­tak ép tését a Huanhe-folyó mentén, 900 kilométer hosszúságban. Az alap­vető munkálatokat a Yi- és a Su­folyók mentén szintén befejezik. Nagyszabású öntözési munkálatokat vettek tervbe Észak-, Északkelet- és Délnyugat-Kínában is. Magyarországon is folyik a természet átalakítása Az elmúlt évtizedek során Magyar­országon úgyszólván semmit sem tet­tek az ország természeti kincseinek a nép javára történő felhasználása érdekében. A jelenlegi kormányzat már rövid néhány év alatt ezen « téren is nagy változást idézett elő, de természetesen • lehetőségek ki­használásában még csak a kezdet kezdetén tartanak. A népgazdaság rohamos fejlődése igen szemléltetően mutatkozik meg a vízgazdálkodás te­rületén is. Az elmúlt két esztendő alatt több mint 20.000 katasztrális hold öntözőtelepet készítettek Magyar­országon. Kzek közül a legjelentő­sebbek a Hortobágyon létesült há­rom telep 1900 ét az ercsi kerté­szet 820 kat. holddal. A vízgazdálkodás terén az elmúlt esztendőben e legjelentősebb munka a tiszalöki duzzasztómű építése volt A duzzasztómű 1951-ben 40 száza­lékig készül el. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesz­tése szempontjából rendkívül jelentős Duna—Tisza-csatorna első szakasza az elmúlt évben nagyjából elkészült és 1951-ben már esek kisebb munká­latokra van szükség­1951-ben az öntözőtelepek létesítése sokkal gyorsabb ütemben folyik, mint eddig. a munka egyre javul, úgyhogy példa­képül szolgálnak a többi földművesek előtt. Az állami felvásárló Szemek szövetsége Ezt a szövetséget a mi mezőgazda­sági termékek gazdálkodásával meg bízott központunkhoz hasonlíthatjuk. Az állami felvásárló üzemek ncgyon jól működnek és máris teljes mértékben megnyerték a német földművesek bi­zalmát. Mi a helyzet Nyugat-Németországban Hogy tényleg tisztán lássuk Ke­let-Németország mezőgazdasági sike­reit, vessünk egy pillantást Nyugat­Németország mezőgazdaságára is. Nyugat-Németországban még mindig a nagybirtokosok uralkodnak és ki­szipolyozzák a kis- és Iwzépíöldmű­veseket. Annak ellenére, hogy Nyugat­Németország mezőgazdasága nem lett annyira tönkretéve a háború alatt, mint Kelet-Németországé, mégis mesz­szemenően lemaradt az egyre fejlődő keletnémetországi mezőgazdaság mögött. Nyugat-Németországban a mezőgazdaságnak válságokkal kell megküzdenie. Nem tudja kielégíteni a keresletet. Külföldi behozatalra szorul. A második oldalon pedig az esetleges eladandó cikkeket nem tudja értáfcasí­teni. Természetesen mindennek a ter­hét a kis- és középföldművesek vise­lik. A csehszlovákiai földművesek nagy figyelemmel kísérik a német mező­gazdaságot, mert tudják, hogy jelentős szerepet játszik a világbéke megvédé­sében. A Német Demokratikus Köztár­saság az első igazi német demokrati­kus állam Középeurópában. Fontos, hogy mennél jobban megerősödjön, hogy tényleg teljesíteni tudja a világ­béke megerősítésében reáeső feladato­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom