Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-08 / 33. szám, csütörtök

t — UJS7Ö A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága 1951 február 8 Romániában több mint ezer termelőszövetkezet működik A német fasizmus, vagyis a világimperializmus legbrutálisabb és legreakciósabb részének leverése után a Szovjet Hadsereg által felszabadított Kelet-Németországban békés újjáépítés folyik. A Német Demokratikus Köztársaság 1949 októberében történt megalakítása jelenti g csúcspontját ennek a fejlődésnek A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása nem következhetett volna be a szovjei megszálló közigazgatás bölcs politikája nélkül, amely eltávolította a fasizmus maradványait és megsemmisítette annak gazdasági alapját, mely a reakciós kapitalisták, (nagybirtokosok, junkerek) uralmát jelentette. A német junkerek és félfeudális nagybirtokosok uralmát az 1945ben kiadott földreform törvénye meghiúsította. Ez határkövet jelent a német mezőgazdasági életben. A német földművesek a történelem folyamán először emelhették fel szavukat, amellyel követelik wt, hogy a főid azé legyen, aki azt megműveli. A földreform Németországban az első demokratikus akció, amelynek megvalósítása nagy sikerekkel járt. A nagybirtokosok egyszer s mindenkorra búcsút mondhattak gazdasági hatalmuknak ée politikai befolyásuknak. A porosz junker, a német reakció és militarizmus egyik legfontosabb támasza egy.szersmindenkorra eltűnt. Vessünk egy pillantást a német földműves történetére. Amint már em. lítettük, e junkerek régi időktől fogva a legnagyobb kizsákmányolókként szerepeltek a kis- és középföldművesség felett. Még a XIX. században is tartották hatalmukat, sőt mi több, a napóleoni háborúk idején, amikor több földművest elepülés. iire**n maradt, hatalmas mennyiségű földet harácsoltak össze. A napóleoni háborúk alatt megkezdődött már • földművesek felszabadulása a jobbágvsorból. Ez azonban nem ment olyan könnyen. A földműveseknek drágán mag kellett feetniök „szabadságukat". Nagy váltságdíjat kellett adniok a fBdesúrnak. vagy pedig ha erre nem voltak képesek, akkor a földesúr egy darab földjüket tulajdonított d. A helyzet még 1918-ban, *agyis a császári Németország leverése után sem javult meg. nem beszélve a fasizmus rémuralmáról, amely a földműveseknek földet ígért. Ezt a* ígéretet azonban sohsem váltotta be. A parasztok tóid helyett «yomort kaptak. A német parasztok föld utáni éhsége egyre növekedett. A nácista uralom természetesen nem tudta csillapítani • az éhséget, de be akarta valahogy tömni a földművesek szíját és arra hivatkozott, hogy nincs Németországban elég főid. Próbálta meggyőzni a földműveseket arról, hogy az oroszok elleni háború győzelmes befejezése után mindenki annyi földet kap, amennyit csak ekar. A német mezőgazdaság a nácizmus leverése után Már a második világháború alatt tárgyaltak a snövetségesek arról, hogy hogyan rendezik Németország kapitulálása után az egyes kérdéseket, Az amerikaiak sokáig az úgynevezett Morgenthau-lervvel érveltek, amely szerint teljesen le akarták szerelni Németország iparát. Emellett természetesen azt akarták elérni, hogy Németország elmaradott agrár nemzetté váljon, amely majd idővel nagyszerű gyarmatja lesz az USA-nak. Ebben az időben azonban az amerikaiak még azzal számoltak, hogy a Szovjetúnió a háborúból legyöngúlten kerül ki és hogy a háború utáni politikai életben nem fog különösebb szerepet játszani Amikoi azonban ez a feltevésük megdőlt, gyorsan taktikát változtattak. Egyie jobban hangoztatták Németország remilitarizálását, természetesen az ő védnökségük alatt, ami a reakciós imperializmus európai bástyájának megerősítéséi jelentené. Ez az oka annak, hogy nem teljesítették a potsdami- egvesség pontjait, amelyek Németország háborús termelésének felszámolásáról és az új haladószellemű egységes és békeszerető német állam kiépítéséről szólnak. A Szovjetúnió felfogása a háború utáni német viszonyokról teljesen különbözik az USA véleményétől. A Szovjetúnió egyáltalán nem gondol Németország agrár állammá való átváltoztatására A szovjet megszálló hatalom kezdettől fogva azon dolgozott, hogy a német népet igazi demokratikus néppé nevelje át. A Szovjetúnió tiltakozik Németország újrafelfegyverzése ellen, mert tudja, hogy csakis a békeszerető Németország kiépítése teszi lehetővé a még fennma radt német reakciós erők felszámolá sát. Földreform Kelet-Németországban Kelet-Németország mezőgazdaságának fejlődésében határkőként szerepel az új földreform. A német földművesség végre kielégítheti földéhségét és felszabadulhat a junkerek és a nagybirtokosok igája alól. A földreformról szóló törvény első fejezete a földesurak, junkerek és a nagybirtokosok birtokainak felszámolásával foglalkozik. A jövőben a német mezőgazdaságnak 'íj egészséges földmüvespolitikára kell támaszkodnia. A második fejezet a földalap megteremtésével foglalkozik, amely szerint a földeket először egységesítik és aztán szétosztják. A földalap tulajdonába kerülnek a száz hektáron felüli földek, valamint a háborús bűnösök, aktív nácisták, stb. birtoka és természeteser. az állami birtokok egy része. A harmadik fejezet olyan földbirtokosok ellen irányul, akik azon spekulálnak. hogy valamikép eltitkolják birtokuk nagyságát Ugyanazon birtokos tulajdonát képező, de több helyen lévő földek egy gazdasági egységet képeznek. A negyedik fejezet a földreform demokratikus mivoltáról tanúskodik. E fejezet értelmében a föld szétosztását a földműves bizottság végzi, mégpedig a fökh'génylők közgyűlésén. Az ötödik fejezet a juttatás megfizetésének módjáról beszél. Minden egyes földműves, aki földet kapott, köteles az első aratás alkalmával anynyit fizetni, mint amennyi terem, vagyis hektáronként 10—15 q búzát az 1945-ös árak szerint. Az erdőjuttatások ára lényegesen kevesebb. A kerületi bizottság a földreform megvalósítása után az első részletfizetét. időpontját meghosszabbíttatta két évvel, amennyiben földnélküliekről vagy teljesen szegényekről volt szó. A hatodik fejezet feltűnteti, hogy az újonnan megszervezett földműves települések oszthatatlanok. Végül a hetedik fejezet arról beszél, hogy e« a rendelet törvény erejével bír és megjelenése után nyomban érvénybe lép. A földreform jelentős csapást jelentett a nagybirtokosokra, fasisztákra, mindenfajta fejedelmecskékre, a bárókra, stb. Hogyisne, hiszen 10—15.000 hektáros birtokaikat kellett elveszíteniök. Az 1949-es évben összesen S,225.364 bektár földet sajátítottak ki. Csaknem 90.000 földműves részesült lö!d juttatásban. Ezáltal Európa békéjének megvédéséhez feltétlenül szükséges problémák egyike oldódott meg. A földműves áttelepiilteknek a szovjet övezetben lehetővé vált, hogy az új vidéken, új viszonyok között, új életet kezdjenek. A földreform megvalósításába azonban hibák is csúsztak be. amelyeket sürgősen ki kellett küszöbölni. Ilyen hiba volt, pl. az, hogy hozzá nem értő személyek is részesültek földjuttatásban, akiknek sem hivatásuk révén, sem erkölcsi alapon nem kellett volna részesíiiniök földjuttatásban. Vagy pedig egy másik hiba az volt, hogy különböző vezetőségi hivatalok több földben részesültek, mint amennyiben kellett volna. Ezáltal több föld került avatatlan kezekbe. Ezeket a hibákat azonban idejében kiküszöbölték. Természetesen a földekkel együtt a gazdasági gépeket, így a traktorokat, lokomobilokat, teherautókat, villanymotorokat, aratógépeket, kultivátorokat, ekéket, ^etögépeket, slb. »» összpontosították. A földreform állandó segítséget biztosít a íöldbözjutóknak A junkerek birtokainak felosztásával még messziről sem oldották meg az új földművesek sikeres gazdálkodásának kérdését. Ezeken a földeken a háború alatt sok gazdasági épület és lakóház tönkrement. Ezenkívül az is magától értetődő dolog, hogy a pásztorok és földműves munkások nem rendelkeztek olyan tudással, hogy sikeres gazdálkodást folytathattak volna. A munka helyes megszervezéséről, a gazdasági gépek kihasználásáról, a vetőmag, takarmány kérdésrííl bizony keveset tudtak. A földreformnak tehát ezzel a kérdéssel is kellett foglalkoznia. A földhöz jutottak elméleti tudásának kiszélesítésében jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági sajtó. 1946-ban a kormány elrendelte, hogy a földművesek kölcsönös segítő egyesületének bizottságai gondoskodjanak arról, hogy minden földműves idejében jusson jóminőségü vető- és ültetőmaghoz és hogy megkezdjék a gazdálkodás új módszereit. Ezenkívül a bankok azáltal segítettek a földműveseknek, hogy kölcsönöket utaltak ki számukra, hogy megvehessek a szükséges vetőmagot és műtrágyát. A kölcsönökért a földművesek kölcsönös segítő egyesülete vállalt kezességet három évig. Igen nagy segítséget jelentett a német földművesek számára az 1949 május 25-én kiadott rendelet, amely u társadalombiztosítást kiterjeszti a földművesekre. Hasonlóképpen az új földművestelepülések létesítése is jelentős mértékben hozzájárult a német mezőgazdaság fellendítéséhez. Körülbelül százötvenezer új földműves települést terveztek eredetileg, de ezt a számot később túlhaladták Az építkezésekhez megint csak az áHam nyújtott segítséget. Az állandó kölcsönök bizony több földművesnél már nagy összegeket tettek ki. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ezért ismételten fellépett a kis- és középföldművesek érdekében. 1950 szeptemberében kiadott kormányrendelet értelmében a fölművesek adóssága a német invesztíciós bankban az 1950 június 30-iki adóssághoz viszonyítva 50%kal csökkent. Mezőgazdasági terv a Német Demokratikus Köztársaságban Természetesen a földreform megvalósítása után sem javulhatott meg a közellátási helyzet olyan gyorsan. A mezőgazdaság állandóan géphiányban és mezőgazdasági épület hiányban szenvedett. Az első kétéves terv lényegében csak arra törekedett, hogy a háború előtti termést tudja elérni. Németország egységes szocialista pártjainak kongresszusán kihirdette a párt elnöke, Walter Ulbricht, az ötéves terv javaslatát, amely azóta már törvénnyé is vált. A terv értelmében az 1955-5s évi vetési terület 5,120.000 hektárra emelkedik, vagyis 83.000 hektárral több földet vetnek be, mint az 1950es évben. A háború előtti vetési területtel összehasonlítva ei 32.000 hektáros emelkedést jelent. Az ötéves terv továbbá igen nagy gondot fordít a mezőgazdaság gépesítésére. összesen 226 új gépálllomást rendeztek be. Az ötéves terv ugyancsak részletesen foglalkozik az állattenyésztés fellendítésével is. A hús- és a baromfitenyésztés at ötéves tervben az 1938. évi termeléssel szemben 160.5%-ra, a tejtermelés 131%-ra, a tojástermelés pedig 155.2% ra emelkedik. A Német Demokratikus Köztársaságban összesen 1,400.000 márkát invesztálnak a mezőgazdaságba. Milyen a mezőgazdasági szervezkedés a Német Demokratikus Köztársaságban A legfontosabb egyesülés a mezőgazdaságban a földművesek kölcsönös segítő egyesülete (Vereinigung der gegenseitigen Bauernhilfe). Ez kb megfelel a mi földműves szövetségünknek. Ezen szövetség célja, hogy megvédje tagjainak demokratikus jogait és hogy fellendítse a termelést és a földművesek élet- és kultúrszínvonalát. További fontos szervezési egységet képeznek a szövetkezetek. A s^övetkezteknek először sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Jelentős változás állt be az 1949 március 16—17-én tartott szövetkezeti kongresszusson, amelynek határozatai alapján a rtémet szövetkezeti élet fejlődésnek indnlt. A keletnémetországi gápállomások A £é*^l!omások nemcsak anyagi segítseget nyújtanak a földműveseknek a mezőgazdaságban, hanem a technikai és kultúrhaladásnak és a helyes gazdálkodásnak gócpontjává váltak. A kis- középföldművesek nagyon jutányos árun részesülnek gépei segítségben. Az állami birtokok Az állami birtokok szintén jelentős szerepet játszanak. Körülbelül 500 nagy mezőgazdasági üzemről van szó, amelyek csaknem 210.000 hektár földdel rendelkeznek. Az állami birtokokon Romániában az 1950-es év mezőgazdaság; tervének teljesítését a szocialista szektor kibővülése és megszilárdulása, valamint az jellemzi, hogy mind nagyobb mértékben gépesítik a mezőgazdasági munkákat és fejlett agrotechnikai módszereket alkalmaznak. Annak ellenére, hogy 1950-ben szárazság volt, mégis a terméseredmények a legtöbb cikkekben túlhaladták az 1949-es év eredményeit. Így pl. 60 százalékkal több kenyérgabona, 27 százalékkal több főzelékféle, 24» százalékkal több gyapot termett, mint az előző évben. 1950 végén már több mint ezer termelőszövetkezet működött a Román Népköztársaságban, 65.000 család részvételével. A teremelöszövetkezer tek'ben jelentősen emelkedett a nektáronkénti termésátlag. A teremlöszövetkezetek termésátlaga búzában 40 százalékkal, kukoricában 140 százalékkal, napraforgóban pedig 120 százalékkal volt magasabb az egyénileg gazdálkodó parasztokénál. Az állami gép- és traktorállomások 2700 traktort, 679 cséplőgépet és még sok másfajta mezőgazdasági gépet kaptak. A bolgár mezőgazdaság fejlődése 1950-ben Bulgáriában a mezőgazdaság terén 1050-ben ugyancsak nagy sikereket értek el. 1950-ben búzából 22%-kai, rozsból 30%-kai, rizsből 10%-kal, gyapotból 10%-kal nagyobb területen arattak, mint 1949-ben. A terméshozam 1880-ben jelentős mértékben meghaladta az 1949. évi eredményt. Különösen jó eredményeket értek el Bulgáriában a termelőszövetkezetek alapítása terén. Ezeknek a szövetkezeteknek a száma 1950ben több mint másfélszeresére, a teremlöszövetkeztekben egyesült gazdaságok száma három és félszeresére a termelőszövetkezetekhez tartozó földterület négyszeresére emelkedett. Az állami birtokok bevetett területének nagysága 1950-ben 33 százalékkal haladta meg az 1949 évit. A gabonával bevetett terüiet 16, az ipari növényekkel bevetett terület 26, a takarmánnyal bevetett terület 53 százalékkai volt magasabba A gép- és traktor állomások száma az előző évhez képest 86-ról 95-re emelkedett. A mezőgazdaság 468 traktort, 860 traktorvontatásu ekét, 400 traktorvontaňísú kuLtivétort, 649 traktorvontatásu vető gépet, 175 traktorvontatásu kévekötőt, 122 cséplőgépet és 52.000 más egyéb mezőgazdasági gépet és szerszámot kapott. A gép- és traktorállomások 1950-ben az egész országban 43 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek, a termelőszövetkezetekben pedig 68 százalékkal többet, mint 1949ben. M Öntözési munkálatok Kínában A vízgazlálloodási minisztérium nemrégiben értekezletet hívott öszsze Pekingbe az öntözócsatornák ügyében. Az értekezlet összegezte azokat a sikereket, amelyeket Kínában az öntozőmunk álatok terén elértek- 1950-ben több mint 419 millió köbméter földmunkáit végeztek el, ami az eredeti terv háromszorosa. Több mint hárommillió mu (1 mu = egytizenhatod hektár) kiterjedésű öntözött területet állítottuk helyre és bővítettek ki. Befej«zték a gátak nagy részének kijavításét és helyreállításét. Kínában a gátak száma eléri a 42.000-et. Túlhaladták az áradások elleni küzdelemhez szükséges építkezések tervét i*. Az értekezlet határozatot hozott, hogy hatékonyan kell folytatni az öntöző munkálatokat. 1951-ben pedig a vízgazdálkodási minisztérium. — a helyi tervek figyelembevételével — az egész országra kiterjedő széleskörű munkaprogramot állít össze azokra a munkálatokra vonatkozólag, amelyek célja az áradások okának kiküszöbölése és az ország végleges megszabadítása ettől a csapástól. Az értekezleten megvitatták a hároméves tervet, amely egy hosszú időszakra tervezett program első szakasza. E terv a leginkább bővizű és sebes folyású folyók megfékezését írja elő. 1951-re • terv előírja a gá>tak ép tését a Huanhe-folyó mentén, 900 kilométer hosszúságban. Az alapvető munkálatokat a Yi- és a Sufolyók mentén szintén befejezik. Nagyszabású öntözési munkálatokat vettek tervbe Észak-, Északkelet- és Délnyugat-Kínában is. Magyarországon is folyik a természet átalakítása Az elmúlt évtizedek során Magyarországon úgyszólván semmit sem tettek az ország természeti kincseinek a nép javára történő felhasználása érdekében. A jelenlegi kormányzat már rövid néhány év alatt ezen « téren is nagy változást idézett elő, de természetesen • lehetőségek kihasználásában még csak a kezdet kezdetén tartanak. A népgazdaság rohamos fejlődése igen szemléltetően mutatkozik meg a vízgazdálkodás területén is. Az elmúlt két esztendő alatt több mint 20.000 katasztrális hold öntözőtelepet készítettek Magyarországon. Kzek közül a legjelentősebbek a Hortobágyon létesült három telep 1900 ét az ercsi kertészet 820 kat. holddal. A vízgazdálkodás terén az elmúlt esztendőben e legjelentősebb munka a tiszalöki duzzasztómű építése volt A duzzasztómű 1951-ben 40 százalékig készül el. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése szempontjából rendkívül jelentős Duna—Tisza-csatorna első szakasza az elmúlt évben nagyjából elkészült és 1951-ben már esek kisebb munkálatokra van szükség1951-ben az öntözőtelepek létesítése sokkal gyorsabb ütemben folyik, mint eddig. a munka egyre javul, úgyhogy példaképül szolgálnak a többi földművesek előtt. Az állami felvásárló Szemek szövetsége Ezt a szövetséget a mi mezőgazdasági termékek gazdálkodásával meg bízott központunkhoz hasonlíthatjuk. Az állami felvásárló üzemek ncgyon jól működnek és máris teljes mértékben megnyerték a német földművesek bizalmát. Mi a helyzet Nyugat-Németországban Hogy tényleg tisztán lássuk Kelet-Németország mezőgazdasági sikereit, vessünk egy pillantást NyugatNémetország mezőgazdaságára is. Nyugat-Németországban még mindig a nagybirtokosok uralkodnak és kiszipolyozzák a kis- és Iwzépíöldműveseket. Annak ellenére, hogy NyugatNémetország mezőgazdasága nem lett annyira tönkretéve a háború alatt, mint Kelet-Németországé, mégis meszszemenően lemaradt az egyre fejlődő keletnémetországi mezőgazdaság mögött. Nyugat-Németországban a mezőgazdaságnak válságokkal kell megküzdenie. Nem tudja kielégíteni a keresletet. Külföldi behozatalra szorul. A második oldalon pedig az esetleges eladandó cikkeket nem tudja értáfcasíteni. Természetesen mindennek a terhét a kis- és középföldművesek viselik. A csehszlovákiai földművesek nagy figyelemmel kísérik a német mezőgazdaságot, mert tudják, hogy jelentős szerepet játszik a világbéke megvédésében. A Német Demokratikus Köztársaság az első igazi német demokratikus állam Középeurópában. Fontos, hogy mennél jobban megerősödjön, hogy tényleg teljesíteni tudja a világbéke megerősítésében reáeső feladatokat.