Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-04 / 30. szám, vasárnap

01 S10 Májuselőtfi békefelajánlásokkal a terv folyamatos teljesítéséért 1951 február I A békefelajánlások mozgalma a vágbesztercei Klement Gottwald-üzem dolgozói körében is kiszélesedett. A munkások, mesterek és műszakiak kö­telezettségeket vállaltak, amelyek sze­rint különféle feladatokat május l-ig teljesítenek. „Akarjuk, hogy május' l-e, az alkotó munka ünnepe, minden dolgozónak örömnapjává, tehát a mi Klement Gottwald-üzemünk dolgozói­nak is örömnapjává váljék" mondják felajánlásaikban. A vágbesztercei Klement Gottwald­Czem dolgozói tudatosítják, hogy fő­súlyt kell helyezni a termelési terv és a lényeges feladatok egyenletes, fo­lyamatos teljesítésére. Ezért áll köte­lezettségvállalásaik élén az a felajánlás, hogy a tervfeladatokat folyamatosan fogják teljesíteni A biztosított telje­sítményi normák állandó túllépése és a műszaki-szervezési intézkedések az üzemben lehetővé teszik a munka ter­melékenységének 1951. évi százalék­szintjét még 1.9%-kai emelni. Május l-ig az üzemben megkétszereződik az újítók száma és így az újítómozga­lom tömegmozgalommá válik. Az ötéves terv harmadik évének fo­kozott feladatait csak új káderek ne­velésével lehet megvalósítani. Ezért foglalkozik az úi káderek neveléséve! a szocialista kötelezettségvállalások nagyrésze, amelyek szerint az üzemi munkaiskolában 200 fiatal részesül szaktanításban és a különféle tanfolya­mokon 95 alkalmazottat iskoláztatnak. Olyan munkákra, amelyeket eddig fér­fi munkaerők végeztek, 52 nőt taníta­nak be. A műhelyvezetők a műszaki és adminisztratív dolgozók munkahe­lyeiken legalább egy alkalmazottat be­tanítanak, hogy megbetegedés vagy elmaradás esetén ne legyen fennaka­dás. Nagyjelentőségű az is, hogy az alkalmazottak nagyszáma szakképzés­ben és politikai oktatásban részesül. Az 1951 -es év első negyedévének végéig az egész üzemben bevezetik a napra és munkahelyre szóló tervezést. Az üzemi pártszervezet funkcionáriu­sai és tagjai elmélyítik a meggyőző politikai tömegmunkát. Ezenkívül ki­építik a munkásagitátorok testületét, akiket az üzemi pártszervezet bizottsá­ga ki fog küldeni az egyes védnöksé­gi helyi pártszervezetekbe, hogy se­gítségére legyenek a falusi agitációs bizalmiaknak. Fokozott mértékben va­lósítják meg a falu és az állami gép­állomások támogatását. Az üzemi tanács kötelezte magát, hogy mozgósítja a műhelytanácsokat, a szakaszbizalmiakat, hogy így a köte­lezettségvállalásokat idejében és jól teljesítsék. A minőség fokozásával vesznek részt a máiuselőtti munkaversenyben A trencséni Viliam Široký készruha­özem dolgozói az üzem vezetőségével együtt a májuselőtti békefelajáníások keretében olyan feltételeket akarnak megalkotni, amelyek biztosítják az üzem minden dolgozójának élénk rész. vételét a termelés minőségének és gazdaságosságának emelésében. Az élmunkásüzem büszke címét továbbra is megakarják őrizni és ezért minden­napi ellenőrzéssel biztosítják a terv folyamatos teljesítését. Minden _ mű­helynek vezetője és mestere a műszak befejezése után ismerteti a dolgozók­kal a tervteljesítés eredményeit. Ha a műhely a feladatokat nem teljesítette, azonnal intézkedéseket foganatosítanak, amelyekkel kiküszöbölik a hibákat. Feltételezhető, hogy az ellenőrzésnek ez a módszere hatásos lesz, mivel az elégtelenségek és nehézségek kiküszö­bölésében segítséget nyújt az üzem vezetősége is. A komplex-brigádok, amelyeknek száma jelentősen emel­kedni fog, szintén segítségül szolgál­nak a terv folyamatos teljesítésében. Komplex-brigádokban fog dolgozni az üzem 200 legjobb élmunkásnője. A munka minőségének fokozását lehetővé teszik a szaktanfolyamok, amelyeket minden mester látogatni fog. Minden mester 100%-osan meg­tanulja minden egyes művelet szak­szerű és teljesítmény-normák szerinti végzését úgy, hogy tapasztalataival és .ismereteivel, elméletileg és gyakorla­tilag segítségére lehessen a műhely dolgozóinak. A trencséni Viliam Širokv készruha­üzem dolgozói között kiszélesült a szocialista munkaversenv s az élmun­kásmozgalom. Februárban az üzem dolgozói megvalósítják az úiítók hó­napját. A dolgozók számára előadáso­kat tartanak az újítómozgalom fontos­ságáról és kiállítást rendeznek az újítójavaslatokról. Elvárható, hogy eb­ben a hónapban az üzem úiítól fokoz­zák tevékenységüket. Néhányan már be is jelentették új újító javaslataikat. A handiovai bányászok januári munkaversenyének eredményei A handiovai bányászok ianuári mun­kaversenyükben ezeket az eredménye­ket érték el: a kis fejtéseknél az észa­ki bányában dolgozó Szmitka András munkacsoportja ál! az élen. amely a havi 1.794 csille terv szerinti előirány­zatot 134 százalékra teliesítette, mivel 2.252 csillét termelt ki. Az előkészítők­ből az e!sö helven áll szintén az észa­ki bányából, Kolenvicska Mihály mun­kacsoportja, amelv feladatát 139 száza­lékra teljesítette. A felfedési mun­kálatoknál első helven áll Gürtler Pál munkacsoportja, amelv feladatát 145 százalékra teliesítette. A handiovai szénbányák gépvezetői­nek munkaversenvében az első helyet a déli bányában dolgozó Sausa László foglalta el 112.3 százalékos teljesít­ménnyel, a második helvet Oswald Jó­zsef szintén a déli bánvából 107.5 szá­zalékos teljesítménnyel, a harmadik helyet pedig Vakan Kálmán a nyugati bányából, aki tervét 106.8 százalékra teljesítette. A műszakiak csoport iában a januári munkaversenyben első helven végzett Schauer Vilmos mérnök. Matuska Ist­ván bányamester és Franz Antal ellen­őr, mindannyian a déli bánvából. A handiovai szénbánvák egyik munkacsoportja Hazula István veze­tésével felhívta az összes többi mun­kacsoportokat, hogy vegvenek részt abban a munkaversenvben. amelynek célja a máiuselőtti békekötelezettség­vállalások határidő előtti teljesítése. Elsőnek a versenyfelhívást Firágh Si­mon munkacsoportja fogadta el, amelv ugyanakkor felajánlotta, hogy az élmunkások számát munkahelyük 4 bányásszal emeli és úiabb 4 állandó munkaerőt szerez az üzem számára. Miska munkamódszerével emeľiik a termelékenységet Dolgozó népünk éppúgv, mint az ötéves terv elmúlt évének végén, ez évben is figyelemmel kíséri a handio­vai bányászok igyekezetét. Iparunk felépítése azt a feladatot állítia eléjük, hogy az elmaradást a ianuári tervtel­jesítésben hozzák be és tervüket folya­matosan teljesítsék az egész évben. Ennek jegvében kell a handiovai bá­nyászoknak dolgozniok a februári tervfeladatok teljesítésénél. A handio­vai pártszervezetek, az üzemi szak­szervezeti csoport és az üzem ve­zetősége előtt az a fontos feladat áll, hogy az üzemben kiszélesítsék a május­előtti munkaversenvt és minden bá­nyászt belevon ianak ebbe a verseny­be. Ennek a feladatnak teliesítése ér­dekében a pártszervezetek széleskörű politikai tömegmunkát végeznek, be­vezetik az agitációt egyenesen a mun­kahelyekre és megnyerik különösen a műszakiakat az úi munkamódszerek bevezetésére, főleg Miska élmunkás ciklusos fejtési módszerének alkalma­zására. Handlova bányászai nem egyszer bebizonyították, hogy meg lehet bízni bennük. Szmitka. Vazsan. Laucsik, Daubner és további élmunkások az új munkaformák úttörőivé válnak. Eze­ket az új munkamódszereket minden bányásznak meg kell ismernie és mun­kájában magáévá tennie, mert csakis ez biztosít ia a terv folyamatos teljesí­tését és túlteljesítését. A handiovai elvtársak tudatosítják azokat a feladatokat, amelvek előttük állnak. Csak tőlük függ most, hogy megkezdjék teljesítésüket, hogy így Handlová becsülettel állía meg helyét Szlovákia Iparának fejlesztésében. Kéz a kézben a nagy Szovfetisnióval a békéért (Folytatás az 1. oldalról) ban aktív részt vesz a Román Nép­köztársaság is. A nyolc állam kül­ügyminiszterei prágai konferenciájá­nak történelmi határozatait, ame­lyeket az elmúlt év októberében dol­goztak ki és amelyek megadják a német kérdés demokratikus szellem­ben való megoldásának egyedül he­lyes programmját, a Román Nép­köztársaság külügyminisztere is alá­írta. A Szovjetúnió és Románia kép­viselőinek részvétele a prágai érte­kezlet munkájában, a szovjet-román szerződés gyakorlati érvényesítését jelenti. A Szovjetúnió és Románia nemzetei szövetséges kötelezettsé­geikhez híven aktív részt vesznek a békevédök nagy mozgalmában. Képviselőik hangja úgy az első, mint a második világbékekongresz­szuson merészen zengett, midőn le­leplezték az új háborús uszítók ban­dáit. A Szovjetúnió és Románia kül­döttei a varsói kongresszuson büsz­kén jelentették ki, hogy országuk minden felnőtt lakosa aláírta az atomfegyver betiltását követelő ki­áltványt és határozottan állást fog­lalt a háború ellen. Ez azt jelenti, hogy 125 millió „ne­met" vágtak a háborús uszítók arcá­ba. A román békehívek mozgalma élén álló Szadovenanu kiváló román iró kitüntetése a békedíjjal a román nép békeharcban szerzett érdemeinek elismerése. A szovjet és a román nép aktív részvétele a békevédők mozgal­mában vüágos megnyilatkozása e két nemzet hathatós együttműködé­sének, amely létérdekeik közös vol­tára támaszkodik, ami a barátsági, együttműködési és kölcsönös megse­gítési szerződésben is megnyilvánul. Ma az egész világ lAtja e szerződés nagy jelentőségét, amely fontos esz­köz a béke és a nemzetközi bizton­ság biztosítására, amely védelmezi a nemzeteket a háborús uszítók hor­dái ellen. Ez a szerződés éppen úgy, mint a Szovjetúnióval és a népi de­mokráciákkal kötött többi szerződé­sek, szüárd gátat vet az angol-ame­rikai imperializmus összes támadó terveinek. A szovjet-román szerződés jelentő­sége azonban ezzel nincs kimerítve. A szerződés aláírása fontos határkő a szovjet-román kapcsolatok törté­netében. Ez az aktus jelentette, hogy az az idő, amikor az imperlialisták szovjetellenes intrikára eszközül használhatták fel Romániát, örökre a múlté, hogy mostantól kezdve a kommunizmust építő Szovjetúnió és a népi demokratikus Románia, amely a szocializmus útjára tért, örökre összefogtak a szildaszüárd testvéri, barátsági szerződéssel. A szovjet nép, mint idősebb test­vér, felbecsülhetetlen segítséget nyújt a román népnek a szocializmus építésénél, gépekkel és nyersanyag­gal látja el, megosztja vele tudomá­nyos és technikai sikereit, a szocia­lista építésben szerzett óriási tapasz­talatait. . Ennek köszönhetők a Román Nép­köztársaság gazdasági és kulturális téren elért jelentős eredményei. Már 1950 első felében 60 százalékkal mul­ta felül a román ipar a háború előtti szinvonalat. 1949—50-ben Románia nemzetgazdasági teljesítménye: nagy­számú ipari tizem felépítése és száz meg száz új árucikk termelésének be­vezetése. A legutóbbi két év alatt Románia nagy lépést tett előre az iparosítás terén. Nagy munkát vé­geztek a mezőgazdaság gépesítése terén is. Az elmúlt év végén az or­szágban több mint ezer kollektív földműves gazdaság működik. Georghiu Dej, a román munkáspárt központi bizottságának főtitkára, a Szovjetuniótól kapott gazdasági se­gítség jelentőségéről azt mondotta, hogy a román nemzetgazdaság meg­újításának és fejlesztésének Uy gyors üteme „.elérhetetlen volna számunk­ra a Szovjetúnió segítsége nélkül, amelyet a legkülönbözőbb formákban nyújt: nyersanyag és áruszállításban, tapasztalatait adja át és közvetlen technikai támogatást stb." Ebben az esztendőben a Román Népköztársaság megkezdte az első ötéves terv teljesítését. Főfeladata, hogy megalkossa Romániában a szo­cializmus alapjait és agrárállamból ipari országgá, ipari agrárállammä változtassa. Eme óriási feladat telje­sítésének biztosítéka a román nép munkabuzgalmának roppant fel­lendülése. További biztosítéka a nagy Szovjetúnió évről évre növekedő test­véri segítsége. A győzelmes szocializmus hatalmas országával való barátság megszilár­dításában látja a román nép a szo­cializmus győzelméért hazájában folytatott harc sikerének biztosíté­kát, Románia függetlenségének és demokratikus vívmányainak zálogát. A szovjet nép éa a román nép, hí­ven a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés kötelezettségeihez, továbbra is váll­vetve harcolnak a háborús uszítók hordái ellen aí békéért, a nemzetek kö­zötti barátságért és együttműködé­sért, Brjagffas. Az elefántétvágyű tyúkok A levélnek, amelyet a szenei föld­műves raktárszövetkezet egyik veze­tő funkcionáriusa, Kos ka János elv­társ küldött, — először hinni sem akartunk. Azt írja, hogy Szencen Pá­lenicsek Ferencnek, — aki 14 hektár föld tulajdonosa — az állítása sze­rint 100 darab ellenőrzött, tehát ne­mesített fajtyúkja van. Igaz, hogy értesülése szerint a valóságban csak 50 darab tyúkja van Pálenicseknek, dehát Kos ka elvtárs nem kicsinyes és nem hajszálhasogató ember és 50 tyúk, vagy 100 tyúk igazán nem szá­mít akkor, ha nagy dolgokról van szó. Most pedig mindenképpen nagy dolgokról van szó. Súlyban is és disz­nóságnak is nagy. Koska elvtárs levele szerint ennek a Pálenicsek Ferenc szenei 50 vagy 100 tyúkos kulákooskának, mint ba­romfitakarmányt erre az állítólagos 100 tyúkra kiutaltak összesen, írd és mondd 201 mázsa és 60 kilogram — szóval kettőszázegy mázsa és hatvan kilogram árpát és egyéb baromfi­takarmányt. Nincs tévedés a dolog­ban, ennyi volt számmal és szóval is kiírva. Hogy hát ez sok? A tyú­koknak megenni igen, de elfeketézni nem. Ezt gondolta Koska elvtárs és a raktárszövetkezet vezetője is, ami­kor úgy határoztak, hogy kiutalás Ide, kiutalás oda, azért annyira nem tyúkeszüek, hogy ilyen édes kis fe­kete üzletet észre ne vegyenek és a 201 mázsa kiutalásból Pálenicsek Fe­renc kulák bácsinak csak — most már ugyan azt is bánják — 20 má­zsát adtak ki. A fennmaradt 180 má­zsa kiadása helyett pedig írtak ne­künk egy levelet, hogy bűzlik a do­lag és nem ártana kicsit kiszellőztet­ni. Mondom, nem hittünk a szemünk­nek, azaz a levélnek, hogy az állító­lagos 100 tyúk számára 201 mázsa takarmányt utaltak volna kl, azt hit­tük, hogy tévedett a levél írója, ami­kor a súlyt írta. Bizonyára kilogramm helyett niétermázsát írt. Gyerünk Szencre a földműves rak­társzövetkezetbe. Ott pedig kiderült: tévedés kizárva! S a helyzet a kö­vetkező: Ott él Szencen ez a Pálenicsek Fe­renc nevű kulák bácsi, akinek első­sorban is nem 14 hektárocska föl­decskéje van, hanem csak 19 hektár és 84 ár. Ez igazán nem sok, ennyi földdel az ember még majdnem föld­nélküli jánosnak számít s mint ilyen kis földművesnek eszébe sincs vala­mi gazemberséget csinálni. Az is ki­derült aztán, hogy ennek a Páleni­csek Ferenc 20 hektáros földnélküli­nek nem 100 tyúkja van, mint aho­gyan azt bejelentette és nem is 50, mint ahogyan Koska elvtárs vélemé­nyezte, — hanem egyik reggel éppen a földműves raktárszövetkezet dol­gozói megolvasták a tyúkokat és csak 42 volt. Tehát be van jelentve 100 tyúk, a valóságban pedig 42 tyúk van. No már most ennek az állítóla­gos 100 és a valóságban csupán 42 tyúknak mult év december végén a bratislavai kerületi Nemzeti Bizott­ság a IV. negyedévre kiutalt 81 má­zsa 10 kg szemes takarmányt (árpát) és 40 mázsa 50 kg egyéb baromfita­karmányt. Az akkori kiutalás tehát összesen 121 mázsa és 60 kg volt. A kiutalás száma: Zu. 679/1-23/11­1950/IX. 3., aláírta a referens he­lyett Ondrsjkovics s. k., a kiadmányt hitelesítette egy olvashatatlan alá­írás. A másik kiutalást — amely ez év január 21-i keletű — kiadta a „Druž­stvo pre hospodárenie poľnohospo­dárskymi výrobkami" (Mezőgazda­sági termékeket értékesítő szövetke­zet) Bratislavában, amely 80 méter­mázsa takarmányárpáról szólt s ez is mint baromfitakarmány szerepel. En­nek a kituta.lásnak a száma 7253/2­1951. Rajta a bélyegző és valami kriksz-kraksz aláírás. Ez a kiutalás pedig ez év első negyedévére szól. Mint már az előbb is említettem, az összes eddigi kiutalás 201 mázsa és 60 kg. Ennyi takarmányra van szüksége az állítólagos 100 és való­ságban csak 42 darab tyúknak. Nem láttam ezeket a hatalmas étvágya tyúkokat s így nem tudom, hogy mi­lyen a színük. Kendermagosak-e, sárgák-e, vagy pedig fehérek — azt viszont a takarmány mennyisége után el tudom képzelni, hogy ezek valami többemeletes, felhőkarcoló, vagy legalább is elefánt nagyságú tyúkooskák lehetnek, mert hiszen az étvágyuk olyan. S ha összeszedem minden fantáziámat, akkor halvány körvonalakban azt is el tudom kép­zelni, hogy ezek a sokemeletes nagy­ságú tyúkok mekkora tojást tojhat­nak. Nem tudom, hogy ldnek mi a véleménye, de szerintem legalább ia akkorát, mint egy 100 literes sörös­hordó. Érdemes lesz a tudósoknak, de aa összes ületékes szerveknek is, akik szívén viselik országunk élelmiszer­ellátását, meg mindenkinek, aki sze­reti a tojásrántottát, hogy a legna­gyobb odaadással és buzgalommal se­gítsen ezeknek a csoda tyúkoknak a mielőbbi és minél jobban való elsza/­porításában, mert ha ez sikerül, ak­kor, komolyan mondom, rövid időn belül olyan .tojásbőségben leszünk, hogy egyenesen tojásban fogunk lu­bickolni. De érdemes lesz másnak is ezzel a dologgal kissé behatóbban foglalkoz­ni. Például az ületékes ellenőrző szeri veknek, mert az esetnek határozot­tan kellemetlenebb szaga van, mint a záptojásnak. Érdemes lesz megál­lapítani, hogy ki, vagy kik azok, akik olyan hatalmas lendülettel épí­tik nálunk a szocializmust, hogy a 20 hektáros kulákocskának 42 tyúkra félévre 201 mázsa és 60 kg szemes takarmányt utalnak ld s ugyanea alatt az idő alatt a szenei járás ösz­szes EFSz-ei baromfi farmjainak a számára mindössze csak 21 mázsa és 60 kg szemes takarmányt juttat­tak. Tüzetesebben meg lehet gyóntatni Pálenicsek Ferikécske feketézősködő kulákooskát is, akiben annyira dü­höng a dolgozó nép hat^lrrm Iránti imádat, hogy az Idén pl. még egy tojást sem szolgáltatott be, de a mult évben is a 30 más za kukorica helyett csak 7 mázsát adott be, za­bot semennyit sem, adós maradt 10 mázsa búzával és 6 mázsa rozzsal is és elfelejtette beadni a beszolgálta­tásra előírt 15 mázsa krumplit, 50 kg mákot és 500 kg babot is. írtam már az előbb Is, hogy a sten­či raktárszövetkezet vezető elvtársat voltak annyira éberek, hogy fütyül­tek a felsőbbség kiutalására és a 201 mázsa helyett csak 20 mázsa takar­mányt adtak ki s gondoskodtak ar­ról, hogy ezúton a dolog az illetéke­sek tudomására jusson továbbintézés végett. Ez tehát így rendjén van — a dologban, hogy úgy mondjam, csak az a bosszantó, hogy az a gyönyörű társaság, amely ezt az egész ügyet bonyolította, annyira tyúkeszűnek nézte a szenei eivátrsakat, hogy azt gondolták, azok majd ész nélkül ad­ják ki azt a mennyiséget, ami a pa­nézte a szenei elvtársakat, hogy azt gondolták, hogy mert ott a vezetÄ funkciókban munkáskáderek vannak, tehát azok nem látnak tovább afl orruknál. Csak hát csalódtak. Tényleg mim­káslcáderek vezetik a szenei föld­műves raktárszövetkezetet és ez roít a szerencse. (bátky) Losoncom mmkezdődött a CsISz magyar kuféeladőiisak I. munkaértekezlete Szombaton kezdődött meg Loson­con a CSM magyar kulturpropagá­ciós előadóinak első munkaértekez­lete. Az értekezletet Siegl elvtárs, a CSM bratislavai kerületi bizottságá­nak tagja nyitotta meg, aki üdvözöl­te a jelenlevőket. Utána Száraz Jó­zsef elvtárs, a CSM magyar osztá­lyának vezetője tartott beszámolót ifjúságunk feladatairól a CSM szlo­vákiai kongresszusáig, majd Fábiy István elvtárs, az SzKP Központi Bi­zottságának tagja üdvözölte & mun­kaértekezletet. Ezek után az értekezlet Hrublak Emil elvtársnak, a SUV-CSM ma­gyar osztálya kultúrelőadójának elő­adásával folytatódott a kultúrpro­pagációs munka kiszélesítésének fel­adatairól. Zenei élet Bratislavában Bratislava zenei életének örven­detes gazdagodását jelenti Bernáth Éva fiatal zongoraművésznő megje­lenése a dobogón. A nagy orosz ze­neszerző, Peter Iljics Csajkovszkij zongoraversenyével mutatkozott be a technikai virtuőzitásával, de főleg művészi temperamen tumá.val magá­val ragadta a lelkes bratislavai kö« zönséget. A kivételes tehetségű fiatal mű­vésznő Budapesten született, a Bu­dapesti Zeneművészeti Főiskolán nyert tanári és művészi oklevelet. Férjhezmenetele óta Prágában él, hol tavaly nagy sikerrel hangverse­nyezett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom