Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-28 / 50. szám, szerda

1951 február 423 UJSZÖ Kiosztották a jutalmakat az őszi munkák versenyének győztes EFSz-ei között u J m Magas teljesítményeket érnek el az EFSz-eink a tavaszi munkákban Február 25-e, a februári győzelem dicsőséges évfordulója, az EFSz-ek kerületi győzteseinek örömteljes nap­jává vált. A Kerületi Nemzeti Bizott­ságok ugyanis munkaértekezletre hív­ták össze erre a napra az őszi mun­kák versenyében győztes EFSz-ek el­nökeit, valamint a kerület legjobb me­zőgazdasági és szövetkezeti dolgozóit. Ezeken az értekezleteken a tavaszi munkák előkészületeiről és a munkák eddigi folyamáról tárgyaltak és kihir­dették az 1951. évi tavaszi munkákra a versenyt. A bratislavai kerület értekezletét a tájékoztatásügyi hivatal tanácsteimé­ben tartották meg a Kerületi Nem zeti Bizottság mezőgazdasági osztá lya, valamint a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselőjének elnöksége alatt. Az értekezleten résztvettek a földmű­velésügyi megbízotti hivatalnak, a Párt kerületi bizottságának, a Kerü­leti Nemzeti Bizottságnak, a Föld­műves Szövetség kerületi titkárságá­nak és a győztes EFSz-ek kiküldöttei. A győztes EFSz-ek átvették a föld­művelésügyi miniszter ajándékait. A főbeszámolót az ötéves terv má­sodik felének teljesítéséről a mezőgaz­daságban, az EFSz-ek tavaszi munkái­nak előkészítéséről, valamint a szo­cializmus építésében reánk váró leg­közelebbi feladatokról Bagonya István, a Párt kerületi bizottságának földmű­ves titkára tartotta meg. Bagonya elv­társ hangsúlyozta, hogy EFSz-ink további kiépítésével lé­nyegesen hozzájárulunk a világbé­ke megvédéséhez. Az a tény, hogy a bratislavai kerületben február l-én összesen 220 EFSz-ben végzik kö­zösen a föld megművelését, 130 EFSz-ben bevezették a szövetkezeti állattenyésztést, azt mutatja, hogy kis- és középföldműveseink végleg lerázzák magukról a nyomor igá­ját és a magasabb termelési formák­ra való áttéréssel biztosítják maguk­nak az életszínvonal állandó emel­kedését. A tavaszi munkák előké­születei megadták a lehetőséget, hogy azt idejében és jól elvégezzük. Ezután vita következett, melynek folyamán több résztvevő elmondotta a tavaszi munkák megszervezésében szerzett tapasztalatait. A. Krasz, a Szlovák Nemzeti Tanács kiküldötte megállapította, hogy a Párt, a népi közigazgatás és a Földműves Szövet­ség a bratislavai kerületben sikeresen kapcsolódott be a tavaszi munkákat biztosító mozgalomba és az eddig vég­zett munka is arról tanúskodik, hogy az EFSz-eink a helyes és sikeres úton haladnak. A mult év őszi munkáinak verse­nyét, Javor elvtárs a Földműves Szö­vetség kerületi titkára értékelte. Rá­mutatott arra, hogy éppen a verseny­nek köszönhető, hogy a rossz időjárás ellenére is az őszi munkákat a mult évben sikeresen végre tudtuk hajtani és hogy éppen az EFSz-ek jártak elől jó példával. Az őszi munkák versenyé­ben 143 EFSz jelentkezett és 130 EFSz végig bent is maradt a verseny­ben. A legjobb eredményeket a dunaszer­dahelyi, a somorjai, a galántai, a nagymegyeri és a malackai járások EFSz-ei érték eL • A kerületi versenyértékelő bizottság kerületi győztesként a következd EFSz-eket tüntette ki: a nagyabonyi IV. típusú EFSz a dunaszerdahelyi járásban, a csicsói III. típusú EFSz d nagymegyeri já­rásban és a záhorskávesi II. típusú EFSz a malackai járásban. Ezek a győztes EFSz-ek, valamint az egyes járások győztes EFSz-ei átvették a földművelésügyi minisztérium és Ďuriš miniszter elismerő oklevelét és ajándékát, egy rádiókészüléket. A földművelésügyi megbízotti hiva­tal pedig 5000 Kčs értékű könyv­tárral ajándékozta meg a győztes EFSz-eket. A nagyabonyi szövetke­zet ezenkívül még a földművelésügyi megbízotti hivataltól egy fajtehenet és motorbiciklit kapott ajándékba. A Kerületi Nemzeti Bizottság a nagy­abonyi szövetkezet zászlajára tűzte a győztesek szalagát. Az értekezleten résztvevő szövetke­zeti .tagok nagy lelkesedéssel fogad­ták a tavaszi munkák versenyének ki­hirdetését. A verseny a következő 3 pontot foglalja magéban: 1. A tavaszi munkák mielőbbi és jól való elvégzése állandó munkacsopor­tokkar. 2. A munka igazságos jutalmazása (a munkanormák és a munkaegységek, valamint a napi kimutatások bevezet'se, valamint a tagok munkájának rendsze­res könyvelése és jutalmazása.) 3. A szövetkezeti tagoly létszámának emelése és a kis- és középföldművesek legnagyobb számban való bekapcsolá­s a közös munkába. A kuchynai IV típusú EFSz kikül­dötte (malackai járás) jelentkezett a versenybe elsőnek és versenyre hívta ki a nagyabonyi EFSz-t, valamint a többi járási győztes EFSz-eit. A nagyabonyi EFSz ezt a verseny­kihívást elfogadta és a következő pontokkal kiegészítette: 1. A tejhozam 509í-al való emelése, 2. A nők bekapcsolása az állandó munkacsoportokba, 3. A tavaszi munkák idejének 5 nappal való megrövidítése. A nagyabonyi EFSz versenykihívá­sát a tejhozam emelésére elsőnek a csicsói EFSz fogadta el. A kuchynai versenykihívást az I. és IV. típusú EFSz-ek egész sorai elfogadták. Hogyan folyt le a mlynicai EFSz közgyűlése A mlynicai II. típusú EFSz-ben feb­ruár 23-án tartották meg ünnepélyes keretek között a szövetkezeti közgyű­lést. A szövetkezeti tagok részletesen megtárgyalták az 1951 évre szóló ter­melési és pénzügyi tervet. Egyidejűleg megünnepelték a februári győzelem harmadik évfordulóját is, mert a mly­nicai szövetkezeti tagok jól tudják, hogy ez a februári győzelem fektette le az alapjait a kis- és középföldmű­vesek jobb életének. 1950 decemberében a községnek csaknem minden egyes földművese belépett az EFSz-be, úgyhogy ma mar 85 tag művel meg mintegy 577 hektárt. Ezután a munkanormákról tár­gyaltak, majd jóváhagyták -a mult évi elszámolást és az 1951-re szóló termelési és pénzügyi tervet. Az 1951. év végéig az állatte­nyésztés jövedelmét 3 millió 697000 K^s-re, a növénytermelés jövedel­mét pedig 1,197.524 Kčs-re növelik. A szövetkezeti tagok elvállalták, hogy az idén tejbeszolgáltatási kö­telezettségüket 5000 literrel, a mar­hahús beszolgáltatási kötelezettsé­güket pedig 500 kg-mal emelik. A szövetkezeti állatállomány össz­pontosítása után a tehenek tejhozamát 6 és félliterre emelik naponta. Ez hatalmas eredmény, ha visszagondo­lunk arra, hogy az egyéni gazdálkodás idejében a tehenek naponta átlag csak 2.5 liter tejet adtak. Az év vé­géig a szövetkezeti állatállományt 127­re emelik. A szövetkezeti állatállo­mányról 4 etető gondoskodik. A meg­javított sertéshizlaldában jelenleg 48 drb sertés van, de ezt a számot az év végéig 350-re emelik. A mlynicai EFSz közgyűlésén külön gondot fordítottak a tavaszi munkákra való felkészülésre is. Megalakítottak 4 állandó munkaosztagot, amelyekben megközelítőleg egyforma mennyiségű munkaerő dolgozik. A tejhozam {okozásával földműveseink lényegesen növelhetik jövedelmüket Az életszínvonal emelésével össz­hangban emelkedik a tejszükséglet is. Fontos tehát, hogy dolgozó földműve­seink a tejhozam fokozásával bizto­sítsák a fokozott tejszükségletet. A tejhozam fokozása egyébként is nagy előnyt jelent a földműveseknek, mert jelentősen megnöveli jövedelmüket. Csakis az olyan teheneket érdemes tartani, amelyek sok tejet adnak, vagy­is gazdájuk számára magas jövedel­met biztosítanak. Az EFSz-ek és az állami birtokok ezen a téren is jó pél­dával járnak dől. Hogy földműveseink tényleg fokozni tudják a tejtermelést, mindenekelőtt nagy gondot kell fordítani a tehenek takarmányozására, a fajtehenek bizto­sítására, stb. A múltban a tehenek alacsony tej­hozamát főleg a hiányos takarmányozás idézte elő. A földművesek több esetben értéktelen és kevés takarmánnyal etet­ték állataikat. A helves takarmányozás elsőrangú feltétele a megfelelő takar­mányalap biztosítása. Hogy elegendő mennyiségű takarmányt biztosítsunk az egész gazdasági év­re, a rendes vetési eljáráson kívül be kell vezetni külön a takarmány­vetési eljárást is, mert ez nagy je­lentőséggel bír az állatoknak, mind a nyári, mind pedig a téli takar­mányozásánál. Sz. I. Steimann ismert szovjet zootechnikus a „Tehéntenyésztés fo­kozása" című könyvében beszámol a karajevoi szovhozban szerzett tapasz­talatairól. Steimann ebben a könyvben ezeket írja: A gyakorlatban szerzett tapasztala­taink és megfigyeléseink, arról győz­nek meg bennünket, hogy a takar­mányozás rendkívül nagy hatással van az állatok szervezetére és hasz­nosságára. Helyes takarmányozással meggyorsíthatjuk az organizmus fej­lődését, az áliatok hasznosságának emelkedését és megváltoztathatjuk az állatok fajtáját. Ezzel szemben^ a rossz takarmányozás akadályozza az állatállomány fejlődését és csökken­ti hasznosságát. A karajevoi kolhoz teheneinek átlagos tejhozama az el­múlt 10 év alatt tehenenként 5660 kg tej volt. Kollektívünk 1951 ja­nuár 1-én 6000 kg. 3.9%-os zsírtar­talmú tejhozamot ért el. Az ötéves terv keretében a még hátralévő 300 nap alatt rekordtejhozamot akarunk elérni, mégpedig 14—15.000 kg-t." Nagy hatással van a tehéntenyész­tésre a legeltetés. Kövessük azoknak a EFSz-nek példáját, amelyekben nagy gogndot fordítanak a tehenek legelte­tésére. Végül meg kell említenünk még azt. hogy a tehenekről való rendszeres gondoskodással is nagyszerűen lehet emelni a tejhozamot. Természetesen egészségtelen istállókban nem lehet elérni különösebb eredményeket. Az istállóknak egészségeseknek, tiszták­nak és jól szellőztethetőknek kell lenni. Állami birtokaink és EFSz-eink a közös állattenyésztésben bebizonyí­tották, hogy a tehenekről való helyes gondoskodással és a helyes takarmá­nyozással lényegesen lehet fokozni a tejhozamot. A Központi Bizottság elnöksége által kiküldött vizsgálóbizottság jelentése (Folytatás a 10-ik oldalról.) Megmutatjuk, hogy Partunkban nincs hely senki számára, aki csak egy ujjal is megpróbálná ideológiá­ját meghamisítani, aki a Szovjetúnió imperialista ellenségei szolgálatában all. akik a mi ellenségeink és aki a Tiio-féle áruló fasiszták szolgája, akik számára csak a legkönyörtele­nebb átkunk van, a legmélyebb un­dorunk és a legelemibb harcunk. Megmutatjuk, hogy a Pártban csak annak van helye, aki mint legszen­tebb dolgot, megalkuvás nélkül sze­reti a Szovjetúniót, a dicsőséges szovjet Kommunista bolsevik Pár­tot és Sztálin elvtársat. Megmutatjuk, hogy a Pártban minden funkcionárius és minden tag lelke mélyéből odaadó híve kell, hogy legyen a gottwaldi pártvezető­ségnek, politikai és ideológiai irány­vonalának, pártmódszereinek és hogy egész lelke mélyéből odaadó hí­ve kell, hogy legyen nagy feladataink­nak, nagy törekvéseinknek és nagy céljainknak! Megmutatjuk, hogy a Pártban most a legszigorúbban be fogjuk tartani a pártélet bolsevik alapelveit, amelyek képesek a Pártot megvédeni a belső ellenség ellen és amelyek képesek bztosícani a Pártnak működése állan­dó ellenőrzött volta érzését, azt az érzést, hogy a legszilárdabb, iegélet­teljesebb szövetségben van a mun­kásosztály tömegeivel, a dolgozó nép. tömegeiveL Elvtársak és elvtársnők! Veszélyes kártevőket lepleztünk le a Pártban. Hatalmas rajtaütéssel in­dultunk neki a tisztogatásnak. Ezt a tisztogatást végrehajtjuk minden kö­vetkezményében. Dicsőséges Pártunk ezután még szilárdabb, még egyönte­tűbb lesz, hogy a Központi Bizottság­nak és Klement Gottwald elvtársnak, Pártunk és Köztársaságunk elnökének vezetésével hazánkat még bátrabban vezesse a szocializmus felé, még el­szántabban a béke ügyének szolgála­tában. Elvtársak és elvtársnők! Befejezem jelentésemet, a Központi Bizottság elnöksége vizsgáló bizottsá­gának nevében, amely felhatalmazást nyert Mária Svermová esetét kivizs­gálni, annak eredményeiről ezen az ülésen jelentést tenni a Központi Bi­zottságnak. E jelentésből meggyőződ­hettetek, hogy Mária Svermová már nem tartozik sorainkba. Saját maga taszította ki magát Pártunkból súlyos vétkeivel. A Központi Bizottság elnöksége ne­vében javaslatot teszek, hogy Mária Svermová megfosztassék Központi Bi­zottsági tagságától, hogy megfosz­tassék képviselői mandátumától, hogy Pártunkból, a Csehszlovák Kommu­nista Pártból kizárassék. A tavaszi munkáknál már az első napok bebizonyították, hogy a mun­kacsoportokban és osztagokban meg­szervezett munka, a szocialista ver­seny bevezetése az egyes csoportok és az egyes dolgozók között biztosít­ják a magas munkateljesítményt és ezáltal a talaj jó és olcsó megművelé­sét. Világos bizonyíték erre a felső­patonyi és a csécsénypatonyi EFSz földjein végzett tavaszi munkák. A felsőpatonyi EFSz-ben február 19-én kezdték meg a vetést. A szö­vetkezeti tagok elvállalták, hogy 360 hektárt nyolc nap alatt bevetnek. Ezt a kötelezettségvállalásukat lelkiisme­retesen teljesítik, amely abból is ki­tűnik, hogy három nap alatt 150 hektárt vetet­tek be. A munkacsoportok verse­nyeznek egymás között, de ha va­lamelyik csoporŕa napiterv teljesí­sében lemarad, azonnal segítségére sietnek valamelyik másik csoport tagjai, hogy a késést közösen be. hozzák. Igy pl. Tóth Vince csoport­ja kisegítette Pollák István cso­portját. A dunaszerdahelyi állami gépállo­más két vetőagregátorát hat tagból álló munkásosztag kezeli, vagyis gondoskodik a vetőmag helyreszállí­tásáról és a talajnak a vetés elá való előkészítéséről. Vicián Anna trakto­ros brigádvezető Felsőpatonyon lelki­ismeretesen ellenőrzi brigádja mun­káját, rendszeresen látogatja az egyes csoportokat és gondoskodik arról, hogy a munka a lehető legjobban folyjon. A felsőpatonyi szövetkezeti Wgok meg yannak elégedve a tavaszi mun­kák menetével. Hálásak a dunaszerdaheiyi állami gépállomásnak, hogy annyira meg­gyorsította és megkönnyítette a ve­tést az agregátorok segítségével A csécsénypatonyi szövetkezeti ta­gok a talaj vetés alá való előkeázíté­sét február 15 :én kezdték meg. A tavaszi búza vetését február 23­án be is fejezték, vagyis négy nap­pal előbb, mint tervezték. Ezt a sikert annak köszönhetik, hogy a dunaszerdahelyi állami gépállomás még az őszön elvégezte a mélyszán­tást, úgyhogy a tavaszi időszakra csupán a műtrágyaszórás, a talaj si­mítás, a vetés és a boronálás maradt. A diósförgepatonyi szövetkezeti ta­gok szintén munkacsoportokban dol­goznak. Minden egyes csoportnak négy lófogat és a szükséges gépek állanak rendelkezésre. A dunaszerdahelyi állami gépállo­máson további agregátorokat állíta­nak össze, hogy minden egyes EFSz­ben elvégezhessék a vetést, vagyis hogy megszabadítsák a szövetkezeti tagokat a fogatokkal való nehéz és fáradságos munkáktól. A nemesített vetőmag és a műtrágya tömeges átvételéről szóló szerződések jó eredményei A tavaszi munkák biztosításáról szóló kormánhatározat utasítja a földműves raktárszövetkezeteket, hogy az EFSz-eket és a kis- és kö­zépföldműveseket idejében lássák el nemesített vető- és ültetőmaggal, va­lamint műtrágyával. A földműves raktárszövetkezetek ezért még ja­nuárban megkötötték az EFSz-ekkel a nemesített vetőmag és műtrágya tömeges átvételéről szóló szerződé­seket. Azokban a községekben, ahol még az EFSz nincs megalakít­va, a földműves raktárszövetkezet a helyi Nemzeti Bizottsággal vagy pedig a földműves szövetség helyi csoportjával kötötte meg a szerző­dést, hogy így az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek is részesül­hessenek nemesített vető- és ültető­magban. valamint műtrágyában. Az EFSz-ek azonnal megértették ennek az akciónak jelentőségét, vi­szont a helyi Nemzeti Bizottságokkal való szerződések kötése egészen feb­ruárig nagyon lassan ment. Február ötödikéig például Szlovákia déli ré­szein. ahol helyenként ebben az idő­ben már folyamatban voltak a tava­szi munkák, csupán 500 községben kötöttek szerződést a vető- és ültető­mag, valamint a műtrágya tömeges átvételére. Népi demokratikus kormányunk, karöltve a Párt helyiszervezeteivel és a földműves szövetséggel, min­dent megtett annak érdekében, hogy a földműves raktárszövetkezetek a kis- és középföldművesekkel is kös­senek szerződéseket. Ennek az ered­ménye meg is mutatkozott, mert a kis- és középföldművesek megértet­ték, hogy a magas termés nemcsak a talaj rendes megművelésétől, hanem attól is függ. hogy használnak-e ele­gendő nemesített vetőmagot és mű­trágyát. Február 19-én Szlovákiában össze­sen 756 EFSz és 2530 helyi Nemzeti Bizottság kötött szerződést a földmű­ves raktárszövetkezetekkel a vető- és ültetőmag, valamint a műtrágya tö­meges átvételére. Az EFSz-ekben és az állami birtokokon tervszerűen végzik a tavaszi munkát A meleg időjárás február első fe­lében Szlovákia déli részein lehetővé tette a tavaszi munkák megkezdését. Az idejében való és alapos előkészüle­tek főleg a magasabb típusú EFSz-ek­ben és az állami birtokokon, valamint az állami gépállomások készenléte, le­lehetővé tette a tavaszi munkák sike­res megkezdését. A nyitrai kerület állami birtokainak jelentése szerint, hogy a párkányi járás állami bitokai megkezdték a tavaszi munkákat, a bratislavai kerület EFSz-iből és állami birtokról is egyre gyakrab­ban érkeznek jelentések, főleg a so­morjai, galántai, dunaszerdahelyi, nagymegyeri, szeredi, nagyszombati, vágújhelyi és a skalicai járásokból a tavaszi munkák megkezdéséről. Sőt mi több, m'r a zsolnai kerület dé­li részéről is jelentették a vetés meg­A szlovákiai állami birtokok élen járnak a tavaszi munkákban A kedvező időjárás az elmúlt he­tekben lehetővé tette Szlovákia állami birtokain a tavaszi munkák megkezdé­sét. Az állami birtokok felkészültségé­ről világosan tanúskodik az a tény, hogy Szlovákia déli részein az állami birtokok a tavaszi búzát és a borsót, valamint a mákot már elvetették és rövid időn belül befejezik az árpa és zab vetését is. . A tavasai munkákban a nyitrai ke­rület állami birtokai járnak az élen, melyeknek alkalmazottai az összes földmunkákat tényleg örömmel és lel­kesedéssel végzik, mert tudják azt, hogy a magasabb termés elérése az egész dolgozó nép, tehát az ő érde­kük is. kezdését. A kassai kerületben az el­múlt napokban lehűlt az időjárás, itt­ott havazott, tehát a tavaszi munká­kat itt még nem lehetett megkezdeni. Számolva az időjárás jobbrafordulásá­val a kassai kerület délkeleti járásai­ban március 10-e körül hozzá lehet fogni a tavaszi munkákhoz. A szántás befejezésén kívül folya­matban van az istállótrágya kihordása* szétterítése és leszántása, valamint a műtrágyaszórás, a talajsímítás és a borönálás. Ahol csak lehetett megkezd­ték a vetést. Február 24-ig több száz hektárt vetettek be különféle tavaszi terményekkel és pedig, tavaszi búzá­val, árpával, borsóval, mákkal és nap­raforgóval. A tavaszi munkákban nagyon szép eredményeket értek el a bratislavai ke­rület állami birtokai. Február 24-ig elvetettek 105 hek­tár tavaszi búzát, 309 hektár árpát, 50 hektár zabot, 112 hektár mákot, 150 hektár napraforgót és 206 hek­tár borsót. A nyitrai kerületben a fentem­lített időpontig 174 hektár tavaszi búza, 320 hektár árpa, 48 hektár zab, 50 hektár mák, 172 hektár napraforgó, 152 hektár fforsó, 25 hektár mustár, 25 hektár tavaszi­keverékek és 60 hektár zöldség el­vetését, illetve elültetését végezték el. A zsolnai kerületben északi fekvése miatt csupán 35 hektárt vetettek be. A bratislavai kerület EFSz-eit és ál­lami birtokait összegezve, február 24­ig a somorjai járásban 500 hektár, a szeredi, dunaszerdahelyi és nagyszom­bati járásokban pedig 200—200 hek­tárt, a szenei és nagymegyeri járások­ban 150 hektárt és a myjavai járásban 50 hektárt vetettek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom