Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-24 / 47. szám, szombat

1951 február 24 UJS10 Horváth László: Magyarország dolgozói sztahanovista teljesítményekkel készülődnek Pártjuk, az MDP ötödik kongresszusára ötödik kongresszusára készül a szomszédos és baráti Magyar Népköztársaság dolgozó népének vezetőpártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A Rákosi Mátyás vezette párt az országépítés nehéz, felemelő harcában megnyerte az egész dolgozó magyar nép bizalmát, szeretetét és odaadását. Ennek a bizalomnak és szeretetnek adta tanújelét a magyar nép a hároméves terv két év és öt hónap alatti teljesítésével és ennek adja tanújelét most is a kongresszust köszöntő szocialista munkaverseny hallatlan méretű kiterjesztésével és elmélyítésével a szocializmus építésének nagy csatájában. Népszavazás ez a jó utat mutató és a helyes úton vezető pártra, olyan népszavazás, amely magasabb munkateljesítményekkel, gépekkel, csákányokkal és ekékkel történik. A magyar nép szeme kinyílt és meglátta a szocializmus valóságát, amelyet Rákosi Mátyás állított eléje a Szovjetúnió példája nyomán. Ragyogó új munkásnegyedek, üdülők, fejlődő termelőszövetkezetek s az egész ország népének egyre növekvő életszínvonala tükréban meglátta a jövőt és megállja helyét a nemzetek békeharcában. Nemrégiben egy ceyloni újságiró járt nálunk és amikor megkérdezték, milyen az élet Maggyarországon, ezeket mondotta: „Sok munkással és paraszttal, műszaki, értelmiségi dolgozóval beszélgettem és amikor megkérdeztem tőlük, hogyan élnek, így válaszoltak: Hála a Szovjetuniónak, jó élünk!" A mondanivaló ilyen fogalmazása jellemző ma a magyar dolgozó népre. Magyarországon mindenki tudja, hogy ezt a mai felemelkedést, a szabad és egyre boldogabbá váló életet egyesegyedül a Szovjetúnió felszabadító harcának köszönhetik, a Szovjetúnió állandó segítségének, amely a legkülönfélébb formákban nyilvánul meg. E segítség legújabb és leggazdagabb formája a Szovjetúnió élenjáró tapasztalatainak átadása, ami a magyar sztahanovisták mozgalmának gyors és sikeres terjedésében talált kifejezésre. Magyarország dolgozó népe ma pártjának ötödik kongresszusára készül. Hatalmas erővel lángolt fel a kongresszusi munkaverseny, napról napra újabb és hatalmasabb eredmények születnek, új lendületet vett az újító- és sztahanovista mozgalom, az ismert nevekhez: Muszka Imre, Horváth Ede, Pozsonyi Zoltán nevéhez eddig ismeretlen százak és ezrek csatlakoznak merészen fölfelé ívelő teljesítményeikkel. E kimagasló események tükrében érdemes visszatekinteni arra, hogyan keletkezett és hogyan alakult ki a magyar sztahanovista mozgalom, amely lehetővé teszi a szocializmus építésének meggyorsítását Rákosi Magyarországában. 1949 augusztus 30. Igen fontos dátum. A magyar sztahanovista mozgalom születésnapjának is nevezhetjük. Mert ezen a napon ült össze az MDP politbürójának kezdeményezésére a nagy budapesti pártbizottság, amelyen Rákosi Mátyás élesen rámutatott a termelés mindazon hiányaira és hibáira, amelyek fékezték a termelékenység emelkedését és a munkaverseny kifejlődését. Rákosi elvtárs kiemelte az egyéni verseny döntő jelentőségét és? azt, hogy a műszaki értelmiséget is be kell vonni a teremtő alkotó munkába. A szakszervezetek és üzemi pártszervezetek egy pillanatig sem késlekedtek és jó munkájuknak köszönhető, hogy a nagybudapesti pártválasztmány határozata után tömegesen megindult az egyéni verseny, amely a Sztahanovmozgalom kialakulásának alapjául szolgálhatott. Időközben a Szovjetúnióból kiváló sztahanovisták érkeztek Magyarországra, akik tapasztalataikat közvetlenül a munkahelyeken adták át és ezzel lényegesen megindították ezt a történelmi jelentőségű mozgalmat. Óriási lendületet adott a mozgalomnak az újítókongresszus. A magyar Sztahanov-mozgalom első próbálkozásának a Ho

:

tierr-gyár

;ak kezdeményezését tekinthetjük, ahol Bortkievics leningrádi gyorsvágó esztergályos módszerével kezdték első kísérletüket. Az első eredmény Fauszt Róbert horizontál esztergályos nevéhez fűződik, aki gépének 96 méte-perces vágási sebességét 180 méterpercre emelte, öt követték a Győri Vagongyár esztergályosai, közöttük Kék Zoltán, aki 530 méterpeicet ért el. A Győri Vagóngyár dolgozói versenvre hívták a Hoíherr-gyár dolgozóit. Ezek elfogadták a kihívást és a két üzem közötti verseny nemsokára országos méretűvé fejlődött. Ebben a hatalmas lendületben új és nagy eredményeket az hozott, hogy időközben Bikov, a kiváló sztahanovista esztergályos a csepeli WM-ben és a győri Vagonban maga mutatta be munkamódszerét. Közvetlenül Bikov látogatása után Muszka Imre a WM (Rákosi Mátyás művek) esztergályosa 2000%-ot teljesített, mégpedig úgy, hogy Bikov módszerét saját gépén alkalmazta és fokozta saját újításával. Muszka Irrre természetesen nem <K>káig maradt egyedül. Horváth Ede, Kék Zoltán, Jakab Sándor követték, akik mind saját gépeiken, saját újításukkal tökéletesítették Bikov módszerét. Még egy jellemző számadat. Augusztusban a Győri Vagonnak összesen 12 egyéni versenyzője volt. E szám szeptember végére 730-ra emelkedett, októberben 810-re és Sztálin elvtárs születésnapján 2000 ember állt versenyben. Lássuk csak, hogyan terjedt a Sztahanov-mozgalom Magyarországon az egyes iparágakban? Az építőiparban Szavljugin szovjet sztahanovista építőmunkás bemutatta módszerét a miskolci magasépítési nemzeti vállalat dolgozóinak. Vele együtt Pozsonyi Zoltán építőmunkás is átadta az áltaia kezdeményezett sztahanovista falazás! módszert. A miskolci dolgozók e két módszert kombinálva, újfajta sztahanovi módszert hoztak létre, amellyel ma is dolgoznak. Pozsonyi Zoltán módszerével bejárta az egész országot. Mindenütt a helyszínen mutatta meg, hogyan végzi a gyorsfalazást és mindenütt utasítást adott arra is, hogyan lehet változtatni Szavljugin és az ő módszerén, a munka követelményeinek megfelelően. Az ország területén az egyes építőcsoportok a régi norma 9—10-szeresét érték el a két kiváló sztahanovista kőműves módszerének átvételével. A bányaiparban először az Albert telepi bányászok értek el kiváló eredményeket a frontfejtési munkamódszerrel. Ez abban áll. hogy a fejtési frontot teljes hosszában fülkékre, illetve egyéni munkahelyekre bontják. A munkahelyek hossúságát a fejtés, illetve a kőzet viszonyainak megfelelően állapítják meg. Van olyan munkahely, amely három méter széles, van olyan is, amelynek csak 1.80 méter a szélessége. Az előirányzat minden dolgozóra 31 q. A bányászok naponta "más és más munkahelyeken, illetve frontszakaszon dolgoznak. A szénmennyiséget az egész front hosszában 110 méteres kaparószalaggal szállították el. Ha üzemzavar van. akkor a frontfejtés minden dolgozója ácsol, fúr, vagy a meglévő szenet készíti elő szállításra. Tatabányán a tízes aknában ritmikus csoportfejtési módszert vezettek be. Sztahanovhoz hasonlóan észszerűen felbontották a munkafolyamatot és az egyes munkahelyeken végzett munkákat egy ütemmel eltolták egymástól. í A textiliparban villámgyorsasággal terjedt el a több gépre való áttérés módszere. A nyomdaiparban a dolgozók között megkezdődött a nemes vetélkedés a szakma legjobbja címéért. Bezur Géza, a Hírlap-nyomda gépszedője Sztálin elvtárs születésnapjára elhatározta, hogy egy műszak alatt 100 ezer betűt szed "ki. November 23án teljesítette is vállalását. De a verseny tovább folytatódott és Bezur Géza beállította a Szovjetúnió gépszedőinek átlagos teljesítményét, 8 óra alatt 122.430 betűt szedett Igen jelentős a mozdonyvezetők munkaversenye, amelyben meghonosodott a szovjet sztahanovista mozdonyvezetők 2000 tonnás mozgalma. Augusztus 13-án Miskolcról Hatvanba érkezett az első 2000 tonnás vonat, amelyet Tóth János mozdonyvezető vezetett. Vafrga Károly, a miskolc— hatvani 115 km-es távolságon 2575 tonnás terhet 3 óra 50 perc alatt továbbított. A 2000 tonnás mozgalmat követte a mellékvonalak, kisvasútpk mozdonyvezetőinek mozgalma a 200 tonnás mozgalom. 1949 augusztus 13tól 1950 január 4-ig 3245 túlterheléses vonat közlekedett az országban, amelyek 850.727 tonna túlsúlyt továbbítottak. Ebben az időben az egyéni mozgalmak tömegmozgalommá fejlődtek ki. 1950-ben például a Hofherr-gyár egyik üzemében csak 39 fő dolgozott 100%on alul, de később ezek is túllépték a normát. Érdekes megfigyelni, hogyan haladtak előre. Nepyvenheten maradtak az üzemben 150 százalékon alul, 460-a.n elérték a 150%-ot, a 200%-ot pedig 23-an lépték túl. Ma már természetesen ezen a téren is más a helyzet. A Sztahanov-mozgalomnak óriási lendítő erőt adott Sztálin elvtárs 70-ik születésnapja. Már a megelőző hetekben Magyarország dolgozói határtalan lelkesedéssel készültek az ünnepre, hogy kimagasló munkaeredményekkel fejezzék ki hálájukat és szeretetüket az emberiség nagy vezére, Magyarország felszabadítója, Sztálin iránt. A sztálini munkaversenyről érdekesen ír Rákosi Mátyás. „Hosszú hónapok óta törtük magunkat, hogy a szocialista munkaverseny nálunk is gyökeret verjen és nem tudtunk átütő sikert elérni. De mikor azzal a kéréssel fordultunk a dolgozókhoz, hogy a szeretett Sztálin 70-ik születésnapját niunkaielajánliással ünnepeljék, egyszerre megtört a jég. Mint a víz a gátszakadásnál, ugy aradt a teremtő munka huHima es mintegy varázsütésre megjelentek a magyar Sztahanovok, a Pozsonyiak, a Muszkiak és a többiek. Csak most, a sztálini felajánlással vált ná.unk is becsületes dicsőség ügyévé a munka- t-s most vált valóra nülunk is a kantiáta szava: „Sztálin nevével épül a világ." Ezeket írta Rákosi Mátyás a 70 éves Sztálinról szóló cikkében. Es írását alátámasztották az 1000 és 2000 százalékot teljesítő sztahanovisták, az újak és a régiek, mint például Bernát Károly vésős a Fémárués szerszámgyárban, Jakab Sándor a Győri Vagonban, Tamási Gábor az EMAG-ban, Károlyi Ernő öntő, Halasi Kátroly fúrós és még sokan müsok. De a sztálini műszak nemcsak kimagasló egyéni teljesítményeket hozott, amelyek esetleg miár a következő héten annyira lesüllyedtek, hogy lerontották ezt a hatalmas teljesítményt, nem, a sztálini műszak után is jelentós mértékben sikerült állandó tervtúllépést elérni. Igy például a Hofherr-gyárban a sztiálini műszak eredménye 206 százalék volt. Az év utolsó hetének átlaga 170 százalék. A Rákosi Mátyás-művekben a sztálini műszak 195 százalék, utána 180 százalék. A műszak előtt is állandóan fokozódó, emelkedő irányzatot mutattak a heti teljesítmények. A sztálini műszak élesen kiugró eredményei reális és a jövőben állandósítható tartalékot rejtettek magukban és ezért a magyar dolgozók kielemezték a műszak tanulságait, hogy azokat a további hónapok során a terv teljesítésében még jobban felhasználhassták. Érdekes megfigyelni, hogy a sztálini műszak alatt szervezeti intézkedésekben hogyan tudták biztosítani a műszak sikerét. A budapesti MÁVAG-ban a sztálini műszak idejére először sikerült felbontaniok a tervet az egyes munkapadokra. A határidő iroda az egyes műveleteket gépenként és szakmánként leosztotta műveleti részekre, egészen a szerelés befejezéséig. A munkaelőkészítőben beosztották a munkát, úgy, hogy figyelembe vették a dolgozók szakmai tudását és a gépek kapacitását. Alkalmaztak mozgó beírókatés minőségi ellenőröket, akik végigjárták a munkahelyeket és így a munkásoknak nem kellett ezzel időt tölteniök. Központilag köszörülték a kéeseket Ekkor alkalmazták először a kés mintaszekrényt, amelyben az össze késtípusokat kiállították és a dolgozó csak rámutatott a táblán arra típusra, amelyre szüksége volt. Ezek a szervezeti intézkedések tették lehetővé, hogy a sztáilini műszak oly kimagasló, igazán Sztálin elvtárs születésnapjához méltó eredményeket ért el. E nagy sikerek nem bódították el a Párt és a Szakszervezetek üzemi tényezőit, hanem fokozott munkára késztették. Sztahanovista gyorsvágó iskolákat nyitottak és tömegjeilegűvé fejlesztették a tapasztalatcserét amely a sztahano<vsitákniál a becsület dolga. A tapasztlatcsere ezernyi formában történő megszervezése a magyar sztahanovista mozgalom egyik legkimagaslóbb tünete. Nem egy ízben fordult elő, hogy az a dolgozó, aki kezdetben nem akarta átadni módszerét, később a lapok hasábjain keresztül gyakorolt önkritikát és vállalt igen nagyértékű kötelezettségeket. A tapasztalatcsere az országos újító kongresszuson lépett fel először tömegformában. Az újító kiállítás komoly, konkrét eredményeket hozott. Ezer és ezer szakmai előadáson mondják el a szovjet sztahanovisták magyar követői módszereiket, hogyan jutottak el eddigi eredményeikhez. Rengeteg brosúra, füzet jelenik meg a szovjet sztahanovisták módszereiről <Í3 óriási a kereslet ezek után a könyvek után. A szakszervezeti mozgalom a Párt alapos és mindenre kiterjedő kritikája után egyre jobban mozgósítja a dolgozókat, a termelés úttörőit és az egész országot, hogy az új országot építő ötéves tervet hiánytalanul végre hajtsák. Magyarország dolgozó népe a hároméves terv időelőtti befejezése után, amelyet nem kis részben köszönhet a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom kifejlődésének, belépett az ötéves tervbe, az új országot építő tervbe, ahogy ezt MáAz „Igazat mondunk a népnek" című brosúrát minden agitációs bizalmi kezébe! A SzKP Központi Bizottsága Titkárságának kultúrpropagáciás osztálya, hogy segítsen az agitációs bizalmiaknak, kéthetenként megjelenteti az „Igazat mondunk a néonek" című brosúrában a megfelelő aktuális agitációs anyagot, amelv a pol 'tikal munka legfontosabb feladataira van beállítva. Ebben az évben az ,,leazat mondunk a népnek" című brosúrasorozatnak már négy száma ielent meg. Két rendes és két rendkívüli kiadás. AZ ELSŐ SZAM. amelyet ez év január 15-én adtak ki, bevezetőjében részletet hozott Klement Gottwald köztársasásri elnök újévi beszédéből. Gottwald elvtárs itt felhív ia a figyelmünket a varsói kongresszus jelszavának igaz és helves voltára, amely jelszó így hangzik: „A békét nem lehet kikönvőrögni — a békét ki kell harcolni!" Az „Igazat mondunk a néonek" e száma első részében egvfelöl rámutat arra, mit jelentett az elmúlt év a háborús uszítóknak, miiven kudarcok érték a „legyőzhetetlen" és „mindenható" imperialistákat Koreában, másfelöl ismerteti, milv hatalmasan megnövekedett a világ béketáborának ereje. élén a Szovietúnióval és a népi demokratikus országokkal és megmagyarázza, hogvan járulhatunk hozzá a terv teljesítésével a béketábor győzelméhez. Elemzi, hogvan függ össze a tervteljesítés a békeharccal és mit kell tennünk az ötéves terv harmadik éve fokozottabb feladatainak teljesítésére. E számban az agitátorok igen értékes érveket és számadatokat találnak arról, hogv emelkedik nálunk az életszínvonal és ezzel szemben hogyan csökken az imoerialista országokban a dolgozók életszínvovonala. Az „Igazat mondunk a néünek" els5 száma ezután Szvoboda vasesztergályos példájára mutat rár. aki az ötéves tervet 1950 október 14-ig teljesítette. Leírja, hogy Szvoboda vasesztergályos ezt a nagyszerű eredményt nem nagyobb fáradsággal érte el, hanem azzal, hogy munkáján gondolkozott és tökéletesítette. Az agitátorok Szvoboda elvtársról még azt is megtudják, hogv a már felülvizsgált norma túlteliesítése hogyan jut kifejezésre bérében, mennyivel keres többet ma, mint azelőtt. Az „Igazat mondunk a népnek" Szvoboda elvtársban az ú i szocialista ember típusát mutatja be nekünk, aki megérti, hogy a terv sikeres teljesítése meggyorsítja hazánkban a szocializmus építését és ígv harccá leghathatósabban a világ békéiéért az új imperialista háború előkészítői, a háborús gyujtogatók ellen. A KORMÁNY EGYIK LEGFONTOSABB RENDELETERÖL. Január 19-én megjelent az „Igazat mondunk a népnek" rendkívüli kiadása, amely agitátorainkat arról tájékoztatta. hogy kormányunk miiven rendeletet hozott és miiven változásokat vezetett be a liszt és lisztből készült termékekkel való pazarlás ellen. Példákat és ténveket hoz fel arról, hogy a falusi gazdagok — a spekulánsok — kenyérrel és liszttel etették és hizlalták a disznókat, a marhaállományt, a lovakat, baromfiakat és a nyulakat, és egyes helveken egész kenyereket hánytak szemétdombra. A MÁSODIK SZAM. Az „Igazat mondunk a nét>nek" második száma e hó eleién ielent meg. Első részében a magas egyházi mtélóságokkal lefolytatott csehországi és szlovákiai perekkel foglalkozik. Leleplezi a nyugati imperialistákat, az új háborús uszítókat, mint árulókat és kémeket akik a vallás leüle alatt a dolgozó nép érdekei ellen harcoltak a nagybirtokokért. Második részében választ ad a földműveseknek az EFSz-kel kapcsolatos kérdéseikre, olvan problémákra, amelyek a leggyakrabban előfordulnak. Megmagyarázza és megvilágítja a földművesek előtt a negyedik típusú EFSz-ek fővonásait és azt is, milyen a szövetkezeti tagok viszonya a szövetkezethez. Vájjon szövetkezeti tagok a szövetkezet társtula idonosaí-e, vagy pedig alkalmazottai. Továbbá hogyan jutalmazzák őket munkájukért és ki dönt a szövetkezetben. Az agitátorok megtanulhatják e magyarázatból, hogv a szövetkezetekben bizonv nem az ..igazgató" dönt, ahogy azt a falusi gazdagok, — a szövetkezet ellenségei — terjesztik, hanem a szövetkezeti tagokat ilileti a döntés ioga. A SZOVJET TAPASZTALATOKBÓL MERÍTÜNK. A harmadik részben a szovjet agitátorok tapasztalataiból idéz ez a szám egy példát: hogyan kell felkészülni egy előadásra és vitára. Agitátoraink e példákból láthatják, miiven beszélgetést kell folytatniok az emberekkel, honnan merítsék ehhez az anyagot és mire heyezzék a főhangsúlvt. Az „Igazat mundunk a nénnek" második rendkívüli kiadása a Vojtassák, Buzalka és Goidics áruló püspökökkel folytatott perről szól. akiket a nép mint legnagyobb ellenségeit és a háború előkészítőit elítélt. Idézi az elítélt püspökök vallomását, akik a per folyamán a súlyos bizonyítékok terhe alatt beismerték, hogv nem az egyház és a vallás érdekeiért harcoltak, hanem a dolgozó nép ellen, a milliókért és a nagybirtokokért. RENSZERESEN ÉS IDŐBEN GONDOSKODJUNK A BROSÜRAKROL A „Igazat mondunk a néonek" olyan 1 anyag, amelyet az agitációs bizalmiak és az agitációban résztvevők nem nélkülözhetnek a politikai tömegmeggyőzo munkában. Ezért minden agitátor kötelessége rendszeresen áttanulmányozni az „Igazat mondunk a népnek'' egyes számait és az agitációs csoportokban, az agitátorok közös tanácskozásain alaposan megvitatni anyagát. Az agitátorok közös tanácskozásai ezt az 'anyagot kiegészítik további érvekkel, amelyeket az üzemi nártszervezet vagy üzemi szakszervezet bizottságától szereznek meg. Annak, hogy az agitációs csoportokban az „Igazat mondunk a népnek'* anyagát megvitathassák. előfeltétele az, hogy az agitáció vezetői, az agitációs bizalmiak, rendszeresen és idejében kézhez kapják ezt a brosúrát. Ott. ahol az ag'táció vezetői nem kapják rendszeresen az ..Igazat mondunk a népnek" brosúrákat. az üzemi vagv helvi pártszervezet útján forduljanak azonnal • járási pártbizottsághoz, amelv az összes alapszervezetek számára rendszeresen és ingven kapja meg ezt az agitációs anyagot. Elvtársak, írjátok meg nekünk, hogy az agitációs munka hogvan folyik nálatok, bíráljátok el bátran a hiányokat, mert ez a munka javulását hozza magával. írjátok meg nekünk eddigi tapasztalataitokat és az ezen a téren elért eredményeiteket. gyarországon nevezik és most a Magyar Dolgozók Pártjának ötödik kongresszusa előtt új, hatalmas lendülettel fejleszti tovább a sztahanovista és újítómozgalmat. A Magyar Dolgozók Pártja által kidolgozott hároméves terv megváltoztatta a nemzetgazdaságot. Jelentősen emelkedett a munka termelékenysége, a dolgozók életszínvonala 40 százalékkal magasabb, mint 1938-ban. A három év alatt hatalmas méretű gazdasági és politikai átalakulás történt. A magyar dolgozók tudják, hogy ezt Pártjuknak, a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyésnajc, Sztálin legjobb magyar tanítványiának köszönhetik. Büszkén hidalják át a Dunát az új hidak, hatalmas új gyárakat épít a felszabadult magyar munkiás szorgos keze. Sikert sikerre halmoz a nemrég még feudális bilincsekben vergődő magyar nép, emely tudja értékelni és megbecsülni a szovjet katonák által ajándékozott szabadságot és bátran áll a Sztálin vezette békét'borban, a .Szovjetúnió és a népi demokráciák oldalán-