Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-24 / 47. szám, szombat

1951 február 24 UJS10 Horváth László: Magyarország dolgozói sztahanovista teljesítményekkel készülődnek Pártjuk, az MDP ötödik kongresszusára ötödik kongresszusára készül a szomszédos és baráti Magyar Népköz­társaság dolgozó népének vezető­pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A Rákosi Mátyás vezette párt az or­szágépítés nehéz, felemelő harcában megnyerte az egész dolgozó magyar nép bizalmát, szeretetét és odaadását. Ennek a bizalomnak és szeretetnek adta tanújelét a magyar nép a három­éves terv két év és öt hónap alatti teljesítésével és ennek adja tanújelét most is a kongresszust köszöntő szo­cialista munkaverseny hallatlan méretű kiterjesztésével és elmélyítésével a szocializmus építésének nagy csatájá­ban. Népszavazás ez a jó utat mutató és a helyes úton vezető pártra, olyan népszavazás, amely magasabb munka­teljesítményekkel, gépekkel, csákányok­kal és ekékkel történik. A magyar nép szeme kinyílt és meglátta a szo­cializmus valóságát, amelyet Rákosi Mátyás állított eléje a Szovjetúnió példája nyomán. Ragyogó új munkás­negyedek, üdülők, fejlődő termelőszö­vetkezetek s az egész ország népének egyre növekvő életszínvonala tükré­ban meglátta a jövőt és megállja he­lyét a nemzetek békeharcában. Nemrégiben egy ceyloni újságiró járt nálunk és amikor megkérdezték, milyen az élet Maggyarországon, eze­ket mondotta: „Sok munkással és pa­raszttal, műszaki, értelmiségi dolgozó­val beszélgettem és amikor megkér­deztem tőlük, hogyan élnek, így vá­laszoltak: Hála a Szovjetuniónak, jó élünk!" A mondanivaló ilyen fogalmazása jellemző ma a magyar dolgozó népre. Magyarországon mindenki tudja, hogy ezt a mai felemelkedést, a szabad és egyre boldogabbá váló életet egyes­egyedül a Szovjetúnió felszabadító harcának köszönhetik, a Szovjetúnió állandó segítségének, amely a legkülön­félébb formákban nyilvánul meg. E se­gítség legújabb és leggazdagabb for­mája a Szovjetúnió élenjáró tapaszta­latainak átadása, ami a magyar sztaha­novisták mozgalmának gyors és sikeres terjedésében talált kifejezésre. Magyarország dolgozó népe ma pártjának ötödik kongresszusára ké­szül. Hatalmas erővel lángolt fel a kongresszusi munkaverseny, napról napra újabb és hatalmasabb eredmé­nyek születnek, új lendületet vett az újító- és sztahanovista mozgalom, az ismert nevekhez: Muszka Imre, Hor­váth Ede, Pozsonyi Zoltán nevéhez ed­dig ismeretlen százak és ezrek csatla­koznak merészen fölfelé ívelő teljesít­ményeikkel. E kimagasló események tükrében érdemes visszatekinteni arra, hogyan keletkezett és hogyan alakult ki a magyar sztahanovista mozgalom, amely lehetővé teszi a szocializmus építésének meggyorsítását Rákosi Magyarországában. 1949 augusztus 30. Igen fontos dá­tum. A magyar sztahanovista mozga­lom születésnapjának is nevezhetjük. Mert ezen a napon ült össze az MDP politbürójának kezdeményezésére a nagy budapesti pártbizottság, amelyen Rákosi Mátyás élesen rámutatott a termelés mindazon hiányaira és hibáira, amelyek fékezték a termelékenység emelkedését és a munkaverseny kifej­lődését. Rákosi elvtárs kiemelte az egyéni verseny döntő jelentőségét és? azt, hogy a műszaki értelmiséget is be kell vonni a teremtő alkotó munkába. A szakszervezetek és üzemi párt­szervezetek egy pillanatig sem késle­kedtek és jó munkájuknak köszönhető, hogy a nagybudapesti pártválasztmány határozata után tömegesen megindult az egyéni verseny, amely a Sztahanov­mozgalom kialakulásának alapjául szol­gálhatott. Időközben a Szovjetúnióból kiváló sztahanovisták érkeztek Ma­gyarországra, akik tapasztalataikat közvetlenül a munkahelyeken adták át és ezzel lényegesen megindították ezt a történelmi jelentőségű mozgalmat. Óriási lendületet adott a mozgalomnak az újítókongresszus. A magyar Szta­hanov-mozgalom első próbálkozásának a Ho : tierr-gyár ;ak kezdeményezését tekinthetjük, ahol Bortkievics leningrádi gyorsvágó esztergályos módszerével kezdték első kísérletüket. Az első eredmény Fauszt Róbert ho­rizontál esztergályos nevéhez fűződik, aki gépének 96 méte-perces vágási sebességét 180 méterpercre emelte, öt követték a Győri Vagongyár esz­tergályosai, közöttük Kék Zoltán, aki 530 méterpeicet ért el. A Győri Va­góngyár dolgozói versenvre hívták a Hoíherr-gyár dolgozóit. Ezek elfogad­ták a kihívást és a két üzem közötti verseny nemsokára országos méretű­vé fejlődött. Ebben a hatalmas lendü­letben új és nagy eredményeket az hozott, hogy időközben Bikov, a kiváló sztahanovista esztergályos a csepeli WM-ben és a győri Vagonban maga mutatta be munkamódszerét. Közvetle­nül Bikov látogatása után Muszka Imre a WM (Rákosi Mátyás művek) esztergályosa 2000%-ot teljesített, mégpedig úgy, hogy Bikov módszerét saját gépén alkalmazta és fokozta saját újításával. Muszka Irrre természetesen nem <K>káig maradt egyedül. Horváth Ede, Kék Zoltán, Jakab Sándor követték, akik mind saját gépeiken, saját újítá­sukkal tökéletesítették Bikov módsze­rét. Még egy jellemző számadat. Augusz­tusban a Győri Vagonnak összesen 12 egyéni versenyzője volt. E szám szeptember végére 730-ra emelkedett, októberben 810-re és Sztálin elvtárs születésnapján 2000 ember állt verseny­ben. Lássuk csak, hogyan terjedt a Sztahanov-mozgalom Magyarországon az egyes iparágakban? Az építőipar­ban Szavljugin szovjet sztahanovista építőmunkás bemutatta módszerét a miskolci magasépítési nemzeti válla­lat dolgozóinak. Vele együtt Pozsonyi Zoltán építőmunkás is átadta az áltaia kezdeményezett sztahanovista falazás! módszert. A miskolci dolgozók e két módszert kombinálva, újfajta sztahanovi módszert hoztak létre, amellyel ma is dolgoznak. Pozsonyi Zoltán módsze­rével bejárta az egész országot. Min­denütt a helyszínen mutatta meg, ho­gyan végzi a gyorsfalazást és minde­nütt utasítást adott arra is, hogyan le­het változtatni Szavljugin és az ő módszerén, a munka követelményeinek megfelelően. Az ország területén az egyes építőcsoportok a régi norma 9—10-szeresét érték el a két kiváló sztahanovista kőműves módszerének átvételével. A bányaiparban először az Albert telepi bányászok értek el kiváló ered­ményeket a frontfejtési munkamód­szerrel. Ez abban áll. hogy a fejtési frontot teljes hosszában fülkékre, il­letve egyéni munkahelyekre bontják. A munkahelyek hossúságát a fejtés, illetve a kőzet viszonyainak megfele­lően állapítják meg. Van olyan munka­hely, amely három méter széles, van olyan is, amelynek csak 1.80 méter a szélessége. Az előirányzat minden dolgozóra 31 q. A bányászok naponta "más és más munkahelyeken, illetve frontszakaszon dolgoznak. A szén­mennyiséget az egész front hosszában 110 méteres kaparószalaggal szállítot­ták el. Ha üzemzavar van. akkor a frontfejtés minden dolgozója ácsol, fúr, vagy a meglévő szenet készíti elő szállításra. Tatabányán a tízes akná­ban ritmikus csoportfejtési módszert vezettek be. Sztahanovhoz hasonlóan észszerűen felbontották a munkafolya­matot és az egyes munkahelyeken végzett munkákat egy ütemmel eltol­ták egymástól. í A textiliparban villámgyorsasággal terjedt el a több gépre való áttérés módszere. A nyomdaiparban a dolgo­zók között megkezdődött a nemes ve­télkedés a szakma legjobbja címéért. Bezur Géza, a Hírlap-nyomda gép­szedője Sztálin elvtárs születésnapjára elhatározta, hogy egy műszak alatt 100 ezer betűt szed "ki. November 23­án teljesítette is vállalását. De a ver­seny tovább folytatódott és Bezur Géza beállította a Szovjetúnió gépszedőinek átlagos teljesítményét, 8 óra alatt 122.430 betűt szedett Igen jelentős a mozdonyvezetők munkaversenye, amelyben meghono­sodott a szovjet sztahanovista moz­donyvezetők 2000 tonnás mozgalma. Augusztus 13-án Miskolcról Hatvanba érkezett az első 2000 tonnás vonat, amelyet Tóth János mozdonyvezető vezetett. Vafrga Károly, a miskolc— hatvani 115 km-es távolságon 2575 tonnás terhet 3 óra 50 perc alatt to­vábbított. A 2000 tonnás mozgalmat követte a mellékvonalak, kisvasútpk mozdonyvezetőinek mozgalma a 200 tonnás mozgalom. 1949 augusztus 13­tól 1950 január 4-ig 3245 túlterheléses vonat közlekedett az országban, ame­lyek 850.727 tonna túlsúlyt továbbí­tottak. Ebben az időben az egyéni mozgal­mak tömegmozgalommá fejlődtek ki. 1950-ben például a Hofherr-gyár egyik üzemében csak 39 fő dolgozott 100%­on alul, de később ezek is túllépték a normát. Érdekes megfigyelni, hogyan haladtak előre. Nepyvenheten marad­tak az üzemben 150 százalékon alul, 460-a.n elérték a 150%-ot, a 200%-ot pedig 23-an lépték túl. Ma már termé­szetesen ezen a téren is más a hely­zet. A Sztahanov-mozgalomnak óriási lendítő erőt adott Sztálin elvtárs 70-ik születésnapja. Már a megelőző hetek­ben Magyarország dolgozói határtalan lelkesedéssel készültek az ünnepre, hogy kimagasló munkaeredményekkel fejezzék ki hálájukat és szeretetüket az emberiség nagy vezére, Magyaror­szág felszabadítója, Sztálin iránt. A sztálini munkaversenyről érdekesen ír Rákosi Mátyás. „Hosszú hónapok óta törtük ma­gunkat, hogy a szocialista munka­verseny nálunk is gyökeret verjen és nem tudtunk átütő sikert elérni. De mikor azzal a kéréssel fordul­tunk a dolgozókhoz, hogy a szere­tett Sztálin 70-ik születésnapját niunkaielajánliással ünnepeljék, egy­szerre megtört a jég. Mint a víz a gátszakadásnál, ugy aradt a teremtő munka huHima es mintegy varázs­ütésre megjelentek a magyar Szta­hanovok, a Pozsonyiak, a Muszkiak és a többiek. Csak most, a sztálini felajánlással vált ná.unk is becsület­es dicsőség ügyévé a munka- t-s most vált valóra nülunk is a kantiáta sza­va: „Sztálin nevével épül a világ." Ezeket írta Rákosi Mátyás a 70 éves Sztálinról szóló cikkében. Es írását alátámasztották az 1000 és 2000 százalékot teljesítő sztahanovis­ták, az újak és a régiek, mint pél­dául Bernát Károly vésős a Fémáru­és szerszámgyárban, Jakab Sándor a Győri Vagonban, Tamási Gábor az EMAG-ban, Károlyi Ernő öntő, Halasi Kátroly fúrós és még sokan müsok. De a sztálini műszak nem­csak kimagasló egyéni teljesítménye­ket hozott, amelyek esetleg miár a következő héten annyira lesüllyed­tek, hogy lerontották ezt a hatalmas teljesítményt, nem, a sztálini műszak után is jelentós mértékben sikerült állandó tervtúllépést elérni. Igy pél­dául a Hofherr-gyárban a sztiálini műszak eredménye 206 százalék volt. Az év utolsó hetének átlaga 170 szá­zalék. A Rákosi Mátyás-művekben a sztálini műszak 195 százalék, utá­na 180 százalék. A műszak előtt is állandóan fokozódó, emelkedő irány­zatot mutattak a heti teljesítmények. A sztálini műszak élesen kiugró eredményei reális és a jövőben ál­landósítható tartalékot rejtettek magukban és ezért a magyar dol­gozók kielemezték a műszak tanul­ságait, hogy azokat a további hóna­pok során a terv teljesítésében még jobban felhasználhassták. Érdekes megfigyelni, hogy a sztá­lini műszak alatt szervezeti intézke­désekben hogyan tudták biztosítani a műszak sikerét. A budapesti MÁV­AG-ban a sztálini műszak idejére először sikerült felbontaniok a ter­vet az egyes munkapadokra. A ha­táridő iroda az egyes műveleteket gépenként és szakmánként leosztot­ta műveleti részekre, egészen a sze­relés befejezéséig. A munkaelőké­szítőben beosztották a munkát, úgy, hogy figyelembe vették a dolgozók szakmai tudását és a gépek kapaci­tását. Alkalmaztak mozgó beírókatés minőségi ellenőröket, akik végigjár­ták a munkahelyeket és így a mun­kásoknak nem kellett ezzel időt töl­teniök. Központilag köszörülték a kéeseket Ekkor alkalmazták először a kés mintaszekrényt, amelyben az össze késtípusokat kiállították és a dolgozó csak rámutatott a táblán arra típusra, amelyre szüksége volt. Ezek a szervezeti intézkedések tet­ték lehetővé, hogy a sztáilini műszak oly kimagasló, igazán Sztálin elvtárs születésnapjához méltó eredménye­ket ért el. E nagy sikerek nem bódították el a Párt és a Szakszervezetek üzemi tényezőit, hanem fokozott munkára késztették. Sztahanovista gyorsvá­gó iskolákat nyitottak és tömegjeile­gűvé fejlesztették a tapasztalatcse­rét amely a sztahano<vsitákniál a becsület dolga. A tapasztlatcsere ezernyi formában történő megszer­vezése a magyar sztahanovista moz­galom egyik legkimagaslóbb tünete. Nem egy ízben fordult elő, hogy az a dolgozó, aki kezdetben nem akarta átadni módszerét, később a lapok hasábjain keresztül gyakorolt ön­kritikát és vállalt igen nagyértékű kötelezettségeket. A tapasztalatcsere az országos újító kongresszuson lé­pett fel először tömegformában. Az újító kiállítás komoly, konkrét ered­ményeket hozott. Ezer és ezer szak­mai előadáson mondják el a szovjet sztahanovisták magyar követői mód­szereiket, hogyan jutottak el eddigi eredményeikhez. Rengeteg brosúra, füzet jelenik meg a szovjet sztahano­visták módszereiről <Í3 óriási a ke­reslet ezek után a könyvek után. A szakszervezeti mozgalom a Párt ala­pos és mindenre kiterjedő kritikája után egyre jobban mozgósítja a dol­gozókat, a termelés úttörőit és az egész országot, hogy az új országot építő ötéves tervet hiánytalanul vég­re hajtsák. Magyarország dolgozó népe a há­roméves terv időelőtti befejezése után, amelyet nem kis részben kö­szönhet a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom kifejlődésének, belépett az ötéves tervbe, az új or­szágot építő tervbe, ahogy ezt Má­Az „Igazat mondunk a népnek" című brosúrát minden agitációs bizalmi kezébe! A SzKP Központi Bizottsága Titkárságának kultúrpropagáciás osztá­lya, hogy segítsen az agitációs bizalmiaknak, kéthetenként megjelenteti az „Igazat mondunk a néonek" című brosúrában a megfelelő aktuális agitációs anyagot, amelv a pol 'tikal munka legfontosabb feladataira van beállítva. Ebben az évben az ,,leazat mondunk a népnek" című brosúrasorozatnak már négy száma ielent meg. Két rendes és két rendkívüli kiadás. AZ ELSŐ SZAM. amelyet ez év január 15-én adtak ki, bevezetőjében részletet hozott Kle­ment Gottwald köztársasásri elnök új­évi beszédéből. Gottwald elvtárs itt felhív ia a figyel­münket a varsói kongresszus jelsza­vának igaz és helves voltára, amely jelszó így hangzik: „A békét nem lehet kikönvőrögni — a békét ki kell harcolni!" Az „Igazat mondunk a néonek" e száma első részében egvfelöl rámutat arra, mit jelentett az elmúlt év a háborús uszítóknak, miiven kudarcok érték a „legyőzhetetlen" és „minden­ható" imperialistákat Koreában, más­felöl ismerteti, milv hatalmasan meg­növekedett a világ béketáborának ere­je. élén a Szovietúnióval és a népi de­mokratikus országokkal és megma­gyarázza, hogvan járulhatunk hozzá a terv teljesítésével a béketábor győ­zelméhez. Elemzi, hogvan függ össze a tervteljesítés a békeharccal és mit kell tennünk az ötéves terv harmadik éve fokozottabb feladatainak teljesíté­sére. E számban az agitátorok igen ér­tékes érveket és számadatokat ta­lálnak arról, hogv emelkedik nálunk az életszínvonal és ezzel szemben hogyan csökken az imoerialista or­szágokban a dolgozók életszínvo­vonala. Az „Igazat mondunk a néünek" els5 száma ezután Szvoboda vasesztergá­lyos példájára mutat rár. aki az öt­éves tervet 1950 október 14-ig telje­sítette. Leírja, hogy Szvoboda vasesztergá­lyos ezt a nagyszerű eredményt nem nagyobb fáradsággal érte el, hanem azzal, hogy munkáján gon­dolkozott és tökéletesítette. Az agitátorok Szvoboda elvtársról még azt is megtudják, hogv a már felül­vizsgált norma túlteliesítése hogyan jut kifejezésre bérében, mennyivel keres többet ma, mint azelőtt. Az „Igazat mondunk a népnek" Szvoboda elvtársban az ú i szocialista ember típusát mutatja be nekünk, aki megérti, hogy a terv sikeres teljesí­tése meggyorsítja hazánkban a szo­cializmus építését és ígv harccá leg­hathatósabban a világ békéiéért az új imperialista háború előkészítői, a há­borús gyujtogatók ellen. A KORMÁNY EGYIK LEGFONTOSABB RENDELETERÖL. Január 19-én megjelent az „Igazat mondunk a népnek" rendkívüli kiadá­sa, amely agitátorainkat arról tájékoz­tatta. hogy kormányunk miiven rendeletet hozott és miiven változásokat veze­tett be a liszt és lisztből készült ter­mékekkel való pazarlás ellen. Példákat és ténveket hoz fel arról, hogy a falusi gazdagok — a spekulán­sok — kenyérrel és liszttel etették és hizlalták a disznókat, a marhaállo­mányt, a lovakat, baromfiakat és a nyulakat, és egyes helveken egész ke­nyereket hánytak szemétdombra. A MÁSODIK SZAM. Az „Igazat mondunk a nét>nek" má­sodik száma e hó eleién ielent meg. Első részében a magas egyházi mtéló­ságokkal lefolytatott csehországi és szlovákiai perekkel foglalkozik. Lelep­lezi a nyugati imperialistákat, az új háborús uszítókat, mint árulókat és kémeket akik a vallás leüle alatt a dolgozó nép érdekei ellen harcoltak a nagybirtokokért. Második részében választ ad a föld­műveseknek az EFSz-kel kapcsolatos kérdéseikre, olvan problémákra, ame­lyek a leggyakrabban előfordulnak. Megmagyarázza és megvilágítja a földművesek előtt a negyedik típusú EFSz-ek fővonásait és azt is, mi­lyen a szövetkezeti tagok viszonya a szövetkezethez. Vájjon szövetkezeti tagok a szövetkezet társtula idonosaí-e, vagy pedig alkalmazottai. Továbbá ho­gyan jutalmazzák őket munkájukért és ki dönt a szövetkezetben. Az agitátorok megtanulhatják e magyarázatból, hogv a szövetkeze­tekben bizonv nem az ..igazgató" dönt, ahogy azt a falusi gazdagok, — a szövetkezet ellenségei — ter­jesztik, hanem a szövetkezeti tago­kat ilileti a döntés ioga. A SZOVJET TAPASZTALATOKBÓL MERÍTÜNK. A harmadik részben a szovjet agi­tátorok tapasztalataiból idéz ez a szám egy példát: hogyan kell felkészülni egy előadásra és vitára. Agitátoraink e példákból láthatják, miiven beszél­getést kell folytatniok az emberekkel, honnan merítsék ehhez az anyagot és mire heyezzék a főhangsúlvt. Az „Igazat mundunk a nénnek" má­sodik rendkívüli kiadása a Vojtassák, Buzalka és Goidics áruló püspökökkel folytatott perről szól. akiket a nép mint legnagyobb ellenségeit és a há­ború előkészítőit elítélt. Idézi az el­ítélt püspökök vallomását, akik a per folyamán a súlyos bizonyítékok terhe alatt beismerték, hogv nem az egyház és a vallás érdekeiért harcoltak, hanem a dolgozó nép ellen, a milliókért és a nagybirtokokért. RENSZERESEN ÉS IDŐBEN GONDOSKODJUNK A BROSÜRAKROL A „Igazat mondunk a néonek" olyan 1 anyag, amelyet az agitációs bizalmiak és az agitációban résztvevők nem nél­külözhetnek a politikai tömegmeggyőzo munkában. Ezért minden agitátor kö­telessége rendszeresen áttanulmányoz­ni az „Igazat mondunk a népnek'' egyes számait és az agitációs csopor­tokban, az agitátorok közös tanácsko­zásain alaposan megvitatni anyagát. Az agitátorok közös tanácskozásai ezt az 'anyagot kiegészítik további érvek­kel, amelyeket az üzemi nártszervezet vagy üzemi szakszervezet bizottságá­tól szereznek meg. Annak, hogy az agitációs csoportok­ban az „Igazat mondunk a népnek'* anyagát megvitathassák. előfeltétele az, hogy az agitáció vezetői, az agitá­ciós bizalmiak, rendszeresen és idejé­ben kézhez kapják ezt a brosúrát. Ott. ahol az ag'táció vezetői nem kapják rendszeresen az ..Igazat mondunk a népnek" brosúrákat. az üzemi vagv helvi pártszervezet útján forduljanak azonnal • járási pártbizottsághoz, amelv az összes alapszervezetek számára rendszere­sen és ingven kapja meg ezt az agi­tációs anyagot. Elvtársak, írjátok meg nekünk, hogy az agitációs munka hogvan folyik ná­latok, bíráljátok el bátran a hiányokat, mert ez a munka javulását hozza ma­gával. írjátok meg nekünk eddigi ta­pasztalataitokat és az ezen a téren elért eredményeiteket. gyarországon nevezik és most a Ma­gyar Dolgozók Pártjának ötödik kongresszusa előtt új, hatalmas len­dülettel fejleszti tovább a sztahano­vista és újítómozgalmat. A Magyar Dolgozók Pártja által kidolgozott hároméves terv megváltoztatta a nemzetgazdaságot. Jelentősen emel­kedett a munka termelékenysége, a dolgozók életszínvonala 40 százalék­kal magasabb, mint 1938-ban. A há­rom év alatt hatalmas méretű gazda­sági és politikai átalakulás történt. A magyar dolgozók tudják, hogy ezt Pártjuknak, a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyésnajc, Sztálin legjobb magyar tanítványiá­nak köszönhetik. Büszkén hidalják át a Dunát az új hidak, hatalmas új gyárakat épít a felszabadult ma­gyar munkiás szorgos keze. Sikert si­kerre halmoz a nemrég még feudális bilincsekben vergődő magyar nép, emely tudja értékelni és megbecsülni a szovjet katonák által ajándékozott szabadságot és bátran áll a Sztálin vezette békét'borban, a .Szovjetúnió és a népi demokráciák oldalán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom