Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-24 / 47. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! •I && f te - ' ; ! fes-' m • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 február 24, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 47. szám Sztálin nyilatkozatának hetében a VorosNov-művek 118*/.-ra teljesítették a tervet tagoztak új felajánlásokkal fokozzák erőfeszítéseiket a Sztálin-vezette békeharcban Szimfi, Kamocsa, Bátorkeszi, Andid és Nuzsia községek határozatai Sztálin elvtárs nyilatkozatának visszhangja köztársaságunkban is mind nagyobb méreteket ölt. Egyre újabb és újabb ielentések érkeznek arról, hogy a dolgozók miiven figyelemmel kísérték lapjainkban Sztálin elvtárs nyilakozatát és annak nemzetközi visszhangját Mai számunkban közölni tudunk már olvan üzemi jelentéseket is, amelvek Sztálin elvtárs nyilatkozatának hatása alatt újabb szocialista felajánlásokról szólnak. Ilyen jelentések érkeztek két fontos nehézipari üzemünkből, a IX. kong­resszusról elnevezett breznói üzemből és a Vorosiiov elvtársról elnevezett dubnicai gyárból Szlovákia magyar községeinek lakói is felfigyeltek Sztálin elvtárs szavára és tömegesen küldik határozatalkat a Béke Hívei szlovákiai bizottságának. íey csatlakoznak a háború ellen harcoló, egyre növekvő béketábor hatalmas mozgalmához. A győzelmes február harmadik év­fordulójának küszöbén állunk. A mun­kásság nagyon jól tudja értékelni, mit jelentett ez a február útunkon előre a szocializmus felé. A koromoai szárma­zású Adamec Gvula vasesztergályos, aki most az apátfálvi f-.tíleyár éí­munkása, a következőket íria: „Korompán születtem. Mér 13 esztendős sem voltam, máris nehéz munkába kellett álínom a magas ke­mencéknél. A koromnál vasmüvek­nél dolgoztam az első világháború egész tartama alatt. Vasesztergá­lyosságot tanultam. El sem lehet mondani, mit csináltak ott a munká­sokkal. Rosszabbúl bántak velünk, mint az állatokkal, vertek bennünket, osz­lophoz kötöztek ki és a körülbelül 6000 munkást géppuskákkal őrizték. Penészes kukoricalisztet kaptunk „élelmezésre" Anválnk ekkor a nagyiroda elé mentek, iobb és több ételt követeltek A csendőrök ütni­verni kezdték őket. Néhány perc múlva az egész üzem az iroda előtt termett, ahol Podhradszkv igazgató így fenyegette meg őket: „Ti ku­tyák, majd én megmutatom nektek, hogyan kell bánni a munkásokkal." Es az 5 parancsára lőni kezdtek a csendőrök. Mellettem esett el Haj­nis Dezső. Dum-dum-golyókkal lőt­tek a gyalázatosak." így bántak tehát a munkásokkal az­előtt és Adamec Gvula erre iól emlék­szik. Mint élmunkás vesz részt a köz­társaság építésében, amelvnek a győ­zelmes február meghozta a nyugodt, félelemnélküli életet, a biztos jövőt. Többé nem fognak már lőni a korom­pai munkásokra, de a Köztársaság más részének dolgozóira sem. Nem fognak lőni sem Kosuton. sem Polomkán vagy Kladnón. A Köztársaság, amely fölött a munkásosziálv győzelmes februári zászlaja leng. bátran halad elő­re Sztálin elvtárs vezetése alatt a vi­lág többi népeivel együtt a béketábor győzedelmes útján. A Vorosilov-űzem áj felajánlásai Sztálin elvtárs szavai a dubnicai Vo­rosilov-üzem dolgozói számára felhí­vásként hangzottak, hogv még gyor­sabban és bátrabban teljesítsék or­szágépítő feladataikat, hogv növeljék a munka ütemét és túlszárnvalják ed­digi sikereiket Amikor a béke első harcosa szavainak mélv értelmét fel­fogták az üzem munkásai, ú i lelkese­déssel és elszántsággal léptek gépeik hez, hogv túllépjék eddigi teljesítmé­nyeiket Ennek a törekvésnek konkrét kifejezést először Hollý ifjúmunkás, a fogaskerekek köszörűse adott, aki normáját rendszeresen 210 százalékra teljesíti. Hollý ifjúmunkás köszörűs a kö­vetkezőket mondotta: — Felajánlottam, hogv teljesít­ményemet az elmúlt évvel szemben 10 százalékkal növelem, mert nagy nagy tanítómesterünk. Sztálin elv­társ szavai újból és még erőtelje­sebben meggyőztek arról, hogy mi dolgozók magasabb teljesítmények­kel harcolhatunk legsikeresebben a a háború ellen. Holly ifjúmunkás négy köszörűt lát el kettő helyett és kötelezte magát, hogy május l-ig több munkatársát bedolgozza a négyköszörűs rendszer­re, hogy azok is mint szakképzett munkaerők dolgozhassanak magasabb teljesítményükkel. Sztálin elvtárs szavait lelkesen fo­gadta Geschwandtner Henrik elvtárs vasesztergályos is. A következőket mondotta: — Ml dolgozók legjobban azzal védjük meg a béke ügyét, ha rend­szeresen elsajátítjuk a technika n»a» gasabb formáit, javítjuk teljesítmé­nyeinket és termékeink minőségét. Geschwandtner elvtárs kötelezte magát, hogy 240%-os teljesítményét megtartja és a termelés egy speciális ágazatában egy szakképzett munkást úgy betanít, hogy az üzem mégegy­szer annyi alkarészt gyárthasson. A munka új módszereit különben a Vorositov-üzem egyre nagyobb mér­tékben teszi magaévá, A hídüzem köszörűsei, esztergályosai és marósai egyre nagyobb eredményeket érnek el. Komplex-brigádot állítottak össze a műszakiak segítségével, amely kí­sérleteket folytat, hogy 30 fokos elő­köszörüléssel dolgozzon az eszterga­gép, amivel a gép élettartalmát 2— 300%-kal növelik ugyanolyan fordu­latszám mellett. Sztálin elvtárs szavaira feleletkép­pen Mestanek Géza köszörűs 280%-ra, Jakubik Ferenc fúrós és Vaskó Rudolf kovács 270%-os, Sándor Ernő préselő 230%-os kötelezettséget vállalt. Dub­nica Sztálin elvtárs nyilatkozatának hetében a tervet egészében 118%-ra teljesítette, ami az üzem történetében egyedülálló jelenség. Breznó is jelentkezik E hó 22-én a breznói IX, kongresz­szus-üzem összüzemi gyűlésre jött össze, hogy megvitassa Sztálin elv­társnak a moszkvai Pravda szerkesz­tőjének adott nyilatkozatát. Az üzemi pártszervezet elnöke, Palinszky elv­társ rámutatott a beszélgetésnek rop­pant jelentőségére és hangsúlyozta, hogy Sztálin szavai megerősítik az üzem dolgozóit azon elhatározásuk ban, hogy még jobban fognak dolgoz­ni a béke megerősítésének ügyéért. Vita után az üzem egész munkás­sága a legjobb élmunkások javaslatára elhatározta, hogy Sztálin elvtárs bé­keüzenetére azzal válaszol, hogy az ötéves terv harmadik évének első ne­gyedét, valamint a gottwaldi ötéves terv harmadik évét a májusi kötele­zettségében megállapított időtartamig teljesíti és február 25-től számított három vasárnapon keresztül sztálini békeműszakot rendez. Az üzem agitá­torai Sztálin generalisszimusz nyilat­kozatát az egész munkássággal meg­beszélik és előkészítik az eddigi má­just köszöntő felajánlások még jobb konkretizálását és feldolgozását az egyes munkapadokra, az egyes gé­pekre. Szímő, Kamocsa, Bátorkeszi, Mazsla A Béke Hívei szlovákiai bizottságá­nak központjába egymásután érkeznek a falvak határozatai, amelyekben a dolgozó parasztság erősen és bátran jelentkezik a Békevódők hatalmas tá­borába és kifejezik azt az elhatározá­sukat, hogy falvaikat megvédik a há­ború veszélye ellen és biztosítják a falu útját a szocializmus felé. Szímő község lakosai az érsekújvári járásban a következőket írják: Még nem nőtte be a fű az elesett harcosok sírjait, még nem száradtak fel az özvegyek és árvák könnyei és az imperialisták ismét új világháborút akarnak előidézni. Mi azonban nem engedjük ezt meg, minden körülmé­nyek között megvédjük a békét, meg­védjük falvaink és városaink fejlődő . boldog életét. Kamocsa község lakói levelükben hangsúlyozzák azt, hogy még mindig élénken emlékezetükben van a nyugati imperialisták müncheni árulása és ezért hangsúlyozottan tilta­koznak Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen és hasonló tiltakozásra hívják fel az összes békeszerető em­bereket. Andód is tiltakozik Nyugat-Német­ország felfegyverzése ellen és kötele' zettséget vállal, hogy Sztálin elvtárs szavainak értelmében fog harcolni a békéért. A párkányi járás községei közül Bátorkesziről és Muzsláról kaptunk értesítést, amely szerint ezeknek a községeknek haladó szövetkezeti pa­rasztsága munkájával, falujának föl­emelésével harcol a háborús uszítók és hazai segítőtársaik ellen. A bátor­keszi III. típusú szövetkezet tagjai tiltakoznak a háborús gonosztevők szabadonbocsátása ellen és csatlakoz­nak Sztálin elvtárs békenyilatkozatá­nak szavaihoz. A muzslai III. típusú szövetkezet tagjai határozatukban kö­telezik magukat arra, hogy a háborús uszítók ellen a béke védőmében mun­kájuk termelékenységének állandó nö­velésével, állattenyésztésük kifejlesz­tésével fognak harcolni és ígéretet tesznek arra, hogy ez évben 10% -kai több tejet, vajat és tojást adnak be a dolgozók közellátásénak javítására, mint tavaly. Mindebből látható, hogy dolgozóink a köztársaság minden re vzében hitük­ben, bizoda'mukban megerősödve fo­gadták Sztálin elvtárs szavait, amelyek számukra mindig oly sokat jelentettek. A tartós béke megőrzésére összponto­sítják erőiket úgy, hogy munkahelyü­kön hozzájárulnak a'szabad népek kö­zös szocialista hazájának, a népi de­mokratikus Csehszlovák Köztársaság­nak minél gyorsabb í el építéséhez. Az üzemi sal tó jelentősége és küldetése , kásmozgalom megszervezőiének fel­adatát. Rendszeresen hoznak cil Mikor 1912-ben Oroszországban megjelent a Pravda első száma, amely az első munkás-napilap volt, V. I. Lenin ezt írta: „A szentpétervári mun­kások alapokat raktak le. Az ő ener­giájuknak köszönheti az orosz prole­táriátus a nehéz, rossz évek után az első munkás-napilapot. Folytatni fog­juk művüket, testvériesen támogatni és fejleszteni fogjuk a főváros mun­kásújságját, az első tavaszi fecskét, amely megjósolja azt a tavaszt, amely­ben egész Oroszországot átszövi a munkásszervezetek és a munkásújsá­gok hálózata." V. I. Lenm jós szavai beteljesedtek nemcsák az első szocialista államban, hanem ma már minden népi demokra­tikus országban, amelyeknek újságjait és különféle folyóiratait a dolgozók nemcsak megvásárolják és olvassák, hanem azoknak munkatársai is lettek. Ezek közé az újságok közé tartoznak az üzemi újságok is, amelyek a szo­cializmus felé haladó hazánkban eddig soha nem látott fejlődési lehetőségek előtt állnak. Ozemi sajtónk fejlődése. Közvetlenül a felszabadulás után egyes üzemekben össz-üzemi újságo­kat kezdtek kiadni, még pedig elsősor­ban az üzemi központokban és igazga­tóságokon. Többnyire olyan üzemi újságokról volt szó, amelyek nem szolgálták teljesen a munkásosztály érdekeit és nem fejezték ki elég vilá­gosan vezető szerepét a szocializmus építésénél. Az üzemi újságok kiadásá­nál a főhibák egyike az, ha a „zöld asztaľ'-nál, a központi üzemigazgató­ságok irodáiban készülnek. Hiba tehát, ha az újság szerkesztősége távolesik a termelés helyétől A munkahelytől távol élő szerkesztők nem ismerhetik a termelés problematikáját. Nem követ­hetik figyelemmel a dolgozók munká­ját, nem figyelhetik meg hogyan vi­selkednek a szervezeti életben, hogyan érdeklődnek a kulturális kérdések iránt és hogyan, mivel harcolnak a világ­béke megszilárdításáért és a proletár nemzetköziség egységéért. Az üzemi újságnak az üzem és a munkahely tükrét kell adnia, meg kell tanulnia alulról megoldani a feladatokat. Az üzemi újságok gyakran az üzemigaz­gatóságok vagy az üzemtanács hír­szolgálatai. Egyesek a túlságosan szakszerű cikkek egész sorát közlik, amelyeket csak néhány szakember ért meg, a dolgozók tömegei számára azonban jelentőség nélküliek. Más üze­mi újságok dicshimnuszokat zengenek az üzem vezetőiről, megjelentetik kü­lönböző alkalmakkor elmondott beszé­deiket és fényképeiket, de megfeled­keznek a szocializmus tulajdonképpeni építőiről, az élmunkásokról, az újítók­ról, a példás dolgozókról, akik az új jö­vőért, az örömtelibb holnapért folyó küzdelem elöharcosai. Csak természetes, hogy az ilyen üze­mi újságok iránt nem árulnak el ér­deklődést a dolgozók. Az üzemi újsá­gok ilyen formában az üzemi sajtók fejlődésének akadályozói voltak, gátol­ták az olyan üzemi újságok létrejöt­tét, mint amilyeneket megkívánt ötéves tervünk sikeres teljesítése, a világ­békéért folyó harc és a szocialista kor emberének nevelése. A szakszervezeti mozgalom ezért 1948 végén hozzáfo­gott az üzemi sajtó újjászervezéséhez. Az üzemi újság kiadója az üzem ROH-csoportja tett. Az újjászervezé­sig Szlovákiában kb 20 össz-üzemi újság jelent meg, míg egy év múlva már csaknem 100 üzemi újság működött Ma a Szlovákiában megjelenő üzemi újságok egész pél­dányszáma 750.000, míg országos méretekben csaknem kétmillió. Már ezek a statisztikai adatok is bizonyít­ják, hogy sajtónknak milyen fontos alkatrészei az üzemi újságok, milyen fontos küldetésük van a szocializmus _ felépítésénél, a dolgozók átnevelésénél • és minden tekintetben milyen mélyen " nyúlnak bele az üzem életébe. Az üzemi újságok és a szocialista munkaverseny. Sztálin elvtárs klasszikus meghatá­rozása szerint az országos szocialista munkaverseny a szocializmus építésé­nek kommunista módszere, a dolgozók milliós tömegeinek legmagasabb aktivi­tása alapján. A szocialista munkaver­seny sajtónkra és így üzemi újságaink­ra is állandóan új feladatokat ró. Gaz­dasági és társadalmi újjáépítésünk I magvai az üzemek. Ott játszódik le az ' ember átváltozásának és átnevelésé­nek nagy folyamata, ott válik jó és méggondolt gazdává, aki tudja és tel­jes egészében tudatosítja, hogy kinek és miért javítja munkáját, hogy milyen célt követ népi demokratikus kormá­nyunk és az üzem vezetősége a mű­szaki-gazdasági normák felülvizsgálá­sával és biztosításával, aki tudja, hogy a munkafolyamat javításával, a munka termelékenységének fokozásával járul hozzá a legjobban a világbéke védel­méhez. Egyes üzemi újságok helyesen ér­telmezték az üzemi sajtónak, mint a szocialista munkaverseny és az éltrnm­cikkeket ötéves tervünk feladat-teljesítésének eredményeiről és ezek mögött az eredmények mögött az élő embert lát­ják. Nem minden üzemi újság fogta fel azonban ezt a szervező küldetését Egyesek általános jellegű cikkeket je­lentetnek meg hasábjaikon, amelyek nyugodtan megjelenhettek volna a na­pi sajtóban vagy más folyóiratban. Ha az olvasó ilyen cikket olvas egyálta­lán nem jönne rá tartalmából, hogy melyik üzemről van benne szó. Hogyan érdekelne ilyen általános tartalmú cikk bárkit is az illető üzem munkásai kö­zül? A dolgozók a sajtó munkatársai A tömegekkel, a munkásokkal, a földmüvesekkel és a dolgozó értel­miséggel a kapcsolatot csakis a le­velezők teremthetik meg. A mun­káslevelező a tömegek ütőerén tart­ja kezét, ő érzi a legjobban, hogyan kering az élet az üzemben és a munkahelyen, ö állapítja meg a he­lyes tényállást, megfigyeli az egész­ségtelen kilengéseket és a sajtó út­ján is figyelmeztet az esetleges ve­szedelemre. Az újonnan megalapított üzemi új­ságoknál gyakran arra törekszenek a szerkesztők, hogy az újságszámo­kat egyedül írják meg, a munkások és a szerkesztőségi kör közreműkö­dése nélkül. Az ilyen eljárás teljesen helytelen. Nem egy kezdő szerkesztő beszélhetne kezdeti sikertelenségei­ről az üzemi újság kiadásában, ame­lyet egyedül készített vagy esetleg valamelyik hivatalnok segítségével szerkesztett. A dolgozók néhány szám megjelenése után megszűntek az újság iránt érdeklődni, nem ol­vasták, nem tekinteték saját újsá­guknak. így járt a zsolnai vegyiüzemek „Náá smer" (Irányunk) című üzemi újság szerkesztője is, aki az egész újságot egyedül állította össze. Új­ságja sehogyan sem tudott gyöke­ret verni a dolgozók között. A hozzá intézett kérdésre azt a választ adta, hogy hiába igyekszik a munkások közt munkatársakat szerezni. A szerkesztő elvtársnak meg kellett magyarázni, hogy munkatársakat csakis személyes agitációval, meg­győzéssel és oktatással szerezhet. Az elvtárs szót fogadott és amint az üzemi újság elkezdte a munká­sok cikkeinek megjelentetését, egy­szeriben mintha megszakadt volna a bűvös kör. Az újság iránt egyre nagyobb az érdeklődés és egyre újabb munkatársak jelentkeznek. I Nem elegendő azonban a munká­sokat csak megnyerni ahhoz, hogy írjanak, hanem * állandó figyelmet kell szentelni nekik, redszeresen ok­tatni kell őket. Gondoskodni kell speciális, legalább kétnapos iskolá­zásukról, melynek folyamán megvilá­gítják előttük a munkáslevelező je­lentőségét és küldetését, azt, hogy miről írjon, hogyan írjon. Az iskolá­zás idején megírt cikkeket példaként meg kell beszélni velük. Rendszeres kéthetenkénti, vagy hetenkénti ta­nácskozásokon meg kell velük tár­gyalni az időszerű kérdéseket, ame­lyekre az üzemi újság kővetkező számában a figyelmet fordítaniok kell. Gyönyörű eredményeket ért el a munkáselevelezők megnyerésében a partizánskel „Augusztus 29. üzem" újságjának szerkesztődére. Ennek az üzemi újságnak csaknem háromszáz munkatársa van. Partizánsken a munkáslevelezök fontos tényezők lettek. Munkahelyükön, környezetük­ben ismerik az összes termelési kér­déseket, hozzájuk fordulnak segítsé­gért és tanácsért a termelési, szo­ciális és kulturális kérdésekben töb­bi munkatársaik is és tanácsadók­ként meghívják őket a mühelygyü­lésekre, a termelési tanácskozások­ra, sőt gyakran az üzemvezetőség tanácskozásaira is. Hasonlóan fejlett a myjavai Ar­matúrka üzemi újságjának munkás­levelező köre is. Az újság szerkesz­tője itt eleinte valósággal sivatag­ban kezdett dolgozni. A munkásság nem árult el érdeklődést semmiféle sajtótermék iránt. Személyes agitá­cióval és meggyőző munkfval azon­ban sikerült a szerkesztő elvtársnak megtörni a jeget. Ma már az üzemi újságot nemcsak az üzem alkalma­zottai olvassák, hanem közkedvelt a környéken, a falvakon is, ahonnan az alkalmazottak az üzembe '-nak dolgozni. Az üzemi újság gyakran egy mellékletet csatol az EFSz tag­jai részére, amely szövetkezet felett a myjavai Armaturka védnökséget vállait. így segíti az üz?m : V'^ág meggyorsítani falvaink szocializál lódásának folyamatát és így meg­szilárdítja a munkássís s a kis­és középparasztság közötti szövetsé­get. Gáiy P. Olga, ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom