Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-24 / 47. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! •I && f te - ' ; ! fes-' m • A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 február 24, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 47. szám Sztálin nyilatkozatának hetében a VorosNov-művek 118*/.-ra teljesítették a tervet tagoztak új felajánlásokkal fokozzák erőfeszítéseiket a Sztálin-vezette békeharcban Szimfi, Kamocsa, Bátorkeszi, Andid és Nuzsia községek határozatai Sztálin elvtárs nyilatkozatának visszhangja köztársaságunkban is mind nagyobb méreteket ölt. Egyre újabb és újabb ielentések érkeznek arról, hogy a dolgozók miiven figyelemmel kísérték lapjainkban Sztálin elvtárs nyilakozatát és annak nemzetközi visszhangját Mai számunkban közölni tudunk már olvan üzemi jelentéseket is, amelvek Sztálin elvtárs nyilatkozatának hatása alatt újabb szocialista felajánlásokról szólnak. Ilyen jelentések érkeztek két fontos nehézipari üzemünkből, a IX. kongresszusról elnevezett breznói üzemből és a Vorosiiov elvtársról elnevezett dubnicai gyárból Szlovákia magyar községeinek lakói is felfigyeltek Sztálin elvtárs szavára és tömegesen küldik határozatalkat a Béke Hívei szlovákiai bizottságának. íey csatlakoznak a háború ellen harcoló, egyre növekvő béketábor hatalmas mozgalmához. A győzelmes február harmadik évfordulójának küszöbén állunk. A munkásság nagyon jól tudja értékelni, mit jelentett ez a február útunkon előre a szocializmus felé. A koromoai származású Adamec Gvula vasesztergályos, aki most az apátfálvi f-.tíleyár éímunkása, a következőket íria: „Korompán születtem. Mér 13 esztendős sem voltam, máris nehéz munkába kellett álínom a magas kemencéknél. A koromnál vasmüveknél dolgoztam az első világháború egész tartama alatt. Vasesztergályosságot tanultam. El sem lehet mondani, mit csináltak ott a munkásokkal. Rosszabbúl bántak velünk, mint az állatokkal, vertek bennünket, oszlophoz kötöztek ki és a körülbelül 6000 munkást géppuskákkal őrizték. Penészes kukoricalisztet kaptunk „élelmezésre" Anválnk ekkor a nagyiroda elé mentek, iobb és több ételt követeltek A csendőrök ütniverni kezdték őket. Néhány perc múlva az egész üzem az iroda előtt termett, ahol Podhradszkv igazgató így fenyegette meg őket: „Ti kutyák, majd én megmutatom nektek, hogyan kell bánni a munkásokkal." Es az 5 parancsára lőni kezdtek a csendőrök. Mellettem esett el Hajnis Dezső. Dum-dum-golyókkal lőttek a gyalázatosak." így bántak tehát a munkásokkal azelőtt és Adamec Gvula erre iól emlékszik. Mint élmunkás vesz részt a köztársaság építésében, amelvnek a győzelmes február meghozta a nyugodt, félelemnélküli életet, a biztos jövőt. Többé nem fognak már lőni a korompai munkásokra, de a Köztársaság más részének dolgozóira sem. Nem fognak lőni sem Kosuton. sem Polomkán vagy Kladnón. A Köztársaság, amely fölött a munkásosziálv győzelmes februári zászlaja leng. bátran halad előre Sztálin elvtárs vezetése alatt a világ többi népeivel együtt a béketábor győzedelmes útján. A Vorosilov-űzem áj felajánlásai Sztálin elvtárs szavai a dubnicai Vorosilov-üzem dolgozói számára felhívásként hangzottak, hogv még gyorsabban és bátrabban teljesítsék országépítő feladataikat, hogv növeljék a munka ütemét és túlszárnvalják eddigi sikereiket Amikor a béke első harcosa szavainak mélv értelmét felfogták az üzem munkásai, ú i lelkesedéssel és elszántsággal léptek gépeik hez, hogv túllépjék eddigi teljesítményeiket Ennek a törekvésnek konkrét kifejezést először Hollý ifjúmunkás, a fogaskerekek köszörűse adott, aki normáját rendszeresen 210 százalékra teljesíti. Hollý ifjúmunkás köszörűs a következőket mondotta: — Felajánlottam, hogv teljesítményemet az elmúlt évvel szemben 10 százalékkal növelem, mert nagy nagy tanítómesterünk. Sztálin elvtárs szavai újból és még erőteljesebben meggyőztek arról, hogy mi dolgozók magasabb teljesítményekkel harcolhatunk legsikeresebben a a háború ellen. Holly ifjúmunkás négy köszörűt lát el kettő helyett és kötelezte magát, hogy május l-ig több munkatársát bedolgozza a négyköszörűs rendszerre, hogy azok is mint szakképzett munkaerők dolgozhassanak magasabb teljesítményükkel. Sztálin elvtárs szavait lelkesen fogadta Geschwandtner Henrik elvtárs vasesztergályos is. A következőket mondotta: — Ml dolgozók legjobban azzal védjük meg a béke ügyét, ha rendszeresen elsajátítjuk a technika n»a» gasabb formáit, javítjuk teljesítményeinket és termékeink minőségét. Geschwandtner elvtárs kötelezte magát, hogy 240%-os teljesítményét megtartja és a termelés egy speciális ágazatában egy szakképzett munkást úgy betanít, hogy az üzem mégegyszer annyi alkarészt gyárthasson. A munka új módszereit különben a Vorositov-üzem egyre nagyobb mértékben teszi magaévá, A hídüzem köszörűsei, esztergályosai és marósai egyre nagyobb eredményeket érnek el. Komplex-brigádot állítottak össze a műszakiak segítségével, amely kísérleteket folytat, hogy 30 fokos előköszörüléssel dolgozzon az esztergagép, amivel a gép élettartalmát 2— 300%-kal növelik ugyanolyan fordulatszám mellett. Sztálin elvtárs szavaira feleletképpen Mestanek Géza köszörűs 280%-ra, Jakubik Ferenc fúrós és Vaskó Rudolf kovács 270%-os, Sándor Ernő préselő 230%-os kötelezettséget vállalt. Dubnica Sztálin elvtárs nyilatkozatának hetében a tervet egészében 118%-ra teljesítette, ami az üzem történetében egyedülálló jelenség. Breznó is jelentkezik E hó 22-én a breznói IX, kongreszszus-üzem összüzemi gyűlésre jött össze, hogy megvitassa Sztálin elvtársnak a moszkvai Pravda szerkesztőjének adott nyilatkozatát. Az üzemi pártszervezet elnöke, Palinszky elvtárs rámutatott a beszélgetésnek roppant jelentőségére és hangsúlyozta, hogy Sztálin szavai megerősítik az üzem dolgozóit azon elhatározásuk ban, hogy még jobban fognak dolgozni a béke megerősítésének ügyéért. Vita után az üzem egész munkássága a legjobb élmunkások javaslatára elhatározta, hogy Sztálin elvtárs békeüzenetére azzal válaszol, hogy az ötéves terv harmadik évének első negyedét, valamint a gottwaldi ötéves terv harmadik évét a májusi kötelezettségében megállapított időtartamig teljesíti és február 25-től számított három vasárnapon keresztül sztálini békeműszakot rendez. Az üzem agitátorai Sztálin generalisszimusz nyilatkozatát az egész munkássággal megbeszélik és előkészítik az eddigi májust köszöntő felajánlások még jobb konkretizálását és feldolgozását az egyes munkapadokra, az egyes gépekre. Szímő, Kamocsa, Bátorkeszi, Mazsla A Béke Hívei szlovákiai bizottságának központjába egymásután érkeznek a falvak határozatai, amelyekben a dolgozó parasztság erősen és bátran jelentkezik a Békevódők hatalmas táborába és kifejezik azt az elhatározásukat, hogy falvaikat megvédik a háború veszélye ellen és biztosítják a falu útját a szocializmus felé. Szímő község lakosai az érsekújvári járásban a következőket írják: Még nem nőtte be a fű az elesett harcosok sírjait, még nem száradtak fel az özvegyek és árvák könnyei és az imperialisták ismét új világháborút akarnak előidézni. Mi azonban nem engedjük ezt meg, minden körülmények között megvédjük a békét, megvédjük falvaink és városaink fejlődő . boldog életét. Kamocsa község lakói levelükben hangsúlyozzák azt, hogy még mindig élénken emlékezetükben van a nyugati imperialisták müncheni árulása és ezért hangsúlyozottan tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és hasonló tiltakozásra hívják fel az összes békeszerető embereket. Andód is tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és kötele' zettséget vállal, hogy Sztálin elvtárs szavainak értelmében fog harcolni a békéért. A párkányi járás községei közül Bátorkesziről és Muzsláról kaptunk értesítést, amely szerint ezeknek a községeknek haladó szövetkezeti parasztsága munkájával, falujának fölemelésével harcol a háborús uszítók és hazai segítőtársaik ellen. A bátorkeszi III. típusú szövetkezet tagjai tiltakoznak a háborús gonosztevők szabadonbocsátása ellen és csatlakoznak Sztálin elvtárs békenyilatkozatának szavaihoz. A muzslai III. típusú szövetkezet tagjai határozatukban kötelezik magukat arra, hogy a háborús uszítók ellen a béke védőmében munkájuk termelékenységének állandó növelésével, állattenyésztésük kifejlesztésével fognak harcolni és ígéretet tesznek arra, hogy ez évben 10% -kai több tejet, vajat és tojást adnak be a dolgozók közellátásénak javítására, mint tavaly. Mindebből látható, hogy dolgozóink a köztársaság minden re vzében hitükben, bizoda'mukban megerősödve fogadták Sztálin elvtárs szavait, amelyek számukra mindig oly sokat jelentettek. A tartós béke megőrzésére összpontosítják erőiket úgy, hogy munkahelyükön hozzájárulnak a'szabad népek közös szocialista hazájának, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságnak minél gyorsabb í el építéséhez. Az üzemi sal tó jelentősége és küldetése , kásmozgalom megszervezőiének feladatát. Rendszeresen hoznak cil Mikor 1912-ben Oroszországban megjelent a Pravda első száma, amely az első munkás-napilap volt, V. I. Lenin ezt írta: „A szentpétervári munkások alapokat raktak le. Az ő energiájuknak köszönheti az orosz proletáriátus a nehéz, rossz évek után az első munkás-napilapot. Folytatni fogjuk művüket, testvériesen támogatni és fejleszteni fogjuk a főváros munkásújságját, az első tavaszi fecskét, amely megjósolja azt a tavaszt, amelyben egész Oroszországot átszövi a munkásszervezetek és a munkásújságok hálózata." V. I. Lenm jós szavai beteljesedtek nemcsák az első szocialista államban, hanem ma már minden népi demokratikus országban, amelyeknek újságjait és különféle folyóiratait a dolgozók nemcsak megvásárolják és olvassák, hanem azoknak munkatársai is lettek. Ezek közé az újságok közé tartoznak az üzemi újságok is, amelyek a szocializmus felé haladó hazánkban eddig soha nem látott fejlődési lehetőségek előtt állnak. Ozemi sajtónk fejlődése. Közvetlenül a felszabadulás után egyes üzemekben össz-üzemi újságokat kezdtek kiadni, még pedig elsősorban az üzemi központokban és igazgatóságokon. Többnyire olyan üzemi újságokról volt szó, amelyek nem szolgálták teljesen a munkásosztály érdekeit és nem fejezték ki elég világosan vezető szerepét a szocializmus építésénél. Az üzemi újságok kiadásánál a főhibák egyike az, ha a „zöld asztaľ'-nál, a központi üzemigazgatóságok irodáiban készülnek. Hiba tehát, ha az újság szerkesztősége távolesik a termelés helyétől A munkahelytől távol élő szerkesztők nem ismerhetik a termelés problematikáját. Nem követhetik figyelemmel a dolgozók munkáját, nem figyelhetik meg hogyan viselkednek a szervezeti életben, hogyan érdeklődnek a kulturális kérdések iránt és hogyan, mivel harcolnak a világbéke megszilárdításáért és a proletár nemzetköziség egységéért. Az üzemi újságnak az üzem és a munkahely tükrét kell adnia, meg kell tanulnia alulról megoldani a feladatokat. Az üzemi újságok gyakran az üzemigazgatóságok vagy az üzemtanács hírszolgálatai. Egyesek a túlságosan szakszerű cikkek egész sorát közlik, amelyeket csak néhány szakember ért meg, a dolgozók tömegei számára azonban jelentőség nélküliek. Más üzemi újságok dicshimnuszokat zengenek az üzem vezetőiről, megjelentetik különböző alkalmakkor elmondott beszédeiket és fényképeiket, de megfeledkeznek a szocializmus tulajdonképpeni építőiről, az élmunkásokról, az újítókról, a példás dolgozókról, akik az új jövőért, az örömtelibb holnapért folyó küzdelem elöharcosai. Csak természetes, hogy az ilyen üzemi újságok iránt nem árulnak el érdeklődést a dolgozók. Az üzemi újságok ilyen formában az üzemi sajtók fejlődésének akadályozói voltak, gátolták az olyan üzemi újságok létrejöttét, mint amilyeneket megkívánt ötéves tervünk sikeres teljesítése, a világbékéért folyó harc és a szocialista kor emberének nevelése. A szakszervezeti mozgalom ezért 1948 végén hozzáfogott az üzemi sajtó újjászervezéséhez. Az üzemi újság kiadója az üzem ROH-csoportja tett. Az újjászervezésig Szlovákiában kb 20 össz-üzemi újság jelent meg, míg egy év múlva már csaknem 100 üzemi újság működött Ma a Szlovákiában megjelenő üzemi újságok egész példányszáma 750.000, míg országos méretekben csaknem kétmillió. Már ezek a statisztikai adatok is bizonyítják, hogy sajtónknak milyen fontos alkatrészei az üzemi újságok, milyen fontos küldetésük van a szocializmus _ felépítésénél, a dolgozók átnevelésénél • és minden tekintetben milyen mélyen " nyúlnak bele az üzem életébe. Az üzemi újságok és a szocialista munkaverseny. Sztálin elvtárs klasszikus meghatározása szerint az országos szocialista munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, a dolgozók milliós tömegeinek legmagasabb aktivitása alapján. A szocialista munkaverseny sajtónkra és így üzemi újságainkra is állandóan új feladatokat ró. Gazdasági és társadalmi újjáépítésünk I magvai az üzemek. Ott játszódik le az ' ember átváltozásának és átnevelésének nagy folyamata, ott válik jó és méggondolt gazdává, aki tudja és teljes egészében tudatosítja, hogy kinek és miért javítja munkáját, hogy milyen célt követ népi demokratikus kormányunk és az üzem vezetősége a műszaki-gazdasági normák felülvizsgálásával és biztosításával, aki tudja, hogy a munkafolyamat javításával, a munka termelékenységének fokozásával járul hozzá a legjobban a világbéke védelméhez. Egyes üzemi újságok helyesen értelmezték az üzemi sajtónak, mint a szocialista munkaverseny és az éltrnmcikkeket ötéves tervünk feladat-teljesítésének eredményeiről és ezek mögött az eredmények mögött az élő embert látják. Nem minden üzemi újság fogta fel azonban ezt a szervező küldetését Egyesek általános jellegű cikkeket jelentetnek meg hasábjaikon, amelyek nyugodtan megjelenhettek volna a napi sajtóban vagy más folyóiratban. Ha az olvasó ilyen cikket olvas egyáltalán nem jönne rá tartalmából, hogy melyik üzemről van benne szó. Hogyan érdekelne ilyen általános tartalmú cikk bárkit is az illető üzem munkásai közül? A dolgozók a sajtó munkatársai A tömegekkel, a munkásokkal, a földmüvesekkel és a dolgozó értelmiséggel a kapcsolatot csakis a levelezők teremthetik meg. A munkáslevelező a tömegek ütőerén tartja kezét, ő érzi a legjobban, hogyan kering az élet az üzemben és a munkahelyen, ö állapítja meg a helyes tényállást, megfigyeli az egészségtelen kilengéseket és a sajtó útján is figyelmeztet az esetleges veszedelemre. Az újonnan megalapított üzemi újságoknál gyakran arra törekszenek a szerkesztők, hogy az újságszámokat egyedül írják meg, a munkások és a szerkesztőségi kör közreműködése nélkül. Az ilyen eljárás teljesen helytelen. Nem egy kezdő szerkesztő beszélhetne kezdeti sikertelenségeiről az üzemi újság kiadásában, amelyet egyedül készített vagy esetleg valamelyik hivatalnok segítségével szerkesztett. A dolgozók néhány szám megjelenése után megszűntek az újság iránt érdeklődni, nem olvasták, nem tekinteték saját újságuknak. így járt a zsolnai vegyiüzemek „Náá smer" (Irányunk) című üzemi újság szerkesztője is, aki az egész újságot egyedül állította össze. Újságja sehogyan sem tudott gyökeret verni a dolgozók között. A hozzá intézett kérdésre azt a választ adta, hogy hiába igyekszik a munkások közt munkatársakat szerezni. A szerkesztő elvtársnak meg kellett magyarázni, hogy munkatársakat csakis személyes agitációval, meggyőzéssel és oktatással szerezhet. Az elvtárs szót fogadott és amint az üzemi újság elkezdte a munkások cikkeinek megjelentetését, egyszeriben mintha megszakadt volna a bűvös kör. Az újság iránt egyre nagyobb az érdeklődés és egyre újabb munkatársak jelentkeznek. I Nem elegendő azonban a munkásokat csak megnyerni ahhoz, hogy írjanak, hanem * állandó figyelmet kell szentelni nekik, redszeresen oktatni kell őket. Gondoskodni kell speciális, legalább kétnapos iskolázásukról, melynek folyamán megvilágítják előttük a munkáslevelező jelentőségét és küldetését, azt, hogy miről írjon, hogyan írjon. Az iskolázás idején megírt cikkeket példaként meg kell beszélni velük. Rendszeres kéthetenkénti, vagy hetenkénti tanácskozásokon meg kell velük tárgyalni az időszerű kérdéseket, amelyekre az üzemi újság kővetkező számában a figyelmet fordítaniok kell. Gyönyörű eredményeket ért el a munkáselevelezők megnyerésében a partizánskel „Augusztus 29. üzem" újságjának szerkesztődére. Ennek az üzemi újságnak csaknem háromszáz munkatársa van. Partizánsken a munkáslevelezök fontos tényezők lettek. Munkahelyükön, környezetükben ismerik az összes termelési kérdéseket, hozzájuk fordulnak segítségért és tanácsért a termelési, szociális és kulturális kérdésekben többi munkatársaik is és tanácsadókként meghívják őket a mühelygyülésekre, a termelési tanácskozásokra, sőt gyakran az üzemvezetőség tanácskozásaira is. Hasonlóan fejlett a myjavai Armatúrka üzemi újságjának munkáslevelező köre is. Az újság szerkesztője itt eleinte valósággal sivatagban kezdett dolgozni. A munkásság nem árult el érdeklődést semmiféle sajtótermék iránt. Személyes agitációval és meggyőző munkfval azonban sikerült a szerkesztő elvtársnak megtörni a jeget. Ma már az üzemi újságot nemcsak az üzem alkalmazottai olvassák, hanem közkedvelt a környéken, a falvakon is, ahonnan az alkalmazottak az üzembe '-nak dolgozni. Az üzemi újság gyakran egy mellékletet csatol az EFSz tagjai részére, amely szövetkezet felett a myjavai Armaturka védnökséget vállait. így segíti az üz?m

: V'^ág meggyorsítani falvaink szocializál lódásának folyamatát és így megszilárdítja a munkássís s a kisés középparasztság közötti szövetséget. Gáiy P. Olga, ?