Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-23 / 46. szám, péntek

ILET fiz iügiyygféi üiődsierének döntő a ielenlősége a píriokfitás évében 1938-ban M. I Kalinin a városi és vidéki iskolák tanítóinak értekezletén a következőket mondotta: „Ha el akarjátok sajátítani a marxizmus-leninizmus elméletét, igen nagy segítségetekre lesznek ebben az önálló tanulmányozás alapján előkészített előadások, beszámolók és viták. Az önálló tanulmányok folytatása azonban a marxizmus-leninizmus elsajátításának fő módszere marad." Ezt a nagy igazságot megerősítette a pártoktatás első éve is. Az eredmények az oktatásban résztvevők jelentős ideológiai fejlődését mutatták ott, ahol azok elsajátították az önművelés módszerét. Ezzel szemben azonban, ahol a résztvevők megelégedtek azzal, hogy a bevezető előadást végighallgatták, az oktatás eredményei összehasonlíthatatlanul gyengébbek maradtak. A tapasztalat azt igazolta, hogy az előadások csak bevezetnek bennünket a témakörbe, felhívják a figyelmet az alapvető kérdésekre, rámutatnak a megfelelő irodalomra, de csak ha önállóan áttanulmányozzuk a tárgykör brosúráját és az előírt irodalmat, akkor érjük el tudásunk elmélyülését. Mi az oka annak, hogy az önművelés módszerét még nem minden elvtárs sajátította el? A tagok és a jelöltek egy része eddig még nem értette meg az önálló tanulmány folytatásának jelentőségét Tehát az oktatók fordítsanak különös gondot arra, hogy ebben az esztendőben még jobban kihangsúlyozzák az irodalom tanulmányozásának jelentőségét és tanácsokkal lássák el az elvtársakat, hogyan tanuljanak. A marxista körök és esti iskolák néha nehézségekbe ütköztek a szükséges könyvek beszerzésében, pl. Sztálin életrajza. A leninizmus kérdései és hasonló könyvek beszerzésében. Kitűnt ugyanis, hogy némely szervezetben eddig még nem rendezték be a Gottwald-könyvtárakat. Másutt pedig ezekben a könyvtárakban a legfontosabb marxi-lenini művek hiányoznak. Minden szervezetnek egy irodalmi bizalmit kell megbíznia azzal, hogy gondoskodjék a gottwaldi-könyvtár felállításáról, vagy kiegészítéséről. A régi Kapitalista társadalomnak nem állt érdekében az, hogy a dolgozók tanuljanak és művelődjenek, ezért nem nyújtott nekik alkalmat a tanulásra. Igen sokan az elvtársak közül, akik a kapitalizmus idején élték le életük nagyobb részét, nem foglalkoztak könyvekkel. Ezért (most nehezükre esik belekezdeni a tanulmányozásba, félnek attól, hogy a könyvekkel való megismerkedésük nem fog sikerülni. Ezért térnek ki a brosúrák vagy más előírt irodalmi művek olvasása elől. A pártoktatók feladata, hogy segítsenek ezeknek az elvtársaknak az önálló tanulmányozással kapcsolatos habozásuk leküzdésében. A jó oktató tanácsaival irányítani tudja az elvtársakat a tanulmányozásban. Megmutatja, hogyan kell egy brosúrát elolvasni, hogy kell kivonatokat készíteni belőle és az egyes problémákat hogyan kell mérlegelni. Fel tudja kelteni hallgatói figyelmét és fokozni tudja az olvasá9 iránti érdeklődésüket, mig csak meg nem szokják a brosúrák és könyvek önálló tanulmányozását. Hogyan olvassunk el egy-egy brosúrát? A pártoktatás évének brosúrái a Párt politikájának problémáit fejtegetik a marxizmus-leninizmus szemszögéből. Ezek tudományos elemzései a problémáknak és feltételezik, hogy az oktató megfelelő alapvető politikai ismeretekkel rendelkezik. Ezért a brosúrákat nem lehet oly módon végigolvasni, mint ahogy egy regényt olvasunk, hanem lassan, minden szót megfontolva kell végig tanulmányozni őket. A marxi-lenini irodalmat rendszeresen és olyan időben kell olvasni, amikor pihent fejjel foghatunk hozzá. Ha nem vagyunk hozzászokva politikai irodalom olvasásához, eleinte nehéz lesz figyelmünket összpontosítani hosszabb időn át. Fokozatosan keli megszoknunk a rendszeres tanulmányozást. Igen nagy segítségünkre van e tekintetben a napilapok politikai cikkeinek rendszeres olvasása, ami gazdagítja és fejleszti politikai gondolatvilágunkat Lehetséges az, hogy a legjobb akarat mellett is egynéhány probléma nem áll majd elég világosan előttünk. Lenin elvtárs „az államról" szóló előadása alkalmával felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy talán nem lesz előttük minden egészen világos és azt tanácsolta nekik: „Az érthetetlen és nem világos helyeket meg kell jegyezni, másodszor, harmadszor, sőt negyedszer is vissza kell hozzájuk térni, hogy azt, amit nem értettünk meg, később kiegészítsük és megmagyarázzuk." Ugyanez vonatkozik az idegen szavakra is. Ha valamit nem értünk, így az idegen szavakat is, kérdezzük meg az oktatótól, vagy pedig a marxi-lenini tanácsadó körökben. Mindenesetre jobb mindig, ha megkérdezzük, mintha álszeméremből hallgatunk és nem tisztázunk magunknak olyan fogalmakat, amelyek később majd zavarnak bennünket. Lehetséges* hogy az oktató magyarázata után sem értünk meg egyes fogalmakat. Nem szabad azonban elcsüggednünk. Ez ne vegye ej kedvünket a további tanulástól. Minél mélyebb politikai ismeretekre teszünk szert, annál világosabbá válnak majd később előttünk ezek a fogalmak is. A jegyzetek és kivonatok segítségére vannak az emlékezetnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a brosúra tartalmát jobban meg akarjuk érteni, akkor először az egészet át kell olvasnunk, hogy általános képet nyerjünk róla. A témával való előzetes megismerkedés után hozzád látunk a téma tanulmányozásához. Az egyes szakaszokat külön-külön elolvassuk és jegyzeteket készítünk belőlük. Lassan járj, tovább érsz, ezt a közmondást kell a brosúra olvasásánál szem előtt tartani. A brosúra többszöri elolvasásának jelentősége mellett szól Csatka fűtőmunkás elvtárs tapasztalata is, aki a következőket mondotta: „Nem tudtam elképzelni, hogy tulajdonképpen hogyan kell a mezőgazdaságban elérni, hogy a földművesek ne robotoljanak annyit és a mellett, hogy nem robotolnak, mégis többet és többet termeljenek. Nem értettem ezt meg. Csak az oktatás alkalmával vált ez előttem világossá, de az erről szóló brosúrát egynehányszor alaposan át kellett tanulmányoznom." A brosúra tanulmányozását megkönnyítették maguknak azok az elvtársak, akik felhasználták a brosúrához csatolt ellenőrző kérdéseket. Jobban alaposabban megmagyarázták a főproblémákat, megtanulmányozták a jegyzeteknek készítési módját, hogy azokat a mondatokat és szakaszokat húzzák alá, amelyek kifejezésre juttatják a fő gondolatot, a fő politikai tapasztalatot. Ha' kezünkben ceruzával tanulunk, az nagyon megkönnyíti munkánkat. Jegyzetek készítése nélkül könnyen megfeledkezünk egyes kevésbbé világos problémákról, amelyeket a vita során feltétlenül fel kell vetnünk és meg kell kérdezni az oktatótól, nehogy ismereteinkben szakadás álljon be, ami megneheeíti a további problémák megértését. -UJSZ0 — á BÉKE üi\ 1951 február 23 KI! „A békére nem várni, a békéért harcolni kell!" — e jelszó jegyében folyt le a Béke Híveinek II. Világkongresszusa. E jelszó jegyében fokozódik a békeszerető nemzetek további harca a béke nagy ügyéért, az imperialista háborús uszítók ellen. A varsói kongresszus határozata száz- és százezer becsületes embernek vált pro grammjává. Ez a határozat még szorosabban összefogta a békevédők sorait, fokozta az egész világon a békeharcosok szervezettségét és tevékenységét. AMERIKA NEPE a legkülönbözőbb formákban nyilvánítja ki béketörekvését. Háborúelle»es gyűléseket, tüntetéseket és konferenciákat hívnak össze. Az Elnökhöz és a Kongresszushoz tiltakozó leveleket és táviratokat intéznek, így juttatják kifejezésre a Koreában végrehajtott amerik* agresszió elleni tiltakozásukat és Nyugat-Németország felfegyverzése és remilitarizációja elleni állásfoglalásukat. A mult hónap elején Csikágóban 15 állam 250 ifjúsági vezetője jött össze konferenciára és megtartották a „békevédők ifjúsági nagygyűlését", amely az amerikai ifjúságit a békeharcban egyesíti és egy állandó központja is lesz. — Az elmúlt napokban 65 jelentős amerikai tényező, köztük haladószellemű tudósok és írók, továbbá szakszervezetek és farmerszervezetek képviselői elhatározták, hogy megszervezik „az amerikaiak békeharcát". Felhívással fordultak Amerika népéhez, hogy március 1-én Washingtonba gyűljenek össze a béke védői, hogy „szenátoraink, az országgyűlési képviselők és az elnök meggyőződhessenek az összes amerikaiak béketörekvéséről, tekintet nélkül az egyes emberek vallási meggyőződésére, bőrük színére, hivatására, vagy politikai meggyőződésére." FRANCIAORSZAGBAN egyre határozottabban foglalnak állást a dolgozók a béke védelme mellett. Főként Nyugat-Németország remilitarizálása ellen indult hatalmas kampány Franciaországban. Ezzel a kampánnyal kapcsolatosan tiltakozó kiáltványokát, felhívásokat adtak ki, gyűléseket szerveztek és a dolgozók rövid sztrájkokkal is kifejezésre juttaták tiltakozásukat Különösen nagy háborúellenes tüntetéseket és sztrájkokat rendeztek a Párizs melletti kohászati üzemek. Calais, Boulogne és BENJÁMIN LÁSZLÓ: ü örös -f4adsereg Aranyban járt a pátriárka, bíborban ült a cár, nem védte a szegényt, a népet sem isten, sem király. A gróf, a bankár nyomta térdre s ha feljajdult, ugyan ki kérdte szegénytől, hogy mi fáj? Nem kérdezték, hát válaszolt ö: hangját a fegyverek kiáltották a cár fülébe. Kadétok, junkerek teste fölött a népet vitt* diadalra édes szülötte: a Vörös Hadsereg. A kínai nagy fal tövében az Alpesek alatt jértak a népek útjain már, vonultak a nagy hadak: latinok, germánok cipői nyomán többé nem nőtt fű ld, kó kövön nem maradt. De a vörös tankok nyomában teltebb, szebb a kalász, a sárból, hamuból magasra emelkedett a ház s torony lakóit eltemetve az égig érő vár, a büszke: ledőlt az elnyomás. A Vörös Hadsereg nyomán az élet derűje int: a víg szabadságot tanulják fiaink, leányaink, munka dicséri, zengi ének a népek seregét s a népek vezérét, nagy Sztálint. Dunquifqye városokban tüntetőgyűlést tartottak, amelyen követelték NyugatNémetország felfegyverzésének azonnali megszüntetését, tiltakoztak a francia kormány fasiszta jellegű intézkedései ellen, amelyeket a demokratikus szervezetek ellen hoztak. A kikötőmunkások La Rochelle és La Palisse kikötőkben továbbra is megtagadták az amerikai fegyverek partraszállítását és a munkások a francia üzemek egész sorában megtagarják a hadi megrendelések tervének teljesítését. Igy a Rouget és Narboni üzem. ben a munkások megtagadták az ágyúgolyók gyártását. Az OLASZ BÉKEVEDOK mozgalma egyre erősödik. Hatalmas kampányt indítottak, amelyen a Varsói Kongresszus által hozott határozatot beszélték meg. Ebben a kampány* ban aktív részt vettek a provinciális és a helyi békevédők bizottsága mellett a szakszervezetek, szövetkezeti sztrvezetek, ifjúsági, női, kulturális és sportszervezetek is. A legutolsó hetek folyamán a békevédők széles körű kampányt indítottak a rendkívüli katonai behívások ellen és a katonai szolgálat időszakának meghosszabbítása ellen. Az olasz ifjúság, amely tiltakozott az új háború előkészítésére irányuló rendeletek ellen, visszaküldi a katonai szervek felhívásait, A római kaszárnyák egy katona-küldöttsége felkereste a demokratikus lapok szerkesztőségét, hogy társaik nevében tiltakozzanak a sajtó útján is a katonai szolgálat meghosszabbítása ellen. ANGLIABAN a békevédők közé felsorakozott becsületes emberek követelték, hogy üljön össze az 5 nagyhatalom az atom-* fegyver betiltásának biztosítására.' Egyhangúlag tiltakoznak Nyugat-Németország újra felfegyverzése ellene A mult hetekben konferenciát hívtak össze Londonban, amelyen résztvettek a szakszervezeti, a szövetkezeti, ifjú* sági, a kommunista, pacifista, vallásos és számos más szervezet képviselői és ezen a konferencián kidolgow ták Nyugat-Németország újra felfegyj vérzésé elleni harcuk programmjáti Világosan áll előttünk, hogy a varsói kongresszus óta eltelt hónapoK alatt a békevédők mozgalma je. lentős sikereket ért el. A béke erői napról napra növekednek. N. Charln Itt levágni! Alulírott megrendelem a PARTE LET című folyóiratot Pontos címem: Név: lakhely: .... foglalkozás: utolsó posta: házszám: járás: „ Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kfs — a postai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi cimre küldendő: A PARTÉLET kiadóhivatala, Bratislava, Michalská 27. Qatamb a autósházán Irta: ILJA TUNCSIN A rendőrfőnök úr zsebkendőjével | Estére mindhárom titkosrendőr és izgatottan törölgette bíborvörös ko- ' a rendőrség legjobb tíz detektívje ' ~ - falnál. El pasz fejét. Ez felháborító! Ez már teljesen kibírhatatlan! Már ötödik reggel egyfolytában galamb jelenik meg a városháza épületén. Valami vakmerő rajzolja krétával a szürke falra erőteljes, határozott vonalakkal. A portás és az ügyeletes rendőr minden alkalommal vizesruhával gondosan lemossák, de a következő reggel, — mintha mi sem történt volna — a galamb újra megjelenik! És főleg, mikor a miniszter úr őméltóságát várják a városba! Az ember beleszédül! Nem múlik el nap újabb kellemetlenségek nélkül: általános sztrájkok, gyűlések, tiltakozások, tüntetések! ... Stockholmi felhívás ... Bele kell őrülni! Es most itt ez a galamb isi Még ha valahol a külvárosban volna, de itt a város szívében, a városháza épületén! A béke szimbóluma ez a madár! Ha a miniszter meglátja a galambot mindennek vége! Vége a karriernek, minden remény füstbe megy, végromlás, pusztulás ^övetkezik. A rendőrfőnök urat ettől a gondolattól kiverte a hideg verejték. Mint az agyonhajszolt vad úgy száguldott fel s alá irodájában. öt nap óta, éjjel nappal a város három legjobb titkosrendőre áll lesben a városháza körül, öt nap óta figyelnek árgus szemmel s mégis mindennap az orruk előtt rajzolták fel a városháza falára a galambot. Bolyongtak a járdán, és minden járókelőnek az arcába néztek. Minden arcon a titkos örömnek, sőt kárörömnek egyforma kifejezését látták. Az egész város tudta, hogy holnapután maga a miniszter fog beszédet tartani. És az egész város örült a galamb megjelenésének. ... Most mindhárman az iroda ajtajánál állnak. Moccani sem mernek, csak állnak szemlesütve. A rendőrfőnök úr mégcsak futkos a szoba egyik sarkától a másikig, törölgeti kopasz fejét a rég átnedvesedett kendővel, aztán hirtelen elfutja a düh és nyálát fröcskölve ordítja: -— Elég! Vagy elfogják ezt a pimaszt... vagy jelentem a miniszter úrnak, hogy szándékosan nem akarják elfogni. álltak lesben az átkozott rejtőztek a sötétben. Ma végre el kell fogniok az ismeretlen rajzolót — különben rossz végük lesz. És elfogták! Tettenérték krétával a kezében, éppen abban a pillanatban mikor a szárnyakat rajzolta fel. ... Diadalüvöltéssel száguld át a városon a rendőrségi autó. A rendőrfőnök kezét dörzsöli. Végre! Végre! Kopognak az ajtón. — Szabad. Belép a három titkosrendőr. Zsíros képük ragyog az örömtől, ajkuk széles mosolyra húzódik. — Hát hol van? — kérdezi a rendőrfőnök. — Itt van felelik kórusban. Szétbomlik a kör, melynek közepén egy tizenegy év körüli kisfiú áll, kék nadrágban," barna kiskabátban. A haja szőke, arcán, lesült bőrén átsütnek a vidám szeplők. Minden zavar, minden félelem nélkül néz szembe a rendőrfőnökkel. Az nem bírja el a tekintetét. — Ki vagy, — kérdezi. Pillanatnyi éles csend, majd a fiúcska felemeli fejét és büszkén mondja: — Francia! A rendőrfőnek rekedten, kényszeredetten nevet. — Mindannyian franciák vagyunk... A titkosrendőrök vezetője lassú, kimért léptekkel odamegy az asztalhoz és leteszi az üveglapra az értékes zsákmányt, — egy nagy darab krétát. — Tiéd? — kérdezi a rendőrfőnök. — Enyém, — feleli a fiú. — Ügy? ... hát, hogy hívnak téged? Pierre Duval. — És mond csak fiam, mit csináltál te ezzel a krétával? — Rajzoltam. — Mit? — Ami jön ... — Például galambot? — Lehet, galambot is. — Ügy és hol? — Ahol jön.,

j — Például a falra? Igen? — kérdés zi a rendőrfőnök. — Lehet falra csak sima ta gyen... — Például a városháza falára?, — Alkalmas fali — No igen! — mondja a rendőrfő nök. ftangjában ingerültség és gyűlölet cseng. — Sima... — Valóban, sima — ismétli a kisfiú és hozzáfűzi naiv mosollyal. —

f De maga honnan tudja? Szintén pró-< bált rajta rajzolni? — Hallgas! Kutyakölyök .. * A rendőrfőnök felpattan, a fiúhoz ugrik és teljes erejéből öklével az arcába csap. Pierre válla közé húzza a fejét. Ke* zével letörli az orrából megeredt vért és megvetően mondja: — Franciákl... Elvezetik a zárkába. A rendőrfőnök tekintete az asztalon fekvő krétadarabra téved. Megragadja és dühöngve az asztalhoz vágja. A kréta apró darabokra törik, s mint a legyező, úgy terül szét a krétapor. Ebben a fehér alakban a rendőrfőnök fehér galambot vél felfedezni. Reggel a pályaudvaron a rendőrfőnök ünnepélyesen fogadja a minisztert. A pályaudvart rendőrség v szí körül. A miniszter úr mosolyog. Ugyancsak mosolyog a rendőrfőnök úr is. S nem messze tőlük még édesebben mosolyog a város három legjob titkosrendőre. Aztán a miniszter úr beül a rendőrfőnök úr autójába és a rendőrautók szoros gyűrűjével kocsikáznak végig a városon. Mindenütt csend és rend van amerre elhaladnak. Végre feltűnik a városháza épülete ... A miniszter úr amikor kilép a ko-f csijából, hirtelen összerezzen és elsápad. A rendőrfőnök úr pedig a torkáh os kap, mintha fulladozna: A városháza sima, szürke faláról büszkén tekint a járókelőkre a krétával felrajzolt nagy fehér galamb. A rendőrfőnök úr sohasem fogja megérteni, hogy nemcsak egyetlen daI

rab kréta van a világon és nemcsak egyetlen bátor fiú!