Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

\ Ili SZÖ A mezőgazdasági termelés emelkedése Dolgozó jiépiink szilárdan állja helyé! a békeharcban 1951 február 1 A szocialista társadalmi és gazdasági rend építésének tervei komoly áldozatkészséget követelnek az építésben résztvevő minden dolgozótól. A tervek mindig feltételezik az összes erőtartalékok k használását, a dolgozók tevéneny kezdeményezését, erőfeszítéseket a gazdasági élet minden ágában. Éppen ezért, amikor most. a csehszlov ák ötéves terv második évének befejezéséről szóló jelentést olvassuk, kell, hogy a számok mögül szemünkbe tűnjenek az emberek, a munkások és parasztok, akik a gottwaldi terv számadatait a Párt vezetésével valóra váltották. Az építő mill.ók felismerték azt, hogy munkájuk gyümölcse visszaszáll a dolgozókra és erősíti a békét. A dolgozók felismerték azt. hogy a Párt a biztos, nyugodt iövő. az emberi boldogság felé vezeti őket. Ezért jelenth ette az Állami Tervhivatal a tegnapi napon azt, hogy Csehszlovákia dolgozó népe a terv mgásodik évét teljesítette, sőt túllépte. Lapunk tegnapi számában közöltük már a ielentés első részét, amely az ipari termelés tervtel jesítéséről szól, és most a továbbiakban közöljük a mezőgazdasági tervtel jesítésró'l és dolgozó népünk életszínvonalának emelkedéséről szóló jelenté st. 1950-ben a mezőgazdasági termelésben további fejlődést értünk el. A mezőgazdasági termelés egészben véve az 1949-es évvel szemben öt százalékkal növekedett. A szocialista szektorba tartozik a szántási terület 22 százaléka. A tervet jól teljesítették a burgonya, a komló, az ároa. de különösen a cukorrépa termelésben, amelyben az előző évhez viszonyítva 40 százalékkal emelkedett a termelési színvonal. A tervezett hozamot nem érték el a kukoricában és az olajos növényekben, mert nem tették meg következetesen a szükséges agrotechnikai intézkedéseket és nem gondoskodtak a vetés időbeli tervének betartásáról, valamint a vetési terület ellenőrzéséről. A tavaszi és az aratómunkálatok gyorsabb ütemben folytak, mint 1949ben. Ehhez különösen az EFSz-ekben és az állami birtokokon bevezetett új, szocialista munkaformák feiiődése járult hozzá. Az állami gépállomások részvétele a mezőgazdasági munkálatokban az előző évhez viszonyítva, fokozódott. Az állami gépállomások túlnyomó részben már a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgoztak. Az aratási munkáintok sikeres lefolyása lényegesen hozzájárult az EFSz-ek gyorsabb fejlődéséhez és magasabb típusokra való áttéréséhez, valamint a gazdasági-műszaki intézkedések megvalósításához Az ősziek vetését egészbén véve elvégezték árpában és rozsban A tavaszi vetésben azonban be kell hozni az búza vetésében mutatkozó hiányokat, különösen azon a szántási területen, amely eddig nincs a tervbe foglalva. A nemesített vetőmagok fokozott felhasználása különösen az FFSz-eknél hozzájárult a hektárhozamok tervének teljesítéséhez. Jelentősen növekedett a műtrágyák felhasználása. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az 1949-es évvel szemben több mint egyharmaddal növekedett. A felvásárlás ideje különösen a gabonaneműeknél jelentősen csökkent. Ehhez hozzájárultak a közösen végzett cséplések, a manifesztációs beszolgáltatás, a szocialista munkaversenv a felvásárló szervek között és az EFSz-ek nagyszámú békefelaiánlása. Nem fordítotak azdnban elégséges figyelmet a len, kender és az olaios növények felvásárlására. A gazdasági állatok tervezett számát a szarvasmarha állományban elérték, a teheneknél 3 százalékkal és a juhpknál 4 százalékkal túllépték. Ezzel szemben nem érték el a sertések és anyasertéSek tervszámát. A marha- és sertéshús termelésében és felvásárlásában a tervet túlteljesítették. A hús összkitermelése majdneb felével .haladta túl az 1949-es színvonalat. A tei'ermelés tervét 12 százalókkal teljesítettük túl. A csehszlovákiai állami birtokok kettőezerkétszáznyolcvannyolc liter évi tejhozamot értek el tehenenként, az EFS'-ek 1825 litert, míg az egyénien, g.zdálkodó parasztok csak 1606 litert. A tojáskľ'ermelés tervét túllépték. Az 1950 évben ieentősen fejlődtek az EFSz-ek E? év folvamán az EFSz-ek és az előkészítő bizottságok száma kétszeresére nő. úgvhogy a kis- és középparasztok már majdnem minden második községijén áttértek a magasabb termelési formákra. Az EFSz-ek száma különösen a tavaszi, aratási és őszi munkálatok folyamán nő. 1950-ben több mint 3.200 szövetkezet felszántotta a mezsgyéket és több mint egy millió hektárnyi földtep'üeten gazdálkodik közösen. Az EFSz-ek egészben véve iobban teljesítették a termelési tervet, mint az egvéi-' mezőgazdasági iizerrek. Az elő'rá.^zott hozamot különösen az olaios "fövényeknél, a lennél, burgonyánál és a cukorrépánál léoték túl és eredményeik sokkal iobbak. mint az egyénitlen- gazdálkodó parasztoké A mezőgazdaság gépesítés? az 1950 év folyamán jelentős mértékben növekedett. A traktorok száma 8 százalékkal, az önkőtözőké 6 százalékkal és a kombáinok száma 21 százalékkal : növekedett. A CsKP köznonti bizottsága el nöl;- érének 1950 december hó 18-án hozott határozata rámutatott az állami gépállomások munká iának hiányaira az elmúlt évben. Az állami gépállomások a tavaszi munkálatok tervét 104 százalékra, az aratási munkálatokét 98 százalékra és az ősziekét 76 százalékra teljesítették. A munka hiányos megszervezése és a gépek alacsony kihasználása miatt a'., állami gépállomások gépberendezésének növekedése nem felelt meg a végzett munkának, annak ellenére, hogy az önkötözőgépek száma a négyszeresére nőtt. Az állami gépállomások a gabonanemüek aratásánál csak háromszorannyi munkát végeztek, mint azelőtt. A csehszlovákiai állami birtokok az 1950-es év folvamán tovább fejlődtek, úgyhogy ma már az egész szántási terület 7 százalékát tnűvelik meg. A vetési területek tervét az állami birtokokon betartották., azonban egész sor •fontos terméknél nem érték eľ a tervezett hektárhozamot. Ez egyrészt azért törént, mert az év folvamán a falusi gazdagoktól teljesen kizsarolt földeket vettek át. másrész azért, mert nem használták ki gépberendezésüket és nem valósították me" következetesen a szocialista munka megszervezésének és az agrotechnikának elveit minden mezőgazdasági üzemben. A csehszlovák állami birtokok a szarvasmarha állomány előirányzott számát 9 százalékkal, a sertésállományét 22 százalékkal és a juhállományét 9 százalékkal léoték túl. Ügyszintén teljesítették a húsbeszolgáttatás tervét. A csehszlovákiai állami birtokokon az év folvamán elkezdték az új munkamódszerek bevezetését. Az alkalmazót! aknak majdnem 50 százaléka bekapcsolódott a szocialista munkaversenvbe. A munkacsoportok száma 7.000-re emelkedett. Az akkordban dolgozók száma az öszszes alkalmazottaknak 39 százalékát teszi ki. A fakitermelés tervét 9 százalékkal haladták túl. azonban a fa leszállítási tervét nem teljesítették. Az erdő felújítási tervet 13 százalékkal lépték túl. az erdősítés tervét 14 százalékkal és az erdősített védelmi övezetek ültetésének tervét 7 Százalékkal. Hz építeszet Az építészeti termelés tervét 95 százalékra teljesítették. A tervet különösen azért nem teljesítettük, mivel a szervezé* hibák Következtében nem sikerült elérni a-tervezett munkatermelékenységet és biztosítani a munkaerők összpontosítását azokra a helyekre, ahol a legnagyobb befektetésü építkezések folynak. Az építészeti tervek elégtelen s késői elkészítése szintén kedvezőtlenül befolyásolta a tervteljesítést. Az építészeti termelés az 1949-es évvel szemben 37 százalékkal emelkedett. Befejeztek és átadtak 22.000 lakást, amelyeknek lakóterülete 27 százalékkal nagyobb, mint az 1949es évi. A mült év folyamán nem csökkentek eléggé a termelési kiadások. Nem küszöböltük ki elégséges mértékben a nehéz kézimunkát, mivel nem voltak kihasználva a gépek. Az anyagtakarékosságban a cementnél és fánál nem értük el a szükséges eredményt. A dolgozók kezdeményező ereje nem lett eléggé kihasználva- és kevés gondot fordítottak a legjobb építkezésen szerzett tapasztalatok átvitelére. A közlekedés A vasúti teheráruk szállítási tervét 110 százalékra, a személyszállítási tervét 106 százalékra teljesítettük. Az 1949-es évvel szemben a teherközlekedés teljesítménye 14 százalékkal emelkedett. A tehervagonok forgási ideje az 1949-es évvel szemben ugyan meggyorsult, de még nem kielégítő. Csökkent a javítás alatt álló vagonok száma is. A CSAD személyszállítási tervét 115 százalékra és teherszállítási tervét 106 százalékra teljesítette. Az utazók száma 30 százalékkal növekedett és a teheráruforgalom 85 százalékkal. A repülőgépen történő személyszállításnak tervét a hazai vonalakon .102 százalékra teljesítettük. A postai közlekedésnél az előirányzott feladatokat átlag 10 százalékkal léptük túl. fi munkatermelékenység 1950 végén az 1949-es évhez viszonyítva a szocialista szektor főágazatában az alkalmazottak száma 18 százalékkal emelkedett. A munkaerők toborzásának tervét már 1950 szeptemberében teljesítettük. Sikeresen fejlődött a női munkaerők beszervezése is, úgy hogy az iparban a mult esztendő végén a dolgozók 32 százaléka nő volt. Nem elégített ki azonban a nők bekapcsolódása a könnyűiparba, a közlekedésbe és a kereskedelemije, úgy hogy ezekben az ágakban nem szabadult fel a tervezett számú férfimunkaerő a nehézipar számára. Az 1950-es évben sikeresen folytatódott az ifjúság toborzása az iparba. Az 1949-es évvel szemben 1950-ben a munka termelékenysége 7"/

0-kal emelkedett az iparban. A szocialista munkaversenyben az év vége felé a neliéz- és könnyűipar dolgozóinak majdnem 65 százaléka kapcsolódott be és az élmunkások száma elérte a 208 ezret. Kijlkereskedelem A. behozatal és kivitel 1950-ben kedvező lefolyású volt. A külkereskedelem 4.34 milliárd korona aktívával végzett, ami jelentős javulás az 1949-es évvel szemben. Az egész behozatal felét a nyersanyagok teszik ki, az élelmiszerek és italok pedig a behozatal 22 százalékát. A kész termékek kivitele elérte az egész kivitel 75 százalékát, az élelmiszereknél pedig a 11 százalékot. Az 1950-es év folyamán tovább fejlődött a gazdasági együttmunkálkodás a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal. Ezek az ál-, lamok külkereskedelmünk 55 százalékát jelentették az 1950-es évben az 1949-es év 45 százalékával szemben. Íz életszínvonal emelkedése 1950-ben kiszélesedett és fokozódott a szükségleti cikkek elárusítása a szabad és kötött piacon. A szabadpiac árait néhányszor csökkentettük és új élelmiszerfajták és szükségleti cikkek kerüllek a piacra. Az 1949-es évvel szemben az élelmiszerek főbb fajtáinak elárusítása a kötött és . szabadpiacon így növekedett: Hús és hústermékek 40%-kal. zsír 59%-kal, sajt 29%-kai, tojás 16%-kai, kávé 84%-kai, tea 80%.kal, búzaliszt 28%-kal, zöldség 81%kal. Textiláru cikkeket a szabadpiacon 25%-kai adtak el többet, készruhaárukat 49%-kai, rádiókészülékeket 13%kal, kerékpárokat 2%-kai, motorkerékpárokat 8%-kai varrógépeket 37%-kal és cipőt 231%-kai. Az üzemi étkezdék száma tavaly az 1949-es évvel szemben 12%-kai emelkedett, az étkezők száma pedig 35%kal. A bérek ós a fizetések, valamint a földművesek jövedelme az 1950-es évben jelentősen növekedtek. A szociális járulékok •Jöbb mint egynegyedével fokozódtak. A ROH rekreációira 16 százalékkal több dolgozó ment 1950ben, mint 1949-ben és az EFSz rekreációsainak száma 271%-kal emelkedett. A kórházi ágyak «záma az 1949-es évhez viszonyítva 3%-kai, az állami fürdőkben és üdülőházakban 24%-kal emekedett. 1950-ben fokozott figyelmet fordítottak az üzemi ambulanciák berendezésére. Tovább szélesítették a nemzeti- és középiskolák hálózatát. További 11 harmadfokú műszaki iskolát és 51 pedagógiai gimnáziumot nyitottak meg. A főiskolákat. 3 további műszaki karnak megnyitásával szélesítették ki. Az iskolákban jelentős mértékben emelkedett a munkás származású hallgatók száma. A területi színházak száma 20%-kai és a színházi előadások száma 65%kal emelkedett az 1949-es évvel szemben.^ mozik száma 15%-kai és a moziülőhelyek száma 5%-kai emelkedett. A rádiókészülék tulajdonosok" száma 7%-kal emelkedett. A könyvkiadványok száma 45%-kai emelkedett. IDÉZZÜK A MULTAT. „A falu egy család" s a földesúr az apánk Zsemléri földmunkáslevelezőnktől * A falu — úgy mond — egy család. A családban van gyermek és persze kell lenni apának is, aki szeretettel neveli fiát. A gyermek: az mi vagyunk a föld robotosai. Az apa ebben az esetben a nagytőrei basa, Taubinger Laci, magyar dzsentri földesúr. Szegény zselléreinek akkor is nyoic koronát fizetett, imikor másutt 10—12 koronát fizettek, kisemmizte őket a háztelekből, aratóitól elvette a kukorica földet, mert rájött, hogy azután is fizet adót, tehát teremjen az is neki, nem pedig az arató zselléreknek. Mint szerető apának gondoskodnia kell a családtagokról, nehogy gyomorbajt, szívelzsírosodást vagy ehhez hasonló bajokat kapjanak. Mert a telhetetlen pákosztos gyermekek: a zsellér, cseléd, képes volna éhes bendőjét telezabáini, ha telne miből. A szerető apa inkább eszik-iszik a gyermek helyett is és magára veszi a veszélyt, hog^ őt üti meg a guta. Apánk szeretetének ilyen megnyilvánulásait most újabbal tetőzte. Mindenesét, Mészáros Istvánt, aki pedig jobbkeze, mindenre kész engedelmeskedő szolgája volt, aki éjjel-nappal dolgozott, most mindennek lehordta, sőt tettleg bántalmazta és még a saját házából is ki akarta rúgni. S miért? Mert Laci bátyánk törvénybe ment egyik munkásával, akinek a túlóráit nem akarta kifizetni és afeletti szörnyű felháborodásában, hogy ezt kérni is merik tőle, rosszul adta ki a parancsot. A mindenes így rosszul is hajtotta végre. A szerencsétlen ember összetett kezekkel könyörgött kínzó zsarnokínak: „Nem bánom, ha agyonüt, csak hallgasson meg". De még erre sem volt hajlandó a munkásnyúzó tőrei kisisten. (A „Munkás" 1931 május 1-i számából) Villanyt kap Podatejed község Községünk még 1950-ben ígéretet kapott arra, hogý bevezetik az anynyira nélkülözött villanyvilágítást. Az ígéret most valósággá vált és a villanyhálózat kiépítéséhez már kaptunk is egy vagon oszlopot. Az oszlopokat községünk dolgozói közösen behordták és lelkes határozatot hoz.tak, hogy tovább folytatják a község életszínvonalának emelését. Ötnapi brigádmunkával megjavítjuk az utakat. Ezenkívül beszerezzük községünknek a még hiányzó tenyészállatokat. Minden vonalon fejlődést akarunk elérni, mert mint január 20-án megtartott községi gyűlésünkön is elhatároztuk, semmiféle akadálynak nem szabad útunkba állnia. Aki, még nem értené tisztán, hogy mit jelent a dolgozóknak mai népi demokratikus rendszerünk, annak azt a feleletet adhatjuk, hogy elvárjuk minden polgártársunktól, hogy becsületesen és szorgalmasan dolgozzék és ezért aztán megkapja a jutalmat államunk gondoskodásában és az egyre gondtalanabb élet biztosításában. Akadnak még rosszindulatú emberek sajnos földműveseink közt is, akik a kulákság hatására inkább ártani igyekeznek, mint használni, de bízunk benne, hogy tapasztalataikon okulva ezek is a dolgozó nép, saját testvéreik oldalára állnak és nem fogják többé például az országút mentén ültetett gyümölcsfákat szántás közben megkárosítani. Reméljük, hogy ezek a földművesek is rájönnek, hogy ha az állam tulajdonát károsítják, azzal magát a népet rövidítik meg, mert hiszen ma az állam maga a nép. Rózsa János Pódatejed. munkáslevelező, Mit akartak a hazaáruló főpapok A rozsnyói bányamunkásság körében igen erős a békemozgalom. Felháborodásuk nem ismert határt és máig sem csillapodott azért, hogy amíg ők a világ becsületes dolgozóival karöltve a béke müvén munkálkodnak, addig néhány hazááruló gazember aljas tevékenységével új vérfürdőt készít az emberiségnek. A bratislavai állambíróság előtt nemrégiben három főpapot: Vojtassák, Buzalka és Gojdics püspököket ítélték el államfelforgató tevékenységük miatt. Ezek a főpapok sutba dobták a krisztusi tanokat, mert azt gondolták, hogyha Truman úr szekerét tolják, rövidesen csoda történik és visszatér az ö uralmuk ideje. Elszámították azonban magukat. Ma már a dolgozó nép résen áll és vívmányait éberen védelmezi. Az áruló bitangokat is leleplezte, álszent tanaik mögött felfedezte igazi arcukat. Ezek a főpapok szerették volna viszszaállítani azt a rendszert, amelyben ők dőzsöltek, cselédeik pedig rongyokban jártak. Meg akarták fosztani a népet szabadságától és saját harácsoló érdekeik érvényesítésére az imperialista államok rabzolgaságába akarták hajtani. A nép azonban, amely már ismeri a kapitalista idők elnyomatásának szenvedéseit, megtudja becsülni szabadságát, megtudja ítélni ezeknek az aljas árulóknak piszkos munkáját. Egységesen elítéljük a haszonleső, a nép esküdt ellenségeivel szövetkező püpököket, akiknek jó volt Hitler és most jó lett volna Truman is arra, hogy népellenes szándékaikat segítségével megvalósítsák. Hazánk dolgozói békét akarnak, építeni és nem rombolni akarják országukat. Rozsnyóbánya dolgozói is a béke védelmezői, akik fejüket soha többé nem akarják fasiszta járomba hajtani és Sztálin elvtárs zászlaja alá sorakozva hirdetik: ,,Előre a Szovjetúnióval a világbékéért!" Korény István munkáslevelező, Rozsnyó, j A iülekí Kovosmaltból A füleki Kovosmalt konvhaeszközműhelyében dolgozik Bódi Gvörgy élmunkás. 17 éve munkása a füleki gyárnak és saját bevallása szerint soha még olyan elégedett és boldog nem volt, mint amióta az úi. szocialista termelés módszerei szerint dolgozhat Teljes mértékben tudia értékelni a munka ú| megszervezését, azt az óriási segítséget, amit a biztosított anyagutánpótlás jelent. — Ennek köszönhetem — mondja Bodi elvtárs, — hogv amit azelőtt két ember végzett, annak a munkának a kétszeresét én ma egyedül elvégzem. Bódi elvtárs a szocialista országépítő munka lelkes résztvevőie. Tudia, hogy mai nyugodt biztos életünket békés rendszerünknek köszönhetjük és a jövőben is csak békében biztosíthatjuk. Munkapad ián ott leng a vörös és.'*élmunkászászló. Büszkén tekint rá, mert azt hirdeti, hogy Bódi elvtárs a műhely legjobb dolgozója, akinek termelési százaléka 178%. Ebből a teljesítményből nem enged. Már egy éve art ja a színvonalat és ő maga gyönyörködik' legjobban a gondos munkájával elkészülő konvhamérlegekben. Ugyancsak büszkesége üzemünknek a másik Bódi elvtárs. Bódi Antal újító. Egyre azon dolgozik, hogy észszerűsítéssel könnyebb és iobb munkát biztosítson osztálván. Bátyjával folytatott beszélgetésünkbe 5 is bekapcsolódott és elmond ia. hogy míg azelőtt 8 munkafolyamatra volt szükség a mérlegek előállításához, addig ma már 2 munkafolyamattal elvégzik ugyanazt és ezáltal évente 25 q öntvényt takarítanak meg az üzemnek. Az újítást 1950-ben nvuitotta be és mivel nagyszerűen bevált. 1951-től már az új módszer szerint gyártják a mérlegeket. A két Bódi testvér megértette, hogyha többet, jobbat és olcsóbban igyekeznek termelni, azzal saját munkájukat könnyítik. Az észszerűsítéssel többet kereshetnek, emelhetik életszínvonalukat, példát mulatnak többi dolgozótársaiknak. erősítik hazánkat és hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre szilárdabb bástyája legyen a szocializmús és a világbéke táborának. SEBŐK PAL munkáslevelező, Kovosmalt-Fülek.