Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

\ Ili SZÖ ­A mezőgazdasági termelés emelkedése Dolgozó jiépiink szilárdan állja helyé! a békeharcban 1951 február 1 A szocialista társadalmi és gazdasági rend építésének tervei komoly áldozatkészséget követelnek az építésben résztvevő minden dolgozótól. A tervek mindig feltételezik az összes erőtartalékok k használását, a dolgozók tevéneny kezdeményezését, erőfeszítéseket a gazdasági élet minden ágában. Éppen ezért, amikor most. a csehszlov ák ötéves terv második évének befe­jezéséről szóló jelentést olvassuk, kell, hogy a számok mögül szemünkbe tűn­jenek az emberek, a munkások és parasztok, akik a gottwaldi terv szám­adatait a Párt vezetésével valóra váltották. Az építő mill.ók felismerték azt, hogy munkájuk gyümölcse visszaszáll a dolgozókra és erősíti a békét. A dolgozók felismerték azt. hogy a Párt a biztos, nyugodt iövő. az emberi bol­dogság felé vezeti őket. Ezért jelenth ette az Állami Tervhivatal a tegnapi napon azt, hogy Csehszlovákia dolgozó népe a terv mgásodik évét teljesí­tette, sőt túllépte. Lapunk tegnapi számában közöltük már a ielentés első részét, amely az ipari termelés tervtel jesítéséről szól, és most a továbbiak­ban közöljük a mezőgazdasági tervtel jesítésró'l és dolgozó népünk életszín­vonalának emelkedéséről szóló jelenté st. 1950-ben a mezőgazdasági termelés­ben további fejlődést értünk el. A mezőgazdasági termelés egészben véve az 1949-es évvel szemben öt százalékkal növekedett. A szocialista szektorba tartozik a szántási terület 22 százaléka. A tervet jól teljesítették a burgonya, a komló, az ároa. de külö­nösen a cukorrépa termelésben, amelyben az előző évhez viszonyítva 40 százalékkal emelkedett a termelési színvonal. A tervezett hozamot nem érték el a kukoricában és az olajos növényekben, mert nem tették meg következetesen a szükséges agrotech­nikai intézkedéseket és nem gondos­kodtak a vetés időbeli tervének betar­tásáról, valamint a vetési terület el­lenőrzéséről. A tavaszi és az aratómunkálatok gyorsabb ütemben folytak, mint 1949­ben. Ehhez különösen az EFSz-ekben és az állami birtokokon bevezetett új, szocialista munkaformák feiiődése já­rult hozzá. Az állami gépállomások részvétele a mezőgazdasági munkála­tokban az előző évhez viszonyítva, fo­kozódott. Az állami gépállomások túl­nyomó részben már a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgoztak. Az aratási munkáintok sikeres lefolyása lényegesen hozzájárult az EFSz-ek gyorsabb fejlődéséhez és magasabb tí­pusokra való áttéréséhez, valamint a gazdasági-műszaki intézkedések meg­valósításához Az ősziek vetését egészbén véve elvégezték árpában és rozsban A ta­vaszi vetésben azonban be kell hozni az búza vetésében mutatkozó hiányokat, különösen azon a szántási területen, amely eddig nincs a tervbe foglalva. A nemesített vetőmagok fokozott felhasználása különösen az FFSz-eknél hozzájárult a hektárhozamok tervé­nek teljesítéséhez. Jelentősen növeke­dett a műtrágyák felhasználása. A mezőgazdasági termékek felvá­sárlása az 1949-es évvel szemben több mint egyharmaddal növekedett. A fel­vásárlás ideje különösen a gabona­neműeknél jelentősen csökkent. Ehhez hozzájárultak a közösen végzett csép­lések, a manifesztációs beszolgáltatás, a szocialista munkaversenv a felvásár­ló szervek között és az EFSz-ek nagyszámú békefelaiánlása. Nem for­dítotak azdnban elégséges figyelmet a len, kender és az olaios növények felvásárlására. A gazdasági állatok tervezett szá­mát a szarvasmarha állományban el­érték, a teheneknél 3 százalékkal és a juhpknál 4 százalékkal túllépték. Ez­zel szemben nem érték el a sertések és anyasertéSek tervszámát. A marha- és sertéshús termelésében és felvásárlásában a tervet túlteljesí­tették. A hús összkitermelése majd­neb felével .haladta túl az 1949-es színvonalat. A tei'ermelés tervét 12 százalókkal teljesítettük túl. A cseh­szlovákiai állami birtokok kettőezerkét­száznyolcvannyolc liter évi tejhoza­mot értek el tehenenként, az EFS'-ek 1825 litert, míg az egyénien, g.zdálkodó parasztok csak 1606 litert. A tojáskľ'ermelés tervét túllépték. Az 1950 évben ieentősen fejlőd­tek az EFSz-ek E? év folvamán az EFSz-ek és az előkészítő bizottságok száma kétszeresére nő. úgvhogy a kis- és középparasztok már majdnem minden második községijén áttértek a magasabb termelési formákra. Az EFSz-ek száma különösen a tavaszi, aratási és őszi munkálatok folyamán nő. 1950-ben több mint 3.200 szövet­kezet felszántotta a mezsgyéket és több mint egy millió hektárnyi földte­p'üeten gazdálkodik közösen. Az EFSz-ek egészben véve iobban telje­sítették a termelési tervet, mint az egvéi-' mezőgazdasági iizerrek. Az elő'rá.^zott hozamot különösen az olaios "fövényeknél, a lennél, burgo­nyánál és a cukorrépánál léoték túl és eredményeik sokkal iobbak. mint az egyénitlen- gazdálkodó parasztoké A mezőgazdaság gépesítés? az 1950 év folyamán jelentős mértékben nö­vekedett. A traktorok száma 8 száza­lékkal, az önkőtözőké 6 százalékkal és a kombáinok száma 21 százalékkal : növekedett. A CsKP köznonti bizott­sága el nöl;- érének 1950 december hó 18-án hozott határozata rámutatott az állami gépállomások munká iának hiá­nyaira az elmúlt évben. Az állami gép­állomások a tavaszi munkálatok tervét 104 százalékra, az aratási munkála­tokét 98 százalékra és az ősziekét 76 százalékra teljesítették. A munka hiá­nyos megszervezése és a gépek ala­csony kihasználása miatt a'., állami gépállomások gépberendezésének nö­vekedése nem felelt meg a végzett munkának, annak ellenére, hogy az ön­kötözőgépek száma a négyszeresére nőtt. Az állami gépállomások a gabo­nanemüek aratásánál csak háromszor­annyi munkát végeztek, mint azelőtt. A csehszlovákiai állami birtokok az 1950-es év folvamán tovább fejlődtek, úgyhogy ma már az egész szántási te­rület 7 százalékát tnűvelik meg. A vetési területek tervét az állami birto­kokon betartották., azonban egész sor •fontos terméknél nem érték eľ a ter­vezett hektárhozamot. Ez egyrészt azért törént, mert az év folvamán a falusi gazdagoktól teljesen kizsarolt földeket vettek át. másrész azért, mert nem használták ki gépberendezé­süket és nem valósították me" követ­kezetesen a szocialista munka megszer­vezésének és az agrotechnikának el­veit minden mezőgazdasági üzemben. A csehszlovák állami birtokok a szarvasmarha állomány előirányzott számát 9 százalékkal, a sertésállo­mányét 22 százalékkal és a juh­állományét 9 százalékkal léoték túl. Ügyszintén teljesítették a húsbeszol­gáttatás tervét. A csehszlovákiai álla­mi birtokokon az év folvamán elkezd­ték az új munkamódszerek bevezeté­sét. Az alkalmazót! aknak majdnem 50 százaléka bekapcsolódott a szocia­lista munkaversenvbe. A munkacso­portok száma 7.000-re emelkedett. Az akkordban dolgozók száma az ösz­szes alkalmazottaknak 39 százalékát teszi ki. A fakitermelés tervét 9 százalékkal haladták túl. azonban a fa leszállítási tervét nem teljesítették. Az erdő felújítási tervet 13 százalékkal lépték túl. az erdősítés tervét 14 százalékkal és az erdősített védelmi övezetek ülte­tésének tervét 7 Százalékkal. Hz építeszet Az építészeti termelés tervét 95 százalékra teljesítették. A tervet kü­lönösen azért nem teljesítettük, mi­vel a szervezé* hibák Következtében nem sikerült elérni a-tervezett mun­katermelékenységet és biztosítani a munkaerők összpontosítását azokra a helyekre, ahol a legnagyobb befek­tetésü építkezések folynak. Az építé­szeti tervek elégtelen s késői elkészí­tése szintén kedvezőtlenül befolyásol­ta a tervteljesítést. Az építészeti termelés az 1949-es évvel szemben 37 százalékkal emel­kedett. Befejeztek és átadtak 22.000 lakást, amelyeknek lakóterülete 27 százalékkal nagyobb, mint az 1949­es évi. A mült év folyamán nem csökken­tek eléggé a termelési kiadások. Nem küszöböltük ki elégséges mértékben a nehéz kézimunkát, mivel nem vol­tak kihasználva a gépek. Az anyag­takarékosságban a cementnél és fá­nál nem értük el a szükséges ered­ményt. A dolgozók kezdeményező ereje nem lett eléggé kihasználva- és kevés gondot fordítottak a legjobb építkezésen szerzett tapasztalatok átvitelére. A közlekedés A vasúti teheráruk szállítási ter­vét 110 százalékra, a személyszállí­tási tervét 106 százalékra teljesítet­tük. Az 1949-es évvel szemben a te­herközlekedés teljesítménye 14 szá­zalékkal emelkedett. A tehervagonok forgási ideje az 1949-es évvel szem­ben ugyan meggyorsult, de még nem kielégítő. Csökkent a javítás alatt álló vagonok száma is. A CSAD sze­mélyszállítási tervét 115 százalékra és teherszállítási tervét 106 százalék­ra teljesítette. Az utazók száma 30 százalékkal növekedett és a teheráruforgalom 85 százalékkal. A repülőgépen történő személyszállításnak tervét a hazai vonalakon .102 százalékra teljesítet­tük. A postai közlekedésnél az elő­irányzott feladatokat átlag 10 száza­lékkal léptük túl. fi munkatermelékenység 1950 végén az 1949-es évhez viszo­nyítva a szocialista szektor főágaza­tában az alkalmazottak száma 18 százalékkal emelkedett. A munka­erők toborzásának tervét már 1950 szeptemberében teljesítettük. Sikere­sen fejlődött a női munkaerők be­szervezése is, úgy hogy az iparban a mult esztendő végén a dolgozók 32 százaléka nő volt. Nem elégített ki azonban a nők bekapcsolódása a könnyűiparba, a közlekedésbe és a kereskedelemije, úgy hogy ezekben az ágakban nem szabadult fel a ter­vezett számú férfimunkaerő a nehéz­ipar számára. Az 1950-es évben sike­resen folytatódott az ifjúság tobor­zása az iparba. Az 1949-es évvel szemben 1950-ben a munka termelékenysége 7"/ 0-kal emelkedett az iparban. A szocialista munkaversenyben az év vége felé a neliéz- és könnyűipar dolgozóinak majdnem 65 százaléka kapcsolódott be és az élmunkások száma elérte a 208 ezret. Kijlkereskedelem A. behozatal és kivitel 1950-ben kedvező lefolyású volt. A külkeres­kedelem 4.34 milliárd korona aktí­vával végzett, ami jelentős javulás az 1949-es évvel szemben. Az egész behozatal felét a nyers­anyagok teszik ki, az élelmiszerek és italok pedig a behozatal 22 százalé­kát. A kész termékek kivitele elérte az egész kivitel 75 százalékát, az élelmiszereknél pedig a 11 százalé­kot. Az 1950-es év folyamán tovább fejlődött a gazdasági együttmunkál­kodás a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus államokkal. Ezek az ál-, lamok külkereskedelmünk 55 száza­lékát jelentették az 1950-es évben az 1949-es év 45 százalékával szemben. Íz életszínvonal emelkedése 1950-ben kiszélesedett és fokozódott a szükségleti cikkek elárusítása a sza­bad és kötött piacon. A szabadpiac árait néhányszor csökkentettük és új élelmiszerfajták és szükségleti cikkek kerüllek a piacra. Az 1949-es évvel szemben az élelmiszerek főbb fajtáinak elárusítása a kötött és . szabadpiacon így növekedett: Hús és hústermékek 40%-kal. zsír 59%-kal, sajt 29%-kai, tojás 16%-kai, kávé 84%-kai, tea 80%.­kal, búzaliszt 28%-kal, zöldség 81%­kal. Textiláru cikkeket a szabadpiacon 25%-kai adtak el többet, készruhaáru­kat 49%-kai, rádiókészülékeket 13%­kal, kerékpárokat 2%-kai, motorkerék­párokat 8%-kai varrógépeket 37%-kal és cipőt 231%-kai. Az üzemi étkezdék száma tavaly az 1949-es évvel szemben 12%-kai emel­kedett, az étkezők száma pedig 35%­kal. A bérek ós a fizetések, valamint a földművesek jövedelme az 1950-es év­ben jelentősen növekedtek. A szociá­lis járulékok •Jöbb mint egynegyedével fokozódtak. A ROH rekreációira 16 százalékkal több dolgozó ment 1950­ben, mint 1949-ben és az EFSz rek­reációsainak száma 271%-kal emelke­dett. A kórházi ágyak «záma az 1949-es évhez viszonyítva 3%-kai, az állami fürdőkben és üdülőházakban 24%-kal emekedett. 1950-ben fokozott figyel­met fordítottak az üzemi ambulanciák berendezésére. Tovább szélesítették a nemzeti- és kö­zépiskolák hálózatát. További 11 har­madfokú műszaki iskolát és 51 peda­gógiai gimnáziumot nyitottak meg. A főiskolákat. 3 további műszaki karnak megnyitásával szélesítették ki. Az is­kolákban jelentős mértékben emelke­dett a munkás származású hallgatók száma. A területi színházak száma 20%-kai és a színházi előadások száma 65%­kal emelkedett az 1949-es évvel szem­ben.^ mozik száma 15%-kai és a moziülőhelyek száma 5%-kai emelke­dett. A rádiókészülék tulajdonosok" száma 7%-kal emelkedett. A könyv­kiadványok száma 45%-kai emelkedett. IDÉZZÜK A MULTAT. „A falu egy család" s a földesúr az apánk Zsemléri földmunkáslevelezőnktől * A falu — úgy mond — egy család. A családban van gyermek és per­sze kell lenni apának is, aki szeretettel neveli fiát. A gyermek: az mi va­gyunk a föld robotosai. Az apa ebben az esetben a nagytőrei basa, Taubin­ger Laci, magyar dzsentri földesúr. Szegény zselléreinek akkor is nyoic koronát fizetett, imikor másutt 10—12 koronát fizettek, kisemmizte őket a háztelekből, aratóitól elvette a kukorica földet, mert rájött, hogy azután is fizet adót, tehát teremjen az is neki, nem pedig az arató zselléreknek. Mint szerető apának gondoskodnia kell a családtagokról, nehogy gyomor­bajt, szívelzsírosodást vagy ehhez hasonló bajokat kapjanak. Mert a telhe­tetlen pákosztos gyermekek: a zsellér, cseléd, képes volna éhes bendőjét telezabáini, ha telne miből. A szerető apa inkább eszik-iszik a gyermek helyett is és magára veszi a veszélyt, hog^ őt üti meg a guta. Apánk szeretetének ilyen megnyilvánulásait most újabbal tetőzte. Min­denesét, Mészáros Istvánt, aki pedig jobbkeze, mindenre kész engedelmes­kedő szolgája volt, aki éjjel-nappal dolgozott, most mindennek lehordta, sőt tettleg bántalmazta és még a saját házából is ki akarta rúgni. S miért? Mert Laci bátyánk törvénybe ment egyik munkásával, akinek a túlóráit nem akarta kifizetni és afeletti szörnyű felháborodásában, hogy ezt kérni is merik tőle, rosszul adta ki a parancsot. A mindenes így rosszul is haj­totta végre. A szerencsétlen ember összetett kezekkel könyörgött kínzó zsarnokínak: „Nem bánom, ha agyonüt, csak hallgasson meg". De még erre sem volt hajlandó a munkásnyúzó tőrei kisisten. (A „Munkás" 1931 május 1-i számából) Villanyt kap Podatejed község Községünk még 1950-ben ígéretet kapott arra, hogý bevezetik az any­nyira nélkülözött villanyvilágítást. Az ígéret most valósággá vált és a villanyhálózat kiépítéséhez már kap­tunk is egy vagon oszlopot. Az osz­lopokat községünk dolgozói közösen behordták és lelkes határozatot hoz­.tak, hogy tovább folytatják a köz­ség életszínvonalának emelését. Öt­napi brigádmunkával megjavítjuk az utakat. Ezenkívül beszerezzük köz­ségünknek a még hiányzó tenyész­állatokat. Minden vonalon fejlődést akarunk elérni, mert mint január 20-án megtartott községi gyűlésün­kön is elhatároztuk, semmiféle aka­dálynak nem szabad útunkba állnia. Aki, még nem értené tisztán, hogy mit jelent a dolgozóknak mai népi demokratikus rendszerünk, annak azt a feleletet adhatjuk, hogy elvárjuk minden polgártársunktól, hogy be­csületesen és szorgalmasan dolgozzék és ezért aztán megkapja a jutalmat államunk gondoskodásában és az egyre gondtalanabb élet biztosításá­ban. Akadnak még rosszindulatú embe­rek sajnos földműveseink közt is, akik a kulákság hatására inkább ár­tani igyekeznek, mint használni, de bízunk benne, hogy tapasztalataikon okulva ezek is a dolgozó nép, saját testvéreik oldalára állnak és nem fogják többé például az országút mentén ültetett gyümölcsfákat szán­tás közben megkárosítani. Reméljük, hogy ezek a földművesek is rájönnek, hogy ha az állam tulajdonát károsít­ják, azzal magát a népet rövidítik meg, mert hiszen ma az állam maga a nép. Rózsa János Pódatejed. munkáslevelező, Mit akartak a hazaáruló főpapok A rozsnyói bányamunkásság köré­ben igen erős a békemozgalom. Fel­háborodásuk nem ismert határt és máig sem csillapodott azért, hogy amíg ők a világ becsületes dolgozói­val karöltve a béke müvén munkál­kodnak, addig néhány hazááruló gaz­ember aljas tevékenységével új vér­fürdőt készít az emberiségnek. A bratislavai állambíróság előtt nemrégiben három főpapot: Vojtas­sák, Buzalka és Gojdics püspököket ítélték el államfelforgató tevékeny­ségük miatt. Ezek a főpapok sutba dobták a krisztusi tanokat, mert azt gondolták, hogyha Truman úr szeke­rét tolják, rövidesen csoda történik és visszatér az ö uralmuk ideje. El­számították azonban magukat. Ma már a dolgozó nép résen áll és vív­mányait éberen védelmezi. Az áruló bitangokat is leleplezte, álszent ta­naik mögött felfedezte igazi arcukat. Ezek a főpapok szerették volna visz­szaállítani azt a rendszert, amelyben ők dőzsöltek, cselédeik pedig ron­gyokban jártak. Meg akarták fosz­tani a népet szabadságától és saját harácsoló érdekeik érvényesítésére az imperialista államok rabzolgaságába akarták hajtani. A nép azonban, amely már ismeri a kapitalista idők elnyomatásának szenvedéseit, meg­tudja becsülni szabadságát, meg­tudja ítélni ezeknek az aljas árulók­nak piszkos munkáját. Egységesen elítéljük a haszonleső, a nép esküdt ellenségeivel szövetkező püpököket, akiknek jó volt Hitler és most jó lett volna Truman is arra, hogy nép­ellenes szándékaikat segítségével megvalósítsák. Hazánk dolgozói békét akarnak, építeni és nem rombolni akarják or­szágukat. Rozsnyóbánya dolgozói is a béke védelmezői, akik fejüket so­ha többé nem akarják fasiszta já­romba hajtani és Sztálin elvtárs zászlaja alá sorakozva hirdetik: ,,Előre a Szovjetúnióval a világbé­kéért!" Korény István munkáslevelező, Rozsnyó, j A iülekí Kovosmaltból A füleki Kovosmalt konvhaeszköz­műhelyében dolgozik Bódi Gvörgy él­munkás. 17 éve munkása a füleki gyárnak és saját bevallása szerint so­ha még olyan elégedett és boldog nem volt, mint amióta az úi. szocialis­ta termelés módszerei szerint dolgoz­hat Teljes mértékben tudia értékelni a munka ú| megszervezését, azt az óriási segítséget, amit a biztosított anyagutánpótlás jelent. — Ennek köszönhetem — mondja Bodi elvtárs, — hogv amit azelőtt két ember végzett, annak a munkának a kétszeresét én ma egyedül elvégzem. Bódi elvtárs a szocialista ország­építő munka lelkes résztvevőie. Tudia, hogy mai nyugodt biztos életünket bé­kés rendszerünknek köszönhetjük és a jövőben is csak békében biztosít­hatjuk. Munkapad ián ott leng a vö­rös és.'*élmunkászászló. Büszkén te­kint rá, mert azt hirdeti, hogy Bódi elvtárs a műhely legjobb dolgozója, akinek termelési százaléka 178%. Eb­ből a teljesítményből nem enged. Már egy éve art ja a színvonalat és ő maga gyönyörködik' legjobban a gondos munkájával elkészülő konvhamérle­gekben. Ugyancsak büszkesége üzemünknek a másik Bódi elvtárs. Bódi Antal újí­tó. Egyre azon dolgozik, hogy ész­szerűsítéssel könnyebb és iobb mun­kát biztosítson osztálván. Bátyjával folytatott beszélgetésünkbe 5 is be­kapcsolódott és elmond ia. hogy míg azelőtt 8 munkafolyamatra volt szük­ség a mérlegek előállításához, addig ma már 2 munkafolyamattal elvégzik ugyanazt és ezáltal évente 25 q önt­vényt takarítanak meg az üzemnek. Az újítást 1950-ben nvuitotta be és mivel nagyszerűen bevált. 1951-től már az új módszer szerint gyártják a mérle­geket. A két Bódi testvér megértette, hogyha többet, jobbat és olcsóbban igyekeznek termelni, azzal saját mun­kájukat könnyítik. Az észszerűsítéssel többet kereshetnek, emelhetik élet­színvonalukat, példát mulatnak többi dolgozótársaiknak. erősítik hazánkat és hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre szilárdabb bástyája legyen a szocia­lizmús és a világbéke táborának. SEBŐK PAL munkáslevelező, Kovosmalt-Fülek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom