Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-01 / 27. szám, csütörtök

Fi!dg proletárjai egyesüljete

k! A C SE HSZLO VÁKIAI MAGYAR DO LGOZÓK L A P J A Bratislava, 1951 február 1, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 27. szám & koanáremf Skoda-müvek temme, Wmfcr änteS lubínintož, a ženíngr&B terveiatii tanul A szovief technika és tudomány élenjáró tapasztalatai meggyorsítják hazánkban az építés ütemet Rekordöntést értek ei a trineci öntők A komáromi Skoda-művek egyik régi kiváló tervezője, Wieder Antal, már a választervezés folyamán, mint a normák szilárdításának lelkes agitátora vált ki. Wieder Antal munkája példás és nagy érdemeket szerzett különösen abban, hogy gazdag tapasztaltait átadta" új munkatársainak. Még decemberben történt, hogy a bratislavai Pravda cikket írt a komáromi Skoda-üzem tervezőinek márkájáról és Wieder Antal kezdeményezéseiről Ezt a cikket elolvasták a leningrádi egyetemen tanuló szlovákiai főiskolások is, akik levelet írtak a Skoda-üzemnek és Wieder Antalnak. A levéiben azt írták, hogy közülük többen foglalkoznak a szocialista munkaverseny, a káderek és a gazdaságtan kérdéseivel a szocialista iparban. Figyelmet szentelnek a fémek gépi feldolgozásának, a gyorsvágásnak, a szkra é« anód megmunkálási módszernek Érdekli őket a gépmüvek tervezőinek munkája is. Wieder Antal kezdeményezése — írják az egyetemi hallgatók — nagy jelentőséggel bír és ezért elhatározták, hogy segítségére sietnek. Leningrád, — írják levelükben — a Szovjetúnió nagy ipari központja, amely most a kommunizmusba való átmenet korszakában a műszaki haladás laboratóriumává vált Leningrád új hazafias mozgalmak szülőhazája. Innen indult ki 1923-ban a termelési tanácskozások mozgalma. '929-ben a Vörös Viborg-iizemben a szocialista munkaverseny új hullámai, szocialista szerződések keletkeztek. 1931-ben itt állították fel az első műszaki választerveket, 1935-ben elindult győzelmi útjára a sztahanovista mozgalom és a Nagy Honvédő Háború idején > Leningrád minden munkása a' hősiesség tanújelét nyújtotta a munkában. A háborúutáni első ötéves tervben a leningrádiak kiterjesztették a szakműveltség tanulását és 1948-ban itt indult meg a fémek gyorsmegmunkálásának, az anyagtakarékoskodásnak, a magas minőség mozgalmának tömegszerveZése. A műszaki haladás és a szocialista munkaverseny egyik úttörője, a Vörös Viborg-üzem tervezője, Grigorij Matvejevics Lubinin, aki már 1929-ben a komszomolok munkaversenyének egyik első kezdeményezőjévé vált. 1948-han ő indította meg a tudomány és a termelés együttműködésének nagyszerű mozgalmát. A Vörös Vyborg-üzetn ímmim Leveliikben a továbbiakban ezeket írják- „Megkíséreljük, hogv átadjuk nektek a szovjet tervezők tapasztalatait, főleg Lubinin elvtársét, akinek munkáiát a legjobban ismerjük. A tervező munkája, mondotta Lubinin. az üzemben nagyon fontos. A tervező valósítja meg a mérnök gondolatát az ércben és ezért együtt alkot vele. A tervezőtől függ sokszor az anvagszükséglet, vagy a fekete öntvények felhasználásának mesteri kezelése, a tervező látja legjobban az alkatrészek műszaki összeállítását, és javaslatai ezért lehetőséget nyújtanak arra. hogy megkönnyítsék a termelést és növeljék a munka és a gépek termelékenységét. A régi leningrádi ércmunkások között az a szólás-mondás járja, hogy minden tervező ' könnyen válhat mesterré, de kevés mester válhat ió tervezővé. M^gaa- miinősítést és szakismereteket igényel ez. Leningrádban a műszaki főiskolán havonta kétszer jönnek össze a tervezők, hogy a mérnökök segítségével tanulmányozzák az elméletet, főleg a mérta-nt és az ábrázolást. Azután vitatkoznak móriszereikről és újításaikról Negyedévenként megállapítják egymással folytatott versenvük eredményeit és megjelölik a legjobbakat. Ver^enviik feltételei a következők: A normák teljesítése és túllépése. A seleit korlátozása és kizárása Az újítási mozgalomban való részvétel. Anyagtakarékosság. A tapasztalatok terjesztése. Lubinin elvtárs sztahanovi iskolákat vezet. Az újítás területén a szovjet sztahanovisták biztosítják a magas teljesítményt és a normák szilárdítását, így pl. a tervezésben is fontos újításoka vezettek be. Igv pl. bevezették a tervezőtáblák melegítését, a kemény fémhegyű rajzkészíilékek felhasználását, egyszerű emelőket és sablonokat használnak, felhasználják a homlokzati skiccelés módszereit, bevezették a mérési folyamatok gépesítését, stb. Igy írtak á leningrádi egvetem hallgatói Wieder Antalnak és az ő levelükre Wieder Antal összeköttetésbe lépett a szovjet sztahanovista tervezővel, Lubinin elvtárssal. Levelében többek között ezeket írta: „Mindannyian versenyzünk és szívesen tanulunk. Amit adsz nekünk, örömmel fogadjuk. Alaposan tanulmányozni fogjuk munkamódszereidet, hogy ebből tanulhasson egész szocialista hazánk. Tervező irodánk vezetője, Csík János elvtárs, egyike a legjobb újítóknak, maga is csatlakozik kérésemhez. Érdeklődik az új munkamódszerek iránt és szeretné ismerni a ti módszereiteket. Éppen most tanítok 14 új elvtársat és védnökséget vállaltam fölöttük. Kérlek téged, vállalj védnökséget felettünk és biztosítlak arról, hogy mi igyekezni fogunk kiérdemelni a te védnökségedet." / fi Klement Gottwaid-művek gyorsvágóinak versenyfelhívása visszhangra talált Az elmúlt év utolsó napjaiban I hívták versenyre a vágbesztercei 1 Klement Gottwald-müvek újítói és a gyors fémmegmunkálás többi mesterei az ország összes ércfeldolgozó és gépüzemét. A vágbeszterceiek felhívását e napokban fogadták el a cselakovicei TOZ és a brnoi Svermamüvek dolgozói. Egyúttal a Svermások versenyre hívták a brnoi kerület összes gyorsvágóit és marósait. ' A vágbeszterceiek mindazoknak az üzemeknek, akik felhívásukat elfogadták, elküldték újonnan kidolgozott késgyártási tervüket, melyet az üzemben és az országos esztergályos tanácskozásokon is bemutattak. A mult héten az üzemben gyorsvágási kísérleteket végeztek ötven kilogramm súlyú acél-munkadarabon. E kísérletekkel elérték az ő gépeiken elérhető legnagyobb vágási sebességet, 400 percmétert. A gépi kapcsolású késtartóknál 1050 méteres vágási sebesség sem volt ritkaság. A besztercebányai esztergályosok tovább folytatják munkájukat s a szovjet tapasztalatok még tökéletesebb átvételével még nagyobb léptekkai haladnak előre tervük túllépése terén. A ^rineci öntök re»ordöntése Osztravából jelentik, hogy a trineci kohónál az üzem öntudatos munkásai új nagy sikereket értek el, A Siemens Martin-kemencék két öntője, Jíorclnek János és Kapustka János hétfőn rekordöntést értek el. A mesterek együSinüködésével és az üzemmérnök vezetésével gyorsöntést végeztek, amelynél az öntés iáe jét 5 óra 10 perce rövidítették. Igy túlteljesítették szilárdított normájukat is 187 százalékra és májuselötti kötelezettségvállalásaikat 170 százalékra. Ezt a rendkívüli sikert a tri neci öntök az egész munkakollektívum lelkes és odaadó együttműködésének köszönhették. Korabelnyikova módszere újabb ifaemexben Dolgozóink megértették, mit jelent nemzetgazdaságunk számára az anyagtakarékoskodás és segítenek jobban teljesíteni a tervet és meggyorsítani a szocializmus építését. Az egyik stettini üzemben komplexmegtakarítások mozgalmának elmélyülésére került sor. A szerszámkészítő műhelyekben a munkások nagy sikerrel alkalmazták Korabelnyikova módszerét és igen nagyértékü anyagot takarítottak meg. A pilzeni Skoda-müvek dolgozói a 2. számú gépműhelyben kötelezettséget vállaltak, hogy a vashengeranyag gazdaságos felhasználásával, valamint a vaspléh takarékos szabásával évi 240.000 koronát takarítanak meg. Ugyanitt az acélöntődében Seszták öntő élcsapata kötelezte magát arra, hogy szintetikus betonhomokba való formázást kiterjeszti a középnehéz öntvényekre is. Igy ugyanolyan formaterületen 15 százalékkal több öntvényt ér el, megtakarítja a formák második szárítását, csökkenti a formakeretek szükségletét és megkönnyíti az öntvények saluzását. A pilzeni Skoda-müvek fiatal öntői versenyre hívják az egész köztársaság őntőbrigádjait. Igy terjednek az élenjáró szovjet technika és tudomány tapasztalatai szocializmust építő hazánkban. Igy dolgozik jövőjének biztosításán az a nép, amelyet a szovjet hadsereg szabadított fel a rabszolgaság alól, amelyet a Szovjetúnió segített talpraállni és amely most az élenjáró szovjet dolgozók tapasztalainak alapján meggyorsítja szocialista hazája felépítését. Az üzemek egész sorában veszik már át ezeket az értékes kinccsel felérő tapasztalatokat és így Gottwald elvtárs újévi üzenetének szavai már a harmadik tervév má- * sodik hónapjában valóra válnak és H lehetővé teszik, hogy jelentősen felemeljük tervünk irányszámait. Nincs jj olyan üzem, ahol ne gondolkodná- jj nak és ne vitatkoznának a munká-j[ sok a gyorsvágók sikerein, nincs ŕ olyan bánya, ahol ne kezdték volna í meg a ciklusos fejtés előkészítő | munkálatait és még sok más fontos J szovjet tapasztalat terjed el napról napra és megkönnyíti utunkat előre a tartós béke és népeink boldogsága felé. Štefan Bašfovanský: A Tito-banda a jugoszláv nép alias etasége 1948 tavaszán Kardelj, a Tito-féle kém- és renegátklikk egyik vezetője, nagyszájúan ezeket jelentette kí a jugoszláviai viszonyokról: „Országunkban az embeinek ember áitali kizsákmányolása maradványainak napjai meg vannak számlálva." A kommunista- és munkáspártok Tájékoztató liodájának 1948 júniusi és 1949 novemberi határozatai Titot és bandáját, mint a szocializmus és a proletár nemzetköziség árulóit, az imperializmus ügynökeit leplezte le és megmutatta visszataszító demagógiáját és hazugságát az ilyen és hozzá hasonló kijelentéseknek „a szocializmus építésének sikereiről Jugoszláviában"; olyan kijelentéseknek, amelyekkel a titoista imperialista bérencek sohasem takarékoskodtak. Egyszerűen ilyen volt a feladatuk: „a szocializmus építéséről" szóló demagóg beszédekkel saját népüket és a többi országok dolgozóit félrevezetni, elaltatni éberségüket és ezalatt az álarc alatt körmönlontan teljesíteni a kapitalista kenyéradók parancsait, amelyeknek az volt a célja, hogy elszakítsák Jugoszláviát és a többi népi demokratikus országokat a Szovjetuniótól és átvezessék őket az imperializmus, a háborús gyujtogatók táborába. Ez az a fő titok, ez a „szocializmus felé haladás speciális jugoszláv út Már a Tájékoztató Iroda 1Í48 júniusi határozata nagy eszmei átütőerővel és előrelátással ezt a „jugoszláv utat" úgy jellemezte, mint „Jugoszlávia közönséges polgári köztársasággá degradálásának, Jugoszlávia önállósága elvesztésének és Jugoszláviának az imperialista országok gyarmattá válásának útját". Az események fejlődése minden kétséget kizáróan bebizonyította ennek az elemzésnek helyességét és megmutatta, hogy a Tito-klikk esetében veszélyes kémbandával és az angol-amerikai imperialisták kártevő ügynökségével van dolgunk; gaztevő kártevőkkel, a nemzetközi munkásmozgalom megbontására törekvő, mindenre elszánt gonosztevőkkel. undok háborús provokatőrökkel, a Szovjetúnió. a népi demokráciák és az egész világ demokratikus, békeszerető és szocializmus felé haladó táborának ádáz ellenségeivel és nem kis mértékben » jugoszláv nép nemzeti érdekeinek aljas árulóival, a jugoszláv nemzetek aljas ellenségével. Jugoszlávia dolgozó népe hovatovább meggyőződik arról, hogy a jugoszláv kormány, amelyet a Tito-banda képvisel, egészen a külföldi imperialisták szolgálatában áll és hogy terjeszkedő háborús politikájuk engedelmes eszköze Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között ma nem beszélhetünk Jugoszlávia függetlenségéről, nyilvánvaló, hogy Tito és klikkje megsemmisítették országuk függetlenségét és az angol-amerikai imperialisták gyarmatává tették. Milyenek tehát a viszonyok, milyen osztályerők határoznak abban az országban, amelyről a hatalom ideiglenes gyakorlói azt jelentik ki, hogy benne „az embernek ember általi kizsákmányolása maradványainak napjai meg vannak számlálva"? — Tito és Rankovicsviandájának ellenforradalmi politikája következtében — mondotta Georgiu Dej elvtárs a Tájékoztató iroda 1949 novemberében tartott ülésén, — amely banda megkaparintotta a hatalmat a pártban és az államban, Jugoszláviában megszilárdult a kommunistaellenes fasisztatípusú rendőrrendszer. Ennek a rendszernek szociális alapja a vidéken a kulákság és a városokban a kapitalista elemek. Jugoszláviában a hatalom ténylegesen a népellenes, reakciós elemek kezében n. Bizonyára nem kell külön bizonyítani, hogy abban az országban, amelynek gazdasági forrásait ideiglenes áruló kormányzói átadták az amerikai és brit imperialistáknak, amely elvesztette , politikai és gazdasági önállóságát, amelynek rendszere a várqs és falu kapitalista elemeire támaszkodik, az embernek ember általi kizsákmányolása nemcsak, hogy nem szűnt meg, és nem is szűnhetett meg, hanem éppen fordítva: a kapitalista kizsákmányolás még jobban fokozódik és a dolgozók életszínvonala napról napra rosszabbodik. Tito Jugoszláviájában ma éhség, nyomor uralkodik, az élelmezési helyzet katasztrofális. A gazdasági bomlás, az éhség és a nyomor a legsúlyosabban a munkásosztályra nehezedik, amelynek munka- és életkörülményei egyenesen kétségbeejtőek és egyre rosszabbodnak. Dej elvtárs 1949 novemberében rámutatott ^ arra, hogy a jugoszláv munkás nem dolgozik magának és népének, mivel az értéktöbbletet, amelyet termel, hovatovább mindinkább- a külföldi bankok és trösztök tulajdonítják el. „Az állami szektor (Jugoszláviában) nem a nép tulajdona, hanem az államkapitalizmus szektora. amelyet a külföldi tőke szolgálatába állítottak". A kizsákmányolásnak egyik legkegyetlenebb formája, amely újra csak az idegen külföldi tőkét szolgálja, aa úgynevezett „önkentes" munka, melynek keretében az emoerek tízezreit erőszakkal vetik be erdei munkákra, útak, katonai és sztratégiai'' objektumok építésébe, stb Nem kevésbbé kétségbeejtő a falu dolgozo népének helyzete. A dolgozó parasztokat a falusi gazdagok könyörtelenül kizsákmányolják. Nyomasztja őket az adók és a kényszermunkák nehéz terhe is. A Titoék által olyan nagyszájúan kidícsért „termelő szövetkezetek", amelyeket a falusi gazdagok vezetnek, nem mások, mint a dolgozó parasztok újformájú kizsákmányolása a falusi burzsoázia által. Minél jobban kerül Jugoszlávia a gazdasági bomlás, az éhség és nyomor hatalmába, minél inkább rosszabbodnak az ellátási viszonyok és a_ dolgozók életkörülményei, annál inkább bevonják a titoista gazemberek az imperialista kizsákmányolás hálójába, kockázatos kalandokba és kapitalista kenyéradóik gaz háborús terveibe. Ma Tito Jugoszláviája a háborús veszélyek és a háborús provokációk főtűzlielye a Balkánon. A jugoszláv kormány élén álló kalandorok és desperádók azonban még nagyravágyóbb és aljasabb terveket kovácsolnak. Szolgálatkészen támogatják imperialista uraik intrikáit, piszkos ténykedéseit és ott látjuk ujjaikat mindenütt, ahol háborús provokációról, zavarokról, támadási törekvésekről van szó Legújabban ezt például Korea esetében láttuk. A titoisták teljes mértékben támogatják a gonosztevő amerikai támadást és az ENSz-ben igyekeztek kezdeményezően még „erkölcsi támogatást is" nyújtani a USA-nak, a hősiesen harcoló koreai nép aljas becsmérlésében, hogy az imperialista támadók rettenetes gaztetteit ilymódon igazolják. A pénzügyi kölcsönök, amelyekért Tito az imperialistáknál koldul, nem szolgálják a nemzetgazdaság felépítését és fejlődését. A kapitalista országok élelmiszerekben nyújtott „segítsége" sem szolgál arra, hogy a dolgozó"nép kétségbeejtő élelmezési helyzetén könnyítsen, hanem háborús célokra, -a titoi fasiszta hadsereg céljaira, az amerikai-brit imperialisták katonai támaszpontjává vált. Jugoszlávia további militarizálása céljaira. „Semmi sem mutatja jobban annak a gaztettnek nagvságát, amelyet a Tito-klikk elkövetett a jugoszláv népen és a -jugoszláv munkásosztályon — irta Slánský elvtárs a „Tartós békéért, népi demokráciáért" című folyóiratban — mint az, hogy Tito a jugoszláv hadtestek formájában ágyútölteléket kínál fel az imperialistáknak". Éppen ezért ma már senkit sem lep meg. ha Tito nem beszél többet Jugoszlávia iparosításáról, sőt, már előre bejelentette, hogy az új ötéves tervre nem is gondol és hogy a maga ídeieben államosított műhelyeket újra viszszaadják volt tulajdonosaiknak. „Gazdasági összeomlás és éhség, ez' a kapitalista Amerika alá rendelt Jugoszlávia mérlege." (Slánský) A munkásosztály és a dolgozó nép ellenállása fokozódik az áruló, erőszakos és kizsákmányoló Tito-rendszer ellen. Az üzemekben mind gyakrabban kerül sor sztrájkokra, helyenként — különösen a bányákban —a munkások tömegesen hagyják el munkahelyüket, a gyárakban és falvakon sokasodnak a tömeges szabotázsakciók. A dolgozók legszélesebb tömegei elégedetlenek és ez az elégedetlenség a hadseregbe is befészkelődik, amelynek különben a titoista kényurak különleges figyelmet szentelnek, éppen úgy, mint a Gestapo mintájára megszervezett „biztonsági" szolgálatuknak. Igen, éppen az elégedetlenség elnyomására, a szabad véleménynyilvánítás elnyomására szervezték meg a titoista árulók azt az óriási rendőrségi gépezetet, amely támogatja rothadt, gonosztevő rendszerüket és amely semmiben sem marad el a rosszhírű Gestapo állati módszerei mögött. A tömött fogházak, kínzóhelyek, a kínzások, gyilkosságok és kivégzések, amelyek a hóhér Tito véres rendszerét jellemzik, — mindez bizonyítja azt is, hogy a Tito-banda Jugoszláviában már régen felszámolta a népi demokratikus rendszert és rendőri, fasiszta rendszert létesített 1 helyette. j Rendszeresen, lépésről lépésre elS árulva a jugoszláv nép nemzeti ér, dekeit, Tito már régen lemondott a szlovén Karintiáról és a nyugati imperialisták parancsa alapján tárgyalásokat folytat az osztrák kormánynyal a háborús állapot beszüntetésére. De Gasperi reakciós kormányával szövetkezve a titoisták feláldozták a trieszti jugoszláv érdekeket. A véres monarchofasiszta görög kormánnyal, amely a jugoszláv nép és a balkáni béke ellensége, a Tito-kormány szoros baráti kapcsolatokat kötött. A viszonyok alakulása Jugoszláviában világosan megmutatta azt is, (Folytatás-a 3. oidalorr)