Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-12 / 10. szám, péntek

LENIN—SZTÁLIN: AZ IFJÚSÁGRÓL „Legyen az ifjúság a szocíaIizir.w építésének rohamcsapata'' — mondotta Lenin elvtárs. Ennek a hatalmas felauain&K csak úgy tud megfelelni ifjúságunk, ha hűen követi példaképét, a hös Komszomolt, amelynek feladatait Lenin és Sztálin elvtárs szabták meg és amelyet a Bolsevik Párt vezet. Ahhoz, hogy tisztán lássunk és messzebb tudjunk nézni, mint a napi problémák, elengedhetetlenül szükséges, hogy Ifjúsági Szövetségünk minden funkcionáriusa és tagja áttanulmányozza LeninSztálin: „Az ifjúságról" című könyvét. Lenin és Sztálin ezen írásai pontosan megmutatják a Bolsevik Párt és minden Kommunista Párt helyes viszonyát az ifjúsághoz. Minden sorukból kisugárzik a határtalan szeretet, melyet a munkásosztály nagy vezérei és valamennyi kommunista az ifjúság iránt éreznek. Ezt a szeretetet bizonyítja az ifjúsággal való állandó foglalkozás, nevelés, kritika. A Csehszlovák Kommunista Párt is hasonló szeretettel foglalkozik ifjúságunkkal, neveli és tanítja. Lenin és Sztálin alapvetően meghatározzák az Ifjúsági Szövetség feladatait és hivatását: „Az ifjúsági szervezet lényegében nevelő szervezet, feladata az ifjúság szocialista szellemű nevelést. Ez a nevelés pedig azt jelenti, hogy ifjúságunkat a termelőmunkában való helytállásra, harcra és tanulásra kell nevelni." „A legfontosabb feladat az .Xjúsági mozgalomban: a Pártvezetés biztosítása" — tanítja Lenin és Sztálin. De ez nem jelenti aizt, hogy az Ifjúsági Szövetség szervezetileg nem önálló. az ifjúság teljes önállósága nélkül sem arra nem képes, hogy jó szocialistákat termeljen ki soraiból, sem pedig arra, hogy a szocializmust előre vigye" — mondotta Lenin elvtárs. Az állandó pártvezetés, az önálló kezdeményezés és a bolsevik kritika tette lehetővé, hogy a Komszomol olyanná fejlődött, hogy ma minden haladó ifjúsági szervezet példaképe. A kötet egyik legkiemelkedőbb beszéde az, amit Lenin elvtárs a Komszomol III. kongresszusán mondott el. 1920ban a polgárháború leggondterheltebb napjaiban Lenin elvtárs bölcs előrelátással az Ifjúság főfeladatát a tanulásban jelölte meg. A nevelés kérdéseivel is foglalkozik, amely nem lehet elvont, hanem a szocializmus építésével szoros kapcsolatban kell lennie. Nem elég a könyveket átolvasni: az ifjúságnak be kell kapcsolódnia a dolgozók harcába a régi ellen és minden erejével részt kell vennie az új társadalom építésében. A lenini tanítást Sztálin fejleszti tovább. A Komszomol VIII. kongresszusán elmondott beszédében meghatározza az ifjúság további feladatait. Három feladatot tűz ki: 1. fokozni kell a harci felkészültséget, nehogy az építés korszakának eredményei miatt elbizakodottak legyünk, 2. kíméletlen harcot kell indítani a bürokrácia ellen, 3. a bolsevik szakemberek ezreit kell kinevelni az ifjúság köréből. A Komszomol végrehajtotta a lenii-sztálini programot, a szocializmus kiváló építőivé nevelte a szovjet ifjúságot. „A Koinszomolísta élmunkások és élmunkásnők dicsőségesen szerepeltek az új gyárak, bányák, vasutak, szovhozok, kolhozok építésének időszakában" — írta a Komszomol 15-ik évfordulóján Sztálin elvtárs. De nemcsak a termelés, az építés terén állták meg helyüket a Komszomolisták, hanem a Nagy Honvédő Háború idején az ifjú hősök ezreit adták és ma a békés építésben is példát mutatnak. Sztálin elvtárs szerint: „A Komszomol azért tudta megoldani ezt a nehéz feladatot, mert a Párt vezetésével végezte munkáját, mert tevékenységében egyesíteni tudta a tanulást, — különösen a leninizmus tanulását — a mindennapi gyakorlati munkával, mert az Internacionalizmus szellemiben tudta nevelni a munkások és munkásnők, a parasztok és parasztnők fiatal nemzedékét, mert meg tudta találni azt, ami egyesíti az öreg és fiatal leninistákat, az öreg és ifjú gárdát, mert egész munkájával alá tudta rendelni magát a proletárdiktatúra és a szocialista építés győzelme érdekének.

1' A könyv minden oldala tanulsággal szolgál ifjúságunknak. Mi nagyrészt ezeknek a feladatoknak megvalósítása előtt állunk még. Ezért fontos számunkra e könyv tanulmányozása, ezért kell követnünk példaképünket, a Komszomolt. P. Sz. B. a fájúAM;.. r 3 L r S 6 1 i e n 11 7T" 7 r w w H m * <1 to U iT • is Jt iT « 1$ it M n JJ JJ n 11 il H m k« H M 41 B <rt 15 ><í h B w Vízszintes: 1. A mondás első része. 16. Női név. 17. Szovjet város. 18 -Cse, kínai bölcs. 19. Ezekről a diákokról Mikszáth irt regényt. 20. Egyforma betűk. 21. NÔ1 hajviselet. 22. RGG. 23. Szedd a lábadat! 24. Japán fővárosa (fordítva). 25. Bratislavai nagyszálló. 27. Madár és fürdőhely Szlovákiában. 28. Komótos. 30. Finom ennivaló. 32. A mondás második része. 35. Volta anagrammája (L32541). 36. Asszonyig. 37. Csillagkép és rádiómárka. 38. Női ruhadarab. 40. Szenvedek, szlovákul. 42. Fájó valami. 43. Női név. 44. Kis patak. 45. Ritka női név. 46. Folyó a Szovjetunióban (ék. f.). 47. Az olaj szlovák neve. 48. Helyhatározó. 49. A mondás harmadik, utolsó része. Függőleges: 1. Sivár vidék. 2. Friss. 3. Fordított névelő. 4. Két szó: Ixciii n,;.^ — -.iás kárán tanul. 5. Olasz folyó. 6. Vásárolt. 7. Határozószó. 8. Hamisan adja ki magárba család hozzátartozójának. 9. Értelmetlenül beszél. 10. Ágas ikerszava. 11. Összetételekben: kicsi. 12. Isteni látomás. 13. Élelmicikk (kenyérsütéshez szükséges). 14. Spanyol női név. 15. Rövidéletű apró rovar. 21. Póthivatalnok. 24. Szovjet zeneszerző (együttese világhírű). 25. Ráhajigál. 26. Élet mássalhangzói. 29. Zajt csináló, névelővel. 30. Tej szlovákul (gen.). 31. Slágercím (így kiált fel a boldog ember). 33. Fordított szibériai folyó. 34i „Ezt" perget a fonónő. 38. Súlyegy. íg. 39. A csónakos teszi. 41. A harmad fele (!). 43. Eltulajdonít. 44. A késnek van. 48. An dem összevonva. Beküldte: Szabó József Králik „Amerikai kultúra" a háború szolgálatában Két világ — két kultúra. Míg nálunk és különösen a Szovjetúnióban a kultúra és a szellemi élet virágzik, addig az imperialista országokban, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, a kultúra hanyatlása, bomlása, válsága mind nagyobb méreteket ölt. Míg nálunk a kultúra és tudomány minden eszközével a boldogabb és vidámabb emberi élet megteremtésén fáradozunk, addig náluk a szellemi élet minden eszközét a háború előkészítésének és kirobbantásának szolgálatába állították. A kapitalizmu; rothadó rendszere végóráit éli. Az általa létrehozott kultúra a kapitalista társadalom szellemi életének széthullását rothadtságát és bomlását tükrözi. A burzsoá kultúra eszköz az imperialisták kezében arra, hogy a dolgozók térdet hajtsanak a monopóliumok mindenható érdekei előtt, amelyek a szellemi élet valamennyi területét vagyongyűjtésre és rablóháborúk előkészítésére használják fel. Amerikában a tudósok azon dolgoznak, hogy minél nagyobb számban találjanak fel tömeggyilkdó fegyvereket. Azon dolgoznak, hogy hogyan lehet megszüntetni az ember gondolkodó és felfogó képességét. Trumanék már rég törekszenek orré, de az egyszerű dolgozó emberek nem fogják engedni, hogy elvegyék tőlük gondolkodó képességüket. A hollywoodi filmgyár, mint az amerikai imperializmus propagandistája üdvözölte a koreai háborút és megkezdte a háborús filmek gyártását, amivel pilótákat és katonákat toboroz a koreai frontra. Az egyszerű emberek azonban nem nézik meg ezeket a filmeket, ezért kellett több, mint kétezer mozit bezárni a mult évben. A vadság, az embertelenség, az undor, a misztikum, a képmutatás, a sötétség, a fajelmélet, a hazafiatianság, a háborús őrület szítása: ezek az amerikai kultúra ismérvei. A haladó írókat, művészeket és tudósokat bebörtönzik, mert a nép érdekeit tartják szetn előtt és az egyszerű amerikai polgárok mellé állnak. Az egyszerű emberek a haladó írók és művészek erőt merítenek a szovjet kultúrából, a rabság és a háború elleni harcra. A lakáj-írók és művészek minden igyekezete hiábavaló. A kapitalista kultúrát meg nem menthetik a pusztulástól! Szőke József.