Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-12 / 10. szám, péntek

6 UJSZ O 1951 január 10 Az alsópapság megszégyeníti magasabb erkölcsi felfogásával püspökét Természetesen a katolikus alsópap­ság tagjai más álláspontot foglaltak el ezekben az ügyeikbein, mint Vojtas­sák püspök. A batizovcei Hatyar plé­bános leveléből, amelyet a tanácsel­nök felolvasott, kitűnik, hogy Hatyar Vojtassák vádlotthoz, mint felettesé­hez fordult, adjon magyarázatolt, mi­lyen álláspontra helyezkedik a zsidó hitfelekezetű polgárok deportálásának kérdésében. Hatyar plébános eikkor szó szerint ezeket írta: „Nekem egy megjegyzésem volna. En a szlovák államnak csak azzal a feltétellel teszem le az esküt, hogy nem ismerem el a zsidók ellen érvény­be léptetett törvényeket. Bennünket esküre nem kötelez és nem érdemli meg a mi engedelmességünket, sem az ón tiszteletemet ez a pont, amely ellenkezik a katolikus egyház tanítá­sával. Ezt írja az ön odaadó híve ... és szíves felvilágosítást és megnyug­tató választ kér . ." És hogyan vá­laszolt Vojtassák püspök úr erre a le­vélre? Így válaszolt: „Főtisztelendő úr! Főtisztelendőséged a zsidókról szóló törvény olvasásánál fogalomzavarba esett. Ez a törvény egyedül és kizárólag a zsidókról, mint nemzetiségről tárgyal és ehhez az ál­lamnak nemcsak joga van, hanem kö­telessége is egyben . .. Főtisztelendő séged ebből láthatja, mennyire téved, ha azt állítja, hogy ez a törvény a katolikus egyház tanításai ellen van. Vojtassák először tagadja, hogy Hatyar plébánosnak ilyen értelmű le­velet küldött volna, de az elébe tárt levél, amelyről kénytellen elismerni, hogy ő írta, igazolja a bíróság állítá­sát. Elnök: Ez az álláspont, amelyet le­velében írt, az ön állásfoglalását fei_ jezi ki? Vojtassák: Igen. Elnök: A plébánosnak igaza volt akkor? Vojtassák: Igen. Elnök: És mit tett ön akkor? Ön a fasiszta kormányt támogatta. Vojtassák: Igen, ez egy nehéz ügy. Elnök: Nem ön is tudott volna legalább valami ahhoz hasonlót írni, Tisónak, mint amit önnek Hatyar plébános írt Az az okirat igazolja, hogy az ön alantas papja az egyház tanításának megvédésébein becsülete­sebb volt, mint ön. Vojtassáknak megint nincs válasza, csak némán bólint. Helyeselte a Szovjetunió elleni háborút és a nácik kegyetlenkedéseit A szerdai tárgyalás során kitűnik, hogy Vojtassák egyben tüzes párto­lója volt a Szovjetunió elleni testvér­gyilkos háborúnak. Mint az államta­nács 1942 szeptember 30-i ülésének gyorsírói jegyzeteiből kitűnik, Csat­Uós hadügyminiszternek a rosztovi harcokról szóló referátuma után Voj­tassák vádlott jelentkezett szólásra és ezeket mondotta: — Köszönöm a beszámolót, de meg­köszönni ezt csak a tábornok úrnak tudom, mert ahogy a lapokból érte­sültem, valóban különös módon avat­kozott £ele a rosztovi harcokba. A magam résaéről Csatlós tábornok mi­niszter úrnak gratuláltok, hogy oly bátorságot tanúsított. Elnök: ön volt az egyetlen tagja az államtanácsnak, aki Csatlósnak gratulált. Vojtassák: Engem a püspöki kar hatalmazott fel. Elnök: Megnyilatkozásaiból isme­retes az is, hogy a Szovjetunió elleni háborút ön helyeselte. A vádlott ismét kísérletet tesz, hogy elkerülhesse az igenlő választ, csak végül, amikor az elnök a bizo­nyítékokat emlegeti, amelyek az asztalon fekszenek, tesz beismerő vallomást. Az ügyész kérdésére, vaj­Ion tud-e mindarról, amit a náci hor­dák az ideiglenesen megszállt szovjet területeken elkövettek, hogyan éget­ték fel a falvakat, gyilkoltak asz­szonyokat és öregeket, a vádlott vá­laszában azt mondja, hogy minderről a lapokból értesült. Dr. Fejes: Válaszoljon most, hogy mindaz, amit az államtanácsban mon­dott, miképpen egyeztethető össze az ön püspöki lelkiismeretével? Vojtassák: Nem volt összeegyez­tethető, bizony ezt nem is lehet ösz­szeegyeztetni. Dr. Fejes: De hisz akkor helyesel­te. Nem azt jelentette-e, mikor Csat­lósnak gratulált, hogy egyben helyes­li a gyilkosságokat is ? Vojtassák: Nem egyenes helyeslés volt ez. Az állambíróság tanácselnöke a vádlotthoz további kérdéseket intéz, vájjon mint az államtanács tagja társbünösnek érzi-e magát mind­azokért az akciókért, amelyeket a fasiszta rendszer alatt a szlovák , nemzet ellen elkövettek. Vojtassák: Tagja voltam az állam­tanácsnak. így mint ennek a tanács­nak tagja társfelelős vagyok azért, amit elkövettek. Elnök: Meg tudná-e mondani, mit várt tulajdonképpen a Tiso-féle rend­szertől ? Vojtassák: Ez a rendszer a főpap­ságnak biztonságot, előnyöket és tá­mogatást nyújtott. Elnök: ön, mint a főpapság tagja és egyszersmind magas állami funk­cionárius, törekedett-e arra, hogy a főpapság gazdasági és hatalmi pozí­cióját erősítsék. Ez a rendszer nem biztosított önnek személyi előnyöket is? Nem emlékszik valamilyen zsidó vagyon arizálására? Vojtassák: Azt a püspökség ari­zálta., Elnök: A püspöki vagyon jövedelme kit illet és kinek van rendelkezési jo­ga fölötte ? Vojtassák: A püspöknek. Igen. Vojtassák püspök a püspöki vagyonból évente 3—4 millió korona jövedelemre tett szert, de ez sem volt elég, kihasználta a zsidó hitfelekeze­tű polgárok üldöztetését arra, hogy hatalmas vagyonát még jobban sza­porítsa. Természetesen gondoskodott arról, hogy ezeket a zsidó vagyono­kat olcsón szerezze meg. Fried mérnök vagyonát, amelynek értéke több mint egy millió koronát tett ki, 420.000 Ks-ért arizálta. Hasonlókép­pen mezőgazdasági vagyonikat is arizált. Az egyik földön gyógyvízfor­rás volt, amelyből a püspök úr vnagy jövedelemre tett szert. Az elnök meg­jegyzi. hogy a vádlott nemcsak a val­lással, de gyógyvízzel is seftelt. Ami­kor azonban Vojtassák vádlottnak felelnie kellene, miért fizetett e va­gyonért oly alacsony árat, csüri­csavarja a dolgot és azt állítja, hogy nem hozott sokat. Amint látszik, az egész arizációval kapcsolatosan csak az bosszantja a püspök urat, hogy nem volt eléggé jövedelmező. Amikor viszont a felszabadulás után a resti­tuciós törvény értelmében Vojtassák püspöknek az arizált vagyont vissza kellett volna adnia eredeti tulajdono­sának, mindent elkövetett, hogy ari­zált gazdaságát továbbra is meg­tarthassa és tovább üzheese üzleteit. A Hlínka-Ifjúság és a Hlinka-gárda fasiszta politikai irányzata Az elnök ezek után megszakítja a tárgyalást és Vojtassák püspök vádlott kihallgatást délután foly­tatja. Elnök: Az úgynevezett Szlovák Állam alatt az államtanácson kívül voltak-e más szervezetek is, amelye­ket támogatott? Vojtassák: Igen, a Hlínka-Ifjúság, a Hlinka-gárda és Katolikus Ifjúság Szövetsége. Ezek a szervezetek az­zal a kéréssel fordultak a püspöki hi­vatalhoz, hogy számukra lelkész-ta­nácsadókat adjak és én ennek a ké­résnek eleget is tettem. Elnök: Milyen politikai irányzata volt a Hlinka-Ifjúságnak ? Vojtassák: Az ifjúság a Hlinka. féle szlovák néppárt politikai vona­lát követte, amely hozzáidomult a Tuka—Tiso-féle rendszerhez, a fa­siszta rendszerhez. Népbíró: Milyen minta szerint vé­gezte gyakorlatait a Hlinka-gárda? Vojtassák: Ezt nem értem. Népbíró: Ha a Hlinka-Ifjúságról és a Hlinka-gárdáról beszél, akkor azt is tudnia kell, milyen politikai irányzat mintája és szelleme szerint nevelték őket és végezték gyakorla. taikat. Vojtassák: Ha lelkészeket osztot­tak be hozzájuk, e lelkészeknek a ke­resztény erkölcsök szerint kellett őket tanítandok és a keresztény er­kölcsök szerint kellett feladataikat végrehajtaniok. Elnök: A népbirő. úr csak arra akarja figyelmeztetni, hogy a Hlinka­gárda és a Hlinka-Ifjúság vezetőit Németországba küldte iskolázásra. Ez általánosan ismert dolog volt, ír­tak róla a lapokban és ezt őrinek is tudnia kellett. Tudatosította-e, hogy ez a két szervezet a szlovák állam pillére volt? Vojtassák: Igen. Elnök: Abban az időben Hitler megtámadta a Szovjetúniót. Már ak. kor ismeretes volt, hogy Szovjet-Uk­rajnában a nácik milyen állati -ke­gyetlenségeket követtek el. Mikép­pen törekedett a hívők előtt elken­dőzni az állatiasságról szóló híreket, amelyeket a nácik és csatlósaik, a Hlinka-gárdisták elkövettek ? Vojtassák: Ezekről Csárszky püs­pök levele útján szereztem tudomást. Arról írt nekem, hogy nála megfor­dult a német konzul és követelte, hogy az embertelenségekről és álla­tiasságokról szóló jelentésekkel szem­ben ellenhírverést fejtsünk ki. Tu­domásomra hozta, hogy ezt a rádió útján kell terjesztenünk. A rádióról meg volt a véleményem. Dühös vol­tam a rádióra, magamnak nem volt vevőkészülékem, nem hallgattam a rádiót és a rádió iránti ellenszenvből Csárszkynak levelet írtam, amelyben kijelentettem, ha tőlem függne, ösz­szeszedetném a rádióvevökészüléke­ket és csak közszolgálatban hagynám meg őket. A vádlott a rádiók elkobzását javasolta, hogy a kegyetlenségek titokban maradjanak Elnök: Ez az ellenszenv már csak akkor jelentkezett, amikor a kül­földi rádiókban hírek terjedtek el a nácisták és Hlinka-gárdisták által elkövetett állatiasságokról és gyil­kosságokról a Szovjetunióban. Vojtassák: Nem tudtam erről. Elnök: A vevőkészülékek össze szedésére vonatkozó javaslata arra irányult, hogy lehetetlenné tegyék a külföldi rádióállomások hallgatását. Vojtassák: Csak a magántulajdon­ban lévő rádió vevőkészülékekre gondoltam. Elnök: Hogy a közönség ne hall­gathassa a külföldi rádiót. Vojtassák vádlott vallomásának további részében beismeri, hogy a rádió vevőkészülékekre vonatkozó el­kobzási javaslatát oly időben ter­jesztette elö, amikor Szlovákiába hí­rek érkeztek az állati kegyetlenkedé. sekről. Az államügyész javaslatára a ta­nácselnök ismerteti Csáijszky püspök levelének tartalmát, amelyet Vojtas­sák vádlotthoz intézett a Szovjetunió javára folyó veszélyes suttogó pro­pagandáról. Az 1941 július 10-ével keltezett és Eperjesen írt levélben Csárszky püspök Vojtassáknak azt írta, hogy Gojdics püspökkel együtt felvetik azt a kérdést a német kon­zulátus utasítására, vájjon nem len­ne-e helyes egy bolsevizmus elleni pásztorlevél kiadása. A levél a kö. vetkező szavakkal végződik: Parancsot adtam papjaimnak, hogy a suttogó propagandára suttogó propagandával válaszoljanak, mert azt a nép inkább elhiszi. Vojtassák Írásbeli válasza 1941 jú­lius ll-éről van keltezve. Ebben szó­szerint ezeket írja: „Ahogy a frontokon harcolnak, úgy kell harcolni a hátországban is. Beszédekkel a szószékről, enciklikák­kal, pásztorlevelekkel semmit sem érnénk el. Mindenekelőtt össze kellene szedni az összes magánkéz­ben lévő rádió vevőkészülékeket." Elnök: Nem világos még, hogy mi­lyen gyenge az ön kifogása? Tudato­sította ön, hogy a fasiszta Tiso-féle állam sorsa a hitleri Reich sorsával függ össze? Vojtassák (a bizonyítékok súlya alatt beismeri): Tudatában voltam ennek. Az elnök kérdésére Vojtassák vád­lott beismeri a bemutatott két levél valódiságát és eredetiségét. Elnök: Az úgynevezett Szlovák Állam ideje alatt ön a legmagasabb rangú katonai lelkészi funkciót töl­tötte be? Vojtassák: Azonnal, kezdettől fog­va. Később tudtam meg, hogy Bu­zalka felszentelt püspököt nevezték ki katonai vikáriussá. Államügyész: Legmagasabb kato­nai lelkészi funkciójában a harci szel­lem megerősítéséről, megszilárdításá­ról gondoskodott.e, vagy a katonai erkölcs meggyengítéséről ? Vojtassák: A katonaság lelki igaz­gatásába nem nyúltam bele semmi­vel. Államügyész: Ez is közbelépést je­lent. fis később sem tett semmit, amikor látta, hogy 1939 szeptemberé­ben a Tiso-féle hadsereget a katoli­kus Lengyelország megtámadására használták fel? így van ez? Vojtassák: így van. Az államügyész ezután a tanács elé bizonyító okiratokat terjeszt an­nak igazolására, hogy a vádlott Voj­tassák püspök nem mond igazat, mert a keleti hadsereg lelki igazga­tásába igenis, beavatkozott. Fényké­pek ezek, amelyek a Tiso-féle had­seregnek a keleti frontról való vissza­tértekor rendezett fogadtatásról ké­szültek, ahol a vádlott német lovag­kereszttel kitüntetett tisztek társa­ságában üdvözli a hadsereg tagjait. Vojtassák elismeri a fényképek ere­detiségét. Ennek ellenére igyekszik a bizonyító dokumentumok erejét gyöngíteni. Vojtassák: Akkor hívtak és én beszéltem a katonákkal. Megköszön­tem nekik, hogy Szlovákia és egy­házmegyém határait védték. Államügyész: Szlovákia határai Rosztovnál voltak? Vojtassák: Nem. Elnök: Azt mondta most, hogy Szlovákia határainak és egyházme­gyéinek védelmét köszönte meg a hadseregnek. Azonban Szlovákia hatá­rait nagyon messze látta. További beterjesztett bizonyíték, amely Vojtassáknak a fasiszta Tiso­féle rezsimmel való aktív együttmun­kálkodását igazolja, az 1943 december 14-ről szóló válaszlevele, amelyet a Tiso-kormány nemzetvédelmi minisz­terének írt. Ebben a vádlott megadja azon papok névsorát, akiket pasztorá­keleti meg hogy olyan ciós tevékenység céljából a front számára szabaddá tett. Államügyész: Nem köszönte Csatlósnak az államtanácsban, Rosztov melletti harcokban ő „bátran" viselkedett? Vojtassák: De igen. Államügyész: Akkor is Szlovákia határainak védelméről volt szó? Vojtassák: Nem. Államügyész: És miről volt ott szó? Vojtassák hallgat. Tudja, hogy ha erre a kérdésre válaszolna, be kelle­ne ismernie, hogv asszonvok, gyer­mekek és öregek gyilkolásáról, fal­vak felgyujtásáról, emberek tömegei­nek koncentrációs táborokba való hurcolásáró! és kényszermunkáról volt szó Elnök: A Szlovák állam alatt más hivatalokkal is tartott fenn kapcsola­tot? Mondjuk a tisoi rendőrséggel? A püspöki hivatalhoz a Tiso-féle rendőrség egy papra vonatkozó kér­déssel fordult. Egy bizonvos Machaj Károlyról volt szó. A Tiso-féle rendőr­ség azt írta, hogv a Szlovák állam el­len működik és félre kellene állítani. Elnök: A lengyel terület egy része az úgynevezett Szlovák Államhoz tar­tozott és így egyes lengyel nemzeti­ségű papok is hozzánk tartoztak. Püspöki terror a lengyel papok ellen Vojtassák: A Szepességben és Árvá­ban egyes lengyel nemzetiségű papok megmaradtak a krakovi egyházmegyé­be' Mach miniszter átirata oly érte­lemben szólt, hogv ezeknek a papok­nak működése Szlovákia területén nem kívánatos. Elnök: Maga már eev évvel azelőtt ezeket a lengyel papokat valamire fel­hívta. Vojtassák: Igen. tudni akartam, hogy ezek a lengvel nemzetiségű pa­pok, akik a krakovi egvházmegyéből származtak, hailandók-e a szepességi egyházmegye lelkészi igazgatása alatt maradni. Elnök: Bizonyos, hogy így marad­tak. Mach aztán azt írta magának, hogy a szlovák kormánv nem kívánja, hogy ezek itt legyenek. Mit tett ön ezután 1942. év végén? Vojtassák: Megkaptam Mach felhí­vását, hogy ezeket távolítsam el he­lyükről. Tudomásukra adtam ezt a kormány-utasítást és bejelentettem nekik, hogy ha nem engedelmeskednek és nem teljesítik hivatásukat úgy, ahogy az állam akarja, akkor félre­állítjuk őket. Vojtassák ezekkel a szavakkal nem­csak beismerte rabszolgai és egyszers­mind pozitív viszonyát a fasiszta rendszerhez, hanem egyszersmind embertelen eljárását is lengyel lelkész­testvéreivel, Alhmügyész: Levelezésben állt-e ön a Tiso-féle rendőrséggel? Tudja, hogy a Tiso-féle rendőrség volt az a hiva­tal, amely az embereket az illavai kon­centrációs táborba küldte? Vo Itassák: Hallottam róla. A'lamügyész: Arról is, hogy a nem engedelmeskedő papok is oda jutottak? Vojtassák: Egy papról tudtam. Ali imügyész: Ez elég. Elnök: Már előzőleg is azt mondta, hogy az úgynevezett Szlovák Állam és a hitleri Németország között szoros összefüggést látott. A főpapság ha­talmi pozíciója szempont iából milyen veszedelmet látott a náci Németország veresége esetében és miiven követ­kezetésre jutott ezzel kapcsolatosan. Azt követőleg pedig miiven intézkedé­seket tett? Vojtassák: Tudtam, hogv a náci Németországgal együtt tulajdonkép­pen a szlovák, állam is elbukik. Ezzel tehát változások állnak be a közéleW ben. Szükséges Volt arra előkészülni, és a szükséges leplet megtalálni. Tud­tam azt, hogy a keleti ideológiai irány, a haladó iránv ide is be fog áramlani és hogy az egvházat belülről jobban meg kell szervezni, horv ennek az irányzatnak ellen tudjon állnL A kapitalizmus védője Elnök: Tudta-e azt, hogy gazdasági és társadalmi változásra kerül a sor? Vojtassák: Tudtam, hogy a kapita­lista rendszer háttérbe szorul a szocia­lista rendszer előtt. Elnök: És mi felelt volna meg ma­crriak jobban? Vojtassák: Nekem a kapitalista rendszer jobban megfelel. Elnök: Mennyiben? Vojtassák: Gazdasági, anyagi szem­pontból a püspökség valahogy bizto­sítva volt. Elnök: Azt állíthatja-e, hogy valami erőszakosságra került volna sor az egyház vagy a vallás ellen azóta, hogy a dolgozó nép a felszabadulás után sa­ját kezébe vette az állam irányítását? Bezártak templomokat talán? Vojtassák: Ezt rem állíthatom. Elnök: Mitől félt a kapitalista rend­szer bukása esetén? Azt mondotta, hogy a kapitalizmus az egyháznak gaz­dasági és hatalmi pozíció iát biztosí­totta. Vojtassák: Igen. Államügyész: Azt mondotta, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer közötti választás esetében a kapitaliz­must választaná. Ez azt ielenti, hogy annak minden következményével: az egyik oldalon a vagyonnal, a másik oldalon a nyomorra! és a munkanélkü­liséggel ... Vojtassák erre sem tud válaszolni, itt is be kellene ismernie, mit is tar­tott szem ellőtt egész főpásztori tény­kedésében, hogy csak a gazdagságot és a vagyont tartotta fontosnak. Saj­nálni csak ezt a gazdagságot sajnálta. Elnök: Milyen intézkedéseket tett? Vojtassák: Bizonyos lépéseket akar­tunk az irányban tenni, hogy meg­mentsük az egyházi vagyont, hogy a birtok ne legyen szétparcellázva Az iskolai kérdésben célunk volt. hogy megmaradjanak az egyházi iskolák. A haladószellemű mozgalmak ellen Elnök: Milyen utasításokat adott Gaian lelkésznek 1944. végén a szak­szervezeti mozgalmat illetőeri. Vojtassák: Utasítást adtam neki, hogy mint rózsahegyi káplán törőd­jék az ottani textilgyár munkásságá­val. Elnök: Milyen tekintetben? Vojtassák: Hogy ott kultúrműködést fejtsen ki és hogy megakadályozza az esetleges maixista irányzatokat és azok terjesztését. Elnök: Milyen utasításokat adott neki, hogy megakadályozza a haladó szellemű mozgalom terjesztését a munkások között, hogy a szakszerve­zeti mozgalmat széjjelverjék. Kihez kellett fordulnia? Vojtassák: A munkásokhoz kellett vcllna fordulnia., akik ott a szakszerve­zeti csoportban voltak. Elnök: Pontosan megállapítva; pa­pokat akart a rendszer-változásnál mint felforgatókat beiktatni a szak­szervezetekbe. Vojtassák: Igen Államügyész: Pontosan megállapítva: államellenes ténykedésről vo't itt szó. Azt, hogy tudta miről van szó, az a tény igazolja, hogy Galant későbben az állambíróság 8 évi börtönbünte­tésre ítélte államellenes ténykedés miatt. Elnök: Mätyen módon támogatta még a náci katonai gépezetet és mi­lyen utasításokat adott híveinek? A náciknak igen, a népi demokráciának nem Vojtassák: Egy ízben a püspöki hi­vatal egy tiszt kérésére kijelentette a hívőknek, hogy katonai munkákat va­sárnap is végezhetnek.. Elnök: így összes híveinek elrendel­te. hogy engedelmesen teljesítsék a nácik parancsát és dolgozzanak az erődmunkákon Vojtassák: Én aet tulajdonképpen csak aláírtam. Elnök: Tehát azzal akarja magát Igazolni, hogy csak aláírásával csatla­kozott hozzá? Vojtassák: Akái magam szövegez­tem, akár nem, a felelősséget ma­gamra veszem. Elnök: A náci szövetség egyenes támogatása volt ez, mert hisz a front akkor már határainkhoz közeledett, embereink már vérüket ontották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom