Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-07 / 6. szám, vasárnap
6 UJSZÖ 1951 január 7 CSAK PÉNZÉRT... Az amerikai sportfelfogásra élénk fényt vet az a beszélgetés, amelyet egy t»res amerikai néger ökölvívó, Ray Robinson menedzsere folytatott egy angol újságíróval. Robinson jelenleg Európában versenyez. Amikor Párizsban tartózkodott, sokaknak feltűnt, hogy Robinsonnak nem kevesebb, mint nyolc kísérője volt. Robinson megmagyarázta, hogy olyan nagy az adó, hogy inkább a barátaira költj ej a pénzt... Tekintve, hogy sok pénzt keres, igen sok barátja van ... Menedzsere, George Gainsford nyilatkozatokat adott az újságíróknak. Megkérdezték tőle, hogy Robinson hajlandó-e megmérkőzni az angol Gardnerral. A vállalkozó így felelt: — Miért ne? Jó pénzért? ... Majd hozzátette: — Megírhatja nyugodtan, hogy minket csak a pénz érdekel, Számunkra az egész pénzkérdés, nem pedig dicsőség, vagy bármilyen ha_ sonló hülyeség. (Mindez a Daily Express november 20-i számának 3. oldalán található meg.) Vannak még ó'szinte amerikaiak, akik nyíltan megmondják, hogy mi a szerepe a kapitalista országokban a sportnak A sport eszméje így jelentkezik Robinson menedzserének tudatában, s bizonyos, hogy amit mondott, jó jellemzője az amerikai sportnak. LOUIS FOLYTATJA í S Robinson fiatal és ereje teljében van. Van pénze és vannak barátai, akikre elköltheti é pénzét. Joe Louis, az öreg bajnok már anyagi gondokkal küzd. Hiába szállt újra szorítóba, hiába verték össze, nem tudta kifizetni m adóhátralékát. Kénytelen tovább mérkőzni. Legutóbb pontozással nagynehezeo megvert egy Brion fievű argentin nehézsúlyút. Most új ellenfelet keres. Egy amerikai sportvezető kijelentette, hogy helyteleníti Louis mérkőzéseit. Louis röviden válaszolt: — Nem tilthatják rrrg nekem, hogy biztosítsam a megélhetésemet. ÜJABB CSAPATKAPITANY A VESZTESÉGLISTÁN. Az amerikaiak óriási koreai veszteségeire jellemző, hogy a neves sportemberek egymásután esnek el a harcokban Beszámoltunk nemrég arról, hogy elesett Tom Lombardo hadnagy, az egyik legkiválóbb amerikai futballjátékos. Ennek a népszerű, rendkívü. durva, bukósisakos játéknak újabb halottja van: John C. Trent, a hadsereg csapatának kapitánya lelte halálát Koreában november 15-én három nappal Koreába érkezése után. Mint írják, Trent kiválóan képzett, nagyszerű testi felépítésű ka_ tona voít. Nem ö tehet róla, hogy a hazájukat védő, öntudatos koreai katonák jobban harcolnak. mint a betolakodott rablók. Trent szülei, akiket már értesítettek fiúk haláláról, elgondolkozhatnak arról, hogy ha 23 éves fiúk nem a WalS Street zsoldosa lett volna hanem a béke katonája, akkor ma is élne... AZ ESZMÉNYKÉP.., Denis Compton, az angol válogatott krikeitező, aki mellékesen kitűnő labdarúgó is volt mint az Arsenal balszélsője, igen népszerű sportember Angliában Nyert népszerűségversenyek^t, az ő arcát lehet látni a íapok hirdetésein, amint éppen a Világ Legjobb Hajolaját ajánlja, vagy más hasonló, nélkülözhetetlen könnyűipari terméket... Kriket közben elszenvedett súlyos térdsérülését a legtöbb angol lap nemzeti szerencsétlenség, nek állította be. különösen akkor, amikor az angol kriketválogatott kikapott a nyugatindiai feketéktől. Ugd beszéltek és írtak Comptonról, mint sportoló eszményképről. Ez pedig sokat jelent Angliában. Sok szereplést, reklámot, sőt még némi pénzt is. Akit a népszerűsítő ipar, a reklámfőnökök a fényszóró középpont_ jába állítanak, annak a magánélete is reklámanyag. Most arról adnak hírt, hogy Compton válik: otthagyta a feleségét és nyolcéves kisfiát. Bevált hollywoodi mintára még valóban ez hiányzott a reklám-fegyvertárból: a sztár válópere... Fáradhatatlanul kereste az újat..' Hogyan lett Dmitrij Petrovics Markovból a moszkvai Testnevelési Egyetem tanára s több világhírű szovjet atléta nevelője ? A Sztálinról elnevezett Testnevelési Egyetemen szünidő van. Az egye. tem hatalmas épületét csend üli meg. Dmitrij Petrovics Markov, az atlétikai tanszék vezető tanára, a sport érdemes mestere a szobájában dolgozik. íróasztalát jegyzetek, tervezetek .fedik el. — Az új tanévre készülök — jegyzi meg. Beszélgetünk. Különösen Markov edzői munkálkodása érdekel bennün. ket. — Már régóta foglalkozom edzői munkával. Boriszova például 1931ben egyike volt a legelsőknek tanítványaim közül, aki három össz-szövetségi csúcseredményt ért el. Vájjon miből áll az edző munkája? — Az edző nemcsak a versenyző „tükre", hanem első segítője és tanácsadója is. Az edzés sikere elsősorban az edző és a sportoló közötti szoros kapcsolattól, valamint az edző tekintélyétől függ. Megjegyzem, hogy soha nem tanítok olyan gyakorlatot, amelyet előzőleg magam ne próbáltam volna ki. Ebben a munkában nagy segítségemre van a fiam, aki sokoldalúan képzett sportember. Tizenhét éves korában két össz-szövetségi csúcseredményt ért el súlylökésben és diszkoszvetésben. Folytatjuk az érdekes beszélgetést. Markov most arról beszél, hogy az edzői munkának nem szabad egyoldalúnak, dogmatikusan merevnek lennie. Az edzés folyamán a sportoló fejlődik és ebben a fejlődésben követnie kell az edzőnek öt az edzési - módszerekben. Magának az edzőnek is tanulnia kell „menetközben", mert máskülönben megáll a fejlődésben. Az edző egyben nevelőmunkát is vé. gez. A sportoló magánélete is fontos szempont. Ebben a tekintetben az edzőnek kell elsősorban példamutatónak lennie. Sokat jelent a munkában az edző életkörülménye és sporttapasztalata. Dmitrij Petrovics feláll az asztaltól, sétál a szobában, majd tovább folytatjuk a beszélgetést. A kis Dmitrij már gyerekkorában megismerkedik a mezei és a gazdasági munkákkal. Hogy fenn tudja tartani a család magát, el kellett tagjainak szegődnie. A falucska melletti kis folyó télen, nyáron sok örömet nyújtott számára. Télen falába, kon nyargalt végig a jégen, nyáron pedig alkalmi úszóversenyeket rendezett a folyón. Az idő repült. A falusi elemi iskola négy osztályát már kijárta, aligha képezhette volna magát tovább, ha nem jön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely széles utat nyitott a tanuláshoz az egyszerű emberek milliói számára. Odojevbe naztán megismerkedik az igazi sporttal. Az apja falura hívja, de ő inkább a tanulást vá. lasztja — Moszkvát. Ráveti magát a tanulásra. Moszkvában húgánál száll meg, aki vívó- és úszóbajnok s a Testnevelési „ Főiskolán tanít. Mindjobban megérlelődik benne a gondolat: a sportnak akarja szentelni életét, testnevelő tanár lesz. Az sem befolyásolja elhatározását, hogy reumája van és a szíve sincs teljesen rendben. Ha talán ö maga nem is érhet el kiemelkedő sporteredményeket, de legalább másokat hozzásegíthet ehhez. Két alkalommal is visszautasítják kérelmét, de mindig újabb és újabb érveket hoz fel és sikerül meggyőznie a bizottságot álláspontja helyességéről. így lett belőle a Testnevelési Egyetem hallgatója, ösztöndíjat nem kapott, mert nem javaslatra, felhívásra került az egyetemre. Jellemével viszont ellenkezett, hogy mások nyakán éljen. Alkalmi munkát vállalt. Először a vasútnál, a vasútikocsik be és ki. rakásánál kap munkát, majd favágó lett az egyik moszkvai pékségben. Minden perce ki volt számítva, mindennek meg volt az ideje, semmit sem mulasztott el a tanulásban. Mielőtt foglalkozni kezdett valamilyen sportággal, előbb megismerkedett annak szakirodalmával. Ezt szabálynak tekintette és ez a felfogás hasznos volt számára. 1926.,, Dmitrij Petrovics Markov befejezte a Testnevelési Főiskolát ée az egyik iskolában működik már, mint testnevelő tanár. Hü marad önmagához. Tanulni, tapasztalatokat szerezni, előrehaladni, legyőzni az időt — ez a jelszava. Minden egyes testnevelési óra tanulást jelentett számára is. Fáradhatatlanul kereste az újat, kí. sérletezett különböző sportfogásokkal, kereste a fejlődés, a tökéletesítés útját. A súlylökésben például több újítást vezetett be s ezek révén jobb eredményeket lehetett elérni. Erről így beszél: — Akármilyen gyorsan is mozgatom az ujjaimat, ez a mozgás mégis lassú, szabad szemmel is észrevehető. Ha viszont erővel hátraszorítom az ujjaimat és elengedem őket, utána olyan gyorsan térnek vissza az eredeti helyzetbe, hogy szemmel észre sem lehet venni. Az izmoknak ezt a tulajdonságát kihasználva, a súlygolyót az ujjaimra kezdtem rakni. A kidobás pillanatában a súly hátranyomja az ujjakat és — az izmok ismert tulajdonsága következtében — a súly hirtelen és gyorsan lökődik ki, ezáltal a súlygolyó nagy kezdeti se. bességet kap s megnő a dobástávolság. így jobb eredményeket értem el. Az össz-szövetségi szpartakiádán, 1928-ban súlylökésben 12.37 m-es eredménnyel másfél centiméterrel előztem meg a finn Tomilehtot. A következő idényben már 13.08 volt az eredményem. Az a gondolat vetődött fel bennem, hogy az izmoknak ezt a tulajdonságát a gerelyvetésben is kihasználjam. Hiszen a lendítésnél is megfeszülnek az izmok. A gerelyvetőt ahhoz a kifeszített, ruga. nvos vesszőhöz lehet hasonlítani, amely saját erejétől egyenesedik ki. Régebben a kidobásnál az izmokat lazán tartották és így természetesen erőteljes dobást nem lehetett elérni. A gerelyvetőt ebben az esetben ahhoz a vesszőhöz lehet hasonlítani, amely kissé megtört és így természetesen veszített a ruganyosságából. A gerelyvetésnél is kihasználtam az izmok említett tulajdonságát és ebben a sportágban is sokkal jobb eredményeket értem el, mint előzőleg. Dmitrij Petrovics egyre többet és többet foglalkozik tanári, pedagógiai munkával. 1930-ban meghívják a moszkvai Testnevelési Főiskolára és 26 éves korában a főiskola egyik tanára lesz. Ettől az időtől kezdve úgyszólván minden idejét az edzői és a pedagógiai munkának szenteli. Edzői munkájának eredményeit jól ismerik a Szovjetúnióban és külföldön is. Sok kiváló sportoló kimagasló eredménye fűződik edzői munkájához. így például Klavdija Majucsaja, Tatjana Szevrjukova, Anna Andrejeva, Jelizaveta Bagrjanceva és még sokan mások. A munkaköre egyre bővül és 1937-ben átveszi a sísport tanszékének a vezetését. Továbbra is kutat, keres, kísérletezik, tanul és tanít az időközben egyetemi jelleget kapott főiskolán. 1940-ben kimagasló edzői eredményeiért az Össz-szövetségi Testneve. lési és Sportbizottság „a sport érdemes mestere'' címet adományozza Dmitrij Petrovicsnak. A Nagy Honvédő Háború kezdetén minden szovjet hazafi arra gondol, hogy minél jobban kihasználva erejét, hozzájáruljon a hazáját fenyegető veszély elhárításához. Dmitri; Petrovics számára ez nem könnyű feladat: ő, a tettek embere, kötelességének tartja, hogy forrón szeretett hazáját fegyverrel a kézben védelmezze. Egészségi állapota viszont nem engedi ezt. Még előzőleg kato. nai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. A remény sugara egyszer felvillan előtte, amikor a népfelkelők csapatához jelentkezik. Egy héten át működik, mint parancsnok az egyik csoportnál, de később az orvosi vizsgálat alapján kénytelen megválni a csapattól. Ahelyett, hogy a gyűlölt eller.oéggel küzdjön — a hátországba kell áttelepednie az egyetemmel együtt. Ez nagyon fájt neki. Ebben az évben kéri, hogy vegyék fel őt a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának tagjai közé. Azt akarja, hogy a Párt — amely körül az egész szovjet nép tömörül — tudja meg: számíthat rá, a hü harcosra, aki bármely pillanatban kész teljesíteni bármely feladatot, amelyet a Párt követel meg tőle. Az egyetem munkája a háborúnak megfelelően alakul át. Az egyetem egyik legfontosabb feladata az, hogy tanitsa a harcosokat a kézitusára, a szuronyharcra, valamint a síelésre. Dmitrij Petrovics ennek az utóbbi munkának szenteli minden idejét. Közvetlen irányítása és vezetése mellett képezi ki a síelő harcosokat. A katonai alakulatok számára elő. adásokat tart, tankönyveket ír, szakutasításokat ad a katonasielők kiképzésére. Eközben nem feledkezik meg az atlétikáról sem. Mindig módot talál arra, hogy folytassa a kísérleteit. Uj utakat keres, új lehetőségeket a csúcseredmények megdöntésére. A háború után Dmitrij Petrovics doktori értekezést ír. A munkája címe: „A síelés technikai fejlődése". Ebben megdönthetetlenül bizonyítja be az orosz „váltakozó lépés" előnyeit. Továbbra is teljes odaadással dolgozik abban a munkakörben, amelyet élethivatásának tart: az atletika fejlesztésében. Minden idejét, lelkesedését, erejét és tehetségét ennek a feladatnak a betöltésére szenteli. Az egyetem sísport-tanszékét el. hagyja és teljes felelősséggel átveszi az egyetem egyik vezető tanszékét, az atlétikai tanszéket. Sikerei ismeretesek. Markov tanítványai az Európa-bajnokságokon szép eredményeket értek el. T. Szevrjukova (1946) ée A. And re j e va (1950) bajnoki aranyérmet nyert a súlylökésben. Ezekben a győzelmekben a szerény szovjet edző munkájának is része van. (B. Raszpopov-nak, a „Fiz. kultura i Szport"-ban megjelent cikke nyomán.) Drámai küzdelem - döntetlen eredmény Döntetlenül végződött a Vitkovice—C. Budejovice rangadó Kr. Pole legyőzte az 0D Prahát Tegnap este, körülbelül tizezer néző előtt Moravská Ostraván bonyolították le a Vitkovice Zelezárny— Ceské Budejovice rangadót. A mérkőzés érdekes, jó sportot hozott s a harmadik harmadban drámai volt a küzdelem. Az első harmadban a vendégek négygólos előnyre tettek szert, a másodikban a honi csapat feljavul s 4:l-re győzött, úgyhogy az eredmény a második harmad után 5:4 volt. Az utolsó harmadban a honi i sapat állandó támadásban volt, de a döntetlent jelentő gólt csak három perccel a mérkőzés befejezése előtt érték el Bouzek révén. A mérkőzést Berky és Formánek jól vezették. Ugyancsak tegnap este játszották le Prágában az OD Praha—GZ Kr. Pole banoki mérkőzést. A találkozót a vendégcsapat 5:2 (1:0, 2:1, 2:1) arápyban nyerte meg. A gólokat Hlavá t (2), Pilnáček, Rúbeš és Outrata, illetve Veselý ütötték. A mérkőzést Dosek és Krasl vezették. A mérkőzések után a tabella állása a következő: GZ Královo Pole *8 6 Vítk. Zelezárny 8 5 Ceské Budejovice 7 4 ATK 7 3 NV Bratislava 7 3 Slávia Pardubice 7 2 OD Praha 7 2 CSSZ Prostejov 7 2 2 44:28 12 2 40:23 11 27:33 9 31:35 27:36 27:34 34:32 20:29 0 Márciusban rendezik meg Csehszlovákia síbajnokságát. Mint hivatalosan jelentik, Csehszlovákia ezidei síbajnokságát technikai okok miatt nem január végén, hanem március 3 és 9-ike között rendezik meg Spindlerov Mlynben. A TORNA A LABDARÜGAS. Értékelése. — A labdarúgás n«mcsupán hazánkban, de az egész világon a legnépszerűbb sportjáték. Már a kisdiákok is szabad térségen, — ha labda akad kézbe — szívesen rúgdalódznak. Mindenki, mindenki eilen küzd, hogy a labdát magánál tartsa, vagy azt tovább rúghassa. A barátok összjátéka kialakítja a csapatközösséget és rövidesen két táborra szakad a hangyaboly. Ehhez a játékhoz nem kell oly nagyfokú előképzettség, mint a kézi- és kosárlabdához. Lábunk ugyan ügyetlenebb munkaeszközünk^ mint kezünk, de a földön guruló labda lábbal történő továbbjátszása még kistanuló számáia is könnyű mozgásfeladatnak számít Ennek a játéknak, miként a többi küzdöjátékoknak is, a labda megszerzéséért folytatott küzdelem ad zamatot. Valamikor „durva" játéknak tartották. így természetesen csak azok vélekedhettek, akik életükben sohasem futballoztak. Ha valaki a futball játék gyönyöreinek részese lehetett a labdáért folyó küzdelemben sok értelmet és szépséget ismer fej. Mindezt természetesen a durvaság, sőt a verekedés nívójáig lealacsonyíthatja az a nevelő, aki tanítványainak a játékszabályok semmibevevésével az ilyesmire alkalmat nyújt. Tehát ebben az esetben nem a „játék" durva, ha* nem a nevelő, — felületes. Mert minden játékos szívesen alkalmazkodik a szabályokhoz, ha tudja azt, hogy azok betartása számára, hátrányt nem jelent. A szabályokba foglalt labdarúgás annyi örömet nyújt, hogy a tanuló a durvasággal csak akkor próbálkozik, ha a felületes játékvezető az ellenfél szabálysértését elnézi. A futball, — mint a többi küzdőjátékok — a tüdő, helyesebben a szív munkabírását fokozott mértékben igénybeveszi. A tanulók külseje 10 perces „futballmeccs" után is bizonyítja hogy jóízűt mozogtak. Labdarúgás keretében a legkülönfélébb mozgáslehetőségek, a célszejj. ségnek megfelelően alakulnak. A játékosokról készített fényképek azt bizonyítják, hogy játék közben olyan különleges pillanatnyi helyzetek is előfordulnak. amit a szem retinahártyája rögzíteni nem képes. A játékos ezeket a szabad mozgásmegnyilatkozásokat a cselekvését ösztönző erő hatására képességeinek maximális kihasználásával hajtja végra A tanuló úgy a saját, mint társának eredményes vagy helytelen mozgásmegnyilatkozását értékelni tudja a játék minden mozzanatát átéli, ami számára „értelmes" szórakozás. Ha nyitott szemmel játszik, értelmét fokozottabb mértékben tudja egyéni elképzeléseinek és a csapat taktikai törekvésének megvalósítása érdekében hasznosítani. Ha a nevelő a labdarúgás nyújtotta lehetőségeket kihasználja és tanítványaiból jó játékosokat neve!, ezzel nemcsupán testi fejlődésüket tereli jó irányba, hanem a közösséghez alkalmazkodni tudó, a szabályok tiszteletbentartására törekvő, életvidám, lelkesen küzdő ifjúság kialakítása érdekében munkálkodik. Rávezető gyakorlás. — Már az alsóosztályú tanulók, minden különösebb rávezető gyakorlás nélkül is, rongylabdával izgalmas mérkőzéseket ját. szanak. A szabályokat egymástól eltanulják, a játék technikáját utánozva próbálgatják s igy a nevelő számára a labdarúgás oktatása látszólag nem is jelent különösebb feladatot. Mindez azonban csak azt bizonyítja, hogy a tanulók szívesen futballoznak és figyelmeztetés arra, hogy az ő játékos szórakozásukat célszerű oktató-eljárással minőségileg javítsuk. Ezt a célt szolgálja a labdarúgás rávezető gyakorlása, amit a tanulók egyénileg, párosával, hármasával és csoportokban végezhetnek. Egyénileg. — Adjunk alkalmat arra, hogy tanítványaink a labdavezetést sokat gyakorolhassák Kezdetben csak csoszogva, egyik, majd másik lábukkal tologassák maguk előtt a labdát. A csoszogásból menetelés, abból rövidesen lassú futás lesz. Mindkét láb belsejével és külsejével felváltva vezessék a labdát. A tanulók törekedjenek arra, hogy egyenletes sebességüket megtartsák és ígv megtanuljanak a guruló labda sebességéhez alkalmazkodni. Sok gyakorlat, jól iskolázott szemmérték, gyorsan reagáló készség szükséges ahhoz, hogy a labda és a tanuló mozgásritmusa egymásre találjon. (Folytatjuk.) i m H( Ht ) Mtlt HW >I MtM Mt Hl t tt M»M M) tm UJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-7T. Főés felelösszerkesztö: Lörincz Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava n. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540.—, % évre 270 , •4 évre 135—, 1 hónapra 45.— Kčs. A hetüap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150 % évre 75.—, % évre 40.— Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre N£PNAPTÁR-ral együtt 120 Kčs.
