Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-07 / 6. szám, vasárnap

U J szo Mire tanít bennünket a szovjet filmművészet 1951 január 6 UJSZ

0 A szovjet film ősszel ünnepelte harmincadik évforduló iát. Helyesen állapította meg Háy Gvula „Az igazmondás művészete" című cikkében, hogy ami ezelőtt a film területén létrejött, azt lehet a filmtechnika, a filmipar történetéhez sorozni, de csak nagyon kis részben és akkor is nagyon nagy fenntartásokkal a film művészetéhez. Minden igaz művészetnek lényege az igazmondás. Csak akinek nincs mit félnie az igazságtól, akinek az igazság a szövetségese, az válhat igaz művésszé. Erre tanít bennünket a szovjet irodalom és ez számunkra az első tanulsága a szovjet filmnek is. A burzsoázia embere eszmék nélkül él, önző célokat tűz ki maga elé. meggazdagodást, vagyonharácsolást. uralmat emberek fölött és ígv érthetően egész életmódja magán viseli la törtetés, a kapzsi és telhelellen harácsolás erkölcsét. Életmódja hazug, üres. felszínes és önző, és így az ő irodalma, művé. szete is hamis és hazug, mert leplezi a valóságot, elkendőzi az igazságot Ezzel szerňben a szoviet embernek életeleme a magasabberkölcsü, kollektív munkába vetett törhetetlen igazságérzés, amit a marxi-lenini eszme új rendet, új világot formáló erejébe vetett hit táplál. A szovjet film erre az ú i rendet s ú| világot formáló erőre támaszkodik és a magas erkölcsi tartalmat már kezdettől fogva a legigényesebb és legművészibb eszközökkel hozza a néző elé. Elég, ha a Patvomkin cirkálóra, Eisenstein remekére, vagv Pudovkin Dzsingisz.kán iára utalunk, a huszas éveknek ezekre a nagv meglepetéseire, amelyek úgyszólván egy csapással új útat jeleztek a film történelében. Mindaz, ami ezután következett, ernyedetlen munka volt, hogy a szovjet film megszabaduljon minden formalizmustól, elvesse a naturalizmus csökevényeit és valóban milliós tömegeket megmozgató és milliós tömegeket meghódító és nevelő művészetté váliék. A szovjet film története szorosan kapcsolódik országunk szocializmusért vívott harcához és a szoviet kultúra fejlődéséhez, írják V Pudovkin és J. Szmirnova „A szoviet film szempontjai" című tanulmányukban A film. művészek az egész néppel együtt résztvettek művészi alkotásaikkal a szocializmus építésében. A szovjet fimművészet arra törekedett, hogy az új társadalmi rendszer felépítésében segítse a Pártot és a népet Történetében négy korszak különböztethető meg, amelyek egybeesnek a szovjet állam fejlődésének korszakaival. Az első nagy periódus a forradalom első éveitől a húszas évek végéig terjed. A szovjet államnak erről az első korszakáról Sztálin elvtárs ígv ír: „Az első szakasz — az Októberi Forradalomtól a kizsákmányoló osz- tályok felszámolásáig terjedő időszak. Ennek az időszaknak főfeladata abban állt. hogy a megdöntött osztályok ellenállását elnyomja, hogy megszervezze a

7 ország védelmét az intervenciósok támadása ellen hogy helyreállítsa az ipart és a mezőgazdaságot, hogv előkészítse a kapitalista elemek felszámolásának feltételeit." Ezekben az években törvényszerű jelenség volt, hogv a híradó és publicisztikus elem került előtérbe. Igen sok olyan kiváló film való ebből az időből, amelyek a szocialista realizmus alapjait rakták le a filmművészetben, ugyanakkor azonban magukon viselték az ellenséges befolvás ismertelőjeleit, a formalizmus vonásait. A szovjet film történelmének új periódusát a szovjet állam fejlődése második fázisában fellelhető sajátosságok határozzák meg. „A második szakasz — írja Sztálin elvtárs — a város és a falu kap talista elemeinek felszámolásától a szocialista gazdaság telies győzelméig és az új Alkotmány elfogadásáig terjedő időszak. Ennek az időszaknak a fő feladata a szocialista gazdaság szervezése országos mé. retekben és a kapital'sta elemek utolsó maradványainak felszámolása. a kultúrális forradalom iránvítása és teljesen modern hadsereg szervezése az ország védelme érdekében." A második periódus filmiei mélyrehatóbban tárják fel a nép életét, a gyárak és kolhozok szocialista munkáját felölelő tárgykörükkel közelebb állnak 3 szocialista építéshez. Ennek az időszaknak törvényszerű és döntő ielentősége. hogy a művészek figyelme a szoviet ember, a szocialista társadalom egyszerű építője felé fordul. Időszerű kérdésekhez kapcsolódnak még azok a filmek is, amelyeknek tárgya a forradalom vagy a polgárháború A pozitív alakok ábrázolásában új vonásként ielentkezik a munkához való viszonv A munka a szovjet filmművészet legfontosabb esztétikai kategóriája lett, ami a szovjet ember kommunista öntudatának növekedését fejezi ki Ezekben az években jelennek meg a polgárháború nagy hősei a filmeken: Csapájev, Panomenko. a Kronstadti tengerészek A nagy hazafi. Ekkor készülnek a Leninről és Sztálinról szóló nagy filmek — Lenin októbere, Lenin 1918-ban, a Puskás ember és Maxim sugárzó alakja kap életet a 'film vásznán, hogy eltörülhetetlen emlékként bevésődjék szívünkbe. Mit adnak nekünk ezek a filmek és mire tanítanak? Megmutatják elsősorban az új világért harcoló szovjet em-« bért, a ragyogó jövőért folvtatott küzdelemben életét is áldozó hőst. az épülő új rendnek példamutató új emberét, a szocialista építésnek hősét. Az új, szocialista-realista művészet az élő embert, a társadalmi valóságot tükrözi és éppen ezért nem elvontan, hanem az élet, a valóság alapján állítja be központi hősét A szovjet filmművészet is megtalálta ezt a központi hőst mind a filmművészet történetének harmadik szakaszában, a Nagy Honvédő Háború éveiben mind pedig negyedik időszakában, melv már a háború utáni éveket öleli fel. A harmadik időszakban a filmek központjában találjuk a Honvédő Háború nagv hőseit, Zóiát. a legendás part'zánlnnvt. Matroszov gárda, közlegénvt (Támadás 6.25-kro) Mereszjev főhadnagyot (Egv igaz ember), Zaszlonov mérnököt (Orsai csomópont). hogy csak a legnagyobb példaképeket említsem, akinek emléke elevenen él mindenütt, ahol a dolgozó ember építi a maga országát és szívében oltárt állít mindazoknak, akik a fasizmus vadállati rohama ellen küzdöttek és életüket adták a mi szebb holnapunkért. Egy új nagyszerű hősi hazafiasságról kapunk itt felejthetetlen képeket a művészet legnemesebb eszközeivel. A negyedik periódus már a háború utáni épíiés idejét jelzi és a filmművészet a főhőst a munka területén találja meg, abban az emberben, akire jövőnket építjük, a munkásban, aki újításon dolgozik, a mérnökben, aki találmányát felhasználja a gyakorlatban, segíti az egyszerű munkásújítókat. mondja Pudovkin. Az igazi hős, a filmnek központi hőse az aki előre viszi az életet, aki egvéni életét a társa, dalom szolgálatába állítja A sztahanovisták, a legjobb munkások életében, akik munkájukkal segítik az ország építését, hogyne akadna konfliktus, drámai mag hiszen izgalmas, drámai például az.a folyamat, amikor a munka hőse magával ragadja példájával elmaradt vagy lanyha társait és jobb teljesíményekre buzdítja őket. A legutolsó esztendőkben az újszerű élerajzflm (Szverdlov) mellett megszületett a Szovietúnióban a legutóbb) évek nagv filmdramaturgiai újítása: a dokumentum-játékf lm. Három f'lmremeket ismertünk meg eddig ebből, a Sztáľngrádi csatát, a Harmadik csapást és most legutóbb a „Berlin elesté"-t. Hogy ml újat mondanak nekünk ezek a dokumentum-játékfilmek, arról külön kellene beszámolnunk. „Mindig közelebb és közelebb a néphez" — mondja Pudovkin és ez a szovjet filmművészet legnagyobb tanulsága számunkra. Szeretni a népet és emlékezni arra: a kultúra dolgozói csak akkor tudnak tanítani, ha a néptől tanulnak. íróknak a tömegekkel egvbe kell forrniok." Es valóban, ha egv szoviet filmet nézünk, például „Az egv életen át" címűt, egy szovjet tanítónő példájából látjuk azt a magas eszmeiséget, am^ly a film alkotóit irányítja, látjuk a film minden egyes alak iának telies élethűségét. Nem tudna megragadni bennünket oly mélyen a szoviet film. hj akár egv pillanatra is éreznők, hogy elszakad éltető talajától, a dolgozó, új rendet, új világot építő néptől. Magas eszmeiség, amelv nem ismer félutat, hátrálást vagy megalkuvást, áldozatos hazaszeretet, önzetlen segítés és igazságérzés — ez jellemzi a szoviet embert és ez jellemzi a szovjet filmet is. Száz és száz ragyogó példát idézhetnénk még a szovjet ember magasabbrendű erkölcséről, amely oly fénvlőn árad a ..Szibériai rapszódia", a „Kubáni kozákok" vagy a „Van hazájuk" filmszalagiáról: meleg és érző, rokonszenves szoviet emberek bátor tetteit, rettenthetetlen békeharcát és végtelen derűiét hozzák elénk, amelv ma azt hirdeti, hogy szép a szovjet élet és nincs az az erő, az az uszító hang, amelv ezt a felénk áradó biztató derűt elmosni és a hatalmas életigenlést, a hitet a boldog jövőben, a béke harcának végső biztos győzelmébe vetett hitet megtörni tudná. Ez számunkra a szoviet filmnek legszebb tanulsága. E. V. hogyan él a szovjet bányász A tüzelőanyagtermelésnek minden országban óriási a fontossága A Szovjetúnió elsó' szénbázisa a Donyec-medence, amely népgazdaságában igen fontos szerepet játszik. A Nagy Honvédő Háború előtt a Donyec-medence szolgáltatta a Szovjetúnió területén kitermelt szénnek több mint a felét. A hitleristák óriási kárt tettek a Donyec-medence széniparában. Vízzel árasztották el a tárnákat, felrobbantották a föld felett lévő berendezéseket. A németek kiűzése után a szovjet nép tüstént hozzálátott a Donyec-medence helyreállításához és a medence termelési mennyiség tekintetében az országban ismét az első helyet foglalja el. Az 1948-as esztendő nyarán a Donyec-medence termelése elérte a 'háború előtti szint 80 százalékát. A most folyó ötéves terv folyamán a Donyecmedence termelése túlhaladja a háború előtti szintet. Az itt közölt riport egy donyecvidéki bánya életéről szól. Nemrég Gorlovkában a „Komszomo!ec"-bánya komszomol-bizottságá_ hoz bejött egy fiatal legény és ScserI bakov komszomol-szervezőhöz fordulva, így szólt: — Elhatároztam, hogy végérvénye_ sen itt fogok letelepedni. Idehívom hozzátartozóimat is . . . Ez Ribatyenko volt. a villanyvasút egyik legjobb, fiatal gépésze. Alig néhány hónappal ezelőtt érkezett ide egy hozzá hasonló falusi fiatalokból álló csoporttal. Scserbakov már az eflső napon megkérdezte tőle: — Végleg hozzánk? — Majd meglátom — válaszolt kitérően Ribatyenko. Ribatyenko még nem ismerte a bányát, annak hagyományait. Egy alkalommal meghívták őt a klubba, akkor, amikor a bánva veteránjai is ott voltak. Az „öregek" beszélgettek a bánya történetéről. Elmondták, hogy a bányát még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt alapították. Akkor még „Mária"_bányának hívták és igen kevés szenet adott. A sztálini ötéves tervek éveiben a bánya felett a knmszomolisták vállaltak védnökséget. Az ország minden részéből jöttek ide a fiatal munkások. Uj tárnákat nyitottak. A bánya körül egész kis város nőtt ki. melyet aztán KomszoI molszknak neveztek és a bánya is új ' nevet kapott: „Komszomolec"_nek ke<resztelték el. Az öreg bányászok elbeszélései mély benyomást tetteik Ribatyenko és társaira. Néhány nap múlva a fiatalokat közös szállásukon tekintélyes bányászok látogatták meg Jetim Ivanovics Filatov és Ivan Boriszovics Szatanin. Ribatyenko már hallott Ivan Boriszou vicsról Amikor a háború idején a tapasztalt bányászok a frontra mentek, a fejtési szintén a serdülők maradtak vissza. Szatanin szeretettel fogadta, megtanította őket a szerszámokkal bánni, ácsolni és szenet fejteni. Az ő fejtési szintjén dolgozó ifjúsági brigád volt a legjobb a Don-medencében. Ez alkalommal sokáig elbeszélgetett az ifjakkal a két bányász. Ribatyenko előtt kirajzolódott a szovjet bányászok alakja, akik lelkük mélyéből fakadó odaadással viseltetnek munkájuk iránt, akik saját bányájuk gazdái. Eljöttek a közös szállásra más tekintélyes bányászok is és beszéltek magukról, társaikról az ismert donyeci bányászokról. Azután a fiatal bányászok egymásután kezdtek átköltözni az öreg bányászok szállásaira. Egyszer a komszomol-titkár bejelentette, hogy elmennek Szvjatogorszkba, a bányászati gyógyintézetbe láto_ gatóba. Több mint 50 fiatal bányász indult gépkocsin az üdülőotthonba. Városok mellett robogtak el, azután sűrű fenyőerdők között az északi Donyec festői partja mellett az ifjak megláttak egy szép épületet. — I'£t üdülnek a mi bányászaink. Ez a bányászok üdülője. Ez a kirándulás mély nyomot* hagyott Ribatyenko emlékezetében. Mind erősebb és erősebb szálak fűzték a bányához és társaival együtt mindinkább megtanulta értékelni és becsülni a bányászok dicső munkáját. „Nem! nem megyek én el innen sehová sem!" — mondta magában Ribatyenko és ugyanezt mondta a többi újonc is. Egyesek elhatározták, hogy HÍREK SZLOVAKIA KULTÚRÉLETÉBÖL František Hečko író, a ..Vörösbor" című háromkötetes regény szerzője, befejezte „Faházas falu" című új regényét, melvnek kézirata több mint 600 oldalas. Hečko új regénve témáját egy oravai falu életéből merítette, amelyben a magasabb szocialista mezőgazdasági formákra térnek át. Vlado Minác író a Csehszlovákiai írószövetség szlovák tagozata bíráló bizottságának átnyújtotta ú i regényének kéziratát, melv az Ifjúsági vízduzzasztógát munkálatairól szól. A regény hamarosan könyvpiacra kerül. Ján Kostra költő új válogatott versgyűjteményt készít elő a háború utáni időszakból. A versgvüitemény a szocializmus építését mutatia be. • Krista Bendova költőnő ú i válogatott versgyűjteményt ad ki „Boldog ország" cím alatt. • Margita Figuli írónő teriedelmes regényt fejezett be, amelynek tárgyát a Szlovák Nemzeti Felkelés ideiéből merítette. • Ján Ponican és Milán Laičiak költők az ifjúság számára egy-egy verseskönyvet írtak, amelvek rövidesen könyvpiacra kerülnek. 1950 november havában a köztársaság területén 471 könvv jelent meg. Ebből 231 cseh. 132 szlovák. 12 idegennyelvű és 96 fordított mű volt. • Karácsony előtt írták alá Prágában a csehszlovák—lengyel kultúrális egyezménnyel kapcsolatos 1951-re szóló munkatervet. A terv alap ián tudósok, művészek s a kultúráiét más képviselői kölcsönösen ellátogatnak a két baráti országba. A terv előre meghatározza a fordításra kerülő irodalmi műveket, a népi művészcsoportok csereszereplését stb. A kultúrcsere terén elmélyülő együttműködés, amelyben Szlovákia is tevékenven részt vesz, hozzájárul Lengyelország és CsehJ Szlovákia nemzetei közti barátság to* vábbi megszilárdításához, amely nemzeteknek közös a céliuk: a barbár im

J perialisták és háborús uszítók elleni harc, harc a békéért és a haladásért. • E napokban meglátogatták Szlovákiát Pieter Keuneman és L. B. Yaysena ceyloni szakszervezeti munkások. Csaó Szik Jen haladószellemű orvos fe-J leségével együtt Indonéziából, Varsóból érkeztek hozzánk, ahol résztvettek a Békevédők II. világkongresszusán. Szlovákiai tartózkodásuk alatt élénk érdeklődést tanúsítottak népünk építőtörekvései iránt. HÍREK VIRÁGZIK A SZOVJET SELYEMIPAR. A Szovjetúnió könnyűiparának selyem feldolgozói és gyártó üzemei a meghatározott idő előtt teljesítették a tervet. Az elmúlt év kezdetétől 3,750.000 méter anyagot gyártottak. Ez azt jelenti, hogy másfélszer többet, mint az 1949-es esztendőben. A krepp gyártása terén is úiabb sikereket értek el és a nyersselyem gyártása is jelentősen fejlődött és komoly eredményeket hozott. Az 1951-es tavaszi idényre új mintákat és anvagmodelleket készítenek. ÜJ VILLANYTELEPEKET HELYEZNEK ÜZEMBE A SZOVJETÜNIOBAN. A Szovietúnióban a kolhozok vilanytelepelnek építésével egyidőben kezdlék meg a mezőgazdasági villanyáramszükséglet fedezésére az állami villanytelepek építését is. 1950ben ezek közül az állami villanytelepek közül húszat helyeztek már üzembe. Ezek az állami villanvtelepek a gép- és traktorállomásokat és a szovhozokat látják el megfelelő mennyiségű villanyárammal. Nemrég kezdték meg a villanyáramszolgáltatást a moszkvai, riazani, kievi kerületek állami mezőgazdasági villanytelepein. Ezidén a terv szerint csaknem háromszorosával emelkedilt az Í951'-es 2v v'S.gSg ví állami villanytelepek száma. OJ VALASZTASOK. Az Orose Szovjet rederativ Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Gruz Szocialista Szovjet KözJ társaság, a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság, a Kazah Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnöksége határozata értelmében az új választásokat e köztársaságok Legfelsőbb tanácsaiba 1951 február 18-ra, vasárnapra tűzték ki. E köztársaságok Legfelső Tanácsaiba azérť tartanak választásokat, mert az alkotmány értelmében 1951 február hónapJ jában telik le azok működési időszaka; A TUDOSOK SEOITENEK Ä FÖLDMŰVESEKNEK. A Szaraíovvidék kolhozaiban több mint 40.000 kolhoztag vesz részt az agronómiai és zootechnika) évi kurzusokon. MunkáJ jukban igen nagy segítségükre vannak a szaratovi tudósok. Pokrovská, az állatorvosi intézet tanárnőié, a zootechnikai kolhoz-tanfolvamokon a Vo_ rosilov járásbeli „A forradalom jele"

1 nevet viselő kolhozban tanft. A tanítók' szemináriumainak előadásait a mezőgazdasági intézet tudósai és kutatói tartják. Hogy még Inkább biztosítsák a tanfolyamok sikerét és a tanfolyamon résztvevők előrehaladását a mezőgazdasági ismeretek elmélyítésében és elsajátításában, tíz. meg tízezer példányban adják ki a sokszorosított tudományos előadásokat. legtöbbször könyvek formájában is. A magyar iilm fesztiválja Csehszlovákiában Ez év február 9-től 15-ig megrendezik nálunk a magyar filmek hetét és ugyanakkor Magvarországon a csehszlovák film hetét. E hét folyamán nálunk két új magvar filmet mutatnak be és pedig a Ludas Matvi színes filmet és a Dalolva szép az élet című zenés vígjátékot. Ezenkívül bemutatásra kerül az utóbbi évek több magyar filmje, ígv például a Valahol Európában, a Tűz. Talpalatnyi föld, az Egy asszony elindul és Szabóné. Mindkét új magyar filmet, a Ludas Matyit és a Dalolva szén az életet bemutatják Prágában. Brnoban, Bratislavában, Plzenben. Hradec Královéban, Pardublceben. Gottwaldovoban, Olomoucban, Jihlaván, Kassán, Osztravában, Karlové Varvban és másutt. A filmfesztivál hivatalos megnyitá-' sa Prágában lesz február 8-án az Alfa-moziban. A megnyitó előadáson résztvesznek a kormánv képviselőig valamint az öttagú magvar küldöttség, amely az utána következő napoké ban résztvesz a brncá és bratislavaf magyar filmfesztivál megnyitásán ÍSJ Valószínűleg bemutatják nálunk a! magyar film hetében a nemrégen elké-» szült „Kis Katalin házassága" című filmet is. idehívják családjukat is a Don-meden_ cébe. A „Komszomolec"-bányában az újoncokkal való jól átgondolt bánásmód példája szélesen elterjedt, a Donmedence többi bányájában is. A Kom_ szomol-szervezetek ma már majdnem mindenütt találkozókat hoztak létre az új és az öreg bányászok között. A nevelőmunkába tekintélyes bányászokat, értelmiségieket vonnak beile. A makejevkai Ordzsonikidzéről elme vezett bánya fiatalsága nagy érdeklődéssel hallgatta Vaszilij Ivanovics Prokopovnak a Szocialista Munka Hősének elbeszéléseit. Nemrégiben a Komszomol-bizottság elhatározta, megmutatja a fiatal bányászoknak, hová kerül a bányából kitermelt szén. Kirándulást szerveztek a Kirovról- elnevezett kohóüzembe. A bányászok megláthatták, hogy miként olvasztják meg a szén segítségével a fémeket, miként hozzák mozgásba a gépeket. Az újoncok nevelésében résztvesz. / nek az írók, a művészek és tudósok is^ A sztálinói kerület könyv- és folyóíratkiadója „A fiatal munkás könyvtára" elnevezéssel brosúra-sorozatot adott ki. A brosúrák az ismert bányászokról, újítókról és a fasiszta rablók által lerombolt bányák újjáépítéséről szólnak. A fiatal bányászok előadásokat hallgathatnak a vidék múltjáról, természeti kincseiről. A bányászifjúság érdeklődéssel hallgatja a „Letnin és Sztálin a Don-medetncéről", „A régi é* az új Don-medence", „A Don-medence, mint a Sztahanov-mozgalom szülőföldje", „A Párt és a kormány gondoskodása a bányászokról" című előadásokat. A fiatal bányászok iránt megnyilvánuló gondoskodás, szeretet, az újoncoknak az öreg bányászokkal való ta_ lálkozásai, a Don-medencéről és általában a bányákról szóló előadások és beszélgetések belenevelik az ifjúságba a bányászvidék iránti, a bányájuk és a munkájuk iránti szeretteted