Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-05 / 4. szám, péntek

IFJÚ LEVELEZŐINK i R j A k : JELENTKEZEM Már régen írtam nektek. Most pótolom. Elnézésteket kérem a késedelem miatt. Hisz még mindig itt él a szívemben azoknak a perceknek emléke, amikor utoljára kezet szorít, va, elvtársi üdvözlettel egymástól elköszönve megfogadd tuk, hogy írni fogunk. Igen! Csak mint tudjátok mi az ekeszarva, a csákány, vagy a kalapács mellől kerültünk a szellemi munka terüle. tére és az igazat megvallva az első napokban nem voltunk bíztosak magunkban. De már leküzdöttük ezeket a kezdeti nehézségeket. Mert ez a legnehezebb, higyjétek el. Olyan ez, mint amikor a kisgyermek jár. ni tanul. ígérem azonban, hogy ezután tartani fogom veletek a kapcsolatot és hozzátok fordulok majd minden problémámmal. Büszkén jelentkezem tehát az Ifjúsági Szemle levele. Bői közé. Bettes István, Behynce MEGTANULTAM HELYESEN ÉLNI Most voltam Banská Byst. ricán politikai iskolán. Az iskolán nagyon jó! éreztem magam, sokat tanultam és tapasztaltam. Olyasmit tanultam, amiről eddig nem is liallot. tani. Az iskolán azt tanultam, amire mindennap szükségem van az életben. Megtanultam, helyesen élni, úgy élni, hogy értelme legyen életemnek. Tudatossá vált szerepein a szocializmus épitésében. Nagy cm szeretnék még tanulni. Ismét iskolába menni. Most, hogy hazajöttem, nagy örömmel fogtam hozzá a munkához az ifjúság körében. Fel akarom világosítani mindazokat a fiatalokat, akik még a régi módon gondolkod. nak és élnek. Azt akarom, hogy minden fiatal öntudatosan, emelt fővel építse velem együtt boldogabb jövőnket. Sta

n Klára, Fiľakovo. MUNKÁNK KEZDETÉN Községünk még igen elmaradott mind anyagi, mind kulturális téren.- Nem mindenki értette még meg, hogy a fejlődést nem lehet megállítani, hogy mindenkinek érdeke a szocializmus építése. Sokan csak a saját érdeküket nézik és ezért nincs rendes kultúr, házunk, de még a vasút mellett rendeg várótermünk sem. Mi, ifjak azonban nem hagyhatjuk ezt így. A nehézségek nagyok, de mégis megkezdtük a munkát. Karácsonykor színielőadást rendeztünk. »Az okos nadrág«-ot és a »Sovánka« c. könyvből két részletet adtunk elő. Az előadás sikerült. Szép számú közönség gyűlt össze és igen sokan kedvezően nyilat, koztak róla. A Nemzeti Tanács elnöke még az előadás összeállítását is megdicsérte. A legnagyobb sikert azonban úgy hisszük azzal értük el, hogy előadás közben néhány gazda magára ismert Sovánka szerepében. Gondolkoz. ni fognak egy keveset. És ha gondolkozni fognak akkor nyert ügyünk van, mert középparasztjaink az eszük után indulva megtalálják majd helyűket a szegény parasztság mellett és nem fognak hallgatni a kulákság sugdolózására. Mi községünkben, ezen az úton kezdtük meg a munkát, írjátok meg, hogy jó vagy, rossz úton haladunk„e ? Bodon Géza, Űamovce. IGY DOLGOZUNK MI MALÉ KOZMÁLOVCÉN Szervezetünk nehéz körülmények közt kezdte el munkáját. Még helyiségünk sem volt, ahol gyűléseket és kultúrműsorokat tarthattunk vol na. A Párt segítségével megkaptuk a régi iskolát, amelyet addig gabonaraktárnak használtak. A rendelkezésünkre bocsátott helyiséget átalakítottuk kultúrházzzá. Amikor ezzel ké. szen voltunk, nem álltunk meg a munkában, hanem nekifogtunk a színpad építéséhez és a berendezés megszerzéséhez. A Párt segítségével mindez sikerült. A munkálatokat brigádmunkával végeztük el 240 órában. Most már Volt helyiségünk. Hozzáláthattunk a szövetségi élet megteremtéséhez. Megala. kítottuk a Sokol-kört. Azonban hogy a tél folyamán is tudjunk működni, programot adni a fiataloknak, vettünk játékokat és ping-pong asztalt csináltattunk. Megalakítottuk a politikai köröket is, hogy Szövetségünk tagjainak politikai nevelését biztosítsuk. Megalakítottuk a színjátszó gárdát, amely több színdarabot adott elľ sikeresen. A befolyó összegen grammofont, lem ize. ket és könyveket vásároltunk, hogy a fiatalok számára minél vidámabb életet biztosítsunk. Mindezt azért tettük, hogy falunk fiataljai politikailag fejlett, müveit, új fiatalokká nevelődjenek át. Trickó Lajos, M. Kozmálovce Tanulniuk ői mMm gazitáltadni Sztálin elvtárs mondotta: »A kapitalizmust csak úgy győzhetjük le, ha minden vonalon a kapitalizmus fölé emelkedünk. Most felvetődik az a kérdés, hogy hogyan érhetjük ezt el? Nyilvánvaló, hogy több és jobb termeléssel. Tehát minden dolgozónak elsőrendű kötelessége, hogy többet és job. ban termeljen. Tudjuk hogy országunk szocialista építésének egyik előfeltételét a mezőgazdaság termelékenységének állandó fo. kozása adja. Ezt csak úgy tud. juk elérni, hogy az eddiginél jobban műveljük meg földjeinket és a Szovjetúnióban szerzett tapasztalatok alapján és a szocialista ipar támogatásával növeljük a föld termelékenységét és emeljük mezőgazdaságunk színvonalát. Ehhez a munkához nagyban hozzájárulhatnak az ifjúság földmüveskörei. Még pedig úgy, hogy megmutatják a még ingadozó földműveseknek, hogy a Szovjetúnió fiataljai példája nyomán és fejlett gépesített mezőgazdasággal milyen hatal, inas eredményeket tudnak elérni. Hogyan értek el ilyen szép eredményeket a Szovjetúnió fiataljai ? Megalakították a földmüveskörőket, kísérleti telepeket létesítettek, ahol különféle növényfajtákat termeltek és foglalkoztak különféle állatfajták tenyésztésével. Ilyen ifjúsági mozgalom a Jefremov. mozgalom, amelynek eredményei világrekordot jelentenek. Tehát nektek is hasonlókép, pen kell cselekednetek. Létesítsetek kísérleti telepeket. Ennek előfeltétele természetesen a föld. Tehát földet kell szereznetek mégpedig vagy ti, a földmüveskör tagjai adjátok össze, vagy az állami birtok, tói, vagy a helybeli JRD-töl béreljetek földet. Körülbelül három-négy hold legyen. Az első feladatotok, hogy megállapítsátok, hogy a helyi viszonyokhoz képest mit a legérdemesebb azon a földön termelni. Osszátok fel a földet kisebb parcellákra és azokon mintagazdálkodást szervezzetek és vezessetek. A föld nagy részében az ott a legjobban termő növényeket termesszétek, többi részében pedig olyat, ami. lyen azon a vidéken nincsen. Valóban kísérletezzetek. Az általunk leküldött neve. lő füzeteket alaposan tanulmányozzátok át az esti megbeszéléseiteken és az így leszűrt tapasztalataitokat a helyi viszonyokkal egyeztetve alkal. mázzátok. Az elültetett növények fejlődését állandóan kísérjétek figyelemmel. Nevezzetek ki magatok közül felelősöket, akik bizonyos növények fejlődését állandóan ellenőrzik és ha valamilyen változást vesznek észre a növényeken, akkor jelentik a körben, ha a földmüveskör nem tud meg. felelő intézkedést tenni, akkor a JRD.n keresztül a megfelelő szervezethez forduljatok segítségért. Ezen a kis birtokon úgy dolgozzatok, hogy ezen keresztül megszeressétek a közösségi életet. Minden szabadidőtöket használjátok ki. Szervezzetek énekkarokat, színjátszó csoportokat, hogy ezeknek a keretein belül elégítsétek ki kultúr szükségleteiteket. Ha nincsen megfelelő anyagotok, hozzánk, illetve a helyi ifjúsági szervezethez forduljatok. Ha bármilyen nehézség merül fel, amit Ti semmiképpen sem tudtok megoldani, akkor hozzánk forduljatok. Előre elvtársak az ötéves terv sikeréért, a magasabb termelési színvonal eléréséért! (K. I.) Hogyan építették meg s közős sstá-léí Pobežovicén A közös istállót egy öreg csűr adaptálásával nyerték. A csűrnek 30 cm-es téglafalai voltak. Kapuit meghagyták, de szalmaszigeteléssel látták el. Meghagyták a gerendamennyezetet, csak deszkákkal fedték be. A padláson tárolták az al. jazó szalmát. Padlót maiterbe rakott, régi épületekből nyert téglákból csinálták. Ablakokat a falu régi, használatlan épüadott elő sikeresen. A befolyó levezetésére szolgáló vályúkat betonnal kenték ki. Trágyáié gödröt és trágyadombot a közeli réten készítettek. A tejfeldolgozóüzemet átmenetileg egy használaton kívül álló épületben rendezték be. összesen kb. 10.000 téglát és 20 q fát használtak fel. Mindezt régi, használatlan épületekből sze. rezték be, ugyanúgy, mint a j vízvezeték és villany bevezetésére szolgáló anyagokat. A pobežovicei szövetkezeti tagok kiszámították, hogy az építőanyagokon 120.000 koronát takarítottak meg, és hogy egy fejőstehén istállózása 800 koro. nába került. Pobežovice példaként szolgálhat. Mindenütt ki kell használni a faluban levő szak. és mesterembereket, mivel ezeket az adaptálásokat az EFSz fizeti. A CsISz segíte. ni fog az EFSz-nek a szakemberek toborzásában is, éspedig vagy a saját, vagy szomszédos csoportok tagságából, vagy a védnöksége alatt álló üzem, stb. csoportjából. Arra kell ügyelni elsősorban, hogy az egy-egy istállózott fejőstehénre eső kiadások a lehető legalacsonyabbak legyenek. Ennek érdekében fel kell kelteni a falu egész lakosságának érdeklődését, hogy az EFSznek a legjobb és legjobban felszerelt olyan közös istállója legyen, amely saját építőanyag, bői és közös munkával készült.