Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-04 / 3. szám, csütörtök

1951 január 6 UJSZ 0 ­Nagyobb figyelmet fordítsunk a tej minőségére Közellátásunk egyik legfontosabb kérdése a tejbeszolgáltatás. Fontos kérdés ez mind a beszolgáltatok, tehát a földművesek, mind pedig a fogyasz­tók szempontjából. A tej ugyanis az a mezőgazdasági termék, amellyel már régóta a legtöbb bai van. Amióta tejet eladnak és vesznek, azóta mindig víz­zel hamisítják a teiet. mert ez a leg­könnyebb. Nem kell hozzá semmi tu­domány, csak víz. Ma, amikor tejszükséeletünk az élet­színvonal állandó emelkedése követ­keztében ugyancsak fokozódik, a tej­beszolgáltatás terén is természetesen mindig nagyobb feladatok hárulnak a földművesekre. Azonban földműve­seink egy része, az egyénileg gazdál­kodók, különösen pedig azok. akik még mndig a reakció felé ka­csintgatnak, azt az elvet vallják és gyakorolják, hogv a fokozottabb tejigényeket a kútból is ki lehet elé­gíteni. Szóval a magasabb teihozamot nem úgy igyekeznek elérni és megoldani, hogy több és jobb faiállatot tartaná­nak, a réteket és legelőket megjaví­tanák és gondoznák, hogv bőséges takarmányuk legyen, hanem a könnyebb, de bűnös megol­dást választják: a teinek vízzel való hamisítását. S mi ennek a következmé­nye? Az, hogyy a városi munkásság és a gyerekek rossz, vizes teiet kapnak, ami állandó megbetegedést idéz elő. ­Tudjuk, hogv az EFSz-ekben meg­szűnik a teihamisítás lehetősége. Azonban addig is, míg az EFSz-ek kö­zös állattenyésztése annvira fog fej­lődni, hogy tejszükségletünket ki tud­juk elégíteni, — fokozottabb gondot kell fordítani a tej minőségének ellenőrzésére. Ennél adolognál hiába apellálunk az emberségre és a felebaráti szeretetre, mert akármilyen istenfélő is a gazd­asszony, — tisztelet a kivételnek, — de nyugodtabban vet este magára ke­resztet, ha egy kis vizet önthetett a beszállított tejbe, vagy ha lisztet ha­barhatott a tejfelbe, hogv az még sű­rűbbnek lássék. A legnagyobb bai az, hogv nem ki­elégítő a tej minőségének az ellen­őrzése. Még ha a falusi teibeszedők rendesen is végzik a munkáiukatj de ott von még a szállítás, a kezelés a központokban és az elosztás. Ez pedig mind javításokat kiván. Megtörtént az az eset, hogy az egy házban lakó. de külön-külön gazdálkodó testvérek egy edénybe összeöntve hordták a tejet a gyűjtőhelyre, a losonci tejközpont mégis az egvik­nél 2, a másiknál pedig 3 és félfok zsiradékot állapított meg. Nálunk a faluban két te ibeervűjtőhely van. Mind a kettőnek a kezelője föld­műves, akik szintén kötelesek tejet beszolgáltatni. Csodáia-csodája. az egész faluban 2—3 fok zsírtartalmú tej van, míg az övék 5—6 fokos. Meg­történik az is; hogv a ió minó'sgű te­jet beszolgáltató földműveseknek ala­csony zsírfokot állapítanak meg, vagy ennek éppen a fordítottia: aki gyenge minőségű teiet visz be. annak meg magas zsírfokot állapítanak meg. Éppen ezért ezek a becsületes föld­művesek maguk kérik, hogv a gyűjtőhelyeken szigorúbban ellen­őrizzék a teiet. ,Feltétlenül szükséges, hogv minden gyűjtőhelyre adjanak ki egy fokozó készüléket, amivel az arra kiadott bi­zottság gyakrabban ellenőrizze a tej minőségét, még pedig a teiet beszol­gáltató földműves ielenlétében, hogy így az esetleges további vitáknak ele­jét vegyék. Gyakrabban kell ellenőrizni a tejköz­pontokat, az elárúsítókat és a szállí­tást is, hogy így minden hibát mielőbb kiküszöböljünky közellátásunknak ezen a fontos szakaszán. Hogv ebben a do­logban minél előbb iavulás álljon be, az mind a földművesek, mind pedig a minél előbb javulás áll ion be. az mind a földművesek, mind pedig a fogyasz­tók legsürgősebb kívánsága. KOVÁCS IMRE, Ipolynagyfalu. Igazságosan írtuk szét a tejbeszolgáltatást Az idei terv szétírását már Perbe­tén is befejeztük. A kontingens szét­írását osztályalapon végeztük, még pedig úgy, hogv a kicsiknek keveseb­bet, a nagyoknak többet. A tejbeszd­gáltatás szétírásánál ugvan némi ne­hézségeink voltak, mivel azelőtt tejet csak annak kellett beszolgáltatnia, aki­nek tehene v ojt. Most viszont a tejbe­szolcráltatásnál is a földek mennyiségét vettük alapul és kinek mennyi földje van, aszerint állapították meg számára a tejbeszolgáltatást. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy egy 5- hektáros kisparasztnak egy lova és egy borjúja volt. a másik­nak meg két tinóbor iú volt az egész állatállománya és tehenet egyet sem tartott. A helves elv azonban az, hogy az öt hektár földhöz tartson e^v te­henet, mert az olyan kifogásokat nem vehetjük tudomásul, hogv ..nincs tehe­nem. tehát nem vagvok köteles teiet beadni". Most az öthektárosoknak 600 liter tejbeszolgáltatást állapítottunk meg. amil könnven teljesíthetnek. Vi­szont vegyük példának, ha csak ezer öthektáros paraszt úgv gondolkodik, hogy ha nem tart tehenet, akkor nem is kell tejet beszolgáltatnia, akkor ezer lyen 5 hektáros földműves már 600 ezer liter teiet nem ad be. Népgazda­ságunk igazán nem engedheti meg, hogy ilyen nagy vagy még ennél is nagyobb tejmennyiség ne legyen ki­termelve, mert hiszen arra dolgozó népünknek nagy szüksége van. Azelőtt mé" az is előadódott, hogy az egészen kisparasztoknag. az egy­kéi hektárosoknak, mert tehenet tar­tottak, — amely részére a szükséges takarmányt részes munkával az álla­ni birtokon szerezték meg. — teiet kellett beszolgáltatniok, míg a tíz­hektáros, vagy még ennél is gazda­gabb nem tarott tehenet és kinevette az ilyen kisembert, amikor az beszál­lította a teiet. Most már az ilyen igazságtalansá­gok megszűnnek mert. minden földmű­vesnek annyi teiet kell beszállítania, amennyit a földje után megállapíta­nak. SÜTTI JÓZSEF, Per bete. Csóite !BéCa Olqyáxál A fiileki munkások a hoiisi EFSz-ért A holisi EFSz felett a füleki Kovo­stnalt vállalt védnökséget. Az üzem munkássága megértette, hogy a szo­cializmusnak falun való kiépítése nem­csak a földművesek ügye, hanem egész dolgozó népünké Ezért bizonyos meny­nyiségü munkaórát dolgoztak le és az így nyert pénzből tíz fejőstehenet vet­tek, amelyekkel megajándékozták a holisi EFSz-t A Kovsmalt munkásai­nak példáját a füleki Drevoindustria­íizem munkásai is követték, akik öt tehenet ajándékoztak a holisi EFSz­nek. A holisi szövetkezeti tagok erre az értékes segítségre úgy válaszolnak, hogy áttérnek a szövetkezeti gazdál­kodás harmadik típúsára. Az őszi munkák versenyének győztese a nyitrai kerületben A nyitrai kerületben az őszi munkák versenyében az első helvre a zsitva­gyarmati EFSz keťiilt. A győztes EFSz tagjai az őszi munkákat a leg­sikeresebben és pedig 100 százalékra, a tervezett időnél 11 nappal előbb vé­gezték el. Az őszi munkákat 118 szö­vekezeli tag végezte, akik három munkacsoportban dolgoztak s ezek a munkacsoportok is versenyeztek egy­más között. A mélyszántást 1850 hek­táron végezték el. A közös őszi mun­kák ideje alatt 65 kis- és középparasz­tot nyertek meg a szövetkezet számá­ra. A szövetkezeti istállóban 79 szarvasmarhát és 105 lovat helyeztek el A második helven a versenyben a farkasdi EFSz áll. ahol a szövetkezeti tagok az SzKP IX. kongresszusa után teljes ütemben bekapcsolódtak a szö­vetkezeti munkába A szövetkezeti ta­gok a közös vetést 100 százalékra tel­jesítették. Az őszi munkákat 10 mun­kacsoport végezte és a munkákat 20 nappal a tervezett időnél hamarabb végezték el. Az EFSz-nek hizlaldája van 462 sertésre, ezenkívül pedig 1200 darab baromfi számára tvúkfarmja. A harmadik helven a drženicei EFSz áll, ahol az őszi munkákat ugyancsak 100 százalékra elvégezték, a vetés Idejét 5 nappal megrövidítték és egy hónappal előbb végezték el. mint a<l elmúlt esztendőkben. Fokoznunk kell a leibeszolgáltatást A mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással mégbízott kerületi bi­zottság a besztercebányai kerület­ben december havában járási érte­kezleteket szervezett a helyi nem­zeti bizottságok élelmiszerosztályai alkalmazottainak a tejbeszolgáltatási terv teljesítésének érdekében. A já­rási értekezleteken résztvettek a he­lyi nemzeti bizottságok kiküldöttei, a földműves raktárszövetkezetek fel­vásárló előadói és a tejüzemek ki­küldöttei is, akik megismerkedtek a körzeteikhez tartozó községek tejbe­szolgáltatásának kérdéseivel. Nagy érdeklődést tanúsítottak a losonci földműves raktárszövetkezet kikül­döttei az élelmiszerellátási kérdések iránt és ígéretet tettek, hogy foko­zott gondot fordítsanak a tejfelvásár­lásra. A tejbeszolgáltatás a besztercebá­nyai kerületben állandóan ingadozó. Vannak olyan járások, amelyek az egyik napon az előírt tejmennyi­ségnek 70 százalékát szolgáltatják be, a másik napon meg már csak 15 százalékot adnak be. Ez a tü­net arra mutat, hogy az Illető szer­vezetek vagy szervek nem gondos­kodnak elegendő mértékben a tej­beszolgáltatás szabályozásáról és ezzel kedvezőtlen hatással van­nak dolgozó népünk élelmiszerellá­tásának állandó biztosítására. Az iglói tejüzemek értekezletén is megtárgyalták az alkalmazottak a te j beszolgál tatással összefüggő kér­déseket. Vikartovszky, Bigos és Ha­nák tejhordók kötelezték magrukat, hogy a beszolgáltatók között folyta­tott állandó meggyőző tevékenysé­gükkel Jablonov, Szepescsütörtök, Ulozsa, Domanovce és Lemešany köz­ségekben 0.7—1 százalékkal emelik a beszolgáltatott tej zsírtartalmát. A laboratórium alkalmazottai is el­vállalták, hogy minden reggel meg­látogatnak egy községet, ahol a be­szolgáltatott tejnek aránylag ala­csony a zsírtartalma és e látogatá­sok alkalmával meggyőzik a földmű­veseket arról, mennyire fontos az, hogy jóminőségü tejet szolgáltassa­nak be. Az így megszervezett tejfel­vásárlásnak meg lesznek az eredmé­nyei. A mult héten például a tej­üzem a felvásárlási tervet már 107.7 százalékra teljesítette. A jövőben pe­dig még nagyobb teljesítmény vár­ható. Az őgyallai járásban a tejfelvá­sárlásba bekapcsolódott a földműves raktárszövetkezet 20 alkalmazottja és a komáromi tejüzem 3 alkalma­zottja is. Ezenkívül a népközigazga­tás szervei is megtesznek mindent annak érdekében, hogy a tejbeszol­gáltatást fokozzák. Az akciós-hármas, amely a föld­műves raktárszöveikeizet vezetőjé­ből, a tejüzem vezetőjéből, vala­mint a járási nemzeti bizottság élelmezési osztályának kiküldött­jéből áll, a járásnak minden közsé­gét meglátogatja és így a népi köz. igazgatás szerveivel karöltve, az egyes községekben helyi élmunkás­csoportokat szervez, amelyek ál­landó meggyőző tevékenységet folytatnak majd a földművesek kö­zött a jóminőségü tej beszolgálta­tásának fontosságáról. Ezen a téren iis mutatkoznak már az eredmények, mert az ógyallai járás­ban a tejbeszolgáltatási tervet nem­csak teljesitik, hanem túl is halad­ják. A dunaszerdahelyl járásban már müjden községben megszervezték az akciós-hármasokat, ezenkívül a tej­üzem szervező dolgozói meglátogat­ják azokat a földműveseket, ame­lyeknél a tejbeszolgé.ltatásban hát­ramaradás mutatkoŕV Ennek a munkának is varnmk máir eredmé­nyei. A dunaszerda helyi járás községei­ben a tejbeszolgáltatás naponként 4 százalékkal emelkedik. Baj van azonban a kulákokkal, akik mint a más munkákat, úgy a tejbeszolgál­tatási kötelezettségek teljesítését is különböző módon szabotálják, például úgy, hogy nem tartanak annyi tehenet, mint amennyit a bir­tokukban lévő föld után tartamok kellene. A kulákok azonban ráfizetnek erre az okoskodásukra, mert az akciós­hármasok leleplezik őket. A moldavai járásban a tejbeszol­gáltatás fokozásának érdekében a földműves raktárszövetkezet összes alkalmazottai nagy tevékenységet fejtenek ki. Itt is a zsírosparasztok­kal van baj, akik szabotálva a reá­juk rótt kötelezettségeket, az előírt tejmennyiségnek csak 50 százalékát szolgáltatják be, de ezt a mennyisé­get is alaposan vízzel keverve. Ezek­re a kulákokra pénzbüntetéseket rót­tak ki. a somorjai járásból szerkesztősé­günkhöz küldött levelében „egy kis eltérésekre" hívta fel figyelmünket. Azt írja levelében, hogy Csallóköz­ben a legégevényesebb és legköve­sebb az olgyai határ. Levele szerint gabonából a hektáronkénti átlagter­més 7—8 mázsa és ha 10 mázsa te­rem, akkor az már igen jó termés. Az ily gyenge termések aztán kiha­tással vannak az állattenyésztésre is 6s ebből kiindulva Csivre Béla sze­rint a községekre való szétírások nem történtek igazságosan. A levél sze­rint a járási vezetőség nem veszi fi­gyelembe a földek minőségét, hanem osak a hektár-terjedelmet. „Micsoda különbség van pedig — írja Csivre Béla — a somorjai és az olgyai között az állattenyésztés szem­pontjából. Ugyanis az a takarmány­meitnyiség, ami az olgyai határban egy hektáron megterem, az a somor­jai földeken fél hektáron is megte­rem." Panaszkodik a levélíró, hogy OI­g.ván húsbeszolgáltatást hektáron­ként disznóhúsból 40 kg-ot, marha­húsból pedig 35 kg-ot állapítottak meg. Ez a kontingens Csivre Béla sze­rint teljesíthetetlen.^Példának említi fel magát. Azt írja, hogy 9 hektár földje van s így 360 kg disznóhúst és 315 kg marhahúst kell az idén be­szolgáltatnia. Ezt pedig a földek mi­nősége miatt teljesíteni nem tudja. Levelében mindjárt számításokat is végez. Szerinte a 360 kg sertéshús­kontingensre három disznó kell. Ezenfelül saját szükségletére 1, te­hát összesen 4 darab sertést kell ki­hízlalnia. Egy disznó kihízlalására 350 kg árpát számol, a négy disznó hizlalásához 14 mázsa árpára van szükség. Ezenkívül pedig a négy ma­lac felnevelésére is kell valamit szá­! mohli. No már most „Olgyán a gyönge a termések miatt — így szól a levél — egy kis- vagy középföldműves nem bír négy darab disznót kihízlal­ni. Ezért az olgyai földművesek a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudnak ennek a magas húsbeszolgáltatásnak eleget tenni." A levélíró aztán kéri szerkesztőségünket, hogy az ügyet vizsgáljuk ki és legyünk segítségére az olgyai kis- és középföldművesek­nek. A levélíró panaszát nem tartottuk szükségesnek kivizsgálni. Hogy a so­morjai járásban a terv szétirása a községekre valóban igazságosan tör­tént-e, ennek felülvizsgálására ezúton kérjük fel a járási pártvezetó'séget. Véleményünk szerint a húskontin­gens szétirása igabságosan, a földek minőségének figyelembevételével tör­tént és az egyáltalán nem teljesíthe­tetlen. Szerintünk a szétírás azért igazságos, mert hiszen vannak köz­ségek, amelyek jobb földekkel ren­delkeznek, mint az olgyai határ és ott a húskontingens az olgyainak a kétszerese. Ilyenek is vannak és er­ről Csivre Béla is meggyőződhet, ha szétnéz néhány községben. Ezenfelül pedig végezzünk mi is egy kis számítást. Csivre Bélának 9 hektár földje van. Jobb lesz ta'án, ha ezentúl holdakban beszélünk, ugyanis azt jobban megértik a föld­művesek. A kilenc hektár pontosan 21 hold. Huszonegy holdas gazda már nem is olyan kis földműves. Huszon­egy holdas földművesnek nem okoz­hat gondot 360 kg sertést eladásra hizlalni. Nem érdeklődtünk utána, de meggyőződésünk, hogy Csivre Béla azelőtt Is minden évben eladott 360 kg sertést. Még akkor is, ha kavi­csosak is az olgyai földek. Ugyanis, ha nem adott volna el annyi hízott sertést, ha a földek olyan gyenge termést adtak, mint ahogyan írja, akkor a 21 hold föld nem termett annyit, hogy abból akár a legszű­kebben is megéljen. Ezenfelül pedig nincs rossz föld, csak rossz gazda van. Ezt nem mi talál­tuk ki, hanem ez egy régi szólás­mondás. És ez igaz is. Ugyanis a nyáron kint voltunk Csákány-pusz­tán, amikor az őszi árpát aratták és csépelték. Csákány szintén a so­morjai járásban van és az árpa olyan kavicsos földben volt, hogy azon a földön nyugodtan lehetne ka­vicsbányát nyitni. Csivre Béla akár hiszi, akár nem, ez a kavicsos föld, amely biztosan nem jobb, mint az ol­gyai, 32 mázsát adott hektáronként. Hogy hogyan érte el a csákányi ál­lami birtok ezt a kiválóan jó ter­mést? Egyszerűen. Jól gazdálkodott. Idejében és jól szántottak és vetet­műtrágyáztak, megfelelő növényápo­lást végeztek, röviden ez a titka a jó termésnek. Könnyű az állatni birtokoknak — bizonyára ezt mondja most Csivre Béla. A húszholdas paraszt soha­sem teheti meg azt, amit az állami birtokok. Ez 1 igaz és senki sem ki­ván a húszholdas paraszttól olyan eredményeket, mint egy állami bir­toktól. De viszont, ha a húszholdas, vagy még ennSl is sokkal kisebb pa­rasztnak az a gondolata támad, hogy ugyanolyan, vagy még annál is jobb termést érjen el, mfait az állami bir­tokok, ezt is könnyen elérheti. A szö­vetkezeti gazdálkodás mindazt a le­hetőséget megadjja a néhányholdas parasztoknak, amelyekkel a földmű­velést a legkorszerűbbé és eredmé­nyesebbé tehetik s így az olgyai föl­dek is hektáronként nem 7—8 má­zsát teremnek, hanem 82 mázsát, mint a csákányi állami birtokon. Ezen érdemes lesz elgondolkozni. S még ezen felül is valami. Van­nak helyek, ahol nemcsak árpával, hanem kukoricával is szoktak disz­nót hizlalni. Ugyanis azzal is lehet. Erről pedig Csivre Béla egészen meg­feledkezett. Legalább is a levelében. A szövetkezeti istálló javításának munkái Nagyfödém esen is befejezés előtt állnak. A megjavított istállóban a szövetkezeti tagok 40 szarvasmar­hát tudnak majd elhelyezni. Hogyan folynak az isfálló^avtásl munkálatok a lévai járásban A nyitrai kerület szövetkezeti tagjai felhasználták az elmúlt év utolsó napjait, hogy meggyorsítva befejezzék a közös istállók javítását a szövetke­zeti állatállomány számára. A munka­brigádok, kihasználva énítőanyagfor­rásaikat, a régi lebontott épületekből nyert téglákat, javítják az arra alkal­mas épületeket. A terv teljesítése ezen a téren kivá­lóan folyik a lévai járásban. Lok köz­ségben pl. eddig már öt szövetkezeti istállót javítottak meg 24 darab szarvasmarha számára. .Léván eddig 90 darab szarvasmarha számára javí­tottak meg két istállót. Jelenleg a harmadik istálló megjavításának mun­kája folyik, amelv 60 darab szarvas­marha befogadására lesz képes. Vyš- né nad Hronom községben eddig ki­lenc is'.állót hoztak rendbe, összesen 100 darab szarvasmarha számára. Mýtné Ludany községben pedig 46 szarvasmarha számára javítottak meg két istállót. A járás többi községeiben szintén folyamatban vannak az istálló­javítási munkálatok, úgy hogv rövid időn belül a szövetkezetek állatállo­mánya közös istállóba kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom