Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-04 / 3. szám, csütörtök

1951 január 6 UJSZ

0 Nagyobb figyelmet fordítsunk a tej minőségére Közellátásunk egyik legfontosabb kérdése a tejbeszolgáltatás. Fontos kérdés ez mind a beszolgáltatok, tehát a földművesek, mind pedig a fogyasztók szempontjából. A tej ugyanis az a mezőgazdasági termék, amellyel már régóta a legtöbb bai van. Amióta tejet eladnak és vesznek, azóta mindig vízzel hamisítják a teiet. mert ez a legkönnyebb. Nem kell hozzá semmi tudomány, csak víz. Ma, amikor tejszükséeletünk az életszínvonal állandó emelkedése következtében ugyancsak fokozódik, a tejbeszolgáltatás terén is természetesen mindig nagyobb feladatok hárulnak a földművesekre. Azonban földműveseink egy része, az egyénileg gazdálkodók, különösen pedig azok. akik még mndig a reakció felé kacsintgatnak, azt az elvet vallják és gyakorolják, hogv a fokozottabb tejigényeket a kútból is ki lehet elégíteni. Szóval a magasabb teihozamot nem úgy igyekeznek elérni és megoldani, hogy több és jobb faiállatot tartanának, a réteket és legelőket megjavítanák és gondoznák, hogv bőséges takarmányuk legyen, hanem a könnyebb, de bűnös megoldást választják: a teinek vízzel való hamisítását. S mi ennek a következménye? Az, hogyy a városi munkásság és a gyerekek rossz, vizes teiet kapnak, ami állandó megbetegedést idéz elő. Tudjuk, hogv az EFSz-ekben megszűnik a teihamisítás lehetősége. Azonban addig is, míg az EFSz-ek közös állattenyésztése annvira fog fejlődni, hogy tejszükségletünket ki tudjuk elégíteni, — fokozottabb gondot kell fordítani a tej minőségének ellenőrzésére. Ennél adolognál hiába apellálunk az emberségre és a felebaráti szeretetre, mert akármilyen istenfélő is a gazdasszony, — tisztelet a kivételnek, — de nyugodtabban vet este magára keresztet, ha egy kis vizet önthetett a beszállított tejbe, vagy ha lisztet habarhatott a tejfelbe, hogv az még sűrűbbnek lássék. A legnagyobb bai az, hogv nem kielégítő a tej minőségének az ellenőrzése. Még ha a falusi teibeszedők rendesen is végzik a munkáiukatj de ott von még a szállítás, a kezelés a központokban és az elosztás. Ez pedig mind javításokat kiván. Megtörtént az az eset, hogy az egy házban lakó. de külön-külön gazdálkodó testvérek egy edénybe összeöntve hordták a tejet a gyűjtőhelyre, a losonci tejközpont mégis az egviknél 2, a másiknál pedig 3 és félfok zsiradékot állapított meg. Nálunk a faluban két te ibeervűjtőhely van. Mind a kettőnek a kezelője földműves, akik szintén kötelesek tejet beszolgáltatni. Csodáia-csodája. az egész faluban 2—3 fok zsírtartalmú tej van, míg az övék 5—6 fokos. Megtörténik az is; hogv a ió minó'sgű tejet beszolgáltató földműveseknek alacsony zsírfokot állapítanak meg, vagy ennek éppen a fordítottia: aki gyenge minőségű teiet visz be. annak meg magas zsírfokot állapítanak meg. Éppen ezért ezek a becsületes földművesek maguk kérik, hogv a gyűjtőhelyeken szigorúbban ellenőrizzék a teiet. ,Feltétlenül szükséges, hogv minden gyűjtőhelyre adjanak ki egy fokozó készüléket, amivel az arra kiadott bizottság gyakrabban ellenőrizze a tej minőségét, még pedig a teiet beszolgáltató földműves ielenlétében, hogy így az esetleges további vitáknak elejét vegyék. Gyakrabban kell ellenőrizni a tejközpontokat, az elárúsítókat és a szállítást is, hogy így minden hibát mielőbb kiküszöböljünky közellátásunknak ezen a fontos szakaszán. Hogv ebben a dologban minél előbb iavulás álljon be, az mind a földművesek, mind pedig a minél előbb javulás áll ion be. az mind a földművesek, mind pedig a fogyasztók legsürgősebb kívánsága. KOVÁCS IMRE, Ipolynagyfalu. Igazságosan írtuk szét a tejbeszolgáltatást Az idei terv szétírását már Perbetén is befejeztük. A kontingens szétírását osztályalapon végeztük, még pedig úgy, hogv a kicsiknek kevesebbet, a nagyoknak többet. A tejbeszdgáltatás szétírásánál ugvan némi nehézségeink voltak, mivel azelőtt tejet csak annak kellett beszolgáltatnia, akinek tehene v ojt. Most viszont a tejbeszolcráltatásnál is a földek mennyiségét vettük alapul és kinek mennyi földje van, aszerint állapították meg számára a tejbeszolgáltatást. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy egy 5- hektáros kisparasztnak egy lova és egy borjúja volt. a másiknak meg két tinóbor iú volt az egész állatállománya és tehenet egyet sem tartott. A helves elv azonban az, hogy az öt hektár földhöz tartson e^v tehenet, mert az olyan kifogásokat nem vehetjük tudomásul, hogv ..nincs tehenem. tehát nem vagvok köteles teiet beadni". Most az öthektárosoknak 600 liter tejbeszolgáltatást állapítottunk meg. amil könnven teljesíthetnek. Viszont vegyük példának, ha csak ezer öthektáros paraszt úgv gondolkodik, hogy ha nem tart tehenet, akkor nem is kell tejet beszolgáltatnia, akkor ezer lyen 5 hektáros földműves már 600 ezer liter teiet nem ad be. Népgazdaságunk igazán nem engedheti meg, hogy ilyen nagy vagy még ennél is nagyobb tejmennyiség ne legyen kitermelve, mert hiszen arra dolgozó népünknek nagy szüksége van. Azelőtt mé" az is előadódott, hogy az egészen kisparasztoknag. az egykéi hektárosoknak, mert tehenet tartottak, — amely részére a szükséges takarmányt részes munkával az állani birtokon szerezték meg. — teiet kellett beszolgáltatniok, míg a tízhektáros, vagy még ennél is gazdagabb nem tarott tehenet és kinevette az ilyen kisembert, amikor az beszállította a teiet. Most már az ilyen igazságtalanságok megszűnnek mert. minden földművesnek annyi teiet kell beszállítania, amennyit a földje után megállapítanak. SÜTTI JÓZSEF, Per bete. Csóite !BéCa Olqyáxál A fiileki munkások a hoiisi EFSz-ért A holisi EFSz felett a füleki Kovostnalt vállalt védnökséget. Az üzem munkássága megértette, hogy a szocializmusnak falun való kiépítése nemcsak a földművesek ügye, hanem egész dolgozó népünké Ezért bizonyos menynyiségü munkaórát dolgoztak le és az így nyert pénzből tíz fejőstehenet vettek, amelyekkel megajándékozták a holisi EFSz-t A Kovsmalt munkásainak példáját a füleki Drevoindustriaíizem munkásai is követték, akik öt tehenet ajándékoztak a holisi EFSznek. A holisi szövetkezeti tagok erre az értékes segítségre úgy válaszolnak, hogy áttérnek a szövetkezeti gazdálkodás harmadik típúsára. Az őszi munkák versenyének győztese a nyitrai kerületben A nyitrai kerületben az őszi munkák versenyében az első helvre a zsitvagyarmati EFSz keťiilt. A győztes EFSz tagjai az őszi munkákat a legsikeresebben és pedig 100 százalékra, a tervezett időnél 11 nappal előbb végezték el. Az őszi munkákat 118 szövekezeli tag végezte, akik három munkacsoportban dolgoztak s ezek a munkacsoportok is versenyeztek egymás között. A mélyszántást 1850 hektáron végezték el. A közös őszi munkák ideje alatt 65 kis- és középparasztot nyertek meg a szövetkezet számára. A szövetkezeti istállóban 79 szarvasmarhát és 105 lovat helyeztek el A második helven a versenyben a farkasdi EFSz áll. ahol a szövetkezeti tagok az SzKP IX. kongresszusa után teljes ütemben bekapcsolódtak a szövetkezeti munkába A szövetkezeti tagok a közös vetést 100 százalékra teljesítették. Az őszi munkákat 10 munkacsoport végezte és a munkákat 20 nappal a tervezett időnél hamarabb végezték el. Az EFSz-nek hizlaldája van 462 sertésre, ezenkívül pedig 1200 darab baromfi számára tvúkfarmja. A harmadik helven a drženicei EFSz áll, ahol az őszi munkákat ugyancsak 100 százalékra elvégezték, a vetés Idejét 5 nappal megrövidítték és egy hónappal előbb végezték el. mint a<l elmúlt esztendőkben. Fokoznunk kell a leibeszolgáltatást A mezőgazdasági termeléssel és felvásárlással mégbízott kerületi bizottság a besztercebányai kerületben december havában járási értekezleteket szervezett a helyi nemzeti bizottságok élelmiszerosztályai alkalmazottainak a tejbeszolgáltatási terv teljesítésének érdekében. A járási értekezleteken résztvettek a helyi nemzeti bizottságok kiküldöttei, a földműves raktárszövetkezetek felvásárló előadói és a tejüzemek kiküldöttei is, akik megismerkedtek a körzeteikhez tartozó községek tejbeszolgáltatásának kérdéseivel. Nagy érdeklődést tanúsítottak a losonci földműves raktárszövetkezet kiküldöttei az élelmiszerellátási kérdések iránt és ígéretet tettek, hogy fokozott gondot fordítsanak a tejfelvásárlásra. A tejbeszolgáltatás a besztercebányai kerületben állandóan ingadozó. Vannak olyan járások, amelyek az egyik napon az előírt tejmennyiségnek 70 százalékát szolgáltatják be, a másik napon meg már csak 15 százalékot adnak be. Ez a tünet arra mutat, hogy az Illető szervezetek vagy szervek nem gondoskodnak elegendő mértékben a tejbeszolgáltatás szabályozásáról és ezzel kedvezőtlen hatással vannak dolgozó népünk élelmiszerellátásának állandó biztosítására. Az iglói tejüzemek értekezletén is megtárgyalták az alkalmazottak a te j beszolgál tatással összefüggő kérdéseket. Vikartovszky, Bigos és Hanák tejhordók kötelezték magrukat, hogy a beszolgáltatók között folytatott állandó meggyőző tevékenységükkel Jablonov, Szepescsütörtök, Ulozsa, Domanovce és Lemešany községekben 0.7—1 százalékkal emelik a beszolgáltatott tej zsírtartalmát. A laboratórium alkalmazottai is elvállalták, hogy minden reggel meglátogatnak egy községet, ahol a beszolgáltatott tejnek aránylag alacsony a zsírtartalma és e látogatások alkalmával meggyőzik a földműveseket arról, mennyire fontos az, hogy jóminőségü tejet szolgáltassanak be. Az így megszervezett tejfelvásárlásnak meg lesznek az eredményei. A mult héten például a tejüzem a felvásárlási tervet már 107.7 százalékra teljesítette. A jövőben pedig még nagyobb teljesítmény várható. Az őgyallai járásban a tejfelvásárlásba bekapcsolódott a földműves raktárszövetkezet 20 alkalmazottja és a komáromi tejüzem 3 alkalmazottja is. Ezenkívül a népközigazgatás szervei is megtesznek mindent annak érdekében, hogy a tejbeszolgáltatást fokozzák. Az akciós-hármas, amely a földműves raktárszöveikeizet vezetőjéből, a tejüzem vezetőjéből, valamint a járási nemzeti bizottság élelmezési osztályának kiküldöttjéből áll, a járásnak minden községét meglátogatja és így a népi köz. igazgatás szerveivel karöltve, az egyes községekben helyi élmunkáscsoportokat szervez, amelyek állandó meggyőző tevékenységet folytatnak majd a földművesek között a jóminőségü tej beszolgáltatásának fontosságáról. Ezen a téren iis mutatkoznak már az eredmények, mert az ógyallai járásban a tejbeszolgáltatási tervet nemcsak teljesitik, hanem túl is haladják. A dunaszerdahelyl járásban már müjden községben megszervezték az akciós-hármasokat, ezenkívül a tejüzem szervező dolgozói meglátogatják azokat a földműveseket, amelyeknél a tejbeszolgé.ltatásban hátramaradás mutatkoŕV Ennek a munkának is varnmk máir eredményei. A dunaszerda helyi járás községeiben a tejbeszolgáltatás naponként 4 százalékkal emelkedik. Baj van azonban a kulákokkal, akik mint a más munkákat, úgy a tejbeszolgáltatási kötelezettségek teljesítését is különböző módon szabotálják, például úgy, hogy nem tartanak annyi tehenet, mint amennyit a birtokukban lévő föld után tartamok kellene. A kulákok azonban ráfizetnek erre az okoskodásukra, mert az akcióshármasok leleplezik őket. A moldavai járásban a tejbeszolgáltatás fokozásának érdekében a földműves raktárszövetkezet összes alkalmazottai nagy tevékenységet fejtenek ki. Itt is a zsírosparasztokkal van baj, akik szabotálva a reájuk rótt kötelezettségeket, az előírt tejmennyiségnek csak 50 százalékát szolgáltatják be, de ezt a mennyiséget is alaposan vízzel keverve. Ezekre a kulákokra pénzbüntetéseket róttak ki. a somorjai járásból szerkesztőségünkhöz küldött levelében „egy kis eltérésekre" hívta fel figyelmünket. Azt írja levelében, hogy Csallóközben a legégevényesebb és legkövesebb az olgyai határ. Levele szerint gabonából a hektáronkénti átlagtermés 7—8 mázsa és ha 10 mázsa terem, akkor az már igen jó termés. Az ily gyenge termések aztán kihatással vannak az állattenyésztésre is 6s ebből kiindulva Csivre Béla szerint a községekre való szétírások nem történtek igazságosan. A levél szerint a járási vezetőség nem veszi figyelembe a földek minőségét, hanem osak a hektár-terjedelmet. „Micsoda különbség van pedig — írja Csivre Béla — a somorjai és az olgyai között az állattenyésztés szempontjából. Ugyanis az a takarmánymeitnyiség, ami az olgyai határban egy hektáron megterem, az a somorjai földeken fél hektáron is megterem." Panaszkodik a levélíró, hogy OIg.ván húsbeszolgáltatást hektáronként disznóhúsból 40 kg-ot, marhahúsból pedig 35 kg-ot állapítottak meg. Ez a kontingens Csivre Béla szerint teljesíthetetlen.^Példának említi fel magát. Azt írja, hogy 9 hektár földje van s így 360 kg disznóhúst és 315 kg marhahúst kell az idén beszolgáltatnia. Ezt pedig a földek minősége miatt teljesíteni nem tudja. Levelében mindjárt számításokat is végez. Szerinte a 360 kg sertéshúskontingensre három disznó kell. Ezenfelül saját szükségletére 1, tehát összesen 4 darab sertést kell kihízlalnia. Egy disznó kihízlalására 350 kg árpát számol, a négy disznó hizlalásához 14 mázsa árpára van szükség. Ezenkívül pedig a négy malac felnevelésére is kell valamit szá!

mohli. No már most „Olgyán a gyönge a termések miatt — így szól a levél — egy kis- vagy középföldműves nem bír négy darab disznót kihízlalni. Ezért az olgyai földművesek a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudnak ennek a magas húsbeszolgáltatásnak eleget tenni." A levélíró aztán kéri szerkesztőségünket, hogy az ügyet vizsgáljuk ki és legyünk segítségére az olgyai kis- és középföldműveseknek. A levélíró panaszát nem tartottuk szükségesnek kivizsgálni. Hogy a somorjai járásban a terv szétirása a községekre valóban igazságosan történt-e, ennek felülvizsgálására ezúton kérjük fel a járási pártvezetó'séget. Véleményünk szerint a húskontingens szétirása igabságosan, a földek minőségének figyelembevételével történt és az egyáltalán nem teljesíthetetlen. Szerintünk a szétírás azért igazságos, mert hiszen vannak községek, amelyek jobb földekkel rendelkeznek, mint az olgyai határ és ott a húskontingens az olgyainak a kétszerese. Ilyenek is vannak és erről Csivre Béla is meggyőződhet, ha szétnéz néhány községben. Ezenfelül pedig végezzünk mi is egy kis számítást. Csivre Bélának 9 hektár földje van. Jobb lesz ta'án, ha ezentúl holdakban beszélünk, ugyanis azt jobban megértik a földművesek. A kilenc hektár pontosan 21 hold. Huszonegy holdas gazda már nem is olyan kis földműves. Huszonegy holdas földművesnek nem okozhat gondot 360 kg sertést eladásra hizlalni. Nem érdeklődtünk utána, de meggyőződésünk, hogy Csivre Béla azelőtt Is minden évben eladott 360 kg sertést. Még akkor is, ha kavicsosak is az olgyai földek. Ugyanis, ha nem adott volna el annyi hízott sertést, ha a földek olyan gyenge termést adtak, mint ahogyan írja, akkor a 21 hold föld nem termett annyit, hogy abból akár a legszűkebben is megéljen. Ezenfelül pedig nincs rossz föld, csak rossz gazda van. Ezt nem mi találtuk ki, hanem ez egy régi szólásmondás. És ez igaz is. Ugyanis a nyáron kint voltunk Csákány-pusztán, amikor az őszi árpát aratták és csépelték. Csákány szintén a somorjai járásban van és az árpa olyan kavicsos földben volt, hogy azon a földön nyugodtan lehetne kavicsbányát nyitni. Csivre Béla akár hiszi, akár nem, ez a kavicsos föld, amely biztosan nem jobb, mint az olgyai, 32 mázsát adott hektáronként. Hogy hogyan érte el a csákányi állami birtok ezt a kiválóan jó termést? Egyszerűen. Jól gazdálkodott. Idejében és jól szántottak és vetetműtrágyáztak, megfelelő növényápolást végeztek, röviden ez a titka a jó termésnek. Könnyű az állatni birtokoknak — bizonyára ezt mondja most Csivre Béla. A húszholdas paraszt sohasem teheti meg azt, amit az állami birtokok. Ez

1 igaz és senki sem kiván a húszholdas paraszttól olyan eredményeket, mint egy állami birtoktól. De viszont, ha a húszholdas, vagy még ennSl is sokkal kisebb parasztnak az a gondolata támad, hogy ugyanolyan, vagy még annál is jobb termést érjen el, mfait az állami birtokok, ezt is könnyen elérheti. A szövetkezeti gazdálkodás mindazt a lehetőséget megadjja a néhányholdas parasztoknak, amelyekkel a földművelést a legkorszerűbbé és eredményesebbé tehetik s így az olgyai földek is hektáronként nem 7—8 mázsát teremnek, hanem 82 mázsát, mint a csákányi állami birtokon. Ezen érdemes lesz elgondolkozni. S még ezen felül is valami. Vannak helyek, ahol nemcsak árpával, hanem kukoricával is szoktak disznót hizlalni. Ugyanis azzal is lehet. Erről pedig Csivre Béla egészen megfeledkezett. Legalább is a levelében. A szövetkezeti istálló javításának munkái Nagyfödém esen is befejezés előtt állnak. A megjavított istállóban a szövetkezeti tagok 40 szarvasmarhát tudnak majd elhelyezni. Hogyan folynak az isfálló^avtásl munkálatok a lévai járásban A nyitrai kerület szövetkezeti tagjai felhasználták az elmúlt év utolsó napjait, hogy meggyorsítva befejezzék a közös istállók javítását a szövetkezeti állatállomány számára. A munkabrigádok, kihasználva énítőanyagforrásaikat, a régi lebontott épületekből nyert téglákat, javítják az arra alkalmas épületeket. A terv teljesítése ezen a téren kiválóan folyik a lévai járásban. Lok községben pl. eddig már öt szövetkezeti istállót javítottak meg 24 darab szarvasmarha számára. .Léván eddig 90 darab szarvasmarha számára javítottak meg két istállót. Jelenleg a harmadik istálló megjavításának munkája folyik, amelv 60 darab szarvasmarha befogadására lesz képes. Vyš- né nad Hronom községben eddig kilenc is'.állót hoztak rendbe, összesen 100 darab szarvasmarha számára. Mýtné Ludany községben pedig 46 szarvasmarha számára javítottak meg két istállót. A járás többi községeiben szintén folyamatban vannak az istállójavítási munkálatok, úgy hogv rövid időn belül a szövetkezetek állatállománya közös istállóba kerül.