Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-31 / 26. szám, szerda

1951, január 31 mm "M. A szocializmust építő Magyar Népköztársaság 194;> április 4-én megszűnt a magyar nép évszázados elnyomatása, kizsákmányolása. A győzelmes Szovjet Hadsereg felszabadította Magyarországot, lehetővé tette, hogy a hatalmat a munkásság és parasztság vegye kezébe. 1946 február 1-én a magyar dolgozók ml;)ióinak lelkes egyetértése mellett kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. Mindkét dátam a magyar nép szempontjából sorsdöntő jelentőséggel b(r, mert megszüntette a rabszolgaság korszakát, megszüntette a királyok, grófok, püspökök, bankárok és gyárosok uralmát. Megvalósította a magyar nép szabadságvágyának beteljesülését s megindulhatott az ország népe a Párt és a munkásosztály vezetése alatt, hogy megalkossa azokat az előfeltételeket, amelyek'Magyarországot a béke.eró's bástyájává tették. A dolgozók Magyarországa felszabadulása óta őszinte hálával tekint a nagy Szovjetúnió felé. Az ország minden lakója felnőtt és gyermek egyaránt tudatában, volt annak, hogy a zseniális sztálini politika és a dicső Szovjet Hadsereg nemcsak Magyarország felszabadulását eredményezte, hanem megóvta az ország népét attól, hogy a német fasiszta imperialisták bukása ntún a magyar dolgozó és az ország kincse aZ angol-amerikai imperialisták zsákmányéhes karjai közé jusson. A magyar dolgozó néo, munkás és paraszt egyaránt megértette, mit jelent számára a Szovjetúnió. Ugyanakkor látta: a nyugati imperialisták minden törekvése arra Irányul, hogy Magyarország építő békéjét megzavarja. A Magyar Népköztársaság megalakulásától fogva az amerikai kémügynökség alávaló földalatti harcot Indított az új Magyarország ellen, hogy megdöntse a szocializmus megvalósítása után áhítozó ország dolgozó népének építést és fejlődést biztosító terveit. Nagy Ferenc, Peyer, Mindszenti, Rajk, Geiger és a többi hazaáruló fiérgyilkos, munkásáruló rendőrspicli pere bebizonyította, hotry a nyugati Imperialisták és ügynökük, Tito miként szövetkeztek- a belső ellenséggel a Magyar Népköztársaság megdöntésére. Az imperialista machinációk kudarcot vallottak, mert a munkáso iztály "és a dolgozó parasztság a Párt szavát követve nemcsr-k a termelésben járt élen, hanem kivette részét a belső ellenség leleplezésének és megsemmisítésének munkájából is. A munkásosztály kezdetben megosztotta a hatalmat más osztályokkal, de vezető szerepét egyre jobban érvényre juttatta és már 1946-ban is „léptesőfok volt a szpcialista átalakuláshoz, már akkor tartalmazta a proletárdiktatúrává való fejlődés jelentős elemeit", ^évai József „A magyar népi demokrácia jellege és fejlődése" című munkájában megállapítja, hogy az elért és kivívott eredmények magaslatáról visszatekintve, nyilvánvaló, hogy lényegében összefüggő folyamatról van szó, a magyar néni demokrácia Öt esztendeje alatt végbevitt politikai és gazdasági változások együttvéve a szocialista forradalom, a szocialista átalakulás gazdasági, politikai és társadalmi változásaival egyértelműek. A népi demokrácia ötéves fejlődése lényegében a szocialista forradalom végrehajtását jelentette". A Magyar Népköztársaság az öt év alatt hatalmas művet alkotott, minden felmerülő akadályt legyőzve, a Szovjetúnió tapasztalataiból merítve, a Szovjetúnió nyújtotta segítséggel nemzetgazdaságát nemcsak felújította, hanem nekilátott hazájában a szocializmus alapjainak lerakásához. A földnélküli milliók helyébe öntudatos, a szocializmus és a béke ügye mellett síkraszálló parasztság, lép, amely ma a magyarországi munkásosztály leghűségesebb támasza és segítőtársa. A Párt vezetésével és irányításával Magyarország dolgozó népe sikerre vitte a hároméves tervet, amely végzetes csapást jelentett a volt uralkodóosztályra, megteremtette azokat az előfeltételeket, amelyekből kiindulva a Magyar Népköztársaság nekiláthatott az ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. A magyar dolgozó nép a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével nemcsak hazája szebb jövőjének letéteményesévé vált így, hajne^n a : i.ocí; .:imus építésének frontján vállalt eredményes munkájával a bé':rt'"?;or j?lentäs tényezője lett. A proletár Internacionalizmus szellemében irányított politikájával ledöntötte mindazokat a válaszfalakat, amelyeket a sovinizmus és revlnlonizmus jelszavával emeltek a fasiszta és imperialista célokat szolgáló áruló magyar politikusok és olyan légkört létesített, amely hathatósan-szolgálja az építésnek, a szocializmus megvalósulásának és a béke megszilárdulásának ügyét. Magyarország dolgozó népe remlíthete len akarattal és odaadással építi a szocializmust. Szilárd bástyaként áll a nagy Szovjetúnió oldalán, hogy Sztálin elvtárs vezetésével megakadályozza az imperialista fenevadak új világháború f ellobban tására törekvő kísérleteit. A Magyar Népköztársaság milliós tömegei hazájukban a szocializmust építik és a világbéke megvalósulásának fenséges ügyét szolgálják. HHMi A Magyar Népköztársaság sikeresen teljesítette a hároméves tervét és az 1950. esztendővel megKezdte az ötéves terv feladatainak teljesítését. Az első évben elért eredmények bizonyítják, hogy a magyar dolgozó nép nagyjelentőségű munkát végez és a termelés terén felmutatott sikerek tovább szilárdítják az ország függetlenségét, erejét, biztosítják a magyar dolgozó népnek, hogy hazája még erősebb, még gazdagabb és még kulturáltabb országgá fejlődjék. — A magyar dolgozó nép hősies telteivel, alkotó munkájával a szocializmus alapjait rakja le és eredményesen építi új életét Az 1950-es év a szocializmus építésének útján jelentős (epésekkel vitte előbbre a Magyar Népköztársaságot és dolgozóit. Magyarország gyáriparának, az építőiparnak, a közlekedési vállalatoknak 100%-a, a mezőgazdaság 14.3%-a, a kisipar I0.6»,d-a, a nagykereskedelem 100%-a, a kiskereskedelem 67%-a már a szocialista szektorhoz tartozik. S a szocialista szektor részesedés® a nemzeti jövedelemben már elérte a 70%-ot. A gyáripai a felemelt előirányzatot túlteljesítette. A nehézipar fejlődése több mint .36%. Az ötéves -terv előírja a mezőgazdaságban mutatkozó elmaradottság felszámolását és hozamának jelentős emelését. 1950. évben az állami gazdaságok' területe 543.000 kgt. holdról 823.000 kat.'holdra, a termelőszövetkezetek területe pedig 316.000-rő! 811.000 kat, holdra emelkedett.' A gépállomások száma 221-ről 361-re'növekedett, a mezőgazdaságot korszerű gépekkel látták el és 1950-ben 3.171 új traktort, 251 vontatót, 390 új cséplőgépet bocsátottak a mezőgazdaság rendelkezésére. Míg 1949-ben a mezőgazdaság 9000 vagon műtrágyát használt fel, 1950-ben 17.400 vagón műtrágyát bocsátottak a mezőgazdaság részére. A szocialista mezőgazdasági módszerek ÄSP V*' [' > -i' • Y., i Wmm r •• " - : • 1 ' ú Pfi sjV „ .M>ss> H Sipii -/B'/ - •> m í t Wwm. A hajdúnánási új gabonaraktár. alkalmazása és a gépesítés a termésátlag növekedését eredményezte. Így az állami gazdaságokban a termésátlag búzában 15 1 %-kai, rozsban 30.1%kal, kukoricában 29.4°/fi-kal haladta meg az összes egyéni gazdálkodók termésátlagát Vass Zoltán elvtárs a budapesti pártbizottság aktíva értekezletén az ötéves terv második évének feladatairól tartott előadásában kitért az első tervév eredményeinek ismertetésére is és ezzel kapcsolatosan a következőket állapította meg: „A gyáíripajjj «n a dolgozók száma egy év alatt 12 százalékkal emelkedett. A gyáripari dolgozók béralapja 19 százalékkal lett nagyobb, minek megfelelően az életszínvonal tovább emelkedett. A dolgozók életszínvonalának emelkedését szolgálják a közegészségügy, a szociális gondoskodás, népmüvelés, népoktatás fejlesztésével elért eredmények. Csupán 1950-ben 28.400 lakás épült. A bölcsődék száma 10 százalékkal növekedett és a rendelő intézetek teljesítőképessége 25 százalékkal emelkedett. -Az ötéves terv előirta. Magyarország átalakítását agráripari országból ipari agrárországgá, tehát olyan országgá, amelynek gazdaságában gz ipar súlya -a döntő és amelynek ugyanakkor korszerű mezőgazdasága vf\n. A gyáridat részereslése a nemzeti jövedelemben az lf'49. évi 38.5 százalékról 1950-ben 43.3 százalékra emelkedett. Ezen belül a nehézipar hozzájárulása 20 százalékról 22.5 százalékra emelkedett. Az 1951. esztendőben a Magyar. Népköztársaság hatalmas és nagyjelentőségű ötéves terve második tervesztendejének teljesítéséhez látott. A második tervév a nemzeti jövedelemnek 25.1 százalékos emelkedését írja elő. 1951-ben a szocializmus alapjainak megszilárdítása és kiszélesítése tevin a Magyar Néoköztársasáír további előrehaladás, tesz. Az egész iparban a szocialista szektor 97 százalékot tesz ki, ami a szocializmusnak az iparban való teljes győzelmét jelenti. A gyáripar súlyát §z egész népgazdaságban 43.3 százalékról 46.3 százalékra növelik. 1951-ben kétszer annyi tehergépkocsit és cséplőgépet fognak gyártani, mint 1950-ben és még ennél is jelentősebb eredményeket fognak felmutatni az 1950-es évhez viszonyítva autobuszok, motorkerékpárok és traktorekék gyártásában. Az autobuszok gyártása az 1950. évinek 230 százaléka, a motorkerékpároké 125 százaléka, a traktorekéké 147 százaléka lesz. Üj gyártmányok termelését kezdik meg Magyarországon az ötéves terv második esztendeiében. Az úf gyártmányok között szerepelnek marógé-' pek, esztergapadok, bá'nvaipari gépek, Diesel-motorok, úitípusú villamos fúrógépek, sujtólégbiztos motorok. Magyarország dolgozó népe az iparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben, a tudománvos és tervezőintézetekben, a népgazdasás minden ág?z tában már eddig is megmutatta miiven nagy erőt képvisel a dolgozók kezdeményező és alkotóképessége. Az országban mindinkább erősbödő munkoverseny. a sztahanovista mozgalom, a Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjára fel rjánlott munkavállalások, a koreai harcolók érdekében kifejtett szocialista munkaversenv és a most folyó munkaverseny, amelv a magyar Dolgozók Párt ;a kongresszusa tiszteletére van kialakulóban: mind azt bizonyítják, hogy a dolgozóknak kezdeményező és alkotó képessége napról napra fokozódik. Egyben állásfoglalás és ígéret is ez, hogy a magyar dolgozók széles tömegei a Magyar Dolgozók Pártja mellé felsorakozva, minden erejükből azon vannak, hogy megkezdett dicsőséges útjukat folytatva megvalósítsák ötéves népgazdasági terveiket, felépítsék a szocH

:zmust, hogv a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével további győzelmeket biztosítsanak a Szovjetúnió vezette béketábornak. Magyaroszágon a dolgozóknak naponként 100 új kétszobás, balkonos, fürdőszobás, melegvizszolgáltatású lakásegységet bocsátanak rendelkezésére. (2) Naponta 193 modern szobaberendezést gyártanak, r>.mi a dolgozók lakásait, teszi kényelmesebbé. (3) Naponta 51 motorbiciklit gyárMagyarázat a képekhez tanak, amelyeket a dolgozók 21 havi részletben fizethetnek. (4) Naponta 10 traktort, 2 cséplőgépet vagy kombájnt gyártanak, ami a dolgozó földmüvesség muiikáiát könnyíti .meg. (5) Az ötéves tervben naponta 263 új munkahely válik szabaddá magában az iparban. (6) Havonta 4.5 ipari üzemet adnak át a forgalomnak. (7) Havonta 4.5 traktorállomást rendeznek be, hogy a dolgozó földművesek munkáját elősegítsék. (8) Havonta 12 uszodát, stádiont, sportpályát adnak át a dolgozó népnek. (9) Havonta 25 faluba vezetik be a villanyvilágítást. (10) Hayonta 226 hellyel bővülnek a csecsemőgondozók. (11) Havonta 2071 hektár földet tesznek termékennyé csatornázási talajjavító munkával. v wm ^„M • . -.: AZ :, • . ': ^ * igaÚL' M