Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-30 / 25. szám, kedd

I UJSZÖ 1951 január 30 A káderek nevelése és edzése Levél a Sztálin-renddel kitüntetett taskenti textil nagyüzemből. I Taskentnek, az üzbég köztársaság fővárosának határában, a szovjet kormány alatt egy óriási textil nagyüzem jött létre. A Sztálin-renddel kitüntetett textil nagyüzem az új típusú szocialista üzemek első szülöttje ezen a vidéken. A legmodernebb gépekkel és szovjet gyártmányú, kiváló automatikus szövőgépekkel van felszerelve. Minden osztályon kitűnő ventilátorok müködnak, a helyiségek tágasak és tiszták. A baleset elleni védelem oly tökéletes, hogy kizárja a baleset lehetőségét. Minden osztályon meleg és hideg zuhanyok, éttermek és büffék vannak. A nagyüzem egy park közepén emelkedik. A textil nagyüzem körül szocialista város nőtt ki a földből, ahol a textilmunkások ezrei élnek családjaikkal. Az utcákat fasorok ékesítik, a tereken gyönyörű virágzó parkok vannak. A textilmunkások számára hatalmas kultúrpalotát építettek, mozival és színházzal, számos üzletet nyitottak, polyklinikát, kórházat, óvodákat és gyermekotthonokat. A városban több iskola van, népiskola és középiskola is és egy felsőbb szakiskola. A nagyüzemben igen sok szakképzett szövőnő dolgozik, a mesterek, technikusok és mérnökök százai. Ezek az emberek a sztálini ötéves tervet a kijelölt határidő előtt teljesítették és magasan túllépték. A nagyüzemet kitüntették a Vörös Zászló munkarendjével és igen sok sztahanovistát külön kiüntetésben részesítettek. A sikeres munka egyik legfőbb oka a nagyüzemben a munkás kollektív magas szakképzettsége. Itt is, mint számos szovjet üzemben első helyen áll a káderek előkészítése, ügy hogy a nagyüzemben az új munkásnak lehetősége nyílik arra, hogy elsajátítsa a szükséges szakképzettséget. A fiatalok számára, akik elvégezték a hétéves iskolát, itt külön szakiskolák állnak rendelkezésükre. Az üzem egyévea iskolája szakképzett szövőket készít elő és a legkülönfélébb szakágakra képezi ki a tanulókat. A technikai szakiskola három éven át képezi ki a mesterek új helyetteseit. Az esti ipariskolában a mesterek és technológusok kiépzéséröl gondoskodnak és pedig úgy, hogy ezeknek az embereknek nem kell elhagyniok munkahelyüket a tanulás ideje alatt, hanem munkájuk mellett továbbképezhetik magukat. Azok a munkások, akiknek nincs meg a hétéves iskolájuk, a tanonciskolákon képezik magukat tovább, ami szakképzettségük alapját adja meg. A nagyüzembe munkába lépő fiatal fiúkat és leányokat olyan osztályokba osztják be, ahol tapasztalt oktatók vezetik őket. Az oktatást vagy egyénileg végzik vagy pedig csoportokban 4—6 hónapon keresztül és pedig külön tanulási célra felállított szövőgépek mellett. A tanoncok már az első hónapban fixfizetést kapnak és később az elvégzett munka mennyisége szerint kapják a fizetésüket. A tanítás befejezte után a minősítő bizottság vizsgálja felül a tanoncok ismereteit, csoportokba osztja őket és a fiatal munkások ismereteiknek, tudásuknak megfelelő munkabeosztást kapnak. A nagyüzemben mindenki tanul, a kezdő munkások épúgy, mint a mesterek, a sztahanovisták és mérnökök. A textilmunkások szakképzettségüket a techminimum tanfolyamokon fokozzák és egyes szakágak szerinti különleges kurzu sokon, úgy hogy kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat, amelyeket a sztahanovista munkában szereztek és ugyancsak kölcsönösen tanítiák egymást az új munkamódszerekre. K. Tokarjev ÜJ SZO, a csehszlovákiai magyai dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal r Bratislava, Jesenského 8 sz. Telefon: szerkesztőség 262-7? és 347-16, kiadóhivatal 262-71 Főés felelősszerkesztő: Lörincz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Bratislava íl. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Válialat Bratislava Kéziratokat nem adunk vissza Előfizetés 1 évre 540 % évre 270—, évre 135 , 1 hónapra 45 — Kčs A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150.-, % évre 75.—, >4 évre 40- Kés A REPESKÖNYV elófizptése egy évre NÉP NAPTAR-ral . együtt 100 Kčs. AZ ÖNMŰKÖDŐ GYÁR A GÉPSZERKESZTŐK FELADATAT szigorúan meghatározták: olyan gyárat kell szervezniök, berendezniük, amelyben a bonyolult alkatrészek gyártása teljesen önműködően megy végbe, amelyben a gépcsoportba behelyezett fémdarab gépről-gépre mozog tovább, végig az egész technológiai láncon, végig a gyártási folyamatokon és legyen belőle készgyártmány anélkül, hogy emberi kéz hozzányúlna. Es ime, ez az önműködő gyár már dolgozik, dugattyúkat készít a gépkocsimotorok számára. Az egész gyárat akkora területen építették fel, mint egy közepes méretű műhely. Magas falait kellemes vajszínűre festették. Belül tiszta, világos, mintha elsőrendű laboratórium volna. Csend van, nincs csattogás, cskorgás és nincsen olajszag sem. Néhány barna munkakabátos ember járkál a gépcsoportok között. Egy asztalnál ott ül a munkairányító. Szeme előtt az üvegen körvonalaiban látható az egész önműködő gyár. Ezt az üveglapot alulról úgy világították meg, hogy a gépeknek csak a sziluettjét látni. A fény lágy és nyugodt. Hirtelen azon a helyen, amelyen a gépek egy csoportját ábrázolták, felvillan egy világos folt. Jelzi, hogy valahol megállt egy gép. A munkairányító azonnnal felemeli a telefonkagylót. — Mi történt — kérdezi a mechanikai részleg gépkezelőjétől. — Semmi különös. Gépátállítás. Két perc és öt másodperc múlva újra megy a gép! A munkairányító látja, amint a gépkezelő meghajolva, gyorsan dolgozik. Végül a mellette lévő asztalkára leteszi a szerszámot. Ebben a pillanatban eltűnik a munkairányító asztalánál megjelent világos folt. Minden rendben van. A gép megy tovább. A munkairányítótól balra egy olvasztókemence működik. Kockához ha

r sonlít, amelyet világosszínű fémlapokkal burkoltak. Itt kezdődik a gyártási folyamat. A szállítómű odaviszi a kemencéhez az ezüstös fényű aiuminium-tömböket és beleönti a tartályba. A kohóból a fém már olvasztott és minden szennyezéstől megtisztított állapotban kerül ki. Az alumínium világosvörös sugara az öntőcsapon • keresztül egy kis fémformába folyik. Ilyen kokilla sok van, amelyet körben helyeztek el egy karusszeltípusú öntőberendezésen. Ez a kör állandó mozgásban van. Minden egyes öntött forma odakerül az öntőcsap alá és ott marad a másodperc pontosan kiszámított tört részéig. A kis csatornából önműködően, pontosan annyi fém ömlik ki, amennyi elegendő a forma megtöltésére. Erre ügyel a különleges adagoló berendezés. Abban a pillanatban, amint a kokilla megtelt, a tompa tűhöz hasonló adagoló beleesik az öntőcsapba és elzárja a kiömlő fém sugarát Ugyanakkor a kör másik részén kinyílik egy kis öntőforma és kiesik belőle a már megszilárdult bársonyos ezüstfényű öntvény. ' A MUNKÁS nem messze áll egy kis asztalkánál, az újságot lapozgatja. Csak néha vet egy-egy pillantást a karusszel-készülékre. Nem nyúl a géphez, a kész öntvényeket sem neki kell átvennie. A gépezet ellenőrzi az öntőcsap felé mozgó öntőformák tisztaságát, azt, hogy alkalmasak-e az öntésre. A készülék letapogatja a forťnát, megszemléli minden oldalról és jelzi, ha a kokilla kitűnő állapotban kerül öntés alá. A gépezet sokszáz különféle mozdulatot hajt végre, amelyeket nehéz lenne itt leírni. Az öntvényeket mechanikai megmunkálás előtt felhevítik és hosszú ideig azonos hőfokon tartják. Az öntvény fémjének „meg kell ülepednie", hogy eltűnjenek a belső feszültségek, így nem vetemedik majd a fém. Az öntvények néhány órán át a kemencében maradnak — közben pedig a gyár néhány másodperces időközökben egyik alkatrészt a másik után gyártja. Ugyan mi történik itt? A kemencében lassan és szakadatlanul mozog a kígvóformá jú szállítószalag. Ezen a szállítószalagon szépen sorban ott látjuk az öntvényeket olyanformán, mint abocfy az emberek ülnek a színház nézőterén. Sokszáz ilyen kis sor van ezen a szállítószalagon. Az öntvények áradata végigmegy a kemencén, majd megfordul és újra végighalad a szemben lévő fal mellett egész a kijáratig. A szállítószalag két percenként ad ki eery-egy adag öntvényt. Ezek az öntvények, mintha csak gyöngyök lennének egy szálon, kis csatornákban mozognak a mechanikai munkapadok sora felé. , Minden milyen világos itt! A gépszakértőknek azonban sokat kellett dolgozniok azon, hogy megvalósítsák ezt a csodálatos bonyolult berendezést, amíg a terveiket formába öntötték. A következő szakasz a mechanikai mfegmunkálás, a kemencékből kibújó fémdarabokra a munkapadok már készen állnak és szinte várják az öntIrta: E. CSORNIH vényeket, hogy munkába vegyék azokat. Az első gép leélezi az öntvényt és néhány központi nyílást fúr rá. A következő gép leveszi a szállítószalagról, megmunkálja végét és oldalfelületét, vájatot metsz bele. A harmadik nyílásokat fúr az öntvény felső részébe. A fúrók óriási gyorsasággal forognak. Olyan könnyen hatolnak be a fémbe, mintha izzó tűt szúrnánk egy darabka viaszba. A gépbeállító kényelmesen végigmegy a munkapadok sora előtt, lehajlik, megnézi, nem hevültek-e át túlságosan a csapágyak, majd egy munkadarab útját figyeli a szeme. Különféle berendezések felemelik és leteszik a munkadarabot, megfordítják hol az egyik, hol a másik oldalára, odaillesztik a metszőkés vagy fúró elé, lefelé fordítják a tetejét, bedobják különféle nyílásokba, majdpedig kíméletesen , beleillesztik a szállítóberendezésbe. A gépbeállító néhány percig nem tudja leveinni szemét a munkadarabról, úgy áll ott, mintha megbűvölték volna. Már töbezerszer megfigyelte ezeket a gépeket, de újra és újra gyönyörködik az emberi kéz e nagv alkotásában. A MUNKAPADOKON megmunkált darabok tovább haladnak. Az önműködő gyár működésének legérdekesebb része: a mechanikai ellenőrzés. A mechanizmusok kitűnően helyettesítik az élő ellenőrzést. Ezeket az ellenőrző készülékeket megtalálhatjuk a gyár minden részlegében. Ellenőrzik a fém keménységét, az esztergályosmunka pontosságát, az alkatrész súlyát, a nyílások méreteit, a dugattyú geometriai vonalát. Hogy fogalmat alkothassunk arról a pontosságról, amelyet ezek a mechanikai ellenőrző készülékek a készgyártmányoktól megkövetelnek, csak két példát hozunk fel. A nyílások fúrásánál — a dugattyún számos ilyen, különféle átmérőjű furat van — a tolerancia nem lehet több egy mikronnál, egy ezredmilliméternél. A dugattyúk súlykülönbsége legfeljebb két gTamm lett. A mérleget odaszerelték a munkapadhoz. A dugattyú a mérlegre kerül. A metszőkés addig szedi le a forgácsot az öntvényen szándékosan meghagyott kiálló részről, míg a mérleg számlapjának mutatója nullát nem mutat. Ekkor a munkapad önműködően kikapcsol. A gépszerkesztők ennek a munkapadsornak a működését aktív ellenőrzésnek nevezik, mert ezek a gépek nemcsak ellenőrzik a pontos súlyt, hanem meg is adják az alkatrésznek a szükséges súlyt. EGY RENDKÍVÜL ÉRDEKES BERENDEZÉST többízben is látunk a technológiai láncban. Ez a közbeeső raktár, amely egy polchoz hasonlít. Előfordulhat például, hogy az öntödében üzemzavar van. Az a gépsor megáll, a gyár azonban folytatja a munkát, mert az öntöde munkáját — az üzemzavar kijavításáig — a közbeeső raktár helyettesíti, amelyben pontosan, mintha csak emberi kéz rakta volna fel őket oda, megtaláljuk a munkadarabokat. Az automatikus berendezések figyelmeztetnek a hibára, jelzést küldenek a raktárba: „Adjatok munkadarabokat", és i>me, erre a jelzésre a kis polcokról a vályún át egymásután kezdenek lecsúszni az öntvények a munkaszalagra. A lánc végén a csomagológép előtt látjuk a csodálatos gyár legélesebbeszű gépét. Ez a gép ellenőrző és osztályozó tevékenységet fejt ki. Ellenőrzi a toleranciát és méreteik szerint osztályozza a dugattyúkat. Az egész ellenőrző és osztályozó készülék elfér egy méteres asztalon, amely üvegbúrával van lefedve. A gyárat négy, különféle méretű dugattyú gyártásáia rendezték be. (A négy fajta közti különbség csak a milliméter századrészeiben fejezhető ki.) Éppen ezért az ellenőrző ós osztályozó készülékben négy állomás va.n. Mit látunk itt? A dugattyú odajut az első állomás elé, megpróbál átbújni a lemezek között, az oldallemezek azonban megfogják. Nem engedik át, mert méretei nem felelnek meg. Odakerül a második állomás elé. Itt sem engedik át. Igyekszik átbújni a harmadik állomásnál. de itt is eltaszítják. Végre a negyedik állomásnál az oldallemezek szabad utat engednek neki. Míg átbújik, egy kis kalapács a dugattyú aljára üt. Beleüt a dugattyúba néhány számot, közöttük a méretcsoport számát is. Az utána következő dugattyú már átjut az első állomáson ós egy másik nyíláshoz csúszik A méretek szerint kiválogatott dugattyúk kis csúszdán eljutnak a csomagológépekhez. Itt ügyes karok bezsírozzák, becsavarják zsírpapírba, egy kartonlap közepére helyezik, amely abban a pillanatban dobozzá formálódik. A technológiai ciklus bezárult, a fémdaralb átment a munkafolyamatokon, átalakult kész gyártmánnyá Most, amikor ez a gyár itt van a szemünk előtt, válaszolnunk ktll egy nagyon fontos kérdésre. Miért választották kísérletképpen éppen a dugatytyú-gyártást? Azért, mert ebben a cikkben megtaláljuk a fémmegmunkálás sok formáját. Itt szükség van esztergályozásra, (mégpedig nem is egyszerűre) fúrásra, marásra. Megtaláljuk a gyártásnál a csiszoló munka minden fajtáját, nem egyszer nagyon kényes eljárásokat, mint a furatcsiszolást, centrális és nem centrális csiszolást, a belső felület gyémánttal, nagy fordulatszám mellett való esztergályozását. Nehéz lenne más munkadarabot kiválasztani, amely a megmunkálásnak ilyen széles skáláját követelné meg. A SZAKEMBEREK az önműködő gyár megalkotása közben ezernyi fontos technikai felfedezéshez jutottak és álandóan szem előtt tartották annak az új munkásnak alakját, akinek ezeket a gépcsoportokat kell irányítania. Igen, irányítani, mert a fizikai munka ennél a berendezésnél minimumra csökkent — csak szerszámot kell cserélni és gépeket kell javítani. Ez körülbelül minden. A gépbeigazitónak magas szakképzettségűnek kell lennie, ismernie kell a munkafolyamatok egymáshoz való legbonyolultabb kapcsolatait. Meg kell előznie, vagy nleg kell találnia és azonnal ki kell javítania bármilyen hibát, mert ha a gyár csak egy percre is megáll, megszűnik a dugattyúk egész tömegének kibocsátása. Itt a másodpercek számítanak! Ezért válaszolt a gépkezelő a munkairányítónak ilyen pontosan: „Két perc öt másodperc múlva ismét dolgozunk!" A gépek mellett dolgozóknak alaposan ismerniök kel! a gépeket, magas képzettségű mesternek, vagy technikusnak kell lenniök. Igen, technikusnak! Az önműködő gyárban végzett munka mérnöki, technikusi munka. A leírt gyárban mindössze nyolc kitűnő képesítésű gépkezelő dolgozik. Olyan élenjáró emberek ezek, amilyennek holnap, a kommunizmus alatt minden munkásnak lennie kell. Az önműködő gyárnak óriási a termelékenysége Majdnem kilencszeresen múlja felül a jól megalapozott, tömegcikkeket gyártó üzemek termelékenységét. Az önköltségi ár a leggazdaságosabban termelő vállalat önköltségének is csak harmadrésze. Mindamellett e gyár készítményeinek minősége állandóan kiváló: kivétel nélkül minden gyártmánya elsőrendű. Óriási munkát kellett végezni^ ahhoz, hogy az önműködő gyár számára tartós szerszámokat tudjanak késziteni. Más üzemekben a munkapadokon rendszerint két-háromóránként váltják a szerszámot. Az önműködő gyárban az ilyen gyakori szerszámváltás nagyon sok leállást eredményezne. Tudós szerszámszakemberek olyan szerszámokat készítettek és próbáltak ki, amelyek kibírnak egyfolytában 16 órai munkát! A gyárat a tudományos intézetek egész šora tervezte. A tervezés vezetője Vladimír Ivanovics Dikusin. a Szovjetunióban jólismert gépszerkesztő volt. Ilyen rövid cikkben lehetetlen felsorolni mindazoknak a nevét, akik az önműködő gyár megteremtésében résztvettek. A tehetséges szakemberek óriási hadserege fektette bele munkáját az apró részletekbe, a technikának ebbe a csodálatos alkotásába. A szovjet mérnökök és munkások nagy eszmét valósítottak meg, megteremtették a kommunizmus technikájának mintaképét, a kommunizmus üzemét. (Az Izvesztija cikke nyomán.) A magyar film fesztivállá Csehszlovákiában Ez év február 9-től 15-ig megrendezik nálunk a magvar filmek hete) és ugyanakkor Magyarországon a csehszlovák film hetét E hét folyamán nálunk két ú i magvar filmet mutatnak be és pedig r> Ludas Matvi színe' filmet és a Dalolva szén az élet című zenés vígjátékot. Ezenkívül bemutatásra kerül az utóbbi évek több magyar filmje, igv például a Valahol Európában, a Tűz. Talpalatnv' föld, az Egy asszony elindul és Szabóné. Mindkét úi magyar filmet, a Ludas M-itvit és a Dalolva szén az életet bemutat iák Prágában. Brnoban, Bratislavában, PIzenben. Hradec Královéban, Pardubiceben. Gottwaldovoban, Olomoucban, Jihlaván. Kassán. Osztravában. Karlové Varvban és másutt. A filmfesztivál hivatalos megnyitása Prágában lesz február 8-án az Alfa-moziban. A megnyitó előadáson résztvesznek a kormány képviselői, valamint az öttagú magyar küldöttség. amelv az utána következő napokban résztvesz a brnoi és bratislavai magyar filmfesztivál megnyitásán is. Valószínűleg bemutatják nálunk a magyar film hetében a nemrégen elkészült „Kis Katalin házassága" című filmet is. f HÍREK TURKMÉNIABAN BEKÖSZÖNTÖTT A TAVASZ. Miközben a Szovjetúnió nagy részében fagy van, sőt Szibériában erős hóviharok dúlnak, az ország legdélibb részén, Turkméniában beköszöntött a tavasz. A köztársaság területén az elmúlt napokban állandóak a tavaszi esőzések, úgy, hogv most smaragdzöld hajtások borítják a mezőket. Turkménia kolhozaiban hozzáláttak a tavaszi vetéshez. Megkezdték a zöldségfélék ültetését is. NAGY ÜTEMBEN FEJLŐDIK A SZOVJET ÁLLATTENYÉSZTÉS. A szovjet kolhozokban a közösségi állattenyésztés 1950-ben kiemelkedőeredményekkel büszkélkedhet. A kolhozokban a tehenek száma — 1949hez viszonyítva — 19 százalékkal, a juhoké 18 százalékkal, a sertéseké pedig 41 százalékkal emelkedett. A baromfiállomány különösen evors ütemben szaporodott. A baromfiak száma 1950-ben több mint másfélszeresére nőtt. Az elmúlt két év aiatt a kolhozokban 200 ezer ú i istállót és ólat építettek. KOLHOZVÁROSOK UKRAJNÁBAN. A kievi terület cserkaszi körzetében 10 éves terv keretében folyik a falvak átrendezése kolhozvárosokká. Az egyesülések folyamán megnövekedett 16 kolhoz hozzálátott ilyen városok létesítéséhez. A várasok tervrajzait a Szovjetúnió Építészeti Akadémiája készítette el. Ruszkaia-Polnaja község helyén már megkezdték a kolhoz város építését, amelvben 1.500 lakóházat építenek fel. 800 ÜJ LAKÖHAZ A FŐVÁROSBAN A szovjet főváros építőmunkásai nagyszerű sikerekkel léptek át az új évbe. Január l-ig bezárólag az elmúlt év folyamán 535 ezer négyzetméter új lakóterületet adtak át a rendeltetésének. 1950-ben 800 ú i lakóház épült Moszkvában. amelvnek eredményeként a fővárosi dolgozók hatalmas tömegei kölfözhettek ú j lakásokba. A JAKUT SZÍNHÁZ JUBILEUMA. Jakutszk város társadalma és a Jakutszk köztársaság dolgozói a napokban nagy lelkesedéssel ünnepelték a jakut nemzeti-drámai színház meg" alakulásának 25 éves évfordulóját. Ezalatt a két és fél évtized alatt a színház alkotó kollektívája nagy munkát végzett a színészkáderek nevelése, valamint a dolgozók nevelése és szórakoztatása terén. A színház az orosz, a szovjet és a iakut színműíróknak 170 színművét mutatta be. Bemutatta az első jakut opera-balladát, a „Jurgon-Bootur"-t és a „Mezei virág" c. nemzeti balettet. PONOMARJOV 30 ÉV TERVÉT TELJESÍTETTE. Viktor Tverentyevics Ponomarjov, a szverdlovszki „Uralmaszavod" marósa, az ötéves terv kezdete óta 30 év tervét teljesítette. A mult év decemberének végén már rendszeresen öt gépet kezelt és ennek eredményeként műszakonként 1000 százalékra teljesí'ette tervét. Ponomar iov állandóan tökéletesítette mesterségbeli tudását. Számos újítást alkalmazott munkájában, amiért az ötéves terv folvamán elnyerte a Sztálin-díjat. A közelmúltban megjelent a szverdlovszki könyvkiadónál munkatapasztalatait ismertető brosúráia.. Rajta kívül az „Uralmaszavod"-ban még számos kiváló munkás, sztahanovista van. akik közül 250-en 10. vagy annál több év tervét teljesítették az ötéves terv folyamán. Hatezer sztahanovista pedig határidő előtt teljesítette ötéves tervét. VENDÉGSÉGBEN A KOLHOZPARASZTOKNÁL. f Visszatért Moszkvába a Nagy Színház művészeinek az a csoport ja, amely a knmennai sztyeppe voronyezsi terület) kolhozait látogatta meg, amelyek fölött kulturális védnökséget vállalt. A színház művészeiből álló brigád M. Mihailov a Szovjetúnió népművésze vezetésével. II nap alatt 23 előadást tartott, amelvet több mint 6 ezer kolhozparaszt nézett végig. A színművészek megismerkedtek hat megnagyobbodott kolhoz életével és megtárgyalták a kolhozok színjátszókultúrköreivel a legfontosabb kérdéseket A színművészek tevékenv támogatásb-n részesítették a falusi kultúrköröket, útmutatásókat adtak jövendő munkájukat iiletően