Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-03 / 2. szám, szerda

UJSZO 1951 január 3 Hí R P K A Szovjetunió minisztertanácsának rendelete a volga-doní hajózható csatorna és a cimljanszki vízierőműközpont felépítéséről Háromnegyedmillió hektár öntözését, kétmillió hektár v zellátását biztosítják az újabb szovjet békeművek A RÉGI VAROS ÜJ ARCULATA. Évszázadok óta áll a Szir-Darja partján Hodzsent. a régi tádzsik város. Évszázadokon át változatlan maradt. Ha összedőltek az agyag-épüietek, ugyanolyanokat építettek helyettük. A szovjet hatalom évei alatt azonban a város képe teljesen megváltozott. Tizenöt évvel ezelőtt a dolgozók kérésére a városnak a Leninabad nevet adták. Rövid idő alatt a város hatalmas ipari és kulturális központtá fejlődött és a második helyet foglalja el Tádzsikisztánban. A sztálini ötéves tervek átalakították Leninabadot. A városban új utcák, lakóházak, középületek épültek. Ezekben az években számos nagy üzem, így pl. egy-egy selyem-^ cipőés konzervgyár épült fej, A városban harminc iskola nyílt meg a szovjet hatalom évei alatt. Leninabadban két főiskola, technikum és mezőgazdasági főiskola van. Állandó színház működik, 26 könyvtái és számos munkásoib áll a dolgozók rendelkezésére. A város napjainkbah is az állandó fejlődés képét mutatja: újabb hatalamas gyárik épülnek és eazel egyidejűleg épülnek a munkáslakásók is. A DONYEC-MEDENCEI BÁNYÁSZOK A BÉKÉÉRT. Alexander Tyurenkov, a Donyecmedence ismert -bányászának brigádja nagy lelkesedéssel dolgozik a sztahanovista békeimüszakban. Alexander Tyurenkov résztvett a varsói Béke Világkongresszuson és most a gyakorlatban munkájával mutatja meg, hogyan kell sztahanovista módon, sztahanovista munkával erősíteni a békét. Brigádjának minden tagja két-háromszoros normát tejesít. Tyurenkov brigádja egy műszak alatt 500 tonna szenet is termelt. így a brigád minden egyes tagja az előirányzott norma ötszörösét teljesítette. KÖNNYŰIPARI KIÁLLÍTÁS. Az ukrán könnyűipari üzemeik számos gyártmánya asz' egész Szovjetunió területén, sőt azon túl is ismert. A közelmúltban Kievben kiállítás nyílt, amelyen az ukrán könnyűipar-minisztérium irányítása alatt működő vállalatok mutatják be különféle gyártmányaikat. A kiállítás anyaga mintegy tíz nagy termet tölt be. A kiállításon a textilipar gyönyörű selyemanyagokat, szöveteket, stb. mutat be. A cipőipar szintén nagyszerű gyártmányokat állít ki. A kiálítás iránt igen nagy az érdeklődés. ÜJ NAGYJELENTŐSÉGŰ TALALMANY. Voronov ukrán mérnök új készüléket szerkesztett, amely traktorra, vagy kombájnra szerelve önműködően kiszámítja, hogy a gép mekkora területet művelt meg, vagy mekkora területen takarította be a termést. Az új készüléket „hektarográfnak" nevezték el. A hektarograf rendkívül nagy szolgálatot tesz azoknak, akik ór^ütemterv alapján dolgoznak. A VILLAMOSÍTÁSI TERV EGYIK E' Sö ERŐMÜVE Huszonöt éves a lenini-sztálini villamosítási terv egyik első erőműve: Huszonöt évvel ezelőtt helyezték üzembe a saturai vízierőművet. Lenin 1917-ben utasítást, adott ki a Moszkva melletti saturai gazdag tőzeglelőhely kiaknázására és arra, hogy ezen a helyen villamos erőművet létesítsenek. A saturai vízierőmű építését Lenin útmutatása alapját, 1923-ban kezdték meg és két és fél év alatt befejezték. A nagy lenini-sztálini villamosítási terv eiz az első erőműve Lenin nevét viseli. „A FEHÉR-TENGER MELLETT". A „Szervező" elnevezésű gazdasági szövettkezet kolhozparasztjai falusi klubjukban nemrég a Lenin-renddel kitüntetett kiváló filmet látták filmvásznon. .,A Fehér-tenger melleitt" címűt, amely kolhozuk életéről szólt. E szövetkezet kolhozparasztjai kiváló sikereket értek el mindvaz állattenyésztésben mind a terméshozamban. Kolhozuk messze a hideg északi vidéken fekszik ihol a termelést az éghajlati viszonyok nagyon korlátozák Mégis óriási -redményeket értek el burgonyatermésben, a paradicsom uborka, a kerti »per és különféle más itt termelhető zöldségféléknél!. A Volga-doni hajózható csatorna építése már a háború előtt mégkezdődött. A Volga és a Don egyesítésével be kellett volna feieződniök a hajózható víziutak újjáépítésével és építésével kapcsolatos hatalmas munkálatoknak, amelyeket a szovjethatalom éveiben végeztek a Fehér-, a Balti- és a Káspi-tengert az Azóvi- és Feketetengerrel összekötő hajózható víziutak újjáépítése és építése, valamint tömeges teherszállításra szolgáló átmenő víziutak létesítése cél iából. A háború félbeszakította a megkezdett építőmunkát. Hatalmas népgazdasági jelentőséget tulajdonítva a volga-doni víziút létesítésének és figyelembe véve ezzel együtt, hogy ez az építkezés lehetővé teszi a rosztovi és a sztálingrádi terület félig puszta és aszályos vidékei öntözésének és vízellátásának széleskörű fejlesztését, három évvel ezelő't a kormánv határozata alapján újból fellendültek a yolga-doni csatorna építésével kapcsolatos munkálatok. A kormány figyelembe vette, hogy a volga-doní hajózható csatorna elkészítése nefn helyi jelentőségű feladat, hanem össz-szövetségi jelentőségű feladat., amelynek célja, minden tenger egyesítése egységes vízi- és szállítórendszerbe a Szovjetúnió európai részében. A voiga-doni víziút használatba vételének meggyorsítása és a rosztovi. valamint a sztálingrádi terület félig puszta és aszályos földiéi öntözésének és vízellátásának fejlesztése céljából, úgyszintén szükségesnek tartva a Volgodonsztroj építkezései munkálatainak gyors és bőséges ellátását hatalmas exkavátorokkal. énítő gépezetekkel és szállítóeszközökkel, amelyek lehetővé teszik a föld- és betonmunkálatok teljes gépesítését, a Szovjetúnió minisztertanácsa elrendeli, hogy 1. Két évre csökkentsék a volgadoni víziút építésének korábban megállapított ha'árideiét és az 1951 évben befejezzék: a) a volga-doní hajózható csatornát, amely egyesíti a Volga folvót a Don folyóval a Sztálingrád városától a donmenti Kálacs városig terjedő térségben, száz kilométer hosszúságban, tizenhárom zsilippel, három gáttal, duzzasztógáttal, kikötőkkel, hidakkal és egyéb berenedezésekkel: b) a vízierőmű-központot a Don-folyón, Cimljanszk község körzetében, szabályozható víztárolóval. 12.6 milliárd köbméter hasznos térfogattal, amely ötszáz méter hosszú vízszintező betongátból, 12.8 kilométer hosszú földgátból, két hajózsilipből, folyami kikötőből és vasúti átjárókból, valamint főútvonali átkelőből áll: c) a vízierőműtelepet a cimljanszki vízierőmű-központ mellett százhatvanezer kilowatt kapacitással az öntözéses földművelés és az ipar olcsó villanyárammal való ellátás érdekében. 2. A volga-doni hajózható csatornát I

és a cimljanszki vízierőműközpontot a vízierőműtelepekkel együtt üzembe kell helyezni 1952 tavaszán. 3. Az 1951—1956. években meg kell valósítani hétszázötvenezer hektár öntözésére és kétmillió hektár földterület vízellátására öntözőrendszer építését a Don-folyó vízforrásai alap ián. Ebből a rosztovi területen hatszázezer hektár örtözését és egymillió hektár hektár vízellátását, a sztálingrádi terület déli kerületeiben 150 ezer hektár öntözését és egymillió hektár vízellátását. Az ön

fözött földe) elsősorban búza- és gyapotvetésre kell felhasz nálni. A fenti célokból biztosítani kell a következők építését: a) tíoni főcsatornát a cimljanszki víztárolótól Proletorszkaia községig 190 kilométer hosszúságban a vízvéte lezésre szolgáló berendezéssel a cimlljanszki víztárolóból: b) az elosztócsatornákat 568 kilómé ter összhosszúságban. és pedig: FelsS-Szali csatornát a Szal-folyó medrének felhasználásával Mala ja Martinovka falutól a Gasun-folyó tor kolatáig 125 kilométer hosszúságban vizvéfelezéssel a doni főcsatornából, gátakkal és duzzasztótéleoekkel a víz' nek eljuttatására a Szal-folvón felfelé Alsó-Don-csatornát Voszhod községtől a Szemikarakorszkaia község irányában 73 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a doni főcsatornából; Bagajevszki-csatornát Komárov községtől Bagajevszka község irányában, 35 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a doni főcsatornából: Szatkovszki-csatomát BoJotov köz ségtől Manics-Balabinszkii faluig, 15 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a doni főcsatornából: Azovi-csatornát Veszeli községtől Kulesovka faluig, 90 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a veszeli víztárolóból: Jergenimszki-csatornát a varvarovi víztárolóból Obilnoie falu irányában 140 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a volga-doni hajózható csatornából; Csiri-csaíornát a Nizsnii-Csir-teleptől Kraszno-Bogdanov felu irányában,, 19 kilométer hosszúságban, vízvételezéssel a cimljanszki víztárolóból; c) az elosztó csatornákon 140 szivattyútelepet és elektromos távvezetékeket e telepekhez: d) öntöző- és vízellátó-hálózatokat vízvételezéssel az elosztó csatornákból, hétszázötvenezer hektár földterület öntözésére és kétmillió hektár földterület vízellátására. 4. Utasítani kell a Szovjetúnió mezőgazdasági minisztériumát, a Szovjetúnió gyanoHermelési minisztériumát, a Szovjetúnió szovhozügvi minisztériumát: a) hogy biztosítsa az öntözött és vízzel ellátott földek használatba vételét a következő mennyiségben és években: 1952-ben: százezer hektár öntözött terület, százezer hektár vízzel ellátott terület: 1953 évben: megfelelően százhusžonôtezer hektár és kétszázötvenezer hektár: 1954. évben: százhuszonötezer hektár és kétszázötvenezer hektár: 1955. évben: kétszázezer hektár és ötszázezer hektár: 1956. évben kétszázezer és kilencszázezer hektár: b) biztosítani a villamoserő széleskörű felhasználását a mezőgazdaság- , ban, a szántásnál és más munkálatok ^ végzésénél villamostraktorokkal a | földművelésben, úgyszintén a villa- I moserő felhasználását a nehéz munka- { folyamatok komplex gépesítése céljából az állattenyésztésben és a kolhoz-, valamint a szovhoz-termelés más ágazataiban. 5. A Gidroprojektet meg kell bízni a kutatásokkal és a tervezésekkel, a Volgodonsztroit pedig a földek öntözését és vízellátását szolgáló doni főcsatorna és minden elosztó-csatorna építésével, a szivattyútelepekkel és minden rajtuk lévő berendezéssel valamint a gátakkal és a víztárolót szabálvo^ó berendezésekkel együtt. 6. A Szovjetúnió mezőffazd^ságOgvi minisztériumát, a Szovjetunió gyapottermelési minisztériumát és a Szovjetúnió szoyhozügyi minisztériumát meg kell bízni a tervezés előkészítésével, valamint öntöző-, vízellálóhálózat és az azon szükséges hidrotechnikai berendezések építésével. Javasolni kell a Szovjetunió erdőügyi minisztériumának, a Szovjetúnió mezőgazdaságügyi minisztériumának és a Szovjetúnió szo\rfiozü?vi minisztériumának, hogv az öntöző- és vízellá'óhálózat építésével egyidejűleg mezővédő erdősítéseket végezzen. A losonci Tátra-bútorgyár munkájának mérlege / A losonci Tátra bútorgyár n. v. dolgozói büszkén és öntudatosan mosolyognak, ha a termelés, a szocialista építés kérdéséről beszélnek. Az üzemi gyűléseken állandóan foglalkoznak a békeakció kérdésével, amelynek szerves alkotórésze a termelés fokozásáért folyó harc. A Tátra bútorgyár dolgozói, hogy kifejezzék a koreai nép Iránti rokonszenvüket, erős békekötelezettségeket vállaltak magukra. A gépműhely és az előkészítő műhely munkásai elhatározták, hogy október 25-ig befejezik az ezévi tervet. Elhatározásukat és igyekezetüket siker koronázta. A kézi műhely, a politúrozó- és szereló'műhely dolgozói november 25-re tűzték ki a tervteljesítés napját. Ebből is látható, hogy üzemünk dolgozói a béketábor lelkes hívei, akik építeni akarnak és nem rombolni. Az 1951. évben üzemünk 60 százalékkal emeli teljesítményét. Többet, jobbat akarunk dolgozni, hogy több, jobb és olcsóbb árut juttathassunk dolgozó népünknek. A norma szilárdításának kérdését az üzem munkásai nagyon jól fogták fel. Elsőnek Tarics Ferenc, elvtárs jelentkezett, aki jobbkezére rokkant és a kézi politúrozó gépen úgyszólván egy kézzel dolgozik. Március óta mégis egyike a legjobb élmunkásoknak, sőt mondhatjuk, hogy az üzem első élmunkása, mert 145 százalékkal túllépte normáját. Az 1951. évre további 20 százalékos normaszilárdítást kért. Teljesítményének titka, hogy Tarics elvtárs egyúttal újító is, aki munkája észszerűsítésével kiküszöbölte a testi erőfeszítést. Potocky, Noszál, Válik, Sztraka és Hlavács ágykészítő elvtársak követték a szép példát. Normájukat 30 százalékkal szilárdították meg, hogy a munkaversenyben le ne maradjanak. Megértették a szocialista termelés lényegét és rájöttek arra, hogy csak fokozott munkateljesítménnyel boldogulhatunk. Vámos és Krokovai szekrénykészítő elvtársak olyan buzgalommal dolgoznak, hogy néha már féltjük a kezük közt levő bútordarabokat. A lázas munkából csodálatos módon a legszebb szekrények születnek. A szekrénykészítő műhely mestere Molnár László élmunkás és újító. A slajfolók eddig alig győzték ellátni az asztalosmühelyt és bizony senki sem gondolt rájuk. Most mégis ők is jelentkeztek, hogy szilárdítani akarják normájukat. Nézzük csak a gépműhelyt: Kovács Pista, Pilczer, Zsidai, Melich és Szelecky elvtársak, a gépműhely első élmunkásai bejelentették, hogy bár eddig is szilárd normával dolgoztak, kötelességük tőlük telhetőleg magasabb teljesítményeket elérni. Újabb 12 százalékos szilárdítást ajánlottak fel. Példájukat az egész műhely követte. Csakis ilyen lelkesedés mellett képzelhető el, hogy az ötéves terv második évét már október 25-re befejezték. Sokat köszönhetett a műhely mesterének, Marci Lajos elvtársnak, aki újító, élmunkás és a műhely példás szorgalmú munkása egyúttal. A fujómühelyben két ügyes élmunkás dolgozik: Jacsmenik és Behmer elvtársak, akik annak ellenére, hogy koros munkások, mégis normaszilárdítást jelentettek be. Olyan szépen befújják a hálókat, hogy azokból bizonyára minden vásárlónak öröme lesz. A fényezőben a fiatal fiúk és lányok egyaránt 10—15 százalékkal szilárdították normájukat. Ez a műhely a legöntudatosabb a szocialista munkaversenyben. Itt van a legtöbb élmunkás és élmunkásnö. Vezetőjük Imrovics elvtárs élmunkás és újító. Az asztalosmühelyben is sokan kapcsolódtak be a munkaversenybe és többen elnyerték az élmunkás címet. Normaszilárdítást kértek még a „zeccelömühely" dolgozói, ahol az elvtársak és elvtársnők a lemezeket illesztik össze. Az előkészitő műhelyben Sisák és Simkő élmunkás elvtársak a vezetők. A műhely dolgozói nagy harcot folytatnak munkájuk minőségi emeléséért. Érzik a nagy felelősséget, amelyet a bútordarabok sikeres előállítása hárít rájuk. Nagy gondot fordítanak munkájuk minden mozzanatára és öntudatukra vall, hogy 10 százalékos normaszilárdítást ajánlottak fel. A Tátra bútorgyár nemzeti vállalat dolgozói az üzemi gyűlésen egyhangúlag megszavazták a szerződésbe folglalt normaszilárditásokat az 1951. évre. Be kell számolnom még arról is, hogy dolgozóink népi demokratikus hadseregünk megajándékozása céljából önként felajánlották órabérük egy hányadát, hogy ezzel gazdagabbá és örömtelibbé tegyék katonáink karácsonyát. Noszály és Válik elvtársak öt órát ajánlottak fel önként. Példájukat sokan követték. így folyik az élet a losonci Tátra bútorgyárban, így építik dolgozóink egy családként a szocializmust, hogy a Szovjetúnió oldalán a béketábor erős oszlopává váljon. Tiszov-szky Lajos munkáslevelező, Tátra bátorgyár n. v., Losonc. HÍREK a népi demokráciák országaiból A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN gyors ütemben nő az ipari termelés és folytonosan növekszik a mezőgazdasági termelés is. A munkások munkatermelékenysége az elmúlt s folyamán átlag 38 százalékkal emelkedett. Ennek következtében a kenyérfogyasztás a köztárságban az 1946-os évvel szemben 15 százalékkal, a zsírfogyasztás 100 százalékkal, a hús-, hal- és cukorfogyasztás 50 százalékkal emelkedett. A fogyasztási cikkekkel való közellátás is jelentős mértékben javult. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG kormánya az öntözési berendezések nagykiterjedésű munkatervét dolgozta ki az ország észeki és keleti területrészei számára. E munkák célja, hogy az öntözési berendezésekkel megvédjék a földet a szárazságtól, valamint a vízáradásoktól és jelentősen növeljék a föld terméshozamát. Hebej tartományban 1950-ben negyedmillió akre földterületen végezték el a terv szerint előirányzott öntözési berendezésekkel kapcsolatos munkálatokat. Sanszi tartományban a kormány elhatározta, hogy még a tél folyamán és 1951 tavaszán 670 ezer akre területen végzik el ezeket a munkálatokat. Kína keleti részében az öntözési és vízszabályozási munkálatok során nagy figyelmet szentelnek a Hujha folyó mellékfolyójának. ROMÁNIÁBAN a dolgozó parasztok a szovjet kolhozparasztok eredményes és örömteli példáitól fellelkesítve további 56 kollektív gazdaságot alakítottak meg. Az ország minden részében a kis- és középparasztok ezrei bérnek át a közös gazdálkodásra, mert felismerték óriási előnyeit. BULGÁRIÁBAN I. V. Micsurin és T. D. Liszenko módszerei alapján új búza, zab, árpa, paradicsomfajtákat neveltek ki, amelyeket a magasabb terméshozam és más kiváló tulajdonságok is jellemeznek. A szovjet szelekciós és kutatóállomások példája nyomán Bulgáriában 1950-ben Pomnie város mellett megszervezték a

z első kutatóállomást az országban, amely déli növények nevelésével foglalkozik. A harminc hektárnyi területen narancsfák, mandarinok és egyéb déli növényzet virul itt. Hála a Szovjetúnió segítségének, a kutatóállomás gyorsan fejlődik és munkája egyre eredményesebb. A ,,csumiza*' nevü növénnyel folytatott kísérletek, amelyet a Szovjetúnióból hoztak be, sikerrel folynak és hamarosan nagyobb területeken is ültetnek be ezzel a növénnyel. ALBÁNIÁBAN törvény útján biztosították a dolgozóknak az öregségi járadékot a férfiaknál, ha 60. évüket, a nőknél pedig, ha 55. évüket betöltik. Míg a kapitalista országok dolgozóit egyre kegyetlenebbül kizsákmányolják munkaképességük ideje alatt és amint munkaképtelenek lesznek, az utcára dobják ki őket, addig Albánia és a többi népi demokrácia államaiban is a munkásoknak joguk van nyugdíjra, ami legutolsó fizetésük 50—60 százalékát teszik ki. A nehezebb előfeltételek mellett dolgozó bányászok már 50 éves koruk betöltésével igényt tarthatnak nyugdíjra. Az albán kormány külön gondoskodik azokról, akiknek öregségi járadékot nem fizetnek. A városokban menhelyeket alapitottak öregeknek, ahol az állam a legnagyobb gonddal gondoskodik róluk. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN a cukorfogyasztás egy lakosra számítva a háború előtti időszakkal összehasonlítva 9.25 kg-ról 17.6 kg-ra emelkedett. Ugyanez időszak alatt a marshallizáit Ausztriában a ciukorfogyasztás a felével kevesebb, mint a háború előtt. Budapest minden lakosa havonta átlag 1080 gr cukrot vásárol, míg az Amerikai Egyesült Államok nagyobb városainak lakosai csak 880 gr-ot fogyasztanak havonta. • A magyar mezőgazdasági irányzatú gimnáziumokat a szovjet mezőgazdasági középiskolák mintájára hároméves mezőgazdasági iskolákká szervezték át. Összesen 50 ilyen iskolát szerveztek át vagy állítottak fel a Magyar Népi Demokratikus Köztársaságban.