Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-28 / 24. szám, vasárnap

1951 január 28 (JJSZ0 A 6Q éves llja Erenburg a oUágbeke fáradhatatlan kaveasa SZÁZEZER KOREAI ÉS EGY ROCHESTERI KISGYERMEK... Ilja jiixenburg, az író és újságíró évekig éit Moszkvában és évekig élt Párizsban és Európa más helyein. Tanult és tanított. Azonban a külföld. és különösen Párizs számára nem irodalmi és intellektuális diva-; tot jelentett. Amilyen kézzelfogha- ! tóan elintézte André Bretont, ezt a kalandort és hazája ellenségét, éppen olyan élénk érzékkel felismerte külföldön az élőt és az elhalót, a rothatíót. Ismerte Közép-Oroszországot, de Bretagnet is, a Dnyeprosztrojt, de Berlint is. És részletesen ismerte azt a kis európai országot, amelybe, ami- , kor elöször készült, az emberek meg- ; kérdezték: Maga Szlovákiába utazik? Minek? Mi ott az érdeke? Nálunk Erenburgot főleg a szlovák nemzeti felkeléshez intézett üdvözlete óta ismerik. Néhányan tudják, hogy résztvett az 1936-ban megtartott trencsónteplici írókongresszuson. De Erenbtirg első szlovákiai látogatása már tíz év előtti. Amikor könyvében, „Az idő vizumá"-ban olvassuk azt az ötven Szlovákiáról írt oldalt, úgy érezzük, hogy történelmi okiratot olvasunk. Erenburg éppen olyan jól ismeri a népdalokat és az irodalmi légkört, mint Szlovákia nyomorát és látszólagos kiút-nélküliségét: látja a cseh burzsoázia elnyomó hatását és ugyanakkor helyesen értékeli a cseh munkás küldetését, aki a „szlovák munkásnak megmutatja nemcsak azt, hogyan és miként bánjék a géppel, de megtanítja arra is, hogyan szervezza meg a sztrájkot". Tíz évvel később Erenburg Szlovákiáról akart írni és éppen akkor érte a hír, hogy egy spanyol tábornok, Franco Burgosban államcsínyt szervezett a köztársaság ellen és hogy Madrid és Barcelona munkásai, Valencia tengerészei, Esetremadura földművesei és Galícia bányászai fegyvert fogtak ellene. Elutazott Madridba, hogy könyvet írjon a harcoló spanyol népről. Madrid eleste után Párizsban van, hogy itt megfigyelje a legrégibb polgári forradalom bomlását, hogy megfigyelje, miként készülnek kormányzói elárulni harcoló szomszédaikat és szövetségeseiket, hogy felkészüljenek saját népük elárulására. Ebben az időben j írta Erenburg Párizs elestét és a ' Vihart. Amikor a németek elfoglalták Párizst és az Eifel-tornyon horogkeresztes zá-szló lengett, Erenburg még itt volt, de amikor ugyanez az ellenség hazíja ellen kezdte meg a háborút, idejében hazament. A háború éveit Erenburg a Szovjetúnióban töltötte. A katonáknak írt. Ö róluk írt és arról, hogy mi van előttük: a náci halál karmaiban vergődő nemzetek. Arról írt, hogy még jobban célozzanak, hogy tudják, kire céloznak, hogy még jobban ismerjék meg őket. És a front katonái türelmetlenül .vártak az újságra amelyben újabb cikke lesz, mert minden ilyen cikk harcra buzdító hang volt. Franciaországban egy társadalom bomlásánál és itt, ahol a harc tüzében egy új társadalom kovácsolódott, forrt ki teljesen Uja Erenburg, a nagy szovjet író. És azután a következő években mind gyakrabban jelnt meg a neve az egész világ újságjaiban. Olyan dolgokról írt, amelyek minden apát, minden anyát, minden férfit és minden nőt érdekeltek. Arról írt, hogy miként toborzódik, növekszik és szerveződik az új, egyenruha nélküli hadsereg — az összes nemzetek békeszerető embereinek hadserege. A béke védelméről szóló cikkei azért voltak olyan hatásosak, mert nagyon közelről megismerte a gyujtogatókat és közelről ismerte azokat is, akik készek voltak a háború tüzét elfojtani. A kultúra és civilizáció ügynevezett védőinek hazugságait megcáfolta és nemcsak a kommunisták hallgatták szavát, hanem a legkülönfélébb meggyőződésű emberek tömegei is. Mint a Szovjetúnió polgára beszélt, aki átélte, átharcolta a legborzalmasabb háborút és ezért békét akar. És figyelmeztető szavai arról, hogy a háború nem földrengés, nem számum és nem természeti katasztrófa, hanem, hogy a háború emberek müve és ezért emberek meg is akadályozhatják, ezek a szavai újra úgy hatottak, mint a Nagy Honvédő Háború szovjet frontkatonáinak irt cikkei. Szavai egybekovácsolták megszilárdították a béke hadseregének sorait. A békeharc Erenburg számára a hazugságok, a butaság és a korlátoltság ellen, az igazságért folyó harc volt. Az ember boldogságáért, életéért. Ebben a harcban, ezekért a legmagasabb feladatokért küzdve forrt ki Erenburg is. Szava a harcos szava. Olvasóköre mindenki, aki aláírta a stockholmi békefelhívást. Témája a legszebb gondolat: az emberi életek százezreinek és millióinak megvédése. A S^ovfeiűnló ereiének raöwekecfése a világ békefáborának erősödéséf jelenti Lapunk tegnapi számában foglalkoztunk a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő központi statisztikai hivatal jelentésével az 1950. év tervteljesítéséről a Szovietúnlóban. Mai számunkban folytatjuk ezt az ismertetést. Az 1950. évben a Szovietúnióban új sikereket értek el a szocialista mezőgazdaság fejlődésében, a kolhoz és a szovhoz állattenyésztés kifejlesztésében, valamint a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdításában. Az 1950. évben ió termés volt gabonaneműekben, cukorrépában és gyapotban, valamint kielégítő jó eredményt értek el más ipari növényekben, zöldségneműekben és burgonyában. A gabonaneműek termése 1950-ben 760 millió pudot tett ki (1 pud 16.37 kg). A gabonaneműeknek az ötéves tervben kitűzött hektárhozamát az 1950-es évben teljesítették, sőt túlteljesítették. A gyapot össztermelése 1050-ben 3.750.000 tonnát tett ki. amivel 650.000 tonnával lépték túl az ötéves tervben kitűzött feladatot. A cukorrépa termése 1949-cel szemben 1950-ben 1.200.000 tonnával emelkedett. Az összvetési terület 1950-ben Összehasonlítva az 1949 évvel 6.6 millió hektčrra! és a gyapotföldek területe 5.0 millió hektárral fokozódott. Jelentősen megnagyobbodott a takarni ányneműek vetésterülete is. Sikeresen befejezték az őszi vetési munkálatokat és teljesítették a tervet. Az elmúlt év során még jobban megnövekedett és megszilárdult a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapja. A mezőgazdaság 1950-ben több m'n' 180.000 traktort. 46.000 kombájnt. ebből 23.000 önműködő kombájnt 82.000 teherautót és több mint 1,700.000 más mezőgazdasági gépet kapott. A mezőgazdaság technikai felkészültségének kiegészítése az 1950. évben lehetővé tette a mezőgazdasági mvrkálatok gépesítésének fokozását. A <rén- és traktorállomások 1950-ben a kolhozokban 15 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek, mint 1949-ben. Jelentősen jobban h-s-nálták ki a traktor- és kombájnparkot is. A kolhozterületek több mint 90 százalékának felszántását és megművelését 1950-ben traktorok végezték. A gabonaneműek kolhozterületének felét kombá-inokkal dolgozták meg. Az 1949 évvel szemben fokozódott a mezőgazdaság műtráevával és hajtóanyagokkal való ellátása. JELENTŐS SIKEREKET ÉRTEK EL A WOTTPKTIV ALLATTENYÉSZ•ppcriT^v A kolhozok állatállománya 1950-ben Is n-'gyobbodoH: szarvasmarhaálK mány 10 százalékkal, ebből a tehenei szám* 20 százalékkal, a sertésállomány 28 százalékkal, a iuh- és kecskeállomány 13 százalékkal és a lóállomány 15 százalékkal. A baromfiállomány a kolhozokban 44 százalékkal nőtt. A szovhozok álltállománva az 1950 évben így növekedett: szarvasmarhaállomány 11 százalékkal, ebből a tehenek száma 12 százalékkal, sertésálomány 15 százalékkal, iuh- és kecskeállomény 10 százalékkal, lóáilomány 14 százalékkal. Az összállatállomány 1950 végéig a szasmarhákban 57.2 millió, ebből 24.2 millió tehén, sertés 24.1 miil

:ó, kecske és iuh 99 millió, ló 13.7 millió volt. A kolhozok, az erdei kolhozok, az erdei védőállomások és a Szovjetúnió európai részének erdôsztveppés területein teljesítették a védő-erdőövezetek kiiilteésének tervét és egészben véve 1,350.000 hektárt erdösítettek. Ebből 1950-ben 760.000 hektárt. A VASÜTI KÖZLEKEDÉS TERVTELJESITÉSE. 1950-ben a vasúti teheráruforgalom tervét 105%-ra teljesítették. Az 1950. év átlagos napi teherforgalmi tervét 103%-ra teljesítették. Az 1950. évben a tehervagonok forgalma 1949-cel szemben 8%-kal gyorsult. Az egy tonnakilométerre eső fűtőanyagfogyasztást 1950-ben a vasútaknái 1949-cel szemben 5%-kai csökkentették. A folyami teherszállítás 1950-ben 1949-cel összehasonlítva 16%-kai fokozódott, az évi tervet azonban nem teljesítették teljes mértékben. A tengeri teherszállítási tervet 1950ben 103%-ra teljesítették, 1949-cel összehasonlítva 9%-kal túlteljesítették. Az automobil-teherszállításnál a szállítást az 1949-es évvel szemben 18%kal fokozták. BERUHÁZÁSOK A NEMZETGAZDASAGBAN. Az 1950. évben az állami beruházások 1949-cel szemben 123%-ot tettek ki. A villanyerőművek építésében 132 százalékra, a fekete és színes fémkohászatban 116%-ra, a szén- és naftaiparban 115%-ra, a gépiparban 109%ra, az építési anyagok iparában 116%ra, a könnyű- és az élelmezési iparban 110%-ra, a gép- és traktorállomásoknál és a kolhozokban 148%-ra, a közlekedésben 122%-ra, s a lakóházak építésében 118%-ra növekedtek a beruházások 1949-es évvel szemben. 1950-ben továbbfejlődött a szovjet kereskedelem is. Az ipari és mezőgazdasági termelésben elért új sikerekkel kapcsolatban, valamint a mur.ka termelékenységének fokozódásával és a termelési kiadások csökkentésével a kormány 1950 május 1-én a kötött gazdálkodás megszüntetése után harmadízben csökkentette a tömegszükségleti cikkek állami áraii. Az árak új csökkentése még jobban megszilárdította a szovjet rúbelt, fokozta vásárlóértékét és fokozta a lakosság bevásárlásait. 1950-ben az állami ós szövetkezeti boltokban 30%-kal több árut adtak el mint 1949-ben. Az élelmiszer eladása 27%.kai és az ipari cikkek eladása 35"/

0-kal emelkedett. Az 1950-évben jelentősen fokozódott az 1949-es évvel szemben a mezőgazdasági termékek eladása a kolhozpiacokon, különösen a hús, baromfi és tojás eladása, A kolhozpiacok árai 1950-ben toyább csökkentek. A MUNKA TERMELÉKENYSÉGÉNEK EMELKEDÉSE A Szovjetúnió nemzetgazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 1950 végén 39.2 millió személy volt tehát 2 millióval magasabb, mint 1949 végén. Az iparban, a mezőgazdaságban, az építészetben, az erdőiparban és a közlekedésben a munkások és alkalmazottak száma 1950-ben 1,600.000-rel növekedett, míg a tudományos, kutató, tan- és gyógyintézeteknél 300.000-rel. a kereskedelemben és a közüzemi gazdálkodásban 100.000-rel. Az 1950 évben épúgy, mint az elmúlt években a Szovjetúnióban nem voltak munkanélküliek. Az ipari munkások munkatermelékenysége az 1950 évben az 1949-cel szemben 12%-kal emelkedett, ebből a gépiparban 19%-kal, a fekete- és színes fémek , kohászatában 8%-kal, a széniparban 10%-kal, a naftaiparban B%-kal és vegyi iparban 14%-kal. A KULTURÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI GONDOSKODÁS Az 1950 évben tovább fejlődött a kulturális felépítés és fokozódott a dolgozók kultúrszínvonala. Az év végén a nemzeti, a hétéves és középiskolákon a műszaki és más középiskolákon 37 millió diák tanult. A tanítók száma ezekben az iskolákban elérte az 1,600.000-t, ami 80.000-rel több, mint 1949-ben. 1950-ben 880 főiskolán 1,247.000 hallgató tanult. Az 1949-es évvel szemben számuk 115.000-rel emelkedett. A szakemberek száma, akik befejezték a főiskolákat és a műszaki iskolákat és már a nemzetgazdaságban dolgoznak, 1950-ben 9%-kal magasabb volt, mint 1949-ben. A könyvkiadványok száma 1950évhez viszonyítva. A mozik és vándormozik száma 1950-ben 5000-rel emelkedett. 1950-ben kiszélesítették a szülészeti klinikák, a kórházak és más egészségügyi intézmények, a szanatóriumok és üdülők hálózatát. A kórházak és szülészeti klinikák ágyszáma 47.000-rel emelkedett 1949-cel szemben. Az orvosok száma 7%-al növekedett. 1950-ben emelkedett az Az Upper Darby News cimű amerikai újság egyik olvasója — nevét érthető okokból nem közlik — ezt írta a lap szerkesztőségéhez intézett levelében: „Leromboltuk Koreát, hogy bebizonyítsuk neki barátságunkat és még azon csodálkozunk, hogy nem szaladnak karjainkba a „demokrácia" és „szabadság" további vívmányaiért..." Egy másik amerikai olvasó felelősségre vonta a Walton Reporter című újság szerkesztőjét, mert a lap háborús uszító cikket közöl. A newyorki Daily Worker hírt ad arról, hogy a különböző amerikai lapok szerkesztőségeit elárasztják az olvasók levelei: valamennyi levélíró azt követeli, vonják vissza az amerikai katonákat Koreából. Az USA újságolvasóinak ez a tevékeny fellépése sokkal figyelemreméltóbb, semmint az első pillanatban gondolnánk. Hiszen az Egyesült Államok uralkodó klikkje nemcsak napalmbombával, atomzsarolással, kémekkel és jenki-viszonyokra átképzett Gestapoval dolgozik, hanem szellemi bódítószerekkel is. Az amerikai propagandagépezet ezernyi közvetlen és közvetett módszert dolgozott ki arra, hogy az egyszerű emberek gondolatait elterelje az égető, életbevágó problémákról. íme, néhány szemelvény a legfrissebb amerikai lapokból: William Vogt amerikai író legutóbbi könyvében, amely nagy sikert ért el az USA-ban, azt állítja, hogy a föld túlnépesedését csupán egyetlen módon lehetne megakadályozni: az Egyesült Nemzetek Szervezete fizessen 100 dolár jutalmat minden olyan férfinak, aki sterilizáltatni engedi magát. Vogt követeli, csak azoknak az államoknak adjanak Marsshall-segélyt, amelyek hajlandók a sterilizációt törvényesíteni... Egy newyorki temetkezési vállalat hirdetése: „A családjában történt halálesetek, hála zenekarunk nagyszerű teljesítményének, hozzátartoeói számára felejthetetlen élménnyé válnak ..." Memphisben a rendőrségen egy betörő így vallott: „Hétéves koromban kezdtem bűnügyi regényeket olvasni. Már akkor elhatároztam, ez az az életpálya, amelyet választok ..." A michigani egyetem pszichológiai professzora legújabb tanulmányában azt ajánlja, hogy a választások előtt minden jelöltet vizsgáljanak meg, szellemi képess^ei birtokában van-e? A professzor sprint csupán azt a jelöltet szabad a listára felvenni, akinél bebizonyosodik, hogy eléri az amerikai polgárok átlagos szellemi színvonalát ... Inez Calentes amerikai filmszínésznő válóperi tárgyalásán két gramofonlemezt játszott le a bírónak. Az elsőn hallani lehetett férjének szerelmi vallomásait a mézeshetek idején, a második lemezről, — amely egy évvel később készült, — csupán átható hortyogás hallatszott... A Wall Streeten így gondolkodnak: ha a St. Louis-i, vagy Seattle-i derék polgárok fejét éveken át, kitartóan ilyesmivel tömjük tele (persze, a Szovjetúnió „borzalmas" szándékairól szóló rémtörténetek mellett), akkor kevéssé fenyeget az a veszély, hogy megkérdezik tőlünk: „Hello, miért van az, hogy nálunk a szakképzettség nélküli munkások 94 százaléka kevesebbet keres a létminimumnál, sőt a szakmunkások 74 százaléka sem tudja családját eltartani?!" Vannak aztán ravaszabb wallstreeti módszerek is. A propaganda agytröszt tagjai tudják, hogy a Mac Arthurbanda koreai szörnytettei felébresztik az emberek részvétét az áldozatok Iránt. A részvét és sajnálkozás veszedelmes dolog, könnyen felháborodásba, sőt felelősségrevonásba csaphat át. Az amerikai nép emberi érzéseit tehát le kell vezetni. íme egy példa arra, hogyan működnek ezen a területen a sajtó méregkeverői: Az utóbbi hetekben egész sor amerikai lapban megjelent egy fénykép: fiatal anyát ábrázolt kislányával. A kislányt Carolyn Purcellnek hívják, Rochester-ben lakik (Minnesota állam, USA). A lapok hasábos cikkekben számoltak be arról, hogy a gyermek szemét rák támadta meg és halál fenyegeti, ha az orvosok sürgősen ki nem operálják mindkét szemgolyóját. Az anyának választania kellett: beleegyezik lánya megvakításába, vagy elveszti gyermekét. Borzalmas választás és el; képzelhető, hány derék amerikai sajnálta a rochesteri anyát. Néhány nap múlva azonban az egyik demokratikus újság leleplezte: a kislány betegsége nem egyéb egyszerű kötőhártyagyulladásnál. A szenzációs cikkek kiagyalóit nem hozta zavarba a váratlan fordulat. íme, az isteni gondviselés — írták —, az anyának megmarad gyermeke, a gyermeknek megmarad szemevilága és minden rendben van ezen a gyönyörű világon... Miért közöl az imperialisták sajtója ilyen „megrázó" történeteket? Azért, hogy az emberek elfelejtsék: százezer kisgyermek, hasonló korú, mint a rochesteri, bolyong a koreai országútakon. Ezeket a kisgyermekeket erőszak űzte ki otthonukból, a „Jog" és „Civilizáció" hadserege kergeti őket a havas mezőkön. Sokan közülük elvesztették szüleiket, mert a kis Carolyn Purcell honfitársai meggyilkolták; sokan elszakadtak ádesanyjuktól az erőszakos kitelepítés zűrzavarában. A kisgyermekek sírnak: „Mama ... Mama!" — kiáltják. Meg is halnak. Valóban meghalnak. Nem a sorsnak, a gondviselésnek, az istennek, vagy valamely súlyos betegségnek az áldozatai; fényképük nem szerepel az amerikai lapok első oldalán és sorsukról sajnos, sohasem érkezik olyan cáfolat, mint a rochesteri esetről. Az amerikai sajtóbanditák azon dolgoznak, hogy a fa elrejtse az erdőt; a kórokozó, amely egy kislány szemét támadta meg, elrejtse azt a kórokozót, amely az egész világot akarja elpusztítani. Carolyn fényképe a koreai kis mártírok fényképe helyett jelenik meg az imperialisták újságjaiban, mégpedig azért, mert Carolyn — feltéve persze, hogy a rákról szóló hír igaz lett volna, — áldozat volt, anélkül, hogy valaki tehetett vona róla, a koreai gyermekeknek azonban van kit vádolniok. Igy dolgoznak az USA-lélekmérgezők. Annál nagyobb örömmel kell fogadnunk azt, hogy ma már az amerikai olvasók, a száz és száz különböző sajtótermékekből áradó kábítás ellenére is, ezerszám teszik fel a „kellemetlen" kérdéseket a szerkesztőknek. Napról napra többen jönnek rá az USA-ban is, hogy a háború nem olyan csapás, amelyet az ég talált ki azért, hogy megbüntesse a föld lakóit bűneikért; a háborút emberek csinálják, néhány ember, más embermilliók akarata ellenére. Egyre többen ismerik fel, hogy a kis koreai gyermekek azért kiáltják elhaló hangon a behavazott koreai utakon: „Mama... mama!", azért pusztulnak el, mert bizonyos emberek (emberek-e valóban?), akik távol laknak onnan, úgy határozták, hogy háborút indítanak Koreában. Polgár Dénes. orvosi műszerek és laboratóriumi berendezések, valamint a gyógyszerek termelése is. A NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE A Szovjetúnió nemaeti jövedelme 1950 évben az 1949-hez viszonyítva 21%-kal emelkedett. A nemzeti jővedelem emelkedése lehetővé tette a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiségek anyagi helyzetének lényeges javulását és biztosította a városok és falvak szocialista termelésének további fejlődését. A lakosság anyagi helyzetének megjavulása megmutatkozott a mukások és alkalmazottak nominális és reálbéreinek emelkedésében, a földművesek járulékának emelkedésében. A. közellátás cikkei árának csökkentésével, ami 1950 március 1-én lépett életbe, a munkások és alkalmazottak reálbérei 15o/

0kal emelkedtek és a földművesek kiadásai az ipari termékekre 16%-kal csökkentek. Ezen kívül az 1950 évben a lakosság épúgy, mint a mult években az államtól segélyeket, járulékokat kapott a munkások és alkalmazottak szociális biztosításából, a nyugdíjbiztosításból, ezenkívül ingyenes vagy kedvezményes tartózkodást a gyógyintézetekben, szanatóriumokban, üdülőkben. A sokgyermekes anyák támogatást élveztek, ingyenes orvosi segélyt. A diákok ingyenes tanítást, ösztöndíjakat és az előnyök valamint más járulékok egész sorát. Ezenkívül 39 millió munkás és alkalmazott legalább kéthetes fizetett szabadságot kapott és sok más ipari ágban dolgozó még hosszabb fizetett szabadságot élvezett: 1950-ben az állam ilyen segélyekre és kedvezményekre több mint 120 milliárd rubelt fizetett ki. Az általános és szükségleti cikkek árainak csökkentésével, a munkások és alkalmazottak nominá! béreinek emelkedésével, a földművesek pénzbeli és természetbeni jövedelmének növekedésével, valamint az állami kedvezmények fokozásával a munkások, alkalmazottak és földművesek jövedelme 1950-ben az 1949-es évvel összehasonlítva 19%-kal emelkedett.