Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)
1951-01-26 / 22. szám, péntek
1951 január 26 ÖJSI0 A CSEMADOK HÍREI Gogoly „Revizorija a királyhelmeci CSEMADOK-csoport előadásában Gogoly remekműövét 1918-ban a budapesti Nemzeti Színházban válogatott, hivatásos színészek előadásában láttam. Most a CSEMADOK királyhelmeci helyicsoportjának műkedvelői előadásában láttam a nagy orosz író halhatatlan vígjátékát. Mint a Csehszlovákiában újjáéledő magyar színi kultúra lelkes figyelője, különösen kíváncsi voltam a helyi műkedveok előadására. Talán nagyobb lámpaIazam volt, mint a műkedvelő szereplőknek, mert féltem az előadás hiányosságaitól, az esetleges sikertelenségtől. őszintén bevallom, hogy ezúttal kellemesen csalódtam. A szereplők a darabot minden különleges felügyelet nélkül, .kizárólag a fordító, Hevesi Sándor rendezői utasításaira támaszkodva tanulták be. Ez a műkedvelői gárda alig látott még komoly színpadi előadást, mégis minden tagja úgy beleélte magát szerepébe, mintha sztniiskolai előképzettsége lett volna. A címszerepben Dobos László nyújtott kifogástalan alakítást, mint vándorútra kelt. elkényeztetett, anyagilag kátyúba jutott és az adott esélyeket kihasználni tudó világfi. Az előadás sikerét fokozta az inas szerepét alakító Szentpétery Dezső, állandó derűt keltő játéka. Hivatásos színésznek is beválna és bizony kár ilyen tehetséget parlagon hevertetni A polgármester személyét Jeszenák Rudolf elevenítette meg* rátermettséggel és olyan Gogoly szerinti elképzelésben, hogy játéka semmi kívánni valót nem hagyott hátra. A feleség szerepében méltó partnernője volt Kissné, Bodnár Hanka, aki számtalan nyíltszíni tapsot kapott. Leányukat Metz Katalin alakította, aki nemcsak tetszetős megjelenésével, hanem szerepének hű átélésével is nagy sikert aratott. A járásbíró szerepében Borcsík Tibor, a két földbirtokos: Bobcsinszký és Dobcsinszký szerepében Szűcs József és Király Pál tűntek ki, Sefcsik Béla, mint az iskola igazgatója, Tóth Pál, mint kórházgondnok, Szalay János, mint póstásmester, az epizódszerepekben pedig Orosz Erzsébet, Kulcsár Erzsébet, Komorné, Szalaba Károly osztoztak megérdemelten a nagy sikerben A CSEMADOK királyhelmeci kultúrgárdájának ez volt második nyilvános szereplése. Első sikerét helyben és a környéken Moliére „Duda Gyuri" című vígjátékának előadásával aratta. Gogoly Revizora bizonyára a környéken is emelni fogja a kultúrgárda jó hírét. Meg kell emlékezni Síróné lelkes közreműködéséről és Szalaba Károly maszkírozó művészetéről, amely előmozdította az előadás sikerét. Beszámolok egyúttal arról is, hogy Királyhelmecen fellépett a Tájszínház raagyar falujáró csoportja, Geriey Tibor vezetésével. A műkedvelőkből alakult színjátszó csoport nagy ösztönzést ad mindenütt ahhoz, hogy a vidéki műkedvelők ismét felvirágoztassák a műkédvelő színjátszást. Pil, Királyhelmec. A CSEMADOK kalászi szervezete 1959 október 24-én alakult meg. Szervezetünk azóta nagyot fejlődött. A szervezőbizottság munkáját nemcsak a közömbösség, hanem a helyi reakció is akadályozta. A CSEMADOK kalászi helyiszervezete munkájával bebizonyította céltudatosságát. Közvetlenül a megalakulás után résztvett a békeakcióban, melynek során 5000.— K es-t gyűjtött össze. A könyvnapon közel 4500.— Kós értékben adott el szervezetünk szlovák és magyar könyveket. Különösen az ifjúság dolgozott példásan. November 25-én színjátszóink előadták az „özv. Varga Abrisné" c. egyfelvonásos színdarabot. Ezzel a színdarabbal sikerült megtörni az ifjúság és a felnőttek közömbösségé'.. A magyar isk íban háromszor játszották le, m d'iárom alkalommal telt ház előtt. Szervezetünk jó munkájával nagy erkölcsi hatást gyakorolt a környező magyar falvakra. Érdeklőcr.ek a CSEMADOK munkája iránt és megszervezik a helyicsoportokat. Színjátszó csoportunk meglátogatja a környező falvakat, ahol még nem működnek a CSEMADOK szervezetei. Üjév napján színjátszó csoportunk előadta a „Lui'as Matyi" c. színművet. A színdarabnak óriási sikere volt. Háromszor adták elő. Külön az iskolás gyermekek részére is. Előadás előtt Faban János magyar iskolai igazgató ismertette a színdarab tartalmát. A szereplők munkája nagy elismerést érdemel. de még nagyobb hatást érnénk el, ha a felnőttek is bekapcsolódnának a kultúrmunkába. A főszereplők közül igen jól játszottak- Ga'jala István (Ludas Matyi), Simko István (Döbrögi), Bakó Boriska (Rózsika). Befejezésül a szereplők elénekelték az „Egy a jelszónk, béke ..." világifjúsági indulót. A kalásziak büszkék lehetnek ifjúságukra, akik igy bekapcsolódnak a kultúregyesület munkájába. Látszik, megértették, hogy hazánkban mindenki anyanyelvén ápolhatja népi kultúráját. Végül meg kell említenem Pillanka István kultúrtáfsat, a CSEMADOK helyiszer vezetőnek titkárát, aki nehéz körülmények között szervezte meg a színjátszó csoportot. Neki köszönhető, hogy szervezetünk jól működik. Reméljük, hogy a kalászi CSEMADOK szervezetének munkáját a jövőben még több siker kiséri és ennek a reményében jó munkát kívánok! Szabadság! Hamar Kálmán A béke jegyében indult a garammenti Agó-Nyír kisközség CSEMADOK helyicsoportja az új esztendőben. Megértette korunk legfontosabb feladatát, a békeharc fontosságát. Vidáman és lelkesedéssel készült a kultúrgárda a „Mélyek a gyökerek" című színmű előadására. Az előadáson nemcsak a falu dolgos földművesei voltak jelen, hanem a szomszédos állami gazdaságok öntudatos dolgozói is. A darab komoly és mély tartalmát megértették a föld munkásai és megtanulták még jobban gyűlölni az áldemokrációs amerikai imperialistákat. Ugyanakkor öröm sugárzott a szemekből, mert a darab láttára míg tudatosabbá vált bennük, hogy mit jelent szabad hazában élni és a béketáborhoz tartozni. Mindenki megelégedéssel távozott munkahelyére és a CSEMADOK tagsága hitet tett, hogy a jövőben még több, jobb és szebb teljesítményt nyújt kultúrtéren is a tartós béke érdekében. A szereplők kivétel nélkül jók voltak. Küln dicséretet érdemel Mikos Vilmos elnök és Antal Lajos alelnök, kik a szervezés terén mindent elkövettek a siker érdekében. Pólya András kultúrtudősitő. * A pelsőci CSEMADOK csoportja is kiveszi részét a szocialista kultúra terjesztéséből. Előadták Móricz Zsigmond „Pacslrtaszó" című színdarabját, amely élénken szemlélteti a „módos gazda" egyetlen törekvését, hogyan lehet a szegény embert legjobban kihasználni. A darab meséje az első világháború előtt játszik. Jő erre emlékeztetni a falu lakosságát, az idősebb földmunkások a saját bőrükön érezték, az ifjúságnak pedig Lenin-est Komáromban megmutatjuk, müven volt a mult kizsákmányolása. Csak így, a különbséget látva, tudjuk még jobban megbecsülni szabadságunkat és ennek megőrzése érdekében fokozni az osztályharcot. Nyerges Ágnes: „így még jobb" című színdarabját is sikerrel adtuk elő. Ez a darab igazán szórakoztatva tanít. Megtanuljuk a darabból, hogy a szocialista munkaverseny, az élmunkásmozgalom, a jobb és több termelés, a több tanulás, mind a béke ügyét szolgálja és hogy általuk tudjuk megvalósítani jelszavunkat: „Építsd az országot, erősíted a békét!" A pakai helyicsoport kultúrbrigádja szorgos, egésznapi munkája ellenére sem feledkezik meg a kultúráról. Kora reggel vonatra ülnek, hogy a bratislavai üzemekben, építkezéseken és egyéb munkahelyeken gazdasági téren kivegyék részüket hazánk szocialista építéséből. Hazatérve az esti órákban, első útjuk a kultúrházba vezet. Fáradságot nem ismerve, késő éjszakai órákig szorgalmasan tanulnak. Ennek meg is volt az eredménye. Színre hozták Móricz Zsigmond: „Sári bíró" című színmüvét. Ha kisebb rendezési hibák akadtak is itt, az előadás mégis gördülékeny volt. Dicséretére válik a rendezőnek, hogy a nehezebb problémákat ügyesen oldotta meg. A szereplők is dicséretet érdemelnek, különösen azért az együttműködésért, amit a szlovák és magyar ifjak kifejtettek. A sze- íj replők között ugyanis ott láttuk a magyarul beszélő szlovák ifjakat is. | És a nézőtérről sem hiányzott a szlo- 3 vák lakosság. Olyan eredmény ez, ^ mely példaképül szolgálhatna egyes csoportjainknak, ahol még nem sikerült az együttműködést így kiépíteni. A Nemzeti Front komáromi szervezetei megtartották Lenin elvtárs halálának 27. évfordulóján a gyászemlékünnepséget. A színpad hátsó részén fekete drapérián az ötágú csillag volt elhelyezve, körülötte a felírással: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog. A csillag alatt Lenin elvtárs ismert mellszobra, amelyen éles nézésével mintha mindig figyelmeztetné a világ dolgozóit, hogy öntudattal és szilárd akarattal előre nézve építsék a világ proletariátusának nagy egységét. Hogy harcoljanak bátran és rendíthetetlenül abban a harcban, amelyet ma Lenin elvtárs méltó utóda és eszméinek hordozója, a nagy Sztálin elvtárs vezet. Az állami és a szovjet himnusz és a szlovák leánypolgári iskola úttörői énekkarának fellépése után Kalivoda elvtárs felolvasta Lenin elvtárs történelmi jelentőségű életének ismertetését, majd Bódi Béla a fiúpolgári iskola igazgatója magyar nyelven emlékezett meg Lenin elvtársról, akinek világot átformáló eszméi és tanításai a világ dolgozói számára minden időben érvényesek maradnak. Eszméi Sztálin elvtárs irányításával tovább élnek és terjednek, és világító példaként állítják elénk a világ leghatalmasabb államává fejlődött Szovjetúniót, amely a nagy Honvédő Háborúban nemcsak a fasizmust volt képes lehengerelni, hanem felszabadította a mai népi demokráciák országait is. Ezek az országok ma a Szovjetúnió körül tömörülve építik a szocializmust, és a békét. Bódi elvtárs emlékbeszéde után a gimnázium magyar tanulóinak énekkórusa előadta Székely Endre: „Zúgnak a gépek" és Majakovszkij „Komszomol-dal Leninről" című mozgalmi dalát. A gimnázium magyar énekkara elénekelte még Usvikov „Lenin dalát" Mózsi Ferenc feldolgozásában és vezényletével. A Lenin-emlékünnepély az internacionále eléneklésével ért véget. Az esten megjelent szlovák és magyarnyelvű dolgozók felejthetetlen emléket visznek magukkal az ünnepélyről. Mindannyian érezték, hogy lelkileg mennyire összeforrasztja a dolgozókat Lenin elvtárs bennük élő szelleme. Kegyelettel gondoltak a moszkvai Vörös-téren lévő mauzóleumra, ahol a nagy Lenin pihen és újult bizalommal és szilárd hittel te' kintenek Sztálin elvtársra, a béke nagy zászlóvivőjére, aki mindenben híven követi Lenin elvtárs útmutatását. Bajkai Béla, Komárom. Megvédjük a békét A kálnaí CSEMADOK kuHátfengádja Feísőszecsén és Tőrén Lelkes kultúrcsoport a kálnai és méltán megérdemli szép munkájáért az elismerést. Rövid két hét alatt négyszer léptek fel keretmüsorral. Kétszer saját falujukban és kétszer vendégszereplésen, először január 7én Felsöszecsen a „Szovjetúnióról" szóló előadás alkalmából, másodszor Tőrén. Felsöszecsen a „Munka dalával" kezdődött az előadás, majd két vers: „Ég az utca" és „Vörös hadsereg" következett, melyeket a kálnai CSEMADOK tagjai szavaltak. Megnyitót a helyi MNV elnöke mondott. Utána a Szovjetúnióban járt küldött, Keszoli elvtárs mondta el, mit látott a szocializmus hazájában. Beszédét figyelmesen hallgatták és utána élénk vita következett. A vita után kultúrműsor, mozgalmi dalok, versek és vidám jelenetek következtek. A közönség tanult, vitázott, örült és szórakozott. Tőrére is azzal a céllal mentünk, hogy szórakoztassunk, tanítsunk és mosolyt varázsoljunk az emberek arcára. Büszkén, felszabadultan, emelt fővel hirdetjük a szocialista kultúra szépségeit, hogy a mi keretműsorunk vidám számaival is harcoljunk a legnemesebb célért, az emberi boldogságért. Bátran és tudatosan fordítunk hátat a „Fonóban szól a nóta" és „Karikagyürü"-szerü daraboknak. Nem kellenek nekünk a „pihent" agyakban termett torz alkotások! Mi a nép fiai vagyunk, a népért dolgozunk. A mi eszményképünk és pozitív hősünk, akit kultúránkban megteremteni akarunk, az ország virága java: a dolgozó! Olyan szellemben neveljük kultúrcsoportunkat, hogy minden munkájukban tudják, a legszebb célért harcolunk, a szocialista társadalom megteremtéséért. E csoport egy tagjának sem jut j eszébe színpadért, bársonyfüggönyért és reflektorfényért kiabálni^ Segítenek magukon, ahogy tudnak. | Kultúrházuk még nincs, de leküzdik a zakadályokat. Az ottani vendéglőbe vittek két dobogót s azon örömmel és boldogan játszottak. így történt ez vasárnap Tőrén is! Mindenki, szereplő és néző, lázasan fog a munkához, hogy mielőbb rögtönözzenek egy színpadot. Sikerül is és csakhamar felzendül: „Zengj, szállj, te büszke dalunk"! Mind többen és többen gyűlnek a terembe a vidám zenére és énekre. Keretmüsorunkban ugyanis van egy harmonikás, egy gitáros és 12-tagú énekkar. Előadást tartottunk a szocialista kultúra szépségeiről, utána szavaló-1 kórus, komoly s vidám versek, mozgalmi indulók, szlovák, magyar népdalok, szépen betanult népi táncok és több vidám jelenet gyönyörködtették az egybegyűlteket. Volt a tőrei programmnak még egy | szép száma, a lévai CSEMADOK énekhármasa. Gyönyörű énekszámaikkal szórakoztatták a tőrei dolgozókat: „Üdvözlégy MoszI:va", „Trojka", „Puszta néma táj" című orosz dalakkol. Utána Furinda elvtárs vendégül látta a kultúrcsoport minden tagját. Mindenki megelégedetten érzi, hogy jó munkát végzett. Örömmel és boldogan, vidám nótaszóval hagyjuk ott Tőrét és boldogan megyünk előre, kultúrával a békéért, a szocializmusért. Vajda József. Békét akarunk! Békét követelünk! Minden ember békére és szabadságra vágyik. De ez a vágyakozás nem elég. A békére nem lehet várni, hogy az majd ölünkbe hull, a békét ki kell harcolnunk magunknak. Minden akció, amelyet szervezeteink ezirányban rendeznek, minden munka, amelyet becsülettel és jó szívvel végzünk, minden értékes könyv, amelyet elolvasunk, a békét támogatja és fegyver a háború ellen. A háború parazsa még nem aludt ki teljesen, még mindig akadnak olyanok, akik szítják, élesztik. Mi azonban ezeket megvetjük gyalázatos eljárásukért, mert nem méltók arra, hogy szabadon éljenek és járjanak köztünk. Amit a dolgozó nép oly sok küzdelemmel elért, azt nem hagyjuk csak olyan egyszerűen felborítani. Békés jövőnket nem áldozzuk fel semmiért. Elég volt nekünk már a rabszolgaságból. Megbocsáthatatlan és halálosan felháborító mindazok tevékenysége, akik a szabadság, a munka és a béke jogát el akarják venni a néptől. Ezért ítélik el jogosan a három hazaáruló püspököt is. Nagy bűncselekmény részesei voltak ök, mert szövetkezve a háborúra uszító és a nép jogaira törő imperialista kapitalista fenevadakkal, fel akarták forgatni hazánk békés rendjét, azt akarták, hogy a dolgozó nép újra a maroknyi kapitalista vérszopó jármában szenvedjen, nyomorogjon. Vért akartak ontani azért, hogy vagyonukat és semmittevő, henye életüket megvédjék. Nem törődtek a dolgozó néppel, nem törődtek azzal, hogy mi lesz az elpusztult apák után maradt árvák és özvegyek sorsa. A katolikus egyház tanításai a felebaráti szeretetről és a békés családi életről szólnak. A vérontást, az ember ölést halálos bűnnek nevezik. De a háborús uszítók szolgálatába állt püspökök erre nem gondolnak, nem törődnek a kiontott vérrel, a háború áldozataival. Mi dolgozók azonban nem akarunk háborút, mi éppen a békéért dolgozunk és ezt a békét meg is védjük. Vesszenek a háborús uszítók, a béke ellenségei, a nyomor és szenvedés előidézői! Mi pedig legyünk hazánkban a béke őrei, és hacosai, legyünk résen, óvjuk és erősítsük a békét. Elnyomni soha többé nem hagyjuk magunkat, fejünket nem hajtjuk többé a kapitalisták rabigája alá, és követjük a jelszót: a Szovjetúnióval előre a világbékéért! Tóth Ilona munkáslevelező, KalinKovo. A R0H- és Szokol-szervezet munkája a dernőí bányában A dernőí bányaüzemben a ROH szakszervezeti csoport és az üzemi Szokol-egyesület példás meggyőző és felvilágosító munkája nvomán a dolgozók számos kötelezettséget vállaltak. A ROH üzemi csoportja kötelezettségvállalásait az alábbi pontokba foglalta: 1. A községi útjavításokhoz 1951ben 200 brigádórával járulnak hozzá. 2. Az Uj Szó napilapnak 10 új előfizetőt szereznek. 3. A ROH-csoport tagjai a Szokol labdarúgópálya javításán 1951-ben brigádmunkával 100 munkaórát ledolgoznak. 4. A csehszlovákiai Szovietbarátok Szövetségébe 15 új tagot szereznek. 5. A Szokol-egvesületbe az ifjúság köréből 10 új tagot szereznek. 6. A néppel való szorosabb kapcsolat megteremtéséhez kultúrfellépésekkel járulnak hozzá 7. Az iparban dolgozóknak negyedévenként gyűléseket rendeznek, amelyeket meggyőző munkával igyekeznek azokat élmunkásokká. úiítókká és a szocialista munkaversenv résztvevőivé neveim. Az üzemi Szokol-egyesületl csoport a következő kötelezettségeket vállalta: 1. A futballcsapaton kívül 1951 május végéig megalakítják a röplabdaés asztaltenisz-csoportot is. 2. Június végéig a röplabdapálya építésén 100 órát ledolgoznak. 3. Májusban atlétikai versenyt rendeznek. 4. Az egyesületi csoport minden tagja tíz brigádórát dolgozik le az aratásig a község javítási munkálatain. 5. A futballpálya körül tavasszal 20 facsemetét ületnek el. 6. Összegyűjtenek 60 kg vas- éa 10 kg papírhulladékot. 7. Megtisztítják a községen átfolyó patakot a kövektől, kimélyítik és felduzzasztják, hogy fürdésre alkalmas legyen. 8. A „Tisztaság napján" a futballpálya körül összegyűjtik a hulladékokat. A Roh-csoport képviseletében Fábry Alajos, üzemi tanácselnök, a Szokol nevében Duzsik Pál. vezető elvtárs ír'ák alá a kötelezettségvállalásokat. Az üzem szorgalmas munkássága így akarja bebizonyítani, hogv komolyan érdeklődik hazánk szocialista felépítése iránt. Azon vannak, hogy a szocializmus építése mielőbb megvalósuljon és a dolgozó nép minél hamarább élvezhesse a megérdemelt békés boldog életet. A sportegyesület vezetősége tisztában van azzal, hogv csak testben és lélekben egyaránt egészséges ifjúsággal végezhetjük el hazánk szocialista felépítésében ránk váró feladatokat. A kötelezettségeket a dolgozók örömmel válHták. mert tud iák, hogy ezzel is a világbéke megszilárdítását seg í, :k elő. BAKOS BÉLA. a munkásszerkesztő tar.folyam hallgató ia.
