Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-24 / 20. szám, szerda

6 1951 január 20 Jobb munkával a békéért Dolgozóink mind szélesebb rétegei ismerik fel a békeharc jelentőségét A füleki Kovosmalt egyes mühe lyeinek dolgozói lelkes és öntudatos kötelezettségeket vállaltak az I. prá gai csehszlovákiai békekongresszus tiszteletére. A fémcsiszoló és nikkelező műhely­ben dolgozók egyhangúlag elhatároz­ták, hogy 530 órát felajánlanak a bé­kemozgalomnak. A munkaórák az új fémcsiszoló és nikkelező műhely be­rendezésénél fogják ledolgozni. Tud­ják jól a dolgozók, hogy kötelezett­ségükkel egyrészt a világbéke és így hazánk népeinek ügyét szolgálják, másrészt saját egészségüket is elő­segítik. Az új műhelyben sokkal ked­vezőbb körülmények között, gyor­sabban ös gazdaságosabban végezhe­tik majd országépítö munkájukat és siettethetik hazánkban a szocializ­mus megvalósulását. Kimondhatatlan a műhely dolgo­zóinak öröme és hálája szeretett Pártunk irányítása alatt álló kor­mányunk, egyúttal pedig a gyár gondos vezetősége iránt, azért, hogy végre megoldották az évtizedes kér­dést és lehetővé tették az új műhely felépítését. A közös öröm teljes, oda­adó közös erő kifejtésére ösztönzi a munkásokat. Mindannyian arra tö­rekszenek, hogy minél hamarabb be­fejezzék új munkahelyük berendezé­sét. A Kovosmalt öntödéjének magké­szítő műhelyében dolgozó lányok szintén lelkes felajánlást tettek az I. csehszlovákiai békekongresszus­ra: termelési eredményüket 2%-al emelik. Tudják ők is, hogy ezzel is szeretett hazájuk békés, virágzó jö­vőjét segítik elő. Koreny elvtársnő, a magkészítö egyik legügyesebb munkásnője igye­kezett jó agitációs munkát végezni és többi munkatársnőivel is megér­tetni, hogy milyen nagyjelentőségű már ez a2%-os termelékenységemelés is. A lányok egytől-egyig megértet­ték, hogy munkájukkal a békét vé­dik és csapást mérnek az imperia­listákra, akik fegyverrel törnek ár­tatlan anyákra és gyermekekre. Ko­reny elvtársnő nyomdokain halad Luron elvtársnö és a magkészítő többi dolgozónője is. Az öntöde dolgozói sem akarnak lemaradni a magkészítő mögött. Kö­telezték ezért magukat, hogy az I. csehszlovákiai békekongresszus tisz­teletére 2%-al csökkentik selejtjü­ket és megszilárdítják normájukat. Ezzel akarják szilárdítani a világ bé­ketáborának erejét is. Farkas elvtárs, az öntöde legjobb munkása, normáját 172%-ra teljesí­ti. ö is és Krilcsák elvtárs is megfo­gadják, hogy vállalt kötelezettsé­geiknek híven eleget tesznek és munkatársaikkal egyetértésben szi­lárdan haladnak előre a szocializ­mushoz vezető megkezdett úton. Varga Sándor öntödei munkás har­madik tervév kezdetén újabb munka­kötelezettségeket vállalt. Normáját 100%-on felül akarja teljesíteni, a selejtet pedig tovább csökkenteni, mert tudja, hogy a jobbminőségü, se­lejtmentes termeléssel is elősegíti az életszínvonal emelkedését és a szo­cializmus megvalósítását. Varga elv­társ a béketábor katonája, aki mun­kájával üzen hadat a háborús uszí­tóknak és a fasiszta agresszív ka­landoroknak. Balázs József a mérlegmühely présmunkésa. Balázs elvtŕrs a leg­Balázs József, a mérlegosztály új szakmunkása jobb úton van ahhoz, hogy élmunkás­sá váljék, örömét fejezi ki a fölött, hogy míg hosszú ideig csak anyag­hurcoló volt, addig ma már gépmun­kás lett az új mérlegmühelyben. „Ar­ra törekszem, hogy présgépemen a lehető legjobb teljesíitményt érjem el és élmunkás lehessek — mondja Balázs elvtárs, — mert érzem, hogy nagyon sok lehetőség áll ehhez ren­delkezésemre. Felfedeztem az embe­ri leleményesség tág lehetőségeit és rájöttem, hogy azt a vasalást, amit azelőtt ketten végeztünk, ma már én egyedül Is elláthatom. Ezzel iz igye­szem elősegíteni a munkaerőfelsza­badítást, hogy hozzájáruljak szocia­lista gazdasági rendszerünk követel­ményeinek teljesítéséhez. » A nikkelező műhelyben dolgozó lá­nyok az 1951. évi normájukat 5%-al szilárdítják. Griger Olga elvtársnö és társai lelkes hívei és harcosai a világ béketáborának, egységesen ál­lást foglalnak a szocialista építő­munka mellett és büszkén menetel­nek a füleki Kovosmalt többi dolgo­zóival az egyre boldogabb, békés jö­vő felé. Példásan kezdik meg a harmadik tervévet a többi műhelyek munkásai is. A ládaműhely, a fagyapot és szén­kihordó kisegítő munkások mind lel­kes kötelezettségeket vállalnak, hogy az 1951. évben eddigi 130 szá­zalékos termelésüket igyekeznek legalább 150 százalékra fokozni. Az üzem villanyszerelői arra kö­telezik magukat, hogy az üzem te­rületén levő összes nélkülözhető vilá­gítótesteket, valamint az üzemben üresen járó villanymotorok működé­sét a minimumra csökentik, hogy tá­mogassák nemzetgazdaságunkat és évente többezer kilowatt óra megta­karításával hozzájáruljanak a gaz­daságos termeléshez. Az anyagmegdolgozó műhely mun­kásai sorjában a következő kötele­zettségeket vállalták: 1. a termelési tervet nemcsak teljesítik, hanem túl­teljesítik, 2. emelik a minőségi ter­melést, 3. a távolmaradásokat a mi­nimumra csökkentik. Mindezen kötelezettségvállalások azt tanúsítják, hogy a füleki Kovo­smalt n. v. dolgozói helyesen fogják föl Gottwald elvtáre útmutatását és minden erejükkel, egyre bátrabban, egyre gyorsabban haladnak előre a békés, megelégedett, boldog életet jelentő szocializmus felé. Sebők Pál munkáslevelező Kovosmalt, Fülek. A kúntapolcai „Kovoslužba" öntö­déjéből jelentik: A Pelsőc melletti Kúntapolca „Kovoslužba" n. v. öntő­déjének munkássága összüzemi gyű­lésén elhatározta, hogy a Béke Hívei prágai I. csehszlovákiai kongresszu­sának tiszteletére az ötéves terv har­madik évében előírt feladatokat a mult évinél még sikeresebben telje­sítik. Ennek bizonyítékául az üzem munkássága elhatározta, hogy ver­senyre hívja ki a csehországi és mor­vaországi Kovoslužba testvérüzemek öntödéit, továbbá a szlovákiai Pat­rónka, Moldava és Poprad üzemeket. A versenyben a következő pontokat tűzik ki: a terv teljesítését ton­nákra és pénzre átszámítva, a terme­lés minőségét, a fejenkénti forgalmat, a magasabb formájú szocialista mun­kaversenyt, az újítómozgalmat, a be­nyújtott újítójavaslatok számát és a megtakarítások menyiségét Kés­ben kifejezve. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg az egész munkásság magas po­litikai öntudatosságát, amely így az újonnan megalakult Kovoslužba-územ úttörője lett. A kúntapolcai Kovoslužba n. v. dolgozói nagy nehézségekkel küzdöt­j tek a háborúban elpusztult üzem új­jáépítésekor. Meg kell emlékeznünk elsősorban az öntödében dolgozó elv­társakról és Sesztina elvtársról a modellkészítő műhelyből, akik 1945­ben az üzem újjáépítésének megkez­désekor a legnagyobb érdemeket sze­rezték. Az üzem műszaki berendezé­se egyelőre még igen kezdetleges, az egész munkásság szorgalma és poli­tikai öntudata azonban mégis eléri a sikeres eredményeket. Mindannyian hisszük, hogy a győ­zelmi vörös zászló Kúntapolca fölött fog lengeni. A verseny lefolyását mindannyian lelkes figyelemmel kí­sérjük és hisszük, hogy a példaadó munkát a Kovoslužba többi szlová­kiai testvérüzemei is követik. Horecsny József, Bratislava, -IIJSZO 2 A Szovjetbarátok Szövetsége versenyének irányelvei Versenybe indulunk, jó munkát akarunk végezni! Klement Gottwald köztársasági el­nök a Szovjetbarátok Szövetsége má­sodik kongresszusához írt levelében, mozgalmunk munkáját ezekkel a szavakkal értékelte: „Ugy gondolom, hogy a Szovjetba­rátok Szövetségének teljes elismerést kell kifejezni azért a tevékenységért, amelyet ebben az időszakban a cseh­szlovák-szovjet együttműködés terén végzett." Bizonyára nincs egyetlen olyan ta­gunk sem, akit ez az elismerés ne töltene el büszke öntudattal, hogy a haza érdekében fontos munkát vé­gez, amikor Szövetségünkben önfel­áldozóan dolgozik. Es ez az elismerés kötelez. De, ha munkánkat köztár­sasági elnökünk elismerésben része­sítette is, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek hiányaink. Törekvésünket arra kell irányítani, hogy a hiányo­kat kiküszöböljük s hogy munkánk magasabb színvonalat érjen el. Ez lehet az egyedüli válasza az egész mozgalomnak és minden egyes tag­jának. Ezt meg is akarjuk valósítani ab-' ban a versenyben, amelyet a Szov­jetbarátok Szövetsége hirdetett ki és amely mozgalmunkban ezrévi tevé­kenységünk alapját képezi. A verseny megkezdése és ellenőrzése A verseny 1951 január elsején kez­dődött és 1951 december 21-én J. V. Sztálin generalisszimusz 72. születés­napján fejeződik be. A versenyben a Szövetség minden alapszervezete, járási és kerületi szervezete részt­vesz. Az alapszervezetek 1951 január elsejétől kapcsolódtak be ebbe a ver­senybe. A most újonnan megalapított alapszervezeteink attól a naptól kezd­ve kapcsolódnak be ebbe a verseny­be, amely napon megkezdték tevé­kenységüket, egészen a Csehszlovák —szovjet Barátság Napjának meg­nyitásáig. A verseny ellenőrzését minden hó­napban végrehajtjuk és kiértékelését negyedévenként, tehát március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és 1951 december 21-ig. A verseny ellenőrzését az alapszer­vezetekben a járási, a járási szerve­zetekben a kerületi és a kerületi szer­vezetekben a központi oktatók hajt­ják végre az eredményekről szóló jelentések alapján. Ki nyeri el a „példás fag" címet A példás tag címet a Szovjetbará­tok Szövetségének az a tagja nyeri el (ha nem tölt be funkciót), aki tel­jesiti a következő feltételeket: 1. Rendesen látogatja az alapszer­vezet által rendezett baráti vitákat és résztvesz más akciókban is. 2. Tanul az orosz népi nyelvtanfo- J lyamokom oroszul, ha még eddig nem bírta ezt a nyelvet. 3. Rendszeresen látogatja a szovjet filmelőadásokat (legalább egyszer havonta). 4. Rendesen fizeti a tagdíjat. A "szövetségi versenyben az egyes tagok a „példás tag" címért verse­nyeznek, a funkcionáriusok a „pél­dás dolgozó", az alapszervezetek a ,,példás alapszervezet", a járások a „példás járási szervezet", a kerületek a „legjobb kerület" elméért. A pél­dás tag és a példás dolgozó címéért folyó versenyben a kitüntetésre ja­vasolt tagok kitüntetéséről az alap­szervezet taggyűlése dönt, a „példás alapszervezet" cím elnyeréséről be­nyújtott javaslat alapján a járási értekezlet vagy pedig a járási aktíva dönt, a „példás járás" cím elnyeré­séről a kerületi aktíva vagy pedig a Szovjetbarátok Szövetségének kerü­leti bizottsága dönt Azok a tagok, akik a fentemlített feltételeknek eleget tesznek, az új igazolványba külön bélyeget kapnak, a „Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége példás tagja" felirattal. A „példás tag" címen kívül 1000 leg­jobb, legkiválóbb tag (átlag ötvenen minden kerületben) könyvjutalmat kap a Szovjetbarátok Szövetsége Központi Bizottságától. Kedves Barátaink! írjátok meg nekünk, hogy járáso­tokban, alapszervezeteitekben ho­gyan indítottátok meg ezt a versenyt és hogyan kapcsolódik be alapszer­vezetetek és annak minden egyes tag­ja ebbe a versenybe. Húszasbizalmiak a Szovjetbarátok Szövetségének alapszervezeteiben A Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetségének második kongresszusa elfogadta „A Csehszlovákiai Szovjet­barátok Szövetségének szervezeti szabályzatát", melynek értelmében a Szövetség alapszervezeteiben be kell vezetni egy új funkciót, a „szakaszbizalmi" funkcióját, akinek feladata biztosítani a szervezet bi­zottsága és a tagok közötti szemé­lyes kapcsolatot. A bizalmi számszerint legfeljebb húsz taggal tartja fenn a kapcsola­tot és ezért a továbbiakban „húszas­bizalminak" nevezzük el. A húszas­bizalmiakat az alapszervezet bizott­sága választja ki és javaslatba hozza őket a taggyűlésnek, amely erről sza­vaz. Minden egyes húszasbizalmi a szer­vezet bizottságától „Nyilvántartó fü­zetet" kap, amelybe bejegyzi a cso­portjába beosztott tagok nevét és cí­mét A húszas bizalmi kötelessége: 1. Személyes kapcsolatot fenntar­tani húszascsoportja tagjai és az alapszervezet bizottsága között. 2. Húszascsoportjának tagjait ren­desen meghívni a taggyűlésekre és az alapszervezettől rendezett akciókra, 3. Húszascsoportjának tagjaitól be­szedi a tagdíjakat. 4. A Szövetség szerveinek határo­zatát megismerteti húszascsoportja tagjaival. Jól dolgosnak a női munkaerők a% Elektrosvitben (V) Az érsekújvári Elektrosvit I üzemben az üzem vezetőségének cél­ja az, hogy minél nagyobb számban kapcsoljanak be női munkaerőket a termelésbe. A cél az, hogy a dolgo­zóknak mintegy 70%-a nömunkásból álljon. Erre a célra ez az üzem külö­nösen alkalmas, tekintve hogy új gé­pek mellé új munkaerőket kell állíta­ni és a munka nem nehéz, sablon munka, nők könnyen megtanulhat­ják. Felmerül a kérdés, honnan ke­rülnek ezek a munkaerők az üzem­be. Mészáros párttitkár erre a kér­désre így ad választ: — Elsősorban az üzem régi mun­kásnőiről van szó, akik a régi üzem­részek leállítása után átképzésen vol­tak Csehországban és most az újon­nan felállított gépeknél álltak mun­kába. Itt tanítják be azokat a mun­kaerőket is, akik nem mentek Cseh­országba, és akik az újonnan beren­dezett műhelyek felállításáig az épít­kezési üzemeknél dolgoztak, egy-egy üzemrész elkészültével pedig azonnal beállítottuk őket a termelésbe. Ezen­kívül a falvak Egységes Földműves Szövetkezeteiből kerülnek ki munka. Luis Carlos Prestes szabadságának és éleiének védelmében Dutra bábkormánya meg akarja rettenteni Brazüia néptömegeit, amelyek fokozzák harcukat a béké­ért és nemzeti függetleségért s ezért elfogatási parancsot adott ki Luis Carlos Prestes, a Brazíliai Kommu­nista Párt főtitkára, a brazil nép le­gendás hőse ellen. A rendőrkopók ez­rei az angol „Intelligence Service" és az amerikai szövetségi nyomozó iroda „szakértőinek" ellenőrzése alatt az egész országot végigszaglásszák, betörnek a házakba, a dolgozók szá­zait kínozzák, hogy felkutathassák a „reménység lovagját", aki már há­rom éve illegalitásban van. Dutra spiclijei nagy jutalmat ígértek an­nak, aki élve vagy holtan kiszolgál­tatja Prestest Ugyanazok üldözik Prestest és uszítanak meggyilkolására, akik al­jas merényleteket szerveztek Tog­liatti, Tokuda, Duclos és Thorez elv­társ ellen. Ugyanazok, akik Belgium­ban Lahaut Kubában Jesus Menen­dez és Aracelio Iglesias, Argentíná­ban Jorge Calvo és Angel Zelli, Pa/­raguayban Alberto Candia elvtársak meggyilkolására parancsot adtak. A „Voz Operaria" című lap rámu­tat azonban: „Truman és Dutra gengsztereinek keze nem érheti el Prestest, mert a Brazíliai Kommu­nista Párt főtitkárát sokezer brazil­nak karjából és szívéből emelt védő­fal veszi körül". A brazíliai nép abban a nagyará­nyi'' hadjáratban, amelyet vezérének szabadságáért és életéért folytat, a harc különféle módszereit használja fel: tiltakozó leveleket, táviratokat küldenek a hatóságokhoz, a lapszer­kesztőségekbe, rőpgyüléseket és tün­tetéseket rendeznek, az üzemekben és utcákon röplapokat terjesztenek stb. Szerte Braziliában a bizottságok százai alakulnak Prestes szabadságá­nak védelmére. Rio de Janeiro és más brazíliai városok házainak falain egy­re gyakrabban jelennek meg felira­tok: „Éljen Prestes!", „Megvédjük Prestest!" Az összes latinamerikai országok népei egyre aktívabban csatlakoznak ehhez a kampányhoz, mert Prestes személyében imperialistaellenes, felsza­badító harcok jelképén látják. „Prestes veszélyben van! Mentsük meg Pres­test!" — írta Pablo Neruda. a hfres chilei költő. És a latinamerikai orszá­gok demokratikus pártjai és szerveze­tei erre a felhívásra válaszolva, tilta­kozó határozatokat hoznak Prestes ül­dözése ellen, a Brazíliai Kommunista Párthoz és vezéréhez intézett levelek­ben kifejezik együttérzésüket és segí­tőkészségüket. A népi demokrácia országaiban szintén folyik a mozgalom Prestes vé­delmében. Ezeknek az országoknak sajtója számos tudósítást közöl a Prestes védelmében tartott gyűlések­ről. Prestes védelmére alakult bizottság létesült Franciaországban. Tagja a bi­zottságnak Frederic Joliot-Curie, I.ouis Ar?gon Pablo Picasso. Le Léap, Eugenie Cotton. d'Astier de la Vige­rie, Boulier abbé, Yves Faree és más ismert személyiségek. erőtartalékaink. Az egyes szövetke­zetek ajánlására veszik fel az új mun­kásnőket. Megvannak tehát a lehe­tőségek, hogy újabb fiatal erőket tudjunk bekapcsolni a termelésbe. Azonban a nők beállítása a termelés­be különféle problémákat vetett fel számunkra. Elsősorban gondoskod. nunk kellett arról, hogy a női mun­kaerők elhelyezhessék gyermekeiket, hogy így nyugodtan dolgozhassanak. Ezért gyermekotthont állítottunk fel, amely mintául szolgál a többi gyer­mekotthon számára a kerületiben. Amig az érsekújvári városi gyermek­otthonokba az anyák nem szívesen adják be gyermekeiket, mert azokban az otthonokban nem voltak szakkép­zett alkalmazottak, addig nálunk a rend, a tisztaság, és a szakképzett gyermekkertésznök jő munkája szem­mel látható. A gyerekek híznak, erő­södnek, jól érzik magukat és szinte nem akarnak hazamenni. Most, hogy a harmadik műszak bevezetésével foglalkozunk, megkezdtük az új he­lyiségek berendezését, amelyek lehe­tővé fogják tenni, hogy a gyerme­kek éjjelre is ottmaradhassanak. Az új munkásnőkáderek kiépítése szempontjából igen fontos az, hogy a tanoncotthonban tanonclányok is vannak, akik a szakma elméleti és gyakorlati részének elsajátítása után jó mesterekké, szakemberekké vál­nak. Ezt a szakképzést szolgálja az esti munkaiskola is, amely már egy hónapja működik. Ebben a munkais­kolában egész éven át folyik az ok­tatás és a tanfolyam elvégzése után a női alkalmazottak jobb beosztást kapnak. Belőlük kerülnek ki a mes­terek, a technikusok és a különféle szakmunkások. Felmérhetetlen jelen­tősége van annak, hogy ebben az esti munkaiskolában nök is részt­vesznek, akik fontos szerepet játsza­nak majd az új üzem új kádereinek kinevelésében. Itt kell szólni arró! is, hogy mi­után az üzem munkásainak 70%-a női munkásokból áll, tehát fontos, hogy az új bizottságokba mindenütt nők is bekerüljenek. Ezt a múltban az üzemvezetőség elmulasztotta. Azonban az új választásoknál a nők szerepét is figyelembe vesszük és eh­hez mérten kapnak vezető pozíciókat is. A baj az, hogy a nök bekapcso­lása a pártéletbe meglehetősen nehéz feladat és ezen a téren még nagy és széleskörű meggyőző munkára van szükség. Vannak női .párttagjaink is, ezeknek politikai fejlettségében és ön­tudatosságában azonban még nagyon sok a hiány. Minden erőnkkel azon leszünk azonban, hogy női munká­sainkat mind szakmai, mind politikai téren kiképezzük és megerősítsük, hogy azokon a fontos pontokon, aho­va kerültek, mindenkor, mindenben megállják helyüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom