Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-19 / 16. szám, péntek

1951 január 19 ÜJSZ0 Csu En-Lai válasza az ENSz politikai bizottsága elnökének Csu-En-Laj elvtárs, a Kínai Nép­köztársaság külügyminisztere január 17-én felelt az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárhelyettesének vá­laszára, amelyet az a közgyűlés po­litikai bizottságának elnöke nevében küldött „a koreai kérdés és más Tá­volkeletet érdeklő kérdések megoldá­sának tárgyában". Csu-En-Laj válasza a következő: ,,Dávid Öven úrnak, az ENSz hi­vatalban levő főtitkárhelyettesének, New Yorkban. Róbert t'rdanet Ar­belacsz, az ENSz közgyűlése első bi­zottságának elnöke részére. Igazolom a koreai kérdést és más távolkeleti kérdéseket érintő alap­vekről szóló levelének vételét, ame­lyet január 13-án az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlése első bi­zottságának elnöke nevében küldött. A Kínai Népköztársaság központi kormánya nevében arra a következő­képpen válaszolok: 1. A Kínai Népköztársaság köz­ponti kormánya a múltban is amel­lett volt és most is a mellett szál! sík­ra, hooy a koreai háborút gyorsan be kell fejezni, még pedig úgy, hogy az érdekelt államok üljenek össze a koreai kérdés békés megtárgyalásá­ra az alábbi alapfeltételek alapján, valamint annak az elvnek a leszöge­zése mellett, hogy a koreai belső problémák megoldását a koreai nép­re kell bízni. Ennek következtében az Egyesült Államok katonaságát Tajvanból vissza kell rendelni, a Kí­nai Népköztársaság képviselőit pe­dig az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe meg kell hívni. Mint jól is­meretes, ezeket az alapelveket 1950 december 22-én kifejezésre is juttat­tam, amit ugyanazon a napon táv­irati úton Entezan úrral, az Egye­sült Nemzetek Szervezete közgyűlé­sének elnökével közöltünk ls. 2. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének első bizottságit 1951 január 13-án a Kínai Népköz­társaság képviselőinek jelenléte nél­kül új alapelveket hagyott jóvá, amelyek a koreai kérdésre és a tá­volkeleti kérdésekre vonatkoztak. Ezen alapelvek egyik megállapítása az, hogy az érdekelt államok között a tárgyalást csak a koreai fegyver­szünet után lehet megkezdeni. Ez a fegyverszünet az USA katonai egy­ségeinek érdekét szolgálná, hogy pi­henőhöz jussanak. Eltekintve ettől az alapvető ponttól, a többi elvi ál­lásfoglalás is kétértelmű volt. A továbbiak során a fennálló nern­j zetközi kötelezettségek körülírása nem tisztázta, vájjon a kairói ' vagy a potsdami deklarációról van-e szó. Ez csak az USA törekvéseit tó­A kínai szoviet vagyont átadták a Kínai Népköztársaság központi kormányának Moszkvából jelentik, hogv a Kínában fekvő szovjet vagyont átadták a Kínai Népköztársaság központi kormányának. A Szovjetúnió és a Kínai Népköztársaság között 1950. február 14-én létrejött megállapodás a kína-csancsun gi vasútvonalról. Port Arthurról és Dalniról feltételezte, hogv a Kínai Népköztársaság központi kormánvának díj­mentesen átadják azt a vagyont, amely a Szovjetúnió ideiglenes ellenőrzése alatt állt vagv bérletben volt Dalni városában. Vonatkozott ez arra a vagyon­ra is, amelyet a szovjet gazdasági szer vezetek a mandzsúriai japán tulajdono­soktól szereztek, valamint azokra az épületekre, amelyek a pekingi volt katonai helyőrség tulajdonában voltak. A szovjet-kínai vegvesbizottság, amelyet ennek az egyezménynek vég­rehajtására létesítettek, munkáját befejezte és átadta 1950. évben az egész vagyont á Kínai Népköztársaság központi kormánvának. Kínában ellenőrzés alá vették az amerikai vagyont A Kínai Népköztársaság központi kormánya állami adminisztrációs taná­csának döntése értelmében, amelyet az az amerikai üzemek és vagyon Kínában való ellenőrzésével kapcsola­tosan, valamint a köz és magán kötött amerikai bankbetétek tárgyában hozott, most 130 amerikai üzemet, beleértve a sanghaji energetikai társaságot, a telefontársaságot, a Standard Vacum Oil Companyt, valamint a Texas Oil Company fiókintézményeit állami el­lenőrzés alá vették. Ezen üzemek alkalmazottai és mun­kásai a kormány által kiadott rendel­kezések értelmében gondoskodnak ar­i ól. hogy az üzemi vagvonban állam­ellenes módon kárt ne tegyenek. Országos kötelezettségvállalási verseny Indult meg Magyarországon a Magyar Dolgozók Pártja koügresszusa tiszteletére A magyarországi Hofherr-traktor­üzem dolgozói az ország valamennyi dolgozójához felhívással fordultak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja februári kongresszusa tiszteletére in­dítsanak országos szocialista munka­versenyt. A magyarországi traktor­üzem felhívása a magvar dolgozó nép széles rétegeinél nagv és lelkes vissz­hangra talált. Az ország fővárosába az ország különféle pontjaiból jelentések érkeznek arról, hogv a munkások, az üzemek kollektívja a kongresszus tisz­teletére kötelezettségeket vállalnak. Az üzemi dolgozók által megindított országos szocialista versenyakcióba nemcsak az ipari munkások kapcsolód­tak be, hanem a kis- és közén­parasztság, a termelő szövetkezeti csoportok, a gépállomások és az állami birtokok dolgozói is. Az Angol Kommunista Párt megbélyegzi az amerikai kormány háborús politikáját Az Angol Kommunista Párt politi­kai bizottsága nyilatkozatot adott ki. Eisenhowert mondja a nyilat­kozat — azért küldték Európába, hogy kierőszakolja a nácik felfegy­verzésének tervét. Az atlanti tanács, nak decemberben Brüsszelben hozott döntései azt jelentik, hogy tökélete­sen Eisenhower vezetése alá rendelik az összes angol fegyveres erőket. Nyugat-Németország felfegyverzé­se, Eisenhower diktatúrája Európá­ban, Mac Arthur diktatúrája a Tá­vol-Keleten, Japán felfegyverzése: ma az amerikai háborús politika lé­nyegé. Ez ipeiitikai árulás az a«jgoI nemzet ellen. Franciaország, Olaszország, Né­metország és Belgium népei már tet. tőikkel megmutatták, hogy ellenzik a háborús politikát, melynek végre­hajtása céljából Eisenhower Európá­ba jött. Ezekkel a népekkel együtt meghiúsíthatjuk a háborús terveket. Tudja meg Eisenhower, az angol nép solnasem fogadja el azt a sorsot, amelyet ő készít elő számára. Követeljük mindnyájan: Eisenho­wer menjen haza. Egyetlen katonát sem adunk az amerikai háborús ter­vekhez. Nem szabad Nyugat-Német, országot felfegyverezni. Tárgyaljunk a Szovjetunióval. Nyugat-Németországnak szóló iegyverszállítmány érkezett Marseillehe Az amerikaiak nagymennyiségű Nyugat-Németországnak szánt hadi­anyagot akarnak partra rakni Mar­seille kikötőjében. E terv előkészítésé­nek keretében Irving Brown, a hír­hedt szakadár szakszervezeti vezető már a mult hét végén Marseáilebe ér­kezeit és ott résztvett az úgynevezett „földközi-tengeri dokkmunkások és tengerészek bizottsága" nevű szaka­dár"alakulat értekezletén. Ennek az amerikai pénzen fenntartott szervezet­nek a vezetője, a jobboldali szocialista párt egyik tagja, Ferri-Pisani, aki nemrégen tért vissza amerikai „ta­nulmányútjáról". Az UFI hírügynök­ség értesülése szerint Irving Brown. Ferri-Pisani és az USA marseilleí fő­konzulja még külön tanácskozást is tartott, ahol megtárgyalták a hadi­anyag kirakásának kérdését. Az Aurore című gaulleista lap mar­seilleí különtudósítója nyilatkozatot kért a szakadárok egyik veizetőjétö!, aki kijelentette, hogy a földközitengeri bizottság szükség esetén erőszakkal is kira­katja az amerikai hadianyagot. A marsei'lei tengerészek és dokk­munkások erélyesen tiltakoznak e ter­vek ellen és bejelentették, hogy tilta­kozásuk kifejezésére sztrájkba lépnek. i mogatja s igazolja azt a téjiyt, hogy • ők továbbra is a támadás alapelve 1 mellett tartanak ki Koreában ugyan­í úgy, mint Tajvan és a Távolkelet más kérdéseiben is. Nagyon jól tud­juk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének sok tagját a béke utáni vágy töltötte el és azért adta hozzájárulását a január 13-i első bi­zottsági ülésben elfogadott alapel­vekhez. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a/, az alapelv, amely a tűz be­szüntetésétől teszi függővé a tárgya­lások kezdetét, csak az USA agresz­szió kiszélesítését támogatja és sem­miképpen sem vezethet igazi békére. A Kínai Népköztársaság központi kormánya ezért ezzel az alapelvvel semmiképpen sem azonosíthatja ma­gát. 3. A koreai kérdés és a többi ázsiai problémák békés megoldásá­ra, a Kínai Népköztársaság köz­ponti kormánya nevében a követke­zőket ajánlom az Egyesült Nemze­tek Szervezetének: a) A koreai háború gyors befeje­zése érdekében az érdekelt államok indítsanak tárgyalást. Ennek alapját az idegen katonai csapatoknak Ko­reából való visszahívásáról szóló egyezmény képezné, amely egyúttal a koreai belpolitikai kérdéseknek a koreai nép által történő elintézését támogatná. b) Az amerikai fegyveres erők Tajvanból és a tajvani szorosból va­ló kivonása, továbbá azok a problé­mák képeznék e tárgyalások pro­gramját, amelyek a Távolkeletet érintik. c) E tárgyalásokon hét ország képviselője vegyen részt és pedig a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az USA, Francia­ország, India és Egyiptom képvise­lői. A Kínai Népköztársaság kapjon az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben definitív jogi képviseletet, amely mindenképpen meg is illeti öt. d) E konferencia színhelye Kína legyen. 4. Amennyiben az ENSz beleegye­zik a fenti javaslatokba, meggyőző­désünk, hogy a lefolytatandó meg­beszélések a legrövidebb időn belül megkönnyítik a helyzetet és a legrö­videbb időn belül véget vetnek a koreai háborúnak és meghozzák az ázsiai problémák békés elintézését. Aláírás: Csu-En-Laj, a Kínai Népköztársaság központi kor­mányának külügyminisztere. Pleven útrakészen Trumanhoz A francia kormánv elnöksége a francia és külföldi sajtónak bejelentet­te, hogy René Pleven a francia kor­mány miniszterelnöke Truman elnök­ke! való tárgyalások cél iából az Egye­sült Államokba készül. A tárgyalások január 19-e és 30-a közölt fognak le­folyni. Az amerikai politikai válságról ír a moszkvai Pravda A moszkvai Pravda vasárnapi nem­zetközi szemléjében Marinvin elvtárs kommentálja az amerikai külügymi­nisztériumnak harminc ENSZ-tagállam kormányához intézett emlékiratát, amely követeli, hogy a Kínái Népköz­társaságot nyilvánítsák agresszornak és alkalmazzanak vele' szemben szank­ciókat. Achesonnak ez a felhívása — álla­pítja meg Marinyin — hemzseg a megfélemlítésektől és leplezetlen fe­nyegetéseket tartalmaz az ENSz fe­lé is. Acheson fenyegetései nem erejé­ről, hanem pozíciójának gyengeségéről tanúskodnak — hangoztatja Marinyin elvtárs. — Az USA uralkodó körei számára úgylátszik, egvre nehezebb a „főnök" szerepét betölteni az ENSZ­ben, bár a hírhedt „szavazógépre" tá­maszkodnak. Ez a „gép' egyáltalán nem tükrözi vissza a nemzetközi szín­téren az erők igazi viszonyát. A harminc ENSZ-tagállamra gyako­rolt amerikai nyomás nem korlátozó­dik arra az arcátlan iavaslaíra, hogy a Kínai Népköztársaságot „agresszor­nak" nyilvánítsák. Az USA. Kínával a diplomáciai kapcsolatok megszakítását követeli és ugyanakkor szorgalmazza, hogy „gazdasági és katonai szankció­kat" alkalmazzanak vele szemben. Mindez nem hagy . kétséget aziránt, hogy az amerikai uralkodókörök hisz­térikus rohamukban lángra akarják lobbantani a világháború tüzét. A szemleíró ezután rámutat, hogy az amerikai uralkodókörök politikája esztelen kalandorpoiitika. amelynek sa­játossága a meglepő rövidlátás és az a makacs tulajdonság, hogv nem szá­mol a tényekkel. Az amerikai uralkodó­körök, amikor kirobbantották agresz­sziójukat Ázsiában, arra számítottak, hogy sikerült nekik megfélemlíteniük, térdre kényszeríteniök Kína és Korea népét és ezzel megteremteni annak fel­tételeit, hogy egész Ázsiát az új ame­rikai birodalom gvarmati támaszpont­jává tegyék. De mit kaptak válaszul? Kína és Korea népeinek tömörülését, elszánt harcát és nemcsak egész. Ázsia, hanem az egész világ békesze­rető népeinek a kínai és koreai nép iránti testvéri szolidaritását. Végered­ményben: az USA presztízsének ka­tasztrofális csökkenését és az amen* kai politika- mindenki számára nyilván­való válságát. Egy másik cikkében Marinyin elv­társ megállapítja: Nem véletlen, hogy a német és amerikai tábornokok pe­tersburgi megbeszéléseinek kezdete egybeesik Eisenhower Nyugat-Euró­pába érkezésével, aki minél hamarább kezébe akarja venni az Északatlanti Tömb országainak hadseregeit. Nera kétséges, hogy az amerikai imperialis- / ták a nyugatnémet hadseregnek első­rendű szerepet szántak, mint támadási eszköznek a békeszerető nének ellen és mint olyan eszköznek, amellvel nyo­mást gyakorolnak az USA ingadcaá partnereire. Amióta nyilvánvaló lett az ameriká uralkodókörök katonai veresége és po* litikai kudarca Koreában, a nyugat^ német hadsereg felállítására irányuló törekvésük sürgős jelleget öltött — állapítja meg Marinyin. rámutatva, hogy az angol-amerikai imperialisták nem veszik figyelemb* azt. hogy az idő ellenük dolgozik. Nyugat-Európa népei okultak az agresszorok ázsiai kaiandorpolitítíá iának kudarcán és Ir 3 vonták a maguk szempontjából szűk* séges következtetéseket. Ez vonatko­zik a német nép demokratikus erőire is. A béke gondolata a német lakosság 1 egyre nagyobb rétegeit hatia át. A moszkvai Pravda hangoztatja, hogy a Békevilágtanács legközelebbi ülésének napirendjén szerepel a némeť és a japán probléma békés megoldása" nak kérdése. Ilyen megoldás elkerül" hetetlenül szükséges a béke és a né^ pek biztonsága szempontjából. Ilyen megoldás gyakorlatilag is lehetséges. Az ehhez vezető utat kiielölte a nyola ország külügyminiszterei prágai tar nácskozásának határozata A koreai nők harci elszántsággal küzdenek a férfiak oldalán az amerikai agresszorok ellen A koreai népi hadseree főparancs­noksága január 17-én kiadott hivatalos jelentése közli, hogv a népi hadsereg csapategységei a kínai önkéntesekkel karöltve a front minden szakaszán sú­lyos megsemmisítő csapásokat mérnek az ellenség csapategységeire. A har­cok során az ellenség mind em­berekben, mind hadianyagban nagy veszteségeket szenved. A légvédelmi tüzérség január 15-én Feníang vidé­kén két amerikai repülőgépet semmi­sített meg. * A koreai nép harcába aktíve bekap­csolódtak a koreai asszonyok is, hogy hozzájáruljanak a koreai föld felszabó* dításának nagyszerű müvéhez. Vala­mennyi felszabadult koreai tartomány­ban az asszonyok bizottságokat alakí­tottak. amelyek hathatósan támogatjáfi a frontot. Ajándékokat küldenek K katonáknak, megjavítják a harcosof fehérneműit és egyenruháit. A Csotf csen-vidéki asszony-bizottság tagjai eddig több, mint 1000 csomagot kűid-i tek a frontra. A Kiengl tartomány több falujában az asszonyok a sebesült frontkatonák részére üdülőket létesí­tettek. A demokratikus asszonyszövet­ség fiatal tagjai pedig a koreai hadse^ reg oldalán vesznek részt a harcokban. Európa elsőszámú közellensége, Eisenhower felé a nyugati népek tiltakozó ökle emelkedik Olaszországban egyre hatalmasod­nak a tiltakozó akciók, amelyeket Eisenhower tábornok látogatásának bejelentése okozott. Az olaszországi városokban a röpiratok ezreit osztot­ták ki, amelyekben a dolgozó nép kö­veteli, hogy az európai Mac Arthur azonnal tűnjön el Európából és siessen haza az Egyesült Alliamokba. Olaszor­szág városainak és falvainak házait háborúellenes plakátok borítják. Torinoban Eisenhower tábornok b«u jelentett látogatása elleni tiltakozás­ként a város dolgozói egységein sztrájkba léptek s az egyórás sztrájk­ban a város valamennyi munkása és alkalmazottja résztvett. Ilyen rövid­tartamú sztrájkot Olaszország kü­lönféle részein mind gyakoribbak. Rómában a nyomdász-sztrájk követ­keztében a jobboldali Popolot kivéve a lapok nem jelentek meg. Az ameri. kai hírügynökségek jelentése szerint Olaszország véreskezű rendőrminisz­tere. Scelba, magában Nápolyban sok békeharcost letartóztatott, akik az utcákon háborúellenes röpiratokat ter­jesztettek. Nápolyba egy külön csend­őrzászlóaljat küldtek. Milánóban ugyan­csak letartóztatásokra került sor. To­rinóban és Milánóban a rendőrség a tiltakozók tömegét szét akarta verni. Torinoban a rendőregységek megtá­madták az amerikai konzulátus felé menetelő tiltakozókat. Milánóban az amerikai konzulátus előtt sok asz­szonyt letartóztattak akik tiltakozni jöttek a konzulátus elé Eisenhower látogatása miatt. Az aranyérem hat kitüntetettje, — mint ismeretes ez a legmagasabb olasz kitüntetés amellyel az ellenállási mozgalom és partizánharcok hőseit kitüntették, — a római amerikai nagy­követet felkérte, hogy eszközöl­jön ki Eisenhówernél számukra találkozást, mert tolmácsolni kíván­ják az olasz nép döntését, hogy nem a háborúért, hanem a békéért akar­nak harcolni. Eisenhower látogatása elleni tilta­kozásul január 17-én a különféle üze­mek dolgozói sztrájkba léptek. Sztráj­kot kezdtek a munkások Torfrió, Pí»­cenza, Cremona, Novara, Párma, Brescia és Taranto városokban. Ja­nuár 18-án 24 órai általános sztrájkot hirdettek a munkások Velencében, Páduában, Reggio Emíliában. Girgen­tiben, Ferrarában és Livornoban. Britu disí-tartományban a föJdmíívesek csü­törtökön ugyancsak sztrájkba léptakj Nagyarányú tiltakozások az angol reakciós kormány politikája ellen A jobboldali labourpárti kormány háborús politikája, amely mind kifeje­zettebben az angol-amerikai imperia­listák érdekeit szolgálja, nagy felhá­borodást kelt az angol közvélemény széles rétegeiben Urmston (lancashi­reí grófság) 43 volt katonája Sliin­well hadügyminiszternek tiltakozó le­velet küldött, amelyben elítélik a tar­talékosoknak katonai szolgálatra valló berendelését. A Daily Worker naponta qzámos levetlet kap. amelyekben a mult háború katonái tiltakoznak Nyugat­Németország remilitarizálása elleít. A kormány politikáját már az an­gal munkáspárti tagok is visszauta­sítják és a londoni gépmunkások egy­séges szövetsége az angol kormány áruló politikája ellen határozatban til­takozik. A gloucestershirei járási pártszervezet " egyhangú határozatot hozott, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy az északatlanti paktum tagálla­maiban közös hadsereget állítsanak fal. amelynek tagjai sorába, mint is­meretes a nyugatnémetországi egysé­geket is be akarják kapcsolni. A hatá­rozat örömmai üdvözli a szovjet ja­vaslatot, amely a négy nagyhatalom konferenciájának összehívását java­sdja és a Kínai Népköztársaságnak sa. ENSz-be való behívását követeli. A brit kormányt a dolgozók határozatok­ban hívják fed arra. hogy követelje Mac Arthur visszarendelését és hogy mindent kövessen el a világbéke biz­tosítására. A kenti grófság labous* párti szervezete a koreai konfliktusra vonatkozólag ugyancsak határozatot fogadott el, amelyben annak békés megoldását követeli. Hasonló határo­zatot juttatott el a kormánynak a 1*. bourpárt penarthi (Wales tartomány) pártszervezete is. Nagy-Británniában a békéért folyó harc a varsói határozatok szemmel­I tartásával mind élesetob formát ölt, a lakosság mind határozottabban száll síkra, reakciós kormányának politikája elüen és konkrét követelményei: a koreai kérdés békés elintézése, Nyu­gat-Németország felfegyverzésének azonnali megakadályozása, a négy nagy. hatalom tanácskozásainak összehívása, a világbéke biztosítása érdekében. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom