Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-18 / 15. szám, csütörtök

Nagy sikerrel fejeződött be a CSEMADOK békegyüjtése Végétért a CSEMADOK békegyűjtési akciója, me­lyet a mult év októberében indított a harcoló koreai nép megsegítésére. Az akció folyásáról hetenkéint hírt alltunk a nyilvánosságnak s a központba érkezett le­velek beszámolván arról, hogy dolgozó népünk mind vég-íj figyelemmel kísérte a gyűjtés menetér s nagy fon­tosságot tulajdonított az egész ukciónaK, A? w»il!a­dos elnyomatás alól felszabadult s a szocializmus útjára lépő dolgozóink megértették a békeharc nagy jelentőségét és szükségességét. 'ir«zblj» ezt minden megmozdulásuk, mikoi a békéről van szó. Megmutatta ezt 8 nagyarányú bekapcsolódásuk a CSEMADOK békegyüjtési mozgalmába, mely 261.698.20 koronát eredményezett. UJSZ0 1951 'Jairalr 18 Az akcióban ugyan a bratislavai helyicsoport gyűjtött a legtöbbet (23.630.— Kósj, ha azonban a. gyűj­tött összeget a város, illetve a köz­Bég lélekszámához viszonytíjuk, úgy a nagymegyeri járásban lévő Tany helyicsoportja volt legeredménye­sebb a gyűjtésben, mert 620 lakosú községében 3352 koronát gyűjtött. A második eredményes helyicsoport a g alánt ai járásban lévő Alsóhatár volt, mely 1605 koronát gyűjtőt csekély lélekszámú tanyáján. Ugyancsak jo munkát végzett a lévai járásban lé­vő nagyodi helyicsoport. A járások közötti versenyt a lo­sonci járás nyerte meg, melyben a panyidaróci és a galsai helyicsoport gyűjtött a legtöbbet a község lélek­számához viszonyítva. A nagyme­gyer. járás a második a verseny táb­lázaton. Legeredményesebb volt a tanyi, kolozsnémai és a nemesócsaJ helyicsoport, A lévai járásban a na­gyodi, a galántaiban az alsószeli, a rozsnyóiban a rudnai, a királyhelme­ciben a perbenyéki, a zselíziben az al«őváradi, a dunaszerdahelyiben a dunaszerdahelyi, a somorjaiban a szemeti, a komáromiban a nagykeszi, az ipolyságiban az ipolyviski, a vág­sellyeiben a p verefcélyiben a kalászi, az érsekújváriban a ezímői, a párkányiban a kucsi, a tornaijai­ban a sánkfalvai, a szeneiben a nagysúri, a surányiban a baracskai, a rimaszombatiban az alsópokoragyi, a felediben a serkei, a nyitraiban a posránví az arai'-esmarótiban a lé­deci és az ógyallai járásban az ud­vardi helyicsoport gyűjtött a legtöb­bet. Szlovákia magyarajkú dolgozói e sikeres akcióval ismét bebizonyítot­ták. hogy küzdőképesek a haladó emberiség békeharcában s nem riad­nak vissza semmiféle áldozattól. i A gyűjtés XIII. és egyben utolsó kimutatása. Kčs Az előző kimutatások összege 250.388.20 Vízkelet 2.580— Szemet 1.965— Mohovce 1.645.— Serke 1.187.­Tósnyárasd 1.165— Réte 767— Bolgárom * 710— Csoltó 500.— Töhöl 500.­Kassa (3. átutalása) 280— A gyűjtés végeredménye 261.687.20 A XI. és egyben az utolsó járási verseny táblázat: Járás: Kčs Losonc 30.196— Nagymegyer 26.020.50 Bratislava 25.150— Léva 20.050— Galánta 18.681— Rozsnyó 13.918— Királyhelmec 13.645— Zselíz 12.544— Dunaszerdahely 12.402.— Somorja 10.662.— Komárom 10.498.50 Ipolyság 7.980 Vágsellye / 7.526.50 Verebély 7.356— Érsekújvár 6.870— Párkány 6.799.50 Tornaija 5.655 — Szene 5.752.­Surány 5.066— Nagykapos 4.950.20 Rimaszombat 3.402— Feled 2.910— Nyitra 1.255 Aranyosmarót 888.— Kassa 980— Ögyalla 500 A gyűjtés végeredménye 261.687.20 A kormány üiéséről A kormány keddi ülését Antonín Zápotocky kormányelnök vezette. Dr. J. Plojhar egészségügyi mi­niszter részletesen beszámolt az egészségügyi dolgozók 1950 novem herében tett Szovjetúnióbeli látoga­tásáról. Az orvosküldöttséget, egész­ségügyünk szervezőit dr. F. Kriegl, az egészségügyi miniszter helyettese •Vezette. Erinek a tanulmányútnak az volt a célja, hogy részletesen meg­ismerkedjünk a szovjet egészségügy megszervezésével. A tanulmányúton a csehszlovákiai orvosok megismer­ték a szovjet egészségügyi gondos­kodás fejlett szervezetét és a cseh­szlovák egészségügy szempontjából értékes tapasztalatokat szereztek. Ezeknek a tapasztalatoknak értelmé, ben az egészségügyi minisztérium kü­lönleges figyelmet fog szentelni az ipari üzemek dolgozóinak és az EFSz-ek tagjainak. A szovjet egészségügy elvei alapján nálunk is előtérbe kerül a bitegségek meg­előzésének kérdése és a betegsé­gek gyógyításának egységesítése. Július Duríš, földmüvelésügyi mi­niszter javaslatára a kormány hely­benhagyta a földműveseknek nyúj­tott hitel új rendszabályait. Ez a kormányrendelet különösen azzal van segítségére az EFSz-ek­nek, hogy leegyszerűsíti és meg­gyorsítja az eljárást a földműve. seknek nyújtott hitelezésben. 1951 február 1-töl ugyanis a földmű­veseknek nyújtott hitelért az állami biztosítást ugyanis a földmüvelés. ügyi minisztérium és a pénzügymi­nisztérium helyett szélesebb méret­ben a kerületi és járási Nemzeti Bi­zottságok veszik át. A kerületi Nemzeti Bizottságok fognak dönteni a hosszúlejáratú hi­telekről egész 1 millió koronáig és a rövidlejáratú hitelekről, amelyek meghaladják a 250.000 koronát és nem érik el az 1 millió koronát. A járási Nemzeti Bizottrágok döntenek a 250.000 koronáig terjedő rövid tar­tamú hitelekről. Václav Kopecky tájékoztatás- és népmüvelésügyi miniszter javaslatá­ra a kormány megadta a beleegyezé­sét ahhoz, hogy megrendezzék a Ma­gyar Népi Demokratikus Köztársa­ság dokumentációs kiállítását. A ki­állítás bemutatja azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a magyar dolgozó nép a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása óta elélt. A kiállítást ünnepi keretek között január 19.én nyitják meg Prágában. Gusztáv Kiiment nehézipari mi­niszter javaslatára a kormány el­határozta, hogy elválasztja a cseh­szlovák bányáktól az érc és nafta kitermelését és külön vezérigaz. gatóságot alakít a következő elnevezéssel: Csehszlo­vák ércbányák és naftaüzemek. Ez az intézkedés lehetővé teszi azf érc kitermelésének rendes folyamatát és fejlődését és az ezzel összefüggő kér­dések intézését, amelyeknek külön­leges jelentőségük van ötéves ter­vünk teljesítésében. Egyúttal a kor­mány Václav Pokorný bányászt, aki hosszú évek óta bányászfunkcioná­rius, kinevezte az ércbányák és naf­taüzemek vezérigazgatójává. J. Jónás könnyűipari miniszter ja­vaslata alapján a kormány Málék Alojzot a textilipar új vezérigazgató­jává nevezte ki. Az eddigi ideiglenes vezérigazgató, dr. Holy Ivan tovább, ra is a könnyűipari miniszter helyet­teseként fog működni. Az építészeti ipar miniszterének, E. Slechta mérnöknek javaslatára a kormány elhatározta, hogy vízveze­téki központot létesít. A központ fel­adata lesz felülvizsgálni minden víz­vezetéki beredezés működését, kivé. ve azoknak a vízmüveknek a beren­dezését, amelyek mint kommunális üzemek vannak megszervezve. A kormány tudomásul vette, hogy a Lidicét újjáépítő társaság taggyü­lése további három éves tartamra el­nökül választotta Václav Nősek bel­ügyminisztert. Munkásarcok a füleki zománcgyárból Molnár István, a füleki Kovo­smalt mérlcgosztályának cgvtk dolgozója nr<-májái: ediig 'AtVc ra teljesítette v[ unka ját ma '"ég >»ooan végi^tneti, n^en. jar.uar 2. fr*. a rég• tfZlOi Tuűi.eiy l«w:y<rtt új hl'Ü.Í i.vi»"l 3"'if-KtK. U> egfy ük? ítípkk, nogy "o-májár *nár ISi% <b. r.eJf ',t|. %jz egész mCw«ly az új körülmén^K közőt> sokfq.' 'ŕibbľ' termel. Ma «rir>;'i méreget WA szil ez j, műhely, nin* !í)50-N>». A műh'lv ioigozói célú' f ímék ki, hogy az 1951. év tervét leg­alább egy hónappal korábban fe­fejezik be. Albert Pál elvtárs, aki a mér­leg acélrészein dolgozik és nor­máját 165%-ra teljesíti, szintén megjegyzi, hogy aa új műhely sokkal világosabb, mint a régi és így kevesebb villanyáramot is fo­gyasztanak. — Örömmel dolgo­zunk új munkahelyünkön — mondja, — mert tudjuk, hogy mi is katonái vagyunk a világ béke­táborának, mert tudjuk, hogy csak békés munkával érhetjük el a boldogabb jövőt, a szocializ­must. Azt, hogy hazánkat ilyen boldogan és nyugodtan építhet­jük, a Szovjetúniónak köszön, hetjük, amely meghozta orszá- t gunk szabadságát, nemzeteink I függetlenségét, boldogságát és lehetővé tette nekünk, hogy biz­tosan haladjunk a szocializmus felé. • A füleki zománcgyár mérleg­osztályán dolgozik JUGYELA ER­ZSÉBET élmunkásnő is. Ez az öntudatos lány 164%-ra teljesíti normáját. Már hét éve dolgozik az üzemben. Munkahelyéről soha sem késik el, mindig pontosan ér­kezik. A munkahelyén mindig mo­solygó arccal fogadják a mesterek s a többi munkások, mert szere­tik. Ahogy megérkezik, abban a pillanatban munkához lát, ami­ben szemmelláthatólag örömét le­li. Örül annak, hogy keze biztos mozdulatokkal végzi munkáját. Örül annak, hogy munkájával példát mutathat többi munkástár­sainak és hogy együttes munká­jukkal építheti boldogabb, szebb hazánkat, a szocializmust. És ezért dalolgat munkaközben for­radalmi dalokat. Ezért dalolgat, mert tudja, hogy minél többet, jobban és olcsóbban termelnek ö és munkatársai, annál hamarabb valósítjuk meg a szocializmust. SeböJc Pál, munkáslevelezö, Losonc. A nagy per visszhangja dolgozóink korében Dnlfvzó népünk felháborodva szerzett tudomást arról, hogy Ismét két katnUion «s ugy (jôrôiýk'.le'i főpap hazaárulást követett el. Buzalka püs­pök «» társai, akiket i bmtislav-ii állatnö.róság igazságosan ítélt el, azért k-x-SÜ-k a vádlrittak padjára, mtrt visszaéltek a vallás parancsolataival é» "épi deinc.kM'iktis rend s terünkre, a dolgozó nép szabadságára é§ békis át­toló murk^tára törtek. Milyen cédáik voltak ezeknek a ha­za4ruliV<r!dK? Arra törekedtek, hogy a Kizsakmiryo:é rendszert újra visz,. szarwli'tsálr és larmot dobjanak a dol­gozó nép iiyakába. SzeretteK volna korlátlanul hatalmaskodni és vissza­szerezni ezerholdas egyházi birtokai­kat. Meggyalázták magát az egyhá­zat is, mert a békés építő munka hir­detése helyett háborúra uszítottak. Kémekkel szövetkezve az imperia­listák, a Vatikán szolgálatában álltak, szen'teskedve takargatták szennyester­veiket és imádságaik mögött egy újabb vérözön volt a legforfób vá­gyuk. A bünik halmaza nehezedett ezekre a papi köntösbe bújtatott go­nosztevőkre. A feltárt bizonyítékok bebizonyítot­ták, hogy a nyugati imperializmust judás-pénzért szolgálták, mert a pénz fontosabb volt nekik, mint a dolgoaó milliók békés élete^ Ezek a hazaáruló főpapok a hivők előtt azt liirdették, hogy a népi de­mokratikus országokban elnyomják a vallás szabad gyakorlását. Mi, tudjuk, tapasztaljuk, hogy ez nem igaz, de azt is tudjuk hogy nem annyira a vallás védalmö, mint inkább a dolgo­zó nép iránti gyűlölet volt az a haj­tóerő, amely az elítélt főpapokat gaz­tetteikre indította. Senki nincs köztársaságunkban, aki azt állíthatná, hogy a vallás védelme kényszerítette ezeket a főpapokat ál­lamellenes magatartásukra. Népi de­mokratikus hazánkban a vallásszabad­ságot mindenki számára biztosították, a szabadságát csak annak veszik el, aki a dolgozó népet pusztulásba akar­ja dönteni. Kertész Imre, a munkás&zerkesztő tan­folyam hallgatója. Súlyos váddal terhelve állt három magasrangú .főpaft három püspök: Vojtassák, Buzalka és Gojdics a bra­tislavai állambíróság előtt Amivel vádolták őket, az a mai idők legsú­lyosabb bűntettqinek egyike. Komoly, tapasztalt ember létükre, (hiszen a legfiatalabb is közülük dmútt már 62 éves), nem á'talották elárulni hazáju­kat és saját népüket. Mélységesen felháborít mindannyiunkat elvetemült­ségük és kegyetlenségük, a mai idők-< ben, amikor a világ két táborra osz­lott, a béke és a háború táborára és amikor a tömegek elvárták volna, hogy éppen a vallás hirdetői álljanalc • béke és az igazság oldalára. Ez a három főpap is jobban tette volna, ha tudását és befolyását inkább a béke védelmére fordította volna, ök ezt nem tették. A felebaráti szeretet he­lyett, amit Krisztus, az 6 tanítójuk hirdetett, háborúra uszítottak és a dolgozó milliók békéjére törtek. Súlyos vád voit eüemük, mert pap! hivatásukkal ellenmondásban megszeg­ték, megcsúfolták a vallás törvényeit. Vannak jó, becsülete® hazafias pap­jaink és főpapjaink is, 4e ez a három nem tartozott közéjük. Büntetésüket megérdemelték és dolgozó népünk hálás kormány-rendszerünknek, hogy oly éberen őrködik békés országépítő munkánk és boldog szocialista jövőnk megvalósítása feleltt. t Bugár Zoltán építő munkái, Jahodná. Hozzászólás a párkányi Vesna-elárusífó kérdéséhez A Megb zottak Testületének Illése A Megbízottak Testülete kedden Karol Bacilek elnök vezetésével meg­tárgyalta dr. Michal Falt'an földmü­velésügyi megbízott beszámolóját a mezőgazdasági kutatásról. A népi demokratikus rendszer a mezőgazdasági kutatás fejlődésének hatalmas lehetőséget adott. Ma me­zőgazdasági kutatásunktól — amely­nek alapjait a haladó szellemű ma­terialista agrobiológia képezi — elvár­hatjuk az alkotó fejlődést és a hat­hatós segítséget a mezőgazdasági termelés hozamának fokozásában. A szocialista mezőgazdasági üzemek és az EFSz-ek megalkotása az elő­feltétele annak, hogy a földművesek és a mezőgazdasági üzemek mun­kásai bekapcsolódjanak a kutatásba, a nemesítésbe és a kísérletezésbe, ami a micsurini mozgalom és a mi­csurini körök tartalmát képezi. A továbbiakban a Megbízottak Testülete dr. Viktory megbízott be­számolója alapján értékelte a szlo­vákiai egységes testnevelés és sport ténykedését, sikereit és jövő fel­adataival foglalkozott. A testnevelő szervezeteknek még jobban meg kell gyorsítaniok a testnevelés tömeg­alapokon való fejlődését és fokozott figyelmet kell szentelniök az ifjúság testnevelésének, valamint a szak-ká­derek politikai nevelésének, A Meg­bízottak Testülete ajánlotta a szlo­vákiai Nemzeti Arcvonal központi akcióbizottsága vezértifckárának, hogy a testnevelés kérdésével foglal­kozzanak a Nemzeti Arcvonalban és annak minden alkotó részét vonják be a testnevelés előtt álló feladatok teljesítésébe. / A Megbízottak Testülete végül meghallgatta dr. Horák postaügyi megbízott tájékoztató beszámolóját a telekommunikációs hálózat he'v­zetéről és dr. Soltész élelmezésügyi megbízott jelentését a tojásfelvásár­lásról az 1950-es évben, valamint az 1951-ea évre tett előkészületekről. Tisztelt szerkesztőség! Most írom az Uj Szónak első le­velemet, bár a lapot mindig az első betűtől az utolsóig elolvasom. Igy a január 5-i számot olvasva egy cikk ötlött a szemembe: „Mi (ehet a hiba a Vesna-elárusítók körül?" A cikket egy munkáslevelező írta. Szeretném hozzáfűzni a saját véleményemet. A levél írója megírja a valóságot Megírja véleményét a vásárlóközön­ségről, amivel teljesen egyetértek. Az üzletvezető sok esetben valóban he­lyesen járt el, a munkáslevelező azon­ban egy kérdésről nem !rt és ezt a hiányt szeretnem pótolni. A magam tapasztalatát és a többi asszonyok véleményét tolmácsollom, akik pa­nasszal jönnek ki az üzletből. A párkányi 20—106-os Vesna-éláru­sítóban az üzletvezető végtelenül ideges, ezt pedig az egyszerű vásár­lóközönségnek kell megszenvednie. Ha az a munkáslevetező elvtárs el­mondta, hogy mit cselekszik az üz­letvezető helyesen, akkor azt is meg kell mondania, hogy mit tesz helyte­lenül. Ha valaki megkérdezi, hogy mit lehet vásárolni, az még nem je­lanti azt, hogy nincs szüksége árura. En például nem érzem magam dámé­nak, mert munkásember felesége va­gyok és többnyire tudom, hogy mit kell vennem. Mégis úgy kérdezem, ha néha az üzletbe megyek, hogy: mit vásároltatok? (Én is megkaptam azt a feleletet, hogy: van ruha magán). Mert bár az üzlet tömve van áruval, nem lehet tudni, hogy az üzletvezető éppen milyen hangulatban van és me­lyik árut szándékszik kimérni aznap. Mert ha flanelt mér, nem vesz elő szövetet, fia pedig szövetet mér, ak­kor csak azt, ami a pulton fekszik, vagy ami kéznél van. Ha kértem, hogv nekem abból a másikból adjon, vagy mutassa meg, hát arról szó sem leheteft, vagy pedig olyan szavakkal kíséri, hogy az ember szívesebbem vesz abból, a\Tií nem is tetszik, vagy inkább nem vesz samrnit és kimegy. Most azt kérdezem: az én uram munkás, én is becsületesen dolgozom és ha ruhát akarok venni, aa üzletben, pedig van áru: miért nem kaphatok én a pénzemért azt és olyant, ami ne. kem tetszik Miért kelljen meigvenrd azt, ami nem tetszik, vagy kijönni vásárlás nélkül. Csak azért, mert az üzletvezető nincs jó hangulatban. Néha úgy szolgálja ki a vevőt és úgy beszél mintha szívességből és aján­dékba adná az árut. Pedig mi, a vá­sárló tömeg, épp oly szükségesek va­gyunk, mint amilyetn szükséges ne-i künk az üzlet. Nem ismerem a jelzett munkásle­j vél íróját, de lehet, hogy nem ismerte ' eléggé a helyzetet és igy nem láthat­ta a hibákat. Már pedig, hogy a hibá­kat kiküszöböljük, leghelyesebb nyíl­tan rájukmutatni. Igy mindkét fél megelégedett lesz és közös erővel építhetjük, erősíthetjük népi demokra. tikus hazánkat. Elvtársi üdvözlettel: Molnár Ferencné, Párkány. A CsKP Központi Bizottságának távirata az olasz szocialista párt XXIX-ik kongresszusához A Csehszlovák Kommunista Párt Közponü Bizottsága a következő üd­vözletet küldte az olasz szocialista párt XXIX. bolognai kongresszusá­nak: Tisztelt elvtársak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága XXIX. kongresz­szusotoknak testvéri üdvözleteit küldi. A Csehszlovák Kommunista Párt és munkásosztályunk nagyra becsüli pártotok munkájának eddigi eredmé­nyeit, azét a pártét, amely az olasz munkásosztály akciós egysége meg­lett áll és szoros együttmunkálkodáv ban Olaszország Kommunista Pártjá­val és más haladószellemű szervezer tekkel harcol a békéért, Olaszország­nak az amerikai imperializmus által való leigázása ellen, Olaszország füg­getSenségéért, a szocializmusért. Kívánjuk kongresszusotoknak, hogy eredményei hozzájáruljanak az olasz dolgozó nép egységének megszilárdí­tásához harcában a szabad Olaszor­szág boldog jövőjéért. Elvtársi üdvözletekkel: 8 CsKP Központi Bizottsága, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom