Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-16 / 13. szám, kedd

1951 január 18 -Ö JSZ Ö - 3 Gojdics Pál vádlott, a volt görögkatolikus egyház püspöke kezdettől fogva visszaélt e magas egy­házi funkciójával, tevékenységét a Köztársasáág szétverésére irányítva és e gaz tevékenységét teljes mértékben kifejlesztette a náci Németország szol­gálatában, az úgynevezett Szlovák ál­lam alatt. A főpapság áruló, a népi de­mokratikus rendszerünk felforgatására irányuló összeesküvésének egyik teg­eülanszenvesebb résztvevője. Mint ahogy maga bismerte, Gojdics vádlott már a München előtti köztár­saságban bekapcsdódot az ukrán fa­siszták államellenes és szovjetellenes frontjába, akiknek az volt a céljuk, hogy egyrészt tönkretegyék a köztár. saság egész létét, másrészt hozzájá­ruljanak a Vatikán régi álmainak meg­valósításához Keleten, hogy kiszorítsák a pravoszláv egyházat az egyesült egyházzal és így kiterjesszék a Vati­kán hatalmi pozícióját keletre. E célok megvalósítására a vádlott Gojdics az első lépést az úgynevezett Szlovák áil­lám keletkezésében látta és ezért telje­sen Tiso egyházi-fasiszta rendszere szolgálatába áilt, minden erejével töre­kedett megszilárdítására és e célból többek közt — saját bevallása szerint — egész sor pásztorlevelet adott ki. Buzgón együttműködött a náci veze­tő emberekkel é6 pedig dr. Kolbával, a német konzulátus eperjesi hivatalnoka-, val, Karma sinnal, a szlovákiai németek vezérével és Ludin német követte], akik mind nagyrabecsülték feltétlen po­zitív állásfoglalását a nácizmus mel­lett. A Szovjetúnió effien intézett táma­dás idején is feltétlenül a nácizmus szolgálatába állt és a német imperializ. mus buzgó eszközévé vált egyszers­mind tárgyalásokat folytatva a Vatikán politikai intenciói szerint, amely a hitle­rista Németországnak a Szovjetúnió eíleni támadásában látta a rég óha jtott keleti hódító útja megnyitását. A görög" katolikus főpapság állásfoglalása eb­ben az időben kifejezésre jut abban a levélben, amelyet a baziliánusok pro­vinciálisa, Sabol írt Gojdicsnak és amely a prágai áUambíróság irattárá­ban a Hucsek Pál és társai elleni bűn­ügy iratai közt feikszik. Ebben a le­vélben Sabol többek közt a követke­zőket írja: „Ha majd mégnyílik az út keletre, minden pozíciót '"tthagyunk és Ukrajnába megyünk." Ebben az irány ban Gojdics a német katonai parancs­nokság kérésére felhívta egyházme­gyéjének összes papjait, hogy jelent­kezzenek átmenésre a náciktól ideig­lenesen megszállt Ukrajnába, ahol pa­pitevékenység leple alatt kémtevé­kenységet kellett volna folytatniok a nácisták számára. A vádlott Gojdics ezt a tevékenységet teljesen beismer­te és cinikusaan „missziós" munká­nak minősítette. Nem az ő érdeme, hogy ez a felhívás a gaz tevékeny­ségre az alsóbb papok körében nem hozott sikert, mert saját bevallása szerint az alsóbb papság megtagadta részvéteidét egy ilyen — Gojdics sa­ját szaval szerint — „ellenszenves munkában". Nyilvánvaló tehát, hogy Gojdics hazaáruló tevékenységében teljesen elszigetelve maradt az alsóbb papság tömegétől, amely hű maradt a néphez és a nép óhajaihoz. A dolgozó nép ebben az időben a Szovjetúnióban látta egyetlen remé­nyét és szabadsága egyetlen bizto­sítékát és éppen a volt Gojdics­egyházniegye területén erős parti­zánmozgalmat fejtett ki és hősi har­cot kezdett a náci betörők ellen. Amikor a győzelmes Vörös Hadse­reg kiűzte a náci hordákat a meg­szállt Ukrajnából és velük együtt menekültek saját népük haragja elől a kollaboráns ér gyilkos ukrán fa­siszta bandák, Gojdics vádlott ezeknek a gonosztevő elemeknek minden segítséget és támogatást megadott. Vagy Szlovákiában helyezte el őket, vagy pedig segítségükre volt további menekülésükben nyugat felé. Külön­féle gyűjtéseiket rendezett érdekük­ben. A fasiszta német katonai parancs­nokságtól 150 ezer koronát vett át, mint judáspénzt jutalomként azért, hogy a nácik oldalán harcoltak a Szovjetúnió ellen Saját híveit pedig félrevezette azzal, hogy válási okok miatt meneku tekről van itt szó és felhívta őket, hogy ezeket az árulókat mindenben segítsék. Saját bevallása szerint ezektől az árulóktól kémhíre­ket gyűjtött, a Szovjetunió politikai, gazdasági és katonai helyzetéről és ezeket a híreket az 1944. év végén a bratislavai internunciatura közvetíté­sével a Vatikánba küldte. Saját be. vallása szerint Gojdics már 1942-től kémkapcsolatokat tartott fenn dr. Ko­lakovics vatikáni kémmel; neki adta át azoknak a papoknak ós laikusoknak névsorát, akiket megbízhatóknak tar­tott kémtevékenységre. Gojdics ezt a kém- és felforgató tevékenységét saját bevallása szerint különös buzgalommal folytatta a fel­szabadulás után. E gaztettei csak kö vetkezményei nyilt fasiszta állásfog­lalásának az előző időszakból és ugyanígy a Vatikán politikájának, amely rrm a hitleri nácizmus angol­amerikai örököseivel együtt dolgozik. Egyházmegyéjében mindenekelőtt az ukrán terroristák menedékközpont, ját szervezte meg. Titkos küldöttel hírt küldött Lengyelországba, hogy az összes papok és laikusok, akik­nek államellenes tevékenységük miatt Lengyelországból menekülniök kell, jelentkezzenek nála és így megterem­tette egyházmegyéjében a terroris­ták központját. Ezekkel a papokkal, akik a német fasiszták szolgálatá­ban elárulták saját nemzetüket és akik az OTJN és UPA terrorszerve­zetekben voltak, töltötte be a szlo. vák plébániákat. Igy tudatosan és szándékosan megalapozott Szlová­kiában egy gonosztevő és terrorista hálózatot a Köztársaság felforgatá­sára. Hogy azoknak a gonosztevőknek, akik nyugatra akartak menekülni, lehetővé tegye ezt az útjukat, Prágá­ban a Karlová-utca 1. szám alatt Pa­vel Huesko benderistát nevezte ki plébánosnak és megbízta öt ezzel a feladattal és ebből a célból hivatalos űrlapokat adott át neki, amelyek sa. játkezű aláírásával és bélyegzővel voltak ellátva. Huesko ezután Goj­dics parancsa értelmében kitöltött ilyen blankettákat a benderista go­nosztévőknek, akik eljöttek hozzá és Csehország és Morvaország különfé­le határmenti plébániáira osztotta be őket plébánosoknak. Hogy ezt a gonosz tevékenységét, tökéletesen megszervezze, Gojdics e gaz tevé­kenységben Hucskonak Buranics Gregort, a Csehszlovák Köztársa­ságban lévő benderista band'ták vezetőjét küldte segítségül, akinek hamis igazolványt adott Id. hogy teológiai hallgató és Igy lehetővé tette neki a szabad és biztos moz. gást a Csehszlovák Köztársaság te­rületén. Buranics és Huesko ilymó­don közösen megszervezték a ben­derista gyilkosok illegális átszöké­sét külföldre, egészen e benderista j prágai központ leleplezéséig. Gojdics mindezt a tevékenységet a főtárgyaláson bevallotta és ezen­kívül teljes bűnössége bebizonyoso­dott Huesko és Buranics tanúk val­lomásaival is és a 3/1, 3/2 és 3/3 iratok felmutatásával. Gojdics parancsai értelmében Huesko Prágában megszervezte a hamis iratok nagybani gyártását, melyek segítségével a benderi,sta ter­roristák a csehszlovák állampolgár­ságról szóló okiratokat is kicsalták. Ezenkívül Gojdics alárendelt pap­jainak' elrendelte, hogy hamisít­sák meg az anyakönyveket és a ben­derista gonosztevőknek adjanak ki hamis keresztleveleket és házassági leveleket. A prágai külügyi intézet kérdőívein adott válaszokban maga Gojdics is az igazságtól eltérően azt állította, hogy ezek a terroristák megbízható személyek, hogy kezeske­dik értük, habár ismerte gaz tevé. kenységüket és ő maga segítette gaz tevékenységükben őket. Gojdicsnak e gonosztevő tevékeny­sége a főtárgyaláson teljes bizonyos­sággal beigazolódott a 3/4 okirattal, mely a prágai Külügyi intézet 6 kér. dőívét tartalmazza, amelyeket Goj­dics javaslata alapján hamis adatok­kal töltöttek ki. Gojdics ezenkívül hamis igazol­ványt adott ki más személyeknek is megbízhatóságukról, habár tudta, hogy ellenséges álláspontra helyez­kednek népi demokratikus Köztár­saságunkkal szemben, mint ahogy ez I beigazolódott többek közt a 3/2 ok­irattal, amelyben Gojdics Németh Já­nosnak igazolja, hogy teljes felelőssé­get vállal azért, hogy az USA-ban, ' ahová megy, lojális lesz a Csehszlo­vák Köztársaság iránt, habár tudta, hogy egy Horthy-fasisztáról van szó. Amikor biztonsági szerveink meg­kezdték e bandák fokozatos fel­számolását, Gojdics igyekezett nekik az utolsó percig mindenképpen se­gítségükre lenni. A hivatali ténye­zőknél tett közbenjárásával, sőt nem­zetközi fórumon is igyekezett olyan világításban feltüntetni e gonoszte­vők ártalmatlanná tételét, mintha a görögkatolikus egyház elleni tenden­oiózus akcióról lenne szó és ezekkel a közbenjárásokkal azt igyekezett el. érni, hogy ezek a gonosztevők és ter­roristák biztonságban nyugatra me­hessenek, ahol Münchenben a nyuga­ti imperialisták nekik már biztonság gos kiképző központot létesítettek. Gojdics szándékosan küldte ezeket a gaz bandákat az amerikaiak német­országi megszálló zónájába, hogy ott az angol-amerikai új háborús uszítók örömmel fogadott zsoldosaivá válja. nak és így ő közvetlen segítősársává lett e háborús uszítóknak. Gojdics e tevékenységét a főtár­gyaláson ''eismerte és ezenkívül rá­bizonyították a 3/16 sz. irattal (Goj­dics interveniálása Benes doktornál és Ferjencsik belügyi megbízottnál), j továbbá a 3/6 sz. okirattal (Gojdics I levele dr. Stuhlikovához, a katolikus i Charitas alkalmazottnőjéhez, akit I arra kért, hogy Járjon közbe a letar­tóztatott benderisták érdekében és azok egyikéről, Prislákról így ír: . .. legyen szíves és járjon még köz­be ... igen nagy érdemeket szerzett és számunkra igen szükséges, nélkü­lözhetetlen dékánunk, Prislák érdeké, ben... ez a katolikus egyház ellen­ségeinek aknamunkája, akiknek a nagytiszteletü Prislák úr szálka volt a szemében ...). Gyűlöletében és a Köztársaság el­leni uszításában Gojdics végül is any­nyira- ment, hogy a benderista gyil­kosok érdekében, habár jól ismerte rablásaikat és gyilkosságaikat, me­morandumot nyújtott be a Nemzet­közi Vöröskereszthez is. E bebizonyí­tott együttműködéséért és részvéte­léért a benderista gaztettekben Goj­dics viseli a teljes felelősséget. A bratislavai kerületi bíróság Glies Iván és társai elleni pör irataiból és a prágai Allambíróságnak Huesko Pál és társai elleni pöre irataiból meg­megállapította, hogy az- UPA terror­szervezelének hálózata, amelyet a nyugati imperialisták már az 1945 vége óta támogattak, rendszeres fegy­veres meglepetésszerű betöréseket in­tézett Kel t-Szlovákia ellen* 1945 no­vember 23-án így megtámadták és kirabolták Zboj községet, ugyanezen a napon Novoszcdl'cen meggyilkolták az SzKP két tagját és e"v másik pol­gárt elhurcol'ak, 1945 december 6-án Ulics községben négy személyt gyi­koltak meg, Kolbasov községben pe­dig 11 személyt gyilkoltak meg. A benderista csoportok ígv együttmű­ködve néhány görögkaiolikus pappal és Gojdics utasítása szerint, sőt néha közvetlen nvilt parancsára menedéket találtak Kelet-Szlovákiában. 1946-ban a választások előtt terrorral és fegyver­rel a kezükben kénvszerítették a la­kosságot, hogy szavazzanak a de­mokrata pártra. 1946 végén kirabol­ták Novc«zedlicet. 1947-ben Blatnicén megtámadták a? SNB állomását, meg-' gyilkolták annak egvik tagját, felesé­gét és kislányát is. A vádlott Gojdics beismerte, hogy a benderista bandák e borzalmas gaztetteiről tudott és ciniz­musa egész ollenszerves voltában mu­tatkozott meg abban a pillanatban, amikor a főtárgyaláson eléie tették e gyilkosságok egynéhánv áldozatának fénpképeit, akikért Goldicsot ugyan­úgy terheli n közös felelősség, mint a gyilkosaikat és e fényképekre nem volt más megjegyzése, mint az érzék­telen „konstatálom". Gojr'.ics továbbá beismerte, hogy e benderista terroristákból .kémhálózatot is épített ki, hogv mindegyiküktől kémjelentéseket gyűjtött össze Len­gyelország és a Szovjetunió gazdasá­gi és politikai helyzetéről, ezeket a kémjelentéseket rendszeresen Hucskó­nak küldte és közvetítésével a prágai internunciatúrának és a Vatikánnak. Ilyen jelentéseket küldött ezenkívül Sabol közvetítésével is. ő maga pedig kémhíreket sz'iliított Forni és Sensi internunciusoknak a prágai alkalmi út­jai ideién. Gojdics kémtevékenysége távolról sem korlátozódott csak a Vatikánra. Saját bevalása szerint rendszeres kémjelentéseket adott le. amelyeket a ben^erstáktól szeizett és úgyszintén saját rágalmazó jelentéseit is • a Köz­társasághoz való viszonyról, közvet­lenül a nyugati imperialisták ügynö­keinek és pedig egyrészt az u. n. ameri­kai jótékor.ysági misszió tagjainak éspedig Suliivánnak, a CARE-akció vezetőjének, Robenstonnak és Trong­thon amerikai úiságírónak. Mint bizonyítékot arról a gaz hi­vatásos mesterségről, amellvel Gojdics ezt a kémkedést folytatta, idézzük legalább a 3/8. sz. okiratot. Gojdics levelét Hucskóhoz. amelvben Gojdics többek közt így írt: a mellékelt levélkékkel légy síiíves fáradi az apos­toli nunciatúrára. de ne halogasd az ügvet soká, mert veszedelem fenye­eet". A népi demokratikus rendszer elleni ádáz gyűlöletét Goidics azzal is ki­mutatta, hogv 1946-ben körlevelével betiltotta egyházmegyéje összes pap­jainak bármily politikai tevékenység folytatását, és pedig saját kezdemé­nyezéséből egy fél évvel előbb, mint ahogy a főpapság btiltotta a politikai tevékenységet Szlovákiában az összes papoknak. 1945 decemberéből szárma­zó hivatalos rendeletében (3/12. sz. do­kumentum) Goidics a következőket mondja: „Ismét és a leghangsúlvozot­tabban megtiltom a nagytiszteletü lel­kipásztoi oknak, hogv részt vegyenek bármilyen pártpolitikában." Gojdics igazi célja e betiltással az volt, hogy megakadályozza a papokat abban, hogy résztvegyenek a dolgozó nép oldalán az építő munkában, mert Goidics saját vallomása szerint, amit a főtárgyalá­son tett, ez a tilalom csak arra az esetre volt érvényes, ha valamelyik haladószellemű pap az SzKP mellett akart fellépni; ha ezzel szemben egy pap a tilalom alól kivételezést kér, hogy politikai tevékenységet folytat­hasson a DS érdekében, ezt a kivé­telezést Gojdics szívesen megadta. Uaga Gojdics nagyon buzgón fel­vette a kapcsolatot a reakciós de­mokrata párttal, főleg az 1946. év választási időszakában és e párt ér­dekében, amelyben joggal látta a ka­pitalizmus restaurációjának eszközét nálunk, általános propagandát fejtett ki szoros együttműködésben dr. Pie­tor akkori miniszterrel és Ursiny képviselővel, felhívta egyházmegyé­jének hívőit, hogy a demokrata párt­ra szavazzanak és elrendelte a pa­poknak, hogy e felforgató párt ér­dekében agitáljanak, sőt attól sem riadt vissza, hogy a hívőknek ajánl­ja az együttműködést a benderista gyilkosokkal. Gojdics áruló arcát tel­jesen kidomborítja az a való tény, amelyet a tárgy/úláson megállapítot­tak, hogy Gojdifcs azokért a szolgá­latokért, amelyekért a demokrata pártnak tett, dr. Pietortól egy sze­mélyautót és Styk mérnök akkori megbízottól 250.000 koronát utalta­tott ki magánali. Gojdics államellenes felforgató te­vékenységét tovább folytatta a vá­lasztások után is és pedig szakadatla­nul letartóztatásáig. A főpapságnál ugyanolyan gyűlöletre talált népi de­mokratikus rendszerünkkel szemben, mint amilyennel ezzel szemben ő ma­ga is viseltetett. Résztvett minden egyes püspöki konferencián, mert ezeken a konferenciákon Gojdics ak­tív részvételével megállapították a felforgató és hazaáruló tevékenység végrehajtásának összes módjait és módszereit. Ezek szerint az itt meg­állapított irányelvek szerint fogal­mazta meg és adta ki az uszító és felforgató pásztorleve­leket, terjesztette az illegális uszí­tó röpiratokat és pásztorleveleket, amelyeket titkos hírvivők kézbesí­tettek és arra kényszerítette pap­jait, hogy ezeket a felforgató ille­gális sajtóterméekeket a templo­mokban olvassák fel a hívőknek. Minden erőfeszítés ellenére, amelyet Gojdics ebben az irányban alárendelt papjaival szemben kifejtett, nem ér­te el a várt eredményeket, mert az alsóbb papság túlnyomó része meg­tagadta az engedelmességet áruló püspökének. Gojdics vádlott beismerte és ezen­kívül Zmrzlik Alojz tanúvallomásá­val rá is bizonyult, hogy ő — ami­kor Verolino szemére vetette nem ki­elégítő buzgalmát — hangsúlyozta, hogy mindent megtesz, amit tehet, de az alsóbb papság nem tart vele. A Zel püspök és társai elleni tár­gyaláson, amely a prágai állambíró­ság előtt folyt le, megállapítást és bi­zonyítást nyert, hogy Verolino láto­gatása és egyidejűleg az összes szlovákiai püspököknél tett látogatá­sai a Vatikán által szervezett össze­esküvés alkatrészei voltak, amely összeeesküvés népi demokratikus rendszerünk felforgatására irányult. Gojdics a gaz államellenes tevé­kenységben való kezdeményező tevé­kenységét akkor is kimutatta, ami­kor gaztetteinek mértéke betelt és amkor már érezte, hogy e gaztettei miatt letartóztatják. Ekkor — az az 1949-es év kezedtén volt — titokban, letartóztatása esetére, nem kevesebb mint öt helyettest nevezett ki és pedig a vatikáni politika legmegbíz­hatóbb hívei sorából és a Köztársa­ság és a nép igazi ellenségei közül. Ezeknek a helyetteseknek fokoeato­san tovább kellett volna folytatniok a hazaárulói irányzatot és Gojdics tetteit. Igy építette ki Gojdics egy­házmegyéjében a titkos ülegális há­lózatot, hogy az ő ártalmatlanná té­tele után tovább folyhasson a gaz felforgató tevékenység. Ezt a rendel­kezést Gojdics fél évvel hamarább tette meg, mint ahogy a Vatikán ki­adta ismert titkos megbízását, ame­lyek hasonló felforgató célokat szol­gálta^. Gojdics e tevékenységét teljes mértékben beismerte. A vádlott tevékenységére teljes fény derült a tanuk vallomása, alap­ján, a bemutatott okiratokkal és a vádlott beismerésével is, aki ezek­kel a tettekkel katonai árulás bűncse­lekményét követte el az Sb. 50/23. sz. 6. | 1. szakasza értelmében, haza­árulás bűncselekményét az Sb. 231/48. sz. törvény 1. §. 1. szakaszának c) pontja 2. és 3. szakaszának e) pontja értelmében, kémkedés bűncselekmé­nyét az Sb. 231/48. sz. törvény 5. § 1. és 2. szakasza értelmében. A vádlott Gojdícsot megátalkodott és hidegvérű bűnös kalandort és a népi demokratikus államrendszer cinikus ellenségét, a Vatikán és a nvugati há­borús uszítók bérencét leplezték le, akinek a haza és a dolgozó nép érde­kei mindig idegenek voltak és teljesen idegenek maradtak. Gaztetteinek utá­latos volta a legkeményebb büntetést követeli meg a vádirat javaslata ér­telmében. Ilyen volt Voitassák. Buzalka és Gajdics vádlottak gaz tevékenysége. Azoké a vádlottaké, akik zászlajukra a „Pax Romana" jelszót írtákl Római béke, vatikáni béke, béke amelyet helye­sen, Pax Americana-nak kellene nevezni. Ez a katonateiíietők békéié, a kiégetett falvak és városok békéié, a romhal­mazok, a tömegsírok és az akasztot­tak fasorainak békéié. Ilven békéről, ilyen háborúról álmodoznak az olyen tí­pusú gonosztevők. mint amilyenek I előttünk ülnek. De a néD nem ilyen békéi akar. Ezért ültök ti vádlott Voj­tassák, Buzalka, Goidics itt elhagya­tottan a hívő néptől is és a papság-.^ tói is. v Mélyen tisztelt Állambíróság! Az t igazságosság nevében, az úl boldog életet építő nép nevében, mindazok ne­vében, akik a békéért harcolnak, kö­vetelem: Legyen a ti ítéletetek igazságos meg­torlása a vádlottak gaztetteinek Mutas­sa meg, hogy a szlovák és cseh dolgozó nép többé soha senkitől és semmitől nem engedi elragadni nehezen megszer­zett szabadságát és — a békeharcosok száz és százmilliós front iára támasz­kodva el van határozva arra. hogy szél tipor ja az ú i imperialista háború ügynökeinek fészkét. Hiszem, hogy az önök ítélete is hozzájárul a békének a háború fölött aratandó végső győzelméhez. A CSEM£D@K-cs@pgrtok a hazaárulók pédás megbüntetését kérik Hazánk dolgozó népe az üzemekben, a közhivatalokban és a falvak­ban egyaránt tiltakozik a hazaáruló három püspök nép- és kormányelle­nes ténykedései ellen amelyekről most feleltek a bratislavai állambíróság tanácsa előtt. E napokban szerkesztőségünk számtalan levelet, határoza­tot kapott a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének helyi­csoportjaitól amelyekben magyarajkű dolgozó népünk Idfejezésre juttat­ja felháborodását és tiltakozását. A beérkezett tiltakozásokból mai la­punkban a csalovoi járási CSEMADOK aktívájának határozatát közöljülc. Holnapi számunkban pedig a lévai heyicsoport, valamint a bratislavai he­ly iosoport kul túrbrigádjának tiltakozó levelét. Határozat a CSEMADOK cselovoi járási ak­tívájáról. Mi, a csalovói CSEMADOK járási aktíváján résztvevők egyhangúlag kö­veteljük azoknak a főpapi palást alatt megbújó, népi köztársaságunkat fel­forgatni és a békés énítőmunkánkat minden eszközzel megakadályozni aka­ró gonosztevők legszigorúbb megbün­tetését, akik visszaállítani szeretnék a kiváltságosak rothadt kapitalista rendszerét, hogy éhbéreken ismét ki­zsákmányolhassák népi köztársasá­gunk becsületes dolgozóit és így mil­liókat harácsolhassanak össze a dolgo­zók verejtékéből. Követeljük a bíróság elnökségétől a bűnösök méltó, szigorú megbünte­tését. A CSEMADOK iárási aktíváján résztvevők: A nagymegyeri helyicsoport részé­ről: Arvay József Mária Česneková, Füssy Helena, Kósa Terézia, Buzgó Kálmán. A tany helyicsoport részéről: Cse­my László, Koíon János. Szabó Károly. A csilizradványai helvicsoport ré­széről: Mood József. Kudres Imre. A nemesócsai helyicsport részéről: Incédy László. Az alistáli helyicsoport részéről: Kemény Béla. A lakszakállasi helyicsoport részé­ről: Bognár Mihály, Bajcsi Ferenc. A füsi helyicsoport részéről: Mol­nár Károly. A kolozsnémai helyicsoport részé­ről: Varjú Vidor. Az apácaszakállasi helyicsoport ré­széről: Kotton Ferenc. A csicsói helyicoport részéről: Fél Miklós. i A «

Next

/
Oldalképek
Tartalom