Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-16 / 13. szám, kedd

1951 január 18 -Ö

JSZ

Ö - 3 Gojdics Pál vádlott, a volt görögkatolikus egyház püspöke kezdettől fogva visszaélt e magas egyházi funkciójával, tevékenységét a Köztársasáág szétverésére irányítva és e gaz tevékenységét teljes mértékben kifejlesztette a náci Németország szolgálatában, az úgynevezett Szlovák állam alatt. A főpapság áruló, a népi demokratikus rendszerünk felforgatására irányuló összeesküvésének egyik tegeülanszenvesebb résztvevője. Mint ahogy maga bismerte, Gojdics vádlott már a München előtti köztársaságban bekapcsdódot az ukrán fasiszták államellenes és szovjetellenes frontjába, akiknek az volt a céljuk, hogy egyrészt tönkretegyék a köztár. saság egész létét, másrészt hozzájáruljanak a Vatikán régi álmainak megvalósításához Keleten, hogy kiszorítsák a pravoszláv egyházat az egyesült egyházzal és így kiterjesszék a Vatikán hatalmi pozícióját keletre. E célok megvalósítására a vádlott Gojdics az első lépést az úgynevezett Szlovák áillám keletkezésében látta és ezért teljesen Tiso egyházi-fasiszta rendszere szolgálatába áilt, minden erejével törekedett megszilárdítására és e célból többek közt — saját bevallása szerint — egész sor pásztorlevelet adott ki. Buzgón együttműködött a náci vezető emberekkel é6 pedig dr. Kolbával, a német konzulátus eperjesi hivatalnoka-, val, Karma sinnal, a szlovákiai németek vezérével és Ludin német követte], akik mind nagyrabecsülték feltétlen pozitív állásfoglalását a nácizmus mellett. A Szovjetúnió effien intézett támadás idején is feltétlenül a nácizmus szolgálatába állt és a német imperializ. mus buzgó eszközévé vált egyszersmind tárgyalásokat folytatva a Vatikán politikai intenciói szerint, amely a hitlerista Németországnak a Szovjetúnió eíleni támadásában látta a rég óha jtott keleti hódító útja megnyitását. A görög" katolikus főpapság állásfoglalása ebben az időben kifejezésre jut abban a levélben, amelyet a baziliánusok provinciálisa, Sabol írt Gojdicsnak és amely a prágai áUambíróság irattárában a Hucsek Pál és társai elleni bűnügy iratai közt feikszik. Ebben a levélben Sabol többek közt a következőket írja: „Ha majd mégnyílik az út keletre, minden pozíciót '"tthagyunk és Ukrajnába megyünk." Ebben az irány ban Gojdics a német katonai parancsnokság kérésére felhívta egyházmegyéjének összes papjait, hogy jelentkezzenek átmenésre a náciktól ideiglenesen megszállt Ukrajnába, ahol papitevékenység leple alatt kémtevékenységet kellett volna folytatniok a nácisták számára. A vádlott Gojdics ezt a tevékenységet teljesen beismerte és cinikusaan „missziós" munkának minősítette. Nem az ő érdeme, hogy ez a felhívás a gaz tevékenységre az alsóbb papok körében nem hozott sikert, mert saját bevallása szerint az alsóbb papság megtagadta részvéteidét egy ilyen — Gojdics saját szaval szerint — „ellenszenves munkában". Nyilvánvaló tehát, hogy Gojdics hazaáruló tevékenységében teljesen elszigetelve maradt az alsóbb papság tömegétől, amely hű maradt a néphez és a nép óhajaihoz. A dolgozó nép ebben az időben a Szovjetúnióban látta egyetlen reményét és szabadsága egyetlen biztosítékát és éppen a volt Gojdicsegyházniegye területén erős partizánmozgalmat fejtett ki és hősi harcot kezdett a náci betörők ellen. Amikor a győzelmes Vörös Hadsereg kiűzte a náci hordákat a megszállt Ukrajnából és velük együtt menekültek saját népük haragja elől a kollaboráns ér gyilkos ukrán fasiszta bandák, Gojdics vádlott ezeknek a gonosztevő elemeknek minden segítséget és támogatást megadott. Vagy Szlovákiában helyezte el őket, vagy pedig segítségükre volt további menekülésükben nyugat felé. Különféle gyűjtéseiket rendezett érdekükben. A fasiszta német katonai parancsnokságtól 150 ezer koronát vett át, mint judáspénzt jutalomként azért, hogy a nácik oldalán harcoltak a Szovjetúnió ellen Saját híveit pedig félrevezette azzal, hogy válási okok miatt meneku tekről van itt szó és felhívta őket, hogy ezeket az árulókat mindenben segítsék. Saját bevallása szerint ezektől az árulóktól kémhíreket gyűjtött, a Szovjetunió politikai, gazdasági és katonai helyzetéről és ezeket a híreket az 1944. év végén a bratislavai internunciatura közvetítésével a Vatikánba küldte. Saját be. vallása szerint Gojdics már 1942-től kémkapcsolatokat tartott fenn dr. Kolakovics vatikáni kémmel; neki adta át azoknak a papoknak ós laikusoknak névsorát, akiket megbízhatóknak tartott kémtevékenységre. Gojdics ezt a kém- és felforgató tevékenységét saját bevallása szerint különös buzgalommal folytatta a felszabadulás után. E gaztettei csak kö vetkezményei nyilt fasiszta állásfoglalásának az előző időszakból és ugyanígy a Vatikán politikájának, amely rrm a hitleri nácizmus angolamerikai örököseivel együtt dolgozik. Egyházmegyéjében mindenekelőtt az ukrán terroristák menedékközpont, ját szervezte meg. Titkos küldöttel hírt küldött Lengyelországba, hogy az összes papok és laikusok, akiknek államellenes tevékenységük miatt Lengyelországból menekülniök kell, jelentkezzenek nála és így megteremtette egyházmegyéjében a terroristák központját. Ezekkel a papokkal, akik a német fasiszták szolgálatában elárulták saját nemzetüket és akik az OTJN és UPA terrorszervezetekben voltak, töltötte be a szlo. vák plébániákat. Igy tudatosan és szándékosan megalapozott Szlovákiában egy gonosztevő és terrorista hálózatot a Köztársaság felforgatására. Hogy azoknak a gonosztevőknek, akik nyugatra akartak menekülni, lehetővé tegye ezt az útjukat, Prágában a Karlová-utca 1. szám alatt Pavel Huesko benderistát nevezte ki plébánosnak és megbízta öt ezzel a feladattal és ebből a célból hivatalos űrlapokat adott át neki, amelyek sa. játkezű aláírásával és bélyegzővel voltak ellátva. Huesko ezután Gojdics parancsa értelmében kitöltött ilyen blankettákat a benderista gonosztévőknek, akik eljöttek hozzá és Csehország és Morvaország különféle határmenti plébániáira osztotta be őket plébánosoknak. Hogy ezt a gonosz tevékenységét, tökéletesen megszervezze, Gojdics e gaz tevékenységben Hucskonak Buranics Gregort, a Csehszlovák Köztársaságban lévő benderista band'ták vezetőjét küldte segítségül, akinek hamis igazolványt adott Id. hogy teológiai hallgató és Igy lehetővé tette neki a szabad és biztos moz. gást a Csehszlovák Köztársaság területén. Buranics és Huesko ilymódon közösen megszervezték a benderista gyilkosok illegális átszökését külföldre, egészen e benderista j prágai központ leleplezéséig. Gojdics mindezt a tevékenységet a főtárgyaláson bevallotta és ezenkívül teljes bűnössége bebizonyosodott Huesko és Buranics tanúk vallomásaival is és a 3/1, 3/2 és 3/3 iratok felmutatásával. Gojdics parancsai értelmében Huesko Prágában megszervezte a hamis iratok nagybani gyártását, melyek segítségével a benderi,sta terroristák a csehszlovák állampolgárságról szóló okiratokat is kicsalták. Ezenkívül Gojdics alárendelt papjainak' elrendelte, hogy hamisítsák meg az anyakönyveket és a benderista gonosztevőknek adjanak ki hamis keresztleveleket és házassági leveleket. A prágai külügyi intézet kérdőívein adott válaszokban maga Gojdics is az igazságtól eltérően azt állította, hogy ezek a terroristák megbízható személyek, hogy kezeskedik értük, habár ismerte gaz tevé. kenységüket és ő maga segítette gaz tevékenységükben őket. Gojdicsnak e gonosztevő tevékenysége a főtárgyaláson teljes bizonyossággal beigazolódott a 3/4 okirattal, mely a prágai Külügyi intézet 6 kér. dőívét tartalmazza, amelyeket Gojdics javaslata alapján hamis adatokkal töltöttek ki. Gojdics ezenkívül hamis igazolványt adott ki más személyeknek is megbízhatóságukról, habár tudta, hogy ellenséges álláspontra helyezkednek népi demokratikus Köztársaságunkkal szemben, mint ahogy ez I beigazolódott többek közt a 3/2 okirattal, amelyben Gojdics Németh Jánosnak igazolja, hogy teljes felelősséget vállal azért, hogy az USA-ban, ' ahová megy, lojális lesz a Csehszlovák Köztársaság iránt, habár tudta, hogy egy Horthy-fasisztáról van szó. Amikor biztonsági szerveink megkezdték e bandák fokozatos felszámolását, Gojdics igyekezett nekik az utolsó percig mindenképpen segítségükre lenni. A hivatali tényezőknél tett közbenjárásával, sőt nemzetközi fórumon is igyekezett olyan világításban feltüntetni e gonosztevők ártalmatlanná tételét, mintha a görögkatolikus egyház elleni tendenoiózus akcióról lenne szó és ezekkel a közbenjárásokkal azt igyekezett el. érni, hogy ezek a gonosztevők és terroristák biztonságban nyugatra mehessenek, ahol Münchenben a nyugati imperialisták nekik már biztonság gos kiképző központot létesítettek. Gojdics szándékosan küldte ezeket a gaz bandákat az amerikaiak németországi megszálló zónájába, hogy ott az angol-amerikai új háborús uszítók örömmel fogadott zsoldosaivá válja. nak és így ő közvetlen segítősársává lett e háborús uszítóknak. Gojdics e tevékenységét a főtárgyaláson ''eismerte és ezenkívül rábizonyították a 3/16 sz. irattal (Gojdics interveniálása Benes doktornál és Ferjencsik belügyi megbízottnál), j továbbá a 3/6 sz. okirattal (Gojdics I levele dr. Stuhlikovához, a katolikus i Charitas alkalmazottnőjéhez, akit I arra kért, hogy Járjon közbe a letartóztatott benderisták érdekében és azok egyikéről, Prislákról így ír: . .. legyen szíves és járjon még közbe ... igen nagy érdemeket szerzett és számunkra igen szükséges, nélkülözhetetlen dékánunk, Prislák érdeké, ben... ez a katolikus egyház ellenségeinek aknamunkája, akiknek a nagytiszteletü Prislák úr szálka volt a szemében ...). Gyűlöletében és a Köztársaság elleni uszításában Gojdics végül is anynyira- ment, hogy a benderista gyilkosok érdekében, habár jól ismerte rablásaikat és gyilkosságaikat, memorandumot nyújtott be a Nemzetközi Vöröskereszthez is. E bebizonyított együttműködéséért és részvételéért a benderista gaztettekben Gojdics viseli a teljes felelősséget. A bratislavai kerületi bíróság Glies Iván és társai elleni pör irataiból és a prágai Allambíróságnak Huesko Pál és társai elleni pöre irataiból megmegállapította, hogy az- UPA terrorszervezelének hálózata, amelyet a nyugati imperialisták már az 1945 vége óta támogattak, rendszeres fegyveres meglepetésszerű betöréseket intézett Kel t-Szlovákia ellen* 1945 november 23-án így megtámadták és kirabolták Zboj községet, ugyanezen a napon Novoszcdl'cen meggyilkolták az SzKP két tagját és e"v másik polgárt elhurcol'ak, 1945 december 6-án Ulics községben négy személyt gyikoltak meg, Kolbasov községben pedig 11 személyt gyilkoltak meg. A benderista csoportok ígv együttműködve néhány görögkaiolikus pappal és Gojdics utasítása szerint, sőt néha közvetlen nvilt parancsára menedéket találtak Kelet-Szlovákiában. 1946-ban a választások előtt terrorral és fegyverrel a kezükben kénvszerítették a lakosságot, hogy szavazzanak a demokrata pártra. 1946 végén kirabolták Novc«zedlicet. 1947-ben Blatnicén megtámadták a? SNB állomását, meg-' gyilkolták annak egvik tagját, feleségét és kislányát is. A vádlott Gojdics beismerte, hogy a benderista bandák e borzalmas gaztetteiről tudott és cinizmusa egész ollenszerves voltában mutatkozott meg abban a pillanatban, amikor a főtárgyaláson eléie tették e gyilkosságok egynéhánv áldozatának fénpképeit, akikért Goldicsot ugyanúgy terheli n közös felelősség, mint a gyilkosaikat és e fényképekre nem volt más megjegyzése, mint az érzéktelen „konstatálom". Gojr'.ics továbbá beismerte, hogy e benderista terroristákból .kémhálózatot is épített ki, hogv mindegyiküktől kémjelentéseket gyűjtött össze Lengyelország és a Szovjetunió gazdasági és politikai helyzetéről, ezeket a kémjelentéseket rendszeresen Hucskónak küldte és közvetítésével a prágai internunciatúrának és a Vatikánnak. Ilyen jelentéseket küldött ezenkívül Sabol közvetítésével is. ő maga pedig kémhíreket sz'iliított Forni és Sensi internunciusoknak a prágai alkalmi útjai ideién. Gojdics kémtevékenysége távolról sem korlátozódott csak a Vatikánra. Saját bevalása szerint rendszeres kémjelentéseket adott le. amelyeket a ben^erstáktól szeizett és úgyszintén saját rágalmazó jelentéseit is • a Köztársasághoz való viszonyról, közvetlenül a nyugati imperialisták ügynökeinek és pedig egyrészt az u. n. amerikai jótékor.ysági misszió tagjainak éspedig Suliivánnak, a CARE-akció vezetőjének, Robenstonnak és Trongthon amerikai úiságírónak. Mint bizonyítékot arról a gaz hivatásos mesterségről, amellvel Gojdics ezt a kémkedést folytatta, idézzük legalább a 3/8. sz. okiratot. Gojdics levelét Hucskóhoz. amelvben Gojdics többek közt így írt: a mellékelt levélkékkel légy síiíves fáradi az apostoli nunciatúrára. de ne halogasd az ügvet soká, mert veszedelem fenyeeet". A népi demokratikus rendszer elleni ádáz gyűlöletét Goidics azzal is kimutatta, hogv 1946-ben körlevelével betiltotta egyházmegyéje összes papjainak bármily politikai tevékenység folytatását, és pedig saját kezdeményezéséből egy fél évvel előbb, mint ahogy a főpapság btiltotta a politikai tevékenységet Szlovákiában az összes papoknak. 1945 decemberéből származó hivatalos rendeletében (3/12. sz. dokumentum) Goidics a következőket mondja: „Ismét és a leghangsúlvozottabban megtiltom a nagytiszteletü lelkipásztoi oknak, hogv részt vegyenek bármilyen pártpolitikában." Gojdics igazi célja e betiltással az volt, hogy megakadályozza a papokat abban, hogy résztvegyenek a dolgozó nép oldalán az építő munkában, mert Goidics saját vallomása szerint, amit a főtárgyaláson tett, ez a tilalom csak arra az esetre volt érvényes, ha valamelyik haladószellemű pap az SzKP mellett akart fellépni; ha ezzel szemben egy pap a tilalom alól kivételezést kér, hogy politikai tevékenységet folytathasson a DS érdekében, ezt a kivételezést Gojdics szívesen megadta. Uaga Gojdics nagyon buzgón felvette a kapcsolatot a reakciós demokrata párttal, főleg az 1946. év választási időszakában és e párt érdekében, amelyben joggal látta a kapitalizmus restaurációjának eszközét nálunk, általános propagandát fejtett ki szoros együttműködésben dr. Pietor akkori miniszterrel és Ursiny képviselővel, felhívta egyházmegyéjének hívőit, hogy a demokrata pártra szavazzanak és elrendelte a papoknak, hogy e felforgató párt érdekében agitáljanak, sőt attól sem riadt vissza, hogy a hívőknek ajánlja az együttműködést a benderista gyilkosokkal. Gojdics áruló arcát teljesen kidomborítja az a való tény, amelyet a tárgy/úláson megállapítottak, hogy Gojdifcs azokért a szolgálatokért, amelyekért a demokrata pártnak tett, dr. Pietortól egy személyautót és Styk mérnök akkori megbízottól 250.000 koronát utaltatott ki magánali. Gojdics államellenes felforgató tevékenységét tovább folytatta a választások után is és pedig szakadatlanul letartóztatásáig. A főpapságnál ugyanolyan gyűlöletre talált népi demokratikus rendszerünkkel szemben, mint amilyennel ezzel szemben ő maga is viseltetett. Résztvett minden egyes püspöki konferencián, mert ezeken a konferenciákon Gojdics aktív részvételével megállapították a felforgató és hazaáruló tevékenység végrehajtásának összes módjait és módszereit. Ezek szerint az itt megállapított irányelvek szerint fogalmazta meg és adta ki az uszító és felforgató pásztorleveleket, terjesztette az illegális uszító röpiratokat és pásztorleveleket, amelyeket titkos hírvivők kézbesítettek és arra kényszerítette papjait, hogy ezeket a felforgató illegális sajtóterméekeket a templomokban olvassák fel a hívőknek. Minden erőfeszítés ellenére, amelyet Gojdics ebben az irányban alárendelt papjaival szemben kifejtett, nem érte el a várt eredményeket, mert az alsóbb papság túlnyomó része megtagadta az engedelmességet áruló püspökének. Gojdics vádlott beismerte és ezenkívül Zmrzlik Alojz tanúvallomásával rá is bizonyult, hogy ő — amikor Verolino szemére vetette nem kielégítő buzgalmát — hangsúlyozta, hogy mindent megtesz, amit tehet, de az alsóbb papság nem tart vele. A Zel püspök és társai elleni tárgyaláson, amely a prágai állambíróság előtt folyt le, megállapítást és bizonyítást nyert, hogy Verolino látogatása és egyidejűleg az összes szlovákiai püspököknél tett látogatásai a Vatikán által szervezett összeesküvés alkatrészei voltak, amely összeeesküvés népi demokratikus rendszerünk felforgatására irányult. Gojdics a gaz államellenes tevékenységben való kezdeményező tevékenységét akkor is kimutatta, amikor gaztetteinek mértéke betelt és amkor már érezte, hogy e gaztettei miatt letartóztatják. Ekkor — az az 1949-es év kezedtén volt — titokban, letartóztatása esetére, nem kevesebb mint öt helyettest nevezett ki és pedig a vatikáni politika legmegbízhatóbb hívei sorából és a Köztársaság és a nép igazi ellenségei közül. Ezeknek a helyetteseknek fokoeatosan tovább kellett volna folytatniok a hazaárulói irányzatot és Gojdics tetteit. Igy építette ki Gojdics egyházmegyéjében a titkos ülegális hálózatot, hogy az ő ártalmatlanná tétele után tovább folyhasson a gaz felforgató tevékenység. Ezt a rendelkezést Gojdics fél évvel hamarább tette meg, mint ahogy a Vatikán kiadta ismert titkos megbízását, amelyek hasonló felforgató célokat szolgálta^. Gojdics e tevékenységét teljes mértékben beismerte. A vádlott tevékenységére teljes fény derült a tanuk vallomása, alapján, a bemutatott okiratokkal és a vádlott beismerésével is, aki ezekkel a tettekkel katonai árulás bűncselekményét követte el az Sb. 50/23. sz. 6. | 1. szakasza értelmében, hazaárulás bűncselekményét az Sb. 231/48. sz. törvény 1. §. 1. szakaszának c) pontja 2. és 3. szakaszának e) pontja értelmében, kémkedés bűncselekményét az Sb. 231/48. sz. törvény 5. § 1. és 2. szakasza értelmében. A vádlott Gojdícsot megátalkodott és hidegvérű bűnös kalandort és a népi demokratikus államrendszer cinikus ellenségét, a Vatikán és a nvugati háborús uszítók bérencét leplezték le, akinek a haza és a dolgozó nép érdekei mindig idegenek voltak és teljesen idegenek maradtak. Gaztetteinek utálatos volta a legkeményebb büntetést követeli meg a vádirat javaslata értelmében. Ilyen volt Voitassák. Buzalka és Gajdics vádlottak gaz tevékenysége. Azoké a vádlottaké, akik zászlajukra a „Pax Romana" jelszót írtákl Római béke, vatikáni béke, béke amelyet helyesen, Pax Americana-nak kellene nevezni. Ez a katonateiíietők békéié, a kiégetett falvak és városok békéié, a romhalmazok, a tömegsírok és az akasztottak fasorainak békéié. Ilven békéről, ilyen háborúról álmodoznak az olyen típusú gonosztevők. mint amilyenek I előttünk ülnek. De a néD nem ilyen békéi akar. Ezért ültök ti vádlott Vojtassák, Buzalka, Goidics itt elhagyatottan a hívő néptől is és a papság-.^ tói is. v Mélyen tisztelt Állambíróság! Az t igazságosság nevében, az úl boldog életet építő nép nevében, mindazok nevében, akik a békéért harcolnak, követelem: Legyen a ti ítéletetek igazságos megtorlása a vádlottak gaztetteinek Mutassa meg, hogy a szlovák és cseh dolgozó nép többé soha senkitől és semmitől nem engedi elragadni nehezen megszerzett szabadságát és — a békeharcosok száz és százmilliós front iára támaszkodva el van határozva arra. hogy szél tipor ja az ú i imperialista háború ügynökeinek fészkét. Hiszem, hogy az önök ítélete is hozzájárul a békének a háború fölött aratandó végső győzelméhez. A CSEM£D@K-cs@pgrtok a hazaárulók pédás megbüntetését kérik Hazánk dolgozó népe az üzemekben, a közhivatalokban és a falvakban egyaránt tiltakozik a hazaáruló három püspök nép- és kormányellenes ténykedései ellen amelyekről most feleltek a bratislavai állambíróság tanácsa előtt. E napokban szerkesztőségünk számtalan levelet, határozatot kapott a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének helyicsoportjaitól amelyekben magyarajkű dolgozó népünk Idfejezésre juttatja felháborodását és tiltakozását. A beérkezett tiltakozásokból mai lapunkban a csalovoi járási CSEMADOK aktívájának határozatát közöljülc. Holnapi számunkban pedig a lévai heyicsoport, valamint a bratislavai hely iosoport kul túrbrigádjának tiltakozó levelét. Határozat a CSEMADOK cselovoi járási aktívájáról. Mi, a csalovói CSEMADOK járási aktíváján résztvevők egyhangúlag követeljük azoknak a főpapi palást alatt megbújó, népi köztársaságunkat felforgatni és a békés énítőmunkánkat minden eszközzel megakadályozni akaró gonosztevők legszigorúbb megbüntetését, akik visszaállítani szeretnék a kiváltságosak rothadt kapitalista rendszerét, hogy éhbéreken ismét kizsákmányolhassák népi köztársaságunk becsületes dolgozóit és így milliókat harácsolhassanak össze a dolgozók verejtékéből. Követeljük a bíróság elnökségétől a bűnösök méltó, szigorú megbüntetését. A CSEMADOK iárási aktíváján résztvevők: A nagymegyeri helyicsoport részéről: Arvay József Mária Česneková, Füssy Helena, Kósa Terézia, Buzgó Kálmán. A tany helyicsoport részéről: Csemy László, Koíon János. Szabó Károly. A csilizradványai helvicsoport részéről: Mood József. Kudres Imre. A nemesócsai helyicsport részéről: Incédy László. Az alistáli helyicsoport részéről: Kemény Béla. A lakszakállasi helyicsoport részéről: Bognár Mihály, Bajcsi Ferenc. A füsi helyicsoport részéről: Molnár Károly. A kolozsnémai helyicsoport részéről: Varjú Vidor. Az apácaszakállasi helyicsoport részéről: Kotton Ferenc. A csicsói helyicoport részéről: Fél Miklós. i A «