Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-14 / 289. szám, csütörtök

\ I 1950 december 14 m %m ­A védnökséget vállalt üzemek jelentős mértékben elősegítik az EFSz-ek fejlődését Szocializmushoz vezető utunkon egyik legfőbb célunk a munkásság és a parasztság szövetségének megszilárdítása. Ezt a célt követték üzemeink dolgozói azzal is, hogy a mult években különféle gép- vagy más alkalmi munkabrigádokat szerveztek, amelyek a sürgős munkák idején segítségük­re siettek a kis- és köz^földműveseknek. Az Egységes Földműves Szövet­kezetekről szóló törvény életbelépése után, amikor a szövetkezetek rohamos fejlődésnek indultak, munkásságunk a régi alkalmi kisegítés helyett állandó, rendszeres segítséget nyújt földműveseinknek, még pedig oly módon, hogy különféle ipari vagy szállítási üzemek védnökségeket vállaltak az egyes EFSz-ek felett. s y A védnökséget vállalt üzemek nagyon jól működnek. Meggyőző tevékeny­séget folytatnak a szövetkezeti tagok között, valamint a még szövetkeze­ten kívül álló kis- és középföldművesek kőzött az EFSz-ek jelentőségéről a szocializmus építésében, ezenkívül megismertetik őket a bel- és külpolitikai eseményekkel, valamint mezőgazdaságunk legfontosabb feladataival; amelye­ket az ötéves terv ró földműveseinkre. Nem kis jelentőségű a védnökséget vállalt üzemek azon segítsége sem, amelyet az EFSz-eknek a termelési és pénzügyi terv kidolgozásában, valamint a könyvelésben nyújtottak. A védnökséget vállalt üzemek példás munkájának eredményeit világosan lát­juk az EFSz-ek fejlődésében. A felsőpatonyi EFSz pí., amely az országos aratási versenyben a máso­dik helyet érte el, már áttért a ne­gyedik típusú munkamódszerre és tag­jainak száma egyre emelkedik. Ma már a közös állattenyésztés is nagyon szépen működik Ezenkívül szövetke­zeti pékséget, kultúrházat, stb., léte­sítenek a szövetkezeti tagok. Ezeket a szép eredményeket a felsőpatonyi szövetkezeti tagok nem kis mérték­ben a bratis'avai szállítási vállalat (DOZAB) védnökséget vállalt üzem segítségének köszönik. Erről Bagonya István szövetkezeti tag kijelentése is tanúskodik: „Ha nem lett volna véd­nökséget vállalt üzemünk és annak instruktora Jámbor János, ma nem lennénk ott, ahol vagyunk." Ezeket a szavakat azonban ki kell egészítenünk azzal a megállapítással, hogy a felsőpatonyi EFSz és a véd­nökséget vállalt DOZAB-üzem együtt­működésében is volt eleinte több ne­hézség, amelyeket bizony csak rend­szeres, kitartó munkával lehetett át­hidalni. Amikor ugyanis 1949-ben meg­érkezett Felisőpatonyra a védnökséget vállalt DOZAB első munkásbrigádja, hogy megjavítsa a szövetkezeti tagok mezőgazdasági gépeit, mindenütt bi­zalmatlanságra talált A brigád tag­jainak lelkiismeretes -munkája azon­ban ezt a bizalmatlanságot eloszlatta. Azután a tavaszi munkákban és a többi sürgős munkákban segítettek a DOZAB munkabrigádjának tagjai. Az aratási és a cséplés! munkálatok idején Felsőpatonvban már állandó instruktor működött. Az őszi munkában pedig már rend­kívüli segítségre nem is volt szükség. A védnökséget vállalt üzem brigád­ja munkájának értéke eddig 70.000 Kčs-t tesz ki. Nagyon jó munkát vé­gez Jámbor János, 1 védnökséget vállalt üzem instruktora, aki június elsejétől kezdve állandó politikai meg­győző tevékenységet fejt ki a szövet­kezeti tagok, valamint a még egyéni­leg gazdálkodó kis- és középföldmű­vesek között Jámbo' János instruk­tor példás munkájának köszönhető az is, hogy az egész falu föidművessége nagy lelkesedéssel kapcsolódott be az aratás manifesztációs megkezdésébe. A jó meggyőző tevékenység ered­ménye az is, hogy egy hónappal ez­előtt a felsőpatonyi szövetkezeti ta­gok száma még csak 158 volt, ez­zel szemben ma már 227 tag dolgo­zik a szövetkezetben. Ezenkívül a szövetkezeti tagok át­tértek a negyedik típusú munkamód­szerre. A közös állattenyésztés és a növényi termelés szépen, simán folyik. A szövetkezeti tagok normák sze­rint dolgoznak és az elvégzett mun­ka után igazságos Jutalomban ré­szesülnek. A szocialista szövetkezeti gondo­lat helyes megértésének további szembetűnő példája a szövetkezeti — SzKP-tagok átigazolásakor vál­lalt kötelezettségek Ezekben a kö­telezettségekben a politikai munkán kívül a munka és a termelési fel­adatok intenzívebb teljesítéséről van szó. A szövetkezeti tagok önbírá­lólag beismerték, hogy először nem értették meg helyesen a szövetke­zeti gondolatot és bizony néhány esetben nem tettek úgy. ahogy kel­lett volna. Most már azonban cél­juk világos. Mindannyian kötelezték magukat, hogy a kultúrház megjavításában ledolgoz­nak díjtalanul 8—16 órát. Megemlítünk még egy-két egyéni kötelezettségvállalást Bebják Géza. a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és Pol­lák Ernő többek között elvállalták, hogy 1950 végéig beadják szarvas­marháikat a közös állattenyésztésbe. A fentemlítettek kötelezettségvállalá­suknak már eleget is tettek. Keló elvtárs, az SzKP elnöke, aki egyúttal munkacsoportvezető é« a sertéshizlal­dát vezeti, többek között elvállalta, hogy a sertések súlygyarapodását 10%-kal emeli. Az eddigi eredmények azt bizonyítják hegy ez a kötelezetf­ségválh'ás is teljesedni fog. Vicián Anna traktorosnő, szövetkezeti tag kötelezte magát, hogy a traktorosok között kiszélesíti a szocialista munka­versenyt az őszi szántás mennyisége­és minőségébeq, Felhívására az ösz­szes traktorosok munkaversenyt foly­tatnak egymás között Zsemle Károly a szövetkezet alelnöke elvállalta, hogy a szarvasmarhák számára kifutót épít. Az e célra szükséges építőanyagról' is gondoskodik. Csernyánszky Anna szö­vetkezeti asszony pedig arra kötelezte magát, hogy az év végéig három asz­szonyt beszervez a szövetkezetbe és gondoskodik arról, hogy a szövetkeze­ti mosoda még ez év folyamán meg­kezdje működését. Hasondó jellegűekSzovjetbarátok II. kongresszusának tiszteletére vál­lalt kötelezettségek is. A munkakötelezettségek teljesítése, valamint a védnökséget vállalt üzem segítsége tette lehetővé azt is, hogy Felsőpatonyban a szövetkezeti vil'­lanyüzemű pékség építése már be­fejezés előtt áll és hogy a szövet­kezeti kultúrház javítása is sikere­sen folyik. A két. építéshez szükséges építőanya­got a védnökséget vállalt üzem bizto­sította a bratislavai Vörös ökör le­bontásából nyert anyaggal. Ennek a segítségnek is igen nagy a jelentősé­ge, mert a szövetkezeti tagok ezalatt a traktorokkal végezhették a mély­szántást. Hogy az építéshez szüksé­ges meszet biztosíthassák, a szövetke­zet egy-két munkaerőt a mészkemen­cékbe és a cementművekbe küldött. Az új kultúrházban a védnökséget vállalt üzem még jobban kiszélesítheti kulturális és politikai tevékenységét. Itt mindenekelőtt előadásokra, színda­rabokra zene-estékre, stb., gondolunk. A bratislavai szállítási vállalat véd­nökséget vállalt, üzem, amint a fen­tiekből kitűnik, tényleg jelentős mér­tékben hozzájárul a felsőpatonyi EFSz gyors fejlődéséhez A szövetkezeti tagok a védnökséget vállalt üzem se­gítségével nagyon meg vannak elé­gedve. Amint saját maguk mondják, meg vannak győződve, hogy a dolgo­zó földművesek és a munkások szö­vetségének megszilárdítása nem csu­pán frázis, hanem tény és a szocializ­mus építésének alapkövét képezi. Hogyan segített a védnökséget vállalt üzem a pálóci EFSz-nek Amikor az egyes üzemek alkalma­zottai védnökséget vállaltak az EFSz­ek fölött, tudatában voltak annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodás ered­ményei nem kismértékben függenek az ő segítségüktől. Tudatában voltak ennek a ČSDP védnökséget vállalt üzem alkalmazottai is, akik a pálóci EFSz felett vállaltak védnökséget. Abban az időben a 27 földművescsa­ládbói álló Pálóc községben még csak előkészítő, bizottság létezett és bizony az nem végzett túlságosan jó munkát. A földművesek akkor még nem alkot­tak maguknak világos képet az EFSz­ről. Ekkor közbeléptek a védnökségeit vállalt 0zem> munkásai, akik megma­gyarázták a földműveseknek, hogy milyen előnyökkel já r a szövetkezeti gazdálkodás. Konkrét példákon bebi­zonyították a pálóci földműveseknek, hogy a szövetkezeti termelés előnyö­sebb, hasznosabb és kevesebb fárad­sággal és költséggé' jár Munkájuk eredménye megmutatkozott, mert a pálóci szövetkezet rövid időn belül a környék legjobb EFSz-ei közé került. A szövetkezeti tagok saját maguk is meggyőződtek a közös munka elő­nyeiről. Rájöttek, hogy bizony a csoportok­ban végzett munka sokkal könnyebb és jobb minőségű Hogy a jutalma­zás is igazságosan történjék, a véd­nökséget vállalt üzem dolgozói se­gítették a szövetkezeti tagoknak a munkanormákat kidolgozni, úgyhogy most már mindenki az elvégzett munkája szerint részesül jutalom­ban. A pénzügyi és a munkaterv kidolgo­zásánál szintén jelentős segítséget nyújtottak a ČSDP alkalmazottai. Kü­lönösen Vaculik oktató munkájának köszönhetnek sokat a szövetkezeti ta­gok. Ezenkívül a védnökséget vállalt üzem Bratislavában a pálóci szövet­kezet könyvelőjét, Vidarený elvtársat is beitanította a könyvelési munkákba, úgyhogy hazatérte után nagyon szép munkát tudott kifejteni. A cukorrépaszedés és más sürgős időszaki qiunkákban pedig munkabri­gádokkal segítette ki a ČSDP a pálóci EFSz-et. Nem kis mértékben ennek a szoros együttműködésnek köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok elhatároz­ták, hogy bevezetik a közös állatte­nyésztést is. Gondoskodtak megfelelő épületről, amelyben a javítási munká­latok befejezése után hatvan tehenet és 100 fiatal szarvasmarhát, helyeztek' el. Ezenkívül két sertéshizlaldát is lé­tesítettek, amelyben összesen 250 da­rab sertést tartanak. Je'enlleg vízveze­ték építéssel foglalkoznak. Kb. egy hónappal ezelőtt a villanyáramot is bevezették Pálócére. A jövő évre pedig 21 lakóház építését tervezik. Az őszi munkákat a pálócei szö­vetkezeti tagok csoportokban végez­ték. A vetést még október etlsö felé­ben fejezték be, a terménybetakarí­tást pedig november második felében. A mélyszántásban is iól haladnak. Pár napon belül azt is befejezik. Az állat­tenyésztésben szintén,, egy állandó munkacsoport dolgozik. A pálóci szövetkezeti tagok nagyon megelégedettek a védnökséget vállalt üzem segítségével. Többször is kifeje­zésre juttatták, hogy a ČSDP segítsé­ge nélkü ! nem lenne ma negyedik tí­pusú szövetkezetük. flz eneresi iárás 12 községében befelezték már a termelési és beszolgáltatási terv szétírását A termelési és a beszolgáltatási terv szétírásának első napjaiban az eperjesi járás nagyon szép eredmé­nyeket ért el. A mai napig a járás­ban már 12 község földművesei írták alá ünnepélyesen a tervszétírási ívet. Miközben aláírták az íveket, hang­súlyozták, hogy tudatában vannak annak, -hogy a világbéke megvédé­séhez azzal tudnak a legjobban hoz­zájárulni, ha fokozzák a termelést és minél többet tudnak beszolgáltatni közellátási célokra. Ezeknek a községeknek a földmű­vesei több kötelezttséget vállaltak, a mezőgazdasági termelés egyes ágainak kiszélesítésére, hogy így több terményt tudjanak közellátási célokra szolgáltatni. Több községből a terv aláírásakor üdvözlő távirato­kat küldtek Klement Gottwald köz­társasági elnöknek azzal az ígérettel, hogy a vállalt feladatokat teljesítik, sőt mi több, kötelezik magukat, hogy a beszolgáltatási terveket túl­haladják. Nem szabad halogatni a gyümölcsfák permetezését Az öszi munkák befjefcésének sür­gőssége miatt sem szabad megfeled­keznünk a gyümölcsfák rendes ápo­lásáról. Ki kell használni minden szabad félórát a gyümölcsfák per­metezésére. Meg kell szervezni fal­vainkban a gyümölcstermelési okta­tók és a helyi agronómusok segítsé­gével a gyümölcsfák tömeges ápo­lását. mert csakis így lehet maga­sabb gyümölcstermést elérni. A gaz­dasági szövetkezetek elegendő meny­nyiségü karbolinnal vannak ellátva, csak az a fontos, hogy a községek ezt a permetező anyagot idejében át­vegyék. A gyümölcsfák permetezé­sét 5 százalékos karbolinoldattal kell végrehajtani. Először az ágak végét kell permetezni, csak azután a vastagabb ágakat. A törzs perme­tezése az utolsó. Esetleges felvilá­gosítást a járási gyümölcstermelési oktatótól lehet kapni. Meddig tart még cselédet a várkonyí kuMk A várkonyi állami birtokon van állásban, mint magtáros egy Kósa Dezső nevű reakciós kulák, a község volt bírája. A bírónak azellítt több mint száz holt felije volt, amit államellenes tevékenysége miatt elkoboztak. De azért nem kell félni, a kulák úr nem maradt kenyér nélkül, mert éppen ta­valy örökölt a nagynénjétől újabb húsz hold földet házzal és gazdasági felszereléssel, állatokkal együtt. Ezen­kívül pedig még a feleségének is — aki ugyancsak hirhedt nvílas volt — birtoka van, úgyhogy a volt bíró úréknak még mindig bőven van mit aprítani a teljbe. Az egész dologban mindenesetre az a legfigyelemremél­tóbb. hogy Kósa Dezsőnek még Jiin­dig büdös a munka és állandóan szol­gát tart és azzal dolgoztat. A cseléd dolgoz'k a földeken, Kósa Dezső pedig az állami birtokra ment magtárosnak. Az ilyen állás egyáltalá­ban nem jár megerőltető munkával, azonkívül pedig az állami állás igen jó arra, hogy Kósa Dezső eltakarja vele reakciós aknamunkáját A volt bíró úr ugyanis állandóan a néni demokra­tikus rendszer ellen agitál, a földműve­seket lebeszéli arról, hogv belépjenek a Ftldmüves Szövetkezetbe, mert sze­rinte már úgysem tart sokáig e z a világ és váiíozáá lesz. Azt mondja, hogy túljár ő a kommunisták eszén, majd csak jön a háború és addig vala­hogyan kibírja. Ezek után jogosan fel lehet tenni a kérdést, hogy az ilyen ember, aki a dolgozó ellensége, hogvan juthatott állásba a várkonvi állami birtokon? Nem hiszem, hogy a helybeli vezetőség ne tudna semmit a bíró úr dicsőséges múltjáról és ne tudná azt sem, hogy ma már senki, így Kósa Dezső sem tarthat cselédet. Vagv talán a bíró úr­nak még mindig olyan ió összekötteté­sei vannak, hogv továbbra is szabadon garázdálkodhatik? Jó lenne, ha az illetékesek utána néznének a dobgnak és a várkonyi dolgozók feleletet kapnának arra a kérdésükre, hogy meddig tart még cselédet Kósa Dezső és hogvan került az állami birtokra magtárosnak. Boros Gvula Jlmunkás, Várkonv. Miért nem ktN értés tést az oroszkai cukorgyár a répa áivélelérő! Cukorrépánkat még ez év október 20—23-ikán elszállítottuk az oroszkai cukorgyárnak és azóta semmi értesí­tés nem kaptunk sem a réDa átvételé­ről, sem az áráról, sem pedig a répa utáni járandóságokról. Sürgős szüksé­günk volna a répaszeletre, mivel nagyon kevés takarmányunk van és csak szalmaszecskával etetiük állatainkat. E mellett a silány takarmányozás mel­lett teheneink teje teljesen elapad. Ha az oroszkai cukorgyár legalább néhány sor értesítést küldene, hogy a répa megérkezett és a beszállított répa után járó szeletet ekkor és ekkor kap­juk meg, akkor mi s nyugodtabbak volnánk, mert itt már azt beszélik, hogv a répa árát nem fizetik ki és szeletet sem kapunk. Levelet 4s írtam már a cukorgyárnak, de még csak nem is válaszoltak. Tudni kellene a cukorgyárnak, hogy éppen az ilyen dolgok, ez a nyaka­1­tekert bürokrácia veszi el a parasztság kedvét a cukorrépa termesztésétől és ez csak újabb alkalmat ad a népi de­mokráca ellenségeinek a rendszer elle­ni uszításra. RÉVAI PAL. Rimaszécs. Reméljük, hogv az oroszkai cukor gyár a legsürgősebb feladatának te­kinti a fentiek orvoslását és minden Intézkedést megtesz, hogy mulasztását a cukortermelők megelégedésére azon nal elintézi. (Szerk.) » * > |\v' - ... ­t'" - - - C ' . iMMläfe ích • • ... ' ' -::m Hogy az őszi mélyszántást még a tél beállta előtt mindenütt elvégezzük, a traktorok éjjeli váltásban is dolgoznak. r így dolgosunk Csehországban Mi, a svamberki állami gazdaság dolgozói, már november 26-án telje­sen elvégeztük az öszi munkákat. Ehhez a munkához nagyban hozzá­járult a sebetini ifjúmunkás brigád is. Nálunk október 26-án már az egész vidéket elborította a hó és akkor még ugyancsak nagymennyi­ségű burgonya, takarmányrépa, sár­garépa és káposzta volt kint a föl­deken. Ez a helyzet. nagyon komoly munka elé állított bennünket. Az ál­lami gazdaság kevés munkaerővel rendelkezik, de azért nem estünk két­ségbe. Röpgyülésen elhatároztuk, hogy leküdve az időjárás okozta ne­hézségeket, egy hónap alatt elvégez­zük az összes őszi munkákat. Rossz időt nem ismerve és fáradságot nem kímélve, tervünket végre is hajtot­tuk és a hótakarta öszi terményeket megmentettük népgazdaságunk szá­mára. Ebben a nagy munkában állandóan az élen jártak Jávorka Júlia és Nagy Mária ifjúmunkásnök, akik sohasem csüggedve, a többit is lelkesítve az elsők voltak mindenben. Vasárna­ponként, amikor az idősebb munká­sok pihentek, ez a két munkáslány az iskolás fiúkból brigádot szerve­zett és dolgozni ment. Az öszi mélyszántást is úgyszólván már teljesen elvégeztük. Éppen csak azok a földek szántatlanok még, amelyeket az állandó esőzés miatt szántani nem lehetett. Most végez­zük a trágyakihordást, valamint a krumplit és a répát földeljük el. Ez­után jön a here és a fűfélék cséplése és kötelezettséget is vállaltunk, hogy december 15-ig ezt a munkát is el­végezzük. Öszi Vetéseink nagyon szépen fejlödnek, úgyhogy minden reményünk megvan arra, hogy biza-i kodással nézzünk a jövő évi termés elé. Rá kell, hogy mutassak, mennyi­vel jelentősebb eredményeket lehet elérni a nagyüzemi gazdálkodással, mint az egyénivel. Négy éve dolgo­zom már ebben a gazdaságban és azelőtt mindig bélen csépeltünk. Ha megkérdeztük, hogy miért, azt a vá­laszt kaptuk, hogy nincs rá előbb idő. Most, hogy a gazdaság állami birtok lett, bebizonyult, hogy min­den munkát idejében, még hozzá fe­le munkaerővel el tehet végezni. így dolgozunk mi Csehországban és így harcolunk munkánkkal a bé­kéért és a varsói békevilágkongesz­szus határozataiért. ' Jávorka István élmunkás Svamberk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom