Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-01 / 278. szám, péntek

MA TIZENHAT ÉVE... JOLIOT-CURIE: Vádat kell emelni a háborús uszítók ellen Meggyőződésem hogy meg fogjuk menteni a békét. A békemozgalom növekedett és a legkülönbözőbb vélemények képviselőit foglalja most magában, akik valamennyien megegyeztek abban, hogy esszeülnek és igyekeznek eszközöket találni egy új fegyveres viszály megakadályozására A háborús propagandát, és azokat a köriilménveket, amelyek új háborút idéznek elő, a háborús gyújtogatok mindig alattomos hazugságok ködébe burkolják. A háborús uszítók terveit le kell leplezni és vádat kell emelni ellenük. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya ezt az eljárást lehetővé Is teszi. A háborús gyújtogatok közül nem egy demokratikus jelszavakat hirdet, békéről és szabadságról beszél, mialatt beleavatkozik más nemzetek ügyeibe. Ezek a jelszavak ilyen formában Hitler jelszavaira emlékeztetnek. Tragikus példa erre nézve Korea esete. A béke. hívei számára kézenfekvő, hoey a koreai agressziónak a legrövidebb időn belül véget kell vetni Erélyesen állást kell foglalnunk a háborút hirdető újságírók. írók, tudósok ellen. A kongresszus kérje a bűnösök megbüntetését és dolgozza ki a háborús propaganda leküzdésének leghatásosabb módszereit. A világ összes tudósaihoz fordulok. de különösen az Egyesült Államokban kartársaimhoz Nem gondolják, hogy kötelességük ellenállni az amerikai kormény minden emberséget nélkülöző eljárásának, amellyel az USA kormánya még az emberi életek megmentésére szolgáló gyógyszerektől is meg akarja fosztani az Atlanti Egyezményen kivíi' álló országokat?" Miért ne szervezné meg az emberiség a küzdelmet olyan csapások ellen, mint aminő a rák és a tüdővész, ugyanolyan erővel. m'nt aminőt most háborús előkészületekre fordít? Vájjon ez nem lenne olvan fajtája a győzelemnek, amelyért érdemes volna embereket mozgósítani? Véleményem szerint a kogreszszus folyamán minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy megtaláljuk azokat a létfontosságú pontokat, amelyek tekintetében általános megegyezés jöhet létre. 1934 december elsején történt, hogy a szovjet nép ellenségei orvul meggyilkolták Sz. M. Kirovot. Kirov fiatalon halt meg. Halálával nem csupán a Szovjetúnió Kommunista Pártja vesztette el egyik élharcosát: az ifjúság is vezetőjét és tanítóját látta benne, aki mindig helyes eszmei és párthü vonalon tudta tartani a Komszomol tevékenységét. Beszédei és írásai, amelyeket, az ifjúsághoz intézett, még két évtized távlatából is időszerűek, sőt tanulmányozásuk egyenest könnyűvé teszi szervezeti munkánk hibáinak kijavítását. A szövetségi élet, az ötéves t.erv, a falu szocializálása, a Párt és az Ifjúsági Szövetség viszonya, a kritika-önkritika kérdése, továbbképzés, stb. — mindezzel foglalkozik Sz. M. •Kirov és nincs olyan probléma mozgalmi munkánkban, amelynek megoldásában nem lehetne segítségünkre. A Komszomol azerbejdzsáni kongresszusán Kirov ezt mondotta: „ .. . Ha elolvassátok az Ifjúsági Szövetségről szóló beszédeit. írásait, meglátjátok, még senki sem lépett fel nyíltabban, megértőbben a Komszomol s az ifjúsági mozgalom hiányosságai ellen, mint Lenin." Mi hozzáfüzzük, hogy nemcsak Lenin tanításait tesszük magunkévá, hanem behatóan figjuk tanulmányozni Sz. M. Kirov nekünk szóló beszédeit is. Bennünket, ifjakat, Kirov tanít meg arra, hogyan kell a bolseviki elméletet átvinnünk a szövetségi gyakorlatba. Ilja Erenburg: Félretol uk az ágyúcsövet az emberiség feje felől A háború nem földrengés és nem számum; a háborút emberek csinálják és emberek meg is akadályozhatják. Mindannyian tudjuk, hogy nagy a veszedelem. Az emberiség jól átgondolt szavakat. pontosan kidolgozott javaslatokat vár tőlünk, olyanokat, amilyeneket mindenki elfogad. Meg kell akadályoznunk a háborút. Ez az összes férfiak és aszszonyok reménysége az egész földkerekségeji Ezért javasolom: A Béke Hívei II. Világkongresszusa vegye figyelembe: 1. hogy a háborús propaganda, amelyet egyes országokban folytatnak, a legnagyobb mértékben akadályozza a népek békés együttélését; 2. Iiogy az új háború a legnagyobb bűn az emberiség ellen. A Béke Hívei II. Világkongresszusa felhívással forduljon a világ valamennyi országának parlamentjéhez. hogy hozzanak különleges törvényt a „béke védelmére", amely büntetéssel sújtja az új háború propagálását, akár élő szóban, akár írásban, akár nyomtatványban, akár rádió, vagy film útján folytatják is . Ki kell irtani az emberek gondolatvilágából azt a tévhitet, minllia a háború elkerülhetetlen lenne. Hiszek az érteleimben, hiszek a tudósokban, akik minden erejüket latbavetik, hogy megszabadítsák az embereket a betegségektől. Hiszek a költőben, aki szeWeinével megvilágítja a mélyben dolgozó bányászok és kőtörők éjszakáját. Hiszek a tűző napon szorgalmasan dolgozó kertészben és az anyákban, akik tudják mit jelent életet adni és tudják azt is, mit jelent az élet pusztulása Megakadályozzuk a háború kitörését. FélretoHjuk az ágyúcsövet az emberiség feje felől. Ebben egységesek vagyunk valamennyien. kommunisták és katonák, liberálisak és szocialisták, oroszok és amerikaiak, angolok és kínaiak. Mint annak a népnek a küldötte, amely a háború »gész terhét viselte és egész szivéből gyűlöü a háborút, kezet fogok azokkal, akiket ellenségeinkként állítanak elénk: az amerikaiakkal, angolokkal és franciákkal. Megingathatatlan az a bitem, hogy nincs olyan erő a világon, amely egymásba záruló kerünket elválaszthatná egymástól CsISz-ifjak fellépése a CSEMADOK kultúrestjén (v) Szombaton, november 25-én a bratislavai CSEMADOK a „Jó könyv és sajtó hete

1' megnyitása alkalmából kultúrestet rendezett. A kultúresten különféle műsorszámokat is előadtak, amelyeknek kétségtelenül egyik kiemelkedő száma volt egy bratislavai fiatalokból álló cigányzenekar műsorszáma. A fiatal CsISz-tagok nagy lendülettel és lelkesedéssel játszottak. Játékuk annyira magával ragadta a közönséget, hogy erős tapsot kaptak. Előadás után beszélgettem a zenekar karmesterével, a 20 éves Bitó Jenővel, aki a rádió zenekarában is játszik. — Mindnyájan a Zeneakadémiára járunk, mert célunk az, hogy jó zenészekké képezzük magunkat. Ma már nem gond többé, ha egy szegény cigánygyerek tanulni akar, zenei tudását fejleszteni akarja. Mi mindnyájan ösztöndíjat kapunk, egy hónapra 3000 koronát. Valaha bizony ez egészen máskép nézett ki. Egy proletár nem is gondolhatott arra, hogy tanult zenész legyen belőle. A tanárok egy héten 200 koronát is elkértek, ezt pedig szegény szüleink nagyon nehezen tudták kiszorítani. Egész napunk foglalt, reggel nyolctól kettőig és háromtól hatig tanulunk. Szakadatlanul gyakorolunk. De nemcsak gyakorlásból áll a munkánk. Az iskolában nyolc tantárgy van és ezek a tantárgyak nem -"o rítkoztak szigorúan csak a zeneelméleti részre. Itt az általános műveltséget is elérjük. Nagy örömmel jöttünk ide a CSEMADOK-ba és nagy boldogság számunkra, hogy velünk, mint a dolgozó társadalom egyenrangű tagjaival bánnak. A lakóhelyünkhöz tartozó utcai CsISz szervezet helyiségbe nem szivesen jártunk, mert ott nem bántak velünk úgy, ahogy kellett volna és nem tudtuk azt nyújtani, ami képességeinknek megfelel. A zenekar legfiatalabb tagja a tizenhatéves Kuruc Bandi. ö elmondotta, hogy két éve kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémián és minden vágya az, hogy minél előbb jó zenész váljon belőle. Elvtársai véleménye szerint Igen tehetséges és kellő kiképzés után valóban szépen fog tudni hegedülni. ö is arról beszél, hogy neki, aki szegény családból származik, nehezen lett volna lehetséges tanulnia, ha a régi rendszer megmaradt volna. Most azonban szüleinek semmi gondja, semmi költsége nincs többé rá és ö minél jobb tanulással igyekszik kiérdemelni ennek a rendszernek gondoskodását és szeretetét irányában. Reméljük, hogy ifjú elvtársaink népi zenekarával még sok fellépésén találkozunk és biztosak vagyunk benne, hogy az Ifjúság Alkotóversenyében '"'ó rés7v

Ätele esetén is jó hei lyeaést érne el.