Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-09 / 285. szám, szombat

II J sin 1950 december 9 A hó sem szakította félbe a mélyszántást Mire képes a fő oktatói munka a gépállomásodon December 7-én, csütörtökön, annak el'enére, hogy a földeket 15 cm magns hótakaró borította, a rohovoi állami gépállomás 28 traktort vetett be a mélyszántás végzésére. Ezenkívül még az éjjeli váltásbon is 10 traktor dol­gozott. Hogy a szántás a rossz időjárás ellenére sem szünetel, az Blazsó elv­társnak köszönhető, aki a rohovi gép­állomáson széleskörű meggvőző tevé­kenységet fejtett ki a munka teljesít­ményének jelentőségéről. mivel a leggyengébb teljesítményeket felmu­tató gépállomások közé tartozott. Amikor tíz nappal ezelőtt Blazsó elvtárs megérkezett a rohovi gépállo­másra, 20 traktort talált a forgalom­ból kivonva különféle sérülések miatt. Blazsó elvtárs azonnal gondoskodott a traktorok megjavításáról, úgyhogy pár napon belül az eddig használatla­nul álló gépek már telies ütemben vé­gezték a mélyszántást. Tíz nap alatt összesen 490 hektárt szántottak lel Blazsó elvtárs közbelépésével a roho­voi traktoristák. Ez nagyon szép tel­jesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a mélyszántás megkezdése óta, vagyis 3 hónap alatt a gépállomás va­lamennyi traktora csupán 520 hek­tárt szántott fel. A fentiek világosan bizonyítják azt, mit jelent a ió oktató­munka és a politikai öntudatosság a jó munkaeredmények eléréséért Blazsó elvtárs, aki bebizonyította, hogy a rossz időjárás ellenére esőben vagy hóban egyaránt el lehet végezni a munkát, (a traktor kerekeit láncok­kal látta el), álljon példaként az or­szág valamennyi gépállomás előtt. A traktorok éjjel-nappal dolgoznak December 7-én a rossz időjárás el­lenére is a zsolnai kerület gépállo­másai folytatták a mélyszántást. A traktorok az éjjeli váltásban is dol­goztak. Az eperjesi kerületben állan­dóan havazik, a déli járásokban pe­dig esik az eső vasárnap óta, ennek ellenére is a hanusovicei, humennei, nagykaposi, nagymihályi, eperjesi, szobránci és a vranovi állami gépál­lomások traktorai éjjel-nappal dol­goztak. Minden egyes váltásba 66 traktort kapcsoltak be. A nagymi­hályi gépállomás traktoristái, akik december 7-ig az öszi munkák ter­vét már 107.96 százalékra teljesítet­ték, most a mélyszántást folytatják. Ezenkívül 10 traktoruk az érsekúj­vári járásban végzi a mélyszántást, mert itt aránylag nagy a hátrama­radás. A besztercebányai kerületben a je­senskei, safarikovoi és a felsöszeme­rei gépállomások vették ki derekasan a részüket a havazás ellenére is a mélyszántásból. A nyitrai kerületben a nappali váltásban 136, az éjjeli váltásban pedig 184 traktor dolgo­zott. A bratislavai kerületben a nap­pali váltásba 130. az éjjeli váltásba pedig 58 traktort kapcsoltak be. Itt azonban a bratislavai, stupavai, my­javai, malackai, csanikovcei és a vágújhelyi gépállomások nem dol­goztak. A kassai kerületben, ahol a mélyszántás tervét eddig 95.27 szá­zalékra teljesítették, most nagyobb­részt a legelőket szántják fel. Ebbe a munkába mindenekelőtt a jelsavai, a barci, a szecsovicei és a korályhel­meci gépállomások kapcsolódtak be. A kassai kerületből újabb 60 trak­torból álló brigádot küldenek Ko­máromba, hogy itt is sikerüljön be­hozni a mélyszántásban mutatkozó elmaradást. Yician elvtársnä, a dunaszerdahelyi gépállomás traktorosa versenyre hívja ki az egész ország traktoros nőit Vicián Anna elvtársnö, a duna­szerdahelyi állami gépállomás trak­torosa a mélyszántási hét keretében versenyre hívja ki az ország összes tratoros nőit, hogy ki tud oly terü­letet felszántani, ha barázdáit egy­másután raknánk, oly hosszú sávot nyernénk, amelyen el lehetne jutni Az istálló átalakítási munkálatok mult héten nagyon szépen folytak. Ezt abból is láthatjuk, hogy decem­ber 5-én Szlovákiánali 314 maga­sabb tipusú EFSz-e jelentette, hogy összesen 607 közös istállóvá átalakí­tásra alkalmas épületet találtak. Ebből a számból a bratislavai ke­rületre esik 97 EFSz 239 épülettel, a nyitrai kerületre 109 EFSz 209 épü­lettel, a besztercebányai kerületre 30 EFSz 41 épülettel, a zsolnai kerület­re 17 EFSz 24 épülettel, a kassai ke­rületre 29 EFSz 47 épülettel és az eperjesi kerületre pedig 29 EFSz 47 épülettel. A december 5-én beadott jelentés szerint a javítási munkála­tokat már 265 EFSz-ben megkezd­ték, összesen 525 épületen. Ez idő szerint a bratislavai kerületben 84 EFSz tagjai dolgoznak 212 épület átalakításán, a nyitrai kerületben 90 EFSz dolgozik 178 épületen, a besztercebányai kerületben 28 EFSz 34 épületen, a zsolnai kerületben 13 EFSz 18 épületen, a kassai kerület­ben 21 EFSz 38 épületen és végül az eperjesi kerületben 29 EFSz tagjai További rsegyedik típusú EFSz-ek a nyitrai kerületben Amikor megkezdték nálunk az EFSz-ek építését a verebélyi járás­ban levő Besa községben is megala­kították az EFSz-t, a Besához tar­tozó jesenskei településben bizalmat­lanság keletkezett a mezőgazdasági termelés magasabb formáival szem­ben. De amikor a jesenskei földmű­vesek látták, hogy beszolgáltatási kötelezettségüket mint egyénileg gazdálkodók nehezebben teljesíthetik, mint az EFSz-ek, mivel ott a közös gazdálkodásban magasabb hektáron­kénti földhozamot érnek el, tudatára ébredtek annak, hogy a régi módon tovább élni nem lehet és hogy sokkal jobb új mimkamódszerekkel közösen gazdálkodni. Amikor a jesenskei földművesek az ősszel látták, hogy a besai harma­dik típusú EFSz a közös munkák gé­pesítésével az öszi vetést már októ­ber 30-án befejezte és hogy ők, egyé­nileg gazdálkodók a vetésnek még csak a felénél sem tartanak, egész a Szovjetúnióba a legjobb szovjet traktorosnőhöz, Pasa Angelinához. Vicián elvtársnö ezt a versenyfelhí­vást annak tudatában tette, hogy ez­zel jelentős mértékben hozzájárul a varsói világbékekongresszus kitűzött céljainak teljesítéséhez. Már 314 EFSz talált 607 istállóvá átalakításra alkalmas épületet végzik a javítási munkálatokat ősz­szesen 44 épületen. A bratislavai kerületben az adap. tációs munkákat máris befejezték az egyházkarcsai EFSz-ben. Itt 96 szar­vasmarhának biztosítottak közös is­tállót. Hasonlóképpen a hódosi sző.' vetkezeti tagok is biztosítottak már 21 szarvasmarha befogadására képes szövetkezeti istállót. A nyitrai kerületben a sulekoroi EFSz tagjai befejezték már az is­tállójavítási munkálatokat. Itt 25 darab szarvasmarhának biztosították közös istállót. Hansonlóképpen a vág­sellyei járásban lévő Dlhá nad Vá. hom-i EFSz tagjai is megjavítottak egy istállót, amely 30 szarvasmarha befogadására alkalmas. A besztercebányai kerületben ed­dig a gömöri EFSz tagjai készek az adaptációs munkákkal. Végül a kassai kerületben Mateóc községben javítottak meg a szövet­kezeti tagok egy 40 szarvasmarha befogadására alkalmas közös szö­vetkezeti istállót. komolyan fontolóra vették, hogy ná­luk is megalakítják a szövetkezetet. Fontolgatásaiknak az lett az ered­ménye, hogy rögtön megalakították a negyedik típusú munkamódszerrel dolgozó EFSz-t. Jesenskén összesen 26 földműves család van. Ezeknek birtoka összesen 250 hektárt tesz ki. Most a szövetkezeti tagok arra össz­pontosítják erejüket, hogy a mezs­gyéket eltávolítva minél előbb fel­szántsák a szövetkezeti földeket. Nagy előnyt jelent nekik az, hogy a földek mind egymás mellett vannak, úgyhogy tagosításra nincs szükség. Most csak arra kell figyelniök, hogy ezen a hatalmas táblán helyes vetés­forgót vezessenek be. A jesenskei elvtársak példás tette munkára buzdította a besai föld­műveseket is. de különösen a besai ifjúság fogott bele a munkába nagy lelkesedéssel. Megalakították a Szo­kolt és manifesztációs módon belép­tek a harmadik típusú EFSz-be. Hogyan segítenek a rétéi tanítók a szocialista falu kiépítésében A falvainkban működő tanítók egyre jobban bekapcsolódnak a te­vékeny építő munkába. Több köz­ségben nagy érdemeket szereztek az EFSz megalakításában vagy pedig továbbfejlesztésében. így van ez a szenei tárásban lé­vő Réte községben is. Jankó László a nemzeti iskola igazgatója az EFSz megalakítói közé tartozik. Az építőmunkába nagv lelkesedés­sel kapcsolódott be Személyes meggyőző tevékenységet folytatott a földművesek között a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről. Amikor a szövetkezet áttért a második tí­pusra, nehézségek mutatkoztak a könyvelésben. Jankó igazgató és felesége, aki szintén tanítónő, is­mét segítőkezet nyújtottak a szö­vetkezetnek. Átvették a könyvelés vezetését. Az igazgató lelkes munkája a szövetkezeti gondolat lelkes hirde­tőivé tette Réte többi tanítóit, de főleg Stipanicky tanítónőt, aki elő­adásokat rendezett a magvar anya­nyelvű földművesek számára. Ezenkívül az iskolában is a tan­anyag tanításán kívül állandó meg­győző tevékenységet folytat az ifjúság között a falu szocializálá­sának jelentőségéről. Ennek kö­szönhető az is, hogy az iskolások a szövetkezeti földön 1.600 gyü­mölcsfát ültettek. Az ifjúság a tanítókkal együtt három napig szor­galmasan gyűjtötte a kolorádó­bogarakat. Ezzel jelentős mérték­ben hozzájárultak a burgonyater­melés megvédéséhez. No és aztán a burgonyaszedésben a 312 diák­ból álló brigád szintén megállta a belvét. Az aratás befejezése után a rétéi szövetkezeti tagok áttértek a szö­vetkezeti gazdálkodás harmadik típusára. A szövetkezet egyre fej­lődött, úgyhogy a szövetkezeti ta­gok a tanítók segítségével, akik már mindannyian beléptek az EFSz-be, elhatározták, hogy beve­zetik a közös állattenyésztést is. Az őszi munkákkal egyidejűleg megkezdték a javítási munkálato­kat négy épületen, hogv aztán ott közösen elhelyezhessék a szövetke­zeti állatállományt. A javítási mun­kálatokat a szövetkezeti tagok nor­mák szerint végzik és a ledolgozott munkaegységek után részesülnek jutalomban. A munkaegységekre a tagok kérésére a szövetkezet elő­leget utal ki. A javítási munkála­tok befejezését december 15-re tervezik, mert a szövetkezeti tagok tudatában vannak annak, hogy "a szövetkezeti állatállomány közös elhelyezéséből mindenekelőtt nekik van hasznuk. Ami az őszi munkákat illeti, a rétéi szövetkezeti tagok itt is pél­dásan járnak el. Öt lófogattal a trágyahordást végzik és egyidejű­leg a trágyát szét is szór iák. To­vábbi 15 lófogattal és 10 traktorral pedig a mélyszántást végzik Hét traktorral éjjeli váltásban is dol­gozik. Napi te jesítménvük 35 hek­tár felszántása. December 10-ig már az összes őszi munkákat befejezik. Míg a szövetkezeti földeken .az őszi munkák telies ütemben foly­nak, addig a szövetkezet irodájá­ban szorgalmasan dolgozik a terv­szétíró bizottság, hogy igazságosan kiróhassa a földművesekre a ter­melési és a beszolgáltatási felada­tokat a jövő gazdasági évre. Itt megint találkozunk Jankó igazga­tóval. aki segít, tanácsol és magya­ráz. Elméleti ismereteit a gyakor­latban érvényesíti. Nyugodtan ál­líthatjuk, hogv neki köszönhető az, hogv a tervszétírás nagyon szé­pen folyik és hogv rövid időn belül befejeződik. . Hogy kinek köszönhetik a rétéi szövetkezeti tagok ezeket a szép eredményeket, arra egyszerű a fe­lelet. Az SzKP helvi szervezete és a helyi tanítóság példás munkája tette lehetővé, hogy Rétéből rövid idő alatt szocialista község legyen. WH Wt WWM Ht MI MI MWtWH MI MW WW Igyunk Szántói, Szalvátor, Tátra­és Lenka természetes asztali ásvány­vizet. Gyomor- és bélmegbetegedése­ket gyógyít a Cigelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epehajokra kitűnő orvosság a Fátra gyógy ásványvíz. Bélmegbetegedése­ket és a hólyagvezetékek megbete­gedését a brusznói és baldovi ásvány­víz gyógyítja. Nagyoknak többet, kicsiknek kevesebbet Idén az 1951-es évre csak a terme­lési tervet állapítják meg a földmű­vesek számára és a növényi terme­lésből a beszolgáltatás mennyiségét csak. majd május vagy június hóna­pokban írják szét. Ennek az eljá­rásnak a jelentősége főleg abban van, hogy a beszolgáltatások szét­írása a lehető legigazságosabban történhetik meg. Számos községben csak az idei felvásárlásnál jöttek rá, milyen következményekkel járt a beszolgáltatás helytelen szétírása. Bebizonyult, hogy a kulákoknak, akik a szövetkezeti gazdálkodás leg­dühödtebb ellenségei, sok esetben na­gyon is kevés beszolgáltatás volt elő­írva. Ha most figyelembe vesszük azt is, hogy a kulákok a felvásárlást már elvből is szabotálják, akkor vi­lágosan látjuk, mennyire igazságos intézkedés az, hogy a beszolgáltatást majd csak akkor írják szét, ha a termés eredményei már előre látha­tók lesznek. Az idén történt meg Paka község­. ben, hogy Mészáros Károly 24 hek­táros kuláknak csak 40 mázsa árpa volt beszolgáltatásra előírva. A fel­vásárlásnál tűnt ki, hogy ez az elő­írás nagyon is alacsony, úgyhogy utólagosan kellett további 40 mázsa beszolgáltatást kivetni. Hasonlókép­pen történt a rozsnál és a kukoricá­nál is. Ugyancsak Pákán Kulacs Já­nos 35 hektáros kuláknak a kukori­cából volt olyan alacsony beszolgál­tatása, hogy azt utólag 48 má­zsával kellett emelni. Az ilyen és ehhez hasonló esetek gyakran fordulnak elő, tehát a most következő szétírásoknak ebeket a fogyatékosságokat ki kell küszöböl­ni. Tény az, hogy eddigelé a kulákok elég nagy mennyiséget tudtak a szabadpiacra vinni s ezzel az amúgy is jogtalan nyereségeiket még job­ban gyarapítani. Mindezek azt bizonyítják, hogy a helytelen szétírások a falusi gazda­gok malmára hajtják a vizet. Ezt pedig csak úgy lehet megakadályoz­ni, hogy a szétírást nemcsak, hogy minden egyes földművesnél, a terme­lési lehetőségeket figyelembe vév« végezzük, hanem a szétírásnál az osztályszempontokat is állandóan szem előtt tartjuk. Állandóan tart­suk Gottwald elvtárs 1948-ban mon­dott szavait: „a nagyok többét ad­janak és a kicsiken könnyítsenek". A pakai példák viszont azt bizonyít­ják, hogy nem mindenütt fogadták meg Gottwald elvtárs szavát. Mi en­nek aztán a következménye? Az, hogy a kis- és középparasztok gyak­ran csak üggyel-bajjal tudtak eleget tenni beszolgáltatási kötelezettsé­güknek, míg a falusi gazdagok játsz­va tettek annak eleget, sőt még a szabadpiac számára is maradt ne­kik. A szabadpiac bevételei egyik leg­jelentősebb jövedelemforrása a föld­műveseknek. Nem lenne azonban semmiesetre sem helyes az, hogyha a szabadpiacon csak a kulákok ad­nának el, a kis- és középföldmüvesek pedig nem. A beszolgáltatás igazsá­gos szétírásánál éppen arra törek­szünk, hogy a szabadpiacon a kis­és középparasztok, főleg pedig az EFSz-ek adhassák el felesleges ter­ményeiket. Ezeket a szempontokat figyelembe véve már most a termelési terv szét­írásánál azt tartsuk állandóan szem előtt, hogy majd tavasszal a beszol­gáltatás szétírásánál megvalósíthas­suk, hogy a nagyoknak többet, a ki­csiknek kevesebbet. A termelési és beszolgáltatási feladatok szétírása az eperjesi járásban A termelési és a beszolgáltatási feladatok szétírása az eperjesi járás községeiben nem megy olyan ütem­ben, mint ahogy kellene. A legnagyobb hiba a politikai és szakinstruktorok munkájában van, mert nem gondoskodnak eléggé a szétírás helyes végrehajtásáról, így történt az, hogy több községben a szétírást még csak meg sem kezd­ték. Azokban a községekben azonban, ahol az instruktorok lelkiismerete­sen végzik munkájukat, a terv­szétírást már be is fejezték, így pl. Ruské Feklany községben már mindennel készek, még pedig úgy, hogy a kis- és középföldmüve­sek meg vannak győződve arról, hogy a szétírás igazságosan történt. Hogy érték el ezt a ruské pekla­nyi oktatók? Személyesen megláto­gattak minden földművest és meg­beszélték velük a beszolgáltatási és termelési lehetőségeket. így történt, hogy a kis- és középföldmüvesek sorá­ból többen kötelezettséget vállal­tak, hogy az előírt mennyiségnél jóval többet szolgáltatnak be. így pl. Hric Mihály földműves, aki 5 hektáron gazdálkodik, elvállalta, hogy az előírt tejmennyiségen felül 150 litert beszolgáltat. Vaskó Já­nos pedig arra kötelezte magát, hogy az előírt gabonán kívül 100 kg za­bot és 50 kg búzát szolgáltat be közcélokra. Amikor megkérdeztük Hric Mi­hályt, hogy miért szolgáltat be több tejet, azt felelte, hogy tudatában van annak, hogy kormányunk min­dent megtesz azért, hogy dolgozó népünk életszínvonala emelkedjék, tehát ő is hozzá akar járulni 150 liter tejjel ehhez a nagy célhoz. Nem folyik azonban a tervszétírás ilyen példásan Lubovec községben. •Itt a termelési és a beszolgáltatási feladatok szétírását mechanikusan, politikai tartalom nélkül végzik. Ez mindenekelőtt az oktatók rovásá­ra írható, akik a községbe alig-alig látogattak el és a fölmüvesekkel egy­általán nem folytattak megbeszélé­seket, egyszóval a tervszétírási mun­kát teljesen a szétíró bizottságra hagyták, amely nem volt képes a tervszétírásnál az osztályszempon­tot érvényre juttatni. Hogyan szabotálják el a kuSákok a tefbeszoSgáltatást Az ipolysági tejüzem dolgozói azok­ra a községekre fordítják figyelmü­ket, amelyek a tejbeszolgáltatással lemaradtak. A tejüzem dolgozói sze­mélyesen győzik meg a földművese­ket a tej beszolgáltatás fontosságá­ról. Munkájuk eredménye máris mu­tatkozik, mert a legtöbb községben a földművesek kötelezettségeket vállal­nak, hogy a tejkontingenst az év végéig teljesítik. Ilyen kötelezettsé­geket válaltak a következő közsé­gekben: Dolné Turkov, Dudince, Ho­kovee, Felsöszemeréd, Hrusov, Ipoly­födémes, Kleňanny, Malinovce, Slati­na, Ipolyság, és Ipolynyék. Több földműves, aki az utóbbi idő­ben belép az EFSz-be, azt hiszi, h'ogy elmaradt tejbeszolgáltatási kötele­zettségét nem kell teljesíteni. Figyel­meztetjük ezeket a földműveseket, hogy a szövetkezet ugyan átveszi szerződési kötelezettségeiket, de csak attól a naptól kezdve, amiker tehe­neiket átadták a közös állattenyész­tésbe. A tejbeszolgáltatásbeli hátra­lékaikat ezért haladéktalanul pótol­ják. A KULÁKOK A TEJBESZOLGÁL­TATÁSSAL IS OKOSKODNAK A gabonafelvásárlásnál lehullott a kulákok álarca. Nagyobb mennyisé­gű gabonát akartak eltitkolni, hogy ] aztán a feketepiacon eladhassák. Most a kulákok ugyanígy okoskodnak a tejbeszolgáltatással is. Hosszabb időn keresztül vagy egyáltalán nem adnak be tejet vagy pedig csak ne­vetséges csekély mennyiséget szolgál­tatnak be. Voltak azonban olyan »okos« zsírosparasztok is, akik a tej­beszolgáitatási feladatok szétírásá­nál sajátos módszereikkel aránytala­nul alacsony kontingens kiírását ér­ték el. így ,pl. Alsószemere község­ban Szabó János kuláknak, aki 20 hektáron gazdálkodik, de ennek el­lenére csak két tehenet tart, 750 li­ter tejet kellett beadnia. Varga An­drás 10 hektáros földművesnek pe­dig egyáltalában nem volt előírva tejkontingens. Ezt úgy érte el. hogy a tervszétírás idején egy tehenet sem tartott. Vagy pedig Ipolynyék köz­ségben Vörös András 30 hektáros kulákra csupán 1300 liter tej beszol­gáltatását rótták ki, Nagy Ferenc 9 hektáros parasztnak pedig a közellá­tásra csupán 50 liter tejet kellett be­adnia. A kulákok tehát hiányos beszol­gáltatással, vagy pedig a tehéntar­tás kikerülésével iparkodnak szabo­tálni dolgozó népünk közellátását. Elég csak megemlíteni Horný Já­nos dudincei kulákot, aki 1764 liter tejbeszolgáltatási előírása helyett csupán 123.5 litert adott be. A felül­vizsgáláskor nqiegállapították, hogy a fentnevezett 23.7 hektáron gazdál­kodik, de szarvasmarhát csudán négy darabot tart- és fejőstehenet egyet sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom