Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-06 / 282. szám, szerda

I 1950 december 6 UJSZO December as újítók hónapja A prágai kerületi szaktanács a de­cembert az újítók hónapjának nevezte ki. Ennek áz akciónak az ötéves terv harmadik évének kezdetén meg kell teremtenie az új feltételeket a munká­sok és műszakiak iobb egvEttmunkál­kodásához az üzem vezetőségével és a szakszervezetekkel. Ezt az akciót támogatia Oldrich Winter, a prágai egvesült fémipari üzemek igazgatójának felhívása az össtes üzemi igazgatókhoz és műsza­kiakhoz a prágai kerületben, hogy decemberben érvényesítsék mind a műhelyekben, mind a hivatalokban újí­tójavaslataikat. A műszaki dolgozók­kal együtt k-ötelezi magát, hogy üze­me következetesen teiiesíti az ezzel kapcsolatos feladatokat. Egyidejűleg versenyre hívja ki a könnvű fémipar többi ágazatainak üzemeiben dolgozó igazgatókat' és műszakiakat az elinté­zetlen újítójavaslatok legkisebb száza­lékáért az alkalmazottak számához vi­szonyítva, a legnagyobbszámú benyúj­tott újítójavaslatért és a legnagyobb­számú műszakiért, akik a verseny fo­lyamán védnökséget vállalnak az újí­tók fölött. A versenv 1950 december l-én kezdődött és 1951 február 28-án végződik. Verseny a legjobb újítási javaslatért az építészetben A Csehszlovák Boítészeti Üzemek nemzeti vállalat keretében működő újítóiavaslatok központja versenyt ir ki a legjobb újítóiavaslatért az építé­szetben. A javaslat elbírálásánál a legfonto­sabb szempont, hogv minél hamarabb megvalósítható és fölhasználható le­gyen. A versenyben résztvehet a Csehszlovák Építkezési Özem minden alkalmazottja, valamint a Csehszlovák Építkezési Üzemek úiító körei és klubjai de résztvehetnek az érdeklő­dők más gazdasági szektorokból is, ha javaslatuk az építkezésre vonatko­zik A verseny 1950 december 15-én fejeződik be. Elsősorban a technikai problémák megoldására vonatkozó iavaslatok nyújthatók be, amelyek lehetővé teszik az építkezési munka elvégzését ala­csony hőmérséklet és kedvezőtlen idő­járási viszonyok mellett is. Vonatkozik ez főleg falazási, betonozási és föld­munkákra, valamint alacsonv hőmér­sékletnél elvégezhető iparosmunkákra is, amelyeknél az úiítóiavaslat lehető­vé teszi a téli munka iobb megszerve­zését. Ugyanígy vonatkozik arra is, hogyan lehet .olyan anyagokat, mint cementet, vasat, fát megtakarítani vagy esetleg mással pótolni. A javaslatokat felülbírálják és ju­talomban részesítik, a megvalósítható javaslatokat pedig realizálják. Az első díj egyénenként 15.000.— koro­na, II. dij 12.000— korona. III. dij 9.000.— korona,, IV. díi 7.000— ko­rona, V. díj 5.000.— korona. Az egyé­neknek kiosztandó iutalom összege 65.000.— korona. A csoportoknak ki­osztandó díj összege 35.000.— koro­na.. A verseny eredményét* 1950 de­cember 31-én hirdetik ki. A csehszlovák főiskolások tiltakoznak Truman nyilatkozata éflen Szombaton, december 2-án a prágai főiskolák hallgatói, tanárai, asszisten­se> és alkalmazottai tiltakoztak Tru­man, az USA elnökének november 30-i sajtókonferenciáján tett nyilatko­zata ellen, amelynek értelmében az USA folytatni akarja korea „küldeté­sét" és az USA kormánykörei fonto­lóra veszik az atombomba használatát a Kínai Népi Köztársaság ellen. A főiskolások határozatot hoztak, amelyben a jelenlévők nevében hangot adtak szilárd eltökéltségüknek, meg­védelmezni a világbékét. A határozat zárószava fgy hangzik: „A nemzetek ítélőszéke elé a háborús uszítókkall Reszkessenek a háborús uszítók! Éljen a béke világ-arcvonala, amelynek élén a Szovjetúnió és hadserege áll." KIROV a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja, a Bolsevik Párt egyik vezetője, tizenhat évvel ez­előtt, 1934 decemberében trockis­ta merényletnek esett áldozatul. Az imperialisták által felbérelt gyilkos kioltotta a szovjet nép egyik leghívebb fiának életét, de ez a tevékeny élet ezernyi hatá­sában él tovább ma is a Szovjet­únióban. Élete munkáját hatalmas alko­tások őrzik Tomszktól Asztrahá­nig, Bakutól Murmanszkig. . A sarkvidéken, a Kola-féiszi­geten Szergej Mironovics Kirov irányításával hatalmas ipari üze­mek jöttek létre és Leningrád nagyszabású fejlődésének kezde­tei is az ő nevéhez fűződnek. Ki­rov rendületlenül hitt népe al­kotó erejében és jövőjében, előre látta hazája győzelmét a náci rablók felett, akik Kirov életének utolsó éveiben már szervezkedtek a Szovjetúnió elleni támadásra. A győzelmet nem érhette meg Kirov, de népe Sztálin vezetésé­vel győzelemre vitte a Nagy Hon­védő Háborút és megvalósítja a békés építőmunka gigantikus al­kotásait. A szovjet nép és mindazok a népek, amelyek a Szovjet Hadse­reg győzelmének eredményekép­pen ma már szabadon és önma­guknak építhetik jövőjüket, az év­forduló alkalmából kegyelettel emlékeznek meg Kirovról és fo­kazzák harcukat azok ellen, akik az ő gyilkosainak utódaiként ma is merényleteket követnek el a haladó emberiség legjobbjai ellen s háborús terveikkel a népek bé­kéjére, biztonságára törnek. JHjt irkás leü elezô i nk h(ák üzenet a kassai magyar munkásoknak Hasonló határozatokat hoztak a töb­bi fakultások kollégiumok tagjai is, míg a csehszlovák főiskolákon tanuló indónéz, nigériai, norvég, triešti, ecua­dori. vietnami, cyprusi, iraki, olasz, holland, argentin, spanyol, kanadai, görög indiai, arab. palesztinai, bur­mai, madagaszkári, kínai, angliai, USA-i és chilei diákok a következő táviratot küldték az USA' kormányá­nak: „Felháborít minket Truman nyilat­kozata, hogy az atombomba használa­tát fontogatják Ázsia ellen. Élesen til­takozunk e gonosz szándék ellen. Kö­veteljük a tömeggyilkolást szolgáló fegyverek használatának betiltását. Nürnberg vár a gonosztevőkre, akik elsőnek használják az atombombát." W lÖN TERHEL NEKÜNK SHANPOO P0"R ALAKBAN FOGÉKONYAN MÍNT KRÉM mTiSLAVSKC TUK0V£ lÁVOMVP ÍÍVUD i s kozmetika emwm-ftm I Csehszlovák orvosküldöttség megérkezése Moszkvából A prágai Wilson-pályaudvarra meg­érkezeti egyhónapos Szovietúnióbeli tartózkodása után a csehszlovák or­vosok küldöttsége, amelyet dr Fr Kriegel egészségügyi miniszterhelyet­tes vezetett. A küldöttséget a pálya­udvaron az egészségügyi minisztérium képviselői és P. P. Razigrajev, a szovjet nagykövetség tanácsosa fo­gadták. fl magyar tannyelvű nemzeti iskolák igazgatóinak figyelmébe A „Štátne nakladateľstvo" felhí­vására figyelmeztetjük a magyar tannyelvű nemzeti iskolák igazgatóit, hogy az iskolák tanuló irészére szük­séges elemi iskolai tankönyveket csakis a Štátne nakladatel'stvonál, Bratislava, Šašinek u. 5. rendelhe­tik meg. Engedélyezve: Pio: 24.129/50-II/3. 1722/ v — A varsói Világkongresszusról hazatért francia küldöttek Párizsban sajtóértekezleten tartottak beszámo­lót. Yves Parge hangsúlyozta: a var­sói kongresszus által javasolt megol­dások lehetővé teszik, hogy a kölcsö­nös bizalom helyreálljon a világon. A CSEMADOK bratislavai helvl­csopnrtlának vezetősége felkéri mind azokat a kultúrtársakat. akik eddig még nem vették át tagkőnvverskél­ket. hoev leien lenek meg minél elöbh Nádler pénztárnok knltúrtársnál » Vazov-utca 2. sz alatti kultúrhelvség­ben ezek átvétele rél fából Hivatalos órák minden hétfőn és csütörtök este 19—21 óráig. — Kilencmillió font veszteséget je­lent az angol államnak, hogy a szén­hiányt méregdrága behozatallal kell pótolnia. Az importált szén, nem is szólva a valutaveszteségről, csaknem j kétszer annyiba kerül, mint amit Angliában bányászniuk. Az áram­hiány egyre súlyosabb zavarokat okoz. Glasgov és Nyugat-Skócia üze­> meiben egy egész délelőtt teljes mun­j kaszünet volt, áramhiány miatt. A e brit hajóépítőipar súlyos vesztesége­ket szenved a fahiány miatt. — Hosszas kutatás után megtalál­ták azt a kézisajtót, amelyen Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy taní­tója 1894-ben a „Liberál Klub" nyomdájában mint nyomdász kezdte meg működését. A sajtót átadták a Forradalmi Mozgalom Nemzeti Mú­zeumának. — Huszonötezer hollandot telepí­tenek 1951-ben Ausztráliába, de ott nem munka várja őket, hanem kato­nai szolgálat. Az ausztráliai kormány a holland emigránsokat be fogja so­rozta tni. — Münchenben amerikai parancs ra betiltották a német és francia el­lenállási harcosok találkozóját. — Az egyiptomi angolellenes tün­tetések megtorlása során Egyiptom belügyminisztere három iskolát be­záratott. — Szovjet-Azerbajdzsánban meg­kezdték az erdők és mezővédő erdő­övezetek ültetését. Novemberben 10 millió fát ültettek el, köztük 480 ezer gyümölcsfát. — Északrajna-Westfáliában még mindig másfélmillió ember lakik bunkerekben, pincékben és tömeg szállásokon. — Berlin mellett a Wansee-t az amerikaiak vízirepülőgép támasz­ponttá akarják átalakítani. Erről már értesítették Nyugat-Berlin köz­igazgatását. — Nyugat-Németországot utasí­tották az imperialista megszálló ha­talmak, hogy az eddigi 600.000 ton­na ócskavas helyett több mint 2 mil­lió tonnát exportáljon. A bonni báb­kormány nem tiltakozott a rendel­kezés ellen. Ócskavasgyüjtési akciót szerveznek, hogy a nehézségeket át­hidalják és erre a nyugatnémet adó­zók terhére újabb nagy összegeket fognak áldozni. — Az USA-ban a nagykereskedel­mi árak egy hét alatt 3 százalékkal emelkedtek. — Kizárták a „munkáspártból" Allén asszonyt, a varsói békevilág­kongresszuson résztvett brit küldött­ség egyik tagját. — Százötvenegy esztendős émber él Azerbajdzsánban. Azerbajdzsán­ban, a magas hegyek között fekvő Zacsini-körzet Salva nevű falujában él Ibrahim Hadzsiev, aki ebben az évben tölti be százötvenegyedik élet-1 évét. — Az Olasz-Szovjet Társaság meg­hívására Vaszilij Nyikityin akadémi­, kus vezetésével szovjet kultúrkűl­* döttség utazott Olaszországba. Kedves kassai munkás elvtársak! A magyar munkásszerkesztő tan­folyamról küldöm hozzátok üzene­tem. Szeretném, ha megértéssel fogadnátok és ti is rálépnétek arra az útra, amelyen minden becsületes dolgozónak haladnia kell. Mi, a szerkesztő tanfolyam mai­gyar hallgatói, üzemekből és bá­nyákból jöttünk erre a tanfolyamra és ez a kitüntetés annak jutalma, hogy már mint üzemeink dolgozói, felfogtuk a munkáslevelezés jelentő­ségét és igyekeztünk a csehszlovákiai magyar dolgozók lapjával fenntartani a kapcsolatot. Szomorú dolog, hogy a kassai üze­mekből nincs közöttünk senki sem. Ez részben az üzemek vezetőinek, részben a munkásoknak a hibája. Elsősorban azért, mert nem hívták fel a figyelmet a munkássajtó fon­tosságára és ezzel elzárták a mun­kásokat ismereteik fejlesztésétől, másrészt, mert nem tulajdonítottak kellő je­lentőséget annak, hogy a munká­sok leveleikkel tudósítsák a párt­sajtót vagy a munkássajtót üze­mük munkateljesítményéről vagy a teljesítményt akadályozó hibák­róL * »Ha a munkás nincs tisztában az­zal, hogy mi a sajtó jelentősége, ak­kor azt sem tudhatja, hogy hová, miért és mit írjon. Ha figyelemmel kíséritek az Üj Szót,%a csehszlová­kiai magyar dolgozók lapját, akkor láthatjátok, hogy megjelenésitől kezdve örömmel és bőségesen ad he­lyet az üzemekből és földműves szö­vetkezetekből érkezett tanulságos munkásleveleknek. ,Én, mint régi munkáslevelező bizony eddig nem olvastam kassai üzemekből érkezett leveleket. Nem tudom, mi lehet az oka, hogy a kassai magyar munkások nem hallatnak maglikról. Mintha béklyó lenne a kezükön és lakat a száju­kon. Lehetetlen, hogy kassai munkástest­véreink ne akarnák ugyanazt a célt elérni, amiért egész köztársaságunk dolgozói harfiolnak. Tudom, hogy éppen ellenkezőleg, ők is a szocializ­mus felé sietnek, éppen ezért szólok hozzájuk. Nehéz az út, de nehézsé­geinket le kell győznünk. Ha többen leszünk, könnyebben legyűrjük az akadályokat. Erős fegyverünk ebben a toll. Ra­gadjuk meg bátran és írjunk újsá­gunknak eredményeinkről és hi­báiiWról, ne féljünk a kritikától, mutassunk rá nyiltan arra vagy azokra, akik gáncsolnák haladá­sunkat, mert csak így érhetünk el javulást. Erre tanít minket a Párt és tapasz­talatból is láthattuk, hogy kritika és önkritika nélkül nincs egészséges fejlődés. Kassai magyar munkástestvérek, ti, akik a múltban példát mutatta­tok, ma miért alusztok ? Hívunk ben­neteket, jelentkezzetek, tanítsátok a többi dolgozókat írásaitokkal is sze­retni a munkát, a haladást és meg­találni a helyes utat. Munkásszer­kesztő tanfolyamunkon örömmel üd­vözöltünk volna közületek néhányat és reméljük, hogy a következő tan­folyamig- szorgalmas munkásleve­zéstekkel ti is kiérdem'itek a tan­folyamon való részvételt. Nagyszerű dolog tanulni! Tanul­ni azért, hogy mi is taníthassunk, mert csak így tudjuk megvalósítani a szocializmust. Egymás mellett cseh és szlovák munkástestvéreinkkei vállvetve kell előre törekednünk a közös célért, a dolgozók szebb életé­hek megvalósításáért. Ebben nektek is részt kell vennetek és igyekezne­tek kell helyrehozni azt, amit elmu­lasztottatok. Elvtársi üdvözlettel: Kelemen Béla, az apátfalusi Poľana textil­üzem dolgozója, a munkás­szerkesztő tanfolyam hall­gatója. Nyáron sem járunk mezít'áb Öt éve mult már, hogy népi demo­I kráciánkban építjük a szocializmust j és napról napra láthatjuk életszínvo­* nálunk fokozatos és biztos emelke­d dését. Szinte hihetetlen, hogy még mindig akadnak olyan megátalko­dottan maradi gondolkodásúak, akik azt állítják, hogy a muít köztársa­ságban jobb volt a munkásság hely­zete. A dolgozók jelentős többsége azonban jól tudja, hogy ilyesmit csak rosszindulatból lehet állítani, mert ma már nem létezik az a gond, hogy nincs kenyér, vagy nincs ruha, vagy bármilyen ipari cikk. Gyakran halla­ni azt a panaszt, hogy bejártam az összes üzleteket és sehol sem talál­tam kedvemre" való árut. Bizony, te­szi hozzá, a mult köztársaságban tele voltak a kirakatok és válogatni lehetett. Igen, volt a mult köztársaságban, tele voltak a kirakatok, meg is ve­hette, akinek pénze volt rá, csak az volt a baj, hogy kevesen tudták megvenni. Ma azért tűnnek fel sok­szor üreseknek az üzletek, mert az életszínvonal emelkedésével megnö­vekedett a vásárlási forgalom és ma nemcsak egyesek, hanem minden dol­gozó vásárol, hiszen van miből. Szeretnék egy kis esetet is felhoz­ni, amely szülőfalunkban, Korláton történt. A mult rendszer alatt ott dolgozott Kocsis András. Hat gyer­meke volt ér ezek télen-nyáron me­zítláb, jóformán alig felöltözve jár­tak. Ma itt Zsulovon, több olyan csa­ládot ismerek, akiknek öt-hat gyer­mekük van, de bizony ezek még nyá­ron sem járnak mezítláb. És ez nem­csak Zsulovon, hanem mindenütt így van. Az élelmezés terén is forradal­mi változás állott be. Ma már he­tenként legalább kétszer-háromszor van hús a dolgozók asztalán. Em­lékszem, hányszor könnyezett jó­anyám a mult rendszerben, amikor mint gyerekek éhesen kenyeret kér­tünk és azt kellett mondania, hogy nincsen. Ma ez már nem fordulhat elő. Gondoljuk hát meg jól, ha a fenti­hez hasonló rosszindulatú becsmér­lést hallunk és ne hagyjuk szó nél­kül, magyarázzuk meg a vakoknak vagy elvakultaknak a valódi helyze­zetet, nyissuk fel szemüket, hogy ők is lássák azt, aminek ma» hazánk minden dolgozója kivétel nélkül örül: életszínvonalunk emelkedését és mun­káshazánk egyre nagyobb virágzá­sát. Kurali József, bányász, az ÜJ Szó munkáslevelezője, Zsulovo. Boldog a,falunk A csécsénypatonyi EFSz kedves vendégeket fogadott. Magyar és szlo­vák képzőművész elvtársak látogat­ták meg falunkat, mint mintaközsé­get. Beszélgetésünk során felidéztük azt az időt, amikor az EFSz nálunk csak megalakulóban volt. Szamadást téve az eddigi eredményekről, jóleső érzéssel tölt el mindannyiunkat az a tudat, hogy munkaeredményeinkben nem maradtunk el. Büszkék vagyunk arra, hogy itt Csécsénypatonyban né­pi demokráciánknak egyik megbe­csült és igyekvő munkaállomását tudtuk kiépíteni. A sikeren azonban/ nem bizako­dunk el, hanem új célókat, úi felada­tokat tüzünk magúnk elé. Azon igykeszünk, hogy kifejlesszük kert­kultúránkat is. erdősávokat ültetünk és az állattenyésztésben tudományos alapon fajállatokkal frissítjük "fel szarvasmarha, sertés, baromfi és juhállományunkat. Nem maradunk le a kultúra terén sem. A CsISz aktivitásira jellemző, hogy a könyvnapon 2500 koronáért vásárolt kônýveket, rövid időn belül pedig öt mandolint, két bendzsót és eg> gitárt is beszerzett zenekarának. A helyi szervezet bőségesen ellátta magát sakkal és egyéb társasjáté­kokkal is. Falunk élete frissen pezseg a sok szép megvalósított és a jövőben meg­valósítandó tervtől. Mindenfelé vi­dám, boldog gyerm^kkacagás, az if­júság gondtalan dalolása hangzik. Dolgozóink egy pillanatra sem tor­pannak meg a szocializmus építésé­nek útján. Gottwald elvtírs irányító szavai ért^r-iében falunkat igyek­szünk valódi mint^píMvá fe^e-zteni. Havran Ferencné, Csécsénypatony I

Next

/
Oldalképek
Tartalom