Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)
1950-12-06 / 282. szám, szerda
1950 december 6 Az éhinség Jugoszláviában a Tito-Rankovics-banda garázdálkodásának következménye Irta: BETLEN OSZKÁR, a „Szabad Nép", a Magyar Dolgozók Pártja központi napilapja szerkesztője. Jugoszláviában egyre döbbenetesebb méretű lesz az éhség. A kenyérfejadag leszállítása csupán egyik jele annak a kegyetlen offenzívának, amelyet a Tito-rendszer a jugoszláv dolgozók ellen folytat. A kenyérfejadag leszállítása az egész ország dolgozó lakosságát sújtja. De különösen sújtja azokat a munkásokat, akik nehéz testi munkát végeznek, mert azok fejadagját csökkentették a legnagyobb mértékben. De a leszállított fejadag ls csak üres Ígéret. Jugoszláviában még az a nyomorúságos élelnüszermennyiség sincs biztosítva, amelyre jegyeket adnak ki. A zágrábi ,,Vjestnik" október 24-i száma például azt írta, hogy a hatóságok a fejadagokat nem adták ki jegyre, hanem a feketepiacon méregdrágán értékesítették. S az a kenyér, amelyet jegyre adnak ki a lakosságnak, inkább valamiféle hulladékra emlékeztet. Magyarországon a határvidéki lakosság borzadva adja kézről kézre a Jugoszláviából mutatóba átcsempészett kenyérdarabokat. amelyek lisztet alig láttak és úgyszólván ehetetlenek. Titoék rablópolitikája nemcsak a fejadagnak, de a szükséges vetőmagnak nagyrészétöi is megfosztotta a falvakat.' A rendkívüli takarmányhiány miatt a Jugoszláv állatállomány rohamosan csökken, a dolgozo parasztok állataik tömeges levágásara kényszerülnek. A newyorki tözsdések lapja, a Wall Street Journal nyiltan megírja, hogy márciusig a jugoszláv állatállomáynak legalibD is húsz százaléka elpusztul. Az imperialista sajtó meghúzta a vészharangot: bajban van a belgrádi kormány és mindenre hajlandó. A svájci National Zeitung október 26-án így irt: „A háború befejezése óta még sohasem volt ily rossz Jugoszlávia helyzete, még soha nem állott Tito rendszere nagyobb nehézségekxel szemben, mint ez ősz végén, egy olyan tél küszöbén, amely a jugoszláv népet éhséggel es nyomorral, a jugoszláv rendszer* zavargásokkal és gondokkal fenyegeti... így írnak Tito barátai. De a vészharangot maguk a titóista körök is meghúzzák. A „Borba szerint az idei gabonatermés 40 Bzazalékkai alacsonyabb, mint várták. Tito maga, a Basler Nationalzeitungnak adott nyilatkozatában azt jelentette ki, hogy „elkerülhetetlen a nép legyöngülése a nyomorúság növekedése következtében". A „Borba" éa a jugoszláv göbbelsek többi lapja hazug tudósításokat közölt arról, hogy Magyarországon „szörnyű élelmiszerhiány" volna és hogy „ismét bevezették a jegytendszert", — nem törődve azzal, hogy világszerte tudják; Magyarország lakosságának életszínvonala emelkedik. Ez a hazugság a magyarországi „szörnyű élelmiszerhiányról" és a ,,jegyrendszer visszaállításáról" nem véletlenül született a Tlto-banda agyában. Ennek az otromba propaganda-trükknek segítségével akarják Titoék elhitetni a jugoszláviai lakossággal, hogy a jugoszláv éhínségnek nem belső okai vannak, hanem a határon túl is hasonló a helyzet. Azt a csapást, amely Jugoszláviát sújtotta, nem szárazságnak hívják, hanem imperialista rabságnak, fasiszta rémuralomnak. A jugoszláviai súlyos élelmezési válság egyik oka éppen az, hogy Titoék a kulákokat minden módon támogatva és teljességgel azokra támaszkodva, elviselhetetlen terhekkel sújtották a dolgozó parasztságot, elvették a kedvét — és vetőmagjától megfosztva, gyakran lehetőségét is annak, hogy a föld jelentős részét megművelje. A londoni „Times" például megírja, hogy még a titóista hivatalos körök is beismerik: ez évben a parasztok hatalmas földterületeket, az egész vetésterületnek három-négyötöd részét hagyták műveletlenül. A belgrádi banditák pedig a súlyos élelmezési helyzetre azzal válaszolnak, hogy még jobban kifosztják a dolgozó parasztságot. Ez még a titóista sajtóból is kiderül. A „Magyar Szó" október 24-én ismertet egy jugoszláv kormányrendeletet, amely a lap véleménye szerint „a termelők könnyebbségét" szolgálja. Hogy milyen könnyítésről van szó. az abból is kiviláglik, hogy a rendelet az adózás mellett a beszolgáltatást a két hektáron aluli parasztgazdaságokra is kiterjeszti. A New York Herald Tribúne kiböffenti, hogy a jugoszláv parasztok U J SZO £gy hónap műUeltfünUben — nem lévén elég gabonájuk — eladják teheneiket éa lovalkat és a vételáron gabonát vásárolnak, hogy beszolgáltatási kötelezettségüket teljesíthessék. Es a titóista rablópolitika előreveti sötét árnyékát Jugoszlávia jövő évi termésére is, amely minden Jel szerint, még rosszabb lesz. A Tanjug-hirügynökség október közepén Jelentette, hogy Boszniában és Hercegovinában az őszi vetést mindöszsze 16 százalékig teljesítették, a szarajevói járásban 7 százalékig. A jugoszláviai súlyos élelmezési helyzetet az imperialisták és lakájaik garázdálkodása idézte éö\ akik potom áron elkótyavetyélték és kiviszik az országból a nyersanyagkészleteket és élelmiszereket, kifosztják a lakosságot s rendkívül súlyos helyzetbe juttatják a jugoszláv jprt, ameíy a legszükségesebb ipari termékekkel seri tudja ellátni a mezőgazdaságot. Es a baj itt bajt szül. Nemcsak az ipar romlása következtében romlik tovább a mezőgazdaság helyzete, hanem a mezőgazdaság súlyos bajai, a növekvő éhinség is még válságosabb helyzetbe juttatja az ipart. Az éhező munkásosztály nem akar, de nem is tud jól termelni. Jugoszlávia munkássága egyre nagyobb tömegekben vállal aktív harcot a fasiszta Tito-rendszer ellen. A smederovói vasgyárban — panaszolja a „Borba" — naponta 400 munkás marad el a munkából A vasúti doigozók „hanyagsága" miatt a muít évben 50 százalékkal emelkedett a vasúti szerencsétlenségek száma, ez évben p«dig tovább nőtt. A zágrábi „Vjestnik" azt panaszolja, hogy a horvátországi bányászoknak néha 40 százaléka nem megy munkába. Az imperialisták rémülettel! figyelik a jugoszláv helyzetet. Rettegve beszélnek arról, hogy szövetségesüket bukás, elsöprés fenyegeti és a nép kezébe velietj országa irányítását. A „Financial Times" azt írja: „Segély nélkül a Tito-kormányzatot forradalmi összeomlás fenyegetné a tél folyamán." A „Yorkshire Post" így ír: „Jugoszlávia gazdasági helyzete rohamosan súlyosbodik és Tito rendszerét a nép széleskörű elégedetlensége fenyegeti". Tito a gazdasági összeomlást és éhínséget arra akarja felhasználni és arra is használja, hogy Igazolja a jugoszláv nép előtt, az ország még fokozottabb gyarmatosítását, alávetését a z amerikai imperialisták uralmának Az általa előidézett nyomorral akarja Tito zsarolni a jugoszláv népet, elfogadtatni vele azt, hogy Jugoszlávia nyiltan alávesse magát az amerikai imperialisták parancsának, azt akarja, hogv az orszáfí amerikai haditámaszponftá alakuljon át A „Borba" november 9-én teljes első oldalán közli Tito beszélgetését a „New York Times" munkatársával. Tito hasábokon keresztül bizonyítja, hogy Jugoszláviái csak Amerika mentheti meg. Titóék kölcsönkérelmének hírét nagy tálalásban az első oldalon közölték a jugoszláv lapok. Tito Zágrábban, október végén mondott beszédében, azt hazudta — ami mint kémnek kutyakötelessége —. hogy az amerikai kormány mindég feltétel nélkül meg fogja segíteni Jugoszláviát. De maga Trurnan volt az. aki meghazudtolta szolgáját A kongresszushoz intézett üzenetében, amely a napokban került nyilvánosságra, azzal indokolta Tito támogatására irányuló felhívását, hogy ez megfelel az amerikai „stratégiai és politikai érdekeknek abban a körzetben". Az imperialista sajtó egyhangúan megírja, hogy amerikai „ellenőrök" és „tanácsariók" további beutazásával jár együtt Jugoszlávia „megsegítése" Az amerikai szenátus pénzügyi bizottságának elnöke nemrégiben kijelentette, hogy „a Jugoszláviának nyújtott kclcsön jó tőkebefekteles", Az is ismeretes, hogy Jugoszláviában földalatti lőszerraktárakat, repülőtereket, stratégiai jelentőségű míiutakat. stb.. építenek. További fosztogató és háborút előkészítő tervekkel mennek az amerikai „kö'csönzők". „segélyezők" és »tanácsadók« Jugoszláviába. de ugyanakkor fokozódik rettegésük, aggodalmuk a titóista rendszer válságos sorsa felett. Erősödik az ellenállás Jugoszláviában az Imperialista rablók, fasiszta terrorjával szemben Az amerikai háborús uszítók és a belgrádi fasiszták közötti nvllt szövetség még inkább megerősíti a jugoszláv nép harcát a véres Tito-kllkk eílen. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb számából). Egy hónapja annak, hogy üzemünk pártszervezete, azzal a megtisztelő feladattal tüntetett ki. mint munkáslevelezőt, hogy újságírótanfolyamra küldött. Időközben hazautaztam szabadságra és első dolgom volt, üzemünk meglátogatása Mikor egyhónapi távollét után beléptem az üzembe, azonnal észrevettem a felvilágosító és meggyőző munka újabb eredményeit. A régi egészségleden műhelyek helyéne új, modern műhelyek épülnek Felkerestem régi munkahelyemet, a nikke'.ező-csiszoló műhelyt. Belépésem pillanatában bizony elcsodálkoztam. Nem azért, mintha valami külső változáson ment volna át, mert volt munkátársaim egyelőre még a régi körülmények közt dolgoznak, inkább az lepett meg, hogy a , munkások szinte eszeveszett tempóval, minden másodpercet kihasználva dolgoznak. Csernai elvtárs, az üzem mestere, barátságos kézszorítás után kérdésemre büszkén mosolyog és azt mondja: „Csak gyere velem és olyasmit látsz, hogy megérted ezt a még nálunk is szokatlan lelkesedést." Elvezetett egy hatalmas új épülethez „1951-ben már itt fogunk dolgozni, — mondja— ez lesz az új nikkelező-csiszoló műhely. Hatalmas ablakok és modern porszívó berendezés áll majd a dolgozók rendelkezésére és megszabadítja őket a bőrükbe és orrukba betelepedő portól." Megkérdeztem Csernai elvtársat, hogy mivel viszonozzák az üzemre fordított nagy gondoskodást .Röviden és velősen válaszolta: „Munkánk foA trencséni építkezéseken két műszakban dolgoznak és tökéletesen e ökész tik a téli terv munkálatait Már több ízben adtunk hírt arról, hogy államosított építészetünk felkészül a téli munkákra. Az előkészítéssel egyidejűleg megkezdődött a több műszakra való áttérés előkészületeinek bevezetése ls. Ezekben az akciókban a Montostav üzemein kívül jól haladnak előre a trencséni kerületi üzem munkásai is. November 30-án az összes építkezéseken megtartották az SzKP tagjainak gyűléseit is, amelyen megvitatták az összes kérdéseket és határozatot hoztak a Párt irányvonalának teljesítése érdekében. Kötelezettségeikben mindenekelőtt az építkezés téli munkáinak sikeres elvégzésére irányították minden figyelmüket, előkészítették a két és három műszak bevezetését, valamint a választervezés megvalósítását. Egyidejűleg elhatározták azt is, hogy kiterjesztik és tökéletesítik az újítómozgalmat. A munkákat az újítási javaslatok szerint tökéletesítik. A lehető leggyorsabban befejezik a munkában álló épületeket, hogy minél előbb átadhassák őket rendeltetésüknek. Rövidlejáratú üzemterveket készítenek minden csoport és munkás számára, terjesztik és előkészítik a szovjet munkamódszerek bevezetését, a szalagépítkefcéseket, amelyek növelik a munka termelékenységét és emelik a munkások keresetét. A lakóházak szalagépi^kezése A trencséni lakásépítkezések szalagmódszerű munkáiban két műszakban dolgoznak. Az előkészítő munkáknál hozzákezdhettek a két műszak bevezetéséhez. Elegendő építési anyagot készítettek, megfelelő gépeket biztosítottak, ott állnak a betonkeverők, a transzportör és a villanyvilágítás Ja mindenütt meg van, úgyhogy a második műszak nyugodtan dolgozhat az esti órákban is. Természetes dolog aztán, hogy ezen az építkezésen a munkásság 180 százalékos teljesítményt ér el. A műszakokat úgy osztották be, hogy az első hat órakor indul és délután kettőig dolgozik, a másik kettőkor lép munkába és tíz órakor végez. Két műszakban dolgozik a kőművesek két legjobb élcsapata. Az első I Kubik János csapata, amelynek tag1 jai Valik Ferenc, Újhelyi Baltazár, ; Simák Mihály és Varga József. Ezek teljesítménye 162 százalék és átlagos órabérük az állami bérkatalógus szerint csaknem 28 koronát tesz ki. A másik élcsapatnak tagjai Mojzsisek József, Vánik Jakab és Jambrik János. Normák szerinti teljesítményük 187 százalék és órabérük eléri a 30—35 koronát iS. Ezen a szalagépítkezésen más kiváló élmunkások is dolgoznak. így például Gráner József csoportja 244 százalékos teljesítmény mellett 43 koronás órabért ért el. A vashajtogatók 250 százalékos teljesítmény • mellett 35 korona órabért keresnek. Kopecki Sándor betonos 175 százalék mellett 28 koronát keres. A segédmunkások is elérik mai teljesítményeikkel a 25 koronát. A terneséni kerület többi építkezésein is áttérnek a második és harmadik műszakra. Az éjszakai műszakot reflektorok fénye teszi kellemessé. Tökéletes biztonságban dolgozhatnak a fény mellett? a munkások. Mindenütt biztosították az üzemanyagot, a cementet, a kavicsot, homokot stb., rendesen bedolgozták az épületek ablakait, lokomobilt szereztek be, amely ki fogja fűteni a helyiségeket, kokszkályhák állnak rendelkezésre és gondoskodtak a széngáz levezetéséről is. Ilyen példásan előkészített téli építkezésen nem fog fennakadást szenvedni a munka és ki fogják tudni használni azokat a munkaerőket, amelyek rendelkezésükre állnak és így biztosítják a dolgozók állandó keresetét. kozott termelékenységével és a selejt csökkentésevell" Mindezekből láthatjuk, hogy a füleki dolgozók megértették a Párt intelmét, hogy ha dolgozunk, magunknak dolgozunk. Tudják, hogy a kitermelt haszon, amit azelőtt a kapitalista gyártulajdonosok vágtak zsebre, most az ő céljaikat szolgálja és az értéktöbbleten épülnek az új műhelyek, az új üzemek is. Füleki munkásságunk és ifjúságunk nagy léptekkel segíti előre dolgozó népünket a szocializmus felé. Ihring József, a nikkelező-csíszoló műhely ifjúsági vezetője elmondja, hogy munkájuk végeztével a környéken levő EFSz-ekbe járnak segíteni az őszi munkák elvégzésénél. Minden alkalommal kultúrműsorral is megajándékozzák a falusi dolgozókat. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy Galsa és Csákányháza községekben is sikerült megalakítani a szövetkezetet. A szövetkezet támogatására az üzem dolgozói fejenként hiromórai, az ifjúság pedig fejenként nyolcórai brigádmunkával megkeresett összegből bevásárolták a szövetkezetnek a legszükségesebb dolgokat így 20 drb. szarvasmarhát. hogy helyes fejlődésnek indulhassanak. A füleki Kovosmalt dolgozói a II. Világbékekongresszusra is vállaltak kötelezettséget, mégpedig, hogy Fülek környékén azokban a községekben, ahol még nem alakult meg az EFSz, azt a legrövidebb időn belül megalakítják, míg a meglévő szövetkezeteket továbbra is mindenben támogatni fogják. Még egy szép példát szeretnék elmondani a füleki Kovosmalt-üzem dolgozóinak életéből. Egyik munkatársuk feleségével egyidőben súlyosan megbetegedett és mindkettőjüknek ki kellett maradniok a munkából. Az üzem ifjúsága Ihring Mária elvtársnő indítványára, közös elhatározással kötelezettséget vállait, hogy üzemi munkájuk elvégzése után elvégzik a házkörüli munkát két beteg munkatársuknál. Az elvtársnők főznek és mosnak, az elvtársak pedig fát vágnak. Holub Mária élmunkásnő fiatal arca boldogan ragyog, amikor azt mondja, hogy ma. amikor a nyugati imperialisták ismét lángba akarnák borítani a világot, hogy rabigába kényszerítsék a dolgozókat, minden munkáskézre szükség van és ezért elsőrendű emberi és állampolgári kötelességük, hogy beteg munkástarsaik felgyógyulását elősegítve minél előbb biztosítsák he>lyíiket a munka és a béke arcvonalán. A sok örömteli tény megállapítása után azt is meg keill mondanom, hogy az üzem hivatalnokai csekély kivétellel bizony nem állnak ilyen lelkesen az üzem termelési erőkifejtése mögött. Nagyrészük azt lesi. hogy leteljék a nyolcórai munkaidő és inkább negyedórával korábban készülnek a gyársziréna jelzésére Az üzemi pártszervezetnek nagy súlyt keílene fektetnie az ilyen hibák kiküszöbölésére. Jól tudjuk, hogy csak közös erővel és közös akarattal érhetjük el a szebb és boldogabb jövőt és csak fizikai és szedjem! munkasalnk teljes együttműködésével tudunk elflentállni a háborús uszítóknak. Szarka István, a munkásszerkesztő tanfolyam hallgatója. Coi S<zin~9ti kateai zzínészna cikke a moszkvai fxaudákatt: „Nincs olyan család Koreában, amelyből az amerikaiak meg ne gyilkoltak volna valakit" „Vádolom az amerikai háborús bűnösöket!" A moszkvai Pravda közli Coi SzinHi koreai színésznő „Vádolok" című cikkét. Coi Szin-Hi így ír- „Vádolom Trumant és Mac Arthurt, Partridge tábornokot, az 5. amerikai légiflotta parancsnokát. Jame:- Dower ellentengernagyot. a szöuli partraszálló egységek parancsnokát, Walker tábornokot, a 8. amerikai hadsereg parancsnokát, vádolom őket az emberiség elleni gaztettekkei és sokszázezer emberélet kioltásával Koreában. Vádolom Trygve Li»t, akinek szolgai aláírása „törvényesítette" ezeket a borzalmakat." Észak-Korea a lelkes alkotó munka nagyszerű képét mutatta. Az ország déli részében ugyanakkor véres terror dühöngött. Dél-Korea népe pusztult az éhségtől, a nyomortól és Li Szin-Man börtöneitől. Az ország élő testét kettészakította a 38. szélességi fok A nép egységes országban kívánt élni. Az amerikaiak féltek, hogy a koreai nép megvalósítja ezt a törekvését és ezért megtámadtak bennünket Azt hitték, hogy a koreaiakat rövidé, sen térdrekényszerfthetik. De csalódtak. A népi hadsereg megsemmisítő csapásokat mért a támadókra és a háború első hónapjaiban felszabadította az ország területének kilencven százalékát. Hazánk védelmezői halálmegvetően harcoltak és harcolnak ma is. A véreskezű Mac Arthur őrjöngött veieségein és egyre újabb zászlóaljakai küldött országunkba. Az amerikai légierők teljesen lerombolták iparunkat, vadállati kegyetlenséggel bombázták városainkat és falvainkat "i Szöulban éltem — írja Coi SzinHt —, a Kelet egyik legszebb városában, aho, ninden kő népünk történelméről beszélt. Ma Szöul — nem létezik Az amerikaiak lerombolták Szöul műemlékeit, — mindent leromboltak és haláltáborokat építettek helyette. Nincs olyan család Koreában, amely, bői az amerikaiak meg ne gyilkoltak volna valakit. En. aki anya vagyok, vádolom az amerikai vadállatokat szörnyű kegyetlenségükért, amely felülmúlja a Hitlerfasizmus borzalmait. A koreai írók. zenészek és színészek ezekben a nehéz napokban a nép mellett maradtak. Egyik seim volt hajlandó együttműködni Li Szin-Mannal és ocsmány bandájával. Coi Szin-Hi így fejezi be cikkét: ,,Az emberiség nem akar háborút. A béke híveinek mozgalma, amely az egész földön elterjedt, elválaszthatatlan I. 'V. Sztálinnak, a béke nagy zászlóvivőjének nevétől. A koreai nép a békeharcosok első soraiban küzd. Azt akarom, hogy hangomat a tűdben álló, de meg nem semmisített Koreából meghallja az egész világ. Ismerjék meg a népek Truman kegyetlen csapatainak gaztetteit. Az amerikaiak sokszázezer áldozatának vére igazságáért kiált Vádolom az amerikai háborús bűnösöket! Hiszem, hogy hamarosan üt felettük az ítélet órája". ****** — A béke híveinek vietnami országos bizottsága nagy békegvűiést tartott, amelyen megbélyegezték az imperialista háborús gyujtogatókat és határozatot hoztak, hogv minden tekintetben támogatják a békemozmat.