Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-01 / 278. szám, péntek

U J szo 1950 december T Tudomány katonai egyenruhában Mi a feladatuk az egyetemeknek és kollégiumoknak az USA katonai előkészületeivel kapcsolatban? Ezzei a kérdéssel foglalkozó különleges konferenciát hivott egybe október eJső napjaiban az Amerikai Művelődési Tanács. Msgnyítóként felolvasták Truman elnök levelét. Az Egyesült Államok elnöke kérte, hogy a kulturális tényezők aktíve működjenek együtt az amerikai katonai gépezettel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy cz USA kormánykörei csak most kezdték volna el egyáltalán a tudomány és művelődés militarizálását. Ez már messze előrehaladt. A konferenciát is csak azért hívták egybe, hogy határozza meg a további fejlődésnek új módszereit ezen az úton. Az Egyesült Államok kormánykörei főként azon törik a fejüket, hogy miként használhatnák ki a tudományt az ő őrült elképzelésük, a világhatalom megvalósítására. A konferencián megjelent több, mint hétszáz egyetem és kollégium rektora és igazgatója és 21 kormányszerv képviseüője. A katonai egyenruhában megjelenő „művelődési dolgozók" nagy száma már világosan bizonyítja azt. hogy milyen mélyen hatolt be • militarizmus az amerikai művelődési hálózatba. Hiszen a háború utáni Időszakban egészen megszokott jelenség, hogy tábornokokat és admirálisokat neveztek ki egyetemek és kol'égiumok rektoraivá, dékánjaivá és tisztviselőivé. Eisenhower tábornok, mint ismeretes a columbiai egyetem elnöke és azonkívül egyik vezető tényezője a Nemzeitl Művelődési Társaság politikai kérdésekkel foglalkozó bizottságának. Nimitz admirális, a kaliforniai Berkiey egyetem elnökségének tagja lett, Kiting tábornagy az itakai kollégiumi tanács tagja, Patterson volt hadügyminiszter az Union kollégiumi tanácsának tagja, Grassy ellentengernagy, pedig a louisianai egyetem tisztviselője és ezt a jegyzéket még folytathatnók. A katonák tevékenysége az amerikai iskolákban mindenekelőtt arra irányul, hogy a diákokat ideológiailag és az amerikai terjeszkedési politika szellemének megfelelően átneveljék. A főiskolákon és kollégiumokban a léleknek a sovinizmus és militarizmus szellemével való mérgezése mellett, az ifjak gyakorlatilag készülnek arra. — hogyan fognak viselkedni, mint amerikai tisztek. Egyidejűleg nagv súlyt helyeznek arra, hogy a főiskolák és kollégiumok tudományos munkája főkép a háborús célokat szolgálja. Ez év elején a köteles katonáskodás ellen alakult amerikai nemzeti tanács egy amerikai tudósok és írók csoportja által kidolgozott művet hozott nyilvánosságra, — „Katonai szellem a nevelésben" — (Militarizm in education). Ezt a dokumentumot többek közt Aibert Einstein, Fiinn a brooklymi egyetem rektora. Pearl Buck írónő és más kiváló dolgozók írták. Amint e könyvből világosan kitűnik, sok iskoHl-an kötelező a diákokra a kv.toi a i előkészület és azt a fegyveres erők tj'.z^einek vezetése és felügyelete alatt végzik. 52 egye'emen és kollégiumban vannak osztályai a haditengerészetnek, 110-ben szakosztályai a hadi r'-püicNrek és 170-ben különféle szakcsopo'!'al a szárazföldi hadseregnek. A propaganda jellemzésére, amelyet tiszti egyenruhás professzorok vezetnek eleget mond az előadásokra vor átkozó utasítások tartalma: „Ne feledd, hogy a diákság harcra készítendő és alakítandó anyag ... Az előadónak figyelmesen és rendszeresen ügyelnie kell arra. hogy kifejlődjenek a természetes harci és gyilkolási ösztönök." Nos, itt akaratlanul is eszünkbe kelt. hogy jusson, milyen utakon haladt a hitleri ifjúságnevelés és hová jutott ... Több amerikai iskolára jellemző, hogyan van összeállítva a tanári testület. pl. a Connecticut állambeli egyetemen. Tizenhárom tanár adja elő a katonai ismereteket, a nemzetgazdaságtant csak hat és a nemzetközi kapcsolatokat szintén hat. Ami pedig az egyetemeik és kolgiumok tudományos dolgozóinak katonai célokra való felhasználását illeti, arra elég annyit mondani, hogy az R bratislavai magyar szülök figyelmébe! Értesítjük a helybeli magyar szülőket, hogy a kerületi Nemzeti Bizottság megadta az engedélyt magyar tannyelvű óvóda megnyitásához. Az intézet működését már folyó évi december hó első felében megkezdi a volt Notre Dame kolostor épületében, Palacky-utca 3. szám alatt. Az érdekelt szülők sürgősen jelentsék be gyermekeiket a Kalincsák-utca 4. szám alatti magyar nemzeti Iskola igazgatóságánál. Egyesült Államok kormánya az utolsó gazdasági évban 160 müiió dollárt adott ki a főiskolákon folytatott hadi tudományi kutatásokra. És a terv szerint ez évben csak a haditengerészet terén, legalább ezer új találmányt kell a gyakorlatban kipróbálni. Ezzel a munkával, mintegy háromezer tudományos munkatárs és 2500 abszolvensdiák foglalkozik. A katonai kísérleti munkák természetesen sokkaJ intenzívebben folynak az ipari trösztök tudományos-kísérleti laboratóriumaiban, és az USA állami tudományos intézeteiben. Ismeretes, hogy az új háborút előkészítő amerikai „tudósok", elsősorban a békeszerető iakossúg tömeges megsemmisítésének módjaivaj foglalkoznak. Ezt a célt szolgálják most ,az atomenergia felszabadításával kapcsolatos összes kísérletek. Ez év júliusában tartották meg Londonban a IV. Energetikai világkongresszust, amelyen az amerikai tudósok nyiitan kijelentették, hogy nem szükséges az atomenergia békés célokra való felhasználása. Azt mondják erre a feladatra csak az atombomba gyártásánál keletkező hulladékanyagot kell felhasználni. Lavvrence R. Ohefoted amerikai atómtudóst „gazdasági nézetei" tették „híressé". Ez a „tudós" hivatkozva az atombomba megsemmisítő erejére, bizonygatja annak rentabilitását és ' tiltakozik az atomenergia békés és a nemzeti jólétet szolgáló célokra vnlló felhasználása ellen. Az atombomba tökéletesítését szolgáló munkákon kívül az USA-ban embertelen kísérletek folynak a bakteriológiai háborúval kapcsolatban. Még 1943-ban megalapították a Camp Detrick-i bakteriológiai laboratóriumot. Igazgatója Wulpert professzor. Hasonló bakteriológiai fegyverekkel .kísérletező és azokat gyártó laboratóriumok működnek Missisippi és Indiana államokban és sok más hellyen. Theodor Rosberry a columbiai egyetem professzora, a bakteriológiai háború dühös propagátora, a „Béke vagy halál" című könyvében arról beszél hogy ezekben a laboratóriumokban kísérleteket végeznek különféle betegségek, — pl. dögvész, kolera, tífusz, stb. — terjesztésére vonatkozóan. E mellett azonban nem feledkeznek meg a fertőző állatbetegségek, sőt, még a gabona betegségeinek terjesztéséről sem. Ismeretes, hogy a tudományos szükségletekre fordított kiadások 80%-á-t. az USA-ban a katonai kísérletek emésztik fel. A támadó háború előkészítésére végül már a földrajz tudósokat is felhasználják Az Egyesült Államok nemzeti földrajzi társasága kém központtá változott. Figyelemre méltó, hogy bár az USA területének mindmáig csak fele van térképezve, az amerikai tudósok az Aleuta-szigeteket, Afrikát Indonéziát, stb. térképezik. Az amerikai erőszakosság és támadóterv ideológiai előkészítését reakciós filozófusok, történészek, közgazdászok és szociológusok végzik az USA-ban, más kapitalista országokban pedig az ő követőik. Az amerikai reakció nagyon élesen el tud bánni mindazokkal a tudósokkal, akik tiltakoznak a tudományok és a művelődés militar'zálása ellen. A kollégiumokban és egyetemeken, tudományos intézményekben a szövetséges kémiroda ügvnökei működnek. Az általános „Ipialltási" kiv:zsgá'.ás során nemcsak a tudósokat és professzorokat, hanem a diákokat is tömegesen távolítják el haladó gondolkodásmódjuk miatt az amerikai főiskolákból és ludományos laboratóriumokból. Például ez év tavaszán csak a kaliforniai egyetemről 157 professzort, előadót és tisztviselőt bocsátottak el. Azonban az élet mégis azt mutatja, hogy az USA haladó értelmisége, tekintet nélkül a következményekre, folytatja a békéért, a tudomány szabadságáért való harcát, hogy kiszabadíthassa azt az imperialisták karmai közül. Több híres amerikai tudós, köztük Albert Einstein, Philip Morrison, az első atombomba megalakítója, Pauling a kaliforniai technológiai főiskola kémifi intézetének gazgatóia és sokan mások aláírták a stockholmi béke felhívást. És mind gyakrabban tagadják meg tudósok, fizikusok az atomenergia háborús célokra va'ó kihasználására vonatkozó munkákban való részvételüket. Az amerikai imperialisták, akik a tudományt piszkos és embertelen eszméik szolgálatába kényszerítik, önmagukat leplezik le, mint a béke. a haladás és a kultúra ellenségeit. Az amerikai haladó értetmiség tiltakozása!, egyesülve az egész földkerekség békeharcosainak hatalmas mozgalmával, vé3 ül is meg fogják semmisíteni a háK>rús gyújtogatok bűnös terveit. O. Mosenskij, ^^iüikdiUü^hz&hik u

rfdk A nánai állami birtokról Sok a munka, kevés a munkás és kedvezőtlen az időjárás is, igv a kintlévö cukor- és magrépa betakarítása nem kis gondot okoz az állami birtok dolgozóinak. A vezetőség és a munkások arcán világosan tükröződött az elkeseredés az ázó répa miatt. Amint az esőzés egy kis időre szünetelt, máris élénk mozgolódás támadt és a répaszedő munkaba lelkesen bekapcsolódtak az állami birtokon dolgozó összes ipari munkások is, a lakatosok, a kovácsok, a bognárok és más szakmájú mesterek és segédek. Egyszóval minden épkézláb ember érezte, hogy a répaszedésnél a helye. Mikor a vagonok befutottak és a répa kihordására került a sor, bizony az irodai személyzet is parancs nélkül letette a tollat és sietett a répát bezsákolni, sőt, répát szedni is segítettek, úgyhogy az irodai munka se álljon és a termés se menjen tönkre. Az állami birtok dolgozói egységesen vállalták a nagy feladat teljesítését, nem nézték, hogy vasárnap vagy ünnepnap van-e. Állami birtokunk igazgatója megnyugodva látta, hogy a munkáskezek szorgalma nem lankad, míg el nem éri célját és meg nem valósítja a betakarítást. Mi pedig, a kötelességünket végző munkások, úgy éreztük, hogy ismét bebizonyítottuk: sikert elérni és hazát építeni csak egy akarattal, együttműködve lehet és csak így érhetünk el gyorsabban a szocializmushoz. Kély Ferdinánd, Állami Birtok, Nána. Szeressük és becsüljük a Szovjetúniót Mi, a csehszlovák népi demokráciában élő dolgozók, szemtanúi vagyunk a szocialista építőmunka felmérhetetlen erejének, annak, hogy eltűnt a nyomor és a munkanélküli ség és életszínvonalunk napról napra észrevehetően emelk«dik. Tudatában vagyunk annak is, hogy építő igyekezetünk nem járna ekkora sikerrel a Szovjetúnió önzetlen segítsége nélkül. Tudja ezt minden becsű letes dolgozó, mégis akadnak olyanok is, akik nem méltányolják eléggé a Szovjetúnió támogatását és ha nem is rosszakaratból, de tudatlanságból vagy közömbösségből, elzárkóznak a napnál világosabb tények elöl. Valamelyik nap Jesenikre utaztam munkahelyemről és a vonatban beszélgetésbe elegyedtem egy férfivel. Az illető arról kezdett beszélni, hogy mi még milyen nyugodtan utazgatunk, pedig ha tudnók, hogy milyen veszedelmes háború vár ránk, még munkába sem lenne kedvünk menni. Csodálkozva néztem rá és megkérdeztem, miért annyira biztos benne, hogy Európát közeli háború fenyegeti ? "Hiszen ezt ma mindenki tudja, mert hallja, Amerika mégiscsak Amerika", Azt válaszoltam erre, hogy ezzel szemben a Szovjetúnió is Űj emberek Dunapentelén PALOTAI BORIS Dunapentelén úgy törnek elő a földből az épületek, mint gyermek ínyébői a fogak. Mult héten még csak öt kockaház volt készen, mára már újabb négy kocka nyersvörös falát paskolja a novemberi eső. S az újszülött házakkal együtt új emberek születnek, akiket a szocializmus építése formál, alakít. Nem kell hozzá éles szem és finom hallás, hogy észrevedd: nem ugyanaz a Tóth bácsi húzza fel a gerendákat, aki néhány hónappal ezelőtt sopánkodva mutatta szakadt üllepü nadrágját, elvásott bakancsát azzal, hogy ilyen ruházattal nem lehet munkába állni ... S az a mackószerü fiatalember, aki gyalogszerrel jött be Nagybátonyosról — a úgy megijedt munkás ? Hát nemigen néztem, hogy ledolgoztam a '4ltást. — Gondolkozik egy keveset, majd így folytatja' — Nincs nekem családom, tavaly halt meg a feleségem. A leányaim meg férjnél vannak, széjjel a világban. Ez a családom, ez a sok fiatal, akik örökké bolygatnak, hogy, na, Papa, tudja-e, hogy magának csinálja ezt az épületet, meg a betonutat. Meg amott a kultúrházat. És ha jól csinálja, akkor békében pipálhat száz esztendeig is. Már úgy értik, hogy az én munkám i« hozzájárul a békéhez. Az. hogy felhúzom tiszteséggel á gerendákat. Az ember nem is hinné és mégis így van. Töpreng az öreg, tenyerébe rázza pipáját, megtömködi. . Hatalmas ütemben folvik az építkezés Dunapentelén a hatalmas Sztalinyec-traktor láttán, hogy csak hányta magára a keresztet — sem ugyanaz már aki volt. És sorolhatnám akár estig. De kezdjük Tóth Antal 62 éves segédmunkáson, a „Papán". Mert így hívják az ifik, akiknek a barakjába kéredzkedett. — Igazi véncsont volt a Papa, amikor ide került — magyarázza egy 16 év körüli fiatalember, akinek tömpe orra körül szinte labdáznak a szeplők. — Most tiszteletbeli ifi lett. Igy van, Papa? A Papa kihúzza a zsebéből az ,írást", amely igazolja, hogy itt lett élmunkás. Kisimítja a papirost, füstszínü mutatóujjával ide-oda bök. — Itt áll e .. . Hogy Tóth Antal ... az én lennék ... élmunkás. Az is én lennék. Hogy hogyan lettem él— Nem vagyok én már akármilyen ember, mert tőlem is függ, hogy béke marad-e vagy rakásra ölik egymást a népek, zt hajtogatom munka közben is, meg mindig. * Most beszéljünk Kútra Mihályról, aki úgy megijedt a zsiráfnyakú, hórihorgas transzportőröktől, meg a hatalmas vaskolosszustól, a Sztálinyectől, hogy már fordult volna is viszsza. Hisz megmondták neki odahaza a faluban, hogy istentelen géppel dolgoznak Pentelén, olyannal, hogy abból csak rossz jöhet ki. Azt is mondta Szomjas Gergely, a kulák, akinél cselédkedett, hogy annak még a közelébe se merészkedjen, mert attól kezdve, hogy meglátja, sorvadni kezd és tizenkét nap elmúltával földbe kaparják. Messzi ívben elkerülte hát a Sztálinyecet és csak figyelte, hogy mikor kezdenek a többiek sorvadni, akik ott sürögtek a gépek körül. S hogy maga a gépész is egyre emberesedett, mintsem hogy sorvadt volna, Kútra Mihály elgondolkozott... — Rájöttem, hogy csak azért tudott így megijeszteni Szomjas Ger gely, mert ostoba voltam, mint az egynapos borjú, aki nem lát tovább az anyja hasánál — mondja és még a füle is vörös a haragtól. — Men tem a DISz-be jelentkezni, hogy vegyenek fel, meg akarom mutatni a falumban, hogy azért is lettem valaki! Akkor tán a cimbarámat is rávenném, hogy idejöjjön, mert az még mindig a kuláknak a keze-lába. Azt már a brigádtársai beszélik el, hogy Kútra miatt eleinte sok marakodás folyt, mert csúfolták, amint észrevették, hogy ahányszor elzúg egy gép mellette, mindig megijed . .. Ott is akarta hagyni az ifjúsági barakot, mert az is megesett, hogy össze, verekedtek. Aztán Földesi Laci, a DISz-titkér kézbevette. Esténként felolvastak neki a „Távol Moszkvától" clmü könyvből és Kútra úgy rákapott az olvasásra, hogy még a régi újságokat is összegyűjtötte és szabad idejében böngészgette. A brigádon belül egyéni versenybe kezdett. Látni kellett volna, milyen lomha, nehézkes fiú volt, alig lehetett megmozgatni . . . •— Igaz — állapítja meg olyan tárgyilagosan Kútra, mintha nem is őróla lenne szó. — Kicsit tán bamba is voltam. Dehát nem láttam mást a világból, mint a Szomjas-portát. — Elhallgat, fadarabbal kapargatja a sarat a cipőjéről, de látszik rajta, hogy azt várja, rukkoljanak ki a többiek azzal, ami az ö begyét nyomja. — Most meg már géphez kívánkozik — mondja egy hosszúra nőtt fiatalember —, gépész szeretne lenni. Kútra megkönnyebbülten sóhajt, hogy mégse neki kellett ezzel előhozakodni. Hogy mások elkezdték, könnyebb neki folytatni. — Ugy odáig vagyok a gépekért, hogy majd beléjük nem búvok. Estefelé kitartóan esik az eső. Kútra eltűnik és csak egy negyedóra múlva jön vissza lucskosan, csapzott hajjal, de az arca ragyog és szinte diadalmasan jelenti:! — A teherautókat a Sztálinyecekkel vontattuk kí a sárból. Abban is segítenek a Sztálinyecek, ami nem az ő dolguk .,. Szovjetúnió, Kína is Kína és a népi demokráciák is népi demokráciák. A szocializmus eme erős országai nem egyeznek bele Amerika és az imperialisták ádáz terveibe és a béketábor harcosai éberen állnak a helyükön. Az ismeretlen erre gúnyosan azt válaszolta, hogy a pénz mégiscsak pénz, nálunk pedig nincs más, mint normaszilárdítás és többtermelés. Olyan furcsán mondta, hogy felháborodtam ennyi rosszindulat hallatára. Mégis nyugodtan kezdtem neki magyarázni a norma és a többtermelés kérdéseit, hogy ezáltal lesz gazdaságunk, iparunk és életünk gazdagabb és fejlettebb. Ezzel erősítjük minden tekintetben országunkat és ezzel mutatjuk meg leginkább ellenállásunkat a háborúval és a nyugati hatalmak terrorigyekezetével szemben. Megnyugodva és elégtétellel tapasztaltam, hogy mire a vonat megérkezett Jesenikre, útitársammal már valóban egyetértettünk, legalább ls úgy látszott, hogy új ismerősöm elismeri népi demokráciánk vívmányainak a nép jólétére törekvését és el kellett ismernie, hogy hazánkban minden szabadon fejlődik, mert szabad lett a munkás, a paraszt, szabadok lettek az értékek alkotói. Ez a kis eset is azt tanúsítja, hogy még számos olyan alapjában véve becsületes polgárunk van, akik kellő felvilágosítás híján önmaguktól nem képesek felismerni szocialista építőmunkánk értékét és a Szovjetúnió nemzetfelszabadító szerepét a világ népei közt. Mi, öntudatos dolgozók, büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetúnió szövetségesünk, mert a Szovjetúnió az az ország, amelyet Lenin és Sztálin a marxizmus tudományos alapjain rendeztek be. A szocializmus eszméi ma már eljutottak a világ minden országába és bevilágítottak a világ minden zugában élő népek értelmébe. Diadalra segítik a szabad országok építőmunkáját és reménységet visznek a kizsákmányolás ellen harcoló, még elnyomott munkások lelkébe. A Szovjetúnió ugyan nem a világ, mégis a világ leghatalmasabb erejét képviseli, mert az igazságot hirdeti és ebben mindenütt ,a gyarmati és elnyomott népek közt és a világ egész munkásságánál támogatásra talál. Tudjuk, hogy milyen viharban született meg a Szovjet Tanácsköztársaság, ismerjük kezdeti nehézségeit, hogy a világimperializmus azóta is állandóan gátolni akarná fejlődését és erősödését, ám hiába karná. Hiába harcoltak ellene nyilt vagy titkos utakon: láthatjuk, hogy ez a harc csak megacélozta erejét és legyőzhetetlenné tette. Szeressük és becsüljük hát a Szovjetúniót, mert harca a népek igazságáért folytatott haro, Kuralli József, 32. sz. üzem kovácsa. A CSEMADOK kassai helyiszervezette december 4-én esti 7 órai kezdettel az állami dohánygyár nagytermében kultúrestét rendez Fábry Zoltán szlovákiai magyar író felléptével a köveitkező műsorral: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ady: Intés az őrzőkhöz. 3. Fábry Zoltán előadása: Háború. kultúra. Béke. 4. Ady: Krónikás ének 1918-ból. 5. Zárószó.