Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-03 / 280. szám, vasárnap

1950 december 3 Büszkeségünk a N éphadsereg Megtaláltam második otthonom. Már hetedik hete telik katonaéletem és ezalatt az idö alatt alapjában megismertem népi hadseregünk új szellemét. Míg otthon a civiléletben dolgoztam, sok mindent hallottam beszélni a mult rendszer, a kapitalista hadsereg katonáitól. Sokszor mondották, hogy elátkozták még a pillanatot is, .amikor magukra öltötték a burzsujkormány egyenruháját. Ma ennek épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Mi magyar anyanyelvű katonák büszkék lehetünk arra, hogy a csehszlovák néphadsereg katonái lehetünk. A tartalmas katonaélet első rövid hetei alatt is már mind testileg, mind lelkileg fejlődtünk és ez a fejlődés egyre fokozódik. Itt a kaszárnyák falain belül is érvényesül szocialista rendszerünk új szelleme, amely az 'emberi jogok egyenlősége alapján nemzetiségi, faji és osztálykülönbség nélkül ítéli meg az embereket. Tiszteink úgy intézkedtek és úgy osztottak el minket, hogy alkalmunk nyílik szlovákul is megtanulni a szlovák elvtársaktól. Minden helyes gondolkodású magyar újonc látja, hogy ez milyen hasznára válik a jelenben és a jövőben is. A tanulás mejlett marad elég időnk a szórakozásra is. Kultúrtermeinkben újságokat, könyveket és hangszereket készítettek elő számunkra. Megvitathatjuk politikai és más elvi kérdéseinket, csiszolhatjuk műveltségűnket. Mi magyar nemzetiségű csehszlovák katonák a szlovák és a cseh fiúkkal együtt arra törekszünk, hogy kötelességeinket minél előbb és minél jobban elsajátitsuk, hogy jól felkészüljünk népi demokráciánk védelmére. Éberen őrködünk a dolgozó nép nyugalma felett, mert érezzük, hogy a dolgozó nép hadserege vagyunk. Ez úton üzenem szüleimnek, hogy ne aggódjanak, mert megtaláltam a kaszárnyában második otthonomat, menyasszonyomnak pedig, hogy legyen büszke arra, hogy vőlegénye a csehszlovák néphadsereg katonája. Czifrusz Sándor, közkatona. A kaszárnyaéletről. Alig vesszük észre, hogy lassan két hónapja élünk katonaéletet és úgy tűnik fel, mintha a percek, órák, napok gyors múlása alapján a ránkváró két szolgálati év is egykettőre eltelnék. Ezt annak köszönhetjük, hogy napjainkat pontos beosztással alaposan kihasználjuk. A kiképzés, a sportolás, a politikai iskolázás mellett nem feledkeznek meg oktatóink szabad időnk tartalmas kitöltéséről sem. Soha talán még ilyen rendszeresen és alaposaň nem foglalkozhattunk műveltségünk ápolásával. Politikia összejövetelemken két órán keresztül beszélgetünk az időszerű kérdésekről és ez alatt az idö alatt népi demokratikus hadseregünk minden egyes tagja folyamatosan megismerkedik a világ politikai helyzetével. Laktanyánkban a Nagy Októberi Forradom 33-ik évfordulójának megünneplése igen szép ünnepség keretében folyt le, amelyen a tisztikar vezetésével kaszárnyánk minden egyes tagja résztvett. Az ünnepély után filmelőadást rendeztek részünkre. Megemlékeztünk a Vörös Hadsereg nehéztüzérségéről is. Minden katonánk lelkében feléledt az a törekvés, hogy híven kövesse nagy példaképel a szovjet katonák példáját, akik nemcsak saját hazájuk, hanem az egész világ békéjének megvédeľSczésében támaszt adnak a világ dolgozóinak. Zelina Sándor, közkatona. Az altisztek és a legénység politikai iskolázásához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a cári Oroszország földműveseit nagyon rossz helyzetben találta. A földeket, az apró parcellák tízmilliói tagolták tel, amelyeken a törpe földmuvescsaiáaok milliói éltek. Az apró gazdaságok nagyrészének földje megműveléséhez még a legszükségesebb eszköze és fogata sem volt meg, azért a falusi gazdagok, a kulákok segítségére voltak utalva és egyre jobban hatalmuk alá kerültek, egyre inkább növekedett a kulákság hatalmi ereje a falusi nép fölött. A kis földműveseket mérhetetlenül nagy adókkal, adóságokkal és bérekkel terhelték azért a földért, amelyet többnyire a birtokosoktól és a hanyatló félben levő nemességtől béreltek. Súlyosan nyomták vállaikat a mértéken felüli ellenszolgáltatás a fogatos és gépesített „segítségért", amelyet a kulákoktől kaptak. A viszonylag kisszámú kuláksag tartotta akkor a kazéberr a szántóföldek felét és csaknem az összes gépesített termelőeszközöket. A kulákság és a falusi szegények között állt a középparasztok rétege, akik ugyan egyénileg igyekeztek feldolgozni magukat a falusi gazdagom színvonalára, de minden esetben még mélyebbre zuhantak, proletarizálódtak. Az ő számlájukra növekedtek és szilárdultak a jómódú kulák gazdasagok. Az átlagos kére

1—tv ete az akkori orosz falunak, amint Sztálin elvtárs megállapítja, a kővetkező: Minden száz gazdaságra négy vagy öt kulákgazdaságot lehet számítani a falvakon, nyolc vagy tiz jómódú földmüvesgazdaságot, negyvenöt-ötven középföldmüvest és harmincöt szegény földmüvesgazdaságot. Téhát a földmüvesgazdaságok 35 százalékát szegényföldmüvesek képezték, akiket arra kényszerítettek, hogy a kulák rabszolgaság jármát hordják. E mellett a földek nagyobbik fele a kulákoké volt, kisebbik része a középföldmüveseké, jelentős része a birtokosoké és csak kis százaléka (4—5 százalék) a falusi szegények 35 százalékáé. A mezőgazda sági termelés főleg a kisgazdaságokban igen elmaradott volt. A termőföld hektárainak százezrei feküdtek évről-évre parlagon. A XX. században Oroszországban még csaknem középkori módon gazdálkodtak. A munkában a leglehetetlenebb szerszámokat használták. A földművesek nagyrészt nem ismerték az észszerű gazdálkodás legegyszerűbb elveit sem. A gazdálkodás legnagyobb részt úgynevezett „naturális" módon folyt. Elvetettek takarmánynak valót és a legszükségesebb gabonanemüt, lent, míg a termőföld többi része parlagon hevert. A piac számára való mezőgazdasági termelésre csak itt-ott egyes középfoldmüvesek voltak képesek. A piacokon teljes túlsúlyban uralkodott a gazdag kulákréteg. A gazdaság tudományos módszereit,-va nemesített vetőmagot, a nemesített állatállomány kiválogatását, a szilárdabban irányított vetési eljárást, a műtrágyázást csak néhány kivételesen m '-^r, najj-birtokon és a gazdag kulákgazdaságokban ismerték. Ennek az állapotnak a következménye volt a folyamatos elszegényedés a proletarizálódás és a kisföldmüvesek nyomora, míg ezzel szemben a termőföld egyes gazdagok kezében összpontosult. A mezőgazdasági viszonyok a háború és a Szovjetúnió ellen irányuló kapitalista intervenciók idején még rosszabbodtak. A fiatal szocialista államnak már a forradalom idején számtalan sürgős kérdést kellett megoldania. Előtérben állt a tanácsok (szovjetek) hatalma megszilárdításának és biztosításának, valamint a háborúban elpusztult gazdaság gyors felújításának kérdése. (Folyt kőv.) UJSZO HÍREK ^^tói/^/m&^Á (jyak Amerika hangjáró! • Kpgy építkezések Goriban. Goriban, Sztálinnak, a szovjet nép nagy vezérének szülővárosában nagyarányú építkezések folynak Ebben az évben kezdték hozzá a város újjárendezési tervének megvalósításához. A város j közepén a nagy Sztálin tiszteletére 15 : és fél méter magas emlékművet állítanak fel. • A volga a világ leghatalmasabb víziútvonala lesz. A Vdga a kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek felépítésével hamarosan a világ legfontosabb víziútvonala lesz. A már meglévő úgynevezett „moszkvai-tengeren" kívül a Volgán Kujbisevnél és Sztálingrádnál is olyan hatalmas tó keletkezik, amelyeknek területe meghaladja a 10—15 ezer négyzetkilómétert. Jelentős mértékben kimélyítik a Wolga mellékfolyóit is és a jelenleg még sekélyvizű folyók hajózhatóvá válnak. A megváltozott Volgán újtípúsú hajók közlekednek majd, melyek sokkal gyorsabbak és teherbíróbbak lesznek a mostaniaknál. © Nagy kölcsönök a szovjet kolhozoknak. Idén, az év végéig bezárólag a szovjet kolhozok 400 millió rúbel'el nagyobb összegű kölcsönt kapnak, mint Íj a mult évben. A Szovjet Mezőgazda"i sági Bank 1950-ben csaknem 4 milliárdíj nyi hite'számlát nyitott a kolhozok lj számára. Ennek az összegnek a felét már meg is kapták a kolhozok és első' sorban a mezőgazdaság villamosítására fordították. Hatalmas összegeket biztosítottak az építkezések számára is. ' © Téli stádiónok. A közeli napokban 1 Leningrádban két új téli stádion nyílik meg. Az egyiket a viborgi oldalon a „Lenin" testnevelési főiskola keretében szerelik fel, a másikat pedig a petrográdi' oldalon; ugyanis megépítették a Nagy Honvádő Háború éveiben lerombolt és e városrészben elhelyezett Nagy Téli Stádiont. © Alekszandr Karjed eredményei. Alekszandr Karjed, fiatal komszomolista, 1947-ben az ipariskola elvégzése után került a moszkvai ,,Mo!otov"autógyárba. Karjed egy gőzkalapács mellett dolgozó idősebb munkás, Mihail Karpenko mellé került, akitől csakhamar kifogástalanul elsajátította a mesterségét. Elérte, hogy egy műszak alatt 2 ezer munkadarabot dolgozott ki. Újításaival biztosította a munka magasabb termelékenységét. Munkamódszereit külön bizottságok tanulmányozták és munkatapasztalataiból sokat ajánlottak átvételre a többi kovácsoknak is. Karjed a sztahánovista békeműszak alatt kiváló sikereket ért el, műszakonként átlag 2540 munkadarabot készített el, ami több, mint kétszerese a megállapított normának. Ez egyedülálló eredmény ezen a munkaterületen. • A kínai cirkusz művészeinek első szereplése Moszkvában. A Kínai Népköztársaság Nagy cirkuszának művészei a napokban tartották bemutató előadásukat Moszkvában. A művészek !í közül nagy sikerrel szerepelt Kina ' egyik legnépszerűbb akrobatája, Guany Ju-he, valamint Gyin e-cin és Kuga kerékpáros akrobaták Nagy sikert aratott Gye Su La zsonglőr is. A. kínai művészek november 27-ig szerepeltek Moszkvában, majd Leningrádba utaztak. ® A fiatal írók konferenciája. A szovjet írók szövetségének szverdlovszki osztálya a szverdlovszki terület komszomolbizottságával karöltve ötnapos konferenciát rendez A konferenciára mintegy 70 író gyűlik majd össze , az Uraiból és a Szverdlovszk körnvé| kéről. A konferencián megtárgyalják * Sztálin elvtársnak a nyelvtudománnyal kapcsolatos munkáit és értékelik a fiatal szerzők legújabb alkotásait. • Uj szovjet könyvek. Az elmúlt hetekben számos új politikai és szépirodalmi könyv jelent meg a Szovjetúnió különböző kiadóvállalatainál. Az állami politika: és irodalmi könyvkiadó 200 ezer példányban kiadta Lenin „Mit tegyünk" című munká'át. Sztálinnak a Moszkva város sztálini választókerületében elmondott 1937-es és 1946-os beszédeit 500 ezer példányban adták ki. Megjelent A. Visinszkij „A Szovjetúnió választási törvénye" című müve, valamint a szépirodalmi művek közül Nazim Hikmet, híres török költő verseinek gyűjteményes kötete, valamint Ljuben Karavelov „A régi idők bulvárjai" című regényének orosz fordí, tása. ® Uj exkavátor. A novokramatorszki „Sztálin"-gépgyár összeállította az első „ZGL-15" típusú exkavátort. Az új exkavátor súlya 1054 tonna, magassága 33 méter, emelődarujának hossza 54 méter. A gép 53 ezer alkatrészből áll. Az exkavátoi egy nap alatt több, mint 20 ezer köbméter földet képes megmozgatni és mintegy 7 ezer munkás helyett dolgozik. Az exkavátort a novokramatorszki gyá mérnökei tervezték. A gigantikus gép szállításához 57 vasúti kocsira van szükség. Hiú reményekben ringatják magugukat azok, akik az angol és amerikai imperialista háborús uszítók rádióhireit készpénznek veszik és tőlük várják jövőjük fordulatát. Ezek a hangok égbekiáltó hazugság a dolgozó tömegek felé, utolsó segélvkiáltásai a rohadó, már sír szélén álló imperializmusnak. A háborús uszítók csak a saját hasznukat lesik és ráadásul mégis a néptől várnák alias céljaik eléréséhez a segítséget. A gyilkos banda azonban most melléfogott. A dolgozó nép már tudja, hogv a kizsákmányolás jármát venné ismét nyakába, hacsak kisújjával is segítené az imperialisták aljas terveit Nem hagyják magukat megmételyezni és nem hiszik el a szép, de üres frázisokat, sem a Szovjetuniót érő aljas rágalmakat. Akik talán még ma is ingadoznak és azt mérlegelik, hogv kelethez vagy nyugathoz pártol janak-e, azoknak meg kell magyarázni, hogv a becsületes dolgozó előtt egvetlen út. amely a béke leghatalmasabb őrzőié, a Szovjetúnió példáiára marxi-lenini eszméken épült fel és a legszabadabb társadalmi formák, a szocializmus rendszere felé vezeti a dolgozó tömegeket. A népi demokráciák dolgozói és a világ minden békeszerető néne tiszteletlel és hálával gondolnak a dicső Szovietúnióra és vezetőiére. Sztálin elvtársra. Bennük van minden reményük, mert a Nagy Októberi Forradalom győzelme óta egyre hatalmasodvs a második világháború hősi honvédelmi és felszabadító harcaiban is bebizonyították, hogy legyőzhetetlenek, sőt szabaAágot visznek más, addig kapitalista es fasiszta elnyomatásban élő országoknak is. A m' dolgozóinknak is elsőrendű kötelességük, hogy az „Amerika hangja" szalmacséplése és néobolondftása helyett inkább a Szovietúnióról szerezzenek bővebb ismereteket, hogv 'gy meggyőződhessenek arról, hogy mit jelent a vele való szövetség és testvéri együttműködés, hogv mit jelent az út a szebb és boldogabb iövő. a világbéke felé Hogy ezt a békés iövőt biztosítsuk, nekünk munkásoknak össze kell fognunk a nyugati imperialisták háborús uszításai ellen, meg kell győznünk még ingadozó munkáslestvéreinket is a tartós béke létfontosságú kérdéséről, amelvet kizárólag a Szovjetunió oldalán harcothatunk ki. Még emlékszünk a mult háború szörnyű pusztításaira és borzadva gondolunk egy hasonló háborúnak még a lehetőségére is. A béke megvédésének érdekében tudatosítanunk kell mindezt és bátran hirdetnünk, hogv a világ minden dolgozójának csak Kelet felöl virradhat meg. Bakos Béla, Dernő. A varsói világbékekongresszusról A rádiónál ülve hallgattam a varsói II világbékekongresszus kiküldötteinek felszólalásait Még most is hatása alatt állok az elhangzott lángoló szavaknak s különösen meghatott, m

;kor a szabadságáért vérző korea' nép kiküldöttét beválasztották a kongresszus elnökségébe. A rádió mellett ülve tapsoltam a kongresszuson megjelentek szűnni nem akaró tapsviharával együtt. Az éter hullámain át. is érezni lehetett, hogv a világ minden részéből érkezett küldöttek népeik szeretetét és megbecsülését tolmácsolják a hős Korea küldöttének. Azt hiszem minden békére vágyó dolgozó örömteli szívvel hallgatta a különféle országok kiváló békeharcosainak neveit, akik több mint 800 millió békét akaró ember nevében fejezték ki óyóintésüket a háborúra készülődő vérengző sakáloknak. Az emberiség legnagyobb része ma már nemcsak, hogy világosan gondolkodni tanult meg, hanem cselekedni is és egységes cselekvésük a háborúra uszító imperializmus nyakát töri. Nem akarják többé a népek a háború borzalmait érezni és egynéhány dollármilliomos kedvéért életüket, családiuk és otthonuk békéjét feláldozni. A varsói II világbékekongresszus történelmi ielentőségü. A résztveft kiküldöttek fáradozása nem lesz hiábavaló, mert még a félig öntudatlan emberek is ráeszmélnek, hogy nem maradhatnak tétlenek mikor saiát életükről és sorsukról egvnéhánv telhetetlen. éhes patkány akar határozni. Minden Igaz szívvel és iózanul gondolkodó ember a világbéke ügye mellett szán síkra, leleplezi a háborúra uszítókat és henyélésre, pénzrevágyó cinkosaikat. Mi dolgozók azon leszünk, hogy népünk békében, boldogságban, egymás iránti megbecsülésben szabadon építhesse munkáshazáiát. Soós Károlv. a Poľana textilüzem n. v dolgozója, Apátfalva. Békét akarunk Hazatértek a nagyszerű varsói II. világbékekongresszus küldöttei, hogy hazájukban mielőbb hozzáfoghassanak azon határozatok végrehajtásához, amelyekkel az emberiséget kivezetik a nyugtalanító háborús veszélyből és biztosítják számára az alkotó munka feltételeit. Mi dolgozók békére vágvunk, mert mi tudjuk legjobban, hogv mit jelent a háború. Nem akarunk soha többé semilyen más nemzetiségű vagy fajú munkástestvéreink ellen harcolni, mert tudjuk, hogy ebből csak egv harmadiknak — a fegyvergyárosok zsebeinek lenne haszna, ök híznának, mi alatt mi éhen. szomjan, ázva, Vázva lesnénk egymásra fenevadak módjára, otthonunktól távol a lövészárkokban. A háború kiöli az emberből az emberi méltóságot. Gyilkossá, áüatiassá teszi. Mi ezt nem akariuk. Mi nyugodt, alkotó életet akarunk, ember ember mellett, vállvetve akariuk kiharcolni magunknak jó munkánkkal a boldog, békés jövőt. Mi egyszerű munkások békét akarunk és meg is teremt iük azt bármilyen úton. Reméljük, sőt biztosak vagyunk benne, hogy a varsói világbékekongresszus hatásos fegyvernek bizonyul és rövid időn belül teliesül legsürgősebb és legelsőbb óhajunk: a koreai nép jogtalan gyilkolásának megszületése. Biztosítjuk a béke világbizottságát. Joliot-Curiet. Ilja Ehrenburgot és a többi nagy békeharcosokat, hogy mi mindenben támogatjuk őket, ránkA szabadhazában dolgozó munkásokra mindig számíthatnak. Munkahelyeinken egvre jobb munkánkkal a békéért harcolunk és tudjuk, hogy harcunk nem lesz hiábavaló, mert a harcban vezérünk a nagy Sztálin és támaszunk a békefábor legyőzhetetlen bástyáia — a Szovjetúnió. Kurali József, az Üj Szó munkáslevelezője, Zsulovo. fl bratislavai magyar sziľôk figyelmébe! Értesítjük a helybeli magyar szülő, ket, hogy a Kerületi Nemzeti Bizottság megadta az engedélyt magyar tannyelvű óvoda megnyitásához. Az intézet működését már folyó évi december hó első felében megkezdi a volt Notre Dame kolostor épületében, Palacky-utca 3. szám alatt. Az étdekelt szülők sürgősen ielentsék be gvermekeiket a Kalincsák-utca 4. szám alatti magyar tannyelvű nemzeti iskola Igazgatóságánál, 8—16 óráig terjedő időben. y******** OJ SZO, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77 Főés felelősszerkesztö: Lőrincz Gyula. Feladó és Irányító postahivatal- BraMslava n N"omia és kindta a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava Kéziratokat nem adunk vissza Előfizetés 1 évre 540 % évre 270.—, "4 évre 135—, i hónapra 45 - Kčs. A aetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150.-, % évre 75 , % évre 40.— Kös A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTÁR-ral együtt 120 Kčs.