Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)
1950-12-29 / 300. szám, péntek
Gálja, a kárpátukrajriai lány Amikor a szovjet hadsereg megszaDadította Kárpátukrajnát a fasisztáktól, Zvarics Gálja komszomolista lány tizenhétéves volt. A szovjet kormány alatt a fiatal falusi lány élete mesébeillöen megváltozott. Belépett a kolhozba, kimagasló burgonyaterméseket ért el és a Szocialista Munka Hőse cimét nyerte el. A mult évben Moszkvában képviselte Kárpátukrajnát a békevédők konferenciáján és a nagy Sztálin születésnapjának megünneplésén. Megnyílt előtte a széleskörű, alkotó szépség távlata. Gálja visszaemlékezik szülőfalujára, a hegyek között eldugott Zubovkára, keserves gyermekkorára, örömtelen fiatalságának első éveire. A család reménytelenül szegény volt. A vüágnak ebben a festői sarkában a parasztok nyomorban és éhségben éltek. A serdülő ifjúság egyetlen vágya az volt, hogy kikerüljön ebből a faluból, hogy megszökjék a z éhség elől. De nem volt hova menni, mindenütt fasiszta szögescsizmák, rabság, koncentrációs táborok voltak. Minden reményük a szovjet hadsereg jövetele volt. Ide, a hegyszorosok közé is eljutott a ,,Sztálingrád'' szó. Sztálin szava suttogva szállt, mint jelszó és az emberekben megszilárdította az új, virágzó életben való hitet, amely biztosan, egész biztosan bekövetkezik! ... A szovjet hadsereg meghozta a szabadságot! Kárpátukrajna parasztjainak reményei beteljesültek. A faluban megjelentek az újságok és Gálja rendszeresen olvasta őket. Sokat írtak a kolhozokról, a kolhoztagok boldog jólétéről. Mivel szülőfalujában kolhoz még nem volt, Gálja elhatározta, hogy belép az első kárpátukrajnai kolhozok egyikébe, amelyik Munkácson alakult meg. Felvették ... A kolhozvezetőség csakhamar megbízta egy héttagú, lányokból álló munkacsoport vezetésével. A lányoknak hat hektár földet kellett kezelniök. Most nekilátunk — mondotta Gálja — és olyan burgonyatermést érünk el, amüyet Kárpátukrajna még nem látott." De a lányok egyike ellenvetést tett: ,,De hiszen a talaj nem jó, homokos .. .*' „Mi pedig úgy teszünk, mint a tapasztalt kolhozparasztok csinálják. Megadjuk a talajnak mindazt, amirt szüksége van és annyit kapunk tőle, amennyire nekünk van szükségünk. Majd az agronóm segít..." Gálja elszánt akarata minden akadály leküzdésére ma gával ragadta mindannyiukat. Lázasan neküáttak a munkának. Elmúlt egy szorgalmas, alkotó munkával tele esztendő. Sok örömet hozott. Gálja belépett a Komszomolba. Munkacsoportja hektáronként 500 mázsa burgonyát termelt. És Pencso Pencsev munkacsoportja rekordtermést ért el kukoricában: több mint kétszáz métermázsát hektáronként. ,.Hisz ez azt jelenti, hogy mi is ...'' Az emberekben heves vágy gerjedt elérni olyan eredményeket, amüyenekről azelőtt senki sem álmodott. Amikor a számvevő tudatta Gáljával, mennyit kap a kolhoz közös munkájában való részvételért, eleinte hinni sem akarta. Néhányezer rubel, sok-sok gabona, burgonya, zöldség, bor. Hogy mindezt ö kereste volna meg? Hiszen ebből a keresetből egy család nyugodtan megél! Gálja ruhákat, cipőket vásárolt, kiöltözködött. Majd fogatot kért a kolhoztól, hogy a kapott élelmiszereket hazavihesse Zubovkára. Igy járt el a többi zubcvkai leány is. Szülőfalujukba úgy hajtottak be, mint egy karaván. Megjöttek a kolhozból! Jobb agitációt a kolhoz érdekében el sem lehet képzelni. Este Gálja elment a nemrég megnyílt klubba, ahol a tanító beszélgetett a parasztokkal a ,,Mit adott nekünk a szovjet kormány 1' témáról. Gálja még szégyenkezett a gyűléseken' beszélni, de legyűrte zavarát és lelkes beszédben lépett föl. Beszélt sajátmagáról, elvtársnőiről, a kolhozról, Pencso Pencsev rekordjáról s végül arról, menynyi pénzt és élelmiszert kapott becsületes és jó munkájáért a kolhozban. Mellén kitüntetés csillogott: „az állhatatos munkáért' 1. 1948-ban Zvarics Gálja még magasabb termést ért el: minőén hektárról 538 métermázsa burgonyát. A többi brigád is kitüntette magát: az emberek lelkesen dolgoztak. A siker erősít. A kolhoztagok túltettek minden várakozáson. Hét kolhoztag megmegkapta a Szocialista Munka Hőse cimét, köztük Zvarics Gálja is. Mikor erről tudomást szerzett, .örömében sírvafakadt. A lányok szerencsekívánataira ezt felelte: „Ez a ti érdemetek, az egész brigád érdeme. Ez az egész kolhoz kitüntetése ..." Munkácson ünnepélyt rendeztek. Az egész munkabrigád nevében Gálja szólalt fel. „Mi nemrégiben még mint valami távoliról és valóraválhatatlanról hallottunk a kolhozról. És most — ez a mi valódi életünk. Köszönöm a szovjet kormánynak, köszönöm a nagy Sztálinnak azt a boldogságot, amelyet a szovjet kormány nyújt a szovjet népnek." Majd Moszkvába utazott Gálja. Visszatérése után mesélte a klubban a kolhoztagoknak: „A Nagyszínházban álltam, lázasan tapsoltam és szemeimet nem vettem le Sztálin elvtársról. Előttünk állt és szintén tapsolt. Üdvözölt bennünket, gyermekeit, Látsz-e engem, drága apó, engem, a kárpátukrajnai lányt? — kérdeztem őt gondolatban és tudtam, hogy lát minket, mindnyájunkat, hogy ismén gondolatainkat és hisz erönkj ben. j Másnap a Kremlben volMILOA KRNO: FIAMNAK ' Ha el tudod majd olvasni e sorokat, Kikeresed a lexikonban A „hájború" szót a „h" betű alatt, v S megkérded édesanyádtól kíváncsian: — Miért akart háborút egy maroknyi embei^ Mikor a népnek mindéi iitt béke kell. Ha el tudod majd olvasni e sorokat, Keresd ld azt a néhány nevet S a nevek mellett ott lesz egy-két mondat Azokról, akikre a gyalázat örök árnyat vet. — A béke ellen összeesküdtek S a nép halálra ítélte őket! Ha el tudod majd olvasni e sorokat, A gyermekek már mesés parkokban nőnek fel, Hol a sok virágról árad az illat. És minden ember a boldogságról énekel. Hol mindenkié lesz minden, mint a levegő, Játék lesz a munka és atom selymet sző. Ha el tudod majd olvasni e sorokat, Belátod, nem volt hiábavaló a harc, Mert világos, üj világ született, Hol szebbek a napok, mint az ünnepek, Mert lehull a tőke, mitit agyonlőtt vad ä szerte a világon béke árad. s P. Szűcs Béla fordítása. tunk. Az a szerencse ért, hogy nem messze ültem Sztálin elvtárstól. Megint nem vettem le rola szememet. Mikor ittunk egészségére, azt mondtam: „Soká, soká élj, szeretett apánk!" Poharat emeltem Kárpátukrajna minden kolhoztagjának nevében, akiknek ő mutatta meg a boldogság útját. Sztálin élete a mi életünk, a mi boldogságunk, a mi jövőnk. Iránta való hálánkat nagy munkával, földjeink magas terméseredményeivel fejezzük ki. Bőséggel meggyorsítjuk a kommunizmus diadalát!" Örömteljesen és boldogan ól Gálja. Fiatal évei — egy nagy biográfia varázsos kezdete. Most elhatározta, hogy tanulni fog. A komszomol-szervezet segít neki az intézetben való vizsgákra készülni. Felívelő útjában mindig kísérni fogja Sztálin elvtárs ^szerető tekintete! ft CsISz bratislavai magyar főiskolás csoportiának gyűléséről A gyűlés f. hó 19-én a szfltészeti klinika ' tantermében folyt le. A gyűlésen ielen volt Száraz elvtárs, a SUV CSM magyar osztályának vezetője, továbbá Csanda elvtárs és á kerület több kiküldött ie. Nagyszámban jelentek meg a brali' slavai magyar főiskolások. *o, vábbá magyarul beszélő szlovák főiskolások is. A gyűlést Csanda elvtárs nyitotta meg. Utána Reszl elvtárs politikai beszámoló ia következett, mint a napirend első pontja. A beszámoló részletes táiékoz'atot adott az általános külpolitika*, helyzetről. Utána vita követ* kezett az előadás kiegészítésé* re Ezután Csanda elvtárs kritikája következett a magyar diákok tanulmányi és mozgat mi munkájáról, amelyben resz* letesen foglalkozott a magyar diákságot érintő problémákkal, ami igen élénk vitát kellett. A harmadik napirendi pontban Griga elvtárs útmutatást és tanácsokat adott a karácsonyi szünidő helyes kihasználására és a helyiszervezetek munkájába való aktív bekapcsolódásra. A tagság ezt a napirendi pontot is részletesen megbeszélte. A gyűlést Száraz elvtárs komoly és értékes hozzá' szólással foglalta össze, vázolta előttünk azokat a feladató-' kat, amelyekkel a magyar ifjúságnak hozzá kell járulnia á szocializmus építéséhez A gyűlés keretén belül a magyar egyetemi csoportnak a közel 4 murtban megalakult kultúrbrigádja szerepelt. Énekszámok-' kai, szavalatokkal és »áros lelenelte! iárulf hozzá a gyűléí sikeréhez, melv a DIVSz-induló közös eléneklésévet ért végeti