Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-29 / 300. szám, péntek

Gálja, a kárpátukrajriai lány Amikor a szovjet hadsereg megszaDadította Kárpátukraj­nát a fasisztáktól, Zvarics Gálja komszomolista lány ti­zenhétéves volt. A szovjet kormány alatt a fiatal falusi lány élete mesébeillöen meg­változott. Belépett a kolhoz­ba, kimagasló burgonyater­méseket ért el és a Szocialista Munka Hőse cimét nyerte el. A mult évben Moszkvában képviselte Kárpátukrajnát a békevédők konferenciáján és a nagy Sztálin születésnapjá­nak megünneplésén. Megnyílt előtte a széleskörű, alkotó szépség távlata. Gálja visszaemlékezik szü­lőfalujára, a hegyek között eldugott Zubovkára, keserves gyermekkorára, örömtelen fiatalságának első éveire. A család reménytelenül szegény volt. A vüágnak ebben a fes­tői sarkában a parasztok nyo­morban és éhségben éltek. A serdülő ifjúság egyetlen vá­gya az volt, hogy kikerüljön ebből a faluból, hogy meg­szökjék a z éhség elől. De nem volt hova menni, minde­nütt fasiszta szögescsizmák, rabság, koncentrációs táborok voltak. Minden reményük a szovjet hadsereg jövetele volt. Ide, a hegyszorosok közé is eljutott a ,,Sztálingrád'' szó. Sztálin szava suttogva szállt, mint jelszó és az emberekben megszilárdította az új, virágzó életben való hitet, amely biz­tosan, egész biztosan bekövet­kezik! ... A szovjet hadsereg meghoz­ta a szabadságot! Kárpátuk­rajna parasztjainak reményei beteljesültek. A faluban meg­jelentek az újságok és Gálja rendszeresen olvasta őket. Sokat írtak a kolhozokról, a kolhoztagok boldog jólétéről. Mivel szülőfalujában kolhoz még nem volt, Gálja elhatá­rozta, hogy belép az első kár­pátukrajnai kolhozok egyiké­be, amelyik Munkácson ala­kult meg. Felvették ... A kolhozvezetőség csakha­mar megbízta egy héttagú, lá­nyokból álló munkacsoport vezetésével. A lányoknak hat hektár földet kellett kezelniök. Most nekilátunk — mondotta Gálja — és olyan burgonya­termést érünk el, amüyet Kár­pátukrajna még nem látott." De a lányok egyike ellenve­tést tett: ,,De hiszen a talaj nem jó, homokos .. .*' „Mi pedig úgy teszünk, mint a tapasztalt kolhozpa­rasztok csinálják. Megadjuk a talajnak mindazt, amirt szüksége van és annyit ka­punk tőle, amennyire nekünk van szükségünk. Majd az ag­ronóm segít..." Gálja elszánt akarata min­den akadály leküzdésére ma gával ragadta mindannyiukat. Lázasan neküáttak a munká­nak. Elmúlt egy szorgalmas, al­kotó munkával tele esztendő. Sok örömet hozott. Gálja be­lépett a Komszomolba. Mun­kacsoportja hektáronként 500 mázsa burgonyát termelt. És Pencso Pencsev munkacso­portja rekordtermést ért el kukoricában: több mint két­száz métermázsát hektáron­ként. ,.Hisz ez azt jelenti, hogy mi is ...'' Az emberekben he­ves vágy gerjedt elérni olyan eredményeket, amüyenekről azelőtt senki sem álmodott. Amikor a számvevő tudat­ta Gáljával, mennyit kap a kolhoz közös munkájában va­ló részvételért, eleinte hinni sem akarta. Néhányezer rubel, sok-sok gabona, burgonya, zöldség, bor. Hogy mindezt ö kereste volna meg? Hiszen ebből a keresetből egy család nyugodtan megél! Gálja ruhá­kat, cipőket vásárolt, kiöltöz­ködött. Majd fogatot kért a kolhoztól, hogy a kapott élel­miszereket hazavihesse Zubov­kára. Igy járt el a többi zu­bcvkai leány is. Szülőfalujuk­ba úgy hajtottak be, mint egy karaván. Megjöttek a kolhoz­ból! Jobb agitációt a kolhoz érdekében el sem lehet képzel­ni. Este Gálja elment a nem­rég megnyílt klubba, ahol a tanító beszélgetett a parasz­tokkal a ,,Mit adott nekünk a szovjet kormány 1' témáról. Gálja még szégyenkezett a gyűléseken' beszélni, de le­gyűrte zavarát és lelkes be­szédben lépett föl. Beszélt sa­játmagáról, elvtársnőiről, a kolhozról, Pencso Pencsev re­kordjáról s végül arról, meny­nyi pénzt és élelmiszert ka­pott becsületes és jó munká­jáért a kolhozban. Mellén ki­tüntetés csillogott: „az állha­tatos munkáért' 1. 1948-ban Zvarics Gálja még magasabb termést ért el: min­őén hektárról 538 métermázsa burgonyát. A többi brigád is kitüntette magát: az emberek lelkesen dolgoztak. A siker erősít. A kolhozta­gok túltettek minden várako­záson. Hét kolhoztag meg­megkapta a Szocialista Mun­ka Hőse cimét, köztük Zvarics Gálja is. Mikor erről tudomást szerzett, .örömében sírvafa­kadt. A lányok szerencsekívá­nataira ezt felelte: „Ez a ti érdemetek, az egész brigád érdeme. Ez az egész kolhoz kitüntetése ..." Munkácson ünnepélyt rendeztek. Az egész munkabrigád nevében Gálja szólalt fel. „Mi nemrégiben még mint valami távoliról és valóravál­hatatlanról hallottunk a kol­hozról. És most — ez a mi va­lódi életünk. Köszönöm a szovjet kormánynak, köszö­nöm a nagy Sztálinnak azt a boldogságot, amelyet a szov­jet kormány nyújt a szovjet népnek." Majd Moszkvába utazott Gálja. Visszatérése után me­sélte a klubban a kolhozta­goknak: „A Nagyszínházban álltam, lázasan tapsoltam és szemeimet nem vettem le Sztálin elvtársról. Előttünk állt és szintén tapsolt. Üdvö­zölt bennünket, gyermekeit, Látsz-e engem, drága apó, en­gem, a kárpátukrajnai lányt? — kérdeztem őt gondolatban és tudtam, hogy lát minket, mindnyájunkat, hogy ismén gondolatainkat és hisz erönk­j ben. j Másnap a Kremlben vol­MILOA KRNO: FIAMNAK ' Ha el tudod majd olvasni e sorokat, Kikeresed a lexikonban A „hájború" szót a „h" betű alatt, v S megkérded édesanyádtól kíváncsian: — Miért akart háborút egy maroknyi embei^ Mikor a népnek mindéi iitt béke kell. Ha el tudod majd olvasni e sorokat, Keresd ld azt a néhány nevet S a nevek mellett ott lesz egy-két mondat Azokról, akikre a gyalázat örök árnyat vet. — A béke ellen összeesküdtek S a nép halálra ítélte őket! Ha el tudod majd olvasni e sorokat, A gyermekek már mesés parkokban nőnek fel, Hol a sok virágról árad az illat. És minden ember a boldogságról énekel. Hol mindenkié lesz minden, mint a levegő, Játék lesz a munka és atom selymet sző. Ha el tudod majd olvasni e sorokat, Belátod, nem volt hiábavaló a harc, Mert világos, üj világ született, Hol szebbek a napok, mint az ünnepek, Mert lehull a tőke, mitit agyonlőtt vad ä szerte a világon béke árad. s P. Szűcs Béla fordítása. tunk. Az a szerencse ért, hogy nem messze ültem Sztálin elv­társtól. Megint nem vettem le rola szememet. Mikor ittunk egészségére, azt mondtam: „Soká, soká élj, szeretett apánk!" Poharat emeltem Kárpátukrajna minden kol­hoztagjának nevében, akiknek ő mutatta meg a boldogság útját. Sztálin élete a mi éle­tünk, a mi boldogságunk, a mi jövőnk. Iránta való hálán­kat nagy munkával, földjeink magas terméseredményeivel fejezzük ki. Bőséggel meg­gyorsítjuk a kommunizmus diadalát!" Örömteljesen és boldogan ól Gálja. Fiatal évei — egy nagy biográfia varázsos kezdete. Most elhatározta, hogy tanul­ni fog. A komszomol-szerve­zet segít neki az intézetben va­ló vizsgákra készülni. Fel­ívelő útjában mindig kísérni fogja Sztálin elvtárs ^szerető tekintete! ft CsISz bratislavai magyar főiskolás csoportiának gyűléséről A gyűlés f. hó 19-én a szfl­tészeti klinika ' tantermében folyt le. A gyűlésen ielen volt Száraz elvtárs, a SUV CSM magyar osztályának vezetője, továbbá Csanda elvtárs és á kerület több kiküldött ie. Nagy­számban jelentek meg a brali' slavai magyar főiskolások. *o­, vábbá magyarul beszélő szlo­vák főiskolások is. A gyűlést Csanda elvtárs nyitotta meg. Utána Reszl elvtárs politikai beszámoló ia következett, mint a napirend első pontja. A be­számoló részletes táiékoz'atot adott az általános külpolitika*, helyzetről. Utána vita követ* kezett az előadás kiegészítésé* re Ezután Csanda elvtárs kri­tikája következett a magyar diákok tanulmányi és mozgat mi munkájáról, amelyben resz* letesen foglalkozott a magyar diákságot érintő problémákkal, ami igen élénk vitát kellett. A harmadik napirendi pontban Griga elvtárs útmutatást és tanácsokat adott a karácsonyi szünidő helyes kihasználására és a helyiszervezetek munká­jába való aktív bekapcsolódás­ra. A tagság ezt a napirendi pontot is részletesen megbe­szélte. A gyűlést Száraz elv­társ komoly és értékes hozzá' szólással foglalta össze, vázol­ta előttünk azokat a feladató-' kat, amelyekkel a magyar if­júságnak hozzá kell járulnia á szocializmus építéséhez A gyűlés keretén belül a magyar egyetemi csoportnak a közel 4 murtban megalakult kultúrbri­gádja szerepelt. Énekszámok-' kai, szavalatokkal és »áros le­lenelte! iárulf hozzá a gyűléí sikeréhez, melv a DIVSz-induló közös eléneklésévet ért végeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom