Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)

1950-12-02 / 279. szám, szombat

1950 december 2 UJ %M tt A NAGY KARACSONYI VASAR ELOTT december havában nagy forgalom az összes üzletekben A forgalom visszatükrözi az egyre növekvő életszínvonalat A naptári hónapok egyike sem folyik le ennyire a vásárlás lázában, mint a december. Nincs az az ember, felnó'tt vagy gyerek, akinek tekintete ne fordulna a legnagyobb érdeklődéssel az üzletek felé. A téli szükségleteken kfvül, amelyeket ebben a hónapban akarnak fedezni abban a reményben, hogy karácsony előtt az üzletek jól el vannak látva árukészlettel, az ajándékozás hónapja is ez. Mindenki ajándékozni készül, a gyermekek izgatottan várják a Mikulást és a karácsonyt. Ma a dolgozó tömegeknek meg van minden lehetőségük arra, hogy a meglepetés kellemes érzetét megismerjék. Az ünnepre készülődés lázas és kellemes izgalma mindenkié. Sok fejtörés előzi meg a december hónap költségvetését, hogy mindenkinek egyszerre jusson. Ma az érdeklődés egyik központi kédése, mit lehet kapni az üzletekben. Ezzel kapcsolatban sok kívánság és sok panasz is merül fel. Utána néztünk a dolgoknak és tárgyilagos képet szeretnénk adni a helyzetről. Az üzletek képe arról is tanúskodik, hogy szinte probléma bemenni az üzletekbe, különösen annak, akinek megszabott munkaideje van. Kivétel nélkül minden üzlet tömve van. Háromsoron keresztül kell átfurakodnia, hogy a kiszolgáló pulthoz jusson az ember. Azonban nemcsak vevőkkel vannak tele az üzletek, hanem áruval is. A hentesek és mészárosok árukészlete olyan, hogy minden igényt, még a legkényesebbet is kielégíthet. Gömbölyű felsál szeletekben, állott bélszín, rövid karaj, hosszú karaj, zsíros szegy káposztába, borjúdió szeletekben, stb., minden van. A mészáros- és hentesüzletekben, azaz a Mäsna nemzeti vállalatokban olyan gyönyörű hús és hentesáru kapható, amilyen évek óta nem volt látható a piacokon. Egész sonkák, zsírnak való szalonna, füstöltszalonna, kolbászfélék egyforma mennyiségben úgy a kötött, mint a szabadpiacon. A cukorkaüzletekben önkéntelenül is az a kérdés vetődik fel bennünk, hogy kinek vásárolják az emberek ezt a sok édességet. A vevők nem öt-tizdekánként veszik, miután egy párszor az árat megkérdezték, hanem több fajtából negyedkilós és félkilós csomagokat visznek. Jellemző, hogy egý fiatal leány az üzletben azzal van elfoglalva, hogy gyorsan pótolja az elfogyott árukészletet. A Zdroj üzleteiben nem is lehet pillanatok alatt felmérni a raktárt Finom, italok, sajtok, szalámikülönlegességek, konzervek, kekszek, cukrozott gyümölcs, kakaó, kávé, tea, rizs, citrom, csokoládé, egyszóval rosszakarat és külön fáradság kell már ahhoz, hogy megállapítsa az ember, hogy valami nincs. Élelmiszer terén az egyetlen fogyatékosság a gyümölcshiány. Ez aránylag nagyon kevés van és hosszú sorban állnak fel érte a vásárlók, azonban karácsonyra itt is nagy meglepetések lesznek. Természetesen ezt kihasználják egyes kapzsi emberek és ahol csak lehet, odaállnak a sorba, mert hisz idejük engedi és halmozzák az árut ős így a dolgozók, akik egész nap munkahelyükhöz vannak kötve, nehezen jutnak hozzá. A Sztálin-tér egyik ékszerüzletében ötperces tartózkodásunk alatt a következő vásárlásokat láttuk: Egy fiatal dolgozó — nem akarta nevét elárulni — 7600 koronáért vásárolt ajándéktárgyakat, amelyek között láttunk egy orosz márkájú karórát, ezüst evőeszközkészletet, ezüst csörgőt és még más apróságokat. Egy főiskolás éppen ébresztőóráért fizetett, egy asszony monogrammos arany pecsétgyűrűben gyönyörködött, lelki szemeivel már bizonyára a megajándékozott örömét látta. Egymás mellett állott két asszony. Az egyik cizellált keresztet vett, a másik három vörös csillagot vásárolt nyakláncra. Az áruházakban sodor az emberáradat. Valósággal nem megyünk a magunk lábán. Az alkalmazottak a fáradtságtól sápadtan látják el munkájukat, holott a kiszolgáló személyzet létszámát megsokszorozták. A népi demokrácia dolgozóinak van pénzük és vásárlóerejük Utoljára hagytam az egyik legtöbbet tárgyalt és legtöbbet kritizált kereskedelmi szektort, a Vesna nemzeti vállalat üzleteit Ennél a kérdésnél a csendes megfigyelő rengeteg ellentW ftlmc

U'2' P Akár gép mellett dolgozik. akái konyhában, síivesén dicsekszik jólápoll Kezeivel. - Frlsseségeról. egészségeiéi gondoskodik, bőrét megpuhttia hagyományos •—

j mondást talál: „Semmit nem lehet kapni", „semmihez sem lehet jutni", „nincs télikabátom, nincs kosztümöm, nincs öltönyöm". És nézzük, mit mutatnak az üzletek. Utunk első állomása a Mihály-kapu alatt lévő Vesna 141/49-es fiókja. Be kell vallanunk, hogy azért választottuk elsősorban ezt az üzletet, mert ez ma Bratislava egyik legnagyobb raktárral rendelkező üzlete és tudom, hogy vezetőinek és alkalmazottainak is nagy hányada már a szocialista kereskedő típusát képviselik. Az üzlet szinte áruház benyomását teszi, tömve áruval. Az árut különböző osztályokba csoportosították, de legfőképpen megkülönböztetnek pontokra és élmunkáskönyvecskékre vásárolható árut. Az üzlet raktárában, ahogy vezetője elmondja nekünk, tizenötmillió korona értékű árukészlet van. Korlátlan mennyiségben és minden igényt kielégítően van alsónemű, harisnya, kötény, melegítők. Az üzlet vezetője készségesen számol be a jelenlegi helyzetről. — A darabáru — mondja — biztosítva van minden mennyiségben és ezt a készletet karácsonyig állandóan utánpótlással egészítik ki. A méterárunál szűkös a készlet azonban itt is ki tudjuk elégíteni a vásárlókat, ha nem is százszázalékosan tiszta gyapjúáruval. Karácsony előtt még egy nagy szállítmány érkezik, amelyet úgy igyekszem a vevőközönség rendelkezésére bocsátani, hogy lehetőleg mindenkinek jusson. Azonban, amikor méteráru érkezik, úgy megrohamozzák az üzletet, hogy nem tudunk mértéket tartani az árukészlet kiosztásában, hogy na egyszerre vásárolják fel azok, akik ráérnek üzletről üzletre járni és mindenütt leszedni a tejfelt Mi tudjuk nagyon jól, hogy ezzel meg vannak rövidítve azok a dolgozók, akiket munkájuk leköt. Az üzlet másik része, ahol az élmunkásokat szolgálják ki, sokkal gazdagabb jóminőségü áruban. Itt van tisztagyapjú kötöttáru, 24 pontos tisztagyapjú méteráru, ágynemű, lepedővászon, angin, azonban itt is szükség volt bevezetni egy bizonyos mértékadó rendszert. Méterárut csak az élmunkáskönyvecske tulajdonosának nevére kiállított pontokra adunk. Mert itt voltak visszaélések. Azonkívül az élmunkáskönyvecskék tulajdonosai is csak egy textilmennyiséget vásárolhatnak és egy vászonmennyiséget, hogy mindenkinek jusson belőle. Az élmunkások ugyanazt az árut kapják pontokra, mint amit a szabadpiacon árusítanak. Véletlenül a kerületi igazgató, Kraut Béla éppen az üzletben volt, ellenőrző körútján. Kihasználtuk ezt az alkalmat s megkértük öt, hogy tájékoztasson minket, illetve rajtunk keresztül olvasóinkat a karácsonyi piacról. — Minden áru, amely az elosztóban rendelkezésünkre áll — közölte — kapható minden üzletben. Az ellátás folyamatos, úgyhogy minden szükségletet fedezni fogunk, tehát nem kell hisztériásán vásárolni. Kivétel csak a szükkeresztmetszetü áru, különösen a méteráru, ebből nem áll rendelkezésünkre a kívánt mennyiség. Ennek okát minden öntudatos dolgozó ember tudja. A méteráruhoz szükséges gyapjú behozatali cikk és a szocializmus építésének idején és ötéves tervünknek második évében fontosabb behozatali cikkekre kell a valuta, mint a gyapjúra. December hónapban kellő menynyiségben lesz téli darabáru, ugyancsak kellő mennyiségben lesz méteráru, különösen a szabadpiacon. December 10-én nagy karácsonyi vásárt nyitunk a kiállítási épületekben, ahol kellő mennyiségben lesz mind szabad, mind méteráru, függöny, szőnyeg és az előkészületek nagy mére! teire jellemző, hogy 70 alkalmazott fogja ott kiszolgálni a vevőket E mellett az üzletek is normálisan lesznek ellátva és minden remény megvan rá, hogy a közönség igényeit ki fogjuk elégíteni. Ebben a hónapban például az üzletek nemcsak annyit kapnak, amennyit a vezető kér, hanem az üzletben dolgozó úgynevezett ellátónak figyelmeztetni kell a , vezetőt ha valamilyen áru elfogy, . hogy azonnal rendelje meg. i — A forgalom óriási emelkedést mutat — folytatja Kraut elvtárs. — A szabadüzletekben, a kötött áru üzletekben már csökkent a forgalom, : mert a vásárlóknak elfogytak a pontjaik. A vásárlókedv és vásárlóerő i óriási. A társadalomnak minden réi tege vásárol. — Gondolnak-e annak a megoldá. sára, hogy a dolgozók is igazságoi san el legyenek látva, mert nekik nincs idejük utána járni. — Ezen a téren nagyon eredményes újitásról számolhatok be. Tervszerűen, a KNV-vel (Kerületi Nemzeti Bizottság) karöltve, a termelés dolgozóinak egyenesen az üzemekbe küldünk partiárut. Igy egyenesen a munkahelyeken lesz az eladás a szerint, milyen létszáma van az üzem alkalmazottainak. Elsősorban a nehézipar kapott, aztán az építőipar következik és legvégül a könnyűipar. Jelenleg éppen a Kablóban folyik az eladás, hetedik napja árusítunk és állandóan van vásárló. A dolgozók nagyon meg vannak elégedve ezzel a módszerrel és mi azzal a jó érzéssel végezzük ezt a mukát, hogy hozzájárulunk a munkamorál emeléséhez és a távolmaradás csökkentéséhez. Ennek az akciónak a hírére naponta jelentkeznek az üzemek és kérik, hogy jöjjünk el hozzájuk is, azonban mi, amint már említettem, a KNV-vel közösen és fokozatosan látjuk el az üzemek dolgozóit a keresett textiláruval. A vásárlók panaszai és a valóság. — Van-e tudomása az igazgatóságnak, hogy a vásárlók panaszai szerint a jó árut hátul tarjták egyes kereskedők, vagy a pult alatt és csak ismerősöknek adják, vagy oda, ahonnan ellenszolgálatot várhatnak? — Erre azt válaszolhatom, hogy hozzánk is eljutnak ezek a panaszok, azonban ez ma már csak szórványos jelenség, mert mi erősen felvettük azok ellen a kereskedők ellen a harcot, akik erről a régi világból magukkal hozott „gscheftelés„-röl még nem szoktak le. Járási ellenőrök járnak az üzletekbe és ha észrevesznek ilyen visszaéléseket, az az ületönek az állásába kerül, sőt büntető feljelentést is teszünk ellene. Azonban ennek az erkölcstelen kereskedői módszernek a kiküszöbölése akkor fog megtörténni, hogyha új kádereket nevelünk és kicseréljük a régi kereskedőket. Ez már szintén folyamatban A Csehszlovákiai Nőszövetség modrai magyarnyelvű politikai iskolájából küldöm ezt a pár sort, az egész ország magyarnyelvű asszonyaihoz. Egyszerű munkás asszony vagyok, nem tudom magam úgy kifejezni, ahogy kellene. Nem tudom leírni azt a j)oldogságot, amit én és asszonytársaim érzünk, hogy lehetőségünk nyílott nekünk is, hogy a saját anyanyelvünkön tanulhassunk. Megtanuljuk azt, mi a szocializmus és mit ielent a mi számunkra. Ezt a levelet azért írom, hogy az ipolysági és az egész országban élő asszonytársaim kapcsolódjanak bele a munkába és a szocialista építésbe, hogy minél többen kerülhessenek politikai iskolába és akkor meg fogják tudni, milyen érték ez és milyen nagy öröm tanulni. Mi, a modrai iskola tanulói, hálánk jeléül fogadjuk Gottwald és Široký elvtársaknak, hogy tiszta szívünkből tanulunk és dolgozni fogunk a béke megvédésén és minden erőnkkel bekapcsolódunk a szocialista építésbe. Ezt a fogadalmat a modrai rolitikai iskolának 35 hallgatója azon a napon tette, amikor Gottwald elvtársunk 54-ik születésnapját ünnepeltük. Lukács Jánosné. van. Ebben nagyon segíthetnek nekünk az üzlet többi dolgozói és maga a vevőközönség azzal, hogy ha észlelnek Uyen dolgokat, azonnal jelentsék nekünk. Igyekszünk elget tenni annak az irányvonalnak, hogy férfi alkalmazottainkat női munkaerőkkel cseréljük fel és ma már pl. ebben az üzletben ott tartunk, hogy 37 alkalmazottból 5 férfi és azok is 50 és 60 évesek. — Mi arra kérjük viszont a vevőközönséget — fejezi be beszédét Kraut igazgató —, hogy legyenek megértők a kiszolgálószemélyzettel szemben. Az alkalmazottak reggeltől estig erejüket megfeszítve dolgoznak, kimerültek, idegesek és talán néha nem olyan készségesek, mint ahogy a szocialista kereskedelem megköveteli. Mi mindent megteszünk, hogy a vevőközönség a legelözékenyebben és a legkészségesebben legyen kiszolgálval .azonban bekapcsolódtak olyan erők, akik soha nem dolgoztak a szakmában és csak most dolgozzák be magukat és akik iránt nekünk is, a vevöközönséguek is sok jóakaratra van szükségünk. Egy szabad textiláru üzletben A vezetője, Gellei Ferdinánd elvtárs, ezeket mondja: — A textilpiacra — mondja Gellei — a legjellemzőbb a következő tény: mindenki ész nélkül vásárol és nem a szükségletei szerint. Mindedn van raktáron. A tiszta gyapjúból természetesen lényegesen kevesebb, azonban a nem tiszta gyapjú áru is jó és kitűnően lehet használni. És ha a vsárlóközönség a szükséglete szerint vásárolna, akkor a gyapjúszövetből is jutna mindenkinek. Leírhatatlan vásárlási düh van a vásárlók között, összevesznek mindent. A csipkeráutól a bársonyig. Mi a magunk erejéből megteszünk mindent hogy ezt kellőképpen ellensúlyozzuk. Reggel és délben frissítjük raktárkészletünket hogy a délutáni vevőközönség, amely leginkább a dolgozókból alakul, szintén hozzájusson áruhoz. Szombaton és vasárnap brigádokat alakítunk, hogy a kikötőben kirakjuk az érkezett árut és kicsomagoljuk, hogy hétfőn megkezdhessük az eladást. Ez pedig nagy teljesítmény, mert mi egész héten talpon vagyunk, nehéz munkát végzünk. A vevők is lehetnének olyan belátók, hogy megértsék, hogy nekünk gépeket is kell importálni, nemcsak gyapjút. A vásárlóerő óriási, mindenkinek van pénze, sőt a magam részéről egészségtelennek tartom ezt a vásárlási lázat, mert például előfordul, hogy egy ember 50—60 méter damasztot vásárol. Itt aztán látható, hogy ezt nem a saját szükséglete fedezésére veszi. Ha figyeli most reggel ezt a tömeget, amelv már az üzlet előtt áll, még mielőtt kinyitunk, ezek között bizony még található feketéző, aki összevásárol minden olcsó árut és kiviszi vidékre. Természetesen mi éberek va^nmk. azonban a vevőknek is segiteniök kell és felszólalniok az ellen, hogy ezek az elemek ennyi árut vásároljanak és meg kell akadályozniok azt, A forgalmunk kétszer-háromszor annyi, mint 1949-ben a magas árak mellett volt Karácsony előtt az árukészlet még megsokszorozódik a szabadpiacon. Nálunk nem történnek visszaélések, ezt merem állítani felelősségem teljes tudatában. Az en .munkatársaim mind úgy dolgoznak, hogy munkájukkal bebizonyítsák azt, hogy a szocialista üzlet jobban szolgálja a dolgozók érdekeit mint a kapitalista üzlet, azonban természetes, hogy átmenetileg az alkalmazottak között vannak még nem szakemberek, mert kicseréljük a férfi munkaerőket a női munkaerőkkel és ezek az új női munkaerők még tegnap a konyhában állottak és bizony még kivételezni szeretnének. De mi harcolunk ez ellen és kérjük a vevőket, hogy ők is segítsenek nekünk ebben a munkánkban. Nálunk a jelszó: mindent a dolgozókért és a dolgozók érdekeiért Takács élmunkás véleménye. Most azonban halljuk, mit mond Takács János 130 százalékot teljesítő élmunkás, aki éppen pirospettyes flanellt vásárol kislányának Mikulásra: — Amióta élmunkás lettem, kedvem szerint felöltöztethetem hároméves kislányomat és feleségemet Boldog és megelégedett ember vagyok, üOOO Korona fizetésem van éa aogy ebből hogy gazdálkodunk, arra igy felelek: a karácsonyi ajándékot már megvettem a családomnak, egy] isi 4640 koronás rádiót. A karácsonyig következő hetekben most már csaklü'h italról és ennivalóról kell gondoskodni. Ezenkívül készítettem a kislányomnak piros retiktilt játékokat, karácsonyfa díszeket. Egy csekélységet említek még meg, ami nagyon nagy örömet szerez. Én távirdász munkás vagyok és hétfőn elmegyek otthonról és szombaton térek haza. A kislányom már mindig türelmetlenül vár, hogy mit hoztam neki. Én üres kézzel sose megyek haza. És megengedhetem magamnak azt, hogy minden héten legalább 150 korona értékű ajándékkel kedveskedjek a gyermekemnek, ha nem mást 25 dkg csokoládét viszek neki. — Most mikor ezekről a dolgokról beszélek — folytatja Takács János — eszembe jut édesapám, aki nyolc gyereket nevelt és nem tudott nekünk soha karácsonyi és mikulási ajándékot venni, mert a munkanélküliség gyakran volt vendég nálunk. Most az édesapám nincs rászorulva a nyolc gyerekére, mert az állam gondoskodik róla öreg napjaira és amit nem tudott megtenni fiatalon, kis nyugdíjából megtakarított pénzéből kedveskedik unokáinak a karácsonyfa alatt. Az én gyerekem előtt, tudom, más lehetőségek nyílnak. Ha tehetsége lesz, tanulni fog és én nyugodtan nevelhetem, mert engem már igazán nem fenyeget a munkanélküliség réme. A magam részéről mindent be tudok vásárolni a karácsonyi ünnepekre a családom részére. Turi Mária. <Szláli H „Az emberiség történelmében az elnyomottak egyetlen mozgalma sem zajlott le a dolgozó nök részvétele nélkül. A dolgozó nök, az összes elnyomottak legelnyomottabbjai, sohasem maradtak és maradhattak távol a felszabadító mozgalom országútjától. A rabszolgák felszabadító mozgalmában, mint ismeretes, százával és ezrével szerepelnek a női vértanuk és hősnők. A jobbágyság felszabadító küzdelmének harcosai közt tízezrével voltak dolgozó nök. Nincs csodálkozni való azon, hogy a munkásosztály felszabadító mozgalma, az elnyomott tömegeknek ez a leghatalmasabb szabadságmozgalma, a dolgozó nők millióit gyűjtötte a maga zászlaja alá. A dolgozó nők, a munkásnők és parasztasszonyok a munkásosztály hatalmas tartalékai. Ez a tartalék a lakosságnak jő felét teszi. A munkásosztály pártján lesz-e a női tartalék, vagy ellene — ezen fordul meg a proletármozgalom sorsa, a proletárforradalom győzelme vagy veresége. Ezért a proletariátusnak és élcsapatának, a Kommunista Pártnak elsőrendű feladata az, hogy erélyes harcot inditson a nök, a munkásnők és parasztasszonyok felszabadításáért a burzsoázia befolyása alól, a munkásnők és parasztasszonyok politikai felvilágosításáért és megszervezéséért a proletariátus zászlaja alatt. De a dolgozó nők nemcsak tartalékot alkotnak... A dolgozó nők a munkásosztály igazi, a burzsoázia ellen működő hadseregévé válhatnak. A női munkatartalékból a munkásnők és parasztasszonyok olyan hadseregét kikovácsolni, amely a proletariátus nagy hadseregével vállvetve küzd — ez a munkásosztály második és döntö feladat**.'

1