Uj Szó, 1950. december (3. évfolyam, 278-300.szám)
1950-12-16 / 291. szám, szombat
1950 december 16 <EU gozo asszonyaink írja UJSZÖ k Íri á k... E heti szerkesztőségi postánk különös örömet szerzett nekünk. Női olvasótáborunk lelkes tagjai jelentkeztek írásaikkal, akiket ezúton szeretettel és örömmel Üdvözlünk. Legyen ez a rovat a jövőben haladó nőtársaink hangja, akik hazánk legfontosabb kérdéseit, a békéért folytatott harcot, a szocialista építést, a szövetkezeti mozgalmat megértve, megírják nekünk ezzel kapcsolatban gondolatalkat és érzéseiket, beszámolnak munkájukról, eredményeikről, mindenről, ami körülöttük történik és ami velük kapcsolatban áll. Biztosak vagyunk, hogy ezek az első levelek többi női olvasóinkat is ösztönözni fogják arra, hogy leveleikkel jelentkezzenek és így az Üj Sző női rovata dolgozó asszonyaink értékes hozzászólásaival kibővülve, biztosabban és bátrabban elvégezheti majd nevelő és útmutató hivatását. Az első magyarnyelvű női politikai iskola Kétheti boldog, kollektív élet után véget ért Harmónián • Csehszlovákiai Nőszövetség által rendezett első női politikai iskola. Szlovákia minden részéből jöttünk itt össze különböző korú és foglalkozású leányok és asszonyok. Vidám, derüti élet folyt itt reggel hattól késő estig. Szabad óráinkban alaposan összemelegedtünk, megismertük egymás családi életét és munkáját. Napi munkánkat megtárgyalva szép testvéri szeretetben éltünk. A nap reggel fél hétkor kezdődött füttyös ébresztővel, hét óráig elkészültünk, majd egy félórai séta után elfogyasztottuk jóízűen az illatos kávét és friss süteményt. Nyolc órakor a tanterembe mentünk, ahol felkészültünk az előadásra. Az előadás előtt Sipos Rózsi napi krónikát olvasott fel, amelyet kultúrprogram és lapszemle követett. Víg dalokat és indulókat énekeltünk mindaddig, amíg az előadó elvtárs megérkezett. Az előadók üdvözlése mindig nagyon szívélyes volt. Az előadásra már mindig úgy vártunk, mint egy szép ígéret beteljesülésére. Ijplig tartott az előadás és bizony úgy belemélyedtünk a tanulásba, hogy gyakran kétszerháromszor is kellett az ebédhez szóló csengőnek szólalnia, amig az ebédhez hozzáültünk. Ebéd után tanulókörökben átvettük az előadott anyagot, majd vitáztunk. Arra a kérdésre, hogy ki volt a legjobb előadó, nagyon nehéz válaszolni. Mert minden előadó mást és mást adott elő nekünk és mindegyikre igen nagy szükségünk van. Valamennyi előadás tartalma olyan volt, hogy azt nagyon jól fel tudjuk használni munkánkban. Kétszeresen szép volt a tanulás ezen a kedves üdülőhelyen és minden nőtársamnak melegen ajánlom, hogy tanuljon, igyekezzen iskolába jutni. Az órákon néha zökkenővel ment a felelés, hisz már elszoktunk mindnyájan az iskolai formáktól és kinőttünk az iskolapadokból, de a mi népnevelőink, akik maguk is a népből nőttek ki, megértették ezt és sok-sok szeretettel és megértéssel átsegítettek bennünket a nehézségeken. Mi természetesen minden tudásunkat összeszedve igyekeztünk képet adni arról, hogyan fogtuk fel a hallottakat. Ahogy már emiitettem, különféle munkahelyekről jöttünk el ebbe az iskolába és úgy hiszem, nem lesz ér•^Cedoes asszoľiyíesloérekl Tudomástokra kell adnom, hogy 1950 november 21-én Harmóniára jöttem a Csehszlovákiai Nőszövetség első magyar politikai iskolájába. Felejthetetlen élmény volt ez nekem és többi asszonytársaimnak, akik még nem vettek részt ilyen iskolán. Kérlek benneteket, asszonytársaim, ha alkalom adódik, tegyetek félre minden családi gondot, házimunkát és ragadjatok meg minden alkalmat a tanulásra. Ez mindnyájunk jovára szolgál. Én is otthon hétéves kisfiamat, édesanyám gondjaira bíztam és eljöttem, mert tudtam, mit jelent majd számomra ez a két hét. És higyjétek el, egészen megváltoztam, más aszszony lettem. Megtanultam még jobban szeretni a Szovjetuniót, a mi felszabadítónkat és bizony, kedves asszonytársaim, ha alkalmam lesz rá, azonnal jelentkezem egy hoszszabb ideig tartó iskolába. Mert a tudást, amit itt szereztem, további szép és hasznos dolgokkal gyaraplthatnám, hogy aztán megismertessem többi asszonytársaimmal a szebb és jobb jövő elérésére vezető utat. Megtanítanám őket, hogyan kell haladnunk a szocializmus útján és hogyan kell harcolnunk a békéért Elvtársi üdvözlettel: Pinke Mária, Szelőce, Kolónia. JCedaes tívtácsak! Szeretnék beszámolni az Uj Szóban munkámról, valamint életemről és ezért arra kérlek benneteket, közöljétek levelemet lapotokban, ha arra alkalmasnak találjátok. Foglalkozásom nagyon kedves és szép. Már két éve falumban, Kalinkovon, mint óvónő, működöm az óvodában, a rám bízott szeretett gyermekeim körében. Közben egy évig nevelőnő voltam az otthonban és két hónapig az otthon vezetőnője. Gyermekeim nagyon szeretnek és én bolMinden nö örül o gondosan leiszereit karácsonyi Elida kazettana k. Eriékes kozmetikai cikkekből összeállított gazdag larlaimával aiandékozzon kazettát. 1711/v dektelen megemlítenem egy leánytársunkat, aki a háború következtében elvesztette egyik lábát. Annuska, mint maga is mondotta, hosszú évek után most kezd emberi életet élni. Eddig elvonultan élt, politikával nem foglalkozott. Azonban a Nő{ szövetség felrázta ebből a fásultságából és eljött ide az iskolába. Egy szobában laktunk és Igy alkalmam volt vele jobban összeismerkedni és mondhatom, hogy a féllábával is egész ember és még sokat fog dolgozni, sok szép eredményt elérni a szebb és jobb jövönk érdekében. Ezt a leányt most már nem lehet megállítani a fejlődés útján. Mondhatom, hogy ö volt közöttünk a legboldogabb, Mindnyájan egyformán résztvettünk a közösségi életben. Figyeltük egymást, elmondtuk egymásnak élettörténetünket, a hozzászólásokat értékeltük. Ügy éltünk, mint egy nagy család abban az egy nagy közös vágyban egyesülve, hogy mindnyájan a békét akarjuk, éppúgy az egy vagy többgyermekes édesanyák, mint a dolgozó fiatalasszonyok, a hivatalnokleányok vagy a mi értékes földmüvesasszonyaink, akik megállják a helyüket a falvakban és előmozdítják a szövetkezeti élet fejlődését Két hét alatt új emberek váltak belőlünk. Mindnyájan öntudatra ébredtünk és éreztük azt, hogy népi demokráciánkban érdemes élni és van miért dolgozni és mély értelme van a békeharcunknak. És ezért azt a nagy kitüntetést, hogy az állam költségén ilyen szép és kellemes környezetben tanulhattunk minden erőnkkel igyekezni fogunk meghálálni és a belénk helyezett bizalmat továbbra is kiérdemelni. Megingathatatlan hittel fogunk dolgozni és harcolni a békéért. Amit itt tanultunk, azt átadjuk többi asszonytársainknak és meggyőzzük őket a mi mély meggyőződésünkről. A legszélesebb rétegekben fogjuk továbbadni a tanultakat. Egyszerű és célszerű az egyszínű jólszabott szövetruha. Ünnepeken, hétköznap, munkába, vagy társaságban egyaránt, jól öltözteti a dolgozó nőt. Képünkön mindhárom ruha csinosj egyszerű és praktikus. M WMH Wt mWmMWW WtM tt HII WM Wt ttt Igyunk Szántól, Szalvátor, Tátraés Lenka természetes asztali ásványvizet. Gyomor- és bélmcgbetegedéseket gyógyít a Cigelka és Baldovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese. és epebajokra kitűnő orvosság a Fátra gyógyásványvíz. Bélmegbetegedéseket és a hólyagvezetékek megbetegedését a brusznói és baldovi ásványvíz gyógyítja. Kérjük leány- és asszonytársainkat, bátran jelentkezzenek a jövőben a Csehszlovákiai Nőszövetség politikai iskolájába. Mi nők vagyunk arra hivatva, hogy mind a családban, mind a munkahelyünkön éberen őrködjünk a béke és az emberek boldog és szabad élete fölött. Ha mindMunk&ban lirjiiigbin é( olt honiban öltőiét e mindig uleiet lesz! Mi»íBWr«ü szabásminták kap»«•»» a VKUS — Melatt'TIcb elárusi<obe've3> Ptaha II liaa-igská u> I B'O'IIIOVO S'OIIMOVO a<3m II Kokict Lea.nQvo >0 Tmavo * Ko*0c« *'e'tjTii%qwo nám e • m . d d e a aoqvobb vôrosbaji JXCI&CU'thsi~XčUb as nyájan összefogunk, nem kell félnünk semilyen amerikai fenyegetéstől. Mi, akik együtt voltunk a kéthetes politikai iskolán, sok-sok hálával és köszönettel gondolunk államunk vezetőire, a Csehszlovákiai Nőszövetség vezetőségére és előadóinkra. Kopacsek Irén, Bratislava dognak érzem magam közöttük. Ezt a boldogságot egyedül csak a mi nagy szabadítónknak. a Szovjetúniónak köszönhetem. Hálám jeléül megfogadtam, hogy amennyire erőmből telik, arra törekszem én is, hogy minél gyorsabban felépüljön nálunk, mint mindenütt az egész világon a szocializmus. Mint 29 éves nő. tudom, mit jelent egy szocialista országban élni és mit egy kapitalista uralom alatt, ahol a szegény embert családjával együtt elnyomták, megvetették, mintha nem is lett volna ember. De most már itt az az idő, amit a munkásnép annyira óhajtott, a szabad élet Amióta népünket felszabadították a kapitalista uralom alól, mindenki dolgozhat anélkül, hogy a munkát rabigának érezné, vagy pedig terhére lenne. Most minden ember érzi és tudja, hogy szabad, boldog jövő vár rá. Befejezésül még csak azt, hogy tagja vagyok a CSEMADOK-nak és a CsISz-nek is. Beiratkoztam az orosz tanfolyamra és szlovák nyelvtanfolyamra is eljárok majd, mint eddig minden évben. A szlovák nyelvet elég jól bírom. Szabad és boldog életemet egyedül az szomorítja el, amikor az igazságért, a szabadságért és a békéért harcoló koreai testvéreimre gondolok. Hős férfiak, szerető anyák és ártatlan gyermekek ontják vérüket hazájukért, mert az imperialista kegyetlen támadók nem értik meg a nép szavát, ne mtudják, hogy a nép békét és nem háborút akar. De én tudom, hogy az a nép, amely munkára vágyik és a szocializmust építi, annak győznie kell. Kultúrtársi üdvözlettel: T. I., Kalinkovo. | A VÍG TANONC Borzas fején hetyke sapka, Zöld köténye félrecsapva És a szeme úgy nevet. Vidám füttyöt cifráz szája, Napi útját, ahogy járja S szeretik az emberek. Száz kópéság jár eszében, De két gyors, munkás kezében Szinte ég ám a dolog. Amit kell, mind megtanulja, Friss értelme, fürge ujja Mely henyélni nem szokott. És ahogy a napok telnek. Egy szép napon már mester lett Az egykori kis inas. Erős karja gépet épít, A tudása jövőt szépít, S örökre vidám marad. „Mesélő", Hogyan tett szert barátra a kutya? — Nyenyec mese — Valamikor a kutya egymagában élt. Kezdett már unatkozni, nekiindult hát az erdőnek, hogy valami barátot keressen magának. \ Megy, mendegél, — éppen szembetalálkozik egy tapsifülessel. Mondja neki a kutya: — Nyulam-bulam, kössünk barátságot. — Nosza — feleli a nyúl — kössünk! Kerestek valami helyet az .erdőn, aztán mivel beesteledett, lefeküdtek aludni. Elaludt a tapsifüles, de a kutya nem. Elkezdett ugatni. A nyúlnak egyszerre minden álom kiment a szeméből. Talpraugrott és ráripakodott a kutyára: — Mi a csudát ugatsz? Meghallja a farkas, idejön, fölfal mind a kettőnket. Elhallgatott a kutya, de gondolt egyet: — Nem jól választottam barátot. A nyúl ijedős szivü. Hanem a farkas, ] sz biztos nem fél senkitől. Otthagyta tehát a tapsifülest. Ment, hogy megkeresi a farkast. Ment, mendegélt az erdőn. Egyszer csak szembetalálkozik a farkassal. Mondja neki a kutya: /— Hallod-e, farkas, kössünk barátságot. Feleli a farkas: ' — Jó lesz. Kettesben vidámabb. Alkonyodott, nyugovóra tértek. Elaludt a farkas, lefeküdt a kutya is. Éjfél tájon fölébred a kutya, elkezd csaholni. Fölrezzen a farkas, meghűl benne a vér, ráförmed a kutyára: — Mi a csudát ugatsz?. Jön a medve, megöl mind a kettőnket. — No — gondolja a kutya — látszik, hogy a farkas nem is olyan erős, hisz fél a medvétől. Hanem a hatalmas tenyeres-talpas, az mindennél erősebb. Faképnél hagyta a kutya a farkast, ment. hogy megkeresse a medvét. Nyakába vette megint az erdőt. Megy, mendegél, egyszerre cammog vele szemben a mackó. Odalép hozzá a kutya és megszólítja: — Haj, te hatalmas tenyeres-talpas, kössünk barátságot. A mackó ráállt. Elverték a napot, meglepte őket az éjszaka. Elszunyókált a medve. A kutya megint éjfél tájon ugatásba kapott. Fölriad a mackó, reszket minden porcikája, a szive egész a sarkába szo-' rult. Rátámad a kutyára: — Hallgass he, mit ugatsz? Meghallja az ember, idejön, agyoncsap mind a kettőnket. — Na — gondolja a kutya — ez is gyáva. Megkeresem hát az embert. Azzal kereket oldott. Szaladt, loholt végig az erdőn, de emberre nem akadt sehol. Kikeveredett végül is a szélére, ott leült, hogy pihenjen. Az ember éppen akkor ballagott ki az erdőre fáért. Igy találkozott vele össze a kutya. Odaszaladt hozzá, megszólította: — Hallod-e ember, kössünk barátságot. Mondja az ehiber: — Rendben van, gyere hát velem. Magával vitte hát a házába. Besötétedett, az ember elaludt. Éjfélkor rázendített a kutya. Az ember — oda se neki. Hangosan ugatott a kutya. Fölébredt az ember, rá is szólt: — Ejnye, kiskutyám, egyél, ha éhes vagy, de az álmomat ne zavard. Erre a kutya elhallgatott, evett és lefeküdt, aludni. Ettől fogva az emberrel maradt s máig is együtt élnek. Oroszból fordította: Csanádi Imre. ň KIS AUTQ5 Nézzétek csak a Petit: Autóján hogy feszít! Szinte hfzlk a mája Síikor szól a dudája. Nem csekélység bizony az, Ha az ember így utaz, Járva a nagy világot S lát házat, fát, virágot. S ha megúnt völgyet-hegyet, Hipp-hopp, s már otthon lehet. Anyuka tejjel várja S lefekteti ágyába! P. M. V