Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-24 / 272. szám, péntek

19S0 november 24 UJSZG A vrűtky-i vasúti miiteiyeis munkásságásiak békekötefeiettségei Szlovákia dolgozó népe tudja, hogy lelkiismeretes munkával lehet a leg­jobban hozzájárulni a béke fenntar­tásához. A vrútky-i vasúti műhelyek munkássága ragyogó tettel tiltako­zik az angol kormány intézkedései ellen, amellyel megakadályozták a sheffieldi békekongresszust, de egy­úttal kifejezi ezzel szolidaritását is a béketáborhoz, amely most Varsóban győzelmes harcát vívja a világ sötét erői ellen. A vrútky-i munkásság el­határozta, hogy munkatervét decem­ber 15-ig teljesiti. Azonkívül újabb munkákat vállaltak el, így pl. azt, hogy megjavítják a Tátra és Siroky üzemek keskenynyomtávú mozdo­nyait, valamint húsz darab páncél­szekrényt, 42 széntartályt és más fon­tos dolgokat készítenek el és segítsé­get nyújtanak ezzel más üzemek munkásságának. Elhatározták azt is, hogy deceipber l-ig megnyitják a munka üzemi iskoláját, ahol a leg­jobb üzemi vezetők segítségével tizen­öt mestert és segéderőt képeznek ki. A ríök toborzását január l-ig teljesí­tik és átképzik őket szakmunkákra. Az újítókkal bevezKtik a rendszeres tanácskozásokat. Kifejlesztik a szo­cialista munkaversenyt a legjobb munkás, a legjobb munkahely és cso­port címéért. Ezzel a kötelezettsé­gükkel a ruttkai vasutasok besoroz­ták magukat a világ'bék'éért aktív harcot folytatók hatalm,as és egyre növekvő táborába. politikai albizottság Illése Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága folytatta vitáját, amelynek során a Szovjetúnió előterjesztette •határozati javaslatát. Ebben a Szov­jetúnió javasolja, hogy Eritreának azonnali függetlenséget biztosítsa­nak, továbbá, hogy csatolják Abesz­sziniához Eritrea egy részét, hogy Abesszínia tengerhez jusson. A szov­jet javaslat a továbbiakban követeli, az idegen intervenciós katonaság azonnali visszarendelését Eritreáből. Vojna, az Ukrán Szovjet Köztársa­ság képviselője, rámutatott arra, hogy az eritreai nép az ENSz-től azt kí­vánja,'hogy biztosítsa az ország füg­getlenségét. Vojna ukrán szovjet köz­társasági kiküldött ezek után rámu­tatott arra, hogy az eritreai problé­mát már egy évvel ezelőtt elintéz­hette volna az ENSz, ha akkor az eritreai függetlenségre vonatkozo szovjet javaslatot magáévá tette volna. Az eritreai probléma egyedül csak úgy oldható meg, ha az ország elnyeri függetlenségét. A Szovjetúnió határozati javaslata mind az eritreai nép kívánságának, mind pedig az ENSz alapokmányának megfelel. A kompromisszumos javaslat, amelyet az ENSz elé terjesztett tizennégy or­szág küldöttsége, Eritreának leple­zett annekszióját jelenti és nem fe­lel meg a sza.bad.s3g és függetlenség után vágyó eritreai népnek. Nyugat-Németország lakossága ellenzi az ország felfegyverzését Nyugat-Németország lakossága egyre határozottabban fordul szembe az imperialisták és bonni lakáiaik újra­felfegy vérzés! politikájával Schwein­furt békeharcosai tiltakozó határozatot hoztak, amelyben felszólít iák a bonni kormányt: haladéktalanul kezdjen tár­gyalásokat a Német Demokratikus Köztársaság kormányával. Hasonló határozatot .hozott Düsseldorf építő­ipari szakszervezete. Bochum vegy­ipari szakszervezete és Schopfheim szakszervezeti ifjúsága is. Az imperialista saitó is kénytelen foglalkozni a nyugatnémet lakosság növekvő ellenállásával az úirafelfegy­verzéssel szemben. Drew Aliddleton, a New York Times frankfurti tudósítója beismeri: „Napról napra sokasodnak a jelek, hogy Nyugat-Németország la­kosságának többsége ellenzi az ország felfegyverzését". A tudósító hivatko­zik a Frankfurter Abendoost c. nyu­gatnémet lap közvéleménvkutatásánnk eredményére, amelv szerint a meg­kérdezettek 68 százaléka ellenzi Nyu­gat-Németország bármifele felfegy­verzését. A kereszténydemokrata Rheinische Post szerint a lakosság 70 százaléka a felfegyverzés ellen van. FELHÍVÁS! A „Jó könyv" és sajtó heté"-nek titkársága annak köz­lésére kért fel bennünket, hogy a magyar községek ne reklamál iák magyar könyvek küldését, mert azokat csak e hét folyamán küldik szét. Három nappal a kiállítás megnyitása előtt mindenütt ott lesznek a könyvek. Fülek járási székhely less Az új füleki járás részben a tornai­jai, részben a losonci járás 13 és a rimaszombati járás 4 községéből te­vődik össze. Azzal, hogy Fülek járási székhellyé válik, a füleki dolgozók régi álma va­lósul meg. A vár omladékai alatt elte­rülő kis városban lázas munka folyik. A járási hivataloknak készülnek ott­hont adni, de most már más szelflemű, a dolgozók érdekeit képviselő, hiva­loknak, amelyekben a dőzsölő földbir­tokosok érdekeit képviselő talpnyalók helyett valóban a nép által választott hivatalnokok intézik majd az ügyeket. A járási hivatai részben a jelenlegi Helyi Nemzeti Bizottság épületében, részben a volt Herold kastélyban lesz. A kastély rendbehozatalát a balügyi megbízotti hivatal anyagi támogatásá­val a losonci építőkombinát vállalta és Sulek elvtárs vezetésével gyors ütem­ben meg is kezdte Természetesen a füleki Kovosmalt nemzeti vállalat sem marad el a járási székheillyé való átalakulás támogatá­sában. A gyái megértő vezetősége tervrajzokkal, munkaerőkkel járul hoz­zá a község' igyekvő munkájához. Akad is Füleken munka több, mint sok A régi kapitalista érdekeket kép­viselő gyár bizony nem adta meg a községnek, ami járt neki, sőt még attól is megfosztotta, amije volt. Nem fizette például a községnek az évente néhány millióra rúgó potadókat és ter­jeszkedés céljaira községi területeket vett el minden ellenszolgáltatás nélkül. Ez a kapitalista önző terjeszkedés a hatezer lakosú község kultúrájának és civilizációjának, gazdasági és minden irányú fejlődésének kerékkötője volt. Meglátszott ez az iskolaügy vissza­maradottságában is. Az volt a céljuk, hogy minél kevesebb 'ehetőséget ad­janak a népnek művelődésre és kul­túrája fejlesztésére, mert így jobban elnyomhatták és kihasználhatták. Fü­leken a kapitalista rendszer idején csak elemi iskola volt. Egyetlen egy már vagy ötvenéves iskolaépületében az osztályok a célnak egyáltalán még neun /megfelelően voltait elhelyezve. Annak ellenére, hogy- mindezt egy­szerre nehéz pótolni, mégis azt tapasz­taljuk, hogy népi demokratikus rend­szerünk minden eszközzel elviszi a nép közé a gazdasági és kulturális felemelkedés fáklyáját. Füleket is megajándékozta a régen óhajtott kö­zépiskolával, amelyben az ifjúságot -sa­ját és népe szebb jövőjének építésére tanítják. Villant <stván, tanító, Fülek. A magyar tájszínház hétfőn, azaz november 27-én, este fél nyolc órás kezdettel a bratislava-petrzalkai Matador-gyár színháztermé­ben bemutató előadást tart. Bemutatásra kerül „Ha asszonyé a gyeplő" című népi játék. Felhívjuk bratislavai olvasóink figyelmét a magyar tájszínház újabb bemutatójára. ((Folytatás az 1. oldalról) kiérezte azok igazi értelmét, tudomá­nyos elemzésüket adta és a Csehszlo­vákiai Kommunista Párt ötödik kon­gresszusán, 1929-ben aratott politikai győzelmével megadta népünk sorsá­nak helyes irányát. Sokan visszafojtott lélekzettel fog­ják olvasni K' enie nt Gottwald írásai­nak I. kötegét, amelv 1929-es nagy átalakulásunk bizonyítéka. Meglátják a marxi-lenini elmélet ereiét, amely Klement Gottwald elvtársnak lehető­vé tette, hogy helyes Iránvban előre­látóan fogja a kormánvt. A 29-es esztendő azért is felejthetet­len számunkra, mert Klement Gottwald elvtárs kivezette Kommunista Pártun­kat a mély válságból. Csehszlovákia Kommunista Pártja akkor hihetetlenül nehéz be'ső helyzetben volt A válsá­got a Vörös Napon a Párt veresége idézte elő. 1928 nvarán forradalmi spuri és testnevelési szervezetet, spar­takiádát, ünnepségeket készítettek elő". A kormány a spartakiádát betiltotta. A rendőrség, csendőrség, a katonaság és az . egész álamgépezet nagy erőit mozgóWv^ta. hogv a forradalmi mun­ká<m"zg,lmra csapást mérjen. A Párt likvidátor vezetése. Rolen és Jilek I92S íííl'us 6-án úgynevezett „Vörös Nanot" hirdettek ki. Azonban ez a Vörös Nao összeom­lott Ez volt a Párt válságának köz­vetlen külső oka. A válság mély alap­vető oka az volt, hogv a Párt akkor' veretése a helyzetben beál'ott lényeges változásokat nem értette meg, nem fogta fel a beköszöntő nagv gazdasági vá'sá" ír'entőségét és a kapitalizmus közeledő megrázkódtatásait Nem ér­tette a munkásság erfvre növekvő fel­háborodását, a növekvő 'anital'sta el­nyomás el'eni radlkal'zációiát és a Pártot passz'vitásban hagvta. Ezzel az áruló vezetés a pártot elszigetelte a tömegektől. Az a veszélv támadt, hogv rr»~h»nrl a munkásosztály és a dolgo­zó nép vezető crelo, a kenvérért és a fasizmus és a háború veszélye ellen' harcának megbMiató támasza. Itt k"zdőd ;k K'ement Gottwald elv­társ történelmi műve, amelvet írásai­nál, énp most megjelent első kötete vi­lágít meg. A burzsoázia és a szociáldemokrata a nemzeti szoc'~l>tn vezetők soraiból szvrnazó kis-clfál'M nagv- reménye­ket fűztek a Kommunista Párt akkor" vezetésében lévő áruló renegát ele­mek működéséhez: a kommunisták so­ra? között lévő felfordulásról beszéljek, a kommunistákat senkiknek nevezték, amit úgv gondoltak, hogv semmit sem jeentenek többé. Azonban előre ittak a medve bőrére. Klement Gottwald elvtárs minden igazán forrn^ími egészséges munkáselem élére ál'ott Kommunist« Pártunk soraiban, maga köré gyűjtötte őket és a történelmi V. kongresszuson amelvet 1929 feb­ruáriában hívták össze, úi bolsevik vezetést teremtett meg. Az V. kong­resszuson mondott hesfédében helves felétet adott a további feilődés, a for­rad-lmi perspektíva szemnont iából. '<»v rakták le munkásosztályunk és dolgozó népünk iövő sikereinek és győzelmeinek alapjait. Klement Gottvvald elvtárs a Párt V. Kongresszusán elvi >>lentőségű vá­laszt adott arra a kérdésre, hogy a ka­oitalizmus tovább erősödik-e vagy összeomlik és Pártunknak eszerint mi­iven irányt kel' venn'e: ..Tartós és szi­lárd ez a stab'l'záció? Erre a kérdésre világos feleletet kell adni: Nem! El­lenkezőleg, a feilődés dalektikusan folyik te. A megszilárdulás felé vezető m :n­den léces úi erőket hoz felszínre, ame­lyek az elért reMív mefsziláH'^ást aláássák és veszélyeztetik Tehát nincs abban ellentmondás, ha egyrészt azi állít luk: a kapitM'zmusnak sikerül elérnie bizonyos stabilizációt, de egv­ideiiileg azt is mondiuk: ez a stnb'lizá­ció nem tartós, ellenkezőleg könnyen összeomlik." Az események folyása néhány rö­vid hónap múlva már igazolta ezt a jóslatot. Az amerikai börzekraeh következményei olyan katasztrofális hatással voltak a mi gazdasági éle­tünkre is, hogy e z a® emlék már ma­ga elegendő volna arra, hogy a jö­vőben kitérjünk az amerikai gazda­sági élettől való függőség vonalától és hogy soha ne vágyjon senki arra, hogy alkatrésze legyen a világcsőd felé ahaldó imperialista, rendszerének. Kapitalistáink arra törekedtek, hogy a gazdasági válság minden kö­vetkezményét a dolgozó népre hárít­sák, Ebben hathatós segítséget nyúj­tottak nekik a szociáldemokrata és nemzeti szocialista vezetők, akik azt: állították, hogy „mindannyian egy hajón úszunk" és ezért a szegények­nek ÜFTY kell táncolni, ahogy a ka­pitalisták fütyülnek. Ezért országunk történetébe örök­re be marad vésve, hogy abban az év­ben, amikor az elnöki székben huma­nista filozófusnak nevezett férfi ült, nálunk több mint egymillió munka­nélküli volt. Minden negyedik felnőtt férfi munka és remény nélkül állt, a gyermekek éhesen jártak az iskolá­ba, az ifjúság a szemétkosarakban keresett magának ennivalót és a kor­mány, amelyet Feuerabendék, Cier­nyék, Zenldék és Mayerék támogat­tak, vagonszámra dobta a gabonát az Elba folyóba. Czech, a szociálde­mokrata párt szociális gondoskodás­ügyi minisztere, a munkanélküliek családjának hetente 10 koronás kol­dusjegyet juttatott. Ugyanakkor a főváros nemzeti szocialista primáto­ra, Peter Zenkl, a munkanélkülieket, közöttük a beteg asszonyokat is 30 korona heti segélyért vízben, fagyban robotmunkára hajtotta, amely nem sokban különbözött a nácik koncen­trációs táborától. így néztek ki Cseh­szlovákiában azok az ideális viszo­nyok, amelyeket a mai emigráns árulók, akik erről a „szabadságról" álmodoznak, elképzeltek. A gazdasági válság akkori szörnyű idejében azonban népünk nem ma­radt támasz és vezetés nélkül. Bebi­zonyult, mekkora jelentőségű népünk sorsának kialakulására Csehszlovákia Kommunista Pártjának V. kongresz­szusa. A Kommunista Párt, amelyet Klement Gottwald vezetett, kigyó­gult betegségéből, levetette magáról a reformizmus minden elavult, áldat­lan hagyományát, megtörte a dolgo­zók passzivitását és harcképessé vált. A szenvedő tömegek élére állott és legalapvetőbb érdekeiket védte, hogy a darab kenyérért harcolhassanak. Ennek a küzdelemnek a roham per­spektíváját tudta adni a kapitaliz­mus ellen, a gonosztevő gazdasági rend szétzúzására, amely nem tudott ennivalót adni még a gyermekeknek sem és így népünknek a boldogabb szocialista jövőért folyó harc perspek­tíváját nyújtotta. Kommunista Pártunk gottwaldi irányvonalának szélesebb nemzetközi érvénye és kapcsolatagolt. „A leninizmus kérdései" XI. ki­adásában közölték Sztálin elvtárs beszédét az 1929-es évhől, amelyben a Kommunista Pártokban dolgozó forradalmárok és árulók közötti alap­vető különbségek éppen a kapitaliz­mus megszilárdulásának értékelésé­ben mutatkoztak. Kipellengérezi eb­ben Bucharint, aki akkor a dolgokat úgy vázolta, hogy a kapitalizmusban nem történt semmi új, ami azt je­lentette, hogy a kapitalizmus stabili­zálódik, pedig ennek éppen az ellen­kezője volt az igaz, vagyis, hogy a kapitalizmus rekonstruálódik s ezért lényegében gyengül. Ezért a Szovjetúnió Kommunista (bolseviki) Pártja megváltoztatta Bucharin téziseit az irányban, hogj­a kapitalista stabilizáció nem szilárd és nem is lehet szilárd és hogy az események a tőkés rend világválságán nak élesedését jelzik. Sztálin elvtárs hangsúlyozta azt, hogy e kérdésnek az egyes országok Kommunista Pártjai részére döntő jelentőségé van: ,,A Kommunista Pár­tok egész orientációja és mindennapi politikai tevékenysége" — mondotta Sztálin elvtárs — „attól függ, vájjon gyengiil-e a kapitalista stabilizáció vagy megszilárdul-e. A Kommunista Pártok taktikájának vonala attól függ, vájjon a foradalmi mozgalom hanyat­lásának, vagy az erők tömörülésének, vagy új forradalmi fejlődés feltételei­nek korszakába lenünk a munkásosz­tálynál beálló osztályharcokra való elő­készületeinek időszakába. Sztálin elvtárs, a munkásosztály és 1929-ben / az egész világ dolgozóinak nagy taní­tómestere, akkor, a munkásmozgalom látszólagos hanyatlásának időszakában rámutatott a bekövetkező fejlődés bá­tor perspektívájára. Kommunista Pár­tunk V. kongresszusa Klement Gott­wald elvtárs vonala, tehát a lenini-, sztálini vonal győzelmévé vált a cseh­szlovák forradalmi munkásmozgalom­ban. Dicsőséges parlamenti szűzbeszédé­ben az 1929-es évben, amely most nyilvánosságra kerül írásai I, köteté­nek zárórészében, Klement Gottwald elvtárs azoknak, akik találva érezték magukat leírhatatlan zaj közepette ezeket mondotta: „ ... önök a Zslvnobank, Petschek, Weimann, Preiss úr parancsnoksága, a nemzetek szövetségének komman­dójára hallgatnak, ami annyit jelent, hogy az imperialistá ragadozók társa­ságának kommandója alatt állnak és tanácsért Petschek, Weimann, Rot­schild és Preiss úrakhoz fordulgatnak, hogy az eddiginél jobban tanulják meg a dolgozó nép kiuzsorázását..." Tud­ják-e önök, hogy mi miért járunk Mosz­kvába tanulni? Ml azért járunk Mosz­kvába tanulni az orosz bolsevikokhoz, hogy megtanuljuk, hogyan tekerjük ki a maguk nyakát És önök tudják azt, hogy az orosz bolsevikik ebben mes­terek!" Ugyanott Gotwald elvtárs kihirdet­te a célt: a kapitalista Csehszlovák Köztársaságot szocialista köztársaság­gá alakítani. Látjuk, hogy a mi mai útunknak, a szocializmus ' építésének történelmi törvényszerűsége van. A történelem eme törvényszerűsége juttatta Kle­ment Gottwaldot, a vezér jós tehetsé­gével és államférfiúi bölcsességével megáldott munkást a prágai Várba, az elnöki székbe. Ez az irány már a felejthetetlen 1929-es esztendőben felrajzolódott. Olvassátok és tanulmányozzátok Klement Gottwald írásait, gondolkoz­zatok annak első kötete fölött, amely a nagy út kezdetét jelzi. Felismeritek azt, hogy az iránytű helyesen muta­tott. A történelem, népünk rendkívül ese­ményekkel telt törtérielme, mindent igazolt, ami ott áll. Akkor edződött meg dicsőséges Kommunista Pártunk, amely München és a megszállás ide­jén, amikor minden politikai párt és csoport csődött mondott és áruló lett, mint -egyedüli maradt hűséges népéhez és a nemzeti és szociális felszabadu­láshoz vezette.. v Népünk előtt már akkor rámutatott Klement Gottwald elvtárs a Szovjet­únió erejére és jelentőségére, amely­nek segítségével . győztünk és amely segít nekünk építeni hazánkban a szo­cializmust, dolgozó népünk boldogsá­gát. Akkor, amikor a kapitalizmus hatal­masnak és legyőzhetetlennek látszott, akkor mutatta meg Klement Gottwald az utat előre. Mennyivel vagyunk ma már előbbre a Szovjetúnió mellett, a népeknek hány százmilliós tömege zúzta szét az imperializmus bilincseit, hogyan állunk mi ma ebben az óriási táborban és hogyan egyesülnek a né­pek száz és százmilliói a békéért folyó harcban, hogy visszatartsák az impe­rialisták csoportjainak véres kezét, akik utolsó menedéküket új háború felszí­tásában látják. Ezért még bátrabban előre! Látjuk, hogy vészben és viharban, ugyanúgy, mint napsütésben, hajónkat megbízható kormányos. Klement Gott, wald elvtársunk, drága Elnökünk, ve­zeti, aki mindig helyesen mutatta né­pünk útját. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának a Tartós békéért, . . népi de mokra ciaert! című hetilapja a béke. a szocializmus és a demokrácia meg nem alkuvó, bátor harcosa. MEGRENDELŐLAP Ezennel megrendelem mint előfizető a „TAR­TÓS BÉKEÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT" cí­mű hetilapot: 1 évre KcslOO , félévre Kös 50— Kérek postai befizetőla j?ot. 1950 Pontos pímem: -tői -ig Kelt, -án. aláírás. BRATiSl «IVA l AlMEiN Ms. A ÜL. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom