Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-22 / 270. szám, szerda

4 pi %m 1950 november 22 te amerikai háborús úsznék akiiamuiikája a Jémet Demokrata,us Kizsárssság ellen A Német Demokratikus Köztársa­ság nemrégiben a választásoknál .íegmutatkozó sikerei az angol-ame­ikai háborús uszítók körében nagy :yugtalanságot keltenek. ,A Német >emokratikus Köztársaság a német ladsereg újjáalakítása, valamint .yugat.Némeiország remilitarizáció­ja ellen foglal állást, mert felismer­te, hogy ezek az intézkedések ször­nyű veszedelmet jelentenek a német nép nemzeti létére. A Német Demo­kratikus Köztársaság nemrégiben nyilvánosságra hozta tervezetét, amelynek célja teljesen megsemmisí­teni a német imperializmust és Né­metországot demokratikus békesze­rető állammá átalakítani. Az angol-amerikai imperialisták minden lehető eszközzel igyekeznek meg akadályozni a Német Demokra­tikus Köztársaság sikeres fejlődését és nem riadnak vissza szabotázs-ak­ciőktól sem. A Német Demokratikus Köztársa­ság fennállásának első napjától kezd­ve az amerikai háborús uszítók min­dent megtettek, hogy szervezetten aláássák a köztársaság létét. Az ak. namunka újólag erősödött 1950-ben, mint azt a Német Demokratikus Köz­társaság igazságügyminisztériuma közölte. Az amerikai kémek bevoná­sával robbantási akciókat hajtottak végre a Wagonbau üzemekben és Max Hütte üzemben. Szászország, ban a színesüveg-gyártás üzemében a generátor repült levegőbe sok mun­kás halálát okozva. Az elfogott tettesek beismerték, hogy az angol.amerikai kémekkel álltak összeköttetésben. Az amerikai megszállási övezettel szomszédos né­met területeken és a bajor határon sok helyen felgyújtották az álla­mi birtokok és egyes földművesek ga­bonáját. Az amerikai gyilkosok nem elég­szenek meg ilyen egyszerű tevékeny­séggel, hanem a Német Demokrati­kus Köztársaság területére kolorádó bogarakat dobtak le. Az amerikai kémekkel való kap. csolat miatt nemrégiben szabotörök egész tömegét tartóztatták le. Letar. tóztatták például Dellinget, a föld­müvelés és erdőügyi minisztérium osztályvezetőjét, valamint Leinin­gert, a pénzügyminisztérium egyik osztályának vezetőjét is. A béke ellenségei azonban nem tudják megakadályozni a Demokra­tikus Németországot sikeres munká­jában. A Német Demokratikus Köz. társaság lakossága saját maga szá­mára dolgozik, nem pedig monopo­listák kizsákmányolók és az imperia­lista ügynökök számára. A népgaz­daság kétéves tervét a kitűzött idő előtt teljesítették. Elérték az ipari és a mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát. Ilyen alapon a la­kosság életszínvonala is emelkedik: emelték a.z élelmiszer fejadagokat, csökkentek az árak a szabad iizle. tekben. valamint az adóterhek is ki­sebbek lettek. Ösz elejétől igen sok ipari központban emelték a munká­sok és hivatalnokok fizetését. Ugyan­csak emelték a nyugdíjakat, az öreg­ségi iárulékokat és az árváknak jut­tatott összegeket is. Az ötéves terv értelmében, amely 1950 január l.ével veszi kezdetét, a Köztársaság ipari központjaiban olyan termelést fognak elérni, ameny­nyi a háború előtt egész Németország területén volt. Az amerikai monopolisták tevé­kenv T? d-rára akik megkísérelik a n íjr::zággal való ke­r.v k .pcsolatot megakaúá­yo^ rsaságnak i,?en szíles. körű : ' :edelmi kapcsolatai van­nak. A Nlmet Domekratikus Köztár­saságnak kereskedelmi szerződése van a Szovjetunióval, Kínával, Len­gyelországgal, Csehszlovákiával, Ro­mániával, Bulgáriával és más álla­mokkal. Vessünk most egy pillantást Nyu. gat-Némrtországra. Ött még min­dig a hitleri politi i jeľegzrťsségei uralkodnak Az élelmiszeripar he­lyett a háborús ipar termelése nö­vekszik és ebben az iparban mintegy százezer munkás dolgozik. A .•Berli­ner Zeitung« újság közlése szerint az élelmicikkek ára Nyugat.Némit­országban 10—40%-kai emelkedett, az ipari termékek ára pedig 5 - 30 százalékkal. Nyugat-Németországban 2 és fél millió a munkanélküliek szá­ma. Biztos az, hogy a demokratikus erők összefogása mind Németország keleti, mind jredig nv—ati részében megvéli a Német Demokratikus Köztársaság békés é"ito munkáját. a háborús uszítók mind»n mesterkedé­sétől. S. Timofejev cikke nyomán. £slék a kulíurpa lotába H A »Május 1« kultúrpalota az azer­bejdzsani olajmunkások egyik kul. túrközpontja. Sztahanovista esték, hangversenyek és színdarabok, ifjú­sági táncesték, irodalmi konferen­ciák. nemeztközi b:számolók, megbe­szélések, előadások, az »Élet ujdon­ságai* című hangos újság és még , sok egyéb, távolról sem jelentik tel. íes felsorolását mindannak, ami le­zailik a kultúrházban. ! Az estékre rendszerint egy műhely, nek, vagy ugyanannak a szakmának a dolgozóit hívják meg. Megrendez­ték például a »Lenin-nyefty« sztahá­g novistáinak estéjét az Sz. M. Kirov f| gépgyár munkásainak összejövetelét. az újítók és feltalálók tanácskozását, t; előadását az idős munkások és csa­ti ládjaik számára. Igen nagy érdeklődést keltenek az egyes évfordulókkal, történelmi ese­ményekkel kapcsolatos előadások. Külön estéket szenteltünk Puskin­nak, Lermontovnak, Szamed Vurgun. ? nak, Osztrovszkijnak és más Íróknak. ! A »Harc a világbékéért« estét mindiárt azután rendeztük, amikor közzétették a Béke Hívei Állandó • Bizottságának békefelhívását. Ez ál­lj kalommal legjobb sztahánovistáink - szólaltak fel. Demcsenko sztahnnovis­, ta elvtárs felhívott minden komszo­í: molista brigádot, hogy kezdjen bé­! 'rpmüszakot. Az utána következő n"'sorban részteteket játszottak -'obko » Második front*, Lavrenyev »Amerika hangja* című színdarab­jaiból és Szurkov, Sximonov, Maja. Itovszkij verseit szavalták. Végeze­tül pedig bemutatásra került a »Bé— ke legyőzi a háborút* című film. Az Az esten hétszáz olajmunkás vett részt. Nagyon népszerű az »Élet újdon­ságai* című hangos újság, mely rend­szeresen ismerteti a dolgozókkal a tudomány, technika, irodalom és mű. vészét legújabb eredményeit. Ezt az előadást havonta egyszer tartják. . . ^A kultúrpalota nézőterén háteaU olajmunkás gyűlt össze az »Élet y újdonságai* meghallgatására. Az első rész a Második Szakszerve­zeti Világkongresszus m lankájával foglalkozott Felszólalt a Szakszerve­zeti Világszövetség végrehajtóbízott­ságának tagja, Állahvergyijev elv­társ. A második részben ismertették Kafarov elvtársnak, a »Kirovnyefty« tröszt híres művezetőjének munka, módszerét. Felszólalt a »Leninnyef­ty« tröszt olajkitermelési osztályá­nak vezetője, Kabanov elvtárs, aki beszámolt arról, hogy a tröS2t kol­lektívája miképpen használja fel Ka­farov elvtárs munkamódszerét. Az. ntán tizer.öt perc zenei műsor kö­vetkezett a fúvós zenekar előadásá­ban. A harmadik rész az AzizbefyjV azerbajdzsáni, állami drámai szín­ház ala^ítá^ána'* hetverötödik évfor­dulójával foglalkozott. Ahundov és Davidova, a Szovjetúnió néjímüvé. szei szólaltak fel, beszámoltak a színház művészei útjáról, majd pedig részleteket adtak elö színdarabok­ból. A negyedik rész Azerbejdzsán sportembereivel foglalkozott és eb­ben a >Neftjanyik* sportegyesület központi tanácsának osztályvezető­je, Ĺibnjakov elvtsám szólalt fel. Sze. repelt ezenkívül a könnyüatléták, tornászok és öíölvívók egy csoport­ja. Az fctödik részben végM bemutat­ták a s> Tudomány és technika« cí. mü filmhíradót. Az »Élet újdonságai* című hangos újságot nagyon szeretik a dolgozók. A szerkes.itőbizottság szoros kap. csolatban áll az ipartelepek dolgozói­val. A műsort a munkások igényei­nek megfelelően állítják össze. Min­denki arra törekszik, hogy a számok tartalmasak és változatosak legye, nek. Ahogy az elhangzó vélemények bizonyítják, ezt sikerült is elérni. Magától értetődően az aktívák állan­dó támogatása nélkül a vezetőség nem tudná elérni a sikereket. Az ak­tívák révén szoros összeköttetést lé­tesít a *ezMíség a szakszervezetek, kel, az ipartelepek dolgozóival és egész munkáiát azok óhajának meg­felelően építi fel. P. Szelonyina. a iMájus í* kultúr­•palotg, vezetőségének elnöknője. Az építőmunka a békét szolgálja H F. Szavljugin, a Moszkvai lakásépí­'ési vállalat kőművese az Orosz Szo­cialista Szoviet Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja riportjában a kö­vetkezőképpen számol be „ötös cso­portja" munkájáról: * A vezetésem alatt álló „ötös-eso­port" mindennap hét-nyolcezer téglát rak fel. Az eredmények összegezésé­. nél mindennap azt szoktam mondani: — Megint hétezer téglával járul­tunk hozzá a béke ügyéhez!.. Hi­szen a békét szolgálja minden építő­munka! Nem véletlenül történt, hogy az „építő" szó országunkban olyan szé­leskörű értelmet kapott Minden egyes szoviet ember legyen az kőműves, vagy bányász, kohász vagy kolhozparaszt tudós vagy szí­nész, mérnök, vagy író. egyszóval mindegyikünk az ú j élet, az új kommu­jj nista társadalom építője. Nem vélet­*' len az. hogy mi szovjet emberek olyan lángoló lelkesedéssel védjük a békét. Lehetne-e vájjon másképpen? Már miért is ne védené meg a békét, az íj az ember, akinek egész életét jelent 1 ' a szabad alkotó munka, az építés? Elképzelhetően, hogy népünk, az építő nép ne tiltakozzék a háború el­. len, hiszen a háború romboiás. ä Alult évben éppen a Nagy Októberi Forradalom ünnepe előtt módomban volt meghallgatni a népi demokratikus országok munkásújítóinak tanácskozá­sát Budapesten Örim volt nézni ,» hogy milyen lelkesedéssel üdvözöltek bennünket, a nagy Szovjetuniót kép­viselő szovjst munkásokat Budapest, Í Prága, Varsó. Bukarest munkásai! 3 Nagyon jól tudjuk, hogy a jelenlé­vők a mi személyünkben a nagy szov­jet népet üdvözlik, amely nemcsak meghozta nekik a szabadságot és függetlenséget, hanem ezenkívül se­gíti is őket új életük felépítésében. Mikor Budapest közeiében egyik építkezésen bemutattam „ötös" cso­portommal téglafelrakási módszere­met és 40 perc. alatt majdnem tízsze­res magyar normát teljesítettem, mi­csoda öröm, micsoda lelkesedés tört . ki. — Köszönjük. Savljugin elvtárs! — mondották nekeim építőmun­kás barátaim — Maga megmu­tatta nekünk, miképpen építenek oda­kint a Szovjetúnióban és mi igyekezni fogunk ugyanúgy építeni. Jönéhány tízezer vagón tégla ment keresztül a kezemen. Munkánk nyo­mán új házak sora nőti ki a földből. O 1 emelkednek a fővárosnak majdnem valamennyi új főútvonala mentén, megtalálhatjuk a Nagy Kalugai-kör­úton, a Cskalov-úton, a Mescsanszka­jan, vagy a MozsaiszKi-sugárúton és Peszcsanajan ... Mikor végigmegyek a szíveiphez olyan közelálló, átalakult fővároson, nézem új főútvonalait, újabb gyönyörű épületeit, melyeknek felépítéséhez én is hozzájárultam munkámmal, akkor olyan nagy boldogságot érzek, '..ogy azt szavaKkal ki sem lenét fejezni. Hasonló értések hatalmasodn- k el minden szovjet emberen, ? kommu­nizmus óriási építkezéseinek résztve­vőin. Hiszen nir.es más gondolatunk és célunk, mint a nép javára végzett építőmunka. Sztáun nevével az ajkán és a béke gondolatával eltelve dolgo­zik és alkot népünk. Ennek legjobb bizonyítéka kormá­nyunknak az újabb vízierőművek és öntözöcsatornák építésére vonatkozó rendelete. Hozzákezdhetne-e a szov­jet nép ilyen nagyszabású építkezé­sekhez, ha nem minden célja a béke volna? Nem véletlen az, hogy ezeket az építkezéseket a kommunizmus épít­kezéseinek nevezik. Ha már most, mindössze 5 évvel a súlyos és pusztító háború befejezése után országunk ilyen hatalmas építő munkát tudott megindítani, akkor mi lett volna, ha a háború nem zavar meg bennünket. Még hatalmasabb felvirág­zást ért volna el a Szovjetunió! Rombolás . Ki tudná, ha nem mi, építők, hogy mennyi munkát és meny­nyi alkotó energiát fordít az ember egyik vagy másik építmény elkészíté­sére! Bppen ezé/t, mikor a háború napjaiban lerombolt épüíeteket láttam, úgy éreztem, hogy až én munkám, az én alkotásom hever széttaposottan a rablók csizmájának sarka alatt. Mennyi újabb borzalmas rombolás látható azóta, amióta az amerikai ra­gadozók falkája pusztító repüléseit végzi a békés Korea fölött. Es milyen, még ennél is borzalmasabb rombolá­sokra készülnek ezek a véreskezű rablók a Világ leigázását célul kitűző őrült terveikben! Nincs békésebb hivatás, mint a kő­műves, az építő hivatása. Mikor pedig eszébe jutnak az embernek azok, akik újabb véres mészárlást készítenek elő a világnak, akkor fölforr a vére és ökölbe szorul a keze Az egész világ egyszerű embereinek van erejük arra, ' hogy megfékezzék a háborús gyujto­gatókat. Kémisbolák liálózaíában képezik ki Amerikában a demokrácia ellenségeit M. Szűcse v, a Szoviet Tájékoztató Iroda munkatársa ír ia: Az újabb imperialista világháborúra készülődve, az Egyesült Államok mo­nopolista katonai klikk ie kádereket ké­peztet ki az új agresszió céljaira. Az országban iskolák és tanfolvamok so­rát létesítette, hogy marshallizált bé­renceit kémkedésre, a demokratákkal való leszmokisra. a néoi demokráciák­ban végzendő aknamunkára és új ka­'onai kalandokra képezze ki Az előző háborúkban 'meggazdagodott amerikai bankárok nem sajnálják a dollárt ezek­től az iskoláktól és tanfolvamoktól. A katonai klikk iskolahálózata, amely­ben az USA csatlósállamaiból érkező embereket képezik ki a fenti „felada­tokra", az Egyesült Államok egész te­rületéi átfogja. Kaliforniában 60 indonéziai repülő kiképzésére nyitottak iskolát. A Kan­sas-állambeli Levanfortban van egy katonai iskola, ahol — Manton tábor­nok, az iskola vezetőiének beismerése szerint — külföldi tiszteket képeznek ki. Noha Svájc hivatalosan nem csatla­kozott az Atlanti Tömbhöz, az ameri­kai katonai iskolákban sváici tiszteket is találhatunk. Az II Progresse című lan közölte, hogy nemrégiben továbbkénzés vé­gett mintegy kétszáz olasz tiszt érke­zett az Egvesült Államokba. Többsé­gük a Georgiái állambeli gyalogsági, a Kentucky állambeli náncélos iskolá­ban és az Okfahoma állambeli tüzérsé­gi iskolában „tanul". Ezenkívül különböző amerikai tá­maszpontokon szintén olasz repülők és tengerésztisztek tartózkodnak. Egy részüket már kiképezték. Az ANSA hírügynökség közölte, hogv visszatért Nápolyba az olasz katonai, terngeré­szeti és repülőakadémia hallgatóinak ;iz a csoportja, amely az Egyesült Ál­lamokban tanfolyamokat végzett, „a legúiabh légi és tengerészeti berende­zések" megismerése végett. Szeptember eleién a török haditen­részet tisztjei és matrózai érkeztek az Egyesült Államokba, hogv a tenger­alattjáró háború kérdéseivel ismer­kedjenek meg. A tanfolvam befejezé­sekor két tengeralattjárón tértek visz­sza Törökországba. A tengeralattjáró­kat az Egyesült Államok „a katonai se­gélynyújtás" keretében adta a török harámbasáknak. November eleién tértek haza az Egyesült Államokból azok a dán tisz­tek, akik a Texas-állambeli katonai is­kolában kaptak kiképzést. A dán tisz­tek elmondták, hogy az iskolában 1300 más tiszttel, török, belga, holland stb., nemzetiségű tisztekkel voltak együtt. A Wall Street lapjai közölték, hogy az Egyesült Államokban ielenleg 1300 szakembert képeznek ki a nyugat­európai országok újrafelfegyverzésé­nek kérdéseivel kapcsolatban. További 1600 szakember kiképzése folyik a nyugateurópai és elsősorban nyugat­németországi amerikai támaszponto­kon. Igy például az amerikai agresszo­rok bonni bábállamában az év folya­mán 450 magasrangú holland tisztet képeztek ki, amerikai felügvelet alatt a rablás volt hitleri specialistái. Az amerikai agresszorok az ágyú­töltelékek mellett az imperializmus „ideológiai" védelmezőiről is gondos­kodnak. Ez utóbbiak főleg az áruló szocialisták köréből kerülnek ki. Nem­régiben az Egvesült Államokba utazott Evert Vermeer, a Holland Munkapárt egyik vezetője. A reakciós holland saj­tó közölte, hogy Vermeer „a kommu­nizmus elleni harc amerikai módsze­reit" fogja tanulmányozni. Megtanítják az „amerikai életmód­ra" Amerikában a iapán. az olasz, a bonni rendőrségi magasrangú hivatal­nokait. a nemzetközi zsarolás, kémke­dés, a kommunistaellenes hadjáratok specialistáit, a háborús pszichózis fék­telen profógandistáit. Ezek a tények újból bizonyítják, hogy az Egyesült Államok a világ- i reakció fellegvárává, az egresszió is- i kalájává vált. ! Mélyen a föld alatt Már kora reggel gyülekeztek a szén­bánya aknájánál a bányásziskola ta­nulói. Munkaruha volt raituk. fejüket valódi bányászsapka takarta, kezük­ben bányászlámpát lengettek. — Lukjanov, Vaszia! Hová bá­mulsz? — fordult az egvik komszo­molhoz a mester. A fiú gyorsan beállt a többiak közé. Egy bányász jött oda mellé iük. Oda­fordult Lukianovhoz. — Te honnan jöttél? — Ugy-e a kolhoz Komszomol­szervezete küldött? Akkor neked a bánya ismerős lesz Nálatok kombáj­nok vannak; nálunk is kombájnok. A széngyaluk pedig —• ekék. Te, öcskös, kaszálógépen dolgoztál-e már? — Dolgoztam — mondta Vaszja, de nem értette, hogy mire célzott a bá­nyász. — Akkor könnyen megbarátkozol a bányával. Hiszen a mi réselőgépünk — ez a kolhozok kaszlógépe. — A bányász mosolyogba kacsintott felé és azt mondta: — Nos, ne gondold most már, hogy lapaszfalt bányász vagy De azért semmi bai. — Maga réselogépen dolgozik? — kérdezte már teliesen nekibátorodva Vaszja. — Igen. Azelőtt ruég én is kolhoz­ban dolgoztam. E«yütt szálltak be a liftbe a bá­nyásszal. Megszólalt a csengő és a lift gyorsan a mélvbe ereszkedett. Amikor leértek, Vasziát a bányász­iskolásokkal együtt a villamosvonat vitte tovább a földalatti utakon. Ahogy a tartófák között szaladt a vonat, úgy tűnt fel, mintha erdei vágásra rohan­tak volna. „Féi kilométernyi föld van felettünk" és erre a gondolatra hevesebben dobo­gott a szíve. Végül megérkeztek a szénvájathoz, ahol a szénréteget rése­lŐgéppel „kaszálták". Nézték a réselő­gép munkáját és Vaszia látta, az nem dolgozik egyenletesen. Hol gyorsan belemarkol a szénrétegbe, hol pedig szikráznak a fogak. — Hullámosan fekszik a réteg — egyik helyen szén, a másik helyen kö­zét van. Álig indul meg gyorsabban a munka, nekimegy a kőzetnek, — mondták a bánvászok. Vaszja hirtelen visszaemlékezik ar­ra, hogy náluk a kolhozban szintén azt mondták, hogv öntözött réteken nem lehet a kaszlógéppel gyorsan ha­ladni, mert vízmosás árkok vannak, a gép könnyen a földbe vág és össze­törik. De ők a Komszomol-brigádban néhány kerek oszlopot: vittek maguk­kal, azokat berakták a vízmosásba és rajtuk kifogástalanul halad a kaszáló­gép. A bányász fülébe súgta. — Rakjon gömbfát a gép alá. -— Miféle gömbfát? — A bányász feléje fordul. — Hát azokon a helyeken, ahol kő­zet van, rak ion alá fát... — Megálli! — kiáltotta egyszerre a gépész. — Igazad van öcskös Menj csak végig a réleg mentén és jelöld meg, hol van kőzetréteg. Voszja térdelve kúszott a fekete szénréteg mentén és kézzel tapogatta ki a szenet. Ahol — megkövesedett szörnyeteghez hasonló — kövek me­redtek ki a földből, megjelölte krétá­val. A segédgépész ezeken a helye­ken bányafát tett a gép alá. Amikor ez meg volt, újból megindították a réselőgépet. A gép simán haladt a fákon, akár csak valami hídon, könnven átment rajtuk és a gép fogai ívet vágtak ki a szénrétegből anélkül, hogv a veszé­lyes köveket érintették volna. Vaszja dolgozott. Teliesen megfe­ledkezett arról, hogv fölöttük fél kilo­méternyi földréteg van Izzadlság pa­takzott az arcán, de igazán boldog volt. Igy dolgozott a műszak végéig. Azzal a bányásszal egvütt várakoztak a liftre, amelyikkel lejöttek — Látod Vaszia. minden úgy van itt. mint nálatok a kolhozban. — Még fát is lehet a kaszálógép alá rakni. — Na, komszomol, megmaradsz a bányában vagv visszatérsz a kolhozba dolgozni? — kérdezte mosolvogva a bánvász. Vaszja rásandított és felsóhajtott. — Ej, bárcsak minél előbh va'ódi bányász lennék. N. B. t MI » tt tMW Mt H«MW Wt Wt Wtm tl MM «t W Magyar tanulók figyelmébe! A CsISz központi vezetősége es já­rási Bizottságának magvar osztálya a mrgyar tanulóknak rendkívüli gyűlést rendez 23-án, csütörtökön este 7 óra­kor a filozófiai fakultás Amfiteátrumá­ban (Safarik-tér I2V Felléilenül elvárunk minden Magyar­országról visszaföt i és minden brati­slavai magyar nemzetségű tanulót. A vidékiek szállásáról és ellátásáról, valamint a továbblanulóknak interná­tusi elhelyezéséről gondoskodunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom