Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-21 / 269. szám, kedd

4 UJSZO 1950 november 21 £. 71. Jot&ztai emíéíkezete Jasznaja Poljanán jártunk... tása közti ellentéteket kizárólag elvontan fogták el. A magyarázatok szerint ezek az ellnetétek vagy a jasnapoljanai remetének, szent külancségéből eredtek, vagy pedig az érzékeny nemes vallásos, elmélkedéséből. A burzsoá irodalmi kritikának második »felfedezése« Tolsztoj tanításával kapcsolatban a »ne álljunk ellent a rossznak« elve volt amellyel reakciósan visszaéltek és úgy tüntették fel mint az akkori rendszer közvetlen védelmezését. Épolyan hamisak és károsak voltak azok a kísérletek, melyek Tolsztojtól programmszerü forradalmárnak akarták feltüntetni. V. I. Lenin Tolsztojról írt tanulmányaiban feladatául tlzte ki, hogy behatol a nagy iró müveinek alapjába, megteremti azt a felfogást, amely nem szökken magasra szellemes értekezésekben alkotása egyes vonásairól, hanem Tolsztoj eszméinek összetett sokol, dalúságát emeli ki. Lenin számára Tolsztoj »a burzsoá rendszer éber megfigyelője és kritikusa volt, tekintet nélkül reakciós naivitására«. A marx-leninizmus forradalmi elmélete arra tanít bennünket, hogy igazi szabadságot csak akkor érhetünk el, ha az összes reakciós erőket megsemmisítik. Tolsztoj azonban nem tudta dialektikusan összzkapcsolni a két ellentétes két tényezőt, a felebarát iránti szeretetet és az eröszakot és maga is azon igyekszik, hogy megszabaduljon a proletariátus és az uralkodóosztály előre megsejtett küzdelmének hatásától. Azonban azzal, hogy leleplezi az uralkodóosztály erkölcseit, elősegítette az új társadalomért folyó harcot és müveiben előre látta az :j korszakot, amelyhez Oroszországnak fejlődése folyamán el kellett jutnia. Ez az élénk hamg Tolsztoj müveiben az orosz nép hangja, a cárizmus hala. dószellemü munkásaira is hatott és azok ennek tudatára ébredtek. Tolsztoj születésnapjára a Balti-ten. ger hajógyárából táviratot küldenek neki a munkások a következő szöveggel: »A sötét gyármühelyekböl mi, a nehéz munka és a kegyet, len sors emberei, egy szerencsétlen szülőföld fiai, üdvözletünket küldjük önnek. Mint nemzeti lángelmét, nagy művészt, az igazság dicsőséges és következetes harcosát, tiszteljük Önt. Mi orosz munkások, büszkék vagyunk önre, mint nemzeti kincsünkre, és csak azt kívánnánk, hogy az új utakat mutatott az irodalomtörtéjának — a munkásosztálynak — is adjon a természet egy ugyanilyen Tolsztojt!« A nép már a Nagy Októberi Forradalom előtt így értette Tolsztoj szavát. Lenin elemzése Tolsztoj müvei, röl végérvényesen megvilágította az író nagy jelentőségét, egyszersmind új utakat mutatta az irodalomtörténelemnek és új mértéket adott a forradalom előtti irodalmi alkotások ér. tékelésére. S J^iégij ekét húz a vasfogat Ne úgy tekints a gépre, miként bámultak őseid. Dolgozz eszeddel élve s tiszteld a munka hőseit! Már meggyürkőzik ez a kor a lassú, tunya múlttal. Gyümölcsöt ringat a bokor, mert ojtani tanultál. Mert gondolkozni volt erőd, azért ringat ma gazdag termést a zsíros búzaföld s azért súlyos az asztag. És könnyebb már a dolgod is, nem vagy a munka rabja és megcsappan a gondod is, füved a gép harapja. Mint a páncélos bogarak, rajzanak szét a traktorok, négy ekét húz a vasfogat, de este is frissen dohog. Mint érett dió a burkát, világunk úgy veti le a régi világok dolgát, hogy újat hozzon ide. Üj eszmével telíti meg az ember áldott tervét és ünnepli egy új sereg a munka győzelmét. Dénes György Kínában bojkottálják Az amerikaiak koreai támadása elleni tiltakozásuk kifejezésére az összes sanghaji és kantoni mozik elhatározták, hogy bojkottálni fogják az amerikai filmeket. Ez az elhatározás az amerikai filmek visszaszorítására irányuló kampány utolsó feje. zete, amely Kína felszabadulása után /kezdődött. Az amerikai filmbehozatal, a Kuomintang kormányzat idején különleges jogokat élvezett, megVERA INBER: 1 ál Előttünk gondosan kiásott futóárok vol't. Peremét a nedvesség ellen befedték, felét simára döngölték és agyaggal kitapasztották. A falak mentén villanykályhák vezetékei és helyenként hö- és nedvességmérő készülékek. Az árokba, a föld alá labirintusszerű, leleményesen épített járat vezet, így nem ért ide a hűvös levegő. Az árok oldalára üvegezett rámákat állítottak, hogy az éjszakai fagytól védjenek. Ez a béke árka volt. nem a háborúé, Itt citrompalántákat sáncoltak körül, amelyeket Grúziából repülőgépen hoztak Üzbekisztánba. A frissen áttelepített palánták nagyszerűen érezték magukat Taskendban: ez meglátszott levelük rugalmasságán és frisseségén. „Persze ez nem egyszerre sikerült — mondta a szovhoz agronómusa —, de nem sajnáltuk a fáradságot és íme itt az eredmény. Kicsi, de győzelem." A szovjet ember szerény. Ez azonban nem is olyan kis eredmény: legyőzni a növény természetét, új szokásokra nevelni, megszoktatni az új talajba, átállítani más klima feltétellel közé. Ezt a kis „helyi jelentőségű" győzelmet úgy fogjuk fel, mint a terméNegyven évvel ezelőtt, 1910 november 20.án halt meg L. N. Tolsztoj, a nagy író, aki »oly számos nagy kérdést tudott felszínre vetni és a művészi alkotó erő oly magas fokát érte el, hogy müvei a világ szépirodalmában az első helyek egyikét foglalják el«. (V. I. Lenin.) A Szovjetúnióban, ahol Tolsztoj müveit megfe. lelő elismerésben részesitik, halálának évfordulója alkalmából számos irodalmi estet rendeznek. A Tolsztoj Le o vasútállomáson (amelyet azelőtt Asztapovonak neveztek. ahol az író meghalt, most életéről és munkásságáról kiállítást rendeznek. Sajtó alá rendezték a L. N. Tolsztoj mü veiről szóló cikkeket és tanulmányokat, ezenkívül N. Guszevtől megjele. nik a Szovjetúnióban a nagy író életrajzának első kötete. A szovjet színházakban bemutatják az író halálának évfordulójára legnagyobb müveinek, a »Feltámadás«-nak és >An. na Kareiná«-nak színpadi változatát. Ezenkívül kétnapos tudományos munkaértekezletet tart a Világirodalom intézete és az L. N. Tolsztoj muzeum, amely munkaértekezleten a zseniális orosz író életének és müveinek legfontosabb mozzanataival fog. nak foglalkozni. LENIN. Lenin volt az első államférfi, aki meglátta, hogy Oroszország forradalmasítása Oroszország villamosítását Jelenti. Tudta, hogy mihelyt meglesz a villamosítás, az orosz puszták és ázsiai sivatagok virágzó városoknak adnak helyet, a vad néptörzsekből pedig tanult munkások lesznek, ÉS e szerint cselekedett. Az amerikaiak viszont még ma is azt hiszik, hogy a villamosság felhasználásának teteje, ha villannyal gépesítik a konyhát, villamos porszívókat gyártanak és odvas fogaikat villanyárammal fúratják. (Politikai Ábécé.) SZTÁLIN. Sztálin a legnagyobb államférfiú, aki valaha történelmet csinált és milyein nagy ember! Igazán a világ legnagyobb írójának tartom magam, de arra képtelen vagyok, hogy Sztálint akárcsak megközelítőleg is leírjam. Ha egy ember meg tudja menteni az emberiséget: Sztálin az És hiszem is, hogy meg fogja menteni (Nyilatkozat a Daily Expressben, moszkvai látogatása alkalmából.) Vagy tizennégy kilométernyire délre az ősrégi Tula várostól, dombos vidéken fekszik a rétek és nyirfaligete|< között Jaszna Poíjana. Kék-fehér kis kerek tornyocska képezi a kaput ehhez a helyhez a gondosan és szeretettel őrzött „múzeum-falucskához". A szovjet emberek ezre

; és ezrei jönnek el ide minden évben a Szovjetúnió minden részéből, hogy áldozzanak az orosz irodalom e hatalmas titánja. Lev ' Nlkolájevics Tolsztoj emlékének: Az öreg sudár fenyőfák nedves sötét árnyékában gyalogút vezet a házhoz. A gyaüogutat fehér kaviccsal szórták ki és gondosan gereblyézik. A napsugárözönben egy tisztáson áll az egyemeletes fehér ház, két ablaksorával, hosszú erkélyével és a kúszó növények karjaiba rejtett veranda jáí val. Ezen a verandár várjuk a múzeum igazgatóját. Fonott karokszékekben foglalunk helyet, amelyekben egykor Lev Nikolájevies és vendégei üldögéltek. Tekintetünk a verandakorlát kedves, naiv faragványait csodálja, amelyeiket valaha ő maga készített. Szemünkkel az ar-inyos homok patakocskáit követ iük. amelyei: a sűrű park zöld árnyékába vesznek. Érzékeinkre ünnepélyesen hat az az ünnepélyes csend, amelyet csak a méhek Zümmögése és a dohány illata zavar. Az ember ebben a csöndben szinte visszafojtja 'étekzetét mert világosan érzi a dicső regények hőseinek jelenlétét, akiket itt teremtetek. A légkört egy ember hét évtizedes éflete és munkája, gondolatai és küzdelme, nyugalma és nyugtalansága dicsősége és emberi bukása hatja át. • Nikoláj Pavlovics Puszin. Tolsztoj egyik tanulmányozója be/ezet a házba. Egyszerű, szerény ház ez. a fa illatatói van átHatva és a falak itt-ott meg megreccsennek. Az órák ketyegnek, sehol egy porszemet sem látni, minden fénylik és az a benyomásunk, hogy egy jólvezetett, nem igen gazA szovjet irodalomtudomány igen magas értéket tulajdonít a nagy író müveinek és homlokegyenest ellentétben azzal az állásfoglalással, amit Tolsztoj életében vele és müveivel szemben tanúsítottak, amikor a cári kormány egyenesen megtiltotta, hogy az iró megünnepelje 80-ik születés, napját. V. I. Lenin, Tolsztoj müveinek nagy ismerője és kritikusa, az iró halála napján előrelátóan a következőket írja: » Ahhoz, hogy ' nagy müve igazán mindenki tulajdonává váljék, harcra van szükség, és pedig azon társadalmi rend ellen folytatott harcra, amely rend mii. liókat és tízmilliókat ítélt sötétségre, elfásultságra, rabszolgamunka, ra és nyomorra. Szociális fordulatra van szükség*. Lenin L. N. Tolsztoj jelentőségét a forradalom faladatának és céljának szempontjából értékelte és megtanította az olvasót arra, hogy Tolsztoj müveiben megkü. lönböztesse azt, ami a máé és a jövőé, attól, ami a múlté. Lenin nem hallgatta el Tolsztoj ideológiájának egyetlen hibáját sem, hanem rá tudott mutatni alkotásának világraszóló és történelmi jelentőségére a forradalmi proletariátus szempontjából. A burzsoá kritikusok és irodalmárok L. N. Tolsztoj tanítása és alko. AMERIKA. Egyszer voltam Amerikában, 1933ban, 75 éves koromban, mert földkörüli utam, amire feleségem kényszerített, éppen arra vitt. Elkerültem, mert sohase akartam látni a Szabadságszobrot a newyorki kikötőben. Bár mestere vagyok a gúnynak, úgy éreztem, olyan messzire nem terjed ironikus képességem, hogy megmondjam, mit gondolok egy országról, amelyben ilyen nagy säibadságszobrot állítanak és olyan kicsi szabadság van. Egyetlen előadásomban a magukat százszázalékos amerikaiaknak nevezőket százszázalékos hülyéknek neveztem. Csupa ilyen hülye ült a nézőtéren és nevettek a sértésen, Ez még jobban megerősített véleményemben az amerikaiakról. Heíen Kellemek, á vak és süket írónőnek azt mondtam, hogy minden amerikait vaknak és süketnek tartok. Meg akart csókolni, de etttől sikerült megmenekülnöm. Boldog voltam. hogy se ezelőtt, se 'ezután egy jó szót le nem írtam Amerikáról. (Barátjához, Hesketh Pearsonhoz írt levélből.) dag házban vagyunk, ahol a ház aszszonya igen szorgalmas és gondos. Minden úgy van. mint Lev Nikolájevies életében Az ebédlőben a hosszú asztal meg van terítve, egyik végén üveg alatt Tolsztoj evőeszközei, a másik végén pedig ott áll a szamovár és a teáskészlet. Az ebédlő sarkában egy kerek asztalka áll, ernyős asztali lámpával, szivaros dobozokkal és gyufával. Az asztal körül a karos-székekben egykor a család tagjai és a vendégek ültek, akiknek Tolsztoj kézirataiból olvasott fel. Az ember ujjaiva

1 könnyedén megérintheti a zongora billentyűit, megnézheti magát a magas aranyozott rámájú tükrökben, amelyeket oly jól ismer Tolsztoj regényeiből, szembenézhet Tolsztoj portréjával, amelyet Repin festet. Az író szemöldöke kissé lefelé hajlik, arca inkább egy muzsik arcára emlékeztet széles orrával, hoszszú szakállával Itt van Tolsztoj grófnő portréja is. Szeröv festette meg keskeny, élénk arcát, nagy, vizsgíilódó szemeit. A hálószobában az egyszerűség még szembeötlőbb. Egy fémágy. az éjjeli szekrényen gyertya, mellette gyógyszeres üvegecskék. Az ágy lábánál a karosszéken egy vastag gyapjúszvetter hever. A falak mentén könyvespolcok, az akasztón egy házikabát. Egy útitáska is áll itt barna viaszosvászonba burkolva A szolonok egyikében egy hihetetlen különös alakú grammofont is találunk. A grammofonon egv aranylemez mutatja, hogy ezt a készüléket Edison Tamás ajándékozta Tolsztojnak. Egy kicsiny, nevetséges, kézihajtású varrógép iš van itt, amelyen Tolsztoj grófnő varrogatott és javítgatott az egész család számára. Mindenütt meglátszik az odaadó gazdasszony munkájának nyoma, aki nemcsak vezette a gazdaságot. az iskolát és a házat, hanem még Tolsztojnak is segített, átirogatta az olvashatatlan és összevissza húzogatott kéziratokat. Tolsztoj mindig újra és újra átnézte kéziratait, javítgatta őket, úgyhogy bizony igen gyakran kellett azokat átírni. Tizenkétszer láttuk itt átmásolva Anna Kareninát és négyszer az egész Háború és békét. Megnézhettük itt a Feltámadás korrektúráját, amelynek eredeti szövegéből az első oldalon csak hat sor maradt meg. Tolsztoj dolgozószobáját különös kegyelettel őrizték meg. Az egyszerű íróasztalon két gyertyatartó áll elégett gyertyákkal. Ugyanazok. amelyeket Lev Nikolájevies titokzatos menekülése ellőtt otthonában eloltott, pár nappal halála előtt. Az asztalnál egy alacsony szék áll. A rövidlátó Tolsztoj szeretett ezen üldögélni, mert így közelebb volt a papír a szeméhez. Itt is a fal meintén könyves polcok állanak, olasz mesterek reprodukciói a falon és rengeteg családi fénykép, unokanővérek és unokahugok fényképei, amelyek aliapján Tolsztoj álmodozva megfestette műveinek leányalakjait. Itt születtek a Háború és béke gigantikus képei, itt született e mii száz alakja a legkülönfélébb szociális rétegekből, innen indult meig útjára és repülte át a világot ez az orosz föld szépségérő' természetéi ől, messzeterjadő tájairól szóló elbeszélés Itt világítottak rá a régi nemes és muzsik Oroszország viszályára. Itt növekedett Tolsztoj kritikus állásfoglalása, később utálata az arisztokrata és udvari társaság iránt, a cárizmus és kegyetlenkedéseivel szemben. Itt nőtt ki Tolsztojban olvasmányai útján és mélyen a tudat alatti hatásokból annak az igazságnak megérzése, hogy a föld csak azé lehet, aki azt valóban műveli. Itt öltött formát benne évek hosszú során át a gazdagság gyűlölete és az egyszerűség, a becsületesség, szeretete. a hamisság nélküli muzsikvilág szeretete. E mellett az egyszerű asztal mellett egy fél évszázadon át töltötte Tolsztoj szorgalmas munkában életét. A nyírfaerdőben másfél kilométernyire a háztól homokkal kiszórt kis tisztás van. A tisztás közepén az ősi fák alatt fűvel benőtt egyszerű sírhalom domborodik. Nincs felirata, mert ezt határozottan így kívánta Tolsztoj. Körülötte csak a csend honol, néha a fák koronája zúg. A Nagy Honvédő Háború alatt a fasiszták ezt a helyet is megszentségtelenítették. De a vörös katonák és a partizánok hősiesen kiűzték őket innen is. Mi, akik eillátogattunk ide, e látogatás útján kiegészítettük azokat az ismereteinket, azt a képet, amelyet Tolsztojról, könyveiből nyertünk. A világirodalom nagy alakja itt vált számunkra emberré, aki az otthonában dolgozik, kutat, keres. Itt rátaláltunk emberi képmásában. A német fasiszták 1941-ben kaszárnyává alakították Tolsztoj házát, s feldúlták. Csak a szovjet emberek önfeláldozásának köszönhető, hogy nem semmisítették meg a kultúrának ezt az értékes emlékét. 1942-ben állították helyre a jasznaja-poljanai Tolsztojházat és azonnal megnyitották . látogatók számára. A megnyitás óta eltelt nyolc esztendő alatt sokszázezer emger fordult meg a házban. Csupán ebben az évben több. mint 40.000 ember látogatta meg a Tolsztoj-házat. "gl, az amerikai filmeket rendítette a kínai filmipar alapjait és félrenevelte a kínai ifjúságot. Egyedül Sanghajban évente több mint 400 amerikai filmet adtak elö. Előadásaik nyeresége több volt 6 millió dollárnál. Most a nemzeti filmipar a Kínai Népi Köztársaság fennállásának első évében 168 haladó filmet adott elö és e tevékenységét ál. landóan folytatja a tömegek müvelésére. r szet erői ellen folytatott általános harc egy részét. E harci front a Szovjetúnióban olyan kiterjedt, mint sehol a világon. Az ember lélekzete eláll, ha a térképre néz. Ezek a méretek még százeserszeresen kicsinyítve is elállítják a lélekzetet. Hírek érkeznek Koreából, falvak é3 városok barbár lebombázásáról. Számos támadás egész felismerhetetlenné teszi a föld, arculatát. A kőkorszak barlangjai, vadállati laKoiKka! a levegőbe emelkedve — íme ezek a mai amerikai „légierőkdök". A fényképfelvételek a koreai hazafiak kegyetlen megkínzásáról és legyilkolásáról beszélnek. Li Szin Man neve az emberiség fekete listájára került. Aki átkozott saját népe előtt, az a föld minden becsületes embere előtt is átkozott. Üzbekisztánban, a Jangi JulszkI körzet Kagánovicsról elnevezett kolhozában láttunk egy kultúrpalota emelkedő falait. Építésére kétmillió rubelt utaltak ki. Az építkezésre mutatva a kolhoz elnök, Amrakul Turszunkulov, a Szocialista Munka Hőse ezt mondotta: — A közepére teret tervezünk s szökőkutat, amely a gyapot feslő kelyhét ábrázolja. Ebből fog felszökni a víz. Régen, mifelénk nem volt sem víz, sem gyapot. Semmi sem volt. — most van minden. Felettünk az üzbekisztárri, aranyló, kék déli ég ragyogott. De a vakító napnál is sugárzóbban lünt föl előttünk Sztálinnak, a világ legnagyobb békeharcosának alakja. A kolhozejlnök elvezetett a gyapotmezőre, amelyet dúsan fedett az érő termés. Egy része már nyitott. A többiről azt mondta az elnök: „Ezek Is kinyiinak egy hét múlva. És tíz nap múlva leszüreteljük. Nem kimé! iük erőnkel Hektáronként 40 mázsa gyapotot adunk az államnak." Mindezt, a bő aratások mestere, egy kollektív gazdaság vezetője, szovjet államunk polgáia. Lenin és Sztálin pártjának újtipusú embere mondja. A szovjet embei — a béke harcosa. Tevékenységének célja: békés munka, békés földön. A szovjet ember erői kimeríthetetlenek Megparancsolja az Amu-Darjának, hogy ne vigye vizét céltalanul az Aral-tóba, hanem itassa meg vele Turkménia és Kara-Kalpak földiéit és kertjeit — és az Amu-Darja engedelmeskedik neki. Megálljt parancsol a sivatag homokjának, megköti szak-szaullal, cserkezzel — és a homok engedelmeskedik. A száraz sztyeppéken zöld védőövezeteket állit fel — ebbe beletörik a szárazság fekete karma. Mind e tevékenység a béke megerősítésére irányul. Számunkra, szovjet emberek számára a béke nem elvont fogalom. Mind az öt érzékünkkel érezzük a békét. A békét falvaink és városaink építésében látjuk. Mi érezzük a békét, amikor kezünkbe vesszük a kolhozmezők aranykalászait. Az először kizöldelő kertek illatában belélegezzük a békét. A béke a mi életalemünk, az életünk. Ez az egész haladó emberiség élete. Mit írt G. fi, Shaw LeninrőL Sztálinról és Amerikáról