Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-21 / 269. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 19S0 november 21, kedd 2 Kčs III. évfolyam, 269. szám Ma már látjuk Szlovákia kulturális fejlődését V. Kopecký tájékoztatésügyi és népművelésügyi miniszter beszéde a szlovákiai kultúrmunkások fogadása alkalmából Engedjék meg, hogv a kormánykül­döttség nevében köszönetet mondjak meleg fogadtatásukén és. hogy kife­jezzem örömömet a fölött, hogy az Önök személyében Bratislavába érke­zésünkkor a szlovákiai kuitúrélet kép­viselőit üdvözölhetjük. Köztársasá­gunk kormánya azért küldött ki min­ket, hogy képviseletében önökkel együtt ünnepeljük a szlovákiai kultu­rális fejlődés, a Nemzeti Színház har­mincéves fennállása különlegesen je­lentős évforduló iát Bratislavában. Kül­detésünket rendkívül örömtelinek te­kintjük. Szlovákia népének és kultúr­munkásainak őszinte jókívánságainkat fejezzük ki abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház 30 éves működésé­nek évfordulóját -a szlovákiai színmű­vészet olyan kiváló sikerei jegyében ünnepli, amely sikerek Szlovákia nem­zeti kultúrájának reménvtelies felvi­rágzását ígérik. Biztosítjuk önöket, hogy Köztársa­ságunk kormánya, amelv Szlovákia gazdasági és társadalmi fejlődése kér­déseinek annyi gondoskodást szentelt, a legélénkebb érdeklődéssel követi Szlovákia új kulturális életének fejlő­dését is és forró örömmel értékeli a kulturális építőmunka nagv sikereit, amelyekért főleg a szlovákiai nemzeti szerveknek, a Szlovákiai- Megbízottak Testületének, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsnak, a kultúrosztálvok megbízot­tainak. Szlovákiai kultúrintézményei­nek és mindazoknak a szlovákiai kul­túrmunkásoknak iár elismerés. akik Szlovákia nemzeti kultúráiénak fej­lesztésén dolgoznak a szlovák Nemze­ti Front programm iának és a Szlová­kiai Kommunista Párt vezérlő elvei­nek szellemében. Higyjék el, drága barátaim, hogy örömteli és mélv elménvekben van részünk. Már az ideutazás folyamán is tudatossá vált bennünk hogy mi­lyen öröm ma szemlélni a szlovák vi­déket és látni az iparosítás fejlődését, látni a mezőgazdaság újjászületését, abban a lelkes építő szellemben, amely lélrehozza Szlovákiában a szocializ­mushoz való átmenet formáló ténye­zőit. Népi demokráciánk és a szocializ­mus e jótékony művét már magunk előtt láthatjuk. A cseh és szlovák nemzet sikeresen megoldotta kölcsö­nös viszonyát és egyre melegebb, test­véri érzést táplál egymás iránt. A csehszlovák nemzet boldogan virágzik és fejlődésében gvorsan kiegyenlítő­dik. Szlovákia ma virágzik, gazdagodik és fejlődéée valóban gyönyörű, roha­mos és csodálatos. A mai Szlovákia szemlélője azt a benvomásf nyeri, hogy itt az építő fejlődés külsőleg még szembetűnőbb, mint a cseh vidé­keken. Rendkívül nagy örömünkre szolgál ez, hiszen erre törekedtünk, ez kormá­nyunk és köztársasági elnökünk. Kle­ment Gottwald elvtárs törekvéseinek célja. Szlovákia iparosítását egész or­szágunk szocialista építése büszke és nagyszabású művének tekintjük, a cseh és szlovák munkásosztály közös munkatörekvése művének. És aho­gyan áldanunk kell a cseh munkások kezét, akik Szlovákia részére óriási méretekben gvártiák a beruházási eszközöket és fogyasztási cikkeket, ugyanúgy kell áldanunk a szlovákiai munkások kezét, akik Szlovákia új és nagy építő törekvésének, a szabad munka felett érzett örömmel adnak kifejezést és szülőföldiiiket biztonsá­gosan vezetik a szocialista iólét felé. A legnagyobb örömmel tapasztal­juk, hogy a gazdasági és társadalmi átformálódás, a szocializmus megvaló­sítása következtében hogvan alakul­nak ki az anyagi feltételek Szlovákia új kulturális élete számára is. Min­dig tudtuk, hogv a szocializmushoz vezető út Szlovákiában nagv kultúr­forradalmat is fog jelenteni, hogy Szlovákia iparosítása, az ipar szocia­lista átalakulása hozzá iárul Szlovákia mezőgazdaságának szocialista átala­kulása hozzájárul Szlovákia kul­turális arculatának megváltoztatá­sához és hogy a burzsoázia idején el­maradott szlovák országrész a ragyo­gó haladás, a magasfokú műveltség, a nagyszerű kultúra országává válik. Mi pedig boldogak vagyunk, hogy ez alkalomból kiemelheliük és értékelhet­jük mindazt, ami az .úi élet néhány éve alatt Szlovákia műveltségének emelé­séért történt. SzSovákia neimzeti kultúrája ma vi­rágjában áll. Helytelen lenen, ha az új szlovákiai kuitúrélet elzárkóznék a cseh kultúréléttel valló érintkezés és a külső benyomások elől, hogyha vala­milyen nemzeti elkülönültségben fej­lődnék, amire a burzsoá nacionalizmus felé való elhajlás idején hajlamot árult el. Ezt az elhajlást az SzKP IX. kon­gresszusa jogosan ítélte el odyan éle­sen és csírájában ki kell ezt irtani mint Szlovákia szocialista fejlődésének fékezőjét. Világos, hogy Szlovákia fejlődése szempontjából a legnagyobb nyereséget jefenti a cseh országré­szekkel való kulturális együttműkö­dés és az egységes csehszlovák út követése az új szocialista kultura fej­lesztése terén. Ma már lehetetlen el­gondolni, hogy cseh részrőll bárkinek (Folytatás a 2. oldalon.) Az SíJiJ* gazdasági (unkciattátiusainak nyUvikecüCeü évlekezíete A komáromi Skoda-üzem termelési tervének felemelését kérte, az Augusztus 29-ike tizem bevezeti a második műszakot Partizánske 200 munkaerőt ad át a nehéziparnak A Nyitra kerületi pártbizottság elnöksége vasárnap összehívta a nyit­rai kerület gazdasági vonalon dolgozó pártmunkásait, hogy megtárgyalják a kerület gazdasági helyzetének aktuális kérdéseit és megismertessék azokat a feladatokat, amelyeket a gazdasági funkcionáriusok össz-szlová­kiai értekezlete kitűzött. Vartik elvtárs, a kerületi pártbizottság elnöke nyitotta meg az ülést és üdvözölte a jelenlevő' Janeíková Emilia. munka­ügyi megbízott elvtársnőt. A nyitrai kerület üzemeinek terv­teljesítéséről részletes beszámolót mondott Knézl Ferenc képviselő, a kerület politikai párttitkára, aki töb­bek között említést tett arról, hogy milyen intézkedéseket valósítottak meg a kerületben és hogyan készítet­ték elő az üzemeket a harmadik terv­év fokozot feladatainak teljesítésére. — A multévi hibák tapasztalatain okulva — mondotta — minden erőfe­szítést meg kell tennünk abban az irányban, hogy a tervteljesítésben el­mulasztottat behozzuk és még decem­berben megkezdjük az ötéves terv harmadik évébe az indulást. A jó elő­készítést nemcsak a terv teljesítésé­vel. hanem minden olyan üzemzavar elhárításával is elősegítjük, amely je­lentős mértékben hátráltatná a har­madik év fokozott feladatainak telje­sítését. Példának hozta fel a bányászat harmadik negyedévében beállott ter­melési csökkenést, amelyet a kerület­ben a katonai szolgálatra való bevo­nulás okozott. A bányászok — mon­dotta — nem elégedtek meg azzal, hogy megállapítsák a terv teljesítésé­nek csökkentését. Gondolkodni kezd­tek arról, hogyan pótolják a bevonult bányászokat és a szakképzett mun­kaerők hiányát. A bányászok saját kezdeményezésükből a vájatokban hívtak össze rövid gyűléseket, majd az összüzemi ülésen a műszakiakkal együtt tanulmányozták át a termelés lehetőségét. Elhatározták, hogy a ter­vet nemcsak teljesítik és behozzák az elmulasztottakat, hanem az év végéig túl is lépik. Ezt a határozatukat a munka jobb megszervezésével, a mű­szaki káderek helyes elosztásával fogják megvalósítani, valamint azzal, hogy az év végéig a bányák összes alkalmazottai naponta egy órával többet dolgoznak. Az első eredmények igen kedvezőek. Behozták az elmu­lasztottakat. Azonban ezzel nem elé­gedtek meg és elhatározták, hogy az év végéig megszerzik a köztársaság elnökének vápdorzászlaját. Beszámolója további részében Knézl képviselő elvtárs rámutatott az üze­mekben a terv példás teljesítésére, amit a jó munkamorállal, a szocialista munkaversemy és élmunkásmozgalom elmélyítésével értek el A nyitrai ke­rület üzemei jó részben már novem­ber 19-én teljesítették évi tervüket és megkezdték az ötéves terv harma­dik évének teljesítését. Amíg január­ban a szocialista munkaversenyben kb. csak 15.000 dolgozó vett részt, ee a szám szeptember végéig 40.000-re emelkedett. A mai napig sem sikerült azonban a szocialista munkaversenyt tömegalapra kiterjeszteni az építészetben, az állami birtokokon, az állami gépállomásokon. Az üzemeknek nagy figyelmet kefll fordítaniok a választervezésre, a nor­mák felülvizsgálására és a munka­erők toborzásának akciójára. A válasz­tervezés során sok üzemben leleplez­ték a rejtett tartalékokat, új munka­erőket szereztek és megszilárdították a teljesítmény- és műszaki- gazdasági normáikat. Az irányszámokon felüli terveme­lést kért a bratislavai Műzsír-üzemek lévai vállalata, a komáromi Skoda­üzem, és a bánovcei papírgyár. Knézl elvtárs feäszólalását vita kö­vette, amelyben felszólaltak az üzem képviselői. Kitűnt az, hogy a parti­zánskej Augusztus 29. üzemben politi­kailag hdyesen fogták fel a gazdasági funkcionáriusok össz-szlovákiai kon­ferenciájának irányvonalát. Olyan jó eredményeket értek el, hogy a terme­lés tervét legkésőbb december 19-ig teljesítik. A munka termelékenysége egyes üzemekben 130%-ot ért el. A te/rmeHékenység emelését a "munka jobb megszervezésével érték el. Gondot fordítanak a női munkaerők szerzésé­re, szakmai, valamint politikai iskolá­zására. A munkahelyek felülvizsgálása során csökekntették az alkalmazottak létszárrtát, és a normák felülvizsgálá­sa is hozzásegíti őket ahhoz, hogy csökkentsék a, termelés költségeit. Eddig 858 normát szilárdítottak meg. Külön fejezetet kel szentelnünk az iskolázásnak, amelyen 400 nő és 100 férfi vesz részt Az üzem bevezeti a második műszakot annak eilenéte, hogy 200 férfit tesz szabaddá a ne­hézipar. számára. . . A békekövetek felhí vás a a z ENSz-hez: „Tel es tsék kötelességüfcei a történelemmel és az emberiséggel szemben. Ha nem — a világ népe! módot találnak, begy az ENSz megkerülésével egyebek meg" A Béke Hívei n. világkongresszusának pénteki és szombati ülésén Alexander Fagyejev és Hja Ehrenburg szólaltak fel többek között. A két szovjet delegátus beszéde forró sikert aratott és beszéde végén a varsói Lengyel Szó Házában összejött béke követek meleg ünneplésben részesítet­ték a szovjet békeharcosokat. Fagyejev szovjet delegátus, a világhírű író beszédében többek között ezeket mondotta: annyi országot pusztított el a ma itt képviselt országok közül. Azt hittük volna, hogy itt a lehető­ség a békés együttműködés eszközei­nek alkalmazásává, melyek az Egye­sült Nemzetek Szervezete kezébeft vannak. Sajnos, az ENSz nem felelt meg a népek reményeinek és kiván­ságainak. Az ENSz a háború erői ösztönzésének eszközévé lett, annál veszélyesebb eszközévé, mivel a há» bőrű erői békoszeretetröl szóló kép­mutató frázisokkal takaródznak. Támogatom Joliot-Curienek, béka. mozgalmunk vezetőjének javaslatát, ameiy szerint békekongresszusunknak követelnie kell az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, hogy becsületesen telje­sítse azokat a kötelezettségeket, nme­lyeket a népek, az országok és álla­mok békés együttműködésének meg­szervezése terén reá róttak. Ugyan* csak támogatom Joliot-Curienek és Nenninek azt a javaslatát, hogy a béke sokszázmilliós hívének nevében küldött felhívásunkban mondjuk meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének; „Teljesítsék kötelességüket a történe­lemmel és az embriséggel szemben. Ha pedig nem teljesítik, a világ népet módot találnnak, hogy az önök meg­kerülésével egyezzenek meg. Nem akarunk semmi újat kitalálni, de azt akarjuk, hogy valóban teljesüljön az, amit az ENSz megalakításakor zászlajára írtak. Akarjuk, hogy va­lósággá váljék a békéről, a tömeg­gyilkoló eszközök — mint az atom­vegyi- és baktériumfegyver — kato­nai célokra való felhasználásának megengedhetetlen voltáról, a fegyver­zet csökkentéséró'l stb. szóló deklará­ció. Ha a háborúnak az ENSz-en be­lül mutatkozó erői lehetetlenné teszik az önök számára, hogy valóra váltsák saját deklarációikat, akkor a világ­nak a stockholmi fe lhivás ötszázmillió aláírójánál is számosabb népei vissza*­vonulásra kényszerítik a háború erőit, az önök feje felett egyesülnek a békés I együttműködés talaján és valóra vált* ják a tartós és állandó békének vala­mennyi nép létérdekeit kifejező igazi programját." Hozzá akarok járulni ahhoz a béke­' statutumhoz, amely egész sor küldött­ség konstruktív javaslatainak ered­ményeképpen kongresszusunkon ki­alakul. Ezért a szovjet küldöttségben I helyetfoglaló barátaim és a magam 'nevében a következő javaslatot ter­jesztem a kongresszus bizottsága elé: Javasoljuk a kongresszus nevében a nagyhatalmaknak, hajtsák végre 1951—52 folyamán valamennyi fegy­veres erő egyenletes és progresszív csökkentését a mostani állapot egy­harmadával-felével, beleértve a szá­razföldi, légi és haditengerészeti erő­ket Létesítsenek a Biztonsági Tanács mellett nemzetközi ellenőrző szervet, amely felügyeleti joggal ellenőrzi mind a fegyverzet csökkentésének megvalósítását, mind pedig az atom-, baktérium- és vegyifegyver eltiltásá­nak végrehajtását. A hatékony nem­zetközi ellenőrzésnek kl kell terjednie nemcsak a fegyverzetre és a minden egyes ország által bejelentett fegyver gyártására, hanem a nemzetközi el­lenőrző bizottság követelésére fel­ügyeletet gyakorolhat ezen kívül a feltételetezett fegyverzet vagy fegy­vergyártás tekintetében is. ,,Olyan időpontban gyültünk itt ösz­sze — mondotta a továbbiakban —, amikor a béketörekvés korunk egyik legellenállhatatlanabb mozgalma lett. Ezt tanúsítja az aláírásgyűjtés sikere is az atomfegyver betiltását követelő stockholmi békefelhítfásra. Még soha sem volt egy felhívásnak ehhez hasonló diadalmenete több mint hatvan országon és minden nemzet embermillióinak szívén keresztül. A stockholmi felhívás megmutatta, hogy a társadalmi fejlettségben, val­lásban és kultúrában különböző em­berek valóban megegyezhetnek egy tényleges javaslat felett, amely a vi­lág békéjének ügyét szolgálja. Mi. szovjet emberek ezentúl is ké­szek vagyunk elfogadni bármely ész­szerű javaslatot, akármilyen köröktől is induljon ki, ha ez a javaslat az egész világ békéjének megszilárdítá­sát segíti elő. Az új világháború már az ajtón zörget. Felesleges jóslatokat mondani közelebbi vagy távolabbi időpontok­ról, amikor a háború végül is betöri a kaput — intézkedéseket kell hozni, hogy megelőzhessük a háborút Szemünk előtt — betű szerint né­hány hónap leforgása alatt — egy hatalmas orezág romhalmazzá, porrá és hamuvá változtatott egy másik országot, amelynek harmlncmilliós lakossága és sokévszáados történelme van. Városokat törölt el a föld szí­néről, ősi kultúra emlékeit rombol­ta le, feldúlta a nép szántóföldjeit és mezőit, azét a népét, amely a legmun­kásabb népek közé emelkedett. Az országot gyermekek vére önti el. A fasiszták vadállati kegyetlen­kedésének minden borzalma, amely a nürnbergi per tárgya volt, feltámadt a sokat szenvedett Korea anyáinak szeme előtt. Elkerülhetetlen volt ez a helyzet Koreában? Az úgynevezett koreai kérdést talán nem lehetett volna bé­kés úton megoldani ? — kérdezte Fa­gyejev, majd rámutatott, hogy a Szovjetúnió fáradhatatlanul javasla­tokat nyújtott be az úgynevezett ko­reai kérdés békés megoldására. Ilyenirányú javaslatok Észak-Korea részéről is minduntalan érkeztek. Nehru indiai miniszterelnök nemrégi­ben nyújtott be javaslatot a koreai kérdés békés rendezéséről maguknak a koreaiaknak és a Korea sorsában közvetlenül érdekelt Kínának részvé­telével. Az agresszor azonban, amint ez várható volt, nem fogadta el eze­ket a békejavaslatokat, az ENSz pe­dig nemcsak, hogy nem támogatta a kérdés békés megoldásának újból fel­merült lehetőségét, hanem a háború továbbfolytatását támogatta saját lobogója alatt. Még ellenszenvesebbnek tűnik az Egyesült Nemzetek Szervezete —, amelybe a világ népei annyi bizalmat helyeztek —, egy másik és még fe­nyegetőbb konfliktus fényében, mely közvetlen közelünkben robban ki és egyenesen világszerencsétlenséghez vezethet. Nyugat-Németország újra­felfegyverzéséröl beszélek és a nyu­gatnémet fegyveres erők megterem­téséről, ugyanazoknak a tábornokok­nak parancsonksága alatt, akik még nemrég a német fasiszta hadsereget vezették, azt a hadsereget, amely A szombati ülés legkiemelkedőbb eseménye Ilja Ehrenburg felszólalása volt Nagy felelősség terhel bennünket — mondotta. — Felelősek vagyunk valamennyi gyermekért, a fehérekért és feketékért egyaránt, a londoni és moszkvai, a párizsi és pekingi gyermekekért, a newyorki .felhőkar­colók árnyékában élő gyermekekért és azokért is, akik most borzalmakat élnek át Koreában. Mi vagyunk felelősek az összes csa­ládokért, az összes városokért és az összes kertekért. Az emberek riadtan kérdezik: valóban új háború jön? Le­het-e élni ilyen nyugtalanság köze­pette? Lehet-e ilyen körülmények kö­zött gyermekeket nevelni? Lehet-e gondolkodni, alkotni, előrevinni az emberi kultúrát, amikor a háború li­dérce üli meg a lelkeket? A háború nem földrengés és nem számumba hábortú emberek csinál­ják és emberek- meg is akadályozhat­ják. Mindannyian tudjuk, hogy nagy a veszedelem. Nem azért jöttünk itt össze, hogy vitatkozzunk. Az emberi­ség jól átgondolt szavakat, pontosan kidolgozott javaslatokat vár tőlünk, olyanokat, amilyeneket mindenki .el­fogadhat. Meg kell akadályoznunk a háborút. Ez az összes férfialt és asszonyok reménysége, bárhol a világon élnek is. Egyesek azt mondják, hogy a há­ború elkerülhetetlen, mivel a világ két részre szakadt, mivel Moszkvá­ban mások a törvények, mint New Yorkban, mivel vannak országok, ahol a kommunistákat törvényen kí­vül helyezik és más országok, ahol kommunisták csinálják a törvénye­ket. Ilja Ehrenburg hangsúlyozta, hogy a béke megvédése érdekében első­sorban a háborúra uszító propagan­dát kell elnémítani. A nagy szovjet író a továbbiakban határozati javas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom