Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)
1950-11-18 / 267. szám, szombat
UJSZO 1950 novejnber 12 Ezen a héten befelezzük az őszi termények betakarítását es az ősziek vetését A terménybetakarítási kampány megkezdése előtt a bratislavai kerület állami birtokai versenyre hívták ki a nyitrai kerület állami birtokait. A munkák alatt a nyitrai kerület rugalmasabb volt, mind a brigádtoborzásban, mind a mezőgazdasági munkások áthelyezésében. Ezt a jó munkateljssítményekből is láthatjuk. Ma már határozottan mondhatjuk, hogy a nyitrai kerület megérdemelten szerezte meg ebben a versenyben az elsőséget. A burgonya és a kukorica betakarítását, valamint az őszi búza vetését már teljesen befejezték. Most már csupán 60 hektár cukorrépa szedése maradt hátra, ebből 40 hektár a zseliz; állami birtokon, 17 hektár a tornócin és 3 hektár a partizánskein. A bratislavai kerületben nagyon lemaradt a cukorrépaszedésben a nagyszombati járás, ahol még 30 hektár cukorrépa van a földben. November 16-ig országos viszonylatban az állami birtokok a cukorrépa betakarítást 98 9 százalékra végez ték el. A burgonya már csak kizárólag a bratislavai kerületben van a földben, mégpedig 40 hektáron. A bratislavai kerület a kukoricabetakarít'ásban is lemaradt, de várható, hogy a még hátralévő 39 hektár kukoricát a hét végéig leszedik- Figy e lembevéve ezt a lemaradást, a kukoricabegyüjtés országos viszonylatban 98 százalékra van teljesítve. A búzavetésben megint csak a bratislavai kerületben észlelhető- a legnagyobb lemaradás, ahol ugyanis még 108 hektár búzavetés van hátra, mégpedig a holicsi járásban 30 hektár, a bratislavai járásban 20, a szeredi járásban 18, a nagyszombati járásban 16, a nagymegyeri járásban 13 és végül a vágújhelyi járásban 11 hektár. Szlovákiai viszonylatban tehát november 16-ig a vetést 99.3 százalékra végezték el. A brigádsegítség most a betakarítás utolsó napjaiban sem maradt el. Szerdán a nyitrai kerületben összesen 641, a bratislavai (kerületben pedig 470 brigádos kapcsolódott be a betakarítási munkálatokba. / , Szélfogók ültetése a kassai kerületben Á szov jet agrotechnika ismeretei nek alapján, amely bebizonyította, hogy nvtyen előnyösek a szelek felfogása és a talajnedvesség megőrzése céljából ültetett szélfogófák, a kassai kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya a kassai, terebesi. moldvai és a királyhelmeci járások erdészeti osztályaival együtt elhatározta, hogy megk czd k nálunk is a szélfogó erdősávok ü'tetését. Éppen ezekben a járásokban fontos, hogy a csapadék megtartásának érdekében szélfogósávokat ültess enek, mert itt a nagy szárazságok alatt a földek nagyon kiszáradnak. November 13-ától kezdve a királyhelmeci járásnak sok községében a szélfogósávok ültetése telies ütemben folyik. A szélfogók ültetése teljes megértésre talált a szövetkezeti tagoknál is, akik megértették, hogy milyen nagy szerepet játszanak ezek a jó termésben. Megfelelő mennyiségű tölgycsemetét a nagyröcei erdészeti iskola biztosít. A szélfogókat az erős légáramlat irányával keresztbe ültetik, még pedig a helyi viszonyok szerint. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogy a szélfogók gyengítsék meg az északról jövő erős légáramlatot. Amint már említettük, nagyobbrészt tölgyfákat ültetnek. Az ültetési munkálatok megOktató tanácskozások a nemzeti vállalatokban A teljesítményi normák átvizsgálásának és biztosításának akciója az üzemekbe nelérte tetőpontját. A textilszektorban az átvizsgálást megkezdték már a választervezés második időszakában az irányszámokról folytatott viták során. Feltárták azokat a lehetőségeket, amelyek által magasabb teljesítményeket és jobb munkaszervezést lehet elérni. Ez év augusztus 30-tól november 7-ig a központi igazgatóság részvételével és együttműködésével, valamint a SzKP üzemi szervezeteinek az üzemi tanács, a CsISz, az üzemek vezetőségének és a műszaki dolgozóknak részvételével oktató tanácskozásokat tartottak a nemzeti vállalatokban. Ezek a tanácskozások megvilágították a normáét vizsgálás jelentőségét és tartalmát és megalapozták az átvizsgálás előkészítését és biztosították annak lefolyását. A szervezési terv és az átvizsgálás eljárását a legpéldásabban a trencséni Merina-üzem nemzeti vállalat dolgozta ki. A ROH és a SzKP funkcionáriuAnrf minden tízes bizalminak tudnia kell Sok járási okta ó. aki az alapszervezeteket ellenőrzi, nincs tisztában azzal, ml szerint kell megállapítani a pá rttagsági illetményeket Nem tudja, hogy a brutto vagy a tiszta jövedelem szerint kell-e kiróni a tagsági járulékot. A tízes csoportok bizalmijai még kevésbé vannak tisztában ezzel a fontos kérdéssel. Mindez abból származik, hogy nem tanulmányozták át eléggé a párt központi bizottságának erre vonatkozó határozatát, amely érvényben van a Párt minden szervezete számára. A CsKP központi bizottságának 1948 november 17-iki és 18-iki teljes ülése határozatot hozott a tagsági illetékek új rendezéséről. Ezek szerint: 1. 1940 januá. elsejétől új tagsági illeték táblázat lépett érvénybe. 2. Az új táblázat Szlovákiában is érvényes és egységes bélyegeket adtak ki. Az ille'ékeket a tiszta jövedelem Akiknek nem ízlik... Mi, a szliácsi kerületi pártiskola hallgatói egy vasárnap este a közeli szanatórium mozihelyiségében meg. néztünk egy szép szovjet filmet. A film címe: Van hazájuk. Az utolsó jelenetben egy szovjet asszony egy békegyűlésen a háború ellen beszél. A filmet a livena Csehszlovák Nőszövetség kerületi konferenciája alkalmával tűzték Szliácson először műsorra. Az értekezlet résztvevői este mind hazamentek, a két nagy, fényűző étterem azonban továbbra is zsúfolásig telve maradt az itt üdülő fürdővendégek kel. Már azt hittük, hogy nem is kapunk a moziba jegyet, de csalódtunk, mert a mozihelyiség kongott az ürességtől. Gyérszámú látogatóközönsége főleg a politikai iskolák hallgatóiból és néhány munkás fürdővendégből állt. Ugyanakkor az éttermekben sokan üldögéltek, akiket sem a mozi nem vonz, sem újságot nem látni a kezükben soha. Megállapítottuk, hogy ezek nem munkások, sem pedig pártfunkcionáriusok, hanem, annak a régi. keményfejű értelmiségnek tagjai, amelyről a külföldi rádió hazug módon azt kürtöli, hogy egytől egyig munkatáborban ülnek. Régivágású, vagyonos urak ezek. Mi, dolgozók nem sajnáljuk, hogy ezek az emberek igen jól élnek itt, de ha meggondoljuk, mégis csak azt a kenyeret eszik, amelyet mi termelünk. Mégis mit látunk? Azt, hogy ezek az emberek a mi filmjeinkre ' nem kíváncsiak, hogy a dolgozók úji ságjait nem olvassák. Milyen kultú] r rival táplálkozik hát ez a réteg? Valószínűleg a nyugati rádiók adásából , merítik a kultúrát. Amerika hangja, i London, Párizs adják talán nekik a szellemi felfrissülést. Ezek az urak j undorodva fordulnak el a mi munkáskultúránktól. Bevallom, egyszer én is hallgattam a párizsi rádiót. Éppen egy Magyarországról érkezett panaszlevelet olvastak fel. A levél tartalma után ítélve valami elszökött földbirtokos Magyarországon maradt feleségétől származhatott. A bánatosszívű szalmaözvegy, így panaszkodik: „Gyönyörű lakásunkból átraktak egy egyszobás laj kásba és kastélyunkat bútorral együtt lefoglalták a vörösök (hogy iskolának vagy óvodának foglalták-e le, azt már nem írta meg a. bánatos özvegy). Elsüllyedünk ebben a mocsárban — folytatja. — Nincs újság, nincs könyv, amit egy magunkfajta művelt cmI ber undor nélkül elolvashatna." I A végén már meg sem lepődtem. és műhelygyűléseken az mikor a bánatosszívű lélek így esedezett a nyugati imperialistáknak: „Gyorsan hozzátok az atombombát onnan nyugatról egyenesen Moszkvára, hogy pora se maradjon. Siessetek, míg teljesen el nem borít minket ez az undorító vörös mocsár". Mi tudjuk, hogy kik ezek az atombombáért rimánkodók Magyarországon is, nálunk is és mindenfelé, a dolgozók szabad népi demokráciáiban. Tudjuk, hogy szerintük miért mocsár a mi kultúránk, rádiónk, mozijaink, könyveink és újságjaink. Azért, mert a munkáról beszélnek, a valóságot ábrázolják, az építésről, a munkaversenyröl írnák és leálcázzák a terrorista romboló bandák tevékenységét. Milyen kultúrára szomjaznak hát ezek a reakciós urak? Csuda gyönyörűség volna látni például a moziban, hogyan fürdetik a fürdőkádba öntözött pezsgőben a híres színésznőt az amerikai milliomosok. Az újság első oldalán például elfogott kommunisták kínzásáról szeretnének cikkeket és fényképeket látni, esetleg be. számolót arról, hogy Kínában kiöntött a Sárga-folyam és ötmillió kuli a családjával együtt a vízbe fulladt. Ezt egy cseppet sem sajnálnák, hiszen szerintük úgyis túlsokan vannak a sárgák. Nem lep meg minket, hogy a mi régimódi, begyepesedett reakciósaink ilyen kultúra után vágyakoznak. Annyit azonban elvárunk tőlük, hogy ne tüntessenek a mi kultúránk iránti ellenszenvükkel és ne várják az atombomba ledobását sem Moszkvára, sem ránk, mert annak szele őket is megcsapná. Mi munkások, földművesek és értelmiségiek szeretjük és ápoljuk szocialista kultúránkat és gondolkodás nélkül szétverjük azt a fenékig rothadt kultúrát, ami után egy csoport reakciós „kultúrált" ember vágyakozik. Kovács Imre, kerületi pártiskola, Sliač. kezdése előtt az EFSz-ek traktorai felszántották a meghatározott területet. Ilymódon most már a munkálatokba az iskolás ifjúság is bekapcsolódhatik, mint ahogy azt Perinben és Nagyidán már meg is tették. Nagvidán, Perinben, čečjovicén november végéig már befejezik az ültetéseket. Perinben 10.5 méter széles övezetben, Čecejovicén november végéig már fél méter széles övezetben szintén 40 000, Nagyidán 15 méter széles övezetben 20.000, Voičicén 20 méter széles övezetben 15 000. a királyhelmeci járás községeiben pedig 30.000 tölgyfaültetvényt ültetnek. saí a tagután tájékoztatták az üzemek dolgozóit az akció jelentőségéről. Számos üzemben rosszul fogták fel a nor maátvizsgálás jelentőségét s a helyes eljárást és nem kezdték meg azonnal a konkrét átvizsgálást. Az országos normák kihirdetésére vártak. Ezeket a fogyatékosságokat a ROH vezető dolgozóinak országos tanácskozása leplezte le a textiliparban végzett normalizálásról szóló vita során. Az országos normák fogalmának megvilágítása után a textilipari dolgozók szövetségének kerületi bizottsága az egyes üzemekbe utasításokat küldött, amelyekben megmagyarázta az átvizsgálások során követendő eljárást és így az akciót rendes menetbe hozta. Némely üzemben személyes oktatást is kezdtek. Az akció az üzemekben ezután sikerrel folyt le, erről tanúskodnak az egyes üzemek eredményei. A Danubius-gyárban már bevezették az összszektori normákat. szerint ke!! megállapítani a következőképpen: tiszta fizetés tags. illeték % szerint 2 — _ — 1.500 5.— 0.3 1.501— 2.000 10.— 0.6 2.001— 2.50 15.— 0.7 2.001— 2.500 15.— 0.7 3.001— 3.500 30 — 0.9 3.501— 4.500 40 — LI 4.501— 5.000 50.— 1.1 5.001— 6.000 70.— 1.3 6.001— 7.000 100.— 1.5 7.001— 8.000 2.0 8.001 — 10.000 3.0 10.001 — 15.000 5.0 feljebb 15.000 10.0 A c se ovákiai magyar dolgozók lapásíak elszava az 1950. évre az 191 SZO minden magyar dolgozó kezébe Keresünk ^zonnali belépésre két e I á r u s í t ó n ő t a bratislavai Magyar Könyvesbolt részére. Párttagok és szakerők előnyben. Ajánlatok részletes életrajzzal PRAVDA V. odbor, Dunajská 47/a, címére küldendők. 1706/v JítunkÁdjeiiel^zűiMk íjfák Balogfala kultúrházat kapott Megható ünnepség színhelye volt vasárnap a feledi járásban levő Balogfala község. Üj kultúrházat avattak. A megnyitó ünnepség nagy esemény volt Balogfala lakossága életében. Eddig a falu népe, főleg a fiatalsága gyakran a korcsma pálinkabüzös, füstös helyiségében kereshetett csak szórakozást, esetleg az utcákon csa-tangolt. Ilyen körülmények között többízben ízetlen tréfákkal botránkoztatták meg az idősebbeket. Mindez azonban már a múlté. A helybeli Nemzeti Bizottságnak és Botos Béla, a falu bírájának kezdeményezésére, a falu lakói elhatározták, hogy kultúrházat építenek. A költségek előteremtéséhez a község minden családja anyagi viszonyainak megfelelően járult hozzá. A szomszédos Korláti-kőbányavállalat is felajánlotta és megadta önzetlen segítségét. A kisegítő munkaerőket a falu lakossága adta önkéntes brigádmunka megszervezésével. A jelentkezők, még az aszszonyok és lányok is, a legsürgősebb nyári munkák idején is szakítottak annyi időt, hogy hozzájáruljanak az építés zavartalan menetéhez. Az asztalosmunkát önkéntes iparosbrigád végezte Széplaki József asztalosmester vezetésével, aki szerszámait és műhelyét az építők rendelkezésére bocsátotta. A sok fáradság nem is maradt eredmény nélkül A Nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulójára elkészült a szép, tágas épület. A falu közepén kapott helyet és dísze az egész községnek. A CsISz tagjainak nem okoz többé gondot, hol tartsanak előadást. Reméljük, hogy az utóbbi időben a kultúrmunkában elmaradt CsISzcsoport megbecsülj az új lehetőséget. Tágas öltözőt kapott a kultúrházban a sportegyesület is, sőt a községi irodának is jutott egy helyiség. Van azonban a faluban egy nagy hiba is. Eddig még nem alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet. Szinte hihetetlen ez, hiszen a község lakóinak nagyrésze kis- és Ipzépparaszt, akiknek csak nyereségét jeíentene a föld közös és gépesített megművelése. Van a faluban olyan gazda is, akinek 6—7 hold földje tíz-tizenkét darabból áll. Ilyen kis földeken nem lehet géppel dolgozni, pedig a gép hivatott arra, hogy az embert a nehéz munkától megszabadítsa. A mezsgyenélküli földek egymáshoz kapcsolva hatalmas termőterületet jelentenének és lényegesen nagyobb hasznot hoznának. Még egy más nagy jelentősége is lenne a gépesítésnek Községünkben ugyanis sok a tehenes gazda, akik teheneiket igásállatnak használják. Minden hozzáértő paraszt tudja, hogy a tehén nem szántásra való, hanem arra, hogy tejet adjon. Az igásállatnak használt tehén azonban egyáltalán nem ad tejet, vagy ha ad is, nagyon keveset és idő előtt megrokkan. A tagosítás mindezt megszüntetné. Gazdaságosan fel lehetne használni az állami gépállomások traktorait és aratógépeit. Amig azonban nem lesz közös vetés, addig nem lehet közösen aratni sem. Ha a mag nem kerül egyszerre a földbe, nem is érik egyszerre. Igy az aratás nagyon fáradságos és gyakran előfordul, hogy a határ egyik végéről a másikra kell járni, mert ott érettebb a vetés. Mindezt elkerülhetnék gazdáink a földműves szövetkezet keretében megvalósított közös vetésseä és aratással. Balogfala lakosai bizonyára felismerik az eddigi hibákat és rátérnek arra az útra, amely egyedül vezet a falu életszínvonalának emeléséhez. Gál Petik László, a budmericei magyar munkásszerkesztő tanfolyam hallgatója Karlove Varyban üdülök Mi dolgozó nők a Szovjetúnió felszabadult asszonyai mintájára népi demokráciánkban elnyertük a férfi munkaerőkkel való tefljes egyenlőséget. Munkánkat megbecsülik, egyformán értékelik és szorgalmunk jutalmát minden tekintetben megkapjuk. En, a karlovévary-i Pupp szállodába keríilitejm üdülésre, ahol más üzemekből számtalan munkás és munkásnő élvezte a szociális gondoskodás áldásait. Soha azelőtt ilyen gyönyörű épület belsejét nem láttam és bizony eleinte szorongással vegyes meghatódás fogott el, amikor az épületben járkáltam. Ilyen szállodákban azelőtt -csak az igen gazdag és igen nagy urak lakhattak, most pedig dolgozó asszonyok pihenhetik ki jó munkájuk fáradalmait. Szobánkhoz fürdőszoba is tartozik, az ellátásunk kitűnő, kultúrelőadásokat és felolvasásokat tartanak nekünk. Az előadások utáni vitába mind gyakrabban és mind bátrabban bekapcsolódunk. En. mint magyar aszszony szót kértem és beszéltem munkástársnőimnek a mi EFSz-ünkről. Szívesen meghallgattak és szavaimat élénken helyeselték. Mi dolgozó asszonyok el nem muló hálával gondolunk a dicső Szovjetunióra és Sztálin elvtársra, akik felszabadítottak minket a kapitalista idők fizikai és szellemi elnyomatása alóL Szilárd elhatározásunk, hogy hazánk és a világ békéjének őreiként fokozott lejkesedéssel végezzük munkánkat és teljesítjük népi demokratikus állampolgári kötelességeinket. Kanitur Mária, Ardovo, p. Pelsőc. Villany Hrhovon Népi detmokráciánk áldásos gondoskodása a falvak viillanyosítására is kiterjed. Az ötéves terv megvalósítása során a moldavai járásban fekvő Hrhovo község is megkapta végre a »fényt a faluban«. A falu nagy örömünnepén Chutay elvtársnak, a Kerületi Nemzeti Bizottság gazdasági előadójának, továbbá a Keletszlovákiai Villamosművek vezetőinek, a moldavai járás és az SzKP szervezet kiküldötteinek jelenlétében adták át rendeltetésének a szépen kiépített viílamos hálózatot A hivatalos vendégeket a község feldíszített kultúrházában Domik László községi titkár vezetésével az elöljáróság, a tanítóság és a község népe fogadta. Hrbov dolgozói kedves ünnepély keretében fejezték ki hálájukat államunknak, annak képviselői előtt. A himnuszok eléneklése után a helyi SzKP szervezet nevében Nagy Sándor, a hrhovi Nemzeti Tanács nevében pedig Szeles László elnök méltatta a nap jelentőségét. Felszólaltak Szöllősi András, igazgató tanító és Chutay elvtárs is, majd az iskolás gyermekek szavalatai és énekszámai tették színessé Október 28-a, az államosított ipar ünnepének előestéjét, amely igy Hrhov dolgozói számára kétszeres ünneppé vált. Községünkben már működik az EFSz előkészítő bizottsága is és tavaszra már megkezdhetjük a szövetkeződ gazdálkodást Hrhovon kigyulladt a fény, és minden remény megvan rá, hogy a falu szocializálásának útjára lépett dolgozóink országunk legjobb építőinek soraiba kerülnek. Szeles László, Hrhov. FELHÍVÁS! A „Jó könvv és sajtó heté"-nek titkársága annak közlésére kért fel bennünket, hogy a magyar községek ne reklamálják magyar könyvek küldését, mert azokat csak e hét folyamán küldik szét. Három nappal a kiállítás megnyitása előtt mindenütt ott lesznek a könyvek. Néger katonákat Ítélt el az amerikai törvényszék Haditörvényszék elé állították egy Koreában harcoló néger-osztag katonáit. Az amerikai hatóságok megtagadták a katonák neveinek nyilvánosságra hozatalát, Leon A Gilbert hadnagy esetét kivéve, akit előbb halálra ítéltek, majd engedve a tiltakozásoknak, megkegyelmeztek neki. Gilbert hadnagyot, aki a másodk világháború hőse, szeptember 6-án küldték Koreába. Gilbert elmondta, hogy a néger osztag katonái vonakodtak olyan háborúban harcolni, melyben nincsenek érdekelve s egy olyan hatalom szolgálatában, ameüy ragaszkodik a kegyet* lenkedéshez. A Daily Worker ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a többi elítélt katonát öt évtől életfogytiglan terjedő fogházbüntetéssel sújtották.