Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-18 / 267. szám, szombat

UJSZO 1950 novejnber 12 Ezen a héten befelezzük az őszi termények betakarítását es az ősziek vetését A terménybetakarítási kampány megkezdése előtt a bratislavai kerü­let állami birtokai versenyre hívták ki a nyitrai kerület állami birtokait. A munkák alatt a nyitrai kerület ru­galmasabb volt, mind a brigádtobor­zásban, mind a mezőgazdasági mun­kások áthelyezésében. Ezt a jó mun­kateljssítményekből is láthatjuk. Ma már határozottan mondhatjuk, hogy a nyitrai kerület megérdemelten sze­rezte meg ebben a versenyben az el­sőséget. A burgonya és a kukorica be­takarítását, valamint az őszi búza vetését már teljesen befejezték. Most már csupán 60 hektár cukorrépa sze­dése maradt hátra, ebből 40 hektár a zseliz; állami birtokon, 17 hektár a tornócin és 3 hektár a partizánskein. A bratislavai kerületben nagyon le­maradt a cukorrépaszedésben a nagy­szombati járás, ahol még 30 hektár cukorrépa van a földben. November 16-ig országos viszony­latban az állami birtokok a cukorré­pa betakarítást 98 9 százalékra végez ték el. A burgonya már csak kizáró­lag a bratislavai kerületben van a földben, mégpedig 40 hektáron. A bratislavai kerület a kukoricabeta­karít'ásban is lemaradt, de várható, hogy a még hátralévő 39 hektár ku­koricát a hét végéig leszedik- Figy e lembevéve ezt a lemaradást, a kuko­ricabegyüjtés országos viszonylatban 98 százalékra van teljesítve. A búzavetésben megint csak a bra­tislavai kerületben észlelhető- a leg­nagyobb lemaradás, ahol ugyanis még 108 hektár búzavetés van hátra, mégpedig a holicsi járásban 30 hek­tár, a bratislavai járásban 20, a sze­redi járásban 18, a nagyszombati já­rásban 16, a nagymegyeri járásban 13 és végül a vágújhelyi járásban 11 hektár. Szlovákiai viszonylatban te­hát november 16-ig a vetést 99.3 szá­zalékra végezték el. A brigádsegítség most a betakarí­tás utolsó napjaiban sem maradt el. Szerdán a nyitrai kerületben össze­sen 641, a bratislavai (kerületben pe­dig 470 brigádos kapcsolódott be a betakarítási munkálatokba. / , Szélfogók ültetése a kassai kerületben Á szov jet agrotechnika ismeretei nek alapján, amely bebizonyította, hogy nvtyen előnyösek a szelek felfogása és a talajnedvesség megőrzése céljából ültetett szélfogófák, a kassai kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osz­tálya a kassai, terebesi. moldvai és a királyhelmeci járások erdészeti osztá­lyaival együtt elhatározta, hogy megk czd k nálunk is a szélfogó erdősávok ü'tetését. Éppen ezekben a járásokban fontos, hogy a csapadék megtartá­sának érdekében szélfogósávokat ültess enek, mert itt a nagy szárazságok alatt a földek nagyon kiszáradnak. November 13-ától kezdve a király­helmeci járásnak sok községében a szél­fogósávok ültetése telies ütemben fo­lyik. A szélfogók ültetése teljes meg­értésre talált a szövetkezeti tagoknál is, akik megértették, hogy milyen nagy szerepet játszanak ezek a jó ter­mésben. Megfelelő mennyiségű tölgy­csemetét a nagyröcei erdészeti iskola biztosít. A szélfogókat az erős lég­áramlat irányával keresztbe ültetik, még pedig a helyi viszonyok szerint. Itt mindenekelőtt arról van szó, hogy a szélfogók gyengítsék meg az észak­ról jövő erős légáramlatot. Amint már említettük, nagyobbrészt tölgyfákat ültetnek. Az ültetési munkálatok meg­Oktató tanácskozások a nemzeti vállalatokban A teljesítményi normák átvizsgálá­sának és biztosításának akciója az üzemekbe nelérte tetőpontját. A tex­tilszektorban az átvizsgálást meg­kezdték már a választervezés máso­dik időszakában az irányszámokról folytatott viták során. Feltárták azo­kat a lehetőségeket, amelyek által magasabb teljesítményeket és jobb munkaszervezést lehet elérni. Ez év augusztus 30-tól november 7-ig a központi igazgatóság részvételével és együttműködésével, valamint a SzKP üzemi szervezeteinek az üzemi ta­nács, a CsISz, az üzemek vezetőségé­nek és a műszaki dolgozóknak rész­vételével oktató tanácskozásokat tar­tottak a nemzeti vállalatokban. Ezek a tanácskozások megvilágították a normáét vizsgálás jelentőségét és tar­talmát és megalapozták az átvizsgá­lás előkészítését és biztosították an­nak lefolyását. A szervezési terv és az átvizsgálás eljárását a legpéldá­sabban a trencséni Merina-üzem nemzeti vállalat dolgozta ki. A ROH és a SzKP funkcionáriu­Anrf minden tízes bizalminak tudnia kell Sok járási okta ó. aki az alapszervezeteket ellenőrzi, nincs tisztában az­zal, ml szerint kell megállapítani a pá rttagsági illetményeket Nem tudja, hogy a brutto vagy a tiszta jövedelem szerint kell-e kiróni a tagsági járu­lékot. A tízes csoportok bizalmijai még kevésbé vannak tisztában ezzel a fon­tos kérdéssel. Mindez abból származik, hogy nem tanulmányozták át eléggé a párt központi bizottságának erre vonatkozó határozatát, amely érvény­ben van a Párt minden szervezete számára. A CsKP központi bizottságának 1948 november 17-iki és 18-iki teljes ülése határozatot hozott a tagsági illetékek új rendezéséről. Ezek szerint: 1. 1940 januá. elsejétől új tagsági illeték táblázat lépett érvénybe. 2. Az új táblázat Szlovákiában is érvényes és egységes bélyegeket ad­tak ki. Az ille'ékeket a tiszta jövedelem Akiknek nem ízlik... Mi, a szliácsi kerületi pártiskola hallgatói egy vasárnap este a közeli szanatórium mozihelyiségében meg. néztünk egy szép szovjet filmet. A film címe: Van hazájuk. Az utolsó jelenetben egy szovjet asszony egy békegyűlésen a háború ellen beszél. A filmet a livena Csehszlovák Nő­szövetség kerületi konferenciája al­kalmával tűzték Szliácson először műsorra. Az értekezlet résztvevői es­te mind hazamentek, a két nagy, fényűző étterem azonban továbbra is zsúfolásig telve maradt az itt üdülő fürdővendégek kel. Már azt hittük, hogy nem is ka­punk a moziba jegyet, de csalódtunk, mert a mozihelyiség kongott az üres­ségtől. Gyérszámú látogatóközönsége főleg a politikai iskolák hallgatóiból és néhány munkás fürdővendégből állt. Ugyanakkor az éttermekben so­kan üldögéltek, akiket sem a mozi nem vonz, sem újságot nem látni a kezükben soha. Megállapítottuk, hogy ezek nem munkások, sem pedig párt­funkcionáriusok, hanem, annak a ré­gi. keményfejű értelmiségnek tagjai, amelyről a külföldi rádió hazug mó­don azt kürtöli, hogy egytől egyig munkatáborban ülnek. Régivágású, vagyonos urak ezek. Mi, dolgozók nem sajnáljuk, hogy ezek az emberek igen jól élnek itt, de ha meggondoljuk, mégis csak azt a kenyeret eszik, amelyet mi terme­lünk. Mégis mit látunk? Azt, hogy ezek az emberek a mi filmjeinkre ' nem kíváncsiak, hogy a dolgozók új­i ságjait nem olvassák. Milyen kultú­] r rival táplálkozik hát ez a réteg? Va­lószínűleg a nyugati rádiók adásából , merítik a kultúrát. Amerika hangja, i London, Párizs adják talán nekik a szellemi felfrissülést. Ezek az urak j undorodva fordulnak el a mi mun­káskultúránktól. Bevallom, egyszer én is hallgattam a párizsi rádiót. Éppen egy Magyaror­szágról érkezett panaszlevelet olvas­tak fel. A levél tartalma után ítélve valami elszökött földbirtokos Magyar­országon maradt feleségétől származ­hatott. A bánatosszívű szalmaözvegy, így panaszkodik: „Gyönyörű laká­sunkból átraktak egy egyszobás la­j kásba és kastélyunkat bútorral együtt lefoglalták a vörösök (hogy iskolának vagy óvodának foglalták-e le, azt már nem írta meg a. bánatos özvegy). El­süllyedünk ebben a mocsárban — folytatja. — Nincs újság, nincs könyv, amit egy magunkfajta művelt cm­I ber undor nélkül elolvashatna." I A végén már meg sem lepődtem. és műhelygyűléseken az mikor a bánatosszívű lélek így ese­dezett a nyugati imperialistáknak: „Gyorsan hozzátok az atombombát onnan nyugatról egyenesen Moszk­vára, hogy pora se maradjon. Sies­setek, míg teljesen el nem borít min­ket ez az undorító vörös mocsár". Mi tudjuk, hogy kik ezek az atom­bombáért rimánkodók Magyarorszá­gon is, nálunk is és mindenfelé, a dol­gozók szabad népi demokráciáiban. Tudjuk, hogy szerintük miért mo­csár a mi kultúránk, rádiónk, mo­zijaink, könyveink és újságjaink. Azért, mert a munkáról beszélnek, a valóságot ábrázolják, az építésről, a munkaversenyröl írnák és leálcáz­zák a terrorista romboló bandák te­vékenységét. Milyen kultúrára szomjaznak hát ezek a reakciós urak? Csuda gyönyö­rűség volna látni például a mo­ziban, hogyan fürdetik a fürdőkádba öntözött pezsgőben a híres színésznőt az amerikai milliomosok. Az újság első oldalán például elfogott kommu­nisták kínzásáról szeretnének cikke­ket és fényképeket látni, esetleg be. számolót arról, hogy Kínában kiön­tött a Sárga-folyam és ötmillió kuli a családjával együtt a vízbe fulladt. Ezt egy cseppet sem sajnálnák, hiszen szerintük úgyis túlsokan vannak a sárgák. Nem lep meg minket, hogy a mi régimódi, begyepesedett reakciósaink ilyen kultúra után vágyakoznak. Annyit azonban elvárunk tőlük, hogy ne tüntessenek a mi kultúránk iránti ellenszenvükkel és ne várják az atombomba ledobását sem Moszk­vára, sem ránk, mert annak szele őket is megcsapná. Mi munkások, földművesek és értelmiségiek szeret­jük és ápoljuk szocialista kultúránkat és gondolkodás nélkül szétverjük azt a fenékig rothadt kultúrát, ami után egy csoport reakciós „kultúrált" em­ber vágyakozik. Kovács Imre, kerületi pártiskola, Sliač. kezdése előtt az EFSz-ek traktorai fel­szántották a meghatározott területet. Ilymódon most már a munkálatokba az iskolás ifjúság is bekapcsolódhatik, mint ahogy azt Perinben és Nagyidán már meg is tették. Nagvidán, Perin­ben, čečjovicén november végéig már befejezik az ültetéseket. Perinben 10.5 méter széles övezet­ben, Čecejovicén november végéig már fél méter széles övezetben szintén 40 000, Nagyidán 15 méter széles övezetben 20.000, Voičicén 20 méter széles övezetben 15 000. a királyhel­meci járás községeiben pedig 30.000 tölgyfaültetvényt ültetnek. saí a tag­után tájékoztatták az üzemek dolgo­zóit az akció jelentőségéről. Számos üzemben rosszul fogták fel a nor maátvizsgálás jelentőségét s a he­lyes eljárást és nem kezdték meg azonnal a konkrét átvizsgálást. Az országos normák kihirdetésére vár­tak. Ezeket a fogyatékosságokat a ROH vezető dolgozóinak országos ta­nácskozása leplezte le a textilipar­ban végzett normalizálásról szóló vi­ta során. Az országos normák fogal­mának megvilágítása után a textil­ipari dolgozók szövetségének kerületi bizottsága az egyes üzemekbe utasí­tásokat küldött, amelyekben megma­gyarázta az átvizsgálások során kö­vetendő eljárást és így az akciót ren­des menetbe hozta. Némely üzemben személyes oktatást is kezdtek. Az akció az üzemekben ezután si­kerrel folyt le, erről tanúskodnak az egyes üzemek eredményei. A Danu­bius-gyárban már bevezették az össz­szektori normákat. szerint ke!! megállapítani a következő­képpen: tiszta fizetés tags. illeték % szerint 2 — _ — 1.500 5.— 0.3 1.501— 2.000 10.— 0.6 2.001— 2.50 15.— 0.7 2.001— 2.500 15.— 0.7 3.001— 3.500 30 — 0.9 3.501— 4.500 40 — LI 4.501— 5.000 50.— 1.1 5.001— 6.000 70.— 1.3 6.001— 7.000 100.— 1.5 7.001— 8.000 2.0 8.001 — 10.000 3.0 10.001 — 15.000 5.0 feljebb 15.000 10.0 A c se ovákiai magyar dolgozók lap­ásíak elszava az 1950. évre az 191 SZO minden magyar dolgozó kezébe Keresünk ^zonnali belépésre két e I á r u s í t ó n ő t a bratislavai Magyar Könyvesbolt részére. Párttagok és szakerők előnyben. Ajánlatok részletes élet­rajzzal PRAVDA V. odbor, Du­najská 47/a, címére küldendők. 1706/v JítunkÁdjeiiel^zűiMk íjfák Balogfala kultúrházat kapott Megható ünnepség színhelye volt vasárnap a feledi járásban levő Balog­fala község. Üj kultúrházat avattak. A megnyitó ünnepség nagy esemény volt Balogfala lakossága életében. Ed­dig a falu népe, főleg a fiatalsága gyakran a korcsma pálinkabüzös, füs­tös helyiségében kereshetett csak szórakozást, esetleg az utcákon csa­-tangolt. Ilyen körülmények között többízben ízetlen tréfákkal botránkoz­tatták meg az idősebbeket. Mindez azonban már a múlté. A helybeli Nemzeti Bizottságnak és Botos Béla, a falu bírájának kezde­ményezésére, a falu lakói elhatározták, hogy kultúrházat építenek. A költsé­gek előteremtéséhez a község minden családja anyagi viszonyainak megfele­lően járult hozzá. A szomszédos Kor­láti-kőbányavállalat is felajánlotta és megadta önzetlen segítségét. A kise­gítő munkaerőket a falu lakossága adta önkéntes brigádmunka megszer­vezésével. A jelentkezők, még az asz­szonyok és lányok is, a legsürgősebb nyári munkák idején is szakítottak annyi időt, hogy hozzájáruljanak az építés zavartalan menetéhez. Az asz­talosmunkát önkéntes iparosbrigád végezte Széplaki József asztalosmester vezetésével, aki szerszámait és műhe­lyét az építők rendelkezésére bocsá­totta. A sok fáradság nem is maradt eredmény nélkül A Nagy Októberi Forradalom 33-ik évfordulójára elké­szült a szép, tágas épület. A falu kö­zepén kapott helyet és dísze az egész községnek. A CsISz tagjainak nem okoz többé gondot, hol tartsanak elő­adást. Reméljük, hogy az utóbbi idő­ben a kultúrmunkában elmaradt CsISz­csoport megbecsülj az új lehetőséget. Tágas öltözőt kapott a kultúrházban a sportegyesület is, sőt a községi iro­dának is jutott egy helyiség. Van azonban a faluban egy nagy hiba is. Eddig még nem alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet. Szinte hihetetlen ez, hiszen a község lakóinak nagyrésze kis- és Ipzéppa­raszt, akiknek csak nyereségét jeíen­tene a föld közös és gépesített meg­művelése. Van a faluban olyan gazda is, akinek 6—7 hold földje tíz-tizenkét darabból áll. Ilyen kis földeken nem lehet géppel dolgozni, pedig a gép hivatott arra, hogy az embert a nehéz munkától megszabadítsa. A mezsgye­nélküli földek egymáshoz kapcsolva hatalmas termőterületet jelentenének és lényegesen nagyobb hasznot hoz­nának. Még egy más nagy jelentősége is lenne a gépesítésnek Községünkben ugyanis sok a tehenes gazda, akik teheneiket igásállatnak használják. Minden hozzáértő paraszt tudja, hogy a tehén nem szántásra való, hanem arra, hogy tejet adjon. Az igásállat­nak használt tehén azonban egyáltalán nem ad tejet, vagy ha ad is, nagyon keveset és idő előtt megrokkan. A tagosítás mindezt megszüntetné. Gaz­daságosan fel lehetne használni az ál­lami gépállomások traktorait és arató­gépeit. Amig azonban nem lesz közös vetés, addig nem lehet közösen aratni sem. Ha a mag nem kerül egyszerre a földbe, nem is érik egyszerre. Igy az aratás nagyon fáradságos és gyak­ran előfordul, hogy a határ egyik vé­géről a másikra kell járni, mert ott érettebb a vetés. Mindezt elkerülhetnék gazdáink a földműves szövetkezet ke­retében megvalósított közös vetésseä és aratással. Balogfala lakosai bizonyára felisme­rik az eddigi hibákat és rátérnek arra az útra, amely egyedül vezet a falu életszínvonalának emeléséhez. Gál Petik László, a budmericei magyar munkás­szerkesztő tanfolyam hallgatója Karlove Varyban üdülök Mi dolgozó nők a Szovjetúnió fel­szabadult asszonyai mintájára népi demokráciánkban elnyertük a férfi munkaerőkkel való tefljes egyenlőséget. Munkánkat megbecsülik, egyformán értékelik és szorgalmunk jutalmát minden tekintetben megkapjuk. En, a karlovévary-i Pupp szállodá­ba keríilitejm üdülésre, ahol más üze­mekből számtalan munkás és munkás­nő élvezte a szociális gondoskodás áldásait. Soha azelőtt ilyen gyönyörű épület belsejét nem láttam és bizony eleinte szorongással vegyes megható­dás fogott el, amikor az épületben járkáltam. Ilyen szállodákban azelőtt -csak az igen gazdag és igen nagy urak lakhattak, most pedig dolgozó asszonyok pihenhetik ki jó munkájuk fáradalmait. Szobánkhoz fürdőszoba is tartozik, az ellátásunk kitűnő, kultúr­előadásokat és felolvasásokat tartanak nekünk. Az előadások utáni vitába mind gyakrabban és mind bátrabban bekapcsolódunk. En. mint magyar asz­szony szót kértem és beszéltem mun­kástársnőimnek a mi EFSz-ünkről. Szívesen meghallgattak és szavaimat élénken helyeselték. Mi dolgozó asszonyok el nem muló hálával gondolunk a dicső Szovjet­unióra és Sztálin elvtársra, akik fel­szabadítottak minket a kapitalista idők fizikai és szellemi elnyomatása alóL Szilárd elhatározásunk, hogy hazánk és a világ békéjének őreiként fokozott lejkesedéssel végezzük munkánkat és teljesítjük népi demokratikus állam­polgári kötelességeinket. Kanitur Mária, Ardovo, p. Pelsőc. Villany Hrhovon Népi detmokráciánk áldásos gondos­kodása a falvak viillanyosítására is ki­terjed. Az ötéves terv megvalósítása során a moldavai járásban fekvő Hrhovo község is megkapta végre a »fényt a faluban«. A falu nagy örömünnepén Chutay elvtársnak, a Kerületi Nemzeti Bi­zottság gazdasági előadójának, to­vábbá a Keletszlovákiai Villamos­művek vezetőinek, a moldavai járás és az SzKP szervezet ki­küldötteinek jelenlétében adták át rendeltetésének a szépen kiépített viílamos hálózatot A hivatalos vendé­geket a község feldíszített kultúr­házában Domik László községi titkár vezetésével az elöljáróság, a tanítóság és a község népe fogadta. Hrbov dol­gozói kedves ünnepély keretében fe­jezték ki hálájukat államunknak, an­nak képviselői előtt. A himnuszok eléneklése után a helyi SzKP szerve­zet nevében Nagy Sándor, a hrhovi Nemzeti Tanács nevében pedig Szeles László elnök méltatta a nap jelentő­ségét. Felszólaltak Szöllősi András, igaz­gató tanító és Chutay elvtárs is, majd az iskolás gyermekek szavalatai és énekszámai tették színessé Október 28-a, az államosított ipar ünnepének előestéjét, amely igy Hrhov dolgozói számára kétszeres ünneppé vált. Községünkben már működik az EFSz előkészítő bizottsága is és ta­vaszra már megkezdhetjük a szövet­keződ gazdálkodást Hrhovon kigyul­ladt a fény, és minden remény meg­van rá, hogy a falu szocializálásának útjára lépett dolgozóink országunk legjobb építőinek soraiba kerülnek. Szeles László, Hrhov. FELHÍVÁS! A „Jó könvv és sajtó heté"-nek titkársága annak köz­lésére kért fel bennünket, hogy a magyar községek ne reklamálják magyar könyvek küldését, mert azokat csak e hét folyamán küldik szét. Három nappal a kiállítás megnyitása előtt mindenütt ott lesznek a könyvek. Néger katonákat Ítélt el az amerikai törvényszék Haditörvényszék elé állították egy Koreában harcoló néger-osztag kato­náit. Az amerikai hatóságok megta­gadták a katonák neveinek nyilvános­ságra hozatalát, Leon A Gilbert had­nagy esetét kivéve, akit előbb halálra ítéltek, majd engedve a tiltakozások­nak, megkegyelmeztek neki. Gilbert hadnagyot, aki a másodk világháború hőse, szeptember 6-án küldték Koreá­ba. Gilbert elmondta, hogy a néger osztag katonái vonakodtak olyan há­borúban harcolni, melyben nincsenek érdekelve s egy olyan hatalom szolgá­latában, ameüy ragaszkodik a kegyet* lenkedéshez. A Daily Worker ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a töb­bi elítélt katonát öt évtől életfogy­tiglan terjedő fogházbüntetéssel súj­tották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom