Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-18 / 267. szám, szombat

1950 november 11 msm UJSZ0 (VaisÁL lenéi Varsó villámgyorsan, rövid pár nap alatt leikészült a Béke Hívei 11. világ­kongresszusára. Csütörtökön este kez­dődött a kongresszus a Lengyel Szó házában. Szerdán és csütörtökön a rendkívüli vonatok a világ minden tá­járól hozták a küldöttekei Varsóba. A békeköveteket az elnyomott világból, ahol a kapitalista kormánvok a béké­ért való harcot bűnténynek minősítik. Eljöttek a békekövetek a szabad vi­lágból, ahol mindenki, a gyárakban, a mezőkön, egyszóval mindenüti, ahol a munka folyik, a szocialista építésben való részvétellel harcol a békéért. Egész Varsó és mondhatni egész Lengyelország é legnagyobb világ­esemeny jegyében él, amelv elhomá­lyosítja a világ másik részén, Laké Successben az Egyesült Nemzetek Szervezetenek ülésezését, ahol a hábo­rús uszítóknak különféle machinációk és főleg erőszak útján sikerül alapjá­ban meggyengíteniök ezt a szerveze­tet, amelynek eredeti hivatása az lett volna, hogy a békéért küzdjön. De La­ké Successben a küldötteknek csak egy része, a Szovjetúnió és vele baráti vi­szonyban álló országok küldöttei bar colnak a békéért. A Béke Hívei varsói kongresszusán a világ minden részéről 74 nemzet szabadon választott küldötte fog a bé­ke mellett küzdeni. Ez lesz az igazi béke-parlament. E parlament fórumán nem Acheson fog az amerikai néo nevében beszélni, hanem a haladó párt titkára. Rogge, akinek tolmácsolásában az amerikai nép inkább fogja békeóhaiát kifejez­hetni, mint Achesön út ián. Mivei Be­vin Laké Successben a brit nemzet ér­dekeit eladta, a varsói kongresszuson Bernál professzor kapott a brit nép legjobb fiaitól felhatalmazást, hogy mondja meg a világnak: az angol nép, amely szintén megismerte a há­ború szörnyűségeit és alap iában szin­tén az amerikai megszállás keserű ke­nyerét eszi, nem azonosítja magát Attleevel, aki Churchillal együtt az amerikai imperialistáknak eladta egész Angliát. Míg Moch és Schuman Nyu­gat-Németország felfegyverzésének kérdésében bizonyos függetlenséget és önállóságot akarnak fitogtatni, mert ismerik a francia nép igazi érzelmeit és félnek tőlük, míg Moch rendőrsége mindent elkövetett, hogv megakadá­lyozza a francia nép delegátusainak Varsóba jutását, az igazi froncia Jo­liot-Curie a többi francia küldöttel együtt elmondja maid a kongresszu­son, miként vélekednek ők Nyugat­Németország felfegyverzéséről. A né­met nép is, amelynek sorsával az im­perialisták a legtöbb játékot űzik, el­küldte valódi követeit. Ezek hallották Sztálin elvtárs szavait, hogv* a német nép részvétele nélkül a háború Euró­pában elképzelhetetlen. És éppen ezért jöttek ide Varsóba, mert Sztálin elv­társnak szavait megértették. Itt van­nak a szabad Jugoszlávia követei is, pl. Popivoda elvtárs, aki a kongresszus­nak majd megmagyarázza, hogy az áruló Tito miért tiltotta be a békemoz­galmat Jugoszláviában és miért tiltot­ta el a stockholmi felhívás aláírását. A legjelenlőségteliesebb azonban a szovjet haza küldöttsége, mert a szovjet nép a világbéke legerősebb biztosítéka. Ebben a delegációban ott van Alexej Meresz iev. a dicsőséges szovjet repülő, a Szovjetunió hőse, aki a hitleristákkal folytatott harcban megsebesülve napokon keresztül hó­ban vonszolta magát, hogv a front­vonalon át övéihez iusson vissza, aki­nek később mintkét lábát amoutáltáks mülabakkal folytatta harcát a hitleris­ták ellen. Egyike lett a leghíresebb szovjet repülőknek De itt van Borisz Polevoj is, aki az „Igaz ember" című regényében ezt a valódi történetet feldolgozta. A varsói kongresszuson jelen van a koreai nép küldöttsége is és éppen a koreai nép bizonyítja a legszebben, hogyan törik bele az imoerialisták foga háborús törekvések érvénvre juttatá­sába. Meggyőződhetnek az imperia­listák arról, hogv a mi békemozgal­munk nem meddő -pacifizmus, amely a támadó előtt alázatosan fejet hajt, hanem harci mozgalom a háborús uszí­tók ellen, amey ki akaria ütni a fegy­vert a támadó kezéből, mielőtt még használhatná. A háborús gyujtogafók­nak megvan minden okuk arra, hogy féljenek a varsói kongresszustól. De az, ari az ellenségnél félelmet kelt, az öröm kútforrása számukra, a világ azon népei számára, amelvek a hábo­rút nem akar iák. Varsó, amelv a háborúban oly so­kat szenvedett, harci elszántságnak sz'mbóluma: nem engedjük, hogy a kapitalistáknak sikerüljön egv új vi­lágháború borzalmas katasztrófájába taszítaniok a világot A háborús uszí­tók iól tud iák, miért félnek Varsótól Nagyon jól tudják hogv a békét meg lehet óvni, ha a Béke Hívei harcuk­ban nem lankadnak. És Varsó bizonyságot fog tenni ar­ról hogy harcunkat nem hagyjuk abba. „ ÍDr. Rosian) Joliot-Curie megnyitotta a Béke Hívei II. Világkongresszusát Varsóban A Lengyel Szó házában csütörtö­kön 19.30-kor nyitották meg a Béke Hivei II. világkongresszusát. Nem le­het leírni azt a lelkesedést, amellyel a küldöttek tanúbizonyságát adták, hogy a Béke Hívei 800 milliós táborá­val együtt készek építeni és megvé­deni a békét. A kongresszust Chopin A-dur polonézének csodálatos harci ütemeivel nyitották meg. Majd utá­na Frederic Joliot Curie, a Béke Hí­vei állandó bizottságának elnöke, emelkedett szólásra. Bevezető beszé­dében mély hálás köszönetét fejezte ki a lengyel dolgozó népnek azért a nagy kezdeményezésért, amellyel a rendelkezésére álló egészen rövid idő alatt előkészítette mindazt, ami biz­tosítja a II. világbékekongresszns si­keres lefolyását. Curie professzor a továbbiak folyamán sajnálatának adott kifejezést, hogy az angol kor­mány zavaró akciói miatt a kongresz­szust nem lehetett Angliában meg­tartani. A kongresszus nevében üd­vözletét küldte az angol dolgozóknak, köszönetét fejezte ki azért az önfel­áldozásért, amellyel a kongresszust Sheffieldben előkészítették. Attlee minden törekvésével, hogy a kon­gresszus megtartását lehetetlenné te­gye, szembenáll a valóság: a kon­gresszus megvalósult. Még hatalma­sabb, erőteljesebb s a világ dolgozói még nagyobb tömegeinek támogatá­sát bírja. A dolgozók millói ismét még jobban megismerték az igazsá­got, hogy most az angol imperialis­ták igazi arca megmutatkozott. A békekongresszus Attlee és az impe­rialista háborús uszítók óhaja ellené­re is megvalósult. Curie professzor ezután annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a kongresszus híven fogja teljesíteni azt, amit tőle a vi­lág elvár, hogy megerősíti a világbé­két, hogy elnyomja és megsemmisíti a háborús uszítókat. Curie professzor felszólalása után a varsói Nemzeti Tanács elnöke, Al­brecht mondott üdvözlő beszédet. Varsó főváros nevében üdvözölte a kiküldötteket, tolmácsolva a varsói nép békeóhaját. — Varsóban, a súlyos áldozatokat hozott város falai között őszinte sze­retettel fogadjuk önöket. Varsó 1 az önök városa lett, a békédéigátnsok városa. — mondotta Albrecht a var­sói Városi Tanács elnöke. Igy kezdődött meg a békekon­gresszus, amelyen 80 nemzet, 72 or­szág kiküldöttei vesznek részt. Itt van a szovjet delegáció, soraiban a Szovjetúnió dicsőséges hősei, kiváló tudósai, nagyszerű művészei, Ilja Ehrenburg, Sosztakovics, Fagyejev, Mereszijev, Zoja Kozmogyemszkája édesanyja, Borisz Polevoj. Megérke­zett már a Népi Kína delegációja, amelyet a Koreai Asszonyszövetség elnöknője, Pag-Den-Aj vezet, Mexiko küldöttei, Lombardo Toledáno és Je­ra tábornok, 250 francia delegátus, 300 olasz delegátus, Amanda Holz­knecht 18 éves fiatal lány, aki az ausztriai delegáció tagja és Tirolban 3000 békeszavazatot gyűjtött, Popi­voda tábornok, aki a Tito-féle áruló banda ellen harcoló hazafiak béke. követeként érkezett. Mind megérkez­tek a béke követei már, hogy részt­vegyenek az négynapos kongresszu­son, hogy közös ülésükön megtár­gyalják mindazt, amivel a béke tá­| rát még erősebbé, még hatalmasabbá i tehetik, amivel végső csapást mérhe­| tünk azokra, akik az új háború ki­i robbantására törekszenek. A német nép szembeszáll az amerikaiak Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló kísérleteível Bevin és Schuman a potsdami egyezményből eredő kötelezettségeket nem akarják tudomásul venni A Demokratikus Német Köztárs aság Nemzeti Frontja Tanácsának plénuma Németország lakosaihoz felhívással fordult, hogy a nyolc állam külügyminiszterének Prágában tartott konferenciáján hozott határozat meg• valósítása érdekében indítson hatalmas nemzeti mozgalmat és lépjen fel energikusan Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya az elmúlt napokban mutatkozott be a Német Demokrati­kus Köztársaság parlamentje előtt. A parlamenti ülésen Grotewohl mi­niszterelnök kormánynyilatkozatot tett, amelyben megszabta a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának küLpolitikai irányvonalát. Grotewohl hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya a Szovjetunióval és a népi demokratikus köztársaságok­kal a baráti kapcsolat elmélyítését tűzte ki céljául és a béke politiká­ját akarja megvalósítani. A Német Demokratikus Köztársaság kormá­nya teljes mértékben elismeri a potsdami egyezményből eredő kö­telezettségeket és a leghatározot­tabban visszautasít minden olyan imperialista törekvést, amely a potsdami egyezményben foglaltak kai ellentétes érdekeket kíván ér­vényre juttatni. Míg Németország felelős tényezői éá a- német nép túlnyomó többsége határozott hangon visszautasítják a Nyugat-Németország felfegyverzé­sére irányuló kísérleteket, addig az amerikai imperializmus szolgálatában álló londoni labour-kormány képvi selője, Bevin külügyminiszter az el­múlt napok során olyan nyilatkoza cot tett, amely ismételten igazolja, hogy az angol kormány minden tekin­tetben alárendeli magát az amerikai imperialisták új háborús kísérletei­nek. Ezt bizonyítja Bevin beszéde, aki a potsdami értekezlet határozatainak betartásiát Angliára nézve nem tart­ja kötelezőnek. Bevin a trumani politika uszályhordozója Az angol sajtó részletesen kommen­tálja Bevin külügyminiszternek az Alsóházban tett nyilatkozatát. A nyilatkozat a Szovjetúnió kormányá­nak javaslatára vonatkozott, amely­ben a külügyminiszterek tanácsának egybehívását javasolja. Bevin ugyan azt állította, hogy a brit kormány Csehszlovák népművelési küldöttség Magyarországon A szlovákiai tájékoztatási megbf­zotti hivatal küldöttsége november 2—12-ig a Magyar Népköztársaság népművelési minisztériumának meg­hívására Magyarországon tartózko­dott a magyar népművelési munka megismerésére. A küldöttség meg­látogatta Budapest és a magyar vidék kuKúfotthonait, könyvtárait, színhá­zait, a debreceni kultúrotthon igazga­tóképző iskoláját és tanulmányozta a kultúrmunkát az üzetmekben, állami gazdaságokban, a termelőszövetkezeti csoportokban, valamint a szlovák nemzetiségű községekben. Ahol négy koronában állapítják meg a dolgozók napi bérminimumát Az airikai munkások egy tömbbe tömörülve harcolnak tarthatatlan helyzetük megjavításáért A francia Szudán szakszervezeti szövetségének főtitkára, és Abdoulay DialJo, a Szakszervezetek Világszövetsé­gének alejnöke a Szakszervezeti Világ­szövetség titkárságához levelet inté­zett komoly bizonyítékokkal alátá­masztva, amely a kizsákmányoló ha­talmak uralma alatt nyögő afrikai gyarmati nép nyomorúságos éltetét igazolja. Az afrikai munkások helyzete — akiknek bére a legelemibb életszük­ségletek fedezésére sem elegendő — tartliatatlan. Kotunban Dahomey tar­tományban a munkaügyi feilügyelő a bérminimumot napi 105 frankban álla­pította meg (100 frank: 14.25 Kčs). A szakszervezetek az árak állandó emelkedése miatt a bérminimumot 135 frankban akarták megállapítani. A béremelés helyett azonban a munka­ügyi felügyelő a bérminimumot to­vább csökkentette, először napi 93 frankra, majd kormányzósági döntés alapján 90 frankra. Kamerunban a munkások napi bére 80 frankot t'esz ki. Egyes vidékeiken a gyarmati biztos az existenciáiis minimumot 16 frank­ban állapította meg. Természetes, hogy íyen körülmé­nyek közqsJJ az afrikai dolgozók éleft­érdekeik mogvédése céljából egységes harcra szánták él magukat s most a Szakszervezetek Világszövetségéhez fordulnak támogatásért. A kameruni Szakszervezeti Szövet­ség a gyarmati biztoshoz kérvénnyel fordult, hogy egy összafrikaj előké­szítő konferenciát engedélyezzen. A gyarmatügyi biztos azonban válaszra som méltatta a Szakszervezeti Szövet­ség jogos kérését. A gyarmati terror­ral szemben az afrikai dolgozók egy­séges tömbbe sorakoznak fel, hogy határozott módon folytassák harcukat életfeltételeik megjavítására és a világbéke megőrzésére. ,,mindenkor kész közreműködni ab­ban, hogy kísérletet tegyenek közös tárgyalás útján azon akadályok ki­küszöbölésére, amelyek a mai feszült nemzetközi helyzetet okozzák", de ennek ellenére — mondotta Bevin — a nyolc állam külügyminiszterei­nek prágai nyilatkozatát nem tartja megfelelő alapnak a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásá­hoz. Bevin nyilatkozatával nyíltan lemondott a potsdami - egyezmény­ről, amikor kijelentette, hogy „aligha célirányos" olyan tanács­kozásokat egybehívni, amelyeknek célja ezen egyezmény teljesítésé­nek biztosítása volna. Silverman Labour-párti képviselő kérdésére adott válaszában Bevin ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy az angol kormány elutasítja Németor­szág jövőjét illetően a potsdami egyezményt. Az angol kormánynak az a célja, hogy folytassa Németor- I szág feldarabolására irányuló politi­káját, Nyugat-Németország felfegy­verzését szolgáló ténykedését. A Telepress hírügynökség tudósí­tója rámutat arra, hogy az Észak­amerikai Egyesült Államok külügy­minisztériumának nyomására Nagy­Britannia elsőnek utasította vissza a szovjet javaslatot. Schuman, francia külügyminiszter, a sajtónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a francia kormány alapjában véve kedvező álláspontot foglal el a tanácskozás összehívását illetően, megállapította, hogy nem szabad „elmulasztani egyetlen lehe­tőséget sem, amely megoldhatná a mai veszedelmesen feszült nemzetkö­zi helyzetet." Valójában azonban síkraszállt az angol-amerikai imperia­listák mai politikai Irányvonala, a német remilitarlzáció politikája mel­lett, ami a potsdami egyezmény megsértését jelenti. Ez abból is kitűnik, hogy Schuman szerint »a négy állam közötti periodikus kap­csolat nem összeegyeztethetetlen az Atlanti paktum keretében való véde­lem megszervezésére irányuló tö­rekvéssek. Schuman a nyugati nagyhatalmak tá­madó politikájának képviselője és nyilatkozatában azt igyekezett bizo- . nyítani, hogy a tanácskozásnak korlá­tozása »csak a német kérdésre« nem vezethet a nemzeitközi helyzet javulá­sához. A francia nép nem hajlandó idegen érdekekért síkra szállni Francois Billoux kommunista párti képviselő Schumant, illetőleg a fran­cia külpolitikai irányvonalat kritizál­va a következőket állapította meg: — Míg az amerikaiak és a brjttek egy német hadsereg alapítását kö­vetelik, addig a francia kormány egy európai hadsereg megalakításá­nak javaslatával lép elő, amelyben helyet kapnának a német katonai egységek is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a nagy folyó apró patakokból keletkezik. Billoux a továbbiak során megje­gyezte, hogy a francia nép határo­zott, hogy harcolni fog az Ily hábo­rú előkészítését célzó politika ellen. Tudatában van ä francia nép annak, hogy a háború politikája nem fele! meg Franciaország életérdekeinek, mert az 'Isztán egy idegen hatalom érdeke. Az USA kormánya követte el a támadást Koreában Dr. Vavrička november 15-én az ENSz gazdasági, pénzügyi, szociális és kultúrbizottsága előtt a koreai segít­séggel kapcsolatosan kifejtette a csehszlovák népi demokratikus köztár­saság kormányának álláspontját a vita alatt álló kérdéssel kapcsolatosan. — A csehszlovák delegációnak po­zitív az állásfoglalása Korea gazdasági megsegítésének kérdésében. A gazda­sági és szociális tanácsban azonban tartózkodott a szavazástól, a határo­zati javaslat kérdésében, bár cikke­A görögországi fasiszta uralom belyett szabad választásokat követelt a Szovjetúnió az ENSz-ben Az ENSz politikai bizottsága a hét elején folytatta a görög kérdés tár­gyalását. A Szovjetúnió küldöttségé­nek javaslatát, amely Görögországban általános amnesztiát, a gyííjtó'táborok felszámolását és általános szabad par­lamenti választásoka' kívánt, 51 sza­vazattal 5 ellenében elvetették. A ja­vaslat mellett a Szovjetúnió, Ukrajna, Bjelorusszia, Lengyelország és Cseh­szlovákia szavazott Ugyanakkor az angol-amerikai tömb nyomására az ENSz elfogadta Görögország határo­zati javaslatát. Ez az indítvány azt ajánlja »a Görögországtól északra® fekvő országoknak, hogy szállítsák haza azokat a görög katonákat, aki­ket a partizánok foglyul ejte.ttek és azután — a javaslat állítása szerint — ezekbe az országokba szállították. Ebben az elfogadott határozati javas­latban a görög kormány egyetlen fi­gyelemreméätó adatot sem közöl, ahogy azt a szovjet küldött felszóla­lásában is hangsúlyozta, amely azt bizonyítaná, hogy görög katonák va­lóban fogságban vannak a »Görög­országtól északra« fekvő országok­ban. A szavazások után az ENSz politi­kai bizottsága rátért Ausztráliának, Dániának, Holandiának és Francia­országnak a görög gyermekek haza­szállításával kapcsolatos határozati javaslat megtárgyalására. lyeinek többsége melieitt fogfalt állást. A csehszlovák delegációnak ez az álláspontja azzal van indokolva, hogy a gazdasági és szociális tanács gaz­dasági határozata nem biztosítja a koreai népnek azt, hogy saját ügyei­ben önállóan dönthes&ein. A .csehszlo­vák delegáció éppen ezért a Szovjet­únió javaslatát támogatja, amely azt követeli, hogy Korea mindkét részé­nek képviselői az egész koreai nép együttesen dönthessen a gazdasági megújítás kérdésében. Á csehszlovák delegátus megismé­telte a népi demokratikus Csehszlová­kiának e kérdésben már leszögezett álláspontját, amelyet Široký elvtárs külügyminiszter kifejtett az ENSz előtt. Široký külügyminiszter — mon­dotta ezek után Vavrička ddegátus, — megdönthetetlen tényekkel igazolta, hogy Koreában az egyedüli támadó az USA. Ezeket a tényeket sem a. politi­kai bizottság, sem a közgyűlés nem cáfolta meg, mert tudatában volt an­nak, hogy ezzel leleplezné a tényleges támadót. Az USA kezdte fegyveres erejével a támadást éspedig még mielőtt az ENSz szerve a kérdésben döntött volna. Az USA kormánya egyenes támadó tettet követett el, mert egy polgárháborút használt fel arra, hogy fegyveres erejével behatol­jon egy másik állam területére, hogy azt megtámadja szárazföldi, tengeri és repülő katonai egységeivel. Az Egyesült Államok kormánya kétségte­lenül a támadó szerepét töltötte be abban az értelembem. ahogy azt 1933­ban a nemzetközi leszerelési konferen­cia definiálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom