Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-17 / 266. szám, péntek

ÜJSZO ­1950 november 17 <Szerefeilel köszöntünk benneteket! Falujáró színjátszóink Anglia labourpárti kormányának, amely a Wall Street-i mágnások uta­sítására megkísér« l-e, hogy meghiúsítsa a Béke Hívei második világ­kongresszusát, nem sikerült megvalósítania gonosztevő szándékát. A kongresszusi nem Sheffieldben, hanem Varsóban tartják meg. Az angol kormány és amerikai uraik az egész világ előtt igaz valójukban mutat­koztak meg. Minden ország jóakaratú emberei saját szemükkel győződ­tek meg a béke ellenségeinek — a háborús uszítóknak arculatáról. A lengyel demokratikus kormány és a lengyel nép nagy megelégedés­sel fogadták azt a hírt, hogy a Béke Hívei világkongresszusának ülését Varsóba helyezik át. lyesebb üdvözleteket és kívánságokat tartalmazzák a kongresszus résztve­vőinek. A Béke Hívei világkongresszusát a lengyel dolgozók új munkaleikesedés­sel fogadják a békeharcban. Mind jobban kiíerjed a szocialista munka­verseny, amelyet a kongresszus tisz­teletére kezdtek. Számos ipari üzem dolgozói új termelési köieleze-tsége­ket vállaltak. Számos üzem munkásai békeváltásokban dolgoznak. A lodzsi Sztálin-textilgyáj; 200U munkása bé­keműszakokat keedett. Minden gép lelett, amelyen a békeváltások részt­vevői dolgoznak, ®"rüs zászlók van­nak elhelyezve, fehér békegalambbal díszítve. Zsiraldovban háromezer mun­kás kezdett békeváltást. Szi'éziáhan békeváltásokat kezdenek a kohómun­kások és bányászok, Gdanskban a ha­jóépítők és más munkások ezrei. A lengyel nép szívélyesen fogadta a nagy Szovjetúnio küldöttségét, amely Varsóba érkezett a Béke Hívei világkongresszusára és hasonló szívé­lyes fogadtatásban részesültek a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népköz­társaság kiTdöttsegei A varsói főállomáson, amelyet a világ összeis országainak zászlói és a békegalambbal díszí'ett óriási kék­zászlók díszítenek már a vonat, meg­érkezése előtt jóval, a varsói üzemek munkásainak ezrei és a közszerve,?p­tek képviselői gyü'ekeztek. Zászlók­kal, jelszavas feliratokkal, az egész világ dolgozói nagy vezérének Sztá­lin elvtársnak képeivel vonultak fel. Az á'lomás elöt'i nagy téren népgvü­lést tartottak, amely hatalmas béke­manifesztácíó lett. Adam Rapadszký a Béke Hívei lengyel bizottságának al­elnöke szívélyesen fogadta a szovjet nép képviselőit, a kínai és a koreai küldöttségeket, valamint a jugoszlá­viai politikai menekültek küldöttsé­gét. A megérkezett vendégek nevé­ben /M xej Szurkov köitő mondott beszédet. A népgyűlés résztvevői teljes szív­vel. nagy lelkesedésse' éltették a nagy Sztálint. A téren felhangzott a viha­ros kiáltás: Sztálin' — béke!. Sztálin — béke! Éljen Mao-Ce-Tung! Éljen Kim-Ir-Szen! A demokratikus Lengyelország, amely tárt karokkal fogadja a kon­gresszus valamennyi résztvevőjét, az egész világnak megmutatja a béke­szerető lengyel nép őszinte és szívé­lyes vendégszeretetét. J. Makarenko. a fesztiválon A Szlovák Színház harmincéves jubileumán a Nová Scéna színpadán felhangzott a szocialista tartalommal telített magyar szó és a zsúfolt szín­ház közönsége visszafojtott lélekzet­tel figyelte falujáró színművészeink fegyelmezett alakítását, amely szer­ves részévé vált a szlovák színészet nagy ünnepének. Szép, ragyogó ün­nep volt ez az előadás, még színé­szeink itt-ott botladozó játékán is érezhető volt ez az ellenállhatatlan erő, amely a béke c'borába egyesít mindannyiunkat és amellyel a szo­cializmus ajándékozott meg bennün­ket. Ugy véljük, egy kicsit mindany­nyian meg voltunk hatva és a hall­gatóság épúgy küzdött a lámpaláz­zal, mini színészeink a színpadon. De ez nem is csoda, ha meggondol­juk, hogy míg a híres ,.békeévekben" az urak állandóan gondoskodtak ar­ról, hogv a sovinizmus kimeríthetet­len forrásává váljon a maradokás­nak, addig ma a szocializmus útjára lépve bátran, felemelt fővel ünnepel­jük a kultúra közös ünnepét. Pártunk lankadatlan és kitartó fel­világosító munkával közös nevezőre hozta hazinkban az építőmunkát és annak eredményekép ma közösen ünnepelhettük a szlovák dolgozókkal a kultúra ünnepét. Soha még ilyen szemléltetően nem domborodott ki a munka és a kultúra szerves össze­függése, mint most, ezen az ünnepi előadáson. Az ünnep feltételeit mun­kásaink a munkahelyeiken s földmű­veseink az Egységes Földműves Szö­vetkezeteinkben Pártunk irányításá­val teremtették meg. És nem fér két­ség hozzá, minél ön tudatosabban és lelkesebben vesz részt a dolgozó ma­gyarság a közös építőmunkában, kul­túránk annál mélyebb gyökeret ver­het a szocializmusban, annál jobban biztosíthatja a maga fejlődését. Faluj.'ró színészeink Ján Skalka szlovák - író ,,Kecsketej" című szín­művét adták elő Egri Viktor gondos és gördülékeny fordításában. Ez a rf$éUe tmgif háború Irta: G. B. SHAW George Bemard Shaw, a világhírű haladó író — mint már jelen­tettük 94 éves korában meghalt. Shaw kíméletlen szókimondás­sal leplezte le és tette nevetségessé az angol kapitalista társadalom hazug erkölcseit. Gyűlölte a háborút és minden sorában ott izzott a béke igaz szeretete. A versaillesi béketárgyalások megkezdése előtt „Béke vagy háború'' címmel könyvet írt, amelyben tényekkel bi­zonyította be az angol, amerikai diplomácia hazugságait és politi­kájának imeprialista voltát. Ebből a könyvéből való az alábbi rész­let. Néhány további adatot bocsátok azok rendelkezésére, akik a „ke­' gyetlenkedési propagandától" az őrjöngésig hagyták magukat lázítani. (Ez a propaganda már a háború alatt s piszkos dolog volt; most peuig egyenesen gazság.) Természetesen történtek kegyetlenkedések. A fele, a negyedrésze sem került nyilvánosságra azoknak a gonosz tettek­nek, amiket bűnösen terhelt egyének elkövettek. Ha az újságok összes rémhíreit elhisszük, azokat is, melyek tisztán magukon viselik a ha­zugság bélyegét és a számot tízzel megszorozzuk, még mindig nem kap­tuk meg á katonai bűntényeknek azt a számát, amelyet minden statisz­tikus teljes biztonsággal megállapíthat, a nélkül, hogy egyetlen had­bírót megkérdezett vagy a szenzációs német kegyetlenségekről csak egy szót is olvasott volna. Háború előtt átlag ötven angol közül egy követett el kihágást. Súlyos vétség miatt minden nyolcszázból egy került törvény elé. Súlyos bűncselekmény pedig átlag 3077 férfiból egyre esik. A két első esetben igen sok a nőkön elkövetett erőszak és bántalmazás. Az utolsó olyan kegyetlenkedéseket foglal magában, melyek sokkal borzalmasabbak, semhogy le lehetne irni őket és melyek­nek egy részét a bűnös a saját gyermekein követte el. Ha ezekre a számokra és börtönökre, rendörségre, esküdtszékre, akasztófára gon­dolunk melyek valószínűleg nem léteznének, ha nem volna rájuk ok­vetlen 'szükség, akkor az angolt nem szabad úgy beállítanunk, mint­ha gyávaságra és brutalitásra képtelen volna, ellentétben a némettel, aki kizárólag gyáva és brutális tud lenni. Az a valóság, hogy úgy a németek, mint az entente az átlagos morális érzékű férfiak milliói mellett a legkitanultabb gazemberek ezreit is belenvonták a hadse­regbe. És amit ezek a terhelt emberek müveitek a háborúban, amely a legjobb alkalmat szolgáltatja nekik, azt nem lehet többé jóvátenni és így legjobb meg sem említeni. Még a háborúellenes propaganda számá­ra is céltalanok ezek a reminiszcenciák. A született gonosztevők béké­ben még veszélyesebbek, mert nem állanak szigorú katonai fegyelem alatt. A német katonai rendőrség német katonák gonosztetteiröl olyan eseteket tudna mesélni, amelyet a legnagyobb fantáziájú angol ripor­ter sem képes kitalálni; de van-e aki azt hiszi, hogy a francia, az an­gol vagy olasz katonai rendőrség szűkölködik hasonló esetekben? A közelmúltban egy hír jelent meg a lapokban, amely szerint a Francia­országban lévő amerikai katonai rendőrséget át kellett szervezni, mert magában a Szajna-kerületben _ a számtalan véres verekedésekről nem is szólva ' harmincnégy gyilkosságot követtek el az amerikai katonák. Ha egy legmagasabb tiszteletben álló és civilizált állam fék­telen tagjai ilyet tesznek barátaik és szövetségeseik országában, elkép­- zelhetö hogy ugyancsak mint viselkednek ellenségeikkel szemben, ha megvadulnak. Legokosabb, ha ezen dolgokat teljesen kitöröljük emlé­. kezetünkböl; gyermekeink ne is halljanak soha róla. És ha a diplo­f maták most mégis visszatérnek r á> a békekonferencia munkáját bi­! zonnval nem fogja megkönnyíteni. * kitűnő darab, amely a szlovák iroda­lom egyik legsikerültebb alkotása, szinte jelképesen hat és mintegy bi­zonyítékul szolgál, hogy szlovák és magyar dolgozóinknak egyetlen prob­lémával kell megkíizdeniök, és pedig a kulák ellenséges magatartásával, aki az építőmunka, a falu szocializá­lása ellen tör. Skalka színművében teljes méreteiben kibontakozik a ku­lák aljas, önző és kártékony törekvé­se, amely egyetlen pillanatra sem hagy neki nyugtot. Kora hajnaltól a késő éjjel; órákig azon töri a fejét, mikép játszhamá ki a falu kis- és középgazdáit. Soha ilyen színmt nem volt aktuálisabb falvainkban, mint éppen ma, amikor a kulákság semmi­féle eszköztől nem riad vissza, hogy épitőmunkánk ellen törjön. Skalka remek eszközökkel dolgozik, a bége­tő kecske ötlete, amellyel leteper; a kulákot, a nép igazi eszköze, amely évszázadok óta a gúny göbös korbá. csáva! ostorozta elnyomóit. Csak egy példával éljünk, itt van Ludas Ma­tyi esete- A mű hibái teljesen eltör­pülnek, ha meggondoljuk, hogy ha­zánkban mindössze két esztendős az Egységes Földműves Szövetkezet mozgalma. Falujáró színészeink alakítása Más kérdés az, mennyire sikerült színészeinknek kihozni a szerző szán­dékait és törekvéseif. Nos, mi azon a véleményen vagyunk, hogy színé­szeink együttese figyelemreméltó ala­kítást nyújtott és minden reményünk megvan arra, hogy rövid időn belül megtalálják azt a reális hangot, ame­lyet szocialista művészetünk minden művelőjétől megkövetel. Az együttesből elsősorban ki kell emelnünk Fekete Gyula alakítását, aki a kulák szerepét komoly hozzá­értéssel j átszólta. Hanglejtése töké­letes összhangban volt mozdulatai­val és a kulák-jellem megátalkodott ravaszságát domborították ki. Csi­csatka Ferenc a kisbíró szerepében higgadt alakításéval ugyancsak ki­tűnően érzékeltette a meggondolt kisparaszt magatartását, aki lassú és kitartás, munkájával sikerre viszi a t'alu közös akaratát. Botka Zsuzsa Katalint, a zsellér özvegyét átérzéssel vitte színpadra. Alakításában tö­rések voltak, még egy kissé bizony­talan a hangja, de voltak jelenetek, amelyek azt bizonyítják, hogy hatá­rozottan fejlődőképes. Kitűnő szí­nésznőnek bizonyult Tessedik Erzsé­bet, a kulák feleségének alakítója, szerepén fölényesen uralkodott. A baj éppen itt volt, kevesebb fölény­nyel és több szenvedéllyel sokkal többet hozott volna ki szerepéből. Kakas Sándor a szolga alakításával komoly sikert aratott. Több jeleneté­ben nyíltszíni tapsot kapott. Kitűnő színészanyag, csak foglalkozni kell vele. Biztosan mozgott a színpadon, csak éppen nem a szolgát játszotta, hanem egy rokonszenves csirkefogót. Bizonyára egyétlen néző sem akadt a színházban, aki elhitte volna, hogy Kakas tényleg szolga és keményen dolgozik a kuláknál a mindennapi kenyeréén. Az a véleményünk, hogy elsőrangú művész válik belőle, ha komolyan nekilát szerepei tanulmá­nyozásához. Alakítása azt bizonyí­totta, hogy van képzelőereje és egy­egy ötletért nem kell a szomszédhoz fordulnia. Turner Zsiga jól beszélő színész benyomását keltette. Biztosan mozog a színpadon, azonban nem mélyedt el eléggé a kulákfiú jelle­mébe. Több gőgösség, önteltség és el­lenszenv van ebben az alakban, amit nem tudott éreztetni. Ferenczi Anna és Kiss Lajos még nem vetették le a műkedvelők színészi hagyomá­nyait, de egyes jelenetekben már ki­csillan, hogy a fejCődés útján van­nak. És végül, hogy a szereplők név­sora teljes legyen, meg kell még em­lítenünk Ruzsicska Klárit és Gerlei Tibort, akik ebben a darabban nem tudták megmutatni tudásukat, o'var • jelentéktelen epizódszerepük volt­Mindent egybevetve az a nézetünk, hogy falujáró színészegyüttesünk ezen a jubileumi ünnepen megállta a helyét és fegyelmezett, gördülékeny játékukkal dolgozóinknak örömet sze­reztek. A nézőközönség őszinte szere­tettel és hálás ragaszkodással kísérte fiatal együttesünk felfelé törő hang­ját. Az előadás utáni vitaestre, amely a szlovák színeszek részvételével folyt le és amely jóval izgalmasabb volt, mint az előadás, még külön rá­térünk. i Szabó Béla. A Béke Hívei lengyel bizottsága vendégszerető javaslatot tett — meg­hívta orszégába a kongresszus összes küldötteit politikai és vallásfelekezeti különbség nélkül. A lengyel demo­kratikus kormány nagy szívélyesség­gel üdvözli a jelenkor legnagyobb Egyben örömmel üdvözöljük azt a határozatot, ame'tyel a Béke Hívei világkogresszusának ülését Varsóba helyezik át. Szeretett fővárosunkból hangozzék fel százmilliós tömegek hatalmas hangja, akik a békéért har­colnak. Nikolaj metropolita G. B. Dimitrijevics akadémikus ban csatlakoznak az egész világ n e né­zeteinek felháborodott hangjához, hogy megbélyegezzék az angol kor­mány gonosztevő tetteit, akik meg­kísérelték, hogy meghiúsítsák a Béke Hívei második világkongresszusát. \ Cs. A. SztepanOvics, a krasznoholmi kombájngyár élmunkása F.zekben a levelekben épúgy, mint a .határozatókban, amelyeket a népgyűlé­sen hoznak, kifejezésre jut a lengyel nép haragja az angol kormánnyal szemben és ezek a levelek a legszívé­X. T. Nik°lajevics zongoraművész, a szovjet békekiildöttség tagja mozgalmának valamennyi aktív részt­vevőjét, minden békeharcost. A lengyel nép ieígszélesebb körei­nek képviselői az országszerte tar­tott népgyűléseken mély megelégedé­süket fejezik ki a fellett, hogy Len­gyelországból hangzik az egész vi­— Melegen üdvözöljük a kon^resz­szus valamennyi küldöttségét, amelyek Varsóba érkeznek, — írják határoza­tukban a »Szta!ova Vol já«- k ohóii zi'tm munkásai, akik hatalmas népgyűlésen vettek részt. Biztosítjuk a kongresz­szus résztvevőit, hogy a lengyel mun­kásosztály továbbra is folytatni fogja a tartós békéért vívott harcát. A lengyel nép legszélesebb rétegei köréből lelkeshangú levelek érkeznek a Béke Hívei világkongresszusához és a lengyel köztársaság elnökéhez. P. P. Angeliria traktorista élmunkás lágba a Bóké Híveinek hatalmas hang­ja, az imperialista új háborús uszítók ellen. A poznani tömeggyűlés részt­vevői határozatot fogadtak el, amejy­ben a következőket mondják: — Poznan város lakosai teljes szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom