Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-17 / 266. szám, péntek

Tömeges tagszaporulatot hoznak az EFSz-ekben a Szovjetúnióról szóló előadások 1950 november 17 A földműves kiküldöttek, akik a nyáron a Szov jeiúnióban jártak, hogy otl a helyszínen győződjenek meg a közös gazdálkodás előnveiről, rögtön visszatérésük után szétmentek a kerületek községeibe, hogv tapasztalataikat átadják azoknak a társaiknak, akik nem tekinthették meg személyesen a fejlett szoviet mezőgazdaságot. A nyitrai kerületben eddig már több mint 150 előadást rendeztek, amelyeken több mint 30.000 ember vett részt. Több helyen, ahol erre mee voltak az előfeltételek. az előadásokat filmek bemutatásával gazdagították. A filmbemutatással egybekapcsolt előadások még nagyobb sikerekkel jártak, mert a földművesek saját szemükkel láthatják a szovjet mezőgazdaság valóságos példáit. A szovjet mezőgazdaság iránti érdeklődésről az a tény is tanúskodik, hogy a cseh nyelven bemutatott film szövegét Szlovákia déli községeiben, ahol a földművesek nagyobbrészt magyar nemzetiségűek, az előadónak magyarra kellett fordítania Amikor aztán a földművesek nvndent megértettek, amiről a filmben szó volt, megkérték az előadót, hogv még egyszer pergessék le. Nagv érdeklődést tanúsítanak a Szovjetúnióról szóló filmek és előadásai iránt az iskolák igazgatói is. Ezért nagyon észszerű lenn®, ha az iskolákban, de legalább a középiskolákban is ilyen előadásokat rendeznének. Több községben azonban nincs megfelelő helyiség a filmek lepergetésére. Több előadó panaszkodik, hogy a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének egyes helyicsoportjai, vaamint az SzKP és a helvi nemzeti bizottság szervezetei nem fordítanak elég nagy gondot az előadásokra. Megtörtént az is, hogy az előadó megjebnt a megbatározott időpontban, hogy megtartsa előadását, de ez a községben egyáltalában nem volt előkészítve. Egv előadót pl. a verebélyi járásba küldöttek ki. A Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége járási bizottságán azonban azt mondták neki. hogy forduljon az SzKP járási bizottságához, mert annak kell megszerveznie az előadást Az SzKP iárási bizottságának titkára azonban ezt nem tette meg. Ugyanez történt Marce'lháza és Heténv községekben is. Bohatá községben a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége helyicsoportjának elnöke azt mondotta, hogy a földművesek egyáltalán nem érdeklődnek az ilven előadások iránt s azért nem szervezte meg. Amikor aronban maga az előadó beszélt a földművesekkel, azok a lehető legnagyobb érdeklődést tanúsítottak a Szovjetún'óban szerzett tapasztalatok iránt Rögtön élénk vitába bocsátkoztak az előadóval. Ni érdekli legjobban a fölműveseket üj $m A belgrádi fasiszta diktátor beismerte, hogy az amerikai imperializmus parancsait követi Azok a kérdések, amelyeket a földművesek tesznek fel az előadóknak, arról tanúskodnak, hogy parasztságunk még keveset tud a Szovjetúnióról Kérdéseikből világosan látni azt a vonalat, amelyet az előadásoknak kövelniök kell. A tardoskeddi földművesek az iránt érdeklődtek, miiven a vallási élet a Szovjetunióban, hogyan jutalmazzák a gyárakban és a kolhozokban a munkát és milyen a szovjet földművesek helyzete. Bohatá községben a földművesek élénken érdeklődtek a szoviet kolhozok, valamint a kolhozok munkáinak eredményei iránt és összehasonlították ezeket a mi még egyénileg gazdálkodó földműveseink munkájának eredményével Nagyon csodálkoztak azon, hegvan tudnak a szoviet kolhoztagok olyan hatalmas hektáronként' hozamokat elérni Több kérdés hangzott el arról is, milyen a szoviet földműves életszínvonala, dolgoznak-e nők is a földeken, van-e a Szovietúnióban egyéni vagyon, vannak-e ott templomok igaz-e hogv a gyerekeket a szülőkből elveszik, úgv fizetik-e a nők munkáját, mini a férfiakét milven a kcihoztagok átlagos keresete és mi a helyzet a Szovjetunióban a házasságok terén? Nagyon érdekes kérdéseket tettek fel az előadónak Domasa község földművesei a zselizj járásban, ahol a lakosság egyrésze szlovák, másrésze 1 pedig magyar nemzetiségű és a reakció még állandóan kísérletezik, hogy nemzetiségi viszálvt szítson a lakos<ág között. A földművesek megkérdeznék az előadót, hogyan is oldották meg tulajdonképpen a Szovietúnióban a nemzetiségj kérdést, stb. A kérdések részletes tisztázása után a földművesek belátták, hogv a Szovjetúnióban jobb élet van. mint nálunk, hogy ott teljes a szabadság és az egyenlőség és a dolgozó ember életszínvonala nagyon magas. Földműveseink belátták azt is, hogy a közös gazdálkodás sokkal jövedelmezőbb, mint ahogy eddig gondolták Többen közülök, akik edd

:g még hittek a nyugati imperialistáknak a Szovjetúnióról szóló aljas propagandájának, szégyenkezve néztek a földre, mert meggyőződtek arról, hogy az imperialisták propagandája csak rossz szándékú ártaniakarás. e A Szovjetúnióról szóló előadások gyakorlati eredményei. Az előadások nagv sikerekkel jártak. Okolcsányban az előadáson több mint száz személv vett részt. Az előadás előtt a helvi ESSz csak az első típusú munkamódszer szerint dolgozott. Am'kor azonban az előadás után a község földművesei belá'ták, hogy milyen hatalmas előnyökkel iár a közös gazdálkodás, elhatározták, hogy azonnal áttérnek a harmadik típusú A Corriere della Sera című olasz burzsoá lap november 10-i számábin idézi Titónak Sulzbergerrel, a New York Times tudósítójával foly atott beszélgetését. A beszélgetés során a külpolitikával kapcsolatos kérdésekre adoft válaszaiban a belgrádi fasiszta dik átor beismerte, hogv a nemzetközi politika minden kérdésében az amerikai imperializmus parancsát követi. Tito hangoztatta, 'hogy Jugoszlávia minden esetben tartani fogia magát az „ENSZ döntéseihez" és kiieleniette, h^gy ré=zt fog venni az E\'SZ bármilyen határozatának a végrehajtásában, ha Kínát agresszornak jelentenék ki. „Jugoszlávia nem barátja a jelképes segítségnek — mondotta Tito —. mivel ez gyenge politika és semmi «vakorlati ha

fá?a nincsen. .Jugoszlávia arra gondol, hogv fegyvere* erővel vegyen részt az ENSZ védelmében" vagvis az USA-nak az ENSZ zászlaja alatt elkövetett agressziójában. Ezután Tito kijelentette „a Marshallterv nem is olyan katasztrofális, múlt azt egvesek feltüntetik" és megállaptotta, hogv a Marshall-terv „sok országot megsegítetett". Beismerte továbbá azt is, hogv nvugatról fegyvereket kap „jó feltételekkel". A beszélgetés után — mint jelentik — a New York Times tudósítója megállapította, hogy Juposzláv'ában ..kélségkivül egyre polgáribbá válik a helvzet". A fasiszta diktátor a mult hét végén nyilatkozatot adott a bonni bábkormányhoz közelálló DPA hírügynökség tudósít jának is. Kijelentette: „Bizonyos üzemek államosítása nem mutatkozott hasznosnak, ezeket az üzemeket visszaadjuk volt tulajdonosaik kezébe. Ez már meg is kezdődött." Ezzel Tito isméi beismerte, mit jelent a valóságban a sokat reklámozott jugoszláviai „szocializmus". Nvilatkozatában Tito, — hogy semmi félreértés ne maradion — azt is kijelentette, hogy Jugoszlávia tártiogatja az USA koreai agresszióját, mondván: „Jugoszlávia a koreai viszályban támogatja az ENSZ többségi határozatának végrehajtását." Az ATI, a reakciós trieszti hírügynökség belgrá'di tudósítója hosszú jelentésben elemzi a titoisták politikáját. A tudósító m közben megállapítja, hogy az „amefikai-iugoszláv viszony kitűnő", rámutat, hogy igen jók a kapcsolatok Jugoszlávia és Anglia között' is. A tudósító szerint a két kormány „szocialista jellege" biztosítja a kapcsolatok további javulását (!) A két kormánv viszonyára egyébként jellemző a Reuter legújabb jelentése, amely szerint Anglia haladéktalanul ötmillió fontsterling összegű kölcsönt nyújt a Titorendszernek. Munkával harcolunk (Folytatás az 1 oldalról) 100 százalékban teljesítik a gyártmányok minőségének megőrzése mellett. A terv teljesítésének következtében a munka termelékenységét az eddigi 101 százalékról 105 százalékra emelik, az új munkaerőket alaposan és gyorsított ütemben betanítják és termékenyebbé teszik. Kötelezik magukat, hogy a távolmaradásokat 10.4 százalékról 6.5 százalékra csökkentik a dolgozók politikai öntudatának emelésével. Az újítók klubjának aktívvá tétele meggyorsítja 6 beadott és eddig nem értékesített újítójavaslat elintézését. A vállalt kötelezettségek értelmében fokozzák az alkalmazottak részvételét a szocialista munkaversenyben 5 százalékkal Ezzel a versenyben résztvevők száma az alkalmazottak 80 százalékát teszi ki. Az ötéves terv harmadik évének folyamatos teljesítését a dolgozó erők elegendő kádereinek biztosításával készítik elő. A termékek minőségéÚj bányászmunkaerők a nyitrai kerületben A termelési terv rendes teljesítése a bányákben, amitől az ipar többi ágazatainak tervteljesitése is függ, a nyitrai kerület vezető tényezői érdeklődésének előterében áll. E terv sikeres megvalósítása attól függ, vájjon a bányákat el tudják-e *látni állandó munkaerőkkel. Munkaerőhiány mutatkozik főleg a nováky-i és a handlovai bányákban. A népi közigazgatás a Nemzeti Arcvonal valamennyi szerveivel együtt a nyitrai kerületben minden előkészületet és intézkedést megtett, hogy teljesítsék kötelezettségüket, hogy az év végéig ezer álilandó munkaerőt nyerjenek meg a bányászipar számára. Jóllehet ez az akció csak kezdeti stádiumban van, sok sikert ígér. E hó 14-ig 100 munkaerőt szereztek a bányáknak. Minden dolgozó rrtunkítoalépésekor azonnal 2500 korónát kap munkafelszerelésre és azoknak, akik állandó lakásra átköltöznek NovÉkyba vagy Handlovára, a kerület; munkahívatalok megtérítik a költözködés és az utazás költségeit 10.000 koronáig. A munkaerötoborzás akcióját intenzíve folytatják. munkamódszerre. Hasonlóképpen volt ez Csalióközaranvoson és Orsújfalun is, ahol a szövetkezeti tagok szintén áttértek a harmadik típusú munkamódszerre. Bánovon a szövetkezeti lagok száma öl-ven új taggal gyarapodott az előadás után. Komiáton ped'g több mint 200 új tag jelentkezett az EFSz-be. Dolný Vinodol. Dolné Zelenice és sok más több községben az új tagók egész tömege jelentkezett. Az előadások tovább folvnak. Az a cél, hogy a lehető legtöbb községben meggyőződhessenek a földművesek arról, milyen hatalmas előnyökkel jár a közös gazdálkodás. nek javítását szakiskolázással érik el a munkahelyeken- Ezeket az iskolázásokat már novemberben megkezdik. A munkahelyek átvizsgálásával feltárnak férfi munkaerőtartalékokat és a nehézipar rendelkezésére bocsátják. A bratislavai Cérnagyár béksétötelezettségvállalásai főleg a termékek minőségének javítására és a selejt csökkentésére irányulnak. Az akció folyamatban van 9 naponta új meg új alkalmazottak jelentkeznek kötelezettségvállalásaikkal. A trencséni Viliam Široký készruha-üzem összüzemi kötelezettségvállalása a munka termelékenységét 5 százalékkal emeli. Ezt a kötelezettséget eddig 97.6 százalékban teljesítették. A készítmények minőségét megjavítják. Az egyes műhelyek versenyt kezdtek az üzem keretén belül a békejelvényért. A készruha-üzem dolgozói egyben megígérték, hogy a gazdasági eredményt 6.5 százalékkal javítják. Az üzemben eddig 33 nő tölt be vezetőszerepet Ebből 25 mesterhelyettes, 3 műhelyvezető és 5 szállító. Női vezetőkáderek nevelése lehetővé teszi, hogy további női munkaerők is vezető funkciót lássanak el. Az a.kalmazottak fokozzák gondoskodásukat e védnökségük alatt álló EFSz-ekről és védnökséget vállalnak a melčicei traktorállomás feleft. A novémestonadváhomi „Trepa" nemzeti vállalat 40 alkalmazottja kötelezettséget Vállalt, hogy a tervet 30 százalékkal túlteljesíti. A vrbovei •Trikota-üzem alkalmazottai megígérték, hogy az alkalmazottak részvételét a szocialista munkaversenyben 50 százalékról 70 százalékra fokozzák és kiterjesztik a szocialista munkaverseny magasabb formáit. A novémestonadváhomi Vkus nemzeti vállalatban a kötelezettségvállalások a termelési idő megrövidítésére irányulnak, valamint a szállítási határidők betartásáért és a távolmaradások kiküszöbölését tartják szem előtt. £éyikaCá<zúk — em&ewadá&zak Fényképek, cikkek, szemtanuk hátborzongató beszámolói tárják a világ elé, hogy a Koreát elözönlő USA imperialisták kegyetlenkedésben túltesznek a náci fasisztákon is, Truman terrorlegényei túlnőttek Hitler SS-ein. Még a hasonló dolgokhoz hozzászokott »nyugati« újságírók egynémelyike sem titkolja mélységes undorát, amikor az amerikai »rendcsinálásról« tájékoztatja olvasóit. »Az amerikaiak — mondta egy vonszani orvos — megszabadítják Koreát .. a koreaiaktól.* Igen. ezt akarják. Tűzzel-vassal kipusztítani a szabadságszerető népet, ha már rabszolgáikká nem tehetik. Vadul gyilkolnak, őrjöngve gyújtogatnak. Mac Arthur tábornok, a hóhérok közöt is első, ilyen paranccsal buzdította a szöuli partraszállásnál katonáit: ^Előttetek egy gazdag város, sok a bora és sok más gyönyör vár benne rátok. Foglaljátok el Szöult. a lányok mind a tieitek lesznek, a lakosság vagyonát a győzők kapják és küldhettek haza emléktárgyakat.* S az amerikai katonák térdig vérben gázolva meg is szerezték mindezt - szégyentelenül magukkal hurcolva az Egyesült Nemzetek Szervezetének bitorolt lobogóját. Mac Arthur és minden emberiességükbő' kivetkőzött szadista pribéktársai az »amerikai életformát^ akarják Koreában is megvalósítani. Milyen ez az amerikai életforma az USA-ban? Csak néhány adat erre vonatkozólag: 1949-es adatok szerint az Egyesült Államokban minden tizennyolc másodpercben elkövetnek valamilyen komoly bűncselekményt; 36 embert ölnek meg és 225 nőt becstelenítenek meg naponta. 1949-ben 1,763.000 »nagy bűntett« került nyilvántartásba. Az amerikai hadvezetés Koreában azzal kezdte, hogy parancsot adott a repülőknek: minden célzás nélkül dobják le bombaterheiket a lakott területekre. Emberek tízezreit pusztították így el. Csincsszsu egyetlen bombázásánál 1500 gyerek és öreg halt meg. A 140 ezer lakosú Sinuiju várost 1000 tonna robbanóbombával és 85 ezer tonna gyujtóbombáva! teljesen elpusztították. A Reuter jelentése szerint asszonyok, gyermekek ezreinek holtteste, házak tízezrei váltak hamuvá ebben a lángtengerben. Erről a bombázásról mondta Mac Arthur egyik szóvivője, hogy »a koreai háborúnak a legszebb, legprecízebb munkája«. De a vaktában való bombázásról hamarosan áttértek a kórházak, iskolák, templomok, lakóházak alapos megcélozására. Szöul bombázásánál csupán július 16-án egyetlen kerületben 14 kórház, 2 tanintézet, 1 katolikus templom és 1 óvoda rongálódott meg. Bevezették ezek a légikalózok az emberekre való hajtóvadászatot is, A magasból hirtelen lecsapva fürdő gyermekek vérével festették vörösre a koreai tavak vizét, parasztszekereket kergettek, tűz alá vették a kertekben dolgozó leányokat, üldözték a gyalogosokat az úton. »Kogen városában láttam —, írja az Aganyok tudósítója —, hogy egy légikalóz , egészen alacsonyan repült egy utca fel&tt, majdnem súrolva a házak tetejét és szüntelenül lőtte egy és ugyanazt a célt, egy öregasszonyt, aki a tehenét hajtotta. A megrettent asszony sehogyan sem tudott menedékei találni a halálos golyózápor érül. Az Óceánon túlról jött hős elérte célját s midőn meggyőződött arról, hogy még egy áldozatot hagy maga mögött, felszállt az ég felé...« Vérfoltok a házak romjain, rombolás és halál mindenfelé, ime, ezt jelentik a valóságban Acheson külügyminiszter pár hónapja mondott szavai; „Korea — műhely

1', ahol az Egyesült Államoknak „esélye van oly minta megteremtésére, amilyenné az egész viágot változtatni akarjuk." Milyen lenne ez a világ? A Daily Mirror angol lap szöuli tudósítója a kővetkező képet adja róla: A szöuli börtönökben az asszonyokkal együtt körülbelül 300 gyermek van. Az egyik cellában egy fiatalasszonyt láttam, aki csak hat órával azelőtt szülte meg gyermekét. Egy másik cellában hangosan síró asszonyok feküdtek, akiknek négy napja nem adtak vizet. Huszonöt férfinak és két aszszonynak a kivégézését láttam. Két nyitott teherautóra dobálták fel őket. A szerencsétleneknek térdelniök kellett a teherautóban és azokat, akik felemelték a fejüket, hogy kitekintsenek, puskatussal ütötték. Szöultól két mérföldre egy gödör mellett néhány emberből álló csoportokat kötöztek össze és lőtték agyon.'' De a tudósító csak keveset látott s még kevesebbet írhatott meg. Szuhony városában egyetlen hét alatt 1146 hazafit gyilkoltak meg. Koncszsu város 7000 lakosát egy szakadékba terelték s ott állatiasan agyonlőtték. Ueban 2000 embert öltek meg. Taezsonban 8644et, Csoncsjuban 4000-et és fovtathatnók még sokáig a felsorolást. A taikui fronton asszonyokat, gyermekeket és fiatal diákokat kényszerítettek arra, hogy célbábúként álljanak a fegyverek elé. Másutt, Okingan faluban a földi és légi fegyvernemek „együttműködésével" gyilkoltak meg 400 embert. A falu szélén lévő raktárba terelték őket s előbb géppuskával lőttek közéjük, majd bombavetők tüntették el a raktárat mindenestül a föld színéről. A puszta gyilkolás önmagában már gyakran nem is elég ezeknek a vereskezü gengsztereknek s ezért arra törekednek, hogy a szerencsétlen áldozatok minél lassabban, minél tovább kínlódva haljanak meg. A hirhedt amerikai ,,harmadfokú vallatás" módszereit tökéletesítették Koreában. Egyes gengszterek arra „specializálták magukat, hogy a vaslapokkal „satuba fogott" áldozatnak előbb a szemeit szúrják ki, majd — vödör vizzel eszméletre térítve — a nyakát kezdik elvágni, hogy ez a müvelet minél tovább tartson. Az egész világsajtót bejárta az a kép, amely egy keresztrefeszitett koreait ábrázolt. Csen Csu Csin koreai asszonyt — az Űj-Kina Hírügynökség november 9-i közlése szerint — .levetkőztették és lábainál fogva felakasztották, majd olyan nagymennyiségű víz megivására kényszerítették, hogy elvesztette eszméletét. Egy katona a gyomrára ült, az asszony hányni kezdett, közben egy másik katona fényképeket készített erről a jelenetről. Amikor az aszszony magához bért, arcul vágta és szemen köpte a katonát, mire az beledobta egy víztartó medencébe és belefojtotta. Mindez a mérhetetlen pusztítás, véráradat: az USA hadvezetés előre kitervelt, hidegen kiszámított politikája — az ,,amerikai életforma" megvalósítása érdekében. A l'Humanité közlése szerint hiába jelentett fel az egyik amerikai kereskedelmi tengerész Puszanban egy gyilkos katonát, aki előtte törte össze puskatussal egy öreg délkoreai fejét. A gyilkos katona semmiféle büntetést nem kapott. „Rájöttem — mondta végűi a tengerész — hogyha nagyon sokat törödöm az ilyen dolgokkal: saját életemet kockáztatom." Ez az eset megvilágítja, hogyan bánnak a jenkik állítólagos „szövetségeseikkel", a délkoreaiakkal is, hogy az egész koreai néptől rettegnek, mert az egész koreai nép szívét szent gyűlölet tölti el az amerikai gyarmatosítók ellen. Mi a céljuk a gyilkosoknak ezekkel a féktelen gaztettekkel ? A rablás természetesen és maga a gyilkolás is. De nemcsak ez. Meg akarják félemlíteni a koreai népet, jogairól lemondó, alázatos rabszolgává akarják változtatni. Ez a célt azonban nem érték el és nem is érik el. Hiába rendeznek vérfürdőt, hiába gyújtogatnak, erőszakoskodnak, gyilkolnak — Korea népe nem hajtja meg a fejét. „Ebben a háborúban — mondta egy gyűlésen Li Ju Gen 20 éves szövőnő —• férjemet és fivéremet vesztettem el. Férjem a Tegu alatti harcokban esett el, fivéremet pedig az amerikaiak Szöulban agyonlőtték. Tegnap lépett be az apám a hadseregbe. Koros lett volna ehhez már, de kérte, engedjék meg, hogy katona lehessen. Kár, hogy a fiam még kicsi. Neki is fegyvert adnék a kezébe és elmennék vele harcolni az amerikaiak ellen, mert inkább a halál, mint a rabszolgaélet". Ez a válasza az egész koreai népnek, mely az átmeneti nehézségek után most újra támadásba lendült s amelynek katonái és partizánjai egyaránt elszántan küzdenek azért, hogy véglegesen kiverjék a földjükre rászabadult gyilkos fenevadat, az imperializmust. De nemcsak a koreaiak adják meg a feleletet a gaztettekre: válaszol a kínai nép is. A kínai önkéntesek tömege indult el a hős- koreai nép segítségére. A halálrakínzott hazafiak jaja elhangzik a világ legtávolabbi részeire. És ki hagyhatná azt válasz nélkül? A békét akaró, becsületes emberek végtelen sora mindenütt — még Amerikában is — egyre hangosabban és szavainak mind nagyobb nyomatékot szerezve kiáltja: „El a kezekkel Koreától." K. I.