Uj Szó, 1950. november (3. évfolyam, 252-277.szám)

1950-11-16 / 265. szám, csütörtök

1950 november 1 1 msm IĽJA EHRENBURG: Bízunk a varsói kongresszus sikerében Ilja Ehrenburg, a világhírű szovjet író, a csehszlovák rádió szerkesztőjé­vel folytatott beszélgetése során a következő nyilatkozatot tette: — Nálunk, a S^vjetúnióban min­denki a béke ügye mellett áll. Az em­berek talán csodálkoznak azon, hogy nálunk a Szovjetunióban olyan nagy­számban vannak azok, akik a Béke Hívei mellett felsorakoztak. Én ezt természetesnek tartom. A háborút nem a Hollywoodban .készített film­ből ismerem, haneim annak legször­nyűbb formájából. Nálunk minden férfi, minden asszony gyűlöli a hábo­rút. Ugyanakkor azonban a háborútól nem félünk. Mi úgy gondoltuk', hogy a sheffieldi és most a varsói kon­gresszusnak nagy találkozója nem azt a célt fogja pusztán szolgálni, hogy újból kinyilatkoztassuk, hogy a béke jobb, mint a háború. Itt konkrét kér­désekről kdl tárgyalni. A béke alap­okmányát keíl megteremteni, az egyesség lehetséges alapjait. A kelet és nyugat népeinek nagy találkozása lesz ez. Vannak embereik, akik azt állítják, hogy ez kommunista kon­gresszus. Hamis állítás! A háború vezetéséhez elégséges egy párt aka­rata. A békéhez azonban mindkét fél egyessége szjikséges. A kommunisták természetesen ott lesznek — a békét nem lehet a kommunisták nélkül megteremteni, mert azokban az orszá­gokban, amelyeket ők vezetnek, 700 millió ember él. Hanem ott lesznek a nem kommunisták is és mindnyájan baráti légkörben fognak arról tár­gyalni, miképpen lehetne a különféle rendszerek együttélését biztosítani. — Sajnálom, hogy a kongresszus színhelyen em Sheffield. Természete­sen nekünk könnyebb Varsóba menni, mert közelebb van. Fel voltunk azon­ban készülve, hogy Shaffieldbe is el­menjünk. Sajnálom, hogy annak az országnak a kormánya, amely. régi civilizációjára oly büszke, országának kapuit becsukta Joliot Curie, a XX. század egyik legnagyobb tudósa előtt. Sajnálom, hogy az a kormány, amely szocialistának jelenti ki magát, be­zárta országának kapuit napjaink egyik Segnagyobb szocialistája, Nenni előtt. — A szoviet delegátusok között vannak munkások, földművesek, írók, akiket nyugaton is ismernek, mint Fagyejev, az Ifjú gárda szerzője. Színészek is lesznek soraikban és ott lesz Nikolaj metropolita, akit Anglia »keresztény« kormánya nagyon ve­szélyes embernek tart. Ott lesz a mi nagy Sosztakovicsunk, akit Angliában ugyancsak nemkívánatos személynek minősítettek, bár zenéjét, úgy tudjuk, Nagy-Britanniában nagyon is becsű-, lik. Szerencsére az amerikai kormány nem képes a jóakaratú embareknek megtiltani azt, hogy összejöjjenek. Teljes a bizalmunk, hogy a varsói kongresszus sikert fog felmutatni. Boldog vagyok, hogy egy pár napon belül az igazi Franciaország, Anglia, Amerika képviselői jönnek össze, a legkülönfélébb rétegek és vélemények képviselői, de minden francia, angol és amerikaié, minden ország képvise­lője, ahol szeretik a hazát és szeretik' a békét. Attlee hazugságait a Béke Hívei sok százmilliós tábora cáfolja meg A moszkvi Pravda Zsukov elvtárs­nak, párizsi tudósítóiának tollából kö­zöl cikket, amelyben foglalkozik a há­borús uszítók újabb kísérleteivel, hogy megakadályozzák a második világ­kongresszust. Zsukov cikkében így ír: Minél közelebb érkezünk a Béke Hívei II. világkongresszusa megnyi­tásának napjához, annál inkább erőt vesz a páni félelem az angol kor­mánykörökben. Attlee kampányt in­dított anílak elhitetésére. hogv nem a Béke Híveinek kongresszusáról van szó, hanem bűnösök sikertelen akció­járól. Azt állította, hogv a Béke Hívei­nek kongresszusa a kommunisták kongresszusa. A Béke Hívei ugyan­akkor Attlee hazugságát megcáfol­ták, még pedig azzal, hog* közzé­tették a delegátusok névsorát, ami bebizonyította: A kongresszuson párt és vallásfelekezeti különbség nélkül vesznek részt a küldöttek. Soraikban ott vannak a Labournárt. azaz a mun­káspárt tagjai is, annak a pártnak tag­jai, amelyhez Attlee miniszterelnök is tartozik. - Attlee egyébként azt is bi­zonyítani akarta, hogv nem lesznek a kongresszuson képviselve a béke erői, s kétségbe vonta a békedelegátusok mandátumainak hitelességét. Am a Béke Hívei ezt a hazug állítást is meg­cáfolták. Bebizonyították, hogy az 1720 delegátus 72 államnak Sheffieldbe kiküldött képviselője nemcsak annak a félmilliárdnyi embernek nevében je­lenik meg a békekongresszuson, akik a stockholmi felhívási aláírták és csatlakoztak a Béke Hívei Bizottságá­nak prágai programm jához. de hogy ezeket a kiküldötteket nvilvános, min­denki számára hozzáférhető gyűlése­ken, a legdemokratikusabb módon vá­lasztották meg. Mennél inkább kibon­takoztak a kongresszusi előkészítő munkálatok, annál inkább dühöngtek fékevesztett haragjukban a háborús uszítók, akik ma a washingtoni hiva­talos helyeken székelnek. Megtiltották az USA legkiválóbb delegátusainak, többek között Howard Fastnak eluta­zását. De az amerikai támadók ugyan­akkor már sejtették, hogy ezekkel az intézkedéseikkel a kongresszus össze­jövetelét nem tudják megakadályozni. Parancsot adtak ki összes csatlós­kormányaiknak: akadályozzátok meg Washington mintáiára a delegátusok­nek a kongresszusra való utazá­sát. A washingtoni parancs leg­alázatosabb kiszolgáló iának szerepe az angol kormány tagjainak ju­tott. Figyelembe véve az állan­dó provokációkat, a brit hivatalok dur­va, sértő eljárását, az Állandó Bizott­ság úgy határozott, hogv a kongresz­szus székhelyéi átteszi Varsóba. Bár­hogy is akadékoskodnak az Attleehoz hasonló „politikusok" — feiezi be cik­két Zsukov — a Béke Hívei világ­mozgalma tovább nő és mindig job­ban erősödik. n kínai nép kész segíteni Koreának A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata Az Üj-Kína Hírügynökség jelenti: Mint ismeretes, Mac Árthur. a Koreá­ban harcoló amerikai agresszió fegy­veres erők főparancsnoka november 6-án nyilatkozatot tett közzé, amely­ben a koreai népnek az amerikai agresszorok elleni harcához segítséget nyújtó kínai nép igazságos akcióját rosszindulatúan „külföldi intervenció­nak" nevezte és jelentést terjesztett a Biztonsági Tanács elé. Austin, az USA küldötte november 8-án Mac Ár­thur „jelentésére" támaszkodva, ar­cátlan kijelentést tett, amelvben az ENSz nevét újból megkísérelte a koreai agresszív háború további kiszélesíté­sére és a Kínáka történő nvilt benyo­mulásra felhasználni A Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériumának képviselője november 11 -én ezzel kapcsolatban az alábbi nyi­latkozatot közölte: Mac Athur jelentése és Austin nyila­kozata elejétől végéig a ténvek elfer­dítése. A kínai népnek minden alapja megvan arra, hogy vádolja az Egye­sült Államok kormányát a Kína elleni provokációjáért és agressziójáért, amely napról napra fenyegetőbbé vá­lik. A kínai népet jogos felháborodás tölti el és önkéntesen segít a koreai népnek az amerikai agresszió vissza­verésében. Ez az eljárás egészen ter­mészetes és jogos. A Kínai Népköz* társaság központi népi kormánya, mint korábban, úgv mos,t is követeli a koreai kérdés békés rendezését, ugyanakkor azonban a kínai nép sem­miféle agresszor fenyegetésétől nem ijed meg. Az Egyesült Államok nvomban a koreai agresszív háború megkezdése után elküldte flottáját a Kínához tar­tozó Tajvan vizeire Utána a légiere­jük behatolt Északkelet-Kína légiieré­be és ott bombázásokat hajtott végre. Az Egyesült Nemzetek Szrevezete el­fogadta felülvizsgálatra a kínai kor­mánynak az amerikai flotta Ja jvan vi­zeire történt behatolásával kapcsolatos vádját és kész megtárgyalni ezt a vá­dat. Az elmúlt három hónap alatt nagyszámú esetet jegyeztek fel, ami­kir amerikai repülőgépek megsérlették Kína légi határait, kínai területet bom­báztak, kínai polgárokat öltek meg és kínai tulajdonban lévő értékeket sem­misítettek meg. Korea fűtetlen fenn­állásának vagy pusztulásának kérdése mindig közvetlen kapcsolatban állt K­na biztonságával. Segi.ani Koreának és visszaverni az amerikai agressziót — azt jelenti, hogv ezzel házainkat, országunkat védelmezzük. Ennélfog­va természetes, hogv a kínai nép kész segítséget nyújtani Koreának és kész szembeszállni az amerikai agresz­saióval. -ÜJSZ0 L A békéért és a szocializmusért A dolgozók kötelezettségvállalásai avarsói békekongresszusra (V. I.) November 16-án nyílik meg a Béke Hívei II. világkongresszusa Varsóban. A kongresszust eredetileg az angliai Sheffield városában akar­ták megtartani, de mivel az angol kormány csak igen kisszámú vízu­mot adott ki és ezzel megakadályoz­ta, hogy a küldöttek résztveh essenek a békekonferencián, a Béke Hívei áí­landó bizottsága elhatározta, hogy a békekongresszust Varsóban fogja megtartani. Mi a dolgozók véleménye az angol-amerikai imperialisták ezen újabb hallatlan cselekedetéről, mit mondanak élmunkások, kiváló dolgo­zók a maguk egyszerű szavaival? Ho­gyan vélekednek o békéről általában és milyen kötelezettségeket vállaltak a varsói békekonferencia tiszteleté­re? A bratislavai Kábelgyárban Nakis elvtárs, az üzemi pártszervezet titká­ra ezeket mondotta: — A rádióból tudtam meg, hogy a Béke Hívei II. világkongresszusát nem Angliában, hanem a lengyel fő­városban fogják megtartani. Akkor azonnal gondolkozni kezdtem, hogy mi lehet az oka ennek az intézkedés­nek. Miért nem akarják a kapitalis­ták beengedni a népi demokratikus államok küldötteit, amikor hozzánk áillandóan jönnek a kapitalista álla­mokból látogatók és mi ezt nem aka­dályozzuk meg. Kezdtem gondolkoz­ni, hogy miért nem adtak vízumot oly sok küldöttségi tagnak, ÉS rájöt­tem a magyarázatra. Félnek attól, hogy küldötteink esetleg kapcsolatba kerülhetnek az ottani tömegekkel, el­mondhatja nekik valaki, hogy mi ho­gyan élünk, milyen sikereink vannak és hogyan harcolunk a reakció ellen. A mi küldötteink nem aludni, ha­nem beszélni fognak a békekongresz­szuson. Elmondják, hogyan építik a népi demokráciákban a békét. El­mondják majd azt is, hogy a Szov­jetunió nem kér tőlünk semmit, csu­pán segít bennünket mindenben, arni­re szükségünk van. Ugyanakkor azon­ban a nyugat segítségét mindig kü­lönféle feltételekhez köti. A nyugati kapitalisták féltek attól, hogy ezeket elmondanák a mi kiküldötteink, ezért nem akarták, hogy a konferenciát Sheffieldben tartsák meg. A munkásság, átérezve a varsói békekonferencia jelentőségét, kötele­zettségeket Vállal annak tiszteletére. Nálunk a Kábelgyárban azösszmun­kásság 10 százaléka emeli teljesít­ményét- A munkásság 95 százaléka résztvesz a szocialista versenyekben, míg előbb csak 70 százaléka vett részt. A békekötelezettségváilailások keretében az élmunkásság az össz­munkásságnak mintegy 80 százalékát teszi ki. Ezekből a kötelezettségekből látható, hogy a munkásság felismerte a varsói békekongresszus és általá­ban . a béke megvédésének fontossá­gát és jelentőségét. Walter Ferenc géplakatos így nyi­latkozik. — Én munkával bizonyítom be, hogy meg akarom védeni a békét. Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy milyen fontos nekünk a béke megvédése. Valahányszor csak egy kis időm van az üzemrészben, ahol dolgozom, rögtön arról beszélek a munkatársaknak, hogy ti még nem tudtok semmit sem, hogy milyen jó dolgotok van, de én, aki kitanult -mesterember létemre kénytelen vol­tam fáért járni az erdőbe, mert nem tudtam megvenni, én mesélhetek a múltról és elmondhatom, hogy hely­zetünk gyökeresen megváltozott. Ma­lackán lakom, öt gyermekem van. Sokszor a vonatban is nagyon érde­kes beszélgetések alakulnak ki és so­hasem mulasztom el, hogy én is be­leszóljak. Nemrégiben is egy öreg pa­rasztember és két gyári munkás kö­zött fejlődött ki érdekes beszélgetés. A gyári munkások igyekeztek meg­győzni az öreget arról, hogy az Egy­séges Földműves Szövetkezet nem is olyan rossz dolog. A vonatban utazott egy „kisasszony" is, ahogy az öreg földműves nevezte, aki mint az EFSz tagja dolgozik- A két gyári munkás bebizonyította az öregnek, hogy a „kisasszony", aki az EFSz-ben dol­gozik, hogyha férjhez megy, bútort, lakást kap a szövetkezettől, ami el­képzelhetetlen lett volna a múltban. És az öregnek el kellett ismernie, hogy valóban nagyot fordult a világ azóta, hogy ő még fiatal volt. Polacsek Béla magyarbéli segéd­lakatos a pártonkívüliek azon töme­géhez tartozik, akik szívvel-lélekkel építik hazánkban a szocializmust. — ' A munkásságnak fegyvere a béke és munkával védjük meg ezt a békét, családunk jövőjét, boldogságát — mondja Polacsek. — Mién lennék én élmunkás, miért teljesíteném 125 százalékra a tervet, ha nem volnék tisztában azzal, hogy csak megfeszí­tett munkával érhetjük el kitűzött céljainkat. Szegény családból szár­mazom, öten voltunk testvérek. Az apám fai'.usi béres volt és öregkorára koldusbotra jutott, mert a nagybirto­kon töltötte egész életét és öregségé­re kidobták onnan. Magam hányód­tam ide-oda, gyárakban dolgoztam, de mindig félnem kellett attól, hogy kidobnak az üzemből és mehetek visz­sza a sokkal nehezebb falusi mun­kához. Még most is szinte remegek, ha a múltra gondolok. Most becsü­letesen dolgozom és megteszem köte­lességemet. Szeretnék a Párt tagja lenni és többször adtam már be er­re vonatkozó kérdőívet- Remélem, hogy mint élmunkást, hamarosan fel­vesznek a Párt tagjai sorába. A bratislavai cérnagyárban Beutel­hauser, az üzemi pártszervezet elnö­ke így nyilatkozott arról, hogy miért nem lehet megtartani a békekonferen­ciát Angliában. — Az én véleményem az, hogy Angliában azért tagadták meg a ví­zumok kiadását, nehogy a kiküldöttek felvilágosíthassák az ottani népet ar­ról, hogyan élünk mi. Nem akarták beengedni az élmunkásokat sem, ne­hogy eszek az élmunkások elmondhas­sák, milyen kivételes helyzete van egy jó! dolgozó munkásnak nálunk a népi demokráciákban. Nem akarták beengedni a papokat sem, nehogy ezek a papok elmondhassák, hogy nálunk a népi demokratikus államok­ban senki az embereket vallásuk, meggyőződésük miatt nem bánija. Nem akarták, hogy azt a hazug pro­pagandát, amelyet ők ott nyugaton ellenünk folytatnak, napnál világosab­ban megcáfoíják. Ez nekik nem cél­juk. Ok ott nyugaton nem a békét, hanem a háborút akarják. — Nálunk a békekötelezettségvál­lalásoknak úgy teszünk eleget, hogy november hónapot élmunkás-hónap­nak nylivánítottuk. 516 egyéni béke­kötelezeittségváHalásunk van, de a CsISz-tagok egyre növelik kötele­zettségvállalásaikat..' Ezekben a köte­lezettségvállalásokban a munkásság Ígéretet lett a minőség javítására, a termelékenység növelésére éi a hiány­zások csökkentésére. Ezekkel a bé­kekötelezettségválíalásokkal teljesít­jük a tervet, sőt túl is lépjük. — A tervek jó teljesítésében se­gítségünkre van az a 250 élmunkás­könyv-tulajdonos is, akik jó munká­jukkal védik a békét. Bolecsek az üzemi bizottság elnöke az elmondot­takhoz még hozzátette: — Nekem, akinek feleségem és gyermekem van, mindennél fonto­sabb a béke megvédése. Én igyek­szem meggyőzni a munkásságot ar­ról, hogy milyen fontos a jó munka végzése és milyen fontos az, hogy nálunk fejlett élmunkásmozgalom le­gyen. És mondhatom, munkásaink, akiknek igen nagy százaléka nő, fel­ismerték a többtermelés jelentőségét és jó munkát végeznek. Václavková élmunkáső. aki 155 szá­zalékos eredményt ért el. az ő béke­harcáról ezeket mondotta: — Mi, nők, sem engedjük a békét megbontani. Látjuk azt, hogy mióta a munkáosztálv van hatalmon, azóta mi is egyenrangú polgárai vagyunk az államnak és munkánkért ugyanolyan jutalmazást kapunk, mint a férfiak. Én mint egyszerű asszonv a varsói békekonferencia tiszteletére nem te­hettem mást, minthogy jó munkát végzek és tevékenven résztveszek az élmunkámozgalomban. Én ezzel vé­dem a békét. Csap Katalin élmunkásnő. előmun­kásnő, a múltról ezeket mondja: — Régebben kisebb volt a bér, ke­vesebb volt a kereset. Amikor még a cérnagyár angol érdekeltség volt, na­gyon sokszor előfordult, hogy csupán három napot dolgoztunk, azután há­rom napot pihentünk. Most nem kell félnünk attól, hogv az embert a mun­kahelyéről elbocsátják, ha valami nem tetszik rajta a munkavezetőnek vagy az igazgatónak. Én igvekszem a fia­tal lányokat, akik a kezem alá vannak beosztva, minél jobban betanítani, hogy minél hamarább a géphee jöhes­senek. Egy évi tanulás után már fonó­géphez állhat a munkásnő. Egy gép­nek a negyedrészén el is dolgozhat és ez sem kicsiség, tekintve, hogy egy egy gépen 276 orsó van. Vannak olyan betanult munkásnők is azonban, akik 2%—3 gépen is dolgoznak. En­nek előfeltétele azonban az. hogy I a gép jól elő legyen készítve, jól ki­tisztítva, mert csak ígv lehet rajta nagy teljesítményeket elérni. — Én fiatal munkaerők minél gyor­sabb beítanitásával igvekszem a békét megvédeni, mert tudom, hogv minden egyes szakképzett erő segíti a szocia­lizmus mielőbbi felépítését. A sajóházi bányászok aláírták az 1951-es évi normákról szóló szerződést Az üzemet „példás bányának" nevezték el A gazdasági funkcionáriusok konferenciájának vitáján az egyik leg­lényegesebb kérdés a normák felülvizsgálásának és a szerződések meg. kötésének kérdése volt, amely az egész jövő esztendőre biztosítja munká­saink felülvizsgált normáját• A bányák közül az első, amely a normák biztosítását végrehajtotta, a sajóházi bánya, amely a gömöri ércbányák egyik üzeme, A sajóházi bányát ebből az alkalomból .,példás bányának" nevezték el. A bányák már ebben az évben fo­kozott feladatokat teljesítenek. Azon­ban a jövő évi feladat még sokkal magasabb, mondotta Frank elvtárs a gazdasági funkcionáriusok össz-szlo­vákiai konferenciáján. Azt mondotta, hogy hazai forrásokból kdl több nyersanyagot nyernünk, így tehát lé­nyegesen kell fokozni a vasérc ter­melését, aminek lényeges része a szlovákiai ércbányákra hárul! A gömöri vasércbányák sajóházi üzemében a normák felülvizsgálása két szakaszban folyt le. A normaszi­lárditás végső eredménye az, hogy összüzemi méretekben ma általában 5.8 százalékkal szi­lárdabbak a bányászok normái, mint voltak ezelőtt. Amellett ebben az egész akcióban nem feledkeztek meg arról sem, hogy minél jobban feltárják azokat az okokat, amelyek a fokozott feladatok teljesítését gátolják. Ezeket a megál­lapított tényeket összüzemi szerződés­ben fektették le, ahol az üzem veze­tősége és a műszákiak kötelezték ma­gukat arra, hogy a bányászokkal va­ló szoros együttmunkálkodásban az akadályokat a legrövidebb időn be­lül eltávolítják. Hogy a normák biztosításáról szóló szerződést Sajóházán megköthessék, ehhezhozzájárultak a.műszaki káderek által ,vállalt védnökségek is. A mű­szakiak főleg Široký elvtársnak adott ígéretük óta a munkásokkal példás együttműködésben dolgoznak. így az­tán érthető, hogy Sajóháza havi fel­adatait példásan teljesiti. Az év eleje óta a nyersvasérc bá­nyászatát 108.5 százalékra emelték, de a pörkölő is 100 százalékon felül dolgozik. A bányászok között vannak olyanok is, akik arra kötelezték ma­gukat, hogy normáikat 140—150 szá­zalékra teljesítik átlagosan s megéri demlik, hogy neveiket megemlítsük: Dovcsik András, Krsák János, ifj. Pétergács András, Pétergács József és Gazdik István. A pörköldében ki­tűntette magát Lakatos István pör­költérc kihordó, aki az állami bérka­talógus bevezetése után is normáját 174 százalékra túlteljesítette. A sajóházi bányászok új kötele­zettségeket is tűztek maguk elé. Ezekben kötelezik magukat arra. hogy a f°lyó évi tervet december 3-ig teljesítik és a szocialista munkaversenybe a dolgozók 80 százalékát kapcsolják be. Gottwald elvtárs 54-ik születésnap­jára példás élmunkáshetet dolgoznak le. Egyúttal felhívják a többi bányá­kat is, hogy fokozott erőfeszítéssel, a munka jobb megszervezésével és a tartalékok feltárásával necsak az idei tervet teljesítsék, de azt lépjék is túl, hogy a tervteljesítés idejének meg­rövidítésével hozzájáruljanak a bé­ke megerősítéséhez. A sajóházi bá­nyászok ünnepi ülésükről üdvözlő táviratot is küldtek Gottwald elv­társnak, amelyben ígéretet tesznek arra, hogy feladataikat továbbra is becsületesen teljesítik és még haté­konyabban segédkeznek a, szociális* mus építésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom