Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-11 / 235. szám, szerda

PISI® 1950 október 10 BEL- ES KÜLFÖLDI LAPSZEMLE RUDÉ PRÁVO A Csehszlovákiai Kommunista Párt központi lapjából Vojtech Dolejší elv­társnak, a „Práce" úionnan kineve­zett főszerkesztőiének cikkéből idéz­zük: „Voltak olyan emberek nálunk, akik m ndcn egyes hitleri győzelem után sokattudóan mondogatták: „Látjátok, amit mindig mondtam!" Aztán sok szóval fejtegetni kezdték gondolatai­kat, amelyeket a Moravec-féle propa­gandból mer/tettek, hogy új éra van bckövetkezőben, a német nemzeti szo­cializmus győzelme. Ezek az emberek semm bői sem tanultak Amikor a di­csőgés szovjet hadsereg a német ná­cik támadó páncélos divízióit szétver­ték és amikor „az ezeréves harmadik birodalom" gyászosemlékű alapítói a birodalmi kancellária pincéiében oly dicstelenül befejezték uralmukat, ezek az emberek Hitler csodálatából Tru­man csodálatába estek. Amikor csa­lódtak a nácista ezer évben. a z ameri­kai század eljöttét kezdték emlegetni. Bizonyítékát abban látják, hogy Ame­rika megtámadta Koreát. Ha egy k's emlékező tehetségük lenne, eszükbe jutna, hogy Csehszlovákia elfoglalása­kor a hitleri Németország erejének és egy új európai korszak elérkeztének bizonyítékát látták. E 7 12 évvel ezelőtt volt. És mi lett a vége? A tizenkét évvel ezelőtti és a mai helyzet között azonban lényeges kü­lönbség van. Akkor a kis országok úgy hullottak Hitler ölébe, mint az érett körték. A csehszlovák köztársa­ság is az uralkodó burzsoázia érdemé­ből harc nélkül esett áldozatul, bár a nép az ország védelmére el volt szánva. A különbség abban van. hogy a Koreai Köztársaság és vele a koreai nemzet az amerikai imperialisták tá­madása ellen hősiesen védekezik. A legnagyobb kapitalista állam az ENSz­től és a többi kapitalista államoktól tá­mogatva egy kis országra rontott, hogy jármába kényszerítse és szabad­ságától megfossza. Negyedik hónapja tart már a koreai nemzet hősi védel­me. Az amerikai presztízsnek ez ha­talmas veszteséget jelent. Ha a német imprialisták a világot olcsó sikerekkel rémületbe tudták ejteni, az amerikai imperialistáknak ez nem sikerül. A z amerikaiak elvsztett oresztizsű­"t katonai túlerejükkel akarják hely­rehozni, amellyel most Koreát támad­ják. Egy azonban sohasem sikerülhet nekik: a nemzetet elnyomni, hogy fel­adja szabadság utáni vágyát, hogy szabadságért megszűnjön harcolni. Emlékezzünk csak vissza, mily hosszú esztendőkig tartott a kínai há­ború. Az amerikai, japán és angol im­perialisták Kínát félgyarmatuknak tartották s a végül mégis a kínai nép győzedelmeskedett. Nem kétséges, hogy a többi nemzetek is. amelyek ma szabadságukért harcolnak, hasonlókép­pen fognak győzedelmeskedni. Jó em­lékezetbe vésni, hogy hol vannak azok, akik tíz évvel ezelőtt a nácista ezer­éves elméletet hirdették. Eltűntek a történelem süllyesztőjében. Hasonló­képpen végzik sorsukat az amerikai örökösök is, mert a nemzetek a békét akarják, a haladást óhajtják, vissza­utasítják a háborút, mert nem akar­nak a sötétség és a rabszolgaság kor­szakába visszajutni." Ľ HUMANITE A Francia Kommunista Párt lapja „Ki a bűnös" címmel az angol La­bour-Party kongresszusán felmerült külpolitikai vitával foglalkozva ezeket írja: „Ki hiszi el. hogy a Szovjetúnió fe­lelős azért, hogy az angol Labour­Party pártvezérek nem tudták meg­törni a nagytőkét, amely ellen soha sem küzdöttek. Ki hiszi el. hogy a Szovjetúnió gátolja, hogy Attlee nem tudja lerázni magáról Truman jár­mát és hogy emiatt nem tudja meg­valósítani azt a programmot. amelyért megválasztották. És Bevin úr megfe­ledkezik arról, hagy Angliában nem először van szocialista kormány. 1924-fcen talán az „orosz veszede­lem" kényszerítette Mac Don^Hot ka­p ;t'láclóra A Szovjetúnió lenne a hi­bás a válságért, amely 1929-ben az USA-ban elter|edt? Ebben az időben Angliában, amelynek kormányrúd ja mellett ezek a kétes „szocialisták" áll­tak, a münkané'kl'l ek száma 1 m'Üló Ifió ezerről majdnem háromnr'l'óra ugrott fel. S ha a rágalmakkal túl­messzire is mennek, egy kicsit trl?n niéois fiľ.merész állítani, hogy e z Sztá­lin hibája volt. A Szovietúnió ebben az időben a szoc'ďzmus alapja veit és a mii virágzást készítette elő. Hű viilt s forrada'omhoz. a kenyér- és a !•:! el ntchoT. A kan t;Tsta világ nyo­mora és rothadása n-m 1917-ben kez­dődött. Taíán a kommunisták a fcMő­sek. hogy a XIX. században Irorsz'g­ban és Indiában oly nagy volt az éh­ínség? Megakadályozta a Szovjet­únió az Északameríkai Egyesült Álla­mokat, a Fülöp-szigetek vagy Porto­rico életszínvonalának emelésében, amelyet ötven évvel ezelőtt gyarmato­sítottak? A valóságban Bevín úr egyetlen saját szavának sem hisz. A kommunisták és a Szovietúnió Bevin érvelésében ugyanazt a szerepet töltik be, amit a kereszténvek a dekadens és rothadó római császárság korában. Tertullian így ír: „Valahányszor a Tlberis medréből kilépett és Róma nem kapott gabonát, ez volt a jelszó: Ezt a keresztények okozták, dobjátok őket az oroszlánok közé!" Az alapjaiban megrendült brit biro­dalom ma áldozati bárányt keres. Nem­sokára eljön az az idő. amikor Angia nem fogja megtalálni a „munkás arisztokrácia" megvásárlására azokat az eszközöket, amely oly sokáig fé­kezte Nagy-Britanniában a munkás­mozgalom fejlődését. És ez a perspek­tíva tölti el félelemmel a szocializmus öreg rókáit. Ez a perspektíva veti őket Truman karjai közé. nem tudják azonban megmagyarázni az angol népnek, amelynek türelmetlensége nap­ról napra nő, hogy azért nincs vaj, mert meg kell fizetni a Szovietúnió el­leni agresszió számára készített ágyúk árát. Nem válaszolt talán Be­vin úr a z újságíróknak, akik azt a kérdést tették fel, vájjon Oroszor­szág háborút akar-e, így: „Nem hi­szem." Akkor hát, ki a hibás?" SZABAD NÉP A Szabad nép vasárnapi száma köz­li a magyarországi békekölcsön jegy­zésnek végeredményét: „A Magyjy Népköztársaság pénz­ügymisiztere közli, hogy a békeköl­csönjegyzést október 7-én lezárta. A jegyzés végeredménye 1.032,085.300 forint. A 750 millió forint összegben kibocsátott békekölcsönt dolgozó né­pünk több, mint 282 millió forinttal, tehát 37.6 százalékkal túljegyezte. A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa megállapítja, hogy a köl­csönjegyzés sikerét elsősorban a munkásosztály, a z alkalmazottak, va­lamint az értelmiségi dolgozók lelkes és odaadó magatartása tette lehetővé, de kivette részét a jegyzésből dolgozó parasztságunk is. A Magyar Népköz­társaság minisztertanácsa köszönetet mond minden kölcsön jegyzőnek, első­sorban Budapest dolgozó népének, amely 511,673.150 forint jegyzésével példaadóan teljesítette hazafias kötele­zettségét. A békekölcsön jegyzés sike­res bizonyítéka annak, hogy dolgozó népünk egységesen támogatja a ma­gyar népköztársaság kormányának békepolitikáját és építőmunkáját." yj sin HIREK V0LKSRECHT A svájci lap a marshallizáció- követ­kezményeiről, illetőleg a francia isko­lákra való kihatásáról ír. „Az iskolai év megkezdésekor Fran­ciaországban több, mint 60.000 iskola­köteles gyermek nem jelentkezett az iskolákban. Hogy miért? Elsősorban azért, mert az ú j iskolai épületek épí­tése a leglelkiismeretlenebb módon el volt hanyagolva. A statisztikai adatok szerint a hitelek, amelyek Francia­országban az iskola, tudomány és iro­dalom művelésére fordítanak, alacso­nyabbak, mint bármely más európai országban. De nemcsak az iskola­épületekben mutatkozik hiánv, hanem a tanítókban is, aminek oka a tanítók alacsony fizetése. Le Mans városában a szakszervezet 29 új tanító rendsze­resítését követelte, amit viszont a fe­lettes hatóságok elutasítottak. A vá­rosban III osztály működik, amelyben osztályonként több. mint 40 iskolás­növendék tanul. 31 osztály van, ahol az iskolásnövendékek száma 50—60 körül, három osztály, ahol 100 körül ingadozik és végiil négy olyan osz? tály van, ahol osztályonként több, mint száz tanköteles ifiú van bepré­selve. Nem kell hozzá túlzott fantázia, hogy helyes képet nyerjünk, mikép­pen folyhatik ezekben az osztályokban ilyen feltételek mellett a tanítás. A helyzet azonban nemcsak Le Mans­ban ilyen. Az egészségtelen viszonyok természtesen nemcsak a 7 iskolásgyer­mekekre vannak kihatással. Hivatalos megállapítás szerint a legutóbb vég­zett orvosi vizsgálatok kimutatják, hogy 1474 tanító közül 113 súlyos tu­berkulózisban szenved. Napirenden vannak a tanítók egészségügyi sza­badság iránti kérvénvezései, ame­lyekben betegségül idegösszeroppanás van feltüntetve. Ez a kétségbeejtő helyzet nemcsak Le Mansban áll fenn, hanem ehhez hasonló viszonyok van­nak Párizsban és a többi francia vá­rosokban. A tanítók szakszervezete nagy tiltakozó mozgalmat indít most meg, amellyel fel akar.ia hívni a köz­vélemény figyelmét arra a súlyos ve­szélyre, amelyek a francia népet fe­nyegetik, ha az iskolai kérdést sürgő­sen nem rendezik." 9 A minszki iparvállalatok határidő előtt teljesítették az ötéves tervet. A bjelorussz főváros ipari üzemei ha­táridő előtt teljesítették az ötéves terv előirányzatát és szeptember második felétől kezdve már az előirányzott terven felül termelnek. A bjelorussz főváros környékén és a hozzátartozó körzetben komoly mezőgazdasági ter­melési sikerekről számolnak be. Az öszi burgonyaszedésnél például 200 önműködő kombájn dolgozik, ame­lyeknek mindegyike 80 ember mun­káját végzi el. A minszki terület me­zőgazdasági munkálatait az idén már 80 százalékban gépek végesték. • Üj hatalmas emelődaruk. A volgai, dnyeperi vizierőmüvek és a turkmé­niai főcsatorna megépítésénél hatal­mas mennyiségű földet kell megmoz­gatni. Erre a célra nagyszerűen al­kalmazható lesz az újtípusú hatalmas hernyótalpas kotrógép, amely 25 ton­nás önműködő emelődaruval van ösz­szekapcsolva. A hatalmas gépezet egyszerre 15 köbméter földet mozgat meg. • Szén — terven felül. A makajevkai Lenin-rendes Szovjetszk-Ugol bánya dolgozói, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójának tisz­teletére indított szocialista munka­verseny kezdeményezői, kötelezettsé­get vállaltak, hogy az ünnep tiszte­letére az előirányzott termelési ter­ven felül 6500 tonna szenet termel­nek. A makajevkai „Szófia" és „Ma­kajevka-Ugol" bányák szintén be­kapcsolódtak a munkaversenybe és szeptember hónapban eddig több, mint másfélezer tonna szenet termel­tek a tervelőirányzaton felül. 9 Az ukrán kolhozparasztok kötele­zettségvállalása. A kirovográdi terü­leten, a kolhozokban, szovhozokban, gép- és traktorállomásokon a dolgo­zók lelkes hangulatban vitatják meg a nagy építkezésekről szóló történel­mi jelentőségű kormányhatározato­kat. A kolhozparasztok átérezték a nagyarányú építkezések fontosságát és köszönetül a nagy sztálini gondos­kodásért, elhatározták, hogy még fo­kozottabb mértékben fognak ezentúl dolgozni és tevékenyen is résztvesz­nek a hozzájuk legközelebb eső dnye­peri vizierömü megépítésében. 9 Szocialista munka versenyek a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére. Harkov város iparvállalatainak dol­gozói szocialista munkaversenyt in­dítottak a Nagy Októberi Forrada­lom tiszteletére. A város sztahano­vistái állandóan két-háromszoros munkateljesítményeket érnek el. 9 Nagyarányú villamosítási munká­latok. Moldávia kolhozaiban hatal­mas villamosítási munkálatok indul­tak. Ez év végéig 40 villanytelep épí­tését kezdik meg, amelyek 40 kolhozt látnak el villanyenergiával. Ezen­kívül 38 olyan villanytelepet állíta­nak üzembe, amelyek a köztársaság gép- és traktorállomásait látják el árammal. & Vasutasok a nagyarányú építkezé­sek sikeréért. A harkovi vasutasok nagy lelkesedéssel fogadták a Szov­jetúnió minisztertanácsának határo­zatait a nagy vizierömü és öntöző­csatorna építkezésekről. A harkovi rendezőpályaudvar fiatal vasutasai kötelezettséget vállaltak, hogy meg­gyorsítják azoknak a szállítmányok­nak a menetidejét, amelyek a hatal­mas építkezésekhez szállítanak anya­got vagy génalkatrészeket. Felhívták a környező falvak és városok vasút­állomásainak fitaljait is, hogy csat­lakozzanak példájukhoz. A felhívás­ra csatlakozott vasutasok kötelezett, sésret vállaltak, hosy lényegesen le­rövidítik a. szerelvénvek vesztesrlési idejét az egyes vasútállomásokon. HHH t WIt tl Mt WtWWWMHWIMMWtH ÜJ SZÖ, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja. Szerkesztőség és líladóhivatal: Bratislava. Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-77. Fő­és felelősszerkesztő: Lőrincz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava TT Nvomin és kiadja a Prav da Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéz­iratokat nem adunk vissza. Előfize­tés 1 évre 540 % évre 270.— M évre 135 1 hónapra 45.— Kčs A hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése 1 évre 150.—, % évre 75— Vx évre 40— Kčs A KFPES KfiNYV előfizetése egy évre NEP" NAPTAR-ral együtt 120 Kčs. JfÍMJ^kcíiUö^UzShik l/fák A jól végzett munka jutalma A Bányásznapra versenyt indítottak az Osztrava vidéki bányák a legjobb fejtőcsoport címéért és a versenyben a hlubíni. Makra-tárna győzött. A győztes munkacsoport jutalomként háromnapos fürdői üdülést kapott. A fürdőző bányászok meggyőződhettek arról, mennyire megbecsüli népi de­mokratikus köztársaságunk a becsüle­tes dolgozókat, legfőkép ha a köz­megbecsülésben álló bánvászmunkáró! van szó. Ezért a fürdőből való vissza­térésük után kötelezték magukat, hogy nemcsak kipótolják a 300 tonna ki­termelési hiányt, hanem egyheti mun­kaváltással összesen 400 tonna szenet termelnek ki. Ezt a kötelezettséget a megnehezült körülmények között is teljesítik és egy hónap alatt akarják elvégezni. Ilyen öntudatos munkacsoport több is van az osztrava-vidéki Hlubínban és csakis ebből érthető, hogy a Bá­nyásznapot követő időkben, amikor a szabadságok következtében emelke­dett a hiányzások száma, az osztrava­vidéki Hlubínban teljesítették, sőt túl­teljesítették a tervet. Az Osztrava­vidék bányászai a többi bányák él­munkásaival együtt továbbra is a pél­dás munka mintaképei lesznek és meggyőző erővel teriesztik a nagy felelősség tudatát, amelv az osztrava­karvini bányavidékre hárul az állam­mal és iparunk fontos feladatainak tel­jesítésével szemben. Mint az osztrava-karvini bányák többi üzemeiben, úgy a hlubíni bányá­ban is jelentős százalékot jegyeztek fel a civiibrigádosok hiányzásaiban Az öntudatos civil brigádmunkások túl­nyomó többsége azonban határozottan fellépett a könnyelmű késedelmeske­dők ellen és kötelezte magát, hogy tá­boron belüli verseny keretében a hiányzásokat a lehető legjobban le­csökkenti és a könnvelmű késedelmes­kedőket kizárja a táborból, j Z. D. Hlubín. A Szovjetbarátck Szövetségének tagsági könyve munkára és harcra serkent Csécsénypatonyban kiosztották a Szovjetbarátok Szövetségének tagsá­gi igazolványait. Minden tag mély meghatottsággal tartotta kezében a könyvecskét, mert érezte, hogy a könyv több, mint egyszerű tagsági igazolvány. A Szovietúnió iránti őszinte barátság munkára, tanulásra és harcra serkent. Lehetetlen örök hálával nem adózni annak a szovjet népnek, amely évszá­zados rabságból emeli ki és a békés jövő felé vezeti az öntudatra ébredt, szabadságszerető államokat. A Szovjetbarátok Szövetsége csé­csénypatonyi tagjai is átérzik, hogy ezt a barátságot csak akkor érdemlik ki, ha őszintén magukévá teszik a szocialista eszmét, amelvnek ereje vit­te a Vörös Hadsereget felszabadító győzelméhez és amelvnek ereje támo­gatja Korea hős népét is elkeseredett szabadságharcában. Ennek az esz­mének az erejével győz a világsza­badság és a világbéke. Havran Ferencné. Csécsénypatony. Válasz Albert elvtársnak Bolgáromba Mivel lapunknak, az O i Szónak ál­landó olvasója vagyok, figyelemmel olvasom a Munkáslevelező-rovatot is. Így nem kerülte el figyelmemet Al­bert elvtárs bolgáromi beszámolója sem, amely elmond ja, hogy Bolgárom­ban a gazdák milyen hűségesen vé­gezték kötelességüket, sőt három gazdát' ki is emel. mint akik 100 szá­zalékig teljesítették beszolgáltatási kötelezettségüket. Elgondolkodtam a dolgokon és bár a jó véleményt hasznosnak találtam, mégis azt hiszem, hogy nem minden­ben volt táigyilagos. Búzából ugyan elérték a 100 százalékot, mert ebben egyetlen gazda sem látott semmi kü­lön haszonra reményt. De az árpa, Albert elvtárs? Ugye az nem volt 100 százalékos? Bizony nem. mert az árpa kell a hízónak és azt el is lehet feke­tézni. Van nálunk olyan gazda is, aki 1944 decemberétől, amikor a felszaba­dító csapatok bejöttek, bíró lett és mindjárt a milliomosok sorába lépett. Ez az ember a beszolgáltatást ellen­őrző bizottságot rablóbandának ne­vezte és öt gazdát is felszólított, hogy ne szolgáltassák be az árpát, mert ő el tudia adni 1500 koronáért méter­mázsáját, sőt a sajátját már el is adta. Hát bizony így vagyunk Albert elv­társ. Nálad meg volt a jóakarat, mert ismered a falunkbélieket. Jóhiszemű földművesek ezek. akik könnyen rá­tévednek a rossz útra. A becsületes réleg azonban nem szívesen látja a lelkiismeretlen és. feketéző gazdák visszaéléseit, akik azzal nyugtatgat ják meg lelkiismeretüket, hogy asszo­nyaik majd leimádkozzák bűneiket. Azt ajánlom neked. Albert elvtárs, hogy nézzetek alaposan a körmükre a hazát megkárosító lelkiismeretlen gazdáknak és tanítsátok meg őket, hogy nem lehet büntetlenül a nép és a nép állama ellen cselekedni. Egy másik dologról is szeretnék megemlékezni. Köztársaságunk törvé­hye azt mondja, hogv aki nem munka­képtelen, annak ki kell vennie részét országunk építésében. Aki pedig ezt mégsem tenné meg, az társadalmunk, a nép ellensége. Bolgáromban is van­nak ilyenek, Albert elvtárs. Néhány közülük a felszabadulás után került a faluba, kettő közülük Horthy-katona volt és mint mesterember teljesen ki­vonja magát állampolgári kötelessé­gei elől. Amíg százezrek, köztük fa­lunk lakosságának javarésze is, azon vannak, hogy mennél többet termelje­nek a közért és a jobb jövőért, addig ők csakis a sa iát érdekeiket nézik. 1945 óta még egy óránvi munkát sem áldoztak a közért, semmiféle munkára nem voltak hajlandók hazájukért vagy bármilyen nemes célért. Amíg család­apák, családanyák önkéntesen aján­lották fel munkaóráikat, addig ők ész nélkül harácsolnak, eddig még bántat­lanul és feleségeik vasárnap arany­láncaikat, karpereceiket, gyűrűiket és óráikat felrakva, gúnyosan mosolyog­va nézik, amint a munkásnők vasár­napi pihenőjüket feláldozva önkéntes munkabrigádra mennek azért, hogy ha­zánk minden dolgozójának nagyobb! darab kenyér jusson. Bizony, Albert elvtárs. Bolgárom­ban 1950-ben történnek ilyen dolgok, ami annál sajnálatosabb, mert vannak a faluban régi jó kommunisták, akik­nek nem szabadna tűrni az ilyesmit. Abban a reményben, ho<*v a mulasztá­| sok csakhamar kiküszöbölődnek és a sele jt embereket eléri méltó bünteté­sük, maradok elvtársi üdvözlettel. Nagy László. Bolgárom. ,,Harcoló Korea" címmel kiállítás nyílt Bratislavában A koreai nép hősi erőfeszítésének kicsi, de találó bemutatója az októ­ber 7-én szombaton 17 órakor a Cseh­szlovák Képzőművészeti Szövetség helyiségeiben, a Hviezdoslav-téren megnyílt dokumentáris kiállítás. A megnyitáson résztvett Jozef Való kép­viselő, a Nemzetgyűlés alelnöke, dr. Ondrej Pavlik tanár, tájékoztatási és népnevelési megbízott, az SzKP Köz­ponti Bizottságának képviselői, La­disláv Kurták, a Központi Bizottság elnöke és számos más vendég. Az Internacionálé eléneklése után Anton Hollý tanár mondott beszédet, majd utána Vlado Durdik, a Nemzeti Színház tagja előadta Miloš Pergler „Korea" cimü költeményét. A kiállí­tást a Nemzetgyűlés alelnöke és a Béke Hívei Szlovák Bizottságának el­nöke, Jozef Való képviselő nyitotta meg, aki beszédében rámutatott a kiállítás sajátos jellegére, amely Ko­rea népének hősi szabadságharcát mutatja be. Az ünnepély befejező ré­szében a CISz katonai énekkara el­énekelte a „Dicsőség a koreai nép­nek" című dalt és a Béke dalát. A közönség aztán megtekintette a koreai nép hősi harcáról készült do­kumentáris fényképfelvételeket, va­lamint a szabad Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság építő munkáját ábrázoló felvételeket. Az üvegszekré­nyekben a látogatók a koreai népmű­vészet értékes példányaiban gyönyör­ködhettek. Különböző aranyvázák, fafaragványok, szobrok, tálak, met­szett pipák stb. láthatók itt. A kiállí­tási terem előcsarnokában a koreai irodalomból vett értékes mutatvá­nyok foglalnak helyet, valamint itt láthatók dolgozó népünknek a koreai amerikai fegyveres intervenció elleni határozata. A kiállítást, amelyet dolgozóink figyelmébe ajánlunk, a Béke Hívei szlovákiai bizottsága készítette elö, a tájékoztatásügyi és népnevelési megbízotti hivatallal együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom