Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-08 / 233. szám, vasárnap

4 TARTÓS BčKEF.RT, NEPI DEMOKRACfAÉRTf 1950 október 8. * 40. (100 ) A KÜZD Ú KOREA 'A Kínai Népköztársaságnak különböző demokratikus pártok, cso portok és a felszabadító néphadsereg képviselőiből álló küldött sége augusztus közepén meglátó gatta Koreát, amely az amerikai agresszió ellen vívott fegyveres harc közepette ünnepelte felszabadításának ötödik évfordulóját. Phenjanban Szöulban és Vonszanban tanúi voltunk annak, mily barbár módon bombázza és lövi halmira az amerikai légierő Korea békés lakosságát; amerikai hadifoglyok számára berendezett táborokat is meglátogattunk. Mint e küldöttség egyik tagja, rövid beszámolót készítettem arról, amit koreai utazásunk során láttunk és hallottunk. I. A Szovjet Hadsereg 1945 augusztus 15-én teljesen szétzúzta a szárazföldön a japán imperializmus elitcsapatait s eniatt Japán fegyverletételre kényszerült. Korea népe, amely 36 éven át sínylődött a japán militaristák rabságában, végre szabad lett. A 38. szélességi fok azonban két, egymással merőben ellentétes világra osztotta Koreát. A 38. szélességi foktól északra lakó koreaiak a Szovjetunió segítségével elnyerték igazi felszabadulásukat. Észak-Korea területén 1946 márciusában befejezték a földreformot: 720000 parasztcsalád között közel 1 millió hektár földet osztottak szét. E; reform eredményekent az addig jobbágysorban sínylődő parasztok a föld uraivá váltak. A japán uralom napjaiban termésüknek 70—90 százaléka mezőgazdasági adókra ment el. Ma az adók 23—27 százalékra csökkentek s a parasztság nagy kedvvel látott hozzá ahhoz, hogy többet termeljen. A gabonafélék össztermése 1948ban 110.4 százalékkal növekedett a japán megszállás ideje alatti, 1939-es terméshez viszonyítva. 1949ben a gabonatemés az aszály ellenére is 20.9 százalékkal haladta meg az 1944. évi termést. A parasztság életszínvonala is emelkedett. Ezt már az is mutatja, hogy 1949 augusztusa óta 126.305 parasztcsalád épített új házat és 57.285 család tatarozta házát. Mindennek megfelelően az ipar és a kereskedelem is visszalendüit a rendes kerékvágásba. Az 1947— 1948. évi tervek túlteljesítése után a koreai ipar a helyreállítás szakaszából a továbbfejlődés szakaszába lépett. Az ipari temetés ez év első felében (a háború kezdete előtt) elérte az 1944. évi színvonalnak 1175 százalékát. A vasutak forgalomlebonyolító képessége 1946-hoz viszonyítva, 6.5-szeresére növekedett. A forgalomba került elsőrendű közszükségleti cikkek mennyisége 12.4-szerese volt az 1946. évinek. A munkások munkabére 1946-hoz viszonyítva 80 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztási cikkek árai ugyanakkor csaknem a felére csökkentek. A gazdasági élet .negszilárdulásának eredményeként a koreai nép a kultúra és művelődés terén is jelentékeny sikereket ért el. Mindennek éles ellentéte volt észlelhető Koreának a 38. szélességi foktól délre fekvő részén, amely az amerikai imperializmus uralma alá került. A nép életkörülményei ,tiég súlyosabbak voltak, mint a japán uralom időszakában. Az amerikai tőkebefektetések DélKoreában alig öt év alatt meghaladták az országnak ezen a részén beruházott egész tőke 91 százaié kát. A külkereskedelmet az amerikaiak teljesen monopolizálták. Rohamos hanyatlásnak indult a mezőgazdasági termelés. A megművelt földterület 1949-ben 55 százalékkal csökkent az 1945 előtti időszakhoz képest és az össztermés katasztrofálisan cáökkent. Az ípar és kereskedelem csaknem teljesen szétzüllött. A vállalatok száma 1949-ben 1943-hoz képest 36 százalékkal, a gépipar termelése 95 százalékkal csökkent. Ennek következtében több mint 1.5 millió munkást utcára dobtak. A csaknem ötéves amerikai és liszinmanista uralom folyamán DélKoreában közel egymillió hazafit vagy börtönbe vetettek, vagy magöltek. Egyedül Csecszsjudo-szigetén 37.000 hazafit kínoztak halálra. A 38. szélességi fok így osztotta ketté Koreát két különböző világra: a nép világára s az imperialista uralom és rabság világára. A koreaiak szívük mélyén nem ismerték el a 38. szélességi fokot, a Koreai Munkapárt és vezére, Kim Ir-Szen helyes vezetése alatt Korea egész népe egyetlen célra — hazájának egységére törekedett. 1948 augusztus 15-én általános titkos választás útján, amelyben Észak - Korea választóinak " 99.97 százaléka és Dél-Koreában a választók 77.52 százaléka vett részt, a koreaiak megválasztották Legfelsőbb Népgyűlésüket. 1949 júniusában 70 politikai párt és társadalmi szervezet megalakította az „Egységes Demokratikus Hazafias Frontot". A Hazafias Front nem egyszer javasolta Li Szin-Man bábkormányának Korea békés egyesítését, de ezeket a javaslatokat mindannyiszor visszautasították. A koreai nép egy szívvel, egy lélekkel a békét óhajtotta. Ámde mi volt erre az egyhangú követelésre az amerikai imperialistáknak és Li Szin-Man bandájának válasza? Az imperialisták bandáját jellemző válasz: háború! II. Az amerikai imperialisták sokoldalú támogatását élvező liszinmanista banda Korea fegyveres egyesítéséről" álmodozott és azt remélte, hogy ilyen módon az egész országot amerikai gyarmattá züllesztheti. Körülbelül öt éven át — még az 1950 június 25-én végrehajtott nagyméretű fegyveres betörés előtt — a liszinmanista banditacsapatok provokációs célzattal 1274 határsértést követtek el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a 38. szélességi fok mentén fekvő területei ellen. E banditacsapatok legutolsó, nagy támadását visszaverve, a koreai nép kényszerült a védelemből támadásba átmenni. Az amerikai imperialisták lebecsülték a koreai nép erejét és túlbecsülték Li Szin-Man erőit és • Irta: Kun 3Mo-Zso a Békehívek Kínai Bizottságának elnöke * • saját erőiket. Li Szin-Man és az amerikaiak által kidolgozott tervek szerint arra számítottak, hogy csa pataik három nap alatt „elsétálhat nak" Phenjanig. Mindenki tudja hogy egészen másként történt. P koreai néphadsereg a liszinmanis ták s gazdáik, az amerikai imperialis ták számára váratlan ellenállást tanúsított és ekkoT tűnt ki teljes mivoltában a világuralomra törő amerikaiak aljassága: nyilt háborús agresszióra vetemedtek. A Taezsonért vívot't csatától kezdve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hadserege túlnyomó' részt közvetlenül az amerikai agresz szorok fegyveres erőivel vívta har cait. Az amerikai hadsereg harci szelleme semmiképpen sem hason lítható össze a koreai néphadsereg harcosainak szellemével. Az amerikai katonák, agresszív igazságtalan, hódító háborút vív nak: „dollárért" harcolnak s ezért amint a bekerítés veszélye fenve geti őket, azonnal kereket oldanak mihelyt pedig kiderül, hogy tényleg bekerítették őket, többnyire leteszik a fegyvert. Phenjanban meglátogattunk egy tábort, amelyben néhány száz ame rikai hadifogoly volt. Igen jól bánnak velük. Lakást és élelmezést illetően ugvanolyan körülmények között élnek, mint maguk a ko rea!ak. Táborlátogatásunk alkalmával egyes amerikai hadifoglyok kár tyáztak, mások zenével szórakoztak A kétség árnyéka sem fér ahhoz, hogy sok hadifogolyra megtette a hatását az a magasfokú emberiesség, amelyet a koreai nép tanúsít az amerikai hadifoglyokkal szemben. Önként kifejezést adtak annak az óhajuknak, hogy rádiónyilatkozatban leleplezik az amerikai agresszórokat, és résztvettek az amerikaiak koreai kalandja ellen irányuló tüntetésekben. Egy részük közös táviratot is küldött az Egyesült Nemzetek Szervezetének, követelve, hogy szüntessék be a békés lakosság elvetemült bombázását és hívják vissza Koreából az amerikai agresszív fegyveres erőket. Azzal a rendkívüli bátorsággal és igazi emberiességgel, amelyet a koreai nép tanúsított, éles ellentétben állnak az amerikai tisztek és katonák rémtettei. Ha az amerikaiak valamely városból visszavonulni kénytelenek, akkor az egész lakosságot felkoncolják. Az egyik Taezson környéki bányában mintegy 7000 meggyilkolt koreai polgár holttestét találták meg. A holttestek embertelen kínzások nyomait viselték. Számos koreai falu és város teljesen megsemmisült. Különösen az megbocsáthatatlan, hogy az amerikaiak a koreai népi demokratikus hadsereg mögöttes területén rendszeresen bombázzák és lövik a békés városokat, falvakat és a békés lakosságot. Phenjani tartózkodásunk alatt egyetlen nap sem inult el légiriadó | nélkül. A bombázások következtében a városokban sok kultúrintézmény megsemmisült. Szöul több mint 800-szor, Vonszan több mint 170-szer volt légitámadás célpontja. Az amerikai imperialisták kegyetlenkedései kétségtelenül felülmúlták a japán imperialisták rémtetteit. Az amerikai imperialisták ilyen embertelen gaztettekkel igyekeztek térdrekényszeríteni a koreaiakat, de ezzel csak ellenkező eredményt értek el. Minél szörnyűségesebbé válnak az amerikaiak ^ gaztettei, annál egységesebb és bátrabb lesz a koreai nép. Most több mint 1,200.000 koreai ifjú lépett a néphadseregbe. Közülük 800.000 Észak-Koreából és 400.000 Dél-Koreából. Sokezer középiskolai és főiskolai tanuló lépett a hadseregbe. Több mint 280.000 nő teljesít katonai szolgálatot. Válaszul az amerikai imperialisták okozta rombolásokra, a munkások és parasztok egyként fokozták a termelést. A parasztok hosszú szekérsorokban szállítják á gabonát a városok és a front ellátása céljából. Az országban gyűjtés folyik a honvédelmi alapra. Tudósok, írók, művészek dolgoznak az első vonalban és a hátországban s nem rettennek vissza az életüket fenyegető veszélyektől. A koreai nép hallatlan nehézségeket él át, önfeláldozóan védelmezi hazája szabadságát, becsületét és függetlenségé^. A koreai nép hazafisága kivételes magasságra rmelkedett. Semmiféle újabb megpróbáltatások nem kényszerítik térdre, hogy az amerikai imperialisták rabságába hajtsa fejét. A koreai nép hazafiságát mélyen áthatja íz internacionalizmus érzése. A koreaiak nemcsak hazájuk függetlenségéért harcolnak, hanem a világ békéjét is védik. A béke és demokrácia híveinek tábora világszerte teljes együttérzésének ad kifejezést a hősiesen küzdő koreai nép iránt, amely állhatatosan védelmezi hazája szabadságát és függetlenségét. Peking, 1950 szeptember. Helyi tanácsok választása előtt Magyi ar o r szagon Magyarország dolgozó népe készül a helyi, járási, megyei és kerületi tanácsok október 22-i választására. Ez a választás újabb tanúsága annak, hogy minden hatalom a dolgozó nép kezében van. A helyi tanácsokba több mint 220.000 küldöttet választanak. A jelöléseket a Függetlenségi Népfront helyi bizottságai . készítik elő. A jelöltek listái a munkások, dolgozó parasztok, az ifjúság, az értelmiség, a kisiparosok és általában a kisemberek legjobbjait foglalják magukban, akik példamutató munkájukkal, áldozatkészségükkel kivívták a tömegek bizalmát. A városi tanácsokba elsősorban a termelésben kitűnt dolgozókat, a sztahanovistákat jelölik s mellettük a tudomány, a művészet legjobb képviselőit. A falusi tanácsokban a termelőszövetkezeti csoportok tagjai mellett helyet foglalnak az egyénileg dolgozó parasztok képviselői is. Az Egységes Mezőgazdasági Szövetkezetek versenye Csehszlovákiában Az Egységes Mezőgazdasági Szövetkezeteknek a jó termésért folytatott versenyében az első helyet a pilseni kerület Pobiezsovice nevű falujának szövetkezete foglalja el, amelybe belépett az egész falu parasztsága. A szövetkezet éves szerződést kötött az állami gép- és traktorállomással, amelynek munkájáért a termés arányában, természetben fizet. A szövetkezet brigádjai versenyben állnak egymással. A termelékenyebb közös munka lehetővé tette, hogy 56 ember más munkára menjen át. A szövetkezed nek saját agronómusa van — egy helybeli paraszt, aki az állam segítségével szakiskolát végzett. A közös marhaistáüók építésére a szövetkezet 85.000 koronát fektetett be. A multévi búzatermés ebben a szövetkezetben hektáronkint a tervezett 15 mázsa helyett 23 mázsa, a rozs 15 helyett 28 mázsa, a burgonya 150 helyett 220 mázsa; egy tehénre eső tejhozam a négyszeresére emelkedett. Pobiezsovice szövetkezetének példája úgy mint a többi jólműködő Egységes Mezőgazdasági Szövetkezetek példája, elősegíti a csehszlovák parasztok szövetkezeti mozgalmának fejlődését. Már több mint 2800 szövetkezet határozta el, hogy felszántja a mezsgyéket és áttér a nagy földterületek közös megmunkálására. Pobiezsovice kerületében 67 szövetkezetben szántották fel a mezsgyét. Ebben a kerületben csak 20 faluban nem alakult még meg az Egységes Mezőgazdasági Szövetkezet. A szövetkezeti mozgalomnak köszönhető, hogy a gabonabeadás állami tervét már több mint 105 százalékra teljesítették; ugyancsak sikeresen folyik a burgonya állami felvásárlása. Tudományos káderképző intézet Lengyelországban A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Vezetősége mellett 'tudományos káderképző intézet alakult. Az intézet főfeladata, hogy tudományos munkatársakat és előadókat képezzen a főiskolák, a pártskolák és a tudományos kutató intézetek számára. Az intézetnek három fakultása lesz — filozófiai, történelmi és politikai gazdaságtani szakosított tanszékekkel. Az- intézetbe fölvehetők aspiránsi minőségben a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjai, akik leg1 alább négy éve tagjai a Pártnak, I föiskolai végzettségük van és érdeklődést mutattak a tudományos munka iránt. Az intézet* tanulmányi ideje három év, az utolsó (harmadik) évet tudományos munkának szentelik (disszertáció). A tudományos káderképző intézet tanulmányi munkáját Lengyelországban a Szovjetunóban rendszeresített mintára és részben a Bolsevik Párt K^znanti Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia miníájá a szervezték meg. r