Uj Szó, 1950. október (3. évfolyam, 227-251.szám)

1950-10-07 / 232. szám, szombat

UJSZ0 1950 október 7 MAO TUN: I (Mao Tun 1896-ban született s az új Kina egyik legkiválóbb iró. ja. Az a ábbi résziét az »Oszi aratás« című regényébői való, amely a kínai szegényparaszíság küzdelmeit mondja el a bel- és külföldi tőkésekkel azokban az időkben, amikor kizsákmányolt pária volt a kínai paraszt. A regény főszereplője az öreg Tung Pao, Ah Fir, a fia, valamint a legfiatalabb gyermeke, Toto, ':ki az 1850-i forradalom szellemében küzd a kizsákmányo'ók ellen. A szivattyú, amelyről a regényben szó van, a városból került a rizsföldekre, hogy a szárazság ellen harcoljanak vele.) Az öreg Tung Pao félreállt a tömegtől és ellenségesen figyelte a szivattyút. Biztos volt benne, hogy a sebesen és zajosan foigó részeiben maga az ördög, de lega áDb szellem van elbújva és az a víz, amely csövein a rizsiöldekre ömlik az a nyáluk. Egész biztos, hogy éjjel kiszabadul a motorból és visszaszivattyúzza a vizet. A többi falut is ugyanezzel a varázslattal fogja megcsalni. De akármilyen bizalmatlan is volt az öreg és akármenny^e is idegenkedett a szivattyútc, nem tudta otthagyni. Még mie'őit a második rizsfődet is megtölthette volna a szivalytyú, már biztos volt elhatározásában: nem fog lefeküdni a? éjjel és csákánnyal fogja őrizni, nehogy visszalopja a bűvös szellem a vizet. Anélkül, hogy fiával megbeszélte volna a dolgot, megkérte a taoista Huangot és a tigrisszeiű Li-t, a falu uzsorását, hogy adjon kö'csön nyolc kínai dollárt. Ezután megegyezett az- : zal, hog.y a szivattyú csöveit saját j földjén fogja vezettetni s napszálltakor az öreg Tung Pao rizsfö.dje tele volt színtelen vízzel, amelyet az esti szél bodrozott Ettől a pillanattól kezdve tele vo't remény ke léssel s rá se hederített többe Ah Fi. panaszaira, aki , szidta őt, mint a bokrot az új adósság i miatt Az öreg nem volt kicsinyes, de [ ebben az időben I pikul (kb. 60 kg) i rizst tíz kínai dolláré'

t is el lehetett I adni. Az utolsó szűk esztendőben egy pikul ára tizenegy dollár is volt! Oka volt tehát a reménykedésre az öreg parasztnak. Ah Fii mégis sötéi tekintettel meredt az öre^ Tung P.iora es a rizsföldekre Már vastagon takarta a víz a palántákat de még mindig hervad- | tak voltak. A szivattyú és a víz kissé későn jött, a gyenge hajtások már a gyökerükig kiszáradtak. — Ha hintenénk abból a külföldi műtrágyából rá. újraélednének — füstölgött Toto Ah Fii mögött. Az idősebb fiú egy kissé megrökönyödött, de aztán addig törte a fejét rajta, még eszébe jutott, hogy. van valahol még egy zsák műtrágyája és ennek éppen most v-m itt az ideje használni. A palánták már olyan állapotban voltak hogy a műtrágya semmiesetre sem árthat. Ámde meghallotta az öreg, aki a rizsföld másik oldalán elégedetten dörzsö'gette a kezét. Műtrágyát? Hogyisne! Nekiment Totónak, aszott, sárga ujjait a levegőbe szúrva. — Méreg az a por te, az istenek szörnyszülöttje! Tönkte akarod tenni az én rizsemet? A közelben bámészkodó parasztok széjjelválasztották az apát

w meg a fiát és a műtrágyáról nem beszéltek többet. Amikor az öreg megnyugodott, elmondta szándékát, hogy egész éjjel a parton fog rostokolni. De azt nem beszélte el, hogy a szivattyú szellemétől fél, aki vissza fogja lopni a vizet, hanem csak azt, hogy csupán a műtrágyázást akarja megakadályozni. Ottmaradt a fö'deken. Az éjjel meglehetősen békésén telt el. Reggel azonban a rizs még ugyanolyan hervadt volt, mint este Ezt az "öreg úgy magyarázta, hogy a szivattyú szellemének vize nem olyan minőségű, amilyennek lennie kellens. Amikor szétnézett, észrevette, hogy az alacsonyabban fekvó területeken zö'd és egészséges lett a rizs Menye, fia izgatottan jártak-keltek és káromkodtak. Az öreg keményfejű tönkretette az egész csa'ád életét. Az öreg Tung Pat arca szinte szürke lett a sok gondtól. Déltuán Lu Fu Csin azt tanácsolta, hogy mégiscsak jó lesz kipróbáli.i a műtrágyát, az öreg dühösen fujt, de nem szólt semmit. Erre Toto és An Fir beszórta műtrágyával a földet, ahogyan az a hazsnálati utasításban meg volt írva.. Az öreg elfordította fejét és úgy csinált, mintha nem látna semmit. A következő nap kissé párás volt, kevés napsütéssel. A víz kétujjnyi magasan maradt a földeken. A hervadt rizs lassan fe éledt és megint zöld lett. Tung Pao nyakasan vonta kétségbe, hogy a műtrágya okozta volna, de nem mondta többé, hogy az méreg. I Egyre felhősebb lett az idő és köl vér szemekben langyos eső kezdett permetezni, majd kiderült és enyhe napsütés következett. A rizs állapota szemlátomást javult és az emberek megkönnyebbülten lélekzettek fel a faluban. Az istenek a szegényekre ACZÉL TAMAS: I mosolyogtak Most már meg vannak mentve ... A hegyek felől megindultak az őszi szeJek. hogy egy kissé lehűtsék a forró, nedves szántóföldet. Mint rossz álom, úgy mull el a szárazság negyven napja a faluban Vidáman, mosolyogva nevettek egymásra a parasztok. A tapasztaltabbak elmesélték, hogy az ilyen rizs jó évet jelent. Az öreg Tung Pao egyre reménykedőbb 'ett és megjósolta hogy a termés körülbelül nyo'cvanszázalékos lesz. Megtapintotta a rizs néhány kaláCSAPAST CSAPASRA Naponta, nem a sárkányt, nem a mesebeli szörnyeteget, az ármányt, vágja, tizedeli karunk s szívünk — tanultabb hadát a kullancs múltnak — zúzzák az el m Itat Pártunk ütegei. S ha széthullik a norma, akárha éri szél, kész már az újabb forma, s jobb lesz a réginél: tervünk s sorsunk kulcsa, tűző napfény hajunkba, tudatos, büszke munka, béke, jog és kenyér. S az új munkapadoknál, hol harcunk lángja ég — így emeli az osztály magasba gyermekét, az öntött, tűzben edzett tű teljesített tervet, mIISs seregeknek szerszámát s fegyverét. Értelmes, szép utakkal kikövezett vllíg, friss víz, terített asztai vár téged, ifjúság — a termékeny jövőbe törj hát harccal előre, biztos normákkal védve népünk tulajdonát. Csapást, csapásra mérve, hulljanak a herék, a bűnösök fejére, nvg kimondja a nép Kínában. Koreában, a győzelmes csatákba.

J megtisztult szívvel, batran hslálos ítéletét! A CSEMADOK, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének bratislavai helyicsoportja a Hadsereg Napja alkalmából szombaton, október 7-én 18 órai kezdettel vidám műsorral egybekötött Szüreti táncmulatságot rendez az Aibrecht-v.endéglőben (Vörös Keresztnél) — Meleg ételekről, italokról, frissítőkről a rendezőség gondoskodik — Éjjeli autobuszközlekedés biztosítva — Kitűnő cigányzene, Ténc éjjel 2 óráig szát és megelégedetten gondolt a bőséges aratásra. Ekkor — miután számbavette a termést — pénzben is számolni kezdett. Kiszámította, hogy körülbelül negyven pikul teremhet. Ha legsürgősebb adósságainak felét kifizeti, akkor még mindig mar ,

d harminc pikulja, ami tiz dollárjával éppen háromszáz dollárt fog hozni a házhoz. Ez a bő termés megszabadítja minden gondjától. Az istenek szívükön viselik a nyomorgók sorsát. A városi kereskedőknek azonbart, nem volt oly: n jó szivük. Saját nyereségük sokkal fontosabb volt, mint a nyomorultakról való gondoskodás: még mielőtt megéreti volna az új rizs, leesett az ára. Amikor a fürgébbek a kövér rizsszemekkei te'e zsákokat korábban bevitték a kereskedőkhöz, már csak hat dollárt adtak érte. Es mia'att ők éjjelt nappallá téve, hámozlák és fényesítették a rizst, azt hozták hírül, hogy már csak négy dollárt kapnak érte. Amikor pedig kocsira rakták a termést és behajtottak vele a városba, már csak három dollárjával fizették meg. , , . A riz'skereskedők részvét enul nézték a parasztok könnyes szemébe és közönyösen mondták: — Ma még három dollár ugyan, de ho'nap ismét olcsóbb .esz. Közben az uzsorások és a biztosító társaságok ügynöke' kimentek a falvakba, káromkodtak és szitkozódtak. Fenyegetőztek is, mert egyik parasztnak sem volt pénze, hogy tartozását megfizesse A szerencsétleneknek a rizstei melésre kapott kölcsönt, amit olyan nehezen sikerült kipréselniük a kereskedőktő és bankoktól, rizzsel kellett kitizetniök. És még így is a'.ig akartak átvenn\ pedig ekkor már két dollár és harminc cent volt egy pikul ára. Az ö""eg Tung Pao á'mai széjjelfoszlottak, mint az illat a szélben. A szomszédok sírtak, átkozódtak és kiabáltak. Mit használ a földművelés? H!á-, ba dolgoztak, csak jobban eladósodtak, tartozást arattak és különösen Ah Fir ismételgette tzt únos-únta'an. A selyemhernyókkal való tavaszi tapasztalatok kiábiándították és a rizs beteggé tette az öregembert. Ez az aratás ágyba kényszerülte és minden érdeklődés né'kül, üveges szemmel nézte a sürgést-forgást körülötte. Amikor a vé:>e közeledett, nyelve merev lett, nem tudott többet beszélni. Szeme azonban tiszta maradt, Totóra meresztette, aki az ágya melett állt. Mintha ezt mondta volna: — Nem gondoltam voina Toto, hogy igazad van ... jót akartál . .. neked volt a műtrágyával igazad! ... Fordította: Sz. I. A SZABADSÁG BIRODALMÁBAN LEGYŐZIK A TERMÉSZETET 1834-ben, szátizenhat esztendővel ezelőtt halt meg ' Thomas Malthus, a földgolyó „lúlnepesedése" hírhedt elméletének megalkotója, aki szerint a nyomorúságot nem a társadalmi igazságtalanságok, hanem a természeti kincsek szűkös volta, az élelmiszerek hiánya okozzák s aki szerint a háborúk szükségesek, természetesek, mert az emberfölösleget csapol |ák le. aki szerint a születést, a szaporodást szabályozni, korlátozni kell. Malthus az angol burzsoázia ideológusa volt. ..Filozófiáját'' — egyikét a legíörtelmesebbeknek s legembertelenebbeknek. atnelvet agyvelő valaha létrehozott, a tudomány már a mult században többször izzéporrá zúzta. Ki hinné, hogv ez a förtelmes tan annyi cáfolal és leleplezés tán korunkban ismét föltámadni merészeljen, ki hinné, hogv akadjanak olyan hóhérok, akik szószólóvá szegődjenek? WilÜam Vogt, amerikai „kutató", a trumani „életforma" harcos prédikátora vállalkozott erre a feladatra. Trumannal együtt ő is azt vallia, hogy a földgolyón túlsók az ember. Keserű órákat szerzett ez a sokaság Mr. Vogtnak. Véleménye szerint súlyos felelősség terheli az orvpsokat, akik „még ma is azt gondol iák, hogy kötelességük a lehetőséghez képest minél több ember életének megmentése... ők viselik a felelősséget azért, hogy az emberek milliói több évet élnek egyre növekvő nvomorban." Vogt, a fasiszták szolgálatába állt. Julián Huxley professzorral együtt azt vallja, hogy 45 millió amerikai lényegében „fölös száj". Ez az ő „diagnózisa". „Therápiája", gyógymódja hajsálra ugyanaz, mint ami Hiti 'r javaslata volt alig néhány évvel ezelőtt. „Kicsiny, de méltányos összeget lehet ígérni mindenkinek, aki hajlandó magát alávetni a sterilizálás egyszerű műtétjének". Trumannak ez a zsibárusa rögtön az árat is megszabja: 50 — 100 dollárt lehetne fizetni annak, aki vállalkozik a műtétre. * Ezek az „emberséges" eszközök természetesen csak Amerikára vonatkoznak Mit javasol Vogt úr a többi országoknak? „Jelenleg Kína számára a legszörnyűbb tragédia a lakosság halandóságának csökkenése lenne az éhinség Kínában nemcsak kívánatos, hanem feltétlenül szükséges is" Vogt úrnak, e csahos kutvának gazdája, Truman a maga részéről minden lehetőt elkövetett, hogy kínai és egyéb népek „haladóságának csökkentését", e „mindennél szörnyűbb tragédiát" megakadályozza. Nem rajta mult, hogy ez a „jótétemény" nem sikerült. Az USA vérgőzös fejű kannibáljai azonban nem csüggednek. Nemrég Truman tábornoka. Waiker jelentette ki: „Koreái sivataggá kell változtatnunk!" Több ilven terv is akad még az „új isten", az atombomba imádóinak és papjainak tarsolyában. A Rajna-folyó hires Lorelev-sziklájji, amelyről Heine olyan szép verset írt, aláaknázták: ha fölrombantiák, a sziklatömeg elzárná a folyó út iát s a víz elárasztaná az egész Ra ina-vidéket Hollandiától a svájci határig. Vogt úrnak ez volna élete egvik legszebb napja: rögtön többmillió emberrel kevesebbet tudna maga körül a világon. Más tervek is szerepeinek Truman programjában. Camp Detric amerikai városban hatalmas kísérleti telepet rendeztek be: pestisbacillusok s minden egyéb járványokozó baktériumok tenyészetére. „Alkalmas" időben, vagyis a harmadk világháború idején ezzel akarják elárasztani a megtámadott országok lakosságát. A szert már ki is próbálták: a múltévben Kanada eszkimó lakosságán, ahol szörnvű pestisjárvány lángolt fel Mit mond erről a kérdésről Truman egyik avatott professzora. Tampa amerikai város egyetemi rektora? ..Mindnyájunknak meg kell tanulni a gyilkolás művészetét. Én helyeslem a baktériumháború. a gázok, az atom- és a hidrogénbombák és a világrészek közötti rakéta használatát. Én nem könyörülnek meg a betegeken, a templomokon, az iskolákon, a lakosság semmilyen csoportján sem..." * Elhiheti józan elme mindé szörnyűségeket? El kell hinnie. Az amerikai bombázók nap mint nap mutatják meg, mint fest ez elméletek gyakorlata Koreában. Ami a tampai rektor szájában szitkozódás, az Koreában valósággá válik. Elhiheti-e józan elme, hogy élő emberek llven eszmék hirdetőivé és megvalósítóivá válja nak? El kell hinnie. Nemrég a magyar íróküldöttséggel Auschwitzban jártam. A kivégzőtábor, ahol több mint négymillió embert pusztítottak el Truman elődei, ma is látható. Számomra a legmegrenditőbb és legfelháborítóbb az a tervszerűség volt, amellyel a fasiszta tömeggyilkosok mészárlásaikat megszervezték. A tömegvesztőhelyen, ahol 30.000 emhert lőttek agyon, betonozott csatornát vájtaG a vér elvezetésére. A gázkamránál hasonlóképpen betoncsúszdát építettek a hullák gyorsabb elszállítására De még a tábort szegélyező drótkerítés oszlopain is látszott, hogy külön erre a célra tervezte ilyen „gazdaságosra" és „célszerűre" a fasiszták nagyipara: látszott, hogy száz és száz ember látogatja meg: lengyelek s külföldiek. krematórium még ép falát egész elborították a látogatók soknyelvű .felírásai. Csak egyet írtam fel a jegyzőkönyvembe, egy franca nyelvűt: „Halál minden ' fasiszta tömeggyilkosra, aki ilyen borzalmakat tudott létrehozni, s aki ismét ilyen borzalomra készülődik!" * Egyre örjöngőbb fegyverkezés, háború, gyilkolás: ezek az ő terveik. Truman és a trumanok azonban — ha tudnának egyáltalában tanulni — megtanulhatták volna már. hogy nemcsak rajtuk áll a vásár. Megtanulhatták volna azokon a csapásokon, amelyeket a szabadságukért küzdő népektől szenvedtek A velük szembenálló világ erősebb. Miért az? Erősebb, mert a világ szabad és elnvomott népeinek nemzetközi békeharca — ezt épp napjainkban látjuk vílágosahban — legyőzhetetln mozgalommá vált. Erősebb nem utolsósorban jizért, mert erősebbek a hadseregei, mert a világ békéjének virrasztó őre a történelem legjobb és legjobban fölszereli katonasága: a Szovjet Hadsereg. Hogyne lennénk erősebbek a Trumanoknál, mikor a Szovjetúnióban olvan ellenségei győznek le a kommunista emberek, amelvnek hatalma — amióta ember él a földön — legyőzhetetlennek tűnt Itt a hegységek, tavak, tengerek, folyók, de még az erdők, a felhők és a szelek is az ember, szolgáivá válnak. Ahol az ember szabad, a természet szegődik szolgálatába. * Miért jelentenek fordulatot a világtörtén^ lemben ezek a természetátalakító tervek? Az emberiség legjobbjai, tudósok, kutatók és a dolgozó nép mindennapos küzdelmei során a múltban, is harcolt a termeszettel, hordozta a haladás ügyét- De először lordul elő a világtörténelemben, hogv egy egész ország, egy egész társadalom fordít |3 íőere|ét, tehetségének, tudásának legjavát a természet átalakítására. Eiőször lordul elő a történelemben, hogy az ember már nem az ember ellen harcol, hanem a körnvező világot kényszeríti telies tudományával, képességével arra, hogy a maga számára egyre szebb, tisztább, gondtalanabb, gazdagabb életet biztosítson. Az emberiség legjobbiainak sokévezredes álmai a szemünk láttára válnak valóra a Szov je.unióban, ahol ifiú erdők verik fel a jégkorszakból ittmaradt terméketlen tajgákat; ahol a lolvúk megváltoztatják irányukat és az ember hű szolgáiként megön-özik a terméketlen földeket; ahol a vegtelen pusztaságon, amely Dzsingisz kán lovasainak nyomát őrzi meg, városok nőnek fel a semmiből néhány rövid esztendő alatt; ahol az atomerő. az imperialisták vérgőzös álmainak legfőbb pusztító reménysége is az ember kezéhez szelídül, s hegyeket omlaszt szét. hogy az élet útját nyissa meg a sziklasivatagban; ahol a fürge villany és a sebes víz egész tartományokba fut szét egy-egy erőmű szívéből, s ahol lágy és édes gyümölcsök teremnek Észak fagyos sztyeppéin. Csak néhány adatot a munkák méreteire. Az úi sztálini erdősítési terv során legkevesebb 26 milliárd fiatal fát nevelnek ültetésre. A sokszorta hosszabb védőerdősávokon kívül 5300 km hosszan három-négv párhuzamos, 60—100 m széles pásztából álló állami védőerdőövet ültetnek. — s száztizenhét millió hektárnvi területea egész országrészek földrajzi és természeti viszonyait változtatják meg. Olyan földrész születik itt néhánv esztendő alatt, amelyre a lakosok rá sem ismernek majd; nemcsak a vidék növényzete változik meg, de tavaszivá enyhül éghajlata, s egész ú i tarka állatvilággal népesül be. A sztálingrádi hidroelektrikus erőmű epvmaga évi kétmilliárd kilowatt-óra energiát ád a környező kerületeknek. A ku jbisevi és sztál ngrádi erőmüvek együttvéve öszszesen 14 millió hektárnvi terület öntözését teszik lehetővé; nagyobb terület ez, mint Magyarország. A kujbisevi erőmű kétszázszor akkora lesz, mint a mi tiszalöki erőmüvünk, s hétszer akkora, mint a híres Niagaravízesés erőműve. A becslések szerint a két erőmű építkezésének költségei csaknem olyan összegre rúgnak, mint a mi ötéves tervünk egész beruházása. A Davidov-terv a Dunánál háromszorta szélesebb folyamokat térít el eredeti irányuktól,- s az Irtis és Tobol-folyó mentén 800 kilométer hoszszú. 250 000 négyzetkilométer felületű tó keletkezik — ennek kitér iedése két és félszerese Magyarország egész területének. Az atomerővel felrobbantott Turgái-kapunál 900 kilométeres ú at vágnak a hegységbe s a csatorna építése 18 milliárd köbméter földet, sziklát mozgat meg. •k Költő legyen a talpán, aki ezeket a páratlan méretű munkákat akárcsak elképzelni is tudja! Mi tette lehetővé, hogy az ember ilven soha nem álmodott tervek keresztülvitelébe foghat? A' szocializmus. A kommunizmus épitése. A felszabadulás: az. hogy az ember, amikor a kizsákmánvolás, a szolgaság alól felszabadult, egyben a legnagyobb erőforrást, a maga korlátlan képességeit is (elszabadította. Ojra és újra meglepve tapasztaljuk, hogy nem ismertük magunkat eléggé, hogy nem is sejtettük, miiven tartalék az emberi lélek, agyvelő, tudás, szándék, hogy nem is álmodtuk, milyen példátlan alkotásokra képes a közös, szabad emberi munka. A felszabadult ember tartalékai kimeríthetetlenek s a valóság sebesebben fut az őzlábú képzeletnél... .Utópisták nem álmodhattak olyan merész utópiákat, mint amilyen valóságat a szovjet nép most teremt a szemünk láttára, fülünk hallatára. Gyermekkorunk nagy .képze-öje, Verne, fantáziátlan töprengővé törpül a hazájukat formáló szovjet mérnökök és munkásak mellett. Itt nemcsak a földeket és vizeket változtatják meg, új színeket s a régihez nem is hasonló vonalakat raizolva a térképbe, de az eget is: Közép-Ázsia tikkasztó szelei a Turkmén főcsatorna elkészítése után nem indulnak többé szárazságot, aszályt, halált hintő útjaikra. Az Anyag- és Adatszolgáltatás leg-